A Kereszt egy új formája kerül majd bevezetésre
Drága
szeretett leányom, az Én Hatalmam soha nem fog meggyengülni; mint egy
fény, halványabb lesz a sűrű köd közepette, de mindig látható lesz, még
ha olyan gyenge lesz is, akár egy halvány pislákoló fény.
Amikor
a világ újra megváltozik, mivel a gonosz szellem a megosztottságra
megosztottságot hoz, akkor egyedül csak Isten Fénye lesz az, ami
fenntart majd benneteket. Jelenlétemet érezni fogják azok, akik Hozzám
folyamodnak segítségért, mert Én sohasem foglak elhagyni benneteket,
különösen akkor nem, amikor úgy érzitek, hogy minden reménytelen. Semmi
más, csakis az Igazság fog segíteni nektek helyt állnotok, amikor a
szeretet hiánya – a mai világban nyilvánvaló módon – egyre csak
növekszik, amint az emberek szíve kővé változik.
Az Igazságot a Szent Biblia tartalmazza. Ez az a táplálék, amely éltetni tudja az embert úgy most, mint a jövőben. Rövidesen
lehetetlen lesz akár csak egy Bibliát is vásárolni, mivel sok nemzet
ragaszkodni fog az új törvényekhez – különösen Európában -, mely
törvények minden olyan könyvet be fognak tiltani, amelyek Isten Szavát
terjesztik.
A levél most íródik, hogy hívja mindazokat, akik a Katolikus Egyház szolgálatában állnak.
Hamarosan minden felszentelt szolgám tájékoztatva lesz a változásokról,
amelyekről azt fogják mondani, hogy az Egyház javát szolgálják.
Az
új szabályok, amelyek a Szentmise alatt mondott imák módosításaiban
lesznek észlelhetők, ártalmatlannak fognak tűnni. Sokan nem veszik észre
ennek a jelentőségét, de ez a Szent Eukarisztiához és a benne lévő
Jelenlétemhez kapcsolódik. A „megemlékezés” szót fogják használni, és
hamarosan minden templomot megfosztanak kincseitől. A kincsek elvétele,
beleértve az arany Tabernákulumokat is – melyeket fából és kőből
készítettel cserélnek fel – egyike lesz azoknak a jeleknek, melyeket
összegyűjtenek az Új Világvallás számára.
A
templomokat a falaikon belül fogják megváltoztatni, és ez magába
foglalja majd az oltárok megszentségtelenítését is. A Szentségtartók – a
Szent Eukarisztia tartója –kezdenek eltűnni, és a Szentségkitétel
napjai véget érnek.
Vessétek
csak meg most Szent Szavamat, és majd könnyeket fogtok sírni, amikor
ezek a cselekedetek fel fognak tárulni előtettek! Hamarosan – nem sokkal
később – a felszentelt szolgáim által viselt öltözékeket meg fogják
változtatni, és a Kereszt egy új formája kerül majd bevezetésre. Az új
rémtett nem egy egyszerű kereszten alapszik. Ehelyett, diszkréten, a
fenevad fejét fogja ábrázolni.
Azt
kérem tőletek, hogy most gyűjtsétek össze Szent Keresztjeimet és
tartsátok azokat otthonaitokban, Szenteltvízzel együtt. Arra sürgetlek
benneteket, hogy ragaszkodjatok az Igazsághoz, amelyről beszéltem
nektek. Aztán azt akarom, hogy teljesen bízzatok meg Bennem. Sohase
higgyétek, hogy elhagylak titeket, kiszolgáltatván a gonosznak
benneteket. Én továbbra is mindenkor közel maradok hozzátok. Különleges
áldást árasztok szeretett, hűséges szolgáim fejére, hogy Szentséges
Szívemmel egybefonva tartsam őket.
Tartsátok
szíveteket közel Hozzám, és egymáshoz is. Vigasztaljátok és erősítsétek
egymást, mert nektek az előttetek álló idők előtt és alatt sokkal
jobban kell szeretnetek egymást, mint valaha. Én vagyok a ti családotok.
Ti az
Enyéim
vagytok. Mi egyesülve maradunk egészen addig a pillanatig, amikor a
harsonák megszólalnak, és a bejelentés megtörténik, hogy Második
Eljövetelemben végül kinyilatkoztathatom Magam. Akkor érezni fogjátok az
örömet és a békét, amelyet megígértem nektek. Aztán minden szenvedés
véget ér.
Jézusotok
Üdvösség Anyja: Minden egyes Szentséget a felismerhetetlenségig meg fognak változtatni
2013. szeptember 5. csütörtök, 9:35
Gyermekem,
amikor a Töviskoronát Fiam Szent Fejére helyezték, az nemcsak azért
történt, hogy szörnyű testi fájdalmat okozzanak (Neki), hanem azért is,
hogy azzal közöljenek valamit. Ez egy szimbolikus tett volt a részükről.
Azt mondták ezzel – miközben gúnyolták Őt -, hogy ez az Ember, Aki azt
mondja, hogy Ő az Egyház Feje, és Aki Messiásnak nevezi Önmagát, nem
lesz soha megtűrve. Amikor Őt Megkoronázták, meggyalázták az Egyház
Fejét, és ezekben az időkben újra meg fogják gyalázni Őt.
Krisztus ellenségei nem elégszenek meg azzal, hogy átvegyék Fiam Egyházának belső irányítását, hanem még sok más módon is meg fogják Őt szentségteleníteni. Meg fogják változtatni a Szentáldozáshoz szükséges ostyákat, és a Szent Eukarisztia jelentését is. Ők azt fogják mondani, hogy a Szent Eukarisztia az emberiséget jelképezi, és hogy az egy új közösségnek a jele – egységbe gyűjtve minden embert Isten Szemében. Nektek, gyermekeim, azt fogják mondani, hogy ti egymásnak hittestvérei vagytok, és ez ünneplésre ad okot. Az Oltáriszentség (A Szentostya) Krisztus Teste és az Ő Valóságos Jelenléte. Ez nem lehet két különböző dolog. Mégis ők el fogják ferdíteni ennek jelentését – mindaz, ami végül maradni fog, csupán egy darab kenyér lesz, mert amikor ők megszentségtelenítik az oltárokat és a Legszentebb Ostyát, Fiam Jelenléte megszűnik. Minden egyes Szentséget a felismerhetetlenségig meg fognak változtatni. Annyira ravaszok lesznek Fiam ellenségei, hogy úgy fog tűnni, mintha a szent szertartásokon csak egy kicsit változtattak volna. A Gyónás Szentségét el fogják törölni, mert a fenevad nem akarja azt, hogy a lelkek megmeneküljenek, mert ez Fiam győzelmét jelentené. Gyermekek, nektek továbbra is kérnetek kell közbenjárásomat, hogy a jövőbeli események fájdalmait enyhíteni lehessen, és az időt le lehessen rövidíteni. Szeretett Édesanyátok, Az Üdvösség Anyja | ||||
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2014. április 17., csütörtök
Ön szerint az utolsó pápák nem voltak szentek? Interjú Roberto de Mattei professzorral
2014.
április 15-én a „Catholoc Family News” leközölt egy interjút Roberto de
Mattei ismert történész-professzorral a most vasárnap szentté avatandó
két pápáról. A katholisches.info két nappal később németre fordította az
interjút.
Kérdés:
XXIII. János és II. János Pál küszöbön álló szentté-avatása különböző
okokból kétséget és zűrzavart idéz elő. Ön, mint katolikus és történész,
hogyan ítéli ezt meg?
Roberto de Mattei: Személyes véleményemet tudom elmondani, anélkül, hogy azt a látszatot kelteném, hogy ezt a komplex problémát meg tudom oldani. Először is, engem egészében megdöbbent az a felületesség, amivel az elmúlt években a szentté-avatási pereket megkezdik és eldöntik. Az I. Vatikáni Zsinat definiálta a pápa joghatósági primátusát és bizonyos körülmények között a tanítóhivatali tévedhetetlenségét, de egészen biztosan nem a pápák személyes makulátlanságát. Az Egyház történelmében voltak jó és voltak rossz pápák, és azok száma, akiket szentté avattak, csekély. Ma az embernek az a benyomása, hogy azon igyekeznek, hogy a pápa tévedhetetlenségét személyes makulátlanságával helyettesítsék. Az összes pápát, jobban mondva a II. Vatikáni Zsinat utáni összes pápát szentként prezentálják. Nem véletlen, hogy XXIII. János és II. János Pál szentté-avatása IX. Pius szentté-avatását és XII. Pius boldoggá-avatását a háttérbe szorította, miközben VI. Pál boldoggá-avatási pere teljes gőzzel halad. Majdnem úgy tűnik, mintha a zsinatot és a zsinatutáni időt a szentség nimbuszával akarnák körülövezni, hogy ezzel egy történelmi kort „tévedhetetlenné” nyilvánítsanak, mely az Egyházban a tan elsőbbségének a lelkipásztori gyakorlat elsőbbségével való felcseréléséhez vezetett.
Roberto de Mattei: Személyes véleményemet tudom elmondani, anélkül, hogy azt a látszatot kelteném, hogy ezt a komplex problémát meg tudom oldani. Először is, engem egészében megdöbbent az a felületesség, amivel az elmúlt években a szentté-avatási pereket megkezdik és eldöntik. Az I. Vatikáni Zsinat definiálta a pápa joghatósági primátusát és bizonyos körülmények között a tanítóhivatali tévedhetetlenségét, de egészen biztosan nem a pápák személyes makulátlanságát. Az Egyház történelmében voltak jó és voltak rossz pápák, és azok száma, akiket szentté avattak, csekély. Ma az embernek az a benyomása, hogy azon igyekeznek, hogy a pápa tévedhetetlenségét személyes makulátlanságával helyettesítsék. Az összes pápát, jobban mondva a II. Vatikáni Zsinat utáni összes pápát szentként prezentálják. Nem véletlen, hogy XXIII. János és II. János Pál szentté-avatása IX. Pius szentté-avatását és XII. Pius boldoggá-avatását a háttérbe szorította, miközben VI. Pál boldoggá-avatási pere teljes gőzzel halad. Majdnem úgy tűnik, mintha a zsinatot és a zsinatutáni időt a szentség nimbuszával akarnák körülövezni, hogy ezzel egy történelmi kort „tévedhetetlenné” nyilvánítsanak, mely az Egyházban a tan elsőbbségének a lelkipásztori gyakorlat elsőbbségével való felcseréléséhez vezetett.
Kérdés: Ön viszont azt állítja, hogy az utolsó pápák nem voltak szentek?
Roberto de Mattei: Engedje meg, hogy csak az egyik pápáról beszéljek, akit történészként a legjobban ismerek, vagyis XXIII. Jánosról. A II. Vatikáni Zsinat tanulmányozásával kapcsolatban alaposan megvizsgáltam az életét és konzultáltam a boldoggá-avatási perének aktáiról. Ha az Egyház egy hívőt szentté avat, akkor ezt nem azért teszi, hogy minket arról biztosítson, hogy az elhunyt a mennyben van, hanem sokkal inkább a heroikus erények példaképeként állítja elénk őt. A mindenkori esettől függően ezek a szentek perfekt szerzetesek, pásztorok, családapák stb. voltak. Egy pápa esetében az érintettnek, hogy szentként tekintsünk rá, pápai missziójának gyakorlásában heroikus erényeket kell felmutatnia, mint ez például Szent V. Pius vagy Szent X. Pius pápák esetében történt. Nos, ami XXIII. Jánost illeti, alapos megfontolás után biztos vagyok benne, hogy pontifikátusa objektív káros volt az Egyház számára, és ezért lehetetlennek tűnik, hogy nála szentségről beszéljünk. Innocenzo Colosio domonkos atya – olyan valaki, aki a szentségről mindent tud és korunkban a spiritualitás területén az egyik legnagyobb történész – ezt már előttem kijelentette híres cikkében a „Rivista di Ascetica e Mistica”-ban.
Roberto de Mattei: Engedje meg, hogy csak az egyik pápáról beszéljek, akit történészként a legjobban ismerek, vagyis XXIII. Jánosról. A II. Vatikáni Zsinat tanulmányozásával kapcsolatban alaposan megvizsgáltam az életét és konzultáltam a boldoggá-avatási perének aktáiról. Ha az Egyház egy hívőt szentté avat, akkor ezt nem azért teszi, hogy minket arról biztosítson, hogy az elhunyt a mennyben van, hanem sokkal inkább a heroikus erények példaképeként állítja elénk őt. A mindenkori esettől függően ezek a szentek perfekt szerzetesek, pásztorok, családapák stb. voltak. Egy pápa esetében az érintettnek, hogy szentként tekintsünk rá, pápai missziójának gyakorlásában heroikus erényeket kell felmutatnia, mint ez például Szent V. Pius vagy Szent X. Pius pápák esetében történt. Nos, ami XXIII. Jánost illeti, alapos megfontolás után biztos vagyok benne, hogy pontifikátusa objektív káros volt az Egyház számára, és ezért lehetetlennek tűnik, hogy nála szentségről beszéljünk. Innocenzo Colosio domonkos atya – olyan valaki, aki a szentségről mindent tud és korunkban a spiritualitás területén az egyik legnagyobb történész – ezt már előttem kijelentette híres cikkében a „Rivista di Ascetica e Mistica”-ban.
