„Ez a Názáreti Jézus, pénz és fegyverek nélkül, több embert hódított meg, mint Nagy Sándor, Cézár és Napóleon. Tudomány és földi műveltség nélkül több fényt derített az emberi és mennyei dolgokra, mint az összes filozófus és tudós együttvéve. Nem az emberek, hanem az Élet Szavait szólta úgy, mint ahogy annak előtte és azóta senki sem, melynek hatása meghalad mindent, amit egy szónok vagy költő elérhet. Anélkül, hogy egyetlen sort leírt volna, több tollat ihletett mozgásra, és több szentbeszédhez, szónoklathoz,  vitához, tudományos műhöz, művészi alkotáshoz és dicsérő énekhez szolgáltatott témát, mint egy egész seregnyi nagy ember a régi vagy modern időkben.“ – Phillip Schaff, neves történész.

Végig megálld a nagy tusát, Erőt Urad, a Krisztus ád.
Nyerd el, neked mit félretett, a koronát, az életet.
A célra fuss, hogy mennybe juss, Ott vár reád az égi juss.
Krisztus a cél és Ő az út, Ki véle jár, az mennybe jut.
Ne csüggedezz, Ő elfedez, Ő enned ád, ölébe vesz.
Ha gondodat mind ráveted, Krisztus lesz majd az életed.
Bízzál, ne félj, a Krisztus él. Ő megsegít, Ő benned él.
Csak higgy, Urad és Mestered Lesz mindenekben mindened.

Vannak börtönök, melyeket mi magunk építünk magunk köré. Amikor a hívő azt imádkozza, hogy hozz ki a börtönből, nemcsak a kőből és vasrácsból való börtönről beszél, hanem a szabad szemmel nem látható, de embereket megnyomorító lelki börtönökről is. Az emberek azért követnek el bűnt, mert nem elég szabadok a jóra. Ezt a szabadságot hozta el nekünk Jézus. (Réz-Nagy Zoltán)

Fr. Tommy Lane tanúságtétele Bill atya lelkigyakorlatairól

Abban a kegyelemben részesültem, hogy 1999-ben Maynoot-ban, 2000-ben pedig Knock-ban részt vehettem a Joseph Bill atya, indiai lazarista szerzetes által vezetett lelkigyakorlatokon. Bill atya akkor 73 éves volt, lélekben viszont nagyon fiatalos, és jó a humorérzéke. Ez azt eredményezte, hogy előadásai igen könnyen érthetők és érdekesek voltak. Az első lelkigyakorlat olyan nagy hatással volt rám, hogy elhatároztam, a következő évben ismét részt veszek rajta. Végül is a második lelkigyakorlaton még mélyebbre hatolt belém az evangélium üzenete.

Bill atya lelkigyakorlatai vasárnap este kezdődnek és a következő vasárnap délelőtjén fejeződnek be. A lelkigyakorlatokon, melyeken résztvettem, a résztvevők többségét laikusok alkották. Csupán néhány szerzetesnővér vett rajtuk részt, és még 2 pap rajtam kívül.

A lelkigyakorlatok folyamán Bill atya felteszi a kérdést: ,,Boldogok vagytok? Ha nem vagytok boldogok, ez azért van, mert eltávolodtatok Istentől, vagy pedig azért, mert nem ismeritek Istent. Ha Isten valóban és igazán részese lenne életünknek, akkor boldogok lennénk. Mi azt hisszük, a pénz tesz minket boldoggá, azt hisszük a házunk tesz  majd boldoggá, vagy az alkohol. Viszont ezek közül egyik sem fog boldoggá tenni. Egyedül csak Isten tehet bennünket boldoggá.”

Manapság sokmindenről értesülünk a médiákból, negatívan hatnak ránk az egyes hírek. Bill atya minden egyes napon számos, szórakoztató jellegű beszédet mond azért, hogy a világias gondolkodásmódból kigyógyítson bennünket. A lelki gyógyulások a leggyakrabban az ő prédikációja alatt következnek be. Bill atyának páratlan képessége van ahhoz, hogy a mély bibliai igazságokat is olyan egyszerűen magyarázza, így ezek mindenki számára első hallásra érthetőek. A lekigyakorlat számos résztvevője elmondta, hogy a biblia egyes részei úgy tárultak fel előttük, mint azelőtt sosem. Bill atya arra buzdítja az embereket, hogy naponta olvassák a szentírást. Isten szavának gyakori tanulmányozása ugyanis igen fontos életünkben. Ezáltal egyre hasonlóbbá válhatunk Istenhez. Bill atya megkért bennünket, hogy a lelkigyakorlat idején csak a szentírást olvassuk. Életünkre igen gyakran jellemző, hogy hiszünk Istenben, viszont olyan életvitelt folytatunk, mintha Ő nem létezne.

