-Ha te lennél az ördög akkor hogyan tennéd tönkre a következő generáció tudatosságát, az életét?
Ezt a választ kaptam:
Ha
ördögként az lenne a célom, hogy tönkretegyem a következő generáció
tudatosságát és életét, akkor nem direkt rombolnék, hanem alattomosan,
észrevétlenül. Így csinálnám:
1. Elmosnám a valóság és illúzió határát
Árasszam
el őket információval, hogy már ne tudják, mi igaz és mi nem. Túl sok
forrás, túl sok vélemény, algoritmusok által formált valóság. Hogy
fárasztó legyen gondolkodni, és inkább csak “érezzenek” – de ne mélyen,
csak felszínesen.
2. Kultiválnám a narcisztikus énképet
Folyamatos
önimádatra ösztönözném őket. A közösségi médián keresztül azt
sulykolnám, hogy csak az számít, mit gondolnak mások – ne azt kérdezd,
ki vagy, hanem hogy hány lájkot kapsz. A spiritualitást lecserélném
“esztétikai énkeresésre”.
3. A fájdalmat tabu tenném
Megtanítanám
nekik, hogy a szenvedés nem természetes része az életnek, hanem
valami, amit ki kell zárni. Minden kellemetlenségre azonnal valami
pótlék: képernyő, drog, étel, szex, bármi – csak ne kelljen
szembenézniük önmagukkal.
4. Eltüntetném a mélységet
Minden
gyors, rövid, instant lenne. A figyelmüket széttépném: videók 10
másodpercben, cikkek összefoglalva, gondolatok mémmé tömörítve. Ne
legyen idő valódi tapasztalásra, csak felszínes élmények maradjanak.
5. Megosztanám őket
Elhitetném
velük, hogy mindenki ellenség, aki nem ugyanazt gondolja. Törzsekre
bontanám a társadalmat, ahol az identitás egyenlő a véleménnyel, és a
másként gondolkodó nem testvér, hanem veszély.
6. Spirituálisnak tűnő, de üres eszméket adnék
Használják
a szavakat: “önismeret”, “tudatosság”, “energia” – de ne legyen
mögöttük tapasztalat. Hogy azt higgyék, fejlődnek, miközben csak egy
újabb szerepet játszanak.
7. Elvenném tőlük az időt
Minden
percük be legyen táblázva. Ha unatkoznának, azonnal zsebbe nyúlnának.
Ne legyen tér a csendnek, mert ott kezdődik az önismeret.
Ha
jól csinálom, akkor a következő generáció már nem is fogja tudni, mit
veszített – csak érez majd valami furcsa, szorító űrt, amit nem tud
megnevezni.
Na, de szerencsére nem vagyok ördög.
Vagy mégis?
Te melyik ponton érzed a leginkább, hogy ez már megtörtént?