[Eddig a pontig de Mattei professzor azt mondta, amit az értelme
diktált neki. A következő kérdéstől kezdve pedig már azt mondja, amit a
helyzete lehetővé tesz számára, mármint azzal a feltétellel, hogy azt
megőrizhesse. Mikor utoljára az Immaculata ferencesek érdekében bírálta
Bergoglio-t, másnap kitiltották a Mária Rádióból, amit ő nagyon zokon
vett. Tudja, hogy következmények nélkül nem lehet az igazságot
kimondani, és ő nem akarja pozícióját ezzel veszélyeztetni –
természetesen ezt nem tudatosan, előre elhatározva teszi, hanem csak
úgy, mint a túlnyomó többség: kicsit elfordítja a valóságot, hogy ne
kelljen meghozni azokat a döntéseket, melyek az igazság elfogadásából és
megvallásából következnének.]
Kérdés:
Ha Ön úgy gondolja, hogy XXIII. János nem volt szent pápa, és ha, ahogy
tűnik, a szentté-avatások tévedhetetlen pápai aktusok, akkor nagy
ellentmondással állunk szemben. Nem áll itt fenn annak rizikója, hogy
szedisvakantizmusba esünk?
Roberto de Mattei: A szedisvakantisták a pápai tévedhetetlenségnek túlságos jelentőséget tulajdonítanak. [Hihetetlen megjegyzés! Hogy lehet egy dogmának „túlságos” jelentőséget tulajdonítani? Ha dogma valami, akkor azt nem lehet se túl-, se alulértékelni, az egyszerűen van és kész.] Az ő gondolkodásmódjuk durván leegyszerűsítő. [?] Ha a pápa tévedhetetlen és valami rosszat tesz, akkor ez azt jelenti [m. m. a buta, ostoba, olvasni nem tudó szedisvakantisták számára], hogy Péter széke üres. A valóság sokkal komplexebb, és az az előfeltevés, hogy a pápa minden tette – vagy majdnem minden tette [na, a professzor úr egy kicsit megengedi, hogy a szedisvakantisták az analfabétáknál talán egy kicsit okosabbak] – tévedhetetlen, hamis. [Ilyen ostobaságot, m. m., hogy a hagyományhű katolikusok azt hiszik, hogy a pápa minden szava és tette tévedhetetlen, csak a kommunisták, meg az Egyház többi ellensége mondott eddig, azok gúnyolódtak a pápai tévedhetetlenség dogmájáról így.]
Akkor is, ha a küszöbön álló szentté-avatások problémát okoznak, a szedisvakantizmus a lelkiismeret számára valójában sokkal nagyobb problémát jelent. [Ez igaz, ezért aztán a szokásosnál is gondosabb mérlegelés előzi meg annak eldöntését, hogy melyik oldalnak van igaza. Még szerencse, hogy a katolikus vallás objektív igazságokon és nem szubjektív meggyőződésen alapul, így aztán szinte tudományos alapon ki lehet számítani, hogy mi az igaz, és mi a hamis. Ahogy 2 + 2 = 4, szinte úgy lehet megmondani, hogy aki az Egyház csaknem kétezer éves tanítása szerint nem lehet pápa, mert eretnekségeket tanít és képvisel, emberek lelki üdvét veszélyezteti folyamatosan évtizedek óta, nem szenteket avat szentté, tesz példaképpé a hívek számára, az nem pápa. Csak, aki fél e döntés következményeitől a maga számára, az keres úgy mentséget, hogy „ez annál sokkal bonyolultabb” – egyébként ez a mondat a hitetleneknek is egyik kedvenc kifogása, szólama, ami mögé elbújnak,]
Roberto de Mattei: A szedisvakantisták a pápai tévedhetetlenségnek túlságos jelentőséget tulajdonítanak. [Hihetetlen megjegyzés! Hogy lehet egy dogmának „túlságos” jelentőséget tulajdonítani? Ha dogma valami, akkor azt nem lehet se túl-, se alulértékelni, az egyszerűen van és kész.] Az ő gondolkodásmódjuk durván leegyszerűsítő. [?] Ha a pápa tévedhetetlen és valami rosszat tesz, akkor ez azt jelenti [m. m. a buta, ostoba, olvasni nem tudó szedisvakantisták számára], hogy Péter széke üres. A valóság sokkal komplexebb, és az az előfeltevés, hogy a pápa minden tette – vagy majdnem minden tette [na, a professzor úr egy kicsit megengedi, hogy a szedisvakantisták az analfabétáknál talán egy kicsit okosabbak] – tévedhetetlen, hamis. [Ilyen ostobaságot, m. m., hogy a hagyományhű katolikusok azt hiszik, hogy a pápa minden szava és tette tévedhetetlen, csak a kommunisták, meg az Egyház többi ellensége mondott eddig, azok gúnyolódtak a pápai tévedhetetlenség dogmájáról így.]
Akkor is, ha a küszöbön álló szentté-avatások problémát okoznak, a szedisvakantizmus a lelkiismeret számára valójában sokkal nagyobb problémát jelent. [Ez igaz, ezért aztán a szokásosnál is gondosabb mérlegelés előzi meg annak eldöntését, hogy melyik oldalnak van igaza. Még szerencse, hogy a katolikus vallás objektív igazságokon és nem szubjektív meggyőződésen alapul, így aztán szinte tudományos alapon ki lehet számítani, hogy mi az igaz, és mi a hamis. Ahogy 2 + 2 = 4, szinte úgy lehet megmondani, hogy aki az Egyház csaknem kétezer éves tanítása szerint nem lehet pápa, mert eretnekségeket tanít és képvisel, emberek lelki üdvét veszélyezteti folyamatosan évtizedek óta, nem szenteket avat szentté, tesz példaképpé a hívek számára, az nem pápa. Csak, aki fél e döntés következményeitől a maga számára, az keres úgy mentséget, hogy „ez annál sokkal bonyolultabb” – egyébként ez a mondat a hitetleneknek is egyik kedvenc kifogása, szólama, ami mögé elbújnak,]
Kérdés: Mégis, a teológusok többsége – különösen a jobbak, a Római Iskola tagjai – megerősíti a szentté-avatások tévedhetetlenségét.
Roberto de Mattei: A szentté-avatások tévedhetetlensége nem dogma, hanem a teológusok többségének a véleménye, különösen XIV. Benedek óta – aki ezt privát tanvéleményként jelentette ki, és nem pápaként. [Jé, egy pápai levél, amiben még a professzor úr szerint is „tanvélemény” áll, tehát egy levél, amiben a tannal kapcsolatos magyarázat áll, nem pápai vélemény, hanem személyes vélemény? Akkor az Egyház miért hivatkozik például Római Szent Kelemen pápa levelére a római püspök primátusával kapcsolatban?]
Ami a Római iskolát illeti, ennek ma élő legmegbecsültebb tagja, Msgr. Brunero Gherardini nemrég sorolta fel egy cikkben a kétségeit a szentté-avatások tévedhetetlenségével kapcsolatban.
[Itt jön e kétségek összefoglalása, amit nem fordítok le, hiszen a zsinat utáni idők „elismert” teológusainak véleménye egyszerűen nem hiteles. Hiszen, ha nem azt mondanák, amit a mai tisztségviselők hallani akarnak, akkor nem lennének többé se „elismertek”, se bármilyen „Római Iskolának” a tagjai, hanem mellőzött, kirúgott, elfeledett senkik. Sokkal inkább utalok e témában az egyháztörténelem valóban nagy tudósainak a véleményére, melyek a honlap „A tanától megfosztott katolicizmus” című cikkében olvashatók.]
Roberto de Mattei: A szentté-avatások tévedhetetlensége nem dogma, hanem a teológusok többségének a véleménye, különösen XIV. Benedek óta – aki ezt privát tanvéleményként jelentette ki, és nem pápaként. [Jé, egy pápai levél, amiben még a professzor úr szerint is „tanvélemény” áll, tehát egy levél, amiben a tannal kapcsolatos magyarázat áll, nem pápai vélemény, hanem személyes vélemény? Akkor az Egyház miért hivatkozik például Római Szent Kelemen pápa levelére a római püspök primátusával kapcsolatban?]
Ami a Római iskolát illeti, ennek ma élő legmegbecsültebb tagja, Msgr. Brunero Gherardini nemrég sorolta fel egy cikkben a kétségeit a szentté-avatások tévedhetetlenségével kapcsolatban.
[Itt jön e kétségek összefoglalása, amit nem fordítok le, hiszen a zsinat utáni idők „elismert” teológusainak véleménye egyszerűen nem hiteles. Hiszen, ha nem azt mondanák, amit a mai tisztségviselők hallani akarnak, akkor nem lennének többé se „elismertek”, se bármilyen „Római Iskolának” a tagjai, hanem mellőzött, kirúgott, elfeledett senkik. Sokkal inkább utalok e témában az egyháztörténelem valóban nagy tudósainak a véleményére, melyek a honlap „A tanától megfosztott katolicizmus” című cikkében olvashatók.]
[A következő kérdésre adott választ annak illusztrálására fordítom le,
hogy az igaság nem-vállalása, még a legképzettebb, és különben okos
embereket is milyen elképesztően kicsavart magyarázkodásokra vezeti.]
Kérdés:
Mi a véleménye Aquinói Szent Tamás téziséről, miszerint, ha a pápa nem
lenne tévedhetetlen egy ünnepélyes kinyilatkoztatásnál, mint amilyen a
szentté-avatás, akkor magát s az Egyházat is becsapná?
Roberto de Mattei: Először is egy jelentéstani félreértést kell tisztáznunk. Egy nem-tévedhetetlen aktus nem egy hamis tan, ami szükségszerűen félrevezet, hanem csak egy aktus, ami a tévedés lehetőségét hordozza magában. A valóságban ez a tévedés nagyon ritka lehet – vagy soha nem fordul elő. Szent Tamás, mint mindig, most is kiegyensúlyozott az ítéletében, de nem tévedhetetlen a végsőkig. [?] Joggal igyekszik az Egyház tévedhetetlenségét védeni, és ezt egy teológiailag okos érvvel teszi. Érve tágabb értelemben akceptálható [?], de meg kell engednie a kivételt. Egyetértek vele, hogy az Egyház, mint egész, nem tévedhet. De ez nem jelenti azt, hogy az Egyháznak minden aktusa, mint például a szentté-avatás aktusa önmagában szükségszerűen tévedhetetlen. [Tény, hogy ezt nem definiálták így meg, de attól még nem lehet letagadni, hogy a múltban egyszerűen az elfogadott, a „normális” vélemény ez volt.] A jóváhagyás, melyet a szentté-avatás aktusával szemben kell tanúsítani, az egyházi, nem pedig az isteni hit jóváhagyása. [Lásd ezzel kapcsolatban a fentebb említett cikkben Heinrich német teológus 1882-ben közzétett vélekedésének eme részét: „Nem csak a tisztelet, az utánzás és a szentek közbenjárásának kérése általában, hanem az egyes szentek is és ezért ezek kanonizálása is Isten terveiben szerepel, és ennek megfelelően, bár nem formálisan és közvetlenül, de implicit és közvetve az isteni Gondviselésben bírja alapját.”]
Ez azt jelenti, hogy a hívő hiszi, mert elfogadja azt az elvet, hogy az Egyház normális esetben nem téved. A kivétel nem érvényteleníti a szabályt. Egy befolyásos német teológus, Bartmann, „A dogmatika tankönyve” című munkájában egy hamis szent tiszteletét (kultuszát) azzal a hódolattal hasonlítja össze, amit egy király hamis követével szemben tanúsítanak. A tévedés nem befolyásolja az elvet, miszerint egy királynak igazi követei vannak és az Egyház igazi szenteket kanonizál.
