Az Esztergom Budapest Főegyházmegye internetes lapja a Bízd Rá Magad.
Ebbe kértek egy cikket tőlem a május 13-ai fatimai ünnepre. Kicsit
jobban beledolgoztam most magam ebbe a témába. Olyan vonatkozásokat
szeretnék kiemelni ebben az írásban, amelyek a kért cikkbe terjedelmi
okokból nem fértek bele.
Az a
cikk a magánkinyilatkoztatásokhoz való viszonyulásunkkal kezdődik. Szó
van benne arról is, hogy az Istentől Jézusban adott kinyilatkoztatás
tartalmának a tökéletes megértésében a teológiai reflexiók és a
magánkinyilatkoztatások kéz a kézben járnak, és hogy több ünnep
bevezetése az Egyházban éppen magánkinyilatkoztatások nyomán ment
végbe, és hogy azok közül, akik ezekben a magánkinyilatkoztatásokban
részesültek, többet is szentté avatott az Egyház. Van közöttük olyan
is, akiknek teste teljesen épségben maradt, pl a csodás érem látnokának, Labouré Szent Katalinnak, vagy a lourdes-i látnoknak, Szent Bernadettnek a teste.
Az
Egyház által elfogadott nagy Mária jelenések szoros kapcsolatban
vannak azzal a történelmi háttérrel is, amelyben adattak, és ezek
többnyire mind egymásra is épülnek, egymást kiegészítik, olyan láncot
alkotnak mint egy rózsafüzér. Ebben az írásban néhány további ilyen vonatkozásra, kapcsolatra is rá szeretnék mutatni.
Franciaországban az abszolutizmus fénykorában, a napkirály XIV. Lajos, uralkodása alatt kapta kinyilatkoztatásait Jézus Szívéről Alacoque Szt Margit,
vizitációs nővér. Jézus már itt is engesztelést, első pénteki gyónást
és szentáldozást kért. A Jézus Szíve tisztelet előbb helyi szinten
indult el, amelyet IX. Pius papa 1856-ban az egész egyházra
kiterjesztett. XI. Pius pápa pedig a Jézus Szíve tiszteletről egy külön
enciklikát is kiadott Miserentissimus Deus címen 1928-ban. A Jézus Szíve tiszteletet tehát teljesen felkarolta az Egyház, és az elsőpéntek megünneplése átment az egyházi gyakorlatba is.
A
nagynak nevezett francia forradalom és az azt követő forradalmi hullám
idején, amely az addigi feudális rendet kívánták megdönteni, és benne az
Istenbe vetett hitet és az egyház szerepét felszámolni, kapta
1830-ban, Párizsban (akkor is éppen egy forradalom volt) Labouré Szent Katalin
vincés nővér a magánkinyilatkoztatásait, amelyek megtérést, a
haldoklókért való imádságot sürgettek. Ezeknek a
magánkinyilatkoztatásoknak egy kézzel fogható hozománya az un. „csodás érem”,
amely az Egyháznak egy szentelménye, amelyen ez a felirat található:
„Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád
menekülünk!”. Köteteket tesz ki a csodák leírása, amelyben ennek az
éremnek a viselése nyomán részesültek az emberek. Egyben előkészítője
volt ez a magánkinyilatkoztatás a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának, amelyet 1854.dec.8-án IX. Pius pápa hirdetett ki.
E
dogmának a kihirdetése a luciferi (Lucifer=fényhordozó) felviágosodás
nyomán a világosság és a humanizmus álarcába öltöztetett istenellenes
lázadás korában egy újabb fegyvert adott a hívők kezébe. A mindenkor
Szeplőtelen Szűz Máriához bármikor folyamodhatunk, hogy segítsen
bennünket szeplőtelen tisztaságával a gonosz elleni küzdelemben, ahogyan
ez az egyház hivatalos zsolozsmájában is szerepelt a második vatikáni
zsinatig Gyümölcsoltó Bolgodasszony ünnepén: „Tégy méltóvá arra, hogy dicsérjelek téged, Szent Szűz, adj erőt, hogy megküzdjek ellenségeiddel”!
A
Szeplőtelen Fogantatás dogmájának a kihirdetését, ünnepének a
bevezetését megerősítette egy következő magánkinyilatkoztatás sorozat, a
Szűzanya Lourdes-i jelenései. A Bernadett életéről
szóló egyik játékfilm nagyon érzékletesen mutatja be azt a jelenetet,
amelyben az írástudatlan molnárlány, aki nem tudhatott a néhány évvel
korábban kinyilvánított dogma kihirdetéséről, és nem is értette a
szavakat, amiket a Szűzanya mondott neki, a plébánoshoz igyekezvén futva
ismételgeti magában azokat a szavakat, amelyekkel a Szűzanya így
mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”.