Bill atya gyakran hangoztatta, hogy az egész egyháznak és mindannyiunknak szüksége van a Szentlélekben való újjászületésre. A lelkigyakorlat utolsó napján, a szentmise folyamán, a Szentlélek segítségét kértük életünk megújulásához. Ez volt a lelkigyakorlat tetőpontja.                  El kellett csendesednünk, és imádsággal várakoztunk a Szentlélek kiáradására. Hasonlóan várták Őt az apostolok is Máriával együtt pünkösdkor.  A záró szentmise előtt, 5 napon keresztül különös hangsúlyt  fektettünk a csendre, és csak az esti szentmise után beszélgethettünk. Bill atya a lelkigyakorlatot nem nevezi karizmatikusnak, ugyanis nem a lélek ajándékaival hanem a lélek gyümölcseivel foglalkozik. Ezek a gyümölcsök a szeretet, öröm, békesség, stb. (Kol 5,22-23), és mind nagyon fontosak.

A lelkigyakorlat nagyszerű segítséget nyújt a megtéréshez. A lelkigyakorlatos hét közepén Bill atya bebocsát minket - ahogy Ő nevezi -,,Jézus Krisztus korházába”. Az egész embert Jézus gyógyító terápiájának veti alá. (1 Tesz 5,23)

A lelkigyakorlat alatt Bill atya egy egész napot szentel a lélek jólétének és gyógyításának, mely magába foglalja a kiengesztelődés szentségét és a kölcsönös megbocsátást. Ezenkívül egy napot szentel az értelem jolétének, mely a fájdalmas emlékekből való gyógyulást segíti elő. Végezetül pedig, a záró szentmisén a test gyógyulásáért imádkozunk. Ebből azt láthatjuk, hogy Bill atya egyforma jelentőséget tulajdonít úgy a test, mint a lélek gyógyulásának. Kihangsúlyozza viszont azt is, hogy nem várhatunk testi gyógyulást azelőtt, hogy lelkünk meggyógyulna. Ezért van az, hogy Bill atya olyan sok időt szán a lélek és a szellem gyógyításának. A testi gyógyulást kérő imák csupán a záró szentmisén hangoznak el. Azt hiszem, hogy Bill atya lelkigyakorlatai éppen azért olyan eredményesek és népszerűek, mert helyesen közelíti meg és alkalmazza a gyógyulás módszereit.

A tisztesség azt kívánja, hogy elmondjam, a lelkigyakorlatok alatt sok csoda történik. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden esetben újra járni kezd a béna ember. Ezeken a  lelkigyakorlatokon elsősorban bensőleg gyógyulnak meg az emberek. A 2000-es Knock- i lelkigyakorlaton sokan számoltak be arról, hogy az 1999-es Maynooth-i lelkigyakorlat óta gyógyultnak érzik magukat. Ezek az egyhetes rendezvények nagyszerű lelki segítséget jelentettek valamennyiük számára. Ez egy valódi tanúságtétel.

Csupán Tőled függ, hogyan viszonyulsz a lelkigyakorlathoz. Természetesen, számos kifogást lehet felhozni: „Egy hétre nem vonulhatok el.” Ha viszont kórházba kéne menned, akkor minden ügyed folytatódna úgy otthon, mint munkahelyeden, vagy pedig más elfoglaltságoddal kapcsolatosan. Ez ugyanúgy lenne akkor, ha résztvennél a  lelkigyakorlaton.

Ráadásul ezt az egy hetet Jézus Krisztus „kórházában” töltenéd.

http://ignisoz.webnode.sk/news/fr-tommy-lane-tanusagtetele-bill-atya-lelkigyakorlatairol/

Felejtsd el a Kanári-szigeteket!

Joseph K. Bill atya gyógyító lelkigyakorlatáról

A nevem Maura. 22 éves vagyok, és jelenleg a Galway-i NUI (Írország) egyetemen tanulok. Vallásom római katolikus. Serdülő koromban kiábrándultam a katolikus egyházból, mivel úgy éreztem, nem akar haladni az idővel. Úgy véltem, a katolikus egyház régimódi, korszerűtlen. Semmiképpen sem igyekszik megérteni azokat a problémákat, melyekkel a fiatalok néznek szembe. Olyan következtetésre jutottam, hogy a katolikus egyház a bűnön, bűntudaton és a félelmen alapszik.

Természetes, a gyónás gondolata egyáltalán nem  tetszett nekem. Nem hittem, miért kéne megvallanom, hogy valamiben hibát követtem el. Gyakran tettem fel magamban olyan kérdéseket, mint: „Miért halnak meg fiatal emberek?” „Miért van oly sok szenvedés, ha van Isten?”
Ez azonban nem jelentette azt, hogy nem hittem Istenben. Igenis hittem Benne, de a magam, sajátosan újkori módján és az általam meghatározott feltételekkel. Ha hű is akartam volna maradni a katolikus egyházhoz, ez nagyon is a kedvem ellen volt. A hűséghez túlságosan „öntudatos” és hiú voltam.

1999 augusztusában édesanyám elhatározta, hogy részt vesz a Bill atya által vezetett lelkigyakorlaton. Engem ez nem zavart, mivel így elmehettem Slanébe, Robin Williams előadására. (megjegy.: Robin Williams amerikai filmsztár)

Édesanyám a lelkigyakorlat után nagyon megváltozott. Rendkívül boldog volt, állandóan mosolygott, és Istent dicsérte. Otthonunkban Bill atya neve gyakran emlegetett fogalommá vált. Ez felkeltette iránta tanusított érdeklődésemet. Amikor az atya ismét Írországba jött, hogy Knock-ban vezessen lelkigyakorlatot, elhatároztam, hogy felkeresem.