[Szeretném tudni, hogy mit mond arra az esetre Bartmann teológus, ha a hamis követet mindenki felismeri az idegen udvarban, hiszen a hamis követ minden ismérvét magán viseli. Szerinte, mit tesznek egy ilyen követtel, és mit gondolnak arról a királyról, aki őt küldte? És különösen akkor, ha ugyanaz a király egymás után több hamis követet küld. Szerinte, lesz még egyetlen uralkodó testület ezek után, aki ezt a bizonyos hamis követeket küldő királyt komolyan veszi, vagy netán kedveli, tiszteli? Amit itt a professzor mond, az igaz lehet elvileg egy olyan szentre, akit mindenki és az alapos egyházjogi vizsgálat is szentnek tart, de valami rejtett hibája miatt – amit csak Isten ismer – még sem az. Ilyenkor az Egyház a hívek könyörgését ehhez a nem-szenthez kiegészíti a saját „tárházából”, mert a tévedés önhibán kívül történt. És nem sérül senkinek a hite. De most nem ilyen esetekkel állunk szemben! Itt se komoly vizsgálatot nem végeztek, se a szentté-avatás szabályait nem tartották be, és ráadásul komolyan vehető emberek – és ahogy a professzor is fogalmaz – az értelem is azt mondja, hogy nem kivételről van szó, hanem rossz, hamis, szentségtelen és ismétlődő gyakorlatról! Arról már nem is beszélve, hogy mindezek a szentté-avatások annak ismeretében zajlanak, hogy mostanáig a szentté-avatásokat igenis minden katolikus tévedhetetlennek hitte, tartotta. Az ebben való kételkedés csak akkor kezdte felütni a fejét, amikor II. János Pál alatt megindultak a kétséges kanonizálások. Úgy vélem, most pont olyan esettel állunk szemben, amikor korábban az Egyház, hogy a közbotrányt elkerülje, egy „mindenki által hitt” tételt vagy dogmaként definiál, vagy végérvényesen elvet – hogy a hívek hitét ne gyengítse, hogy ne teremtsen zűrzavart stb. Egy valódi főpásztornak ez kellene a legfontosabb dolga legyen: juhai megnyugtatása, a köztük meglévő összevisszaság megszüntetése.]
Roberto de Mattei: Először is egy jelentéstani félreértést kell tisztáznunk. Egy nem-tévedhetetlen aktus nem egy hamis tan, ami szükségszerűen félrevezet, hanem csak egy aktus, ami a tévedés lehetőségét hordozza magában. A valóságban ez a tévedés nagyon ritka lehet – vagy soha nem fordul elő. Szent Tamás, mint mindig, most is kiegyensúlyozott az ítéletében, de nem tévedhetetlen a végsőkig. [?] Joggal igyekszik az Egyház tévedhetetlenségét védeni, és ezt egy teológiailag okos érvvel teszi. Érve tágabb értelemben akceptálható [?], de meg kell engednie a kivételt. Egyetértek vele, hogy az Egyház, mint egész, nem tévedhet. De ez nem jelenti azt, hogy az Egyháznak minden aktusa, mint például a szentté-avatás aktusa önmagában szükségszerűen tévedhetetlen. [Tény, hogy ezt nem definiálták így meg, de attól még nem lehet letagadni, hogy a múltban egyszerűen az elfogadott, a „normális” vélemény ez volt.] A jóváhagyás, melyet a szentté-avatás aktusával szemben kell tanúsítani, az egyházi, nem pedig az isteni hit jóváhagyása. [Lásd ezzel kapcsolatban a fentebb említett cikkben Heinrich német teológus 1882-ben közzétett vélekedésének eme részét: „Nem csak a tisztelet, az utánzás és a szentek közbenjárásának kérése általában, hanem az egyes szentek is és ezért ezek kanonizálása is Isten terveiben szerepel, és ennek megfelelően, bár nem formálisan és közvetlenül, de implicit és közvetve az isteni Gondviselésben bírja alapját.”]
Ez azt jelenti, hogy a hívő hiszi, mert elfogadja azt az elvet, hogy az Egyház normális esetben nem téved. A kivétel nem érvényteleníti a szabályt. Egy befolyásos német teológus, Bartmann, „A dogmatika tankönyve” című munkájában egy hamis szent tiszteletét (kultuszát) azzal a hódolattal hasonlítja össze, amit egy király hamis követével szemben tanúsítanak. A tévedés nem befolyásolja az elvet, miszerint egy királynak igazi követei vannak és az Egyház igazi szenteket kanonizál.
[Szeretném tudni, hogy mit mond arra az esetre Bartmann teológus, ha a hamis követet mindenki felismeri az idegen udvarban, hiszen a hamis követ minden ismérvét magán viseli. Szerinte, mit tesznek egy ilyen követtel, és mit gondolnak arról a királyról, aki őt küldte? És különösen akkor, ha ugyanaz a király egymás után több hamis követet küld. Szerinte, lesz még egyetlen uralkodó testület ezek után, aki ezt a bizonyos hamis követeket küldő királyt komolyan veszi, vagy netán kedveli, tiszteli? Amit itt a professzor mond, az igaz lehet elvileg egy olyan szentre, akit mindenki és az alapos egyházjogi vizsgálat is szentnek tart, de valami rejtett hibája miatt – amit csak Isten ismer – még sem az. Ilyenkor az Egyház a hívek könyörgését ehhez a nem-szenthez kiegészíti a saját „tárházából”, mert a tévedés önhibán kívül történt. És nem sérül senkinek a hite. De most nem ilyen esetekkel állunk szemben! Itt se komoly vizsgálatot nem végeztek, se a szentté-avatás szabályait nem tartották be, és ráadásul komolyan vehető emberek – és ahogy a professzor is fogalmaz – az értelem is azt mondja, hogy nem kivételről van szó, hanem rossz, hamis, szentségtelen és ismétlődő gyakorlatról! Arról már nem is beszélve, hogy mindezek a szentté-avatások annak ismeretében zajlanak, hogy mostanáig a szentté-avatásokat igenis minden katolikus tévedhetetlennek hitte, tartotta. Az ebben való kételkedés csak akkor kezdte felütni a fejét, amikor II. János Pál alatt megindultak a kétséges kanonizálások. Úgy vélem, most pont olyan esettel állunk szemben, amikor korábban az Egyház, hogy a közbotrányt elkerülje, egy „mindenki által hitt” tételt vagy dogmaként definiál, vagy végérvényesen elvet – hogy a hívek hitét ne gyengítse, hogy ne teremtsen zűrzavart stb. Egy valódi főpásztornak ez kellene a legfontosabb dolga legyen: juhai megnyugtatása, a köztük meglévő összevisszaság megszüntetése.]
Kérdés: Milyen értelemben beszélhetünk akkor az Egyház tévedhetetlenségéről a szentté-avatásoknál?
Roberto de Mattei: [Itt megint jön egy modern korból való homályos modernista szöveg, aminek végén áll ez a mondat]: Az Egyház nem téved az univerzális Tanítóhivatalában, de az egyházi tekintélyek részéről előfordulhat tévedés időben és térben korlátozva.
[Ezt sem értem: Ha egy pápa kihirdetett egy dogmát, akkor egyszer-kétszer előfordulhatott már az Egyház történetében, hogy tévedett? És ha ez valóban így van, akkor ki, mikor állapíthatja meg, hogy ez vagy az a tan nem igaz. És létezik még ezek után valaki, aki hisz a dogmákban? És, amikor egy pápa rendes vagy rendkívüli tanítóhivatali megnyilatkozásában éppen téved, akkor a Szentlélek hol jár? Vagy ez azt is jelenti, hogy a professzor szerint Isten is tévedhet olykor? És akkor az a szikla, amire Krisztus építette Egyházát, mennyire szilárd? És ki mondja meg, hogy most éppen szilárd-e, vagy éppen kivételesen puha és bizonytalan lett? És hogy lehet még az egész katolikus tant komolyan venni, ha ilyen tévedések fordulhatnak elő benne?]
Roberto de Mattei: [Itt megint jön egy modern korból való homályos modernista szöveg, aminek végén áll ez a mondat]: Az Egyház nem téved az univerzális Tanítóhivatalában, de az egyházi tekintélyek részéről előfordulhat tévedés időben és térben korlátozva.
[Ezt sem értem: Ha egy pápa kihirdetett egy dogmát, akkor egyszer-kétszer előfordulhatott már az Egyház történetében, hogy tévedett? És ha ez valóban így van, akkor ki, mikor állapíthatja meg, hogy ez vagy az a tan nem igaz. És létezik még ezek után valaki, aki hisz a dogmákban? És, amikor egy pápa rendes vagy rendkívüli tanítóhivatali megnyilatkozásában éppen téved, akkor a Szentlélek hol jár? Vagy ez azt is jelenti, hogy a professzor szerint Isten is tévedhet olykor? És akkor az a szikla, amire Krisztus építette Egyházát, mennyire szilárd? És ki mondja meg, hogy most éppen szilárd-e, vagy éppen kivételesen puha és bizonytalan lett? És hogy lehet még az egész katolikus tant komolyan venni, ha ilyen tévedések fordulhatnak elő benne?]
Kérdés: Hogyan foglalná össze ezek után a pozícióját?
Roberto de Mattei: XXIII. János szentté avatása a pápa ünnepélyes aktusa, ami az Egyház legfelsőbb tekintélyéből van levezetve – és ezt tisztelni kell –, de ez nem egy olyan ítélet, ami önmagában tévedhetetlen. Az értelem használata, támogatva a tények alapos megvizsgálásától elég világosan megmutatja, hogy XXIII. János pontifikátusa nem szolgálta az Egyház javát. Ha nekem el kellene ismernem, hogy Roncalli pápa heroikus módon gyakorolta az erényt, amikor szerepét mint pápa betöltötte, akkor hitem racionális előfeltételeit a legmélyén ásnám alá. Kétséges esetekben a hit dogmájához tartom magam, amit az I. Vatikáni Zsinat jelentett ki, miszerint hit és értelem között nem létezhet ellentmondás. A hit felülmúlja az értelmet és felemeli, de nem mond neki ellent, mert Isten, aki maga az igazság, nem lehet ellentmondásos. Lelkiismeretem előtt vállalni tudom azt a felelősséget, hogy ezen szentté avatással kapcsolatos összes fenntartásomat megőrizzem.
Roberto de Mattei: XXIII. János szentté avatása a pápa ünnepélyes aktusa, ami az Egyház legfelsőbb tekintélyéből van levezetve – és ezt tisztelni kell –, de ez nem egy olyan ítélet, ami önmagában tévedhetetlen. Az értelem használata, támogatva a tények alapos megvizsgálásától elég világosan megmutatja, hogy XXIII. János pontifikátusa nem szolgálta az Egyház javát. Ha nekem el kellene ismernem, hogy Roncalli pápa heroikus módon gyakorolta az erényt, amikor szerepét mint pápa betöltötte, akkor hitem racionális előfeltételeit a legmélyén ásnám alá. Kétséges esetekben a hit dogmájához tartom magam, amit az I. Vatikáni Zsinat jelentett ki, miszerint hit és értelem között nem létezhet ellentmondás. A hit felülmúlja az értelmet és felemeli, de nem mond neki ellent, mert Isten, aki maga az igazság, nem lehet ellentmondásos. Lelkiismeretem előtt vállalni tudom azt a felelősséget, hogy ezen szentté avatással kapcsolatos összes fenntartásomat megőrizzem.
Az 2014. március 29-i szerkesztői üzeneteket így kezdtem: „Alig egy
hónap múlva minden katolikusnak – ha magát valóban katolikusnak tartja,
és ismeri vallását – döntenie kell. Persze tudjuk, hogy a túlnyomó
többség most sem fog dönteni, még azok sem, akik pedig ismerik azokat az
okokat, amik miatt erre a döntésre feltétlenül szükségük lenne.
»Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg
volnál vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek
számból” (Jel 3,15-16), mondja az Úr.«”
Nos, de Mattei professzor mostani interjúja „válasz” volt, azok válaszának prototípusa, akik inkább a legképtelenesebb magyarázatokat találják ki, a legképtelenebb kifogásokat veszik elő, csak ne kelljen igent vagy nemet mondaniuk. Maradnak inkább az is-is-nél. És mindezt bevallottan vagy bevallatlanul annak érdekében, hogy továbbra is számítsanak, legyenek valakik az emberek előtt.
A legszomorúbb az, hogy ez a „legyenek valakik az emberek előtt” csábító vágy minden szinten működik, azoknál, akik szinte alig veszthetnek már el valamit, mert már csaknem mindent elveszítettek ugyan olyan erősen, mint azoknál, akik sokat veszthetnek, magas rangot, nagy elismertséget, sok pénzt. Számomra egyedül ez magyarázhatja meg Williamson püspök úr utolsó kommentárját, melyben újfent, sokadszorra a zsinatutáni pápák valódisága mellett tör lándzsát a csúnya, gaz szedisvakantistákkal szemben.
