Amikor tegnap este nehéz szívvel pakoltad a bőröndödet a visszaútra, szomorúan mondtad, hogy te szívesebben maradnál itthon velünk, mert nagyon hiányozni fogunk neked ott, a távolban, idegen földön. Mert bár jók és kedvesek az atyák, de mi nem vagyunk veled. Leültünk az ágy szélére, de ezúttal nem arról beszéltem, hogy a püspökeink gyengehitűsége és érdektelensége miatti üldözés nem engedett nekünk más döntést hozni, hiszen jól tudod ezt te magad is. És mivel engedelmességgel fogadtad szüleid döntését, érted is. Inkább a célról akartam szólni, amit szintén ismersz, de amit minden elutazásodnál szükséges magam számára is feleleveníteni, hogy együtt erősödhessünk Isten szeretetében.

Tegnap még nem tudtam, hogy ma ez lesz a szentmise evangéliumi részlete, de éppen a menyegzős ruháról kezdtem beszélni neked. És ma, amikor meghallottam az evangélium szavait, arra gondoltam, hogy le is írom, amit az ágy szélén mondtam, hogy elolvashasd néha a zordon sziklákkal és erdőfoltokkal égre üvöltő Oroszlán-hegy előtt, és emlékezzél: nem pusztán egyháziak miatti üldözéstől menekítettünk, hanem feladattal vagy távol tőlünk, amelyre mi mondtuk ki ugyan a döntést, de amelynek elvégzésérése magától Istentől jött a megbízásod.

Isten már a világ teremtése előtt arra hívott meg bennünket, hogy egyszer majd megszülessünk, megismerjük Őt, viszontszeressük, és Őt szolgálva eljussunk az örök életre. És az örök élet azon az úton, azokon a nehézségeken, üldözéseken keresztül érhető el, amit Isten megenged az életünkben. Mert az üdvösséghez szükségünk van a menyegzős ruhára, ami nélkül hiábavaló és meddő az isteni meghívás, ami nélkül kizárnak bennünket a menyegzőről. De a menyegzős ruha csak úgy készülhet el, ha az Úr által adott fonalakat úgy szőjük össze, ahogy Ő adagolja őket, azzal az erővel, amit Ő ad kezünknek, azon a kereten, amit Ő állított előre össze nekünk.

A menyegzős ruhát úgy szövik, hogy fonalakat feszítenek egy keretre, a kifeszített fonalak közé pedig színes és értékes fonalakat fűznek, szétválaszthatatlan sűrűségben. Ezek a sűrű és szépen fűzött fonalak adják majd a ruha díszét, amelyeket viszont a kifeszített fonalak tartanak.

Ez a ruha nem pusztán a kegyelmi állapot, ami elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez. Annál még többről van szó. A kifeszített fonalak jelentik a kegyelmi állapotot, ami tartja a színes szálakat, amelyek pedig az erények. Minden halálos bűnnel elporlanak a kifeszített fonalak, és szétesik a ruha. Ha elveszítjük a kegyelmi állapotot, anélkül elporlanak az erényeink is, és csak emberi szokásaink maradnak, amelyek meztelenül hagynak bennünket, így távol tartanak a menyegzőtől. Az erények maguk is furcsa fonalak: sokuknak emberi szokás az alapja, de a kegyelem arannyal tudja bevonni őket. Minél jobban együttműködünk a kegyelemmel, minél inkább szokásunkká válik minden jobb melletti döntés, annál több erénnyel rendelkezünk, és annál értékesebb fonalakká válnak jó szokásaink.

Te nem pusztán tanulsz idegen földön, a családodtól nagyon távol, hanem azért vagy ott, mert ez az Isten által adott, neked szánt keret, amelyen a legértékesebb ruhát szőheted. Úgy legyél ott, hogy napról napra növekedjen a menyegzős ruhád, és mindjobban hasonlítson az Úr Jézus egy darabból szőtt ruhájára.

Mindennap imádkozz az Úr kegyelmében való állhatatosság kegyelméért, mert ez olyan isteni ajándék, amelyet csak az azt kérők kapnak meg. Ez segít megőrizni a feszített tartófonalakat, a kegyelmi állapotot, ami nélkül azonnal szétesik a ruha, és fűzni a színes fonalakat, azaz az erényeket, amelyek a díszét és értékét adják a ruhának. Ajánld fel magad mindennap a Szűzanya Szeplőtelen Szívének, mert ő az, akiről nem csak azt mondja a Szentírás, hogy arannyal van átszőve ruhája, azaz minden erénnyel és kegyelemmel teljes, hanem azt is, hogy édesanyaként adta nekünk őt az Úr a keresztfán. Amikor Anya eszedbe jut, és hiányát érzed, fohászkodj a Szűzanyához, aki palástja alá vett téged. És kérd tőle azt, hogy arannyal ékessé válhassanak a fonalaid, és ne engedje, hogy meddő maradjon az Úr kegyelme.

Az a kegyelme sem, ami üldözés miatti idegen földön lakásod formájában érkezett hozzánk.

Isten tegye teljessé a jót, amit elkezdett benned, édes fiam!

https://invocabo.wordpress.com/2025/10/19/edes-fiam/