Az egyhetes lelkigyakorlat drámai változást hozott az életembe. A mai napig a hatása alatt vagyok, s remélem, ez a hatás sosem múlik el. Mindaz, amit bizonysággal elmondhatok: megtaláltam Istent, vagy inkább Ő talált meg engem. Rám talált temérdek bűnöm ellenére. Bill atya, aki saját magát  csupán „Jézus szamarának” nevezi, a Szentlélek erejét közvetítette nekem. Ledőltek a falak, melyeket azért emeltem magam köré, hogy Krisztust kizárjam az életemből. Megengedtem, hogy szeressen az Úr. Micsoda öröm? Sohasem gondoltam, hogy az élet ilyen békességes és boldog lehet. Megtapasztaltam lelkem gyógyulását, mely a szeretet éhségétől haldoklott. Annyira elárasztott a szívemet megérintő gyöngédség és szeretet, hogy örömömben sírtam.

A legfájdalmasabb a gyógyulás volt, mégis, szívesen fogadtam ezt a lelki élményt. Ahogy tekintetemet a feszületre szegeztem, tudatosítottam magamban, én is hozzájárultam Jézus szenvedéséhez. Erősen hiszem, Jézus nem csak létezett, de Ő ma is itt él, és egyformán szeret minden embert.

Társadalmi életem ma már nem abból áll, hogy elmegyek egy kávéházba vagy éjszakai mulatóba. Inkább imatalálkozókon és szentmisén veszek részt. Talán ez unalmasnak tűnik, de ennek ellenére életemben még soha sem voltam boldogabb, mint ma. Isten kegyelmével ezután is ezt az életmódot szeretném folytatni. Azt hiszem, ez a remény üzenete azon emberek számára, akik azt gondolják, az egyház halott. Ezt akarja ugyanis elhitetni velünk a társadalom nagy része, különösen pedig a médiák.

Sohasem feledd, az Úr mindig irányít, és sohasem hagy árván. Ez tanusítja örökké a szívembe és emlékezetembe vésett lelkigyakorlat emléke.

Felejtsd el a Kanári-szigeteket! Az a szabadság csak néhány napig tart.

http://ignisoz.webnode.sk/news/maura-tanusagtetele-irorszag/

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek – “The Warning”

Folytasd üzeneteim terjesztését – sok önkéntest küldök neked

2011. június 28. kedd; 19:30

Szeretett leányom, amikor értem szenvedsz,  akkor azok a gátak, amelyeket át kell ugranod egyre magasabbak lesznek. Sohasem voltak a csaló kísértései olyan nagyok, mint most, amikor el akar vonni téged ettől a munkától. Maradj erős és álld ki ezeket a támadásokat. Tudnod kell, hogy a csaló, sohasem fog téged Tőlem elvenni, mégis próbálkozik, és továbbra  is próbálkozni fog.

Ez küldetésednek a legnehezebb fázisa, mert nagyon magányos,  nehéz és mély testi és lelki fájdalmat okoz neked. Bíznod kell Bennem, hogy segíthessek neked ezekben a támadásokban, hogy  azokat, a valóságnak megfelelően tudd felismerni.

Leányom, hallgass most Rám. Üzeneteim terjesztését most minél gyorsabban folytatnod kell  az egész világon, és használj fel minden segítséget, amit küldenek neked. Én sok önkéntest küldök neked, akiknek munkája már gyümölcsöt terem.

Minden, amit tenned kell, az, hogy Üzeneteimet továbbra is ismertesd,  a lelkek megmentéséért. Sohase add fel. Tudom, hogy ez kísértés számodra, és az is nehezedre esik, hogy a gyalázásoknak ellen tudj állni. Engedd,  hogy szorosan foghassam kezedet, és hogy elvezesselek arra az erőre, amit most elvárnak tőled.

Köréd szórtam áldásomat  fegyverzeted erősítéséül, azért,  hogy semmi se állhasson utadba, és így  a világ biztosan meghallhassa Hangomat.

Szerető Megváltód,

Jézus Krisztus

Tévedett-e Nostradamus?

Az egyetlen hiteles hazai Nostradamus- kutató, a sárvári Fekete Sándor Pál 90 éves. Ma is éberen figyeli a világot, könyvet ír.

- Még a második világháború alatt, diákként találkoztam először Nostradamus nevével. Az egyik újság azt írta a Nostradamus-jóslatok „alapján”, hogy a németek nyerik meg a háborút, a másik azt, hogy az angolok. Kíváncsi lettem. Göbbels hamisíttatta meg a próféciát - meséli Fekete Sándor Pál, aki Sárváron, az otthonában fogad minket.

- Születésnap? - kérdez vissza, amikor szóba hozzuk az életkorát.

- Honnan tudják? Majd csak július 28-án töltöm be a 90. évemet.