Ezt írja: „Az a pap, aki a szentmise kánonjában nem hajlandó pápanevet mondani, azt reszkírozza, hogy jobb felé tér le a helyes útról. Aki felismeri a modernizmusnak a hitet fenyegető halálos veszélyét, az látja azokat a hatalmas objektív károkat, amiket a zsinati pápák az egyháznak okoztak. Mégis, őszintén kijelenthetem, hogy semmi katolikus nincs többé bennük? Nincsenek például még legalább jó szubjektív szándékaik? Nem tudom akkor a szentmisét azzal egységben ünnepelni, ami ezekben a pápákban még katolikus maradt? A hivatalos egyház lehet, hogy halálosan beteg, de a magam részéről én nem akarom kijelenteni, hogy egyáltalán semmi katolikus nincs többé benne. Még nem teljesen halott. »Biztos dologban egység, a bizonytalan dologban szabadság, és minden dologban felebaráti szeret.«” [Ha meggondolom, hogy Williamson püspök úr néhány éve még szinte üvöltött – magam fülével hallottam –, ha ezt a szót „szeretet” a katolikus vallással, tannal kapcsolatban valaki érvként felhozta.]
Nos, de Mattei professzor mostani interjúja „válasz” volt, azok válaszának prototípusa, akik inkább a legképtelenesebb magyarázatokat találják ki, a legképtelenebb kifogásokat veszik elő, csak ne kelljen igent vagy nemet mondaniuk. Maradnak inkább az is-is-nél. És mindezt bevallottan vagy bevallatlanul annak érdekében, hogy továbbra is számítsanak, legyenek valakik az emberek előtt.
A legszomorúbb az, hogy ez a „legyenek valakik az emberek előtt” csábító vágy minden szinten működik, azoknál, akik szinte alig veszthetnek már el valamit, mert már csaknem mindent elveszítettek ugyan olyan erősen, mint azoknál, akik sokat veszthetnek, magas rangot, nagy elismertséget, sok pénzt. Számomra egyedül ez magyarázhatja meg Williamson püspök úr utolsó kommentárját, melyben újfent, sokadszorra a zsinatutáni pápák valódisága mellett tör lándzsát a csúnya, gaz szedisvakantistákkal szemben.
Ezt írja: „Az a pap, aki a szentmise kánonjában nem hajlandó pápanevet mondani, azt reszkírozza, hogy jobb felé tér le a helyes útról. Aki felismeri a modernizmusnak a hitet fenyegető halálos veszélyét, az látja azokat a hatalmas objektív károkat, amiket a zsinati pápák az egyháznak okoztak. Mégis, őszintén kijelenthetem, hogy semmi katolikus nincs többé bennük? Nincsenek például még legalább jó szubjektív szándékaik? Nem tudom akkor a szentmisét azzal egységben ünnepelni, ami ezekben a pápákban még katolikus maradt? A hivatalos egyház lehet, hogy halálosan beteg, de a magam részéről én nem akarom kijelenteni, hogy egyáltalán semmi katolikus nincs többé benne. Még nem teljesen halott. »Biztos dologban egység, a bizonytalan dologban szabadság, és minden dologban felebaráti szeret.«” [Ha meggondolom, hogy Williamson püspök úr néhány éve még szinte üvöltött – magam fülével hallottam –, ha ezt a szót „szeretet” a katolikus vallással, tannal kapcsolatban valaki érvként felhozta.]
Az FSSPX – az Egyház kétezer éves tanítására hivatkozva – 40 éve azt
tanítja híveinek az ökumenizmus hamisságának bizonyítékaként, hogy ami a
nem-katolikus vallásokban igaz, az a katolikus Egyház tanításából
megmaradt rész, de maguk ezek a hamis vallások nem szolgálhatnak „az
üdvösség eszközéül”, mint ahogy azt a II: Vatikáni Zsinat kijelentette.
[Lásd például A II. VATIKÁNI ZSINAT IDŐZÍTETT BOMBÁI című tanulmányt.]
Nyilván Lutherben is maradt valami eredeti vallásából, ha más nem, akkor legalább annyi, hogy Krisztust elismerte Isten Fiának. Akkor hát őt is meg lehet említeni a szentmise legszentebb részében a kánonban a püspök úr szerint? Akkor Hans Küng-gel is lehet egységben ünnepelni a szentmisét, akiben nyilván imitt-amott szintén pislákol még valami gyerekkora vallásából? Hogyan lehet ilyesmit érvként felhozni?
Ha csak nem úgy, hogy az FSSPX-nek hátat fordított hívek, papok túlnyomó többsége – az FSSPX-től hozott batyuként – hallani sem akar arról, hogy – például napjainkban – Bergoglio nem pápa. És olyan püspököt akar vezetőnek (akiért áldozatot hozni is hajlandó), aki szintén így gondolkodik. Vagyis, ahogy de Mattei professzor az olasz kulturális életben, úgy a püspök úr az „ellenállásban” betöltött szerepéről nem akar lemondani. Persze ez csak feltételezés a részemről, de hát más magyarázat, akárhogy is tűnődöm, nem jut az eszembe.
Nyilván Lutherben is maradt valami eredeti vallásából, ha más nem, akkor legalább annyi, hogy Krisztust elismerte Isten Fiának. Akkor hát őt is meg lehet említeni a szentmise legszentebb részében a kánonban a püspök úr szerint? Akkor Hans Küng-gel is lehet egységben ünnepelni a szentmisét, akiben nyilván imitt-amott szintén pislákol még valami gyerekkora vallásából? Hogyan lehet ilyesmit érvként felhozni?
Ha csak nem úgy, hogy az FSSPX-nek hátat fordított hívek, papok túlnyomó többsége – az FSSPX-től hozott batyuként – hallani sem akar arról, hogy – például napjainkban – Bergoglio nem pápa. És olyan püspököt akar vezetőnek (akiért áldozatot hozni is hajlandó), aki szintén így gondolkodik. Vagyis, ahogy de Mattei professzor az olasz kulturális életben, úgy a püspök úr az „ellenállásban” betöltött szerepéről nem akar lemondani. Persze ez csak feltételezés a részemről, de hát más magyarázat, akárhogy is tűnődöm, nem jut az eszembe.
(forrás: www.katholisches.info – 2014. április 17.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1401/mattei2.htm
2014. április 16., szerda
Kifizetetlen számlák
Írországban egy
tehetős nagybirtokos, aki hűséges keresztény volt, a birtokain
foglalkoztatott embereknek néha igen eredeti és mély benyomást keltő
prédikációt is tartott. Egyszer birtokának legforgalmasabb pontjain
felhívásokat függesztett ki a következő szöveggel:
„Jövő hétfőn délelőtt tíztől-tizenkettőig az irodámban leszek. Ebben az időpontban kész vagyok alkalmazottaim kifizetetlen számláit kiegyenlíteni. A számlákat természetesen mindenki hozza magával.”
„Jövő hétfőn délelőtt tíztől-tizenkettőig az irodámban leszek. Ebben az időpontban kész vagyok alkalmazottaim kifizetetlen számláit kiegyenlíteni. A számlákat természetesen mindenki hozza magával.”
Attól
kezdve naphosszat csak erről beszélgetnek a munkások egymás között.
Egyesek azt mondták, ámítás az egész. Voltak akik úgy vélték, hogy az
uraság megzavarodott.
Mégis, amikor elérkezett a kijelölt nap, számos embert lehetett látni, akik az iroda felé tartottak. A földbirtokos percnyi pontossággal megérkezett a kocsiján, titkárával együtt kiszállt, bement az irodába, és becsukta maga mögött az ajtót. Kint izgatott beszélgetés kezdődött: „Mégis lenne valami a dologban? Talán csak azt akarja, hogy nyíltan kiteregessük eléje adósságainkat, és aztán megaláz bennünket?”
Elmúlt egy teljes óra, de senki nem ment be, hogy a kifizetetlen számláit felmutassa. Amikor azt tanácsolta valaki a szomszédjának, hogy próbálja meg, azt a mérges választ kapta: ”Én nem vagyok annyira eladósodva, mint te, nincs szükségem rá. Próbáld meg inkább te.” És így telt a drága idő. Végül, amikor már fél tizenkettő volt, egy idős házaspár érkezett karonfogva. Az öreg ember kezében egész köteg számlát szorongatott. A két öreg szaván fogja a földbirtokost. Kissé félénken nyitották ki az ajtót, és beléptek az irodába. Ott szívélyes fogadtatásban volt részük. A számlákat összeadták, majd pedig kézhez kapták a teljes összegről szóló csekket a birtokos aláírásával. Hálától túláradó szívvel készültek elhagyni az irodát, amikor azt mondta a titkár: „Ne menjenek még, maradjanak mindaddig, amíg az óra tizenkettőt üt, és bezárjuk az irodát.” Erre azt felelték, hogy kint sokan várják hogy kimenjenek és meghallják, igaz-e az ajánlat. A birtokos azonban szigorúan megtiltotta és azt mondta: „Maguk szavamon fogtak, és a többieknek, akik kint várnak, szintén azt kell tenniük, ha azt akarják, hogy adósságukat kifizessem.” Így teltek az értékes percek. A tömeg az ajtó előtt már nyugtalan, de egyikük sem merte lenyomni a kilincset, hogy belépjen az irodába. Végre tizenkét órakor az idős házaspár sugárzó arccal lépett ki. „Megtartotta szavát?” Záporoznak feléjük a kérdések mindenfelől. „Igen, nézzétek csak, itt a csekk, mely éppen annyit ér, mintha készpénzt adott volna.”
Nemsokára kilépett a földbirtokos a titkárával együtt a házból, és a kocsihoz siettek. Körülfogta őket a tömeg és mindenünnen kifizetetlen számlákat nyújtottak feléjük. „Most már késő. Bőségesen volt időtök és alkalmatok. Kifizettem volna a ti számláitokat is, ti azonban nem hittetek nekem.”
És felhasználva az alkalmat tanítani kezdi ez embereket: A délelőtt eseményeit ahhoz hasonlítja, ahogyan az emberek Isten ajánlatát visszautasítják. Mégpedig azt az ajánlatát, hogy minden bűnünket megbocsátja, ha Jézus Krisztushoz, Istennek megfeszített és feltámadott Fiához fordulnak. Jézushoz, az Úrhoz és Üdvözítőhöz, aki meg tudja és meg akarja fizetni bűneinkért az árat. És ünnepélyes komolysággal figyelmezteti az embereket, hogy ne legyenek ostobák, és ne becsüljék le Istennek ezt a nagylelkű ajánlatát, ne mulasszák el a gyorsan tovaszálló időt kihasználni.
(levélben kaptam)
Mégis, amikor elérkezett a kijelölt nap, számos embert lehetett látni, akik az iroda felé tartottak. A földbirtokos percnyi pontossággal megérkezett a kocsiján, titkárával együtt kiszállt, bement az irodába, és becsukta maga mögött az ajtót. Kint izgatott beszélgetés kezdődött: „Mégis lenne valami a dologban? Talán csak azt akarja, hogy nyíltan kiteregessük eléje adósságainkat, és aztán megaláz bennünket?”
Elmúlt egy teljes óra, de senki nem ment be, hogy a kifizetetlen számláit felmutassa. Amikor azt tanácsolta valaki a szomszédjának, hogy próbálja meg, azt a mérges választ kapta: ”Én nem vagyok annyira eladósodva, mint te, nincs szükségem rá. Próbáld meg inkább te.” És így telt a drága idő. Végül, amikor már fél tizenkettő volt, egy idős házaspár érkezett karonfogva. Az öreg ember kezében egész köteg számlát szorongatott. A két öreg szaván fogja a földbirtokost. Kissé félénken nyitották ki az ajtót, és beléptek az irodába. Ott szívélyes fogadtatásban volt részük. A számlákat összeadták, majd pedig kézhez kapták a teljes összegről szóló csekket a birtokos aláírásával. Hálától túláradó szívvel készültek elhagyni az irodát, amikor azt mondta a titkár: „Ne menjenek még, maradjanak mindaddig, amíg az óra tizenkettőt üt, és bezárjuk az irodát.” Erre azt felelték, hogy kint sokan várják hogy kimenjenek és meghallják, igaz-e az ajánlat. A birtokos azonban szigorúan megtiltotta és azt mondta: „Maguk szavamon fogtak, és a többieknek, akik kint várnak, szintén azt kell tenniük, ha azt akarják, hogy adósságukat kifizessem.” Így teltek az értékes percek. A tömeg az ajtó előtt már nyugtalan, de egyikük sem merte lenyomni a kilincset, hogy belépjen az irodába. Végre tizenkét órakor az idős házaspár sugárzó arccal lépett ki. „Megtartotta szavát?” Záporoznak feléjük a kérdések mindenfelől. „Igen, nézzétek csak, itt a csekk, mely éppen annyit ér, mintha készpénzt adott volna.”