Lourdes-ban
a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának a megerősítése mellett forrás
fakadt a rossz, a bűn okozta sebek gyógyulására. II.János Pál pápa
1992-ben a Fatimai Szűzanya ünnepére tette a Betegek Világnapját, amelyen sok embernek kiszolgáltatja az Egyház a betegek kenetét.
A
fatimai jelenéssorozat a világunkban található rossz okairól és
következményeiről szól, a háborúról és a békéről, a bűnről és a
pokolról, annak létezéséről és elkerülésének a lehetőségéről.
A fatimai látomások elemzése
Az első fatimai „titok” a pokol bemutatása
volt, melyet a Szűzanya 1917-ben teljes szörnyűségében tárt fel a kis
látnokoknak. A Szent Szűz a harmadik fatimai jelenésekor ezt közölte a
látnokokkal: „Hozzatok áldozatot a bűnösökért, és ilyenkor ezt
mondjátok: ’Ó Jézusom, ezt irántad való szeretetből teszem, a bűnösök
megtéréséért, és hogy a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ellen elkövetett
bűnökért engeszteljek”. A legidősebb és a legtovább élt látnok, Lucia nővér így számol be erről.
„E szavakra széttárta kezeit, úgy, mint az előző jelenések során.
Olyan volt, mintha a fénysugár a földbe hatolt volna, és ebben a
pillanatban egy lángtengert láttunk, amely tele volt ördögökkel és
kárhozott lelkekkel. Mintha átlátszó, izzó fekete és bronzszinű alakok
lettek volna. Belsőjükből tűz és láng tört ki. Széthulltak, mint
szikrák egy nagy lángtengerben. Teljesen súlytalannak látszottak.
Fájdalmukban és reménytelenségükben sikoltoztak és nyögtek. Az ördögök
úgy néztek ki, mint utálatos és ismeretlen állatok, ijesztő és szörny
formájuk volt, de azok is izzóan feketék voltak”. A gyerekek nagyon megrettentek, és mintegy segítségül felemelték tekintetüket a Szűzanyára, aki így szólt: „A poklot láttátok, ide kerülnek a szegény bűnösök lelkei. Isten meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét, hogy megmentse őket. Ha megteszik, amit nektek mondok, sok lélek megmenekül, és béke lesz. A
háború vége felé közeledik, de ha nem hagyják abba Isten megbántását,
XI. Piusz pápa pápasága alatt még szörnyűbb háború kezdődik.
Ha egy éjjel ismeretlen fényt láttok feltűnni, akkor tudjátok meg, hogy
ez az a nagy jel, amit Isten ad, mielőtt a világot gonoszsága miatt
háborúval, éhséggel, az Egyház és a Szentatya üldözésével megbünteti”.
Ez egy
prófécia volt, amely sajnos bekövetkezett. Az Istentől jövő próféciák
általában feltételhez kötöttek. Ilyen volt a niniveiknek szóló
prófécia, amit Jónás közvetített: Még negyven nap és elpusztul Ninive.
De a niniveiek bűnbánatot tartottak, ezért a prófécia nem teljesedett
be. Nem így az első világháború után. Az emberek nem hagyták abba Isten
megbántását, ezért az elsőnél is egy szörnyűbb második világháború
következett. Az emberiség magatartása azóta se változott jó irányban,
sőt sokkal rosszabb lett. Itt a nyakunkon a harmadik világháború. De a
háború elkerülésének az eszközei ugyanazok: a megtérés, életünk
irányának a megváltoztatása, az imádság, főleg a rózsafüzér imádkozása,
az engesztelés.
E jelenés nyomán került bele a rózsafüzérbe minden tized után, az azóta hál’ Istennek elterjedt fatimai fohász: Ó
Jézusom, bocsátsd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől,
vidd a lelkeket a mennybe, különösen azokat akik legjobban rászorulnak
irgalmadra”.
Szűz
Mária következő, negyedik jelenésén Lucia közvetíti a Szűzanyának az
emberek kérését, hogy eszközölje ki néhány beteg gyógyulását. Nem jut
el a kérőknek a tudatáig, hogy sokkal nagyobb dolgokról van szó, nem
pusztán betegségekből való meggyógyulásról, hanem a pokol
elkerüléséről. A Szűzanya így válaszolt: „Igen, az év során meg fogok néhány beteget gyógyítani. Imádkozzatok
sokat, és engeszteljetek a bűnösök megtéréséért, mert sok lélek a
pokolba kerül, mert senki nem engesztel, és senki sem imádkozik értük”.