- 1945. áprilisában olvastam először az Ószövetségről szóló szentírást, a Próféták könyveit. Felmerült bennem a kérdés, hogy ha akkor a próféták figyelmeztetni tudták a népet az elkövetkezendő eseményekre, vajon most van-e ilyen. Amikor ezen gondolkodtam, Amos prófétánál volt nyitva a könyv: „Nem tesz semmit az Úr, amit ki ne jelentene a prófétái által.” Belém nyilallt, hogy akkor ez most is így van. Akkor kezdtem el foglalkozni a prófétálásokkal. Nostradamussal kezdtem, könyve akkor tiltott volt. Egy 1683-as kölni kiadású kötetet tudtam szerezni francia nyelven. Ezt előbb le kellett fordítanom magyarra.

Fekete Sándor Pál megküzdött a rejtélyes szöveggel, 1991-ben megjelent könyve ismerteti a Nostradamus verseket. A kötet átdolgozásával most végzett, tett néhány kiegészítést.

- Nostradamus prófétai történetírása 1555-től a világ végéig szól. Elragadtatásokban, látomásokban látta a jövőt. Homályosan fogalmazott, összekeverte a verseket, nem időrendben vannak. Hogy a mai időkre mi vonatkozik? Különleges vers a következő: „Kos vezetője a Jupiter és a Szaturnusz... Örök Isten! Milyen változások! Miután hosszú század rossz ideje megfordult...”

Fekete Sándor Pál és felesége sárvári otthonukban. A szerző 1991-ben, épp húsz évvel ezelőtt publikálta a„Nostredamus titokzatos könyve: A próféciák című kötetét - Fotó: Benkő Sándor

Nostradamus 2000-re jelzett óriási fordulatot, ami nem következett be. Vajon miért? Tévedett-e Nostradamus?

- Nem volt téves az előrejelzés, csak az emberiség haladékot kapott, hogy észhez térjen, megtérjen ebből a lehetetlen helyzetből, ami most van, mert ez a katasztrófa felé visz. De ez a haladék lejár. Ezzel a címmel külön könyvet írtam 2005-ben, két kiadása volt, elkapkodták. Különleges események történnek, tanítások jönnek, amikor ezek befejeződnek, akkor jár le a haladék - mondja Fekete Sándor Pál, aki a mostani válság természetfeletti vetületéről is könyvet ír.

- Ezt a kort, ami most van Isten nem tűrheti el, katasztrófákon keresztül megváltozik a világ, erre céloz a 251. vers. Vissza kellene térni az isteni törvényhez, a szeretethez, a háborúságok helyett a békéhez, a vetélkedés helyett az egymás segítéséhez. Ezzel elkerülhetnénk a „világvégét”, ennek a mostani világnak a végét. Utána békésebb kor következik, de az egy rövid, heves háború után jön el. Földrengések, árvizek, emberi katasztrófák lesznek, túlélési esélye annak van, aki képes visszatérni a szeretet törvényéhez. Annak nagyobb isteni segítség van ígérve.

(vasnepe.hu)

Vajon Isten igazsága milyen: objektív vagy szubjektív? Egyik sem. Ha szubjektív volna, akkor a legnagyobb zsarnok lenne, ha pedig objektív lenne, nekünk semmi esélyünk sem lenne az életre. Isten igazsága személyes: “Jézus így szólt: “Én vagyok az út, az igazság és az élet…” (János 14:6) Személyes, mert Jézus Krisztusban összpontosul, és személyes mert célja a mi megmentésünk. Isten vágya, hogy régi terveit megvalósíthassa az emberiség és személyes életünkben. Hogy ismét visszaadhassa az örök élet minden szépségét és boldogságát: “Ezen a hegyen leveszi a leplet, amely ráborult minden népre, és a takarót, amely betakart minden nemzetet. Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az ÚR letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népéről a gyalázatot az egész földön. – Ezt ígérte az ÚR!” (7-8. versek) Isten ma ennek a csodának a valóra váltásán munkálkodik életünkben. Nekünk mi a célunk?

Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Jézus szavai az engesztelőkhöz mennybe menetelének az ünnepén

Legyetek minden nap állhatatosak és kitartóak a küzdelemben! Ne lázadjatok fel semmi ellen, mert minden az én megengedésemmel történik! Osszátok meg magatokat velem, hogy a közösségben feloldhassam bennetek a reátok rakódott kötelékeket. Egyedül csak én oldom meg a nehézségeiteket. Reám számíthattok. Menybemenetelem dicsőséges visszatérésem az Atyához. Ha hozzám jöttök, én felemellek magamhoz és átadlak titeket az Atyának. Példát adtam nektek arra, hogy szüntelenül vágyakozzatok a mennyei hazába. Atyám vár benneteket, hiszen Ő a ti Teremtőtök, az Ő elgondolásából lettetek. Dicsőítsétek meg a teljes Szentháromságot, mert az Atya, kérésemre elküldte nektek a Vigasztaló Szentlelket. Ő minden megértést megad, ami szükséges a felismeréshez. Hozzátok fordulok most, drága engesztelő gyermekeim. Emeljétek fel fejeteket, és ne szomorkodjatok, mert a Vigasztaló Szentlélek mindenben társatok. Ezért nagy bizalommal hívjátok: Jöjj, Szentlélek, jöjj, és ne késlekedj, mert vágyva vágyunk egyesülni Veled, vigaszt nyújtani a Te vigasztalásoddal, erőt meríteni a Te erőddel, és másoknak segítségre sietni. Amen.
                                                                         Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/profecia/oldal-866666666667