Nemsokára kilépett a földbirtokos a titkárával együtt a házból, és a kocsihoz siettek. Körülfogta őket a tömeg és mindenünnen kifizetetlen számlákat nyújtottak feléjük. „Most már késő. Bőségesen volt időtök és alkalmatok. Kifizettem volna a ti számláitokat is, ti azonban nem hittetek nekem.”
És felhasználva az alkalmat tanítani kezdi ez embereket: A délelőtt eseményeit ahhoz hasonlítja, ahogyan az emberek Isten ajánlatát visszautasítják. Mégpedig azt az ajánlatát, hogy minden bűnünket megbocsátja, ha Jézus Krisztushoz, Istennek megfeszített és feltámadott Fiához fordulnak. Jézushoz, az Úrhoz és Üdvözítőhöz, aki meg tudja és meg akarja fizetni bűneinkért az árat. És ünnepélyes komolysággal figyelmezteti az embereket, hogy ne legyenek ostobák, és ne becsüljék le Istennek ezt a nagylelkű ajánlatát, ne mulasszák el a gyorsan tovaszálló időt kihasználni.
Jóváhagyták a meleg párok örökbefogadási jogát Máltán
A máltai parlament jóváhagyta hétfőn
éjjel az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló
törvényt, amely a házasságban élőkével azonos jogokat biztosít számukra,
ideértve a gyermekek örökbefogadásának lehetőségét. Az egyház élesen
tiltakozott...
A
törvényt a kormányzó Máltai Munkáspárt összes képviselőjének
szavazatával fogadta el a kicsiny földközi-tengeri szigetország
parlamentje. Az ellenzéki Nemzeti Párt honatyái tartózkodtak a
szavazáskor, azt hangoztatva, hogy bár támogatják az azonos neműek
bejegyzett élettársi kapcsolatát, az örökbefogadáshoz való jogukkal
kapcsolatban fenntartásaik vannak.
A
máltai melegek egyénileg már eddig is örökbe fogadhattak gyermeket, a
most elfogadott törvény azonban az azonos nemű párok számára is lehetővé
teszi ezt.
Az
európai uniós tagállam katolikus egyháza élesen tiltakozott a törvény
megalkotása ellen. Charles Scicluna máltai segédpüspök, aki korábban
magas tisztséget töltött be a Vatikánban, egyebek közt úgy fogalmazott,
hogy bár a törvénynek vannak megfontolandó pontjai, az nem a gyermekek
legjobb érdekét szolgálja.
Scicluna
tavaly decemberben személyesen Ferenc pápához fordult támogatásért az
azonos neműek örökbefogadását biztosító törvénytervezet ellenében.
Januárban az Avvenire című olasz napilapnak elmondta, hogy pápai
magánkihallgatásán a katolikus egyházfő „antropológiai visszalépésnek”
nevezte a készülő máltai törvényjavaslatot, amely az azonos neműek
bejegyzett élettársi kapcsolatát jogilag egyenrangúnak minősítené a
férfi és nő közötti házassággal.
Máltán
csak 2011-ben vezették be a válás intézményét, és azóta több olyan
jogszabályt is hoztak, amelyek túllépnek az ország sokáig követett
konzervatív katolikus értékein.
(index)
Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'
A Kereszt a ti összekötő láncszemetek az Örök Élethez. Ne hagyjátok el soha a Keresztet
2014. április 15. kedd, 20:15
Drága szeretett leányom, amikor szeretett követőim a Nagypénteket
ünneplik, emlékezniük kell arra, hogy Szeretetem milyen nagyon kiterjed
az egész emberiségre.
Azok, akik üldöztek s aztán megöltek Engem, tele voltak gyűlölettel, és
a szívük kőből volt. Annak ellenére, hogy gyűlöltek Engem, meghaltam
értük, és megváltásuk érdekében súlyos kínokat szenvedtem, hogy meg
lehessen őket váltani. Mégis ma nagyon sok ember gyűlöl és
megvet Engem – a számuk tömérdek -, hogyha én felfedném előttük mindazt a
rosszat, ami pusztítja a lelküket, képtelenek lennének felállni.
Ellenségeim mindenhol harcolni fognak azon próbálkozásom ellen, hogy az Igazság Könyve által felkészítsem a világot. A
legrosszabb támadás a sátáni csoportoktól fog jönni, akik közül sokan
Kereszténynek tettetik magukat, hogy így szabadjára engedhessék
haragjukat, s közben megjátsszák azt, hogy a hitüket védik. Ilyen módon használja fel a Sátán az ő készséges áldozatait, hogy a Munkámat támadja.
Milyen nyomorult a lelkük, és Én nagyon szomorú vagyok, mivel ők
továbbra is elárulnak Engem, sárral dobálnak, és hazugságokat
terjesztenek Szavamról azon fáradozván, hogy Irgalmas Szívemtől ellopják
a lelkeket.
A
gyötrelem Könnyeit sírom ezen a héten, mert az idő rövid és tudom, hogy
nem számít mennyire sírok, mégis sok lélek hátat fog fordítani Nekem.
Miért utálnak ennyire Engem ezek a lelkek? A válasz az: hogy nincs
szeretet bennük Irántam. Sokan félelmetesnek találják, hogy a
gyűlöletet, amelyet a szívükben Irántam éreznek, nem lehet elmosni.
Annyira megszállta már a gonosz őket, hogy a nap minden percét azzal
töltik, hogy Engem átkozzanak.
Az emberek nagy többsége többé már nem hisz Bennem – azok, akik hisznek
Bennem, csak egy csekély szám a lelkek óceánjában, melynek nagysága
kiterjed a Föld egyik sarkától a másikig. De Én megígérem nektek, hogy
annyi lelket fogok összegyűjteni, amennyit csak tudok, és az Irántatok
érzett Szeretetemnek köszönhetően, Irgalmamat még azok között is ki
fogom terjeszteni, akik azt meg sem érdemlik. Milyen nagy örömmel fogadom a jó, szerető és azokat a tiszta lelkeket, akik a Színem elé járulnak. Ők nagy örömmel töltenek el Engem. Ó, mennyire enyhítik Sebeimet.
Milyen nagy megkönnyebbülést hoznak abban a szomorúságban, amelyet
elviselek a szegény bűnösökért, akiknek fogalmuk sincs az Új
Királyságomban lévő nagy boldogságról, amelyet megígértem nekik. Sajnos
nagyon sok lélek el fogja dobni a kulcsot, amelyet az Örök Élethez adtam
nekik – és miért? Egy értelmetlen életért, egy olyan életért, mely tele
van bizsergéssel és üres ígéretekkel. Egy unalmas fárasztó élet, amely
nem hoz életet magával – csak azt, ami porban végződik. Én vagyok a ti
életetek. Én hozok életet nektek. Ha elfogadjátok Kereszthalálomat, és
elismeritek Feltámadásomat, a halált nem fogjátok elszenvedni soha.
Nektek,
ennek a generációnak, a következőket mondom: Ti, akik Velem vagytok, a
halált nem fogjátok elszenvedni – még a test halálát sem.
Azoknak, akik a bűn által elárulnak Engem, amikor megadatik nektek az
Igazság, nem lesz életük. Így tehát nektek, szeretett követőim, soha nem
szabad félnetek ettől a Küldetéstől. Én foglak, és elárasztalak majd
benneteket mindazokkal az Ajándékokkal, amelyekkel Atyám már alig várja,
hogy elhalmozzon mindnyájatokat, miközben végre összegyűjti gyermekeit
Királyságába, melyet megígért nektek, amikor elküldött Engem, az Ő
egyetlen Fiát, hogy Kereszthalálom által megmentsem a lelketeket. A
Kereszt a ti összekötő láncszemetek az Örök Élethez. Ne hagyjátok el
soha a Keresztet. Az Én halálom volt a ti utatok az Örök Élethez.
Keresztem nélkül a halál győzedelmeskedne azok felett, akik azt
elutasítják.
Jézusotok
2014. április 14., hétfő
Szevasztopolban betiltották a buziparádét
A
meleg büszkeség (?) felvonulást április 22-23-ra tervezték a
szevasztopoli "melegjogi" csoportok, ám a helyi önkormányzat
visszautasító választ adott nekik. "A Krím-félszigetre mostmár az orosz törvények vonatkoznak, a hivatal meglátása szerint azzal teljes összhangban jártunk el"
- nyilatkozta egy önkormányzati képviselő. Nyikolaj Alekszev, a
GayRussia felforgató szervezet vezetője már próbálkozott egy felvonulás
szervezésével, ravaszul a krími népszavazás előtt, április 4-ére
időzítve, ám azt a hatóságok elutasították "nem megfelelő útvonalterv"-re hivatkozva. A fellebbezés mire elérte a bíróságokat, már a Krím-félsziget Oroszországhoz tartozott.
http://www.hidfo.net/2014/04/14/szevasztopolban-betiltottak-buziparadet
A sátánista rend új „gyerekvédelmi” kampánya
A sátánisták is követelik a jogot az iskolai imádsághoz, feltéve, hogy a gyerekek az ördöghöz intézik azt.
A new yorki Satanic Temple sátánista rend saját elmondása szerint azért harcol, hogy a gyerekek erőszakmentes környezetben tanulhassanak az iskolában.
Néhány
napja kiadott nyilatkozatukban leírják, hogy május 15-ét a „Védd a
Gyerekeket” napjává akarják nyilvánítani, aminek célja, hogy véget
vessenek az állami iskolák fizikai és mentális visszaéléseinek.
Miután egy gyerek regisztrál a Sátáni Templom gyerekvédelmi honlapján, a „Templom
tájékoztatja az érintett iskola vezetőségét a rend számára rendkívül
fontos hittételről, ami elítél minden fizikai és pszichológiai
bántalmat, beleértve a testi fenyítést, a fizikai korlátokat vagy
elkülönítő szobákat, mint a fegyelmezés eszközeit,” áll a rend sajtónyilatkozatában.
A
„Védd a Gyerekeket” projekt weboldalán a regisztrálás mellett döntőknek
meg kell adniuk nevüket, email címüket és iskolájuk nevét, hogy
segítséget kaphassanak a Sátáni Templomtól. A szervezet azt mondja, hogy
a regisztráció nem jelent automatikus templomi tagságot és bármilyen
felekezet tagjai számára nyitva áll.
„A Sátáni Templom egyik alapvető tana az egyén szuverenitása valamint testének és elméjének sérthetetlensége,” mondja Lucien Greaves, a Templom szóvivője. „Megütni egy gyereket vagy büntetésként elkülöníteni teljes mértékben ellenkezik hitünkkel.”
Az
Education Week cikke szerint az Egyesült Államokban nincs törvény a
testi fenyítés ellen és ez 19 államban legális. A Sátáni Templom
sajtónyilatkozata az amerikai oktatásügyi hatóság statisztikáira
hivatkozva azt írja, hogy évente 200.000 diák részesült fizikai
fenyítésben az iskolában.
A
Védd a Gyerekeket weboldal az iskolai fizikai és pszichológiai
bántalmazással kapcsolatos információkat, egy Gyakran Feltett Kérdések
szekciót valamint egy „Sátánista foglalkoztató füzetet” tartalmaz.
„Azt
akarjuk, hogy a gyerekek tudják, megengedett számukra, hogy Sátánhoz
imádkozzanak az iskolában, valamint, hogy bizonyos szabályok betartása
mellett megoszthatják hitüket másokkal,” mondta a szóvivő.
„Az
[ördög] emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban,
mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól;
mert hazug és hazugság atyja.” – János 8:44
Forrás: au.christiantoday.com
Vigyázat! Szcientológia a magyar munkahelyeken! - Olvasóink figyelmeztetései
Nem bírom ki, hogy ne osszam
meg tapasztalataimat a kedves olvasókkal. Az elmúlt 3 évben ez volt a 3.
olyan munkahely, ahol a L. Ron Hubbard (sci-fi író, a szcientológiai
"egyház" alapítója) által cégvezetésről készített tanulmányokat magukévá
tevő vállalkozással találkoztam. Itt most nem a szekta vallási
szokásaira kell gondolni, hanem ez a szektaalapító L. Ron Hubbard
készített különböző tanulmányokat arról, hogy hogyan kell egy vállalatot
vezetni. Ezek a tanulmányok különböző szélhámosok révén beszivárogtak
hazánkba, oktatják és alkalmazzák őket.
Az
első egy nagy német tulajdonú multi biztosító volt (nem nehéz kitalálni
a nevét, A-val kezdődik), ahol csak munkatársi pletyka szintjén
hallottam róla, hogy feltehetően a céget ezen elvek alapján vezetik.
