XVI. Benedek, a teremtett világ védelmezője

XVI. Benedek pápasága egész ideje alatt nagy hangsúlyt helyezett az Egyház társadalmi tanítására, ezen belül is a teremtett világ védelmére, amelybe nem csupán a környezettel szembeni felelősségteljes viselkedést, hanem az etikus társadalmi és politikai berendezkedést is beleértette.

A „zöld pápa”, ahogy esetenként az olasz lapok XVI. Benedeket nevezték, trónra lépésétől kezdve különös elkötelezettséget mutatott az ökológia iránt. Még II. János Pálnál is gyakrabban foglalkozott ezzel a kérdéssel, aki pedig Assisi Szent Ferencet 1979-ben az ökológia védőszentjének rangjára emelte.

Harmadik enciklikájában, a 2009-es Caritas in veritatéban XVI. Benedek hangsúlyozza: „Az Egyház felelősséget visel a teremtésért, és ezt a felelősséget nyilvánosan is érvényre kell juttatnia. Ha pedig ezt teszi, nem csak a földet, a vizet, a levegőt kell védelmeznie, amelyek mind hozzátartoznak a teremtés adományához. Az embert kell védelmeznie mindenekelőtt, saját önpusztítása ellenében.”

Ebben az írásában a pápa egybegyűjtötte észrevételeit és javaslatait az Egyház társadalmi tanításának minden területén: globalizáció, demográfiai változások, gazdasági fejlődés, az állam szerepe, nemzetközi szervezetek, kultúra, elvándorlás, környezet, technikai fejlődés. Ezek a témák azonban már négy évvel korábbi, Deus caritas est című, első enciklikájában is megjelentek: itt a pápa az igazságosság és a szeretet közötti kapcsolatot hangsúlyozta.

XVI. Benedek ugyanis sohasem szűnt meg felhívni a figyelmet a szeretet központi szerepére. 2012. november 11-i De caritate ministranda (A szeretet szolgálatáról) című motu propriójában is erről írt: a katolikus karitatív szervezetek, a püspökök és a „Cor Unum” Pápai Tanács közötti kapcsolatról szólva emlékeztetett, hogy Isten igéjének hirdetése és a szentségek ünneplése mellett a szeretet szolgálata alkotja az Egyház legfontosabb feladatát.

Mathias Nebel, a genfi székhelyű Caritas in veritate Alapítvány elnöke szerint a pápa „a szeretetet a társadalmi kapcsolatok alapjaként határozta meg. (...) Korábban a szeretet a társadalmi tanítás célját jelentette, XVI. Benedek azonban e tanítás alapelvévé tette azt.” Ezen kívül a szeretet fogalmát összekapcsolta az igazságéval, és ezáltal Mathias Nebel szerint azt mondta ki, hogy a szeretet első számú feltétele, hogy elismerjük a valóságot olyannak, amilyen.

Mindebből XVI. Benedek számára az következik, hogy nem csupán az számít, hogyan bánik az ember a környezetével, hanem az is, hogyan tekint benne saját magára. VI. Pál szellemi örököseként XVI. Benedek a Caritas in veritatéban több mint ötven helyen idéz elődje Populorum progressio című enciklikájából. De a VI. Pál által használt „népek fejlődésével” szemben XVI. Benedek inkább a „teljes emberi fejlődés”, illetve a „humán ökológia” fogalmát használja. Ezek a kifejezések nem csak az enciklikában jelennek meg több helyen, hanem XVI. Benedeknek a diplomáciai testület tagjaihoz intézett, 2010. januári beszédében, illetve a 2011-es németországi látogatása során elmondott szavaiban is: „Az embernek is van ugyanis természete, amit tiszteletben kell tartania, és amit nem manipulálhat tetszése szerint. Az ember nem egy saját maga alkotta szabadság...”

XVI. Benedek törődött a világ sorsával, ennek megfelelően figyelmet fordított a gazdaságra is. A globalizációval együtt járó egyensúlyvesztés különösen nyugtalanította. Többször is ostorozta a zabolátlanná vált kapitalizmust, melyet csak az egyre nagyobb profit hajhászása érdekel. Alig három évvel a gazdasági válság 2008-as megjelenése után a pápa elítélte a pénzügyi világ praktikáit, nevezetesen azoknak a hitelkonstrukcióknak a széleskörű terjesztését, melyek „határtalan spekulációkra adnak lehetőséget”. A pápa szemében ezek az ügyletek „világméretű társadalmi igazságossági problémát” vetettek fel, mellyel szemben XVI. Benedek az érdeknélküliség, a nagylelkűség, és a bizalom fontosságát hangsúlyozta, melyeket elengedhetetlennek tartott a gazdaság egészséges működéséhez.

A pápa rendszeresen intézett szolidaritási felhívást a bevándorlók érdekében is, és azt kérte, hogy az emberek ne csak imádkozzanak, hanem tegyenek is értük. „Emberek millióit érinti az elvándorlás jelensége, de itt nem a számokról van szó. Hanem férfiakról, nőkről és gyerekekről, idősekről és fiatalokról, akik olyan helyet keresnek, ahol békében élhetnek” – mondta XVI. Benedek 2012. január 15-én a Szent Péter téren.

Két évvel korábban, 2012. augusztus 22-én pedig, vasárnapi Úrangyala imádságában, a pápa burkoltan bírálta a romák Franciaországból való kiutasítását. XVI. Benedek arra szólította fel a misén összegyűlt franciákat, hogy „fogadják el az emberek természetes különbözőségét, ahogy Jézus is egybehívott mindenféle nemzetiségű és nyelvű embereket”.

La Croix/Magyar Kurír

XVI. Benedek visszaköltözik a Vatikánba

XVI. Benedek nyugalmazott pápa május elsején költözhet vissza a Vatikánba Castel Gandolfóból, ahol február 28-i lemondása óta tartózkodott - jelentette az olasz sajtó.

A Corriere della Sera napilap pénteki száma arról írt, hogy a nyugalmazott pápa a jövő héten, valószínűleg május elsején vagy az "ehhez közeli napokban" visszatér a pápai államba. Így értesült a Vatican Insider hírportál is.

XVI. Benedeknek a Vatikánba való visszatérését az teszi lehetővé, hogy véget ért a vatikáni falakon belül található Mater Ecclesiae kolostor helyreállítása.

Februári lemondásakor a német pápa döntött úgy, hogy ennek a kolostornak az egyik szárnyába vonul vissza, a kolostorban klauzúrában élő nővérektől elkülönített épületrészbe. A 450 négyzetméteres szárnyban kápolna, könyvtár, konyha, orvosi rendelő is van és zöldségkert is tartozik hozzá citrom- és narancsfákkal.

XVI. Benedekkel a személyi titkára, a háztartását vezető világi nővérek is visszatérnek Castel Gandolfóból a Vatikánba. A Corriere úgy tudja, hogy a pápa fivére, Georg Ratzinger is a vatikáni kolostorba költözik.

Amikor a nyugalmazott pápa ismét a Vatikán lakója lesz, pár száz méteres távolságra lesz utódjától, Ferenc pápától, aki megválasztása óta a Szent Márta-házban lakik és még nem költözött be az apostoli palotákban levő pápai lakosztályba.