A Szentháromság gyermekeiként bátran küzdjetek

Vigyázzatok, ne veszítsétek el éberségeteket, hogy az ellenséget azonnal el tudjátok hárítani! Ne álljatok vele szóba, csak Jézus szavait használjátok ellene! A Szentháromság gyermekeiként bátran küzdjetek, mert erős védelem alatt álltok! Az Úr igéje legyen ajkatokon, és kétélű kardként használjátok. Amikor Jézus nevét rendíthetetlen hittel ki tudjátok mondani, a gonosz ellenség megfutamodik előletek, mert Jézus nevére meghajol minden térd a Mennyben, a földön és az alvilágban. Higgyetek és küzdjetek! Az ellenséges erők felsorakoztak országotok felett, de harcos angyalaitok mellettetek állnak. Halljátok, a harsonát már megfújták! Figyeljetek, és úgy küzdjetek, hogy győztesen kerüljetek ki, mert a Szentháromság veletek van!
2011.06.18.                                                                 Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-uezenetek/a-szentharomsag-gyermekei

A Szentháromság szavai az engesztelőkhöz

Drága gyermekeim, ti, akik a Szentháromság gyermekei vagytok és nevünkben engeszteltek, hétről-hétre virrasztva imádkoztok, ne feledjétek, hogy készséges segítségetek által rengeteg lélek menekül meg az örök kárhozattól. Ne feledjétek, soha nem lehet eleget engesztelni, mert a bűn elhatalmasodott a világban, és egyre több az égbekiáltó cselekedet! Ti, akik fogjátok egymás kezét, megtapasztalhatjátok, hogy szoros egységbe vontunk benneteket. Ne lazítsátok meg hálóitok szálait a megfertőzött világ láttán! Ne lankadjatok, hiszen tüzes lelkületet kaptatok a szüntelen kitartó áldozathozatalaitok felajánlása által. Szeretetáramunk ölelése megtart benneteket, csak bátran hagyatkozzatok ránk, és soha egy percre se akarjatok kiszakadni kötelékünkből! Szüntelen tekintsetek ránk, hogy fényünk elárasszon benneteket és beborítson védelmi gyűrűnk. Égi édesanyátok palástja, a harcos angyalok védelmi bástyája és minden szentek buzgó imája kísérjen küzdelmeitekben titeket! Legyetek állhatatosak, és tegyetek meg mindent, amire csak buzdítunk! Megáldunk mindnyájatokat Mi, a Szentháromság személyei: végtelen atyai szeretettel, fiúi megszabadító erővel és a Szentlélek tüzes lelkületével. Amen.

Szentháromság Vasárnapja                                     Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-uezenetek/a-szentharomsag-szavai-az-engesztelkhoez

Keresztjeink

Szenvedélyesen szeressétek keresztjeiteket, amelyeket hordoztok, és soha ne akarjatok megszabadulni tőlük, mert a ti üdvösségetekre rendelte az Úr! A kereszt mindig a közelünkben van, amely bár lesújt, mégis csiszol és felemel embertársaitokhoz. Megkínoz, de a fájdalmakat okozó kínok elvezetnek az életszentség magaslataira. Ezért soha ne tegyétek le, amit testre szabva kaptatok! Ugyanakkor ne is kívánjátok mások keresztjét magatokra vállalni, mert az nem a tiétek! Úgy hordozzátok saját keresztjeiteket, hogy mindig szem előtt tartjátok testvéreitekét is! Látván mások gyötrődéseit, a magatokét már nem fogjátok oly egyedülállóan hatalmasnak tartani. Ez azért van, hogy senki ne kívánja el a másét. Így haladjatok felajánlva mindennapi áldozataitokat!

2011.06.28.                                                                               Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/keresztjeink

Antalóczi Lajos: Vassula Ryden kritikus szemmel

Vassula Ryden és a nevével fémjelzett terjedelmes írás (Igaz élet Istenben), amibõl eddig három kötet jelent meg Magyarországon, egyre szélesebb körben válik ismertté. Sokan személyesen is megismerhették Vassulát budapesti látogatása alkalmával. Nemcsak könyvek, újságok foglalkoznak személyével, de videoszalagon is látható budapesti szereplése.

Vassula írása külsõ megjelenésre ígéretesnek tûnik, különösen, ha a bevezetõben papok, köztük a neves RENÉ LAURENTIN atya szavait is olvashatjuk. Vassula könyve azonban már néhány oldal tanulmányozása után megosztja az érdeklõdõket, mert az írás gyakran vegyes érzéseket támaszt. Nehéz megfogalmazni ezeket az érzéseket, kifogásokat, sokan nem is vállalkoznak erre. Legtöbben csupán megjegyzik: valami nincs rendben ezzel az írással. Szép számmal vannak mégis olyanok, akik lelkesedéssel forgatják a lapokat.