Tény és való, hogy a cégnél 2008 óta, amióta ez a jelenlegi vezetés
megjelent, soha nem látott terror uralkodik. Ez a vezetés már korábban
„átszervezett” egy ismert nagy biztosítót és egy bankot is. Ahol
megjelennek, ott sok száz ember elbocsátása várható. A jelenlegi
biztosítónál becslések szerint legalább 1500 embert rúgtak ki. 2009
novemberében a két nagy kárrendezési központ dolgozóit kérték, hogy
pakoljanak össze, mert holnap csótányirtás lesz. Az emberek engedelmesen
megtették, másnap megszűnt a munkájuk. Megismételném, hogy ekkor még
csak pletyka szintjén hallottam a szcientológiáról ennél a cégnél.
Állandó jelenség volt az agymosás, tréningek keretében.
A
következő „élményem” egy kicsi brókercégnél volt, ahol kissé furcsa
cégvezetést tapasztaltam. 9-10 fő dolgozott a cégnél, nő volt az
ügyvezető. Minden hétfőn este értekezletet tartott (munkaidőn túl), ahol
az alkalmazottaknak a saját teljesítményüket kellett elemezni. A héten
elintézett ügyeket össze kellett számolni (minden ügy elintézése 1
pontot ért, függetlenül attól, hogy 1 perc vagy több hónap volt az
elintézése), a pontokat egy négyzethálós milliméterpapíron kellett
ábrázolni, majd a bejelölt pontokat össze kellett kötni. Így előbb utóbb
egy diagram (görbe) alakult ki. Ezt nevezték statisztikának. Hétfőn
esténként az értekezleten mindenkinek elemezni kellett a saját görbéjét,
hogy milyen tendenciát mutat. Fölfelé ível vagy lefelé, stagnál stb.
Megjegyzem, normális cégvezető hétfőn este nem tart értekezletet, mert
már a hét elején elveszi a dolgozó kedvét a munkától. Az alkalmazottak
úgy tudták, hogy főnökasszonyuk matematikus, és megszállottja a
számoknak. A nő sokak szerint (akik már ismerték) komplett hülye volt.
Személyiségteszteket is kellett természetesen kitölteni. Furcsa
kifejezéseket használt: „kalapleírás” (ez a munkaköri leírást
jelentette), „csataterv” (ez pedig a heti munkaprogramot). Máshol,
normális cégeknél ezt nem így nevezik. Egy-két ember kivételével
általában 3 hónapot dolgozott nála egy alkalmazott, volt, aki az első
nap után lelépett. Elég rossz híre van a cégnek a szakmában, normális
ember már nem is megy oda dolgozni. Engem is megkérdeztek, hogy miért
léptem ki, nem mondtam semmi rosszat, mert egyébként rendesen
kifizetett. Csak a szakmabeli ismerősök mondták, hogy kissé furcsa ez az
egész társaság.
Később egy ipari cégnél dolgoztam. Ott is nő volt az ügyvezető. Több hónap munkaviszony után a kezembe adott egy több mint 200 oldalas tanulmányt, hogy nézzem át, tanuljam meg, mert ő e szerint kívánja vezetni a cégét. Szerinte egy céget a statisztikák irányítanak. Mondta, hogy az ne zavarjon engem, hogy a szerző a szcientológiai egyház alapítója, mert hasznos dolgokat ír, és ha így járunk el, akkor a cég fejlődni fog. Azt is elárulta, hogy az a tanfolyam, ahol ezt kapta, több mint 200 000 forintjába került. Megnéztem a tanulmányt. Hát ott aztán volt agymosás bőven, amerikai módra. Közgazdasági diplomám van, velem nem lehet minden hülyeséget megetetni. Írtak benne a kommunizmusról is, hogy az azért ment tönkre, mert megszüntette a termelést stb. Nem akarom a kommunizmust védeni, de éppen az volt rá a jellemző, hogy akkor is termelt, ha nem kellett. A tanulmány lényege, hogy a dolgozó egyén vagy cég állapotát modellezi egy sajátos felfogás szerint. Konkrétan: ha valaki elkezd dolgozni, akkor a „nemlétezés” állapotában van, mert még nem termelte ki a költségét. Érdemes figyelni a kifejezéseket! Majd jön a „válság”, majd a „veszély” állapota. A „normál működés” állapotában már jobb a helyzet. Ezek után jön a „bőség” állapota, legvégül a „hatalom” állapota. Gondolom, a kifejezések nem szorulnak különösebb magyarázatra, hogy mit jelentenek, itt inkább a magyar nyelvünk gazdagságának köszönhetően tükrözi az agymosó jelleget, mert lehetne szakszerűbb, kevésbé idétlen szavakat is használni, mint ahogyan azt az iskolákban szokás. Lássunk csodát: a tanulmányban is találkoztam a „kalap” és „csataterv” kifejezésekkel. Ekkor értettem meg, hogy az előző céget is a szcientológia elvei alapján vezetik. A főnökasszony erősködött, hogy márpedig ő ezek alapján vezeti a cégét. Itt még nem ér véget a történet.
Értekezleten
voltam a főnökasszonynál, mondta hogy maradjak bent az irodájában, mert
érkezik hozzá valami vendég, aki cégvezetésről, fejlesztésről tud
tanácsokat adni. Hamarosan meg is érkezett a két nő (mint mester és
tanítványa a Star Warsban). A vezető, H. Ildikó mondta, hogy a Lawrence
& Bennett Zrt.-től jöttek. Én is bent ültem, és hallgattam, hogy mit
mondanak. Nem tudta, hogy ki vagyok, ezért beszélt bátran. Ha valaki
bővebben akar tájékozódni róluk, a Google hoz néhány linket, de mindenki
figyelmébe ajánlom az alábbit. Korábban valaki már nyomozott utánuk, és
a tapasztalatait közzétette az interneten, melyek ide kattintva olvashatók.
Mondta, hogy értékesítőt nem érdemes alkalmazottként bejelenteni, szigorúan vállalkozóként szabad csak alkalmazni. Az alkalmazott az olyan, hogy elmegy másik céghez és az élet megy tovább, de a vállalkozó csak a saját vállalkozására számíthat. Már az elején generálta az ellentétet a tulajdonos és az alkalmazott között. Nem tudta, hogy én vagyok az, és hallgatom, ahogy már ismeretlenül is, de ki akar rúgatni annak ellenére, hogy a cég működéséről semmit se tud. Elmesélte, hogy a cég neve csak egy fantázia név, amelyet az internetről szerzett valahogy. Több apró cégre oszlott a vállalkozás, mert a magyar kormány rájuk szállt. Megjegyzem, hogy a kormány az nem száll rá senkire, legfeljebb egy vagy több állami hatóság. Jól betanult szövege volt, amellyel hiszékeny cégvezetőket kiválóan meg lehet vezetni. Ő is használt varázslatos kifejezéseket arra, hogy említettük, hogy hírleveleket is küldünk ki: hát persze a „kiáramlás” mindig „beáramlást” is hoz. Itt a bevétel növelése a lényeg. Vannak olyan nagyobb cégek, akikkel olyan szerződést kötnek, hogy garantálnak egy bizonyos bevételnövekedést (pl 8% az előző évhez képest). Ha nem sikerül elérni. akkor visszafizetik a munkadíjukat. Végül abban állapodtak meg a főnökasszonnyal, hogy néhány nap múlva újra négyszemközt beszélgetnek.
Ezek
után elkezdtem nyomozni, akkor találtam a fenti linket. Egy ügyvéd
ismerősömmel is beszéltem, aki hallott róluk. Megerősítette, hogy
szélhámosok. Drágán dolgoznak, mert az ostoba magyar vállalkozó azt
hiszi, hogy ami drága, az jó is. Összeuszítják a tulajdonost az
alkalmazottal, felveszik a nagy pénzt és eltűnnek. Ezzel is óriási
károkat okozva vállalkozóknak és alkalmazottaknak is. Az ügyvéd arról is
tudott, hogy állami hatóságok szálltak rá ezekre a cégekre, amit a
hülye nő is megerősített magáról. Ezek szerint vannak vállalkozók, akik
azért fizetnek nagy pénzeket, hogy tönkretegyék őket.
Figyelmeztettem
a főnökasszonyt a nyomozásom eredményéről. Azt válaszolta, hogy a mi
cégünk az nem ilyen elvek alapján működik. Egy hónapon belül
elvesztettem ezt az állásomat!
Ha
esetleg valaki hasonló jelenségeket tapasztal, vagy hallja ezeket a
kifejezéseket a munkahelyén, akkor ezek után tudhatja hogy milyen cégnél
dolgozik.
(Olvasónktól)
Frissítés: Időszerű a figyelmeztetés - a szekta szemében "PTS" (potenciális bajforrás) olvasónk levele
Tisztelt Kurucok!
A „Vigyázat! Szcientológia a munkahelyeken” című cikkhez szeretnék pár gondolatot hozzáfűzni.
Éveken
át egy észak-magyarországi nyelviskolában dolgoztam nyelvtanárként. A
kedves levélíró által írt levél olvasása közben olyan érzésem volt,
mintha erről a nyelviskoláról lenne szó. Nem tudom, hogy most mi a
helyzet annál a cégnél, mert ahogy hallottam, már nem a volt
főnökasszonyom vezeti, de annak idején szinte szóról szóra ugyanúgy
mentek a dolgok a nyelviskolánál, mint ahogyan a levélíró leírta.
A
Hubbard-féle „adminisztratív technológia” alkalmazását a saját bőrömön
tapasztaltam meg én is. Ugyanúgy voltak heti értekezletek, ahol mindenki
bemutatta a saját „statisztikáját” egy milliméterpapírra rajzolt görbe
segítségével. Az értekezlet után mindenkinek le kellett írnia, hogy
milyen lépéseket fog tenni a következő héten, hogy a következő, „jobb”
állapotot elérje. A főnökasszony is használta a levélíró által említett
„szakkifejezéseket” (kalap, csataterv és egyebek).
A
főnökasszony egyszer elszólta magát, amikor azt találta mondani, hogy
régebben egy másik vállalkozásban fél nap alatt megkereste azt a
bevételt, amit a nyelviskolában egy hónap alatt. Ebből is látható, hogy a
Hubbard-féle technológia mennyire jól működik. Mondanom sem kell, hogy a
nyelviskolánál is szinte havonta-kéthavonta adták egymásnak a kilincset
az emberek. Nagy dolognak számított az, ha 2-3 hónapon keresztül nem
lépett le senki a cégtől. Ahogy az lenni szokott, mindig akkor volt
létszámhiány, amikor egyszerre sokan akartak nyelvet tanulni (pl.
nyáron).
Olyannyira
jól működött a technológia, hogy egy korábban jól működő szentendrei
nyelviskola rövid időn belül teljesen eltűnt. Történt ugyanis, hogy az
említett szentendrei nyelviskola vezetője valamilyen sugallat hatására
úgy döntött, hogy ő is bevezeti a Hubbard-féle technológiát a cégénél. A
tanárokat és az adminisztratív munkatársakat elküldték hozzánk
„átképzésre”. Nem tudom, hogy milyen volt az agymosás, de azt hallottam
pár héttel később, hogy az említett szentendrei iskola minden tanára
otthagyta a céget.
A
vezetők és a dolgozók közötti viszony a volt munkahelyemen annyira
elmérgesedett, hogy szinte tapintható volt a feszültség. A volt
főnökasszonyomnak ez sem volt elég. Ő még rátett egy lapáttal. A
csoportszervezőket és egyéb adminisztratív dolgozókat a tanárokkal
ugrasztotta össze és fordítva. Ha nem ment jól a cégnek, akkor azt
mondta az adminisztratív munkatársaknak, hogy a tanárok rosszul végzik a
dolgukat, ezért az emberek nem akarnak további órákat, tanfolyami
szinteket venni. A tanároknak, akik elég gyakran lázadoztak az alacsony
fizetés miatt, azt mondta, hogy a csoportszervezők a bénák, mert nem
tudták beszedni az előirányzott heti vagy havi bevételt.
A
fizetés miatt, sok más kollégához, kolléganőhöz hasonlóan, néhány
alkalommal magam is összetűzésbe kerültem a főnökasszonnyal. Mivel az
ott elöltött idő nagy részében a központtól távol, kirendeltségeken és
kihelyezett tanfolyamokon dolgoztam, gyakran sikerült megúsznom, hogy
részt kelljen vennem az értekezleteken, illetve ún. statisztikákat
kelljen mutogatnom hétről hétre. Ahogy utólag hallottam, elég sok
letolást is megúsztam. Éveken át arra kényszerítették a dolgozókat, hogy
egyéni vállalkozóként dolgozzanak a cégnél, mivel a járulékfizetés
gondja és terhe így nem a céget érintette.
