Úgy tűnik, az egyetemi gólyatáborokban zajló események csak különböző tragédiák után érik el a társadalom ingerküszöbét – mint most a fonyódi gólyatáborban történt nemi erőszak kapcsán. A bűncselekmény nélkül lezajló, „csak” féktelen ivással és kicsapongással jellemezhető táborok nemigen zavarják a többséget, pedig a jövő elitjének lezülléséről is szó van. A Hetek cikke.
Többszörösen elítélt szexragadozó az a férfi, aki péntek hajnalban megvert és megerőszakolt egy fiatal lányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának gólyatáborában, Fonyódligeten. Az elkövető, K. Sándor Szilárd a rendezvény fotósaként és szervezőként volt jelen a hajnalig tartó bulin. Az eddigi információk szerint előre eltervezte tettét: a lányt a kemping félreeső, bokros részére vitte, ahol megverte, majd megerőszakolta.
K. Sándor Szilárd rendszeresen részt vett a kar rendezvényein. A 38 éves férfi a hírek szerint az ELTE BTK informatikus-könyvtár szakán tanul.
A bűncselekményt követően a Blikk kiderítette, hogy többszörös visszaeső. A középiskola elvégzése után, 1996-ban elítélték erőszakos közösülés miatt, 2004-ben pedig szemérem elleni erőszak ügyében indult ellene eljárás. Akkor hat és fél év letöltendő börtönre ítélték, jó magaviselete miatt azonban 2009-ben szabadult. Kérdés, hogy a tábor szervezői tudhattak-e K. sötét múltjáról. Ugyanakkor az Átlátszó Oktatás blog egyik olvasója megírta, hogy egy lányhallgató, aki szervezője is volt a gólyatábornak, már tavasszal beszámolt az ELTE TÓK HÖK-elnökének arról, hogy K. egy ottalvós buliban éjszaka a tudta nélkül fotózta, úgy hogy a ruháját is felhúzta, így intim testrészeit is le tudta fényképezni. Az informátor szerint K. ezután megfenyegette a lányt, hogy ha nem fekszik le vele, akkor gondoskodni fog róla, hogy a képek a közösségi portálokon fognak kikötni. A lány ennek nem tett eleget, de feljelentést sem mert tenni, és valószínűleg K.-nak sem volt mersze beváltani a fenyegetést.
A lány akkor figyelmeztette a történtekre a kari HÖK-elnököt, amikor megtudta, hogy K. is jelen lesz a hallgatói önkormányzat egy tavaszi rendezvényén. A levélíró szerint az elnök akkor megígérte, hogy beszél a HÖK fiú tagjaival, hogy tartsák K.-n a szemüket, de végül nem mondta el senkinek, hogy mi jutott tudomására. Így aztán a férfi múlt pénteken együtt bulizott az elsőévesekkel. „Jó nagy buli volt este, K. közben végig fényképezett”, mondta egy lány a táborból. Az egyetem meglehetősen furcsa nyilatkozatot adott ki a történtek után. Közölték, hogy a táborban senkit nem kényszerítettek semmire, a bűncselekmény („attrocitás”) nem a programokhoz kapcsolódóan történt.

ELTE és PTE

2013 egyik legnagyobb felsőoktatási botrányának az atv.hu által kirobbantott gólyatábori listázás tűnt. Érdekes módon abban az ügyben is az ELTE egyik hallgatói önkormányzata volt érintett. A portál megírta, hogy a BTK HÖK által táboroztatott első­évesekről több éven keresztül listákat készítettek. Az egyik ilyen nyilvánosságra került listán több mint hatszáz új egyetemistát kategorizáltak küllemük, származásuk, vélt pártszimpátiájuk alapján. Volt köztük „MSZP-s zsidó”, „katkó”, „libsi”, „cigó”, de sokakat obszcén jelzőkkel is elláttak. „Pistának jó lesz” – írták az egyik csinosnak jellemzett lányról. „Pista” feltehetően Szávay Istvánt jelentette, aki – amellett hogy a Jobbik egyik meghatározó tagja – a BTK HÖK korábbi elnökeként és nevelőtanárként maga is részt vett a gólyatáborokban. Több felvételen is látszott a fiatalok között, volt, ahol erősen ittasnak tűnt. Más tábori fotókon árpádsávos zászló előtt csókolózó lányok látszanak.
A botrányt kiváltó listát a HÖK – több esetben Jobbikhoz köthető – vezetői készítették, akik ugyanakkor tagadták, hogy a jogszabálysértő megjegyzéseket is ők írták volna az egyetemisták neve mellé.