Isten dolgaiban csak felelõsséggel szabad szólni és eljárni. Amikor szóvá tesszük kételyeinket, s megfogalmazzuk aggályainkat Vassula mûvével kapcsolatban, nem feledjük ezt. Úgy gondolom, René Laurentin álláspontja a követendõ. Bevezetõjét így kezdi: "Nem vagyok jogosult arra, hogy ítéletet mondjak az üzenetekrõl. Csupán arra törekedtem, hogy jól átgondolt kérdéseket tegyek  fel, és a válaszokat pontosan rögzítsem. Ítéljék meg az olvasók." Talán merésznek tûnik az álláspont közzététele (sokáig vártam is a beküldéssel), de lelkiismereti indításra teszem, és segítõ szándékkal ajánlom azoknak, akik kérdéssel fordultak hozzám az ügyben.

Megítélésem szerint Vassula Ryden írómédium. Áldozat, akit félrevezetnek, s akinek jószándékát és adottságait igénybe veszik. Nem világos, milyen erõk használják õt írásra, de tartok attól, hogy a megtévesztõ szellem (1 Tim 4,1) mûködésérõl van szó. Erre utal az íráskényszer (van olyan nap, hogy kilenc órát is kell írnia), ami teljesen szokatlan a misztikus irodalomban. Amíg a misztikusok - legtöbbször feletteseik parancsára engedelmességbõl írják le élményeiket, addig Vassula - saját bevallása szerint - egyszerûen nem tud nem írni, amikor írnia kell. Olyannyira használják a kezét, hogy tollából teljesen idegen, más személyiségi vonásokról árulkodó (s ez grafológiailag is bizonyított) írás származik. Az íráskényszer az akarat szabadságának megbéklyózására utal, amit Isten soha nem tesz meg teremtményeivel, de a spiritiszták esetében ez természetes. Idézzünk József, a spiritiszta médium írásából: "...kétségtelenül és biztosan rajtam kívül álló, a saját akaratomtól teljesen független, idegen intelligenciának kezelése alatt állok." (GRÜNHUT ADOLF: Tanulmányok a spiritizmus körébõl 2. köt. 598.) A spiritiszta médiumok bár a megtévesztõ szellem irányítása alatt munkálkodnak, mégis megvallják hitüket, sõt, tanítást is adnak (ld. még: Eszter, Piroska, Antal stb. nevû médiumok írásait), de azt a hitet, s azt a tanítást, amit a hazugság atyjától tanulnak. Az iménti médium is vall hitérõl: "Hiszek Istenben, az õ mindenhatóságában..., az õ legfõbb szeretetében; hiszek Jézus Krisztusban, Isten fiában s az õ megváltó munkájában; ...; hiszek a spiritiszta tan igazságában és tisztító erkölcsi hatásában. Óh, Istenem, adj nekem erõt, hogy ezen hitem szerint élhessek, s annak szellemében végezhessem földi feladatomat." (Uo. 604.) Hízelgõ és megtévesztõ szavak.

Megértem a tiltakozókat, a rajongókat, hiszen van ebben a könyvben minden, ami szép, és a léleknek kívánatos. Szó van ebben bûnbánatról, megtérésrõl, békérõl, imádságról, találkozhatunk imákkal, szívekkel, aláhúzásokkal meg minden egyébbel. Legtöbb szó persze a szeretetrõl esik. (A fõvárosi kiadvány, a Vassula Budapesten c. füzet ráadásul láthatóan jól szerkesztett, majdnem kifogástalan, népszerûsítésre kiválóan alkalmas összefoglaló.) Mindez azonban álcázás és reklám a javából.

Sajnos a könyv "szerzõje", a megtévesztõ szellem, "felkészültségrõl" tanúskodik, és az álcázásnak (a hazugságnak) páratlan mûvésze. (A hosszadalmas beszéd is álca.) Oly megtévesztõen és kívánatosan tudja csomagolni kínálatát, hogy sok jószándékú ember áldozatául esik. A tetszetõs csomagolásból azonban a féligazságok mérge sugárzik, ami hazugság, s ezt kevesen érzékelik.

Addig nem is volna probléma, amíg a jóhiszemû olvasó (a potenciális terjesztõ) szíve felmelegszik íly "nagyszerû" írásra. Azzal sincs baj, ha valaki megtér, jobban szeret, többet imádkozik, engesztelõvé formálódik stb. az írás hatására. Ebben az esetben akár áldás forrása is lehetne a könyv, de kérdés, hogy a kiadványnak vannak-e ilyen gyümölcsei? Féltem inkább azokat, akik nem hívõk, vagy akik - s mily sokan vannak ilyenek! - csupán hallomásból ismerik a kinyilatkoztatást. Nos, ha ezek a testvéreink kézbe veszik Vassula könyveit, hamis fogalmat kapnak Istenrõl, vagy - kritikusabb olvasók esetén - soha nem fogják az igaz hitet keresni, mert nevetséges az a hit, amit bemutatnak ezek az oldalak.