A
legfontosabb imaszándék tehát nem feltétlenül egy konkrét betegségből
való meggyógyulás, hanem a pokol elkerülése. A betegségeknek, földi
próbatételeknek lehetnek pozitív hatásai is. Egy-egy betegség
rádöbbentheti az embert arra, hogy bizony létezik annál a betegségnél
sokkal nagyobb rossz is, mint amit éppen elszenved. Egy-egy betegség,
válás, vállalkozás tönkremenetele, szerencsétlenség Istentől jövő
figyelmeztetés is lehet, hogy változtassunk az életünkön.
Ilyen kegyelem volt a gyermekek számára az, amikor a Szűzanya megmutatta nekik a poklot, és első jelenésekor a saját lelkük állapotát. Lucia nővér így fogalmaz: „Amikor
ezekhez a szavakhoz ért ‘a Jóisten kegyelme’, széttárta kezeit,
amelyekből olyan erős fénysugár tört elő, amely teljesen bevilágított
lelkünk legmélyébe. Igy láttuk magunkat Istenben visszatükröződve, aki
ez a Fény volt maga. Jobban láttuk magunkat, mint a legtisztább tükörben.
Mintegy belső késztetésre, térdre hullottunk, és elismételtük: ’Ó,
Legszentebb Szentháromság, imádlak! Én Istenem, én Istenem, szeretlek a
Legszentebb Oltáriszentségben!’ Néhány pillanat után a Szent Szűz így
szólt: ’Imádkozzátok minden nap a rózsafüzért, hogy béke legyen a
világban, és befejeződjön a háború”.
Az
emberiség megy a maga bűnös Istentől elfordult, a gonosz felé fordult
útján. Egyértelműen a vesztébe rohan. Csak Isten különleges kegyelme
mentheti meg, olyan kegyelem, amit a fatimai gyermekek megtapasztaltak,
és a bűn útján járó emberekért való kitartó, engesztelő áldozat és
imádság. A fatimai gyermekeket nagyon mélyen átalakította ez az élmény,
olyannyira, hogy gyermek létükre óriási áldozatokat vállaltak
engesztelésül, Jézus és Mária iránti szeretetből, és a bűnösök
megtéréséért. Egy ilyen kegyelem, amelyet Isten több más misztikusnak
is megígért, hasonló változásokat vihet végbe mindnyájunkban, akik
úgy-ahogy hiszünk és próbáljuk követgetni Isten parancsait, de
valójában inkább a magunk javát keressük, és még inkább azokban, akik
egyáltalán nem hisznek Istenben. Amikor keményen szembesül az ember a
valósággal, az lehet egy sokkoló élmény is, amibe akár bele is halhat.
De aki túléli, annak az életében minden bizonnyal nagy változások,
megtérés, tisztulás várhatók.
A
fatimai üzenet egyértelműen leszögezi, hogy a bűnök, a háborúk (=földi
poklok) és a halál utáni pokol, örök kárhozat között szoros összefüggés
van. Mind az evilági poklot, mind a túlvilági poklot az Isten
törvényei szerinti élettel, imádsággal lehet elkerülni, a saját bűnökért
való vezekléssel, és mások bűneiért való engeszteléssel.
Hogy mit is jelent az engesztelés, azt jól kifejezi az az ima, amit Portugália őrangyala tanított a gyermekeknek.
A fatimai angyal engesztelő imája és annak rokonsága más későbbi, az Egyház által elfogadott imákkal.
Ez az ima, amit az angyal két részletben tanított a kis látnokoknak, így hangzik:
„Istenem, hiszek Tebenned és imádlak Téged, remélek Tebenned és
szeretlek Téged. Bocsánatot kérek mindazokért, akik nem hisznek és nem
imádnak, nem remélnek és nem szeretnek Téged. Legszentebb Szentháromság,
Atya, Fiú és Szentlélek, mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked
a mi Urunk, Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és
Istenségét, aki jelen van a Föld összes tabernákulumában, engesztelésül
a szidalmakért, szentségtörésekért és közömbösségekért, amelyekkel Őt
megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének
érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért. Ámen”.
