A NATO tagállamok különböző szintű vezetőinek tanácskozása minden gondolkodó ember előtt egyértelműen bizonyította, hogy ma már képtelenek megfelelő és hatásos válaszokat megfogalmazni az őket ért kihívásokra. A tanácskozás témája az ukrajnai és a közel-keleti súlyos konfliktusokra adandó NATO válasz volt, illetve lett volna. Logikus és kivitelezhető határozat helyett azonban született egy nevetséges "kívánságlista", melyet a világon senki nem vesz komolyan. A tanácskozást és annak eredményét "vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret" szimbolikával illethetnénk, ha a NATO méltó lenne a "hegy" szimbólumra. A hegy a biztonság, a rendületlenség, az állandóság jelképe, erős spirituális kisugárzás jellemzi, eredményeit tekintve azonban a NATO ma már csak egy kis dombocska, szellemi tartalmát tekintve egy szemétdomb, és szült egy vakegeret.
Ez a NATO tanácskozás bizonyította azt, hogy a szellemiség nélküli materialista világlátás képtelen hatásosan elhárítani a spirituális alapú változások számára kellemetlen, esetleg tragikus következményeit. Semmilyen kockázatot sem mer felvállalni, különösen olyanokat nem, mely akár az egész létezését is képes megsemmisülésbe taszítani. Úgy az ukrajnai, mint a közel-keleti kihívások spirituális jellegűek, melyekre a materialista világ képtelen hatásosan reagálni. A két kihívás nem egy nevezőjű, és nem egyező az ereje sem. Abban viszont megegyezik mindkét irányzat, hogy képes arra, hogy híveikből a legnagyobb áldozat vállalását is kiváltsa. Ukrajnában a természetellenes, materialista nyugati világrenddel szemben a spirituális alapú, természetes rend hívei állnak.
A közel-keleti térségben eközben egy elvakult, hódító-rabló atlantista agresszióval szemben egy hasonlóan elvakult, fanatizált, brutális agresszió vette fel a harcot, és nem esélytelenül, mert ha negatív is, de erős spirituális töltete kiegyenlítő szerepet játszik. A kiegyenlítő szerep döntő jelentőségű. A természetes rend egyensúlyra törekszik minden szinten. Ha valamilyen irányban eltolódik az egyensúly, különösen ha nagyon kitér a mérleg nyelve, a természet törvénye szerint jelentkezik a kiegyenlítésre törekvő erő. Ezt az emberiség történelme igazolja. Csak egy-két példával bizonyítva ezt a tételt: amikor a kereszténység túlsúlyba került, megbontotta a természetes egyensúlyt (erőszakos térítések, hódítások, inkvizíció), ezért jelentkezett egy hasonlóan erős ateista, keresztényellenes erő, különböző ideológiákba csomagolva. Az egyensúly ugyan nem állt helyre, de a kereszténység túlsúlya megszűnt, nyugaton már maga a kereszténység is alárendelt helyzetbe került és a szekták, valamint az ateizmus döntő szerephez jutottak. A túlfegyelmezett, túlszabályzott, katonás rendszerek társadalmi túlsúlyának a kiegyenlítése okán jelentkezett egy ezzel ellentétes, fellazító, a tekintélyt és a hagyományokat elutasító irányzat (68-as "kulturális forradalomnak" nevezett anarchia, hippi kommunák, multikultúra). Most ez került túlsúlyba, tehát jelentkeznie kell egy újabb rend alapú irányzatnak - a kiegyenlítés okán.
Ugyanez elmondható a nemzettudat vonatkozásában is. A nemzettudat megerősödése után (túlsúlyba kerülése után) jelentkezett ennek ellen eszmeisége, a kozmopolitizmus és az internacionalizmus. Ez az irányzat oly mértékben lett túlsúlyos, hogy egy radikális ellenerő képes csak a kiegyensúlyozására. Erkölcsiség területén is hasonló a helyzet. Az abszolút erkölcstelen nyugati világképpel szemben erős (Közel-Keleten különösen erős) ellenerő képződött, és a térnyerése folyamatos. A kelet ukrajnai szabadságharcosok a kereszténységet, a természetes rendet, és a tiszta erkölcsiséget képviselik a kijevi, nyugatbarát, dekadens és degenerált irányzattal szemben. Ezért a szabadságharcosok valójában történelmi szerepük szerint az egyensúly megteremtésének a harcosai.

Ezért nincs semmilyen esélye velük szemben senkinek, különösen egy meghasonlott Európának, illetve annak katonai erejének, a NATO-nak. Ezzel a NATO tanácskozás résztvevői is tisztában vannak. Tehetetlenek, a történelem kényszerítő ereje ellen nincs mit tenniük. Vállalhatnák a végső háborút, de mert nincs spirituális töltet, erre képtelenek. Élni akarnak, kényelemben, gondtalanul. Márpedig háború esetén az egész Nyugat, (Európa az USA-val együtt) elhamvadna az atommáglyán. A NATO vezetői jól tudják azt is, hogy ez a lehetőség nem borzasztja el azokat, akiknek a lelkiség vezérli a tetteiket. Készek az áldozatra, akár kollektív szinten is, de megalkudni soha nem fognak. Brutális erő van a kezükben és sziklaszilárd a lelkükben. Rendkívül veszélyesek akkor, ha kényszerpályára kényszerülnek.
Ezért a NATO félkegyelmű főparancsnoka nyugodtan fogalmazhat meg orbitális baromságokat elvárásként, mivel teljesen mindegy, hogy mit mond. Követelheti a Krímet, bármit, akár toronyórát lánccal is, nem érdekel senkit. Csak a gyávaságukat bizonyítják azzal, hogy eleve olyan dolgokat követelnek, amiről nagyon jól tudják, hogy erővel sem tudják elvenni. Ha valamivel, ezekkel a követelésekkel végleg kényszerpályára állították a Nyugat hanyatlását.


http://www.hidfo.net/2014/09/06/nato-ertekezlet-kenyszerpalyan-nyugat-hanyatlasa