A Bibliát is felülmúló terjedelmû írás ellen az elsõ, s legsúlyosabb kifogás: megváltoztatja a bibliai krisztusképet. Sok olvasó számára éppen ez az új krisztuskép okoz problémát.

A nehézség abból adódik, hogy az érzelgõs, a már-már enyelgõ írás émelyítõ stílusa zavarja az olvasót. Jézus olyan szavakat mond ki Vassula írásaiban (szerelmem, kedvesem, szeretlek virágom), amelyek tõle teljesen szokatlanok, s amelyek egyszer sem fordulnak elõ az Újszövetségben. A szavak pedig minõsítenek. Itt nem az a Jézus szólal meg, aki meghalt értünk a kereszten, s akit a Bibliából megismerhetünk. Ha lélekkel olvassuk a Szentírást, Jézus szavaiból méltóságot, bizonyos távolságtartást és tartózkodást érezhetünk ki. Bár látjuk õt sírni, de nevetni nem, látjuk szelídnek, határozottnak, béketûrõnek, meghal értünk, jár az elveszett bárány után, de soha nem érzelgõs. Vassula írása tehát teljesen elüt a Szentírástól, s nem hasonlítható a misztikusok írásaihoz sem - ide értve BOSSIS GABRIELLA könyvét is. Az írás szokatlansága, stílusa, érzelgõssége sok olvasót taszít. Többen felpanaszolták, hogy ezért nem tudják olvasni.

Az írás egyes részletei olyan dolgokat sugalmaznak, amelyek kifejezetten tévútra vezetnek, ill. megtartják a tévúton a járatlanokat. Vassula bár lépten-nyomon hangsúlyozza Isten szeretetét (amit valóban nem lehet eléggé tenni), a megtérést, az engesztelést stb. a könyv egyes részletei mégis szinte csábítanak a bûnre. Vegyünk két idézetet:

1. "Mindenkit szeretek, aki, miután elesett, hozzám jön, és bocsánatot kér. Még jobban szeretem õket. Akkor sem utasítom õket vissza, ha akár milliószor vétkeznek. Ott leszek, hogy megbocsássak nekik, és lemossam Véremmel bûneiket. Sohasem fáradok bele a megbocsátásba..." (1. köt. 71.) Ez bizony burkolt biztatás a megalkuvó életre.

2. "Van valami - mondja Vassula az "Úrnak" -, ami kellemetlenül érint. Valaki azt mondta, hogy én állandó bûnben élek, mivel elváltam és újból házasságot kötöttem. Azt mondta, hogy az én állandó bûnöm kizárja annak lehetõségét, hogy Te adod ezt a kinyilatkoztatást Istenem." Erre Jézus ezt válaszolja: "Mutatkozzék az az ember, aki bûn nélkül van! Jöjjön elém, és mutassa meg nekem arcát." Vassula: "Igen Uram, segíts nekem! Nem tudom, mit feleljek ezekre a vádakra." Jézus: "Ne válaszolj, jöjj gyorsan hozzám! Atyád vigyáz rád." (2. köt. 238.) Nesze neked kinyilatkoztatás, házasság felbonthatatlansága, egyházi gyakorlat! Ez a kijelentés annyit tesz, mintha Jézus ezt válaszolta volna a házasságtörõ asszonynak: "Csak így tovább, én azért vagyok, hogy megbocsássak." (A párbeszéd 1988. szeptember 24-én hangzott el. Ebben az idézetben nem játszik szerepet az, hogy Vassula jóval késõbb, 1990. október 31-én végülis rendezte házasságát.) Eme párbeszéd olvastán az emberben élesen felvetõdik a gyanú: ha az Újszövetség igaz, akkor Vassula beszélõ partnere nem a mi Urunk Jézus Krisztus, aki világos tanítást adott a házasságtörésrõl.

További probléma: a könyvben nem egyszer nyílt és burkolt fenyegetés és minõsítés (káinok stb.) hangzik el azok ellen, akik nem fogadják el a mû tartalmát, vagy bírálatára vállalkoznak. Vassula egyik helyen ezt írja: "Jézus, kezdem megérteni, hogy a Te igazi tanítványaid..., örülnek majd a kinyilatkoztatásnak, de sokan, akik hûtlenek hozzád, nem fogják kedvelni ezt a kinyilatkoztatást." Az "Úr" válasza: "Igen Vassula, most már tudod." (2. köt. 94.) Mint említettem, a kiadvány "szerzõje" újra és újra felemlegeti a szeretetet, a bûnbánatot, a megtérést, (ebben a tekintetben kompilációnak is nevezhetjük az írást), néha az engesztelést, a böjt, az áldozat azonban már hiányzik szótárából. Az "Úr" ismételten felrója Garabandál helyzetét (sajnos ezzel gyanússá is teszi), s kéri a Szentszéket a jelenések elismerésére.

Az üzenet többször felszólít az egyházak közötti egység létrehozására is. A cél - a jelek szerint - a New Age által hirdetett szinkretista világvallás, amiben a tanításnak nem nagy szerepe jut: "Bármikor eljöhetsz hozzám, és bármelyik templomba. Ne tégy különbséget, mint a többiek! Mindegyik hozzám tartozik." (2. köt. 204.)

