János evangéliumában (Jn 8,28) erre a kissé rejtélyes helyre bukkanunk: „Mondá azért nekik Jézus: Majd mikor fölemelítek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok, és semmit sem cselekszem magamtól, hanem amire engem az Atya tanított, azt beszélem.” – Különösen ezt a kijelentést: „Majd mikor fölemelítek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok”, nehéz megérteni.
Ez a mondat része annak a vitának, amit Jézus ekkor a zsidókkal folytatott: Jézus saját magáról adott benne felvilágosítást, arról, hogy honnan jött és mi a küldetése. Mondhatni, ez a mondat az összefoglaló, fő kijelentése az egész hosszú vitának, melyben a farizeusok és írástudók nem voltak képesek megérteni Jézust: „Miért nem ismertek rá az én beszédemre?” (Jn 8,43)

Való igaz, hogy a Jn 8,28-ban leírt kijelentést nem könnyű megérteni. Mit jelentsen ez: „Csak akkor fogjátok megérteni, hogy én vagyok, ha fölemeltetek”? E mondat jelentéstanilag valóban nehezen érthető.

Hogy Jézus mit is akart ezzel mondani, annak megértése akkor lesz valamivel könnyebb, ha az ógörög szöveget megvizsgáljuk. Ebben az „én vagyok” helyén e két szó áll. Melyek egyértelműen Ex 3,14-ra utalnak vissza, amikor Isten Mózesnek „Én vagyok, aki vagyok”-ként nyilatkoztatta ki magát.
És Jn 8,28-ban egzakt ugyanezen szavak állnak. Jézus tehát Istennel, az Úrral azonosítja magát, aki Mózesnek „aki vagyok”-ként nyilatkoztatta ki magát. Jézus tehát Jn 8,28-ban voltaképpen ezt mondja: Amikor majd a kereszten függök, fel fogjátok ismerni, hogy „én vagyok” = Isten. Jézus tehát Isten tulajdonnevét a Tórában saját magára vonatkoztatta – ami héberül így szól: YHWH. Ezt a kapcsolatot fontos szem előtt tartani a második lépés megértéséhez.

A héber YHWH kifejezés a Teremtőt jelenti, akinek minden alá van vetve a világon, és akiből minden más keletkezett. Ő a kiválasztott nép szövetségese, Ő a világ nagy Bírája és a Megváltó. Vagyis a zsidók számára YHWH Isten, az egyetlen és igazi.

Szent János evangélista feltűnően precízen írja le az úgynevezett „titulus crucis”, azaz a kereszt feliratát. Leírása így szól:
„Címtáblát is íra Pilátus és a kereszt fölé tevé. Vala pedig írva: "Názáreti Jézus, a zsidók királya!" Ezt a feliratot tehát sokan olvasák a zsidók közül, mert a városhoz közel volt a hely, hol megfeszítették Jézust, és héberül, görögül meg latinul volt írva. Mondák azért Pilátusnak a zsidó papi fejedelmek: "Ne írjad: a zsidók királya; hanem hogy maga mondotta: A zsidók királya vagyok." Felelé Pilátus: "Amit írtam, azt megírtam!"” (Jn 19,19-22)

János pontosan felsorolja, hogy három nyelven, latinul, görögül és héberül volt írva a titulus. Latinul ez állt rajta: Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum, amiből a híres INRI akroníma következik.
Ez a mondat héberre fordítva így hangzik: Yeshua Hanotsri Wemelek Hayehudim (melynél azonban figyelembe kell venni, hogy a héber, ellentétben a latin írásmóddal, jobbról balra ír).
Ezért a héber nyelvben (ahol a latinban az INRI akronima) a jámbor zsidók számára kimondhatatlan Isten-név, a YHWH áll – ami lefordítva , azaz „én vagyok”-ot jelent. – Ezzel pedig Jézus Jn 8,28-ban elhangzott jövendölése a keresztre feszítésénél valóban szószerint beteljesedett.

A zsidók számára ez természetesen botrány volt, hiszen az Isten-gyalázással megvádolt Jézus feje fölött mindenki számára világosan olvashatóan az állt, hogy Ő valóban Isten: Názáreti Jézus, a zsidók királya, aki: „én vagyok” / YHWH / Isten.

(forrás: www.katholisches.info – 2024. március 6.)
https://www.katolikus-honlap.hu/2401/inri.htm