Az ELTE a botrány után felfüggesztette a BTK HÖK-öt. A belső, illetve a rendőrségi vizsgálat azonban nem találta meg az elkövetőket, így a HÖK újraindult. Ugyanazt az egyetemistát választották elnöknek, aki a botrány kirobbanásakor is elnök volt. Pikáns, hogy a Jobbik feljelentése nyomán az ügyet feltáró újságíró ellen nyomozást indított a rendőrség. Néhány hónappal később lapunk megkeresésére az ELTE egyik magas rangú vezetője sértetten és arrogánsan hárította el a következményekkel kapcsolatos kérdéseinket.
2008-ban halálesettel végződött a pécsi egyetem gólyatábora.
A záróbuli utáni hajnalon hazafelé tartó autók egyike frontális karambolt idézett elő, utasai közül két, 18 illetve 19 éves fiatal életét vesztette. Mint a Hetek részletesen megírta, a balesetet szenvedett fiatalok Pécs egyik elitgimnáziumának diákjai voltak. A Leőwey Klára Gimnázium tanulói elmondták munkatársainknak, hogy az autó utasai „be voltak állva”, és valószínűleg ez okozta a tragédiát. „Mindenki tudja, miről is szól egy gólyatábor” – tették hozzá magyarázatként.
A gólyatáborokat azóta is ugyanolyan srófra húzzák Pécsett az egyetem vezetésének tudtával. „Lányoknak totál K.O. egy ilyen tábor” – mondja a PTE Természettudományi karára járó hölgyhallgató, akit már a táborba menet intim pózokban zajló ismerkedésre akartak rávenni, miközben a felsőbb éves instruktorok obszcén megjegyzéseket tettek az összegabalyodott párokra. Aki nem volt hajlandó lemenni kutyába, azt megbélyegezték és folyamatos szóbeli vegzatúrának volt kitéve. Ugyanezt kapták azok a lányok is, akik nem vették le a melltartójukat az erőteljesen szorgalmazott vizespóló-verseny előtt. Elmondása szerint a szervezők külön ügyeltek arra, hogy legyenek olyan szobák, ahol egy üres ágy az egyéjszakás kalandoknak van fenntartva. Néhány diákban csak az szült értetlenséget, hogy a többi ágyon közben aludtak, vagyis próbáltak volna aludni a hálótársak. Forrásunk a szomszéd szobából volt kénytelen elköltözni a zajos légyottok miatt.
Másik alanyunk korábban szeniorként vett részt a pécsi egyetem közgáz-jogász karok közös szervezésű gólyatáborán. Mint meséli, a szervezők egy nappal előbb lementek, és éjszaka már literszám folyt a whisky. A gólyákat másnap tablettás borból készült welcome drink fogadta, és a kezdeti „normális” csoportfoglalkozások az esti közös piálás részleteinek egyeztetésébe torkolltak, amelynek során a szeniorok mindenkitől beszedték a megfelelő pénzösszeget (volt, aki 25 ezer forinttal szállt be), majd néhány gólyát maguk mellé véve távoztak az italbolt irányába. Második naptól kezdődtek a programok, melyek lényege: berúgni és berúgatni a lehető legrövidebb úton. A szexuális töltetű játékok (minden csapatnak ajánlott!) egyik idézhető példájában a fiú pókjárásban banánt vesz a lába közé, amit egy lánynak kell elfogyasztania, vagy pedig két fa közé kifeszített, hátulról megvilágított lepedő mögött vetkőző lányt értékel a zsűri a levett ruhadarabok arányában. A bulik, az alkohol, a kialvatlanság hamar olyan állapotba hozza a fiatalokat, hogy többen kontrollvesztetten vizelnek és hánynak magukra és egymásra. Mentőt csak egy sráchoz kellett hívni pár éve a mértéktelen ivászat miatt – meséli a volt szenior, hozzátéve: a dolog nem titokban zajlik, több tanár részt vesz az esti bulikon, és forrásunk nem egyszer volt szemtanúja, ahogyan „rányomultak a friss húsra”.