Ez az
ima Szentháromság Egy Istenbe, az Atyába, a Fiúba és a Szentlélekben
való hit megvallása, az Ő imádásuk, az Irántuk való szeretet
felindítása, és annak a reménynek a kifejezése, hogy a Háromszemélyű Egy
Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek üdvözíti azokat, akik hisznek
benne, és szeretik személyesen, és szeretik őket embertársaikban,
akikkel Jézus azonosítja magát, ahogyan ezt az utolsó ítéletkor mondott
beszédében kifejezi. A szeretetnek ezeket a cselekedeteit az
irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek nevezi az Egyház. Ezek között
ott szerepel a tudatlanok tanítása, a bűnösök megintése, az élőkért és
holtakért való imádkozás. Ebben a fatimai fohászban a hangsúly
bűnösökért való imádságon, közbenjáráson van, hogy megmeneküljenek a
kárhozattól. Mindez Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen
szívének az érdemei által történik. Ennek a fatimai fohásznak egy lényeges része az engesztelés,
amely az Oltáriszentségben köztünk lévő és megbántott Jézus
vigasztalása, vele való együttérzés kifejezése. Ez az engesztelés
lényege.
Ez az
ima tehát magában foglalja a három isteni erény, a hit, a remény és a
szeretet felindítását magunkban. A később Magyarországon született
Szeretetláng rózsafüzér mindegyik isteni erényhez hozzáfűz egy fohászt,
amely e három isteni erény indoklását is kifejezi: Istenem, én
hiszek Benned, mert végtelenül jó vagy. Istenem remélek benned, mert
végtelenül irgalmas vagy. Istenem, én szeretlek téged, mert mindennél
szeretetreméltóbb vagy. A hit, a remény és a szeretetet egy-egy
isteni tulajdonság. Ezek az isteni tulajdonságok indokolják, szólítanak
minket ezeknek az isteni erényeknek magunkban való gyakori
felindítására, hogy ezekkel a képességinkkel Istenbe kapaszkodjunk,
eggyé váljunk Vele általuk.
A fatimai angyal által tanított ima engesztelő jellege abban mutatkozik meg,
hogy mindezt az ember nemcsak a maga nevében teszi, hanem a bűnösök, a
hitetlenek nevében, őhelyettük is. Imádkozik, közbenjár értük és
felajánlja az Istennek egyedül tetsző áldozatot, Jézus áldozatát. Miért?
A Jézust és benne a Szentháromságot ért bántásokért. Mik ezek a
bántások? Az ima szerint a szidalmak, káromkodások, szentségtörések,
közömbösség, amelyeket Jézusnak az Oltáriszentségben kell elszenvednie.
A
keresztény élet kezdetén a megtérés áll. A bűnbánat és a megtérés vezet
el a keresztséghez, amely a keresztény élet kapuja, és az üdvözülés
legfontosabb feltétele. „Aki hisz, és megkeresztelkedik üdvözül, aki nem
hisz, az elkárhozik” (Mk 16,16). Az üdvözülhet, aki legalább élete
utolsó pillanatában kimondja a bűnbánat szavait: Istenem, irgalmazz
nekem, bűnösnek. Ments meg engem, Uram! Ezt kéri a bűnösök számára a
fatimai fohász utolsó része. „Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért. Ámen”.
Az
angyal azelőtt tanította meg a gyermekeket erre az imára, hogy a
Szűzanya megmutatta nekik a poklot, és kifejezte nekik, hogy sokan
tartanak oda.
A fatimai látomásokat időben követő látomásoknak sok hasonló közös eleme van.
Amikor
II. Szent János Pál pápa által előbb boldoggá-, majd 2000-ben szentté
avatott Fausztina nővérnek is megmutatásra került a pokol, a nővér
hasonló imára fakadt: „Örök Atya, felajánlom neked Szeretett
Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus testét és vérét, lelkét és istenségét
engesztelésül bűneinkért, és az egész világ bűneiért”. Ebből az alapélményből keletkezett az Isteni irgalmasság rózsafüzére, amelynek ugyanaz a célja: a lelkek pokolba jutásának a megakadályozása. E rózsafüzér Ismétlődő fohásza: „Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak!”
Az ugyancsak egyházi elismerésben létesült Szeretetláng üzenetekben szereplő Szeretetláng rózsafüzérnek is ez a pokoltól való megmentés, megmenekülés a központi mondanivalója. A Miatyánkok helyén ezt imádkozzuk: „Szűz Mária fájdalmas és Szeplőtelen Szent Szíve könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk”!
Az ötven üdvözlégy helyett a fohász: „Szűzanyánk, ments meg minket
Szeplőtelen Szíved Szeretetlángja által”, aki nem más, mint maga Jézus.
A
rózsafüzérbe a tizedek végére a Fatimai üzenetek nyomán betoldott
fohász szószerinti egyezéseket mutat a Szeretetláng Rózsafüzér fő
fohászával. A szó szerint egyező szavak: “ments meg minket”…
(Ments meg minket a pokol tüzétől…” „…Szűzanyánk ments meg minket
Szeplőtelen Szíved szeretetlángja által”.
