János evangéliumában (Jn 8,28) erre a kissé rejtélyes helyre bukkanunk: „Mondá azért nekik Jézus: Majd mikor fölemelítek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok,
és semmit sem cselekszem magamtól, hanem amire engem az Atya tanított,
azt beszélem.” – Különösen ezt a kijelentést: „Majd mikor fölemelítek
az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok”, nehéz megérteni.
Ez a mondat része annak a vitának, amit Jézus ekkor a zsidókkal
folytatott: Jézus saját magáról adott benne felvilágosítást, arról, hogy
honnan jött és mi a küldetése. Mondhatni, ez a mondat az összefoglaló,
fő kijelentése az egész hosszú vitának, melyben a farizeusok és
írástudók nem voltak képesek megérteni Jézust: „Miért nem ismertek rá az
én beszédemre?” (Jn 8,43)
Való igaz, hogy a Jn 8,28-ban leírt kijelentést nem könnyű megérteni. Mit jelentsen ez: „Csak akkor fogjátok megérteni, hogy én vagyok, ha fölemeltetek”? E mondat jelentéstanilag valóban nehezen érthető.
Hogy
Jézus mit is akart ezzel mondani, annak megértése akkor lesz valamivel
könnyebb, ha az ógörög szöveget megvizsgáljuk. Ebben az „én vagyok”
helyén e két szó 
áll. Melyek egyértelműen Ex 3,14-ra utalnak vissza, amikor Isten
Mózesnek „Én vagyok, aki vagyok”-ként nyilatkoztatta ki magát.
És Jn 8,28-ban egzakt ugyanezen szavak állnak. Jézus tehát Istennel, az Úrral azonosítja magát, aki Mózesnek „aki vagyok”-ként nyilatkoztatta ki magát. Jézus tehát Jn 8,28-ban voltaképpen ezt mondja: Amikor majd a kereszten függök, fel fogjátok ismerni, hogy „én vagyok” = Isten.
Jézus tehát Isten tulajdonnevét a Tórában saját magára vonatkoztatta –
ami héberül így szól: YHWH. Ezt a kapcsolatot fontos szem előtt tartani
a második lépés megértéséhez.
A héber YHWH kifejezés a Teremtőt jelenti, akinek minden alá van vetve a világon, és akiből minden más keletkezett. Ő a kiválasztott nép szövetségese, Ő a világ nagy Bírája és a Megváltó. Vagyis a zsidók számára YHWH Isten, az egyetlen és igazi.
Szent János evangélista feltűnően precízen írja le az úgynevezett „titulus crucis”, azaz a kereszt feliratát. Leírása így szól:
„Címtáblát is íra Pilátus és a kereszt fölé tevé. Vala pedig írva:
"Názáreti Jézus, a zsidók királya!" Ezt a feliratot tehát sokan olvasák a
zsidók közül, mert a városhoz közel volt a hely, hol megfeszítették
Jézust, és héberül, görögül meg latinul volt írva. Mondák azért
Pilátusnak a zsidó papi fejedelmek: "Ne írjad: a zsidók királya; hanem
hogy maga mondotta: A zsidók királya vagyok." Felelé Pilátus: "Amit
írtam, azt megírtam!"” (Jn 19,19-22)
János
pontosan felsorolja, hogy három nyelven, latinul, görögül és héberül
volt írva a titulus. Latinul ez állt rajta: Iesus Nazarenus Rex
Iudaeorum, amiből a híres INRI akroníma következik.
Ez a mondat héberre fordítva így hangzik: Yeshua Hanotsri Wemelek
Hayehudim (melynél azonban figyelembe kell venni, hogy a héber,
ellentétben a latin írásmóddal, jobbról balra ír).
Ezért a héber nyelvben (ahol a latinban az INRI akronima) a jámbor
zsidók számára kimondhatatlan Isten-név, a YHWH áll – ami lefordítva ,
azaz „én vagyok”-ot jelent. – Ezzel pedig Jézus Jn 8,28-ban elhangzott
jövendölése a keresztre feszítésénél valóban szószerint beteljesedett.
A zsidók számára ez természetesen botrány volt, hiszen az Isten-gyalázással megvádolt Jézus feje fölött mindenki számára világosan olvashatóan az állt, hogy Ő valóban Isten: Názáreti Jézus, a zsidók királya, aki: „én vagyok” / YHWH / Isten.
(forrás: www.katholisches.info – 2024. március 6.)
https://www.katolikus-honlap.hu/2401/inri.htm