„Az orvostanhallgatók gólyatáborában nem táncolnak együtt a diákokkal a tanárok” – mondta el lapunknak Vilcsek Krisztián, a PTE általános orvostudományi karán működő HÖK rendezvényszervező referense. Érvei hasonlók az ELTE közleményében megismertekhez: mindenki saját felelősségére vesz részt a táborban és dönti el, hogy az ott felkínált lehetőségek melyikével, milyen mértékben kíván élni. Mint mondja, „hála Istennek az idei program békésen telt, senkihez sem kellett mentőt hívni”, és fontosnak tartja, hogy rögzítsük: a játékos csapatépítés mellett sok szakmai tájékoztatást kapnak a hallgatók az egyetemi életről.

Beteg dalok

2013 őszén egy hallgató több egyetem gólyatábori indulójának szövegét posztolta a Szegedi Tudományegyetem Összegyetemi Gólyatáborának Facebook-oldalán. „Ezek azok az indulók, melyek nálam voltak, valamit nehezen tudtam kiolvasni, de nagyon jók voltatok” – írta a fiatalember. Az idézhetetlenül mocskos szövegek kivétel nélkül az alkoholizálásról és a szexualitásról szólnak. Ilyen dalszövegről írt az index.hu is a fonyódligeti dráma kapcsán. Az ELTE Állam- és Jogtudományi karának gólyatáborokban énekelt indulója nemi erőszakról és részeg lánnyal zajló közösülésről szól, miközben röpködnek a nemi szervekről szóló obszcén kifejezések. Lapunk úgy értesült, hogy a dal 2008-ban született, és az elmúlt években senki sem emelt kifogást ellene a gólyák közül (hat év alatt legalább ezer fő!). Holott a jövő bíráitól, ügyészeitől, ügyvédjeitől, rendőreitől elvárható lenne, hogy határozott elképzelésük legyen az emberi méltóságról.
A portál híradásából komoly ügy lett a fővárosi jogi karon, a HÖK vezetőségét (sőt a tábor instruktorait is) felfüggesztették a megindított vizsgálat lezárásáig, és úgy tudjuk, az egyetem vezetése átszervezi a gólyatáboroztatás rendjét, hogy a jövőben ne érhesse szó a ház elejét. Mivel a legtöbb felsőoktatási intézmény úgy rúgta le magáról az év egyik főeseményének számító rendezvény szervezését, hogy tokkal-vonóval átengedte azt a HÖK-nek, a jogi kar esetében ez azt kell jelentse, hogy a gólyák ezentúl nem lesznek kiszolgáltatva a felsőbb éves hallgatók perverzióinak.
"A Kaposvári Egyetem Mûvészeti Karán magam is részt vettem egy gólyatáborban. Az ötnapos programsorozat semmi másról nem szólt, mint hogy hogyan lehet éjjel-nappal a leginfantilisebb módon alkoholt juttatni a szervezetünkbe. Droghoz odaérésünk után fél órával már hozzájutottunk. A programok némelyike, valamint egyesek viselkedése a pornográfia határát súrolták.
Alkoholt és drogot a tábor elõtt is fogyasztottam, de az öt nap leforgása alatt olyan mélyre süllyedtem, hogy évekig nem találtam a kiutat belõle. Rabja lettem annak az életvitelnek, amit egy pedagógiai fõiskola gólyatáborában megízleltem. Két év után elegem lett, nem bírtam tovább, egyik napról a másikra otthagytam a fõiskolát."
- az újság által egy megkérdezett vallomása.
"Mi értelme?"
A gólyatáborok eredeti célja, hogy hasznos tanácsokkal lássák el az új hallgatókat: mit jelent a kötelezõ tanegység, a szigorlat, az alternatív óra, mint jelent az abszolutórium, hogyan kell vizsgákra jelentkezni.
Fontos, hogy a gólyák is bekerüljenek a diákok közti információs hálózatokba, hogy tudják, melyik tanár mit vár el, kinél mire figyeljenek, mibõl írnak dolgozatot. Másrészt társaság nélkül elképesztõ magányos tud lenni valaki az egyetemi tengerben, sõt, a jövõje múlhat a jó kapcsolatokon, hiszen a hajtós topegyetemekrõl könnyû kiesni. Elméletileg tehát érdemes részt venni a kar gólyatáborában, még ha azok többsége a nyári fesztiválkultúrát emeli is be a felsõoktatásba. A szorgalmi idõszak elõtti „kiképzés” azért is egyre látogatottabb, mert a politika manapság azt sugározza, hogy kapcsolatok nélkül nem sok esély van az elõrejutáshoz.
Hetek
http://www.atv.hu/belfold/20140905-botranyos-golyataborok-nemi-eroszak-ivaszat-obszcen-rigmusok