Az
utolsó ott töltött hónapjaimban erőteljes meggyőzést folytatott a
főnökasszony, hogy én is vegyek részt Hubbard-féle tréningeken. Mivel
erre nem voltam hajlandó, a volt főnökasszony megállapította, hogy a
családom „elnyomó hatása” alatt állok, ezért PTS (potenciális bajforrás)
vagyok, így az a célom, hogy tönkretegyem az ő cégét. Ekkor írtam egy
levelet, amelyben szembesítettem a nőt mindazzal az igazságtalansággal,
amelyet másokkal és velem szemben elkövetett. A levél befejezéseként
bejelentettem a felmondásomat.
Nem
éreztem haragot vagy gyűlöletet a cég vagy a kollégák iránt. Ezt
mutatta az a tény is, hogy hajlandó voltam a rendes felmondási időn túl
még egy hónapot dolgozni, mivel nem találtak azonnal embert a helyemre.
Az utolsó napok, hetek úgy teltek, hogy a nő mindenkit ellenem hangolt, a
többiek levegőnek néztek, még a köszönésemet sem fogadták.
A
kedves olvasótárs által adott figyelmeztetés igencsak időszerű, és
nagyon elszomorít, hogy ez a veszélyes és káros agymosás ennyire terjed.
Tisztelettel,egy hűséges olvasójuk
Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'
Ahogy a Nagypéntek közeledik, azok, akik gyötörnek Engem, és megpróbálnak minden Velem kapcsolatos nyomot eltörölni, azon a napon nagyon fognak szenvedni.
2014. április 13. vasárnap, 19:00
Drága szeretett leányom, az a Vágyam, hogy azok, akik igazán szeretnek
Engem, a Kiengesztelődés Ajándékával próbáljanak jó útra térni a Nagyhét
alatt. Ha a bűneitekért igaz megbánást tanúsítotok, Én, Szent
Akaratomnak megfelelően, az Elfogadás különleges Ajándékát árasztom
rátok. Arra buzdítalak benneteket, hogy bízzatok Bennem a
történelemnek ebben az időszakában, amelyhez hasonló nem volt még soha,
mert ha figyelmesen meghallgatok Engem, akkor mindenki számára
hallhatóvá tudom tenni a Hangomat, beleértve azokat is, akik egyáltalán
nem ismernek Engem.
Amikor ellenségeim elfogtak Engem, semmitől sem riadtak vissza, hogy
lejárassanak. Ők rázúdították sok szegény ártatlan emberre a haragjukat,
és megkínozták az embereket, azt gondolván, hogy Engem kínoznak.
Hazugságokat terjesztettek Apostolaimról, többféle módon próbáltak
lejáratni Engem, és dühbe gurultak, amikor nem tudtak fizikailag
bántalmazni Engem. Ők már Nagypéntek előtt megöltek volna, ha sikerült
volna nekik elfogniuk Engem – ha nem védtem volna Magam. Gyűlöletük,
hazugságaik, a rágalmaik, melyeket Küldetésemről terjesztettek, minden
városban és faluban elterjedtek még azon nap előtt, míg végül is az
Enyéim közül az egyik elárult Engem.
A
méreg, mely ellenségeim szájából ömlött, a kígyótól származott, aki
megfertőzte a lelküket. Ezek mindenféle módon utánozták a kígyót (a
sátánt) – éktelen haraggal ordítottak Rám, bár vádjaik hamisak és
értelmetlenek voltak. Apostolaimat leköpték, tanítványaimat megkínozták valamint a szerencsétlen embereket, akiket összetévesztettek Velem. Másokat
is megpróbáltak Ellenem fordítani, akik nem hallottak Rólam, és gonosz
dolgokat beszéltek azokról, akiket nem tudtak meggyőzni arról, hogy
lemondjanak Rólam. Földi Időm utolsó hetében – amikor Szavam
sokak szívét átszúrta és ezreket térített meg – a Pokol gyomrának minden
ördöge kínozott Engem.
Amikor Jelenlétem a legerősebb volt, a gyűlölet fokozódott, és azok
üvöltései, akik szembeszálltak Velem olyan volt, mint amilyet a
vadállatok hallatnak. Azok az emberek, akik a Farizeusok
csoportjaihoz csatlakoztak, hogy büntetést mérjenek Rám, ugyanolyan
rosszakká váltak, mint azok, akik a Személyem elleni haragra biztatták
őket. Azzal vádoltak Engem, hogy Testben és Lélekben tisztátalan Vagyok. Azt mondták, hogy Szavam a tisztátalan lélektől származik. Azt
mondták, hogy hamis tanúbizonyosságot tettem Mózes ellen, és hogy Engem
a gonosz küldött a lelkük megrontása végett. Ők figyelmen kívül hagyták
a Szeretetet, amelyet terjesztettem, a megtérést, hogy szeressék
egymást, melyet Én hoztam létre közöttük, és az Általam tett csodákat.
Miközben ocsmány dolgokat kántáltak Ellenem, felvágva és büszkén
álltak, azt állítván, hogy Isten Nevében beszélnek, ugyanakkor pedig
Istent káromolták. Pontosan így csapja be a Sátán az embereket.
Azok, akik Keresztre feszítésem során káromoltak Engem, nem élnek a
Királyságomban, mert ők most a legsúlyosabb büntetést szenvedik.
Atyám el fogja pusztítani mindazokat, akik azt mondják, hogy Én a Sátán
hangjával beszélek. Tehát azoknak mondom közületek, akik azt állítják,
hogy az Én Hangom a gonosz hangja: tudjátok meg, hogy a ti szenvedésetek
rosszabb lesz, mint a halál. A ti nyelvetek többé már nem fogja kiköpni
azt a mérget, amelyet a Sátán helyezett a lelketekbe; a szemetekkel nem
fogtok többé látni, mert ti csak a sötétségre vágytok – akkor tehát
legyen így. A ti fületek soha nem fogja meghallani édes Hangomat, mert
nem vagytok hajlandók hallani – akkor tehát legyen így. A szívetekben
nem volt szeretet és így az soha nem fog szeretet érezni, mivelhogy
kizártátok Isten Szeretetét.
Szavaitok a bukásotok lesz, és amikor ti Engem, az Úristent, az
emberiség Üdvözítőjét és Megváltóját azzal vádoltok, hogy gonoszságot
beszélek – nem lesznek többé hallhatók. Mert azok meg fognak halni.
Haragom
ebben az időben a képmutatókkal szemben – akik bekóborolják a világot,
azt színlelvén, hogy Tőlem jönnek -, meghaladta türelmemet, és
Büntetésem le fog lesújtani mindazokra közületek, akik leköpnek Engem. Távozzatok Tőlem – ti alig befolyásolhattok Engem. Félre foglak dobni benneteket.
Amikor hallom azok ordításait, akiknek a lelkét megszállta a Sátán
gyűlölete, és az Irántam való hűségüket nyilvánosan ki merik
nyilvánítani, undort érzek. Ők undorítanak Engem, és semmivel sem jobbak
azoknál, akik „kézzel – lábbal” azért harcoltak, hogy ki üsse be az
első szöget a Testembe.
Ahogy
a Nagypéntek közeledik, azok, akik gyötörnek Engem, és megpróbálnak
minden velem kapcsolatos nyomot eltörölni, azon a napon nagyon fognak
szenvedni. Azon a napon, amikor el fogjátok szenvedni az Én
kínszenvedésemet, mely azért adatik nektek, hogy magatokhoz térítsen
benneteket, tudni fogjátok, hogy Én hívlak benneteket. Ezt nem azért
teszem, mintha Rokonszenvem egy szikráját is kiérdemeltétek volna, hanem
mert, mindennek ellenére, szeretlek benneteket. Arra kérlek benneteket,
hogy azon a napon az alábbiak szerint hívjatok Engem:
„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.”
Én válaszolni fogok, és Szívem Szeretetével és Örömével segíteni fogok nektek, hogy Hozzám jöjjetek.
Jézusotok
2014. április 13., vasárnap
Megható film készült Csaba testvérről – A románok szerint is megváltoztatta a világot
Románia, szeretlek című,
virágvasárnapi adásában a Pro TV Böjte Csaba atya évek óta folyó
gyermekmentő akciójáról számolt be, meglepő objektivitással és
beleérzéssel. Ez érdekes fordulatnak tűnik azok után, hogy pár éve még a
román többségű városok vezetői ott tettek keresztbe neki, ahol tudtak.
Húsz éve már, hogy egy ferences szerzetes igazi apja a szegény gyermekek ezreinek, akiknek több tucat árvaházat épített, hogy azok megtapasztalhassák a melegséget és szeretetet, amit otthon nem kaptak meg – hangzott el az adásban. „Én szerzetes vagyok, nincs családom, a családom: ők”, mondta a férfi, és a gyermekekre mutatott.
Húsz éve már, hogy egy ferences szerzetes igazi apja a szegény gyermekek ezreinek, akiknek több tucat árvaházat épített, hogy azok megtapasztalhassák a melegséget és szeretetet, amit otthon nem kaptak meg – hangzott el az adásban. „Én szerzetes vagyok, nincs családom, a családom: ők”, mondta a férfi, és a gyermekekre mutatott.
Forrás: stirileprotv.ro
Húsz éve vágott neki ennek a küldetésnek, amikor napszámra jelentkező gyermekek kopogtattak be a kapuján. Elszomorította a szegénység, ami sütött róluk, és elhatározta, megváltoztatja a sorsukat. „És akkor azt mondtam: miért ne csináljak nekik egy egész éves táborozást, hiszen amúgy sem mennek iskolába, és ősszel szépen beírattam őket az iskolába”, mondja Böjte Csaba.
30 gyermekkel kezdte. Az erdélyi falvakban mindenfelé eljutott a ferences híre, és a papok, iskolaigazgatók, polgármesterek hívni kezdték, hogy náluk is segítsen. Ma több tíz szegény faluban a szerzetes ad otthont a szülők nélkül maradt vagy szegény családból származó gyermekeknek.
Az
adásban bemutatták a Nicolae névre hallgató fiút, aki két „párhuzamos
világban” él: nappal a ferences szerzetes alapítványának a házában, este
pedig az otthoni nyomorban. Ő elmondta, úgy érzi magát, mintha egész
évben nyári táborban lenne, a különbség annyi, hogy az alapítvány
gondoskodik arról is, hogy iskolába járjon.
A Böjte atya által felvett pedagógusok közt jócskán vannak olyan fiatalok, akik éppen ezekben a központokban nőttek fel. Például Răzvan akkor került ide, mikor elérte az iskoláskort, azóta is itt van, ma pedig úgynevezett családfő (központban dolgozó pedagógus), aki nyolc fiúra vigyáz nap mint nap.
A Pro tévében emellett elmondták, hogyan sikerült Böjte atyának egy egész tömbházat vásárolnia Déván, amelyben ma a „családjai” élnek, és hogyan sikerült pénzt szereznie egy elhagyott hotel megvásárlására Tusnádon, amely ma a kicsik nevetésétől hangos.
Ha valaki elmulasztotta volna a műsort, megnézheti a következő linkre kattintva: http://romaniateiubesc.stirileprotv.ro/emisiuni/2014/sezonul-1/copiii-sarmani-carora-statul-roman-le-a-intors-spatele-cum-au-ajuns-sa-il-aiba-bunic-pe-dumnezeu.html
* * * Böjte Csaba civilként autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt és dolgozott bányászként Balánbányán. A ferences rendbe még a Ceaușescu-diktatúra alatt, 1982-ben jelentkezett, a legnagyobb titokban. Több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek.
A Böjte atya által felvett pedagógusok közt jócskán vannak olyan fiatalok, akik éppen ezekben a központokban nőttek fel. Például Răzvan akkor került ide, mikor elérte az iskoláskort, azóta is itt van, ma pedig úgynevezett családfő (központban dolgozó pedagógus), aki nyolc fiúra vigyáz nap mint nap.
A Pro tévében emellett elmondták, hogyan sikerült Böjte atyának egy egész tömbházat vásárolnia Déván, amelyben ma a „családjai” élnek, és hogyan sikerült pénzt szereznie egy elhagyott hotel megvásárlására Tusnádon, amely ma a kicsik nevetésétől hangos.
Ha valaki elmulasztotta volna a műsort, megnézheti a következő linkre kattintva: http://romaniateiubesc.stirileprotv.ro/emisiuni/2014/sezonul-1/copiii-sarmani-carora-statul-roman-le-a-intors-spatele-cum-au-ajuns-sa-il-aiba-bunic-pe-dumnezeu.html
* * * Böjte Csaba civilként autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt és dolgozott bányászként Balánbányán. A ferences rendbe még a Ceaușescu-diktatúra alatt, 1982-ben jelentkezett, a legnagyobb titokban. Több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek.