(A Szent Szûz soha nem tesz ilyent. Jelenései alkalmával mindig a megtérést kéri. Õ nem szól bele egyházkormányzati ügyekbe s kérései között mindig megfelelõ hangsúlyt kap az áldozat, elsõsorban a böjt.)

A könyv "szerzõje" láthatóan arra törekszik elsõdlegesen, hogy mûvét elfogadtassa a világgal és az egyházzal. Az "Úr" igen nagy fontosságot tulajdonít az írásnak. Mintegy a Szentírás mellé állítja azt, s úgy jelöli meg, mint valami új hitforrást. Amikor Vassula a kíváncsiskodókat említi, az "Úr" így válaszol: "Rátalálhatnak a válaszra a Szentírásban és ebben az üzenetben." (2. köt. 305.)

Az ügyben még Péter is személyes üzenetet kap ismételten, s nem is akármilyent. "Ne utasíts vissza Péter, szeretlek, hallgass meg, halld meg hangomat, ismerd fel hangomat... Ez a kinyilatkoztatás az én hangom..." (2. köt. 95.) Egy másik helyen: "Ó Péter, Péterem! Te, akit Lelkem szeret, vezesd vissza nyájamat a tisztasághoz! Péter! Nézz rám! Kedves, nézz Arcomra, tisztelj engem, Uradat! ... Dicsõíts engem Péter! Dicsõíts kedvesem!"(2. köt. 119.) Ezek a szavak már lejáratnak.

Az ilyen, és ehhez hasonló kijelentések elrejtése a regiment (több mint kétezer oldal) írásban megzavarja híveinket, s feltétlenül kárt okoz sok ember hitében, s veszélyezteti örök sorsának alakulását. Nem félek kimondani véleményemet: az idézetek mögött a világosság angyalának öltözött megtévesztõ szellem húzódik meg, aki félre vezeti a nemzeteket. A sok enyelgés, a szeretet egyoldalú hagsúlyozása pedig a méz, amelyben a mérget kívánja beadni.

Vassula, s környezetében némely egyházi személy olykor él a gyanúperrel: nincs valami rendjén ebben a szóözönben. Vassula gyakran biztatásra és erõsítésre is szorul. Egyik lelkipásztor pedig (2. köt. 289.) meg is fogalmazta Vassulának, hogy az írás spiritizmusra utal. A válaszban az "Úr" emlékeztet Mt. 7,17-re, ("A jó fa jó gyümölcsöt terem."), s Mt. 12,26-ra ("Szembefordulhat-e önmagával a Sátán? Ha szembefordul önmagával, hogyan állhat fenn országa?").

Vessük fel mi is a kérdést: milyen "gyümölcsök" teremnek Vassula könyvébõl, s valóban szembefordul-e a Sátán önmagával?

Tapasztalataim szerint az alábbiakban foglalható össze a Vassula-könyv hatása:

1. Inkább fokozott kíváncsiság, nagyfokú publicitás, mint maradandó evangéliumi gyümölcs tapasztalható az ügy kapcsán.

2. Megosztja a jószándékú olvasókat, s ez vitát, békétlenséget, szeretetlenséget szül.

3. Megtéveszti, félrevezeti a hitben kevésbé jártasokat, mert hamis képet fest Jézusról.

4. Lejáratja a Szent Szûzet, mert kiváltani igyekszik a jelenéseket, s összeollózza, összekeveri a jelenések egyes üzeneteit, s mint sajátját adja tovább.

5. Lejáratja az egyház tekintélyét, mert inkább önmaga mellé kívánja állítani az embereket, amikor elítéli és fenyegeti azokat, akik mégis ellene mondanak a leírtaknak. Nem hagyja meg az egyháznak a végsõ szót.

6. S mindezt immár huszonnyolc nyelven teszi. Szó sincs tehát arról, hogy a Sátán szembefordult volna önmagával! Aknamunka folyik itt, amely a lelkek megosztását, és vesztét akarja.

Mit kezdjünk tehát Vassulával és mûvével? Csak egyet ajánlhatunk jó szívvel: felejtsük el szép csendben, könyveit rejtsük el mélyen, ne terjesszük, más kezébe ne adjuk, ne beszéljünk és ne írjunk róla! Térjünk vissza a tiszta forrásokhoz! Elsõsorban a Szentíráshoz, az egyházi tanításhoz. Olvassuk és terjesszük bátran a Szent Szûznek - az egyház által elismert üzeneteit. Õrizzük meg hitünk tisztaságát, az egységet és a szeretetet. Vassula miatt kár lenne ezen evangéliumi értékekben kárt okozni és kárt szenvedni.

Végül pedig önként adódik a kérdés: ki, vagy mi tanúskodik Vassula szavai mellett? A tények szerint mindössze az íráskényszer és az ebbõl adódó betûforma. Ezek a jelek azonban nem Istenre, hanem sátáni befolyásra uta1nak.

Az IGEN c. újság 1995-ben közreadott írása