A fatimai üzenetekben szerepel még az elsőszombati engesztelés
kérése, amelyben a Szűzanya Szeplőtelen Szívét engeszteljük. Ez már
Ferenc és Jacinta halála után volt, amikor 1925 dec. 10-én jelent meg a
Szent Szűz Luciának. Lucia nővér megemlítette a nehézségeket, amellyel
többen szembe találták magukat az elsőszombati gyónással kapcsolatban.
Megkérdezte, hogy a nyolc nappal az előtti vagy az utáni gyónás is
érvényes-e. „Igen, még a több, mint nyolc nappal azelőtti gyónás is
érvényes, azzal a feltétellel, hogy az emberek, amikor Szent Testemet
magukhoz veszik, kegyelmi állapotban legyenek és ezt azzal a szándékkal
tegyék, hogy Mária Szeplőtelen Szívét engeszteljék”.
Ahhoz, hogy valaki megtartsa az elsőpéntekeket és az elsőszombatokat, már hívőnek kell lennie. De mi lesz azokkal a családtagjainkkal, ismerőseinkkel, akik még csak nem is hívők? Őket oda kell ajánlanunk, oda kell szentelnünk Szűz Mária Szeplőtelen Szívébe, vagy az egyesült Két Szent Szívbe, ahogyan az az 1955-ös franciaországi Kerizinen-ben történt jelenésben a Szűzanya mondta: „Családjaitokat,
nemzeteiteket, az egész világot fel kell ajánlani, de most ugyanabban a
felajánlásban Jézus Szentséges és Irgalmas Szívének az én Fájdalmas és
Szeplőtelen Szívemnek, a Szentlélekben egyesült Szívünknek!
Ennek
az odaszentelésnek nagy a jelentősége mind az odaszentelő, mind az
odaszenteltek szempontjából. Aki elvégzi ezt a felajánlást,
odaszentelést, az letesz egy súlyos gondot, amely őt addig nyomasztotta,
az övéiért való aggodalmat. Akit felajánl, akit odaszentel, annak az
életében elkezd a kegyelem, és minden kegyelem közvetítője, a Szűzanya
munkálkodni. Elkezdi a megtérését előkészíteni, Istenhez találásának az
útját egyengetni.
Egy Fatimában kezdődött magánkinyilatkoztatás-sorozat Don Gobbi atya Máriás Papi Mozgalma,
amelynek világszerte 350 érsek és püspök, 150.000 Pap a tagja. A
Szűzanyának tulajdonított egészen részletes korunk történéseit is
bemutató üzenetek Fatima folytatásának tekinthetők. A Máriás Papi Mozgalom
imaóráin az un. cönákulumokon a rózsafüzért imádkozzák, ezekből az
üzenetekből elmélkednek, és minden cönákulum a Szüzanyának való
feljánlással zárul. Gobbi atya boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza most, május 1-jén idult. Ünnepélyes szentmise keretében Oscar Cantoni bíboros a comoi egyházmegye megyéspüspöke indította el a kanonizációs eljárást.
Egy a
fatimai Szűzanyához szóló imával fejezzük be. „FATIMAI SZŰZANYA, Jézus
és az Egyház anyja, szükségünk van rád. Add nekünk királynői jóságod
vigasztalását, szeplőtelen Szíved világosságát és a Béke Királynőjének
szeretetét! Mivel jól tudod, mire van szükségünk, rád bízzuk, hogy
megsegíts bennünket szükségeinkben, hogy enyhítsd fájdalmainkat, hogy
meggyógyítsd betegségeinket, hogy tisztává tedd testünket, hogy
betöltsd szívünket szeretettel és töredelemmel, hogy lelkünk, hála
Neked, üdvözüljön. Emlékezz arra, jó Anyánk, hogy Jézus megadja Neked
mindazt, amit Tőle kérsz.
Nyerj
enyhülést a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek, gyógyulást a betegeknek,
tisztaságot a fiataloknak, hitet és egyetértést a családoknak és békét
minden embernek. Vezesd vissza a megtévedteket az egyenes útra, adj
nekünk hivatásokat és szent papokat, védelmezd a Szentatyát, a
püspököket és Isten Szent Egyházát. Szűzanyánk, hallgass meg minket, és
légy könyörülettel irántunk! Fordítsd felénk irgalmas tekintetedet! És
a száműzés után mutasd meg nekünk Jézust, méhed áldott gyümölcsét, ó,
kegyes, gyöngéd, szelíd Szűz Mária! Ámen”.
https://bocsajozsef.piarista.hu/a-maria-korszak-magankinyilatkoztatasainak-rozsafuzer-lanca/
