A közbenjáró ima
Drága
gyermekek! Arra hívlak benneteket, hogy legyetek nagylelkűek a
lemondásban, a böjtben és az imádságban mindazokért, akik kísértést
szenvednek, és nektek testvéreitek. Különös módon kérlek benneteket,
hogy imádkozzatok a papokért és minden megszenteltért, hogy még
forróbban szeressék Jézust, hogy a Szentlélek örömmel töltse be
szívüket, hogy tanúságot tegyenek a Mennyről és a mennyei titkokról. Sok
lélek bűnben él, mert nincsenek, akik áldozatot hozzanak és
imádkozzanak megtérésükért. Én veletek vagyok és imádkozom értetek, hogy
szívetek örömmel teli legyen. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.
Múlt
havi üzenetében a Szűzanya így szólt hozzánk: „Addig imádkozzatok, amíg
az ima nem válik örömmé és a Magasságbelivel való találkozássá.” Ebben
az üzenetében pedig a másokért, vagyis az azokért való imára hív, akik
kísértéseket szenvednek, a papokért és minden megszenteltért.
Imádkozhatunk
mindazért, ami összhangban van az Ő akaratával. Értelmetlen lenne azt
kérni, amit mi is megtehetünk Isten különleges beavatkozása nélkül.
Azért imádkozni, hogy Isten növessze a búzamagot, miközben a termőföldet
nem készítettük elő és nem vetettük el a magot, meggondolatlanság és
szemtelenség lenne. Ilyen beavatkozást nem tesz, mert adott nekünk
képességet, ajándékokat és lehetőségeket ahhoz, hogy megtehessük azt,
amit meg kell tennünk. Jézus bizalommal teli imára hív bennünket. Az
imádkozó ember gyermek, az Isten pedig „Atya, aki a mennyekben van.”
Jézus nagyon konkrétan és élő módon kitart a fiúi bizalom mellett,
amelynek át kell hatnia könyörgéseinket, kéréseinket, ajtón vagy inkább
Isten szívén való kopogtatásainkat, de még inkább biztat minket Isten
atyai szeretetére: ha itt a földön a szülők – akik rosszak – jó dolgokat
adnak gyermekeiknek, akkor mit mondhatnánk az Atyáról, aki a
mennyekben van, és aki csúcsa és forrása a határtalan szeretetnek?
Különféle
imamódok léteznek: könyörgés, amely a lelkünk pillanatnyi állapotát
fejezi ki, vagy azt a helyzetet, amely arra indított bennünket, hogy
imádságban Istenhez forduljunk. A Katolikus Egyház Katekizmusa említ az
apró árnyalatnyi különbségeket: kérni, követelni, állhatatosan kérni,
könyörögni, kiáltani, „harcolni az imában”, ahogyan szent Pál buzdít a
rómaiaknak írt levelében: „Kérlek tehát titeket, testvérek a mi Urunk
Jézus Krisztusra és a Szentlélek szeretetére segítsetek engem
imádságaitokban. Kérjétek Istent értem.” (Róm 15, 30). Pál gyakran kéri a
hívőktől, hogy imádkozzanak érte. A Szentírásban vannak példák,
amelyek úgy ábrázolják az imát, mint az Istennel való harcot. Így jár
közbe Istennél Ábrahám Szodomáért (Ter 18,17); vagy Jákob birkózása
Istennel, de ugyanígy Lukács evangéliumának tanítása az imáról, amely a
kitartás és az állhatatosság szükségességéről szól.
A
Szűzanya közbenjáró imára hív bennünket. Az evangéliumban a közbenjáró
ima példája a római százados, aki szolgájáért könyörög. A szavakat,
amelyek a Jézusba vetett mély hit kifejeződései, mi is gyakran
ismételjük a szentmisén: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj…
csak egy szóval mond, és meggyógyul az én lelkem. Jézus meghallgatja
imáját, amely a százados mély hitén alapszik. Nincs só sem a szolga
lelki állapotáról, sem a hitéről. Elég volt a római százados hite ahhoz,
hogy az Úr meghallgassa imáját. A közbenjáró ima, könyörgő ima. Jézus
az egyetlen Közbenjáró az Atyánál minden emberért, különösen a
bűnösökért. Közbenjárni, imádkozni valakiért, a szívem összhangja Isten
szeretetével. Csak a valaki iránt érzett szeretet indíthat őszinte,
tüzes imára, amely eljut Isten szívéhez.
Imádság
Szűz
Mária, Te Édesanyánk vagy, aki szüntelenül közbenjársz értünk Fiadnál.
A kánai menyegzőn te vetted először észre, mi hiányzik a
meghívottaknak. Te ma is látod mindazt, ami hiányzik nekünk ahhoz, hogy
életünk összhangban legyen Isten akaratával. Köszönjük neked Mária,
hogy értünk való imád ma sem szűnik meg, és eljössz hozzánk, hogy
felébressz minket álmunkból. Hathatós közbenjárásodra bízzuk
mindazokat, akik kísértésekkel küzdenek, azokat, akiket a szenvedés
keresztje terhel, és azokat is, akik közömbössé váltak, vagyis,
feladták a megtérés útján való harcot.
Különösen
is felajánljuk mindazokat, akik különleges módon szentelték magukat az
Úrnak. A megszenteltek élete legyen a remény jele e világ számára,
amely elveszetté lesz Isten nélkül. Ámen.
M.M
fordította: Sarnyai Andrea
