Karácsony napján a protestáns egyházak is üzenettel fordulnak híveik felé. Az alábbiakban két protestáns felekezet karácsonyi üzenetét olvashatjuk, mely mély mondnivalót tartalmaz.

Az egész világra is kiáradhat a békesség

Karácsony üzenete, hogy a békesség kiáradhat emberi kapcsolatainkra, a világra, így lesz testté és valósággá Isten – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke vasárnap Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban karácsony első napján tartott istentiszteleten.

Az evangélikus elnök-püspök rámutatott: karácsonykor „arra a csodára kell kinyíljon a szemünk és a szívünk”, hogy Isten Fia, „ez a gyermek megszólít minket, és jogosan szól bele az életünkbe”. Ezáltal Isten emberrel, valamint ember Istennel való kapcsolata helyreállhat, és egymás szavát is jobban megérthetjük. Ez az ünnep arra emlékeztet, hogy „végre gyógyul Isten és ember kapcsolata", hiszen Jézus e világon való megjelenése "Isten közösségvállalása az emberrel” – mondta.

Gáncs Péter hangsúlyozta: nem emlékünnep karácsony, hanem „valóság lehet, hogy Istennek újra dicsőséget tudunk adni”, és „Istennek újra súlya lesz életünkben”.

Az elnök-püspök kiemelte: Jézus születése, az első karácsony éppen egy népszámlálás idején történt, és „mi is egy népszámlálás után vagyunk”. Kétezer éve Augustus római császár a birodalom adófizetőit vette számba, ugyanakkor „a világ mai urai is úgy néznek ránk, mint potenciális adófizetőkre”, vagy akiket egy életre adósságcsapdába lehetett hajszolni – fogalmazott.

Utalt arra, hogy „mi is többszörösen leminősített ország vagyunk. Milyen jó, hogy kétezer éve Isten nem figyelt oda az úgynevezett szakemberek minősítésére”, és Jézust jászolba fektette, amivel „visszaadja az önbecsülésünket, a bizalmat, hogy (...) ez a világ Isten kezében van”.

Hangoztatta: az egyházon keresztül „hallatszik Isten életet teremtő, megtartó igéje, szava. Így lehetünk mi is Isten áldott (...) népe, és ha azok vagyunk, nem lehetünk süketek a kapaszkodók kiáltása felé”. Karácsonykor Jézust kapta az emberiség, hogy „így legyünk megtartók és megtartottak, Isten által hordozottak és másokat is hordozók” – fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy „újra éles kérdés lett” Magyarországon, „mi is az egyház”. Reményét fejezte ki ezzel kapcsolatban, hogy a parlamenti képviselők, „akiknek december 30-ig ezt a törvény újra kell fogalmazni, bölcs döntést fognak hozni”. Elmondta, többször leírták a kormányzat képviselőinek, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagegyházait nem kellene úgy tekinteni, hogy „bizonyítaniuk kelljen” egyházi voltukat.

Meggyőződésének hangot adva mondta: „alig hiszem, hogy létszám alapján lehetne az egyház lényegét megragadni. Nehéz paragrafusba szorítani, mi az egyház, az egyház ugyanis valahol ott van, ahol emberi közösségeken keresztül Isten dicsősége sugárzik, ahol kirajzolódik az ő képe, ahol az ő szava megtartó erőként megvalósul, és hordozza mindazokat, akik arra szorulnak.”

Bölcskei: Isten nem Dobzse László

A karácsony üzenete az alázat, ám ez nem emberek előtti megalázkodást jelent, nem azt, hogy nem merünk szólni, mert félünk a következményektől, hanem Istennel szembeni alázatot, ami kiegyenesíti a derekunkat – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli református püspök vasárnap a debreceni Nagytemplomban a karácsonyi istentiszteleten.

Prédikációjában Bölcskei Gusztáv szólt arról, hogy az ember nem mindig azt kapja, amit kér, de mindig azt, amire szüksége van. „ Isten nem Dobzse László, nem mond mindenre igent, nem ír mindent alá, amit elé teszünk.” Ugyanakkor rávilágított, a világban nem működik olyan forgatókönyv, ami mindig győzelemmel jutalmazza az alázatost, és mindig vereséggel sújtja a gőgöst. Ez csak Isten forgatókönyve, mert csak az ő egyedüli célja az ember felemelése – mondotta.

Az ünnep kapcsán a püspök arra figyelmeztetett, a karácsony üzenetében hirdetett alázat nem az emberek előtti megaláztatást jelenti, nem azt, ha nem merünk szólni, mert félünk a következményektől. „Aki Isten előtt mer megalázkodni, mer mélyre hajolni, hogy megláthassa őt, az tud utána kiegyenesedni” – mondotta. Úgy fogalmazott, ma talán azért nem látjuk Istent, mert nem merünk elég mélyre hajolni, és nem halljuk az apostol üzenetét, ami arról szól, hogy a gőgösöknek ellenáll, és a hatalmasokat üres kézzel küldi el az Úr, míg az alázatosokat és a szegényeket magához emeli.

Igehirdetése elején és végén Pilinszky Jánost idézte, aki imájában így fohászkodott: „Urunk, ragaszd már össze a zűrzavar kézikönyvét, megérett a csirizre”. Bölcskei Gusztáv ennek kapcsán úgy fogalmazott, „a zűrzavar kézikönyve ma sok mindent elénk tár, leértékeléseket és átértékeléseket, láttatja, ahogyan egymást minősítjük, és mások minősítenek minket”. Az ima további részét is idézte, ami arra kéri Istent, hogy nevezzen a nevünkön bennünket, mert a legtöbben nem a saját nevünket viseljük, hanem álnevet, álarcot, ami szebbnek, jobbnak, áldozatkészebbnek mutat bennünket, mint amilyenek vagyunk.

(mno.hu)