Székely Hírmondó
Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'
Szeretetem egyesítve a Hitetekkel, az Üdvösség Kardjává válik
2014. április 12. szombat, 15:42
Drága szeretett leányom,
amikor Isten az Ő választott prófétáin keresztül beavatkozik a világba,
akkor az Ige olyan, mint a Kard: egyenesen a szívbe hasít, és kettős
reakciót vált ki a lélekben. Egyrészt, ez nagy betekintést és megértést
biztosít, másrészt pedig lehet, hogy mindezt nehéz elfogadni. Ez azért van, mert az Igazságot sosem könnyű befogadni, mivel az nagyon fájdalmas tud lenni.
Egy olyan világban, ahol a Sátán királyként uralkodik, az Igazságnak
mindig a csúnyábbik oldalát fogják bemutatni. Ez sokak számára
szívfájdalmat okozhat. A gonoszság szinte mindig színes küllembe
öltöztetve jelenik meg, de amikor minden vonzó rétegétől megfosztják,
akkor csak egy nagyon csúnya mag marad belőle.
Sokan nehezen tudják azt elfogadni, hogy bizonyos tettek és
cselekedetek gonoszak az ördög megtévesztése miatt. A Sátán által
létrehozott gonoszság minden formája gondosan van álcázva, hogy azt az
ártatlanok fejében könnyen lehessen igazolni, akik aztán az ilyen aljas
csalást minden bűntudat nélkül fogják elfogadni. De ettől ők egyáltalán
nem lesznek bölcsebbek. Akkor milyen reménye van az embernek,
kérdezhetitek, amikor az antikrisztus, akit jótékonysági cselekedeteiért
szeretni és bálványozni fognak, elcsábítja őt. A válasz erre: az ima. A
ti reményetek az imáitokban rejlik, mert amikor azért imádkoztok, hogy
szabaduljatok meg a gonosztól, Én válaszolni fogok hívásotokra.
Szeretetem egyesítve a Hitetekkel, az Üdvösség Kardjává válik, amellyel
meg lehet menteni azokat az ártatlan lelkeket, akiket a fenevad könnyen
megtéveszt, s aztán Királyságom az Enyém lesz. Hamarosan eljövök, hogy
visszaköveteljem Jogos Trónomat, és éppen ezért soha nem szabad
elveszítenetek a reményt.
Jézusotok
2014. április 12., szombat
Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'
Üdvösség Anyja: Jézus mindenben olyan volt, mint ti, a bűnt kivéve, mert az lehetetlen lett volna Számára (&146.)
2014. április 11. péntek, 15:22
Drága gyermekem, hét bukott angyal fogja támadni ezt a Küldetést, és
megpróbálják majd rászedni Isten gyermekeit, hogy ne maradjanak hűek az Ő
Maradék Hadseregéhez. Ők a Világosság angyalaiként fognak megjelenni
azoknak, akiket megtévesztenek, holott ők egyáltalán nem azok.
A Sátán hatalma nagyon erős, és a világban való jelenléte nagyon is
nyilvánvaló az által, mivel kiválasztja minden követőjét, arra
ösztönözvén őket, hogy az ő jelenlétével hivalkodjanak. Ő ezt a zenén
keresztül teszi, azokon a vallásokon keresztül, amelyek nem Fiamtól,
Jézus Krisztustól valók, és azokon keresztül, akik az úgynevezett szent
csoportok mögött nagyképűsködnek, és akik a fenevadat és annak földi
uradalmát bálványozzák.
Gyermekek, nektek mindig Fiamat kell követnetek megtartván mindazt,
amit Ő a Földi Ideje során tanított. Az Ő Szent Igéje sérthetetlen, és
ez minden, amit tudnotok kell, ha követni akarjátok az Ő Útját, amely az
Örök Életre vezet. Nektek azon vágyatokra kell most összpontosítanotok,
hogy elnyerjétek az Örök Életet, és ezért úgy kell élnetek az
életeteket, ahogyan azt Fiam mutatta nektek. Ne fogadjatok el soha
bármit is, ami kétségbe vonja az Ő Istenségét. Az az ember, aki Fiamról
valótlanságokat mer állítani, nem rendelkezik a Szentlélek Ajándékával,
és éppen ezért nem méltó arra, hogy meghatározza, ami maga az Én Fiam.
Az Én Fiam, a ti Isteni Megváltótok megalázta Önmagát, hogy emberré
váljon. Amikor Ő megszületett, az Ige Testté lett, és így Jézus Krisztus
ember volt, minden tekintetben. Jézus mindenben olyan volt, mint ti, a
bűnt kivéve, mert az lehetetlen lett volna Számára. Isten Fia azért lett
elküldve, hogy megváltsa az emberiséget, és megmentsen mindnyájatokat a
haláltól, mely a sátáni szolgaságból származik. Az Ő Istensége
Mindenható, Nagyszerű, Kifürkészhetetlen: az Ő Istenségét tagadni, Isten
Hatalmának a megtagadását jelenti. Ha ezt megteszitek, akkor az ördög
iránti hűségeteket nyilvánítjátok ki.
Gyermekek, nektek imádkoznotok kell a Keresztes Imahadjárat eme imáját,
és hívnotok kell Engem, Édesanyátokat, hogy megvédjelek benneteket a
megtévesztéstől, amelyeket azért fognak elétek helyezni, hogy Isten
Hatalmának a megtagadására ösztönözzenek benneteket.
A Keresztes Imahadjárat 146. imája: Védelem a megtévesztés ellen
Üdvösség
Drága Anyja, védj meg engem a Védelem Kegyelmével azon
megtévesztésekkel szemben, amelyeket a Sátán hozott létre, hogy
elpusztítsa a Keresztények hitét. Védelmezz minket Isten ellenségeivel
szemben. Tarts minket biztonságban a hazugságoktól és az eretnekségtől,
melyeket arra használnak fel, hogy meggyengítsék Fiad iránti
szeretetünket. Nyisd meg szemünket a hazugságokkal, a megtévesztéssel és
minden olyan kísérlettel szemben, amelyekkel, ha találkozunk, arra
ösztönözhetnek bennünket, hogy megtagadjuk az Igazságot. Ámen.
Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra, mely a nagy megtévesztésre
figyelmeztet benneteket, és amely hamarosan Fiam földi Egyházára le fog
ereszkedni.
Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja
2014. április 11., péntek
Pofon Strasbourgból
Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi
ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási
közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új
egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pergyőztes
tizenhét felekezet milliárdos nagyságrendű kártérítésre számíthat.
A
strasbourgi bíróság átfogó vizsgálat alá vette a magyarországi
kisegyházak helyzetét és az egyházügyi szabályozást. A hatályos törvény
valamennyi elemét kritikával illette a testület, és azokat az Emberi
Jogok Európai Egyezményében lefektetett vallásszabadsághoz való jogba, a
tulajdonhoz való jogba és a diszkrimináció tilalmába ütközőnek
nyilvánította – mondta Karsai Dániel ügyvéd, aki hat egyházat képvisel
az ügyben.
Az
ítéletben szerepel, hogy a magyar állam megsértette a vallási ügyekben
való semlegesség elvét; diszkriminatív szabályozási környezetet
teremtett mind az egyházak fűnyíróelvszerű jogfosztásával, mind az
állami források elosztásának módjával és a politikailag befolyásolt
újbóli regisztrációs eljárás kötelezettségével. A döntés jogerőre
emelkedésétől számított fél éven belül a magyar államnak nagy összegű
kártérítést kell kifizetnie, amelynek mértékéről a feleknek a
közeljövőben kell megállapodniuk. Az indulási pozíció valószínűleg az az
összeg lesz, amit az egyes egyházak (keresztény, zsidó és keleti
vallások hazai képviselői) a keresetlevélben megcéloztak. Összesen
mintegy 7 milliárd forintról beszélünk.
A
kormány még tanulmányozza a strasbourgi bíróság ítéletét – nyilatkozta a
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence sietett leszögezni, hogy a nemzetközi bíróság talán nem is
a Magyarországon hatályos törvény alapján hozta meg ítéletét, hanem
annak egy korábbi verzióját vette alapul, ami ugye egyet jelentene a
döntés megkérdőjelezhetőségével. Továbbá jelezte, hogy a strasbourgi
testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely
nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat
megváltoztassák. Ráadásul – mondja az államtitkár – az ET egy másik
intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, hogy a „hatályos egyházügyi
törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak”.
Ez
utóbbi állítás sajnos az igazságnak csak az egyik fele, mert a Velencei
Bizottság ugyanebben a szakvéleményében (2012. március) több pontjában
is problémásnak és a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte az egyházügyi
törvényt...
(Szobota Zoltán, hetek)
Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'
A leginkább megbecsült Püspököm az igazságszolgáltatás szörnyű tévedésének tárgyát fogja képezni
2014. április 10. csütörtök. 17:22
Drága szeretett leányom, majd
megszakad a Szívem felszentelt szolgáim helyzete és a nehéz
megpróbáltatások miatt, amellyel szembe kell nézniük ellenségeim miatt. A
leginkább megbecsült Püspököm az igazságszolgáltatás szörnyű
tévedésének tárgyát fogja képezni. Aztán, miután őt már
leördögözték, sok felszentelt szolgámnak szemrehányást fognak tenni, ha
panaszkodni mernek az új törvények ellen, amelyek nem Tőlem valók, és
amelyeknek szemtanúi kell, hogy legyenek Egyházamba való bevezetésekor.
Sok
felszentelt szolgám el fog tűnni, és akaratuk ellenére börtönbe fogják
őket zárni. Másokra viszont, akik elmenekültek az ellenségtől, vadászni
fognak, és nekik azokat a napokat jó előre, nagyon óvatosan meg kell
tervezniük. Nem sokkal később az antikrisztus képe minden oltár fölött
lógni fog, miközben majd Arcomnak, Keresztemnek, a szenteknek és
Szentségeknek minden nyoma nyomtalanul eltűnik. Ez
a diktatúra olyan lesz, mint azok, amelyeket korábban már megéltetek,
ahol az embereket eltaposták. Ezektől az új világvallás imádóitól azt
fogják elvárni, hogy meghajoljanak az antikrisztus képe előtt. Ezek az
imádók saját magukat fogják megáldani ez utálat előtt, de nem a Kereszt
jele lesz az, amit magukra fognak vetni – ez egy kézjel által fog
történni. Mindazok, akik a fenevad előtt meghajolnak, az ő rabszolgáivá
válnak, akik aztán azok ellen fognak fordulni, akik nem hajlandók
bálványozni a fenevadat. Még a saját családtagjaikat is el fogják
árulni, kiszolgáltatván őket a büntetésnek; ilyen nagy hatalmat fog a
fenevad felettük gyakorolni.
Én
egyfajta védelmet fogok örökségül mindnyájatokra hagyni, a fenevad
hatalma ellen, különösen felszentelt szolgáimnak, és utasításokat fogok
adni e szívszaggató út minden lépésénél. El fogom küldeni
nektek bátor szolgáimat, püspökeimet, papjaimat és más szolgákat, akik
mindnyájan Hozzám tartoznak, és akik továbbra is szolgálni fognak Engem.
Ők (kegyelmi) Ajándékokkal lesznek megáldva, amelyek segíteni fognak
nektek, hogy Bennem és Velem maradjatok, hogy képesek legyetek elviselni
ezt a nyomást addig a napig, amikor eljövök megmenteni népemet, és
Királyságomba viszem azt. Ne féljetek ezektől az időktől, mert ezek nem
lesznek nehezek, ha elfogadjátok Irgalmasságom Kezét, és megtanultok
teljesen megbízni Bennem. Ma megáldalak benneteket Atyám Nevében és az
Én Erőmet, Bátorságomat és Lendületemet adom nektek, mert ezekre
szükségetek lesz, ha továbbra is igaz Keresztények maradtok és hűek
Szent Szavamhoz.
Jézusotok
Tracie Miles: És ha nem kapok több holnapot?
„…
nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok
csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik.” Jak 4,14
„Nagyon
kedvezőtlen az időjárás a felső légtérben. Számítsanak erős
turbulenciára.” Legszívesebben az ajtóhoz rohantam volna, de ehelyett
becsatoltam az övemet, és biztonságos utazásért imádkoztam. A
figyelmeztetés szavai nemsokára valósággá váltak. A repülőgép ide-oda
rángatózott, mintha puha felhők helyett kemény falakba ütközne. Rövid,
de nehéz utazás volt. A végén több sikertelen leszállási próbálkozás
után átvezényeltek minket egy távolabbi repülőtérre, ami aztán órákkal
megtoldotta az utunkat.
A
váratlanul meghosszabbodott, levegőben töltött idő alatt azon
gondolkoztam, mi az, ami legfontosabb az életemben. Nem hittem, hogy le
fogunk zuhanni, de a gondolataim mind akörül jártak – mi van, ha megtörténik a legrosszabb? Mi van, ha nem kapok több holnapot?
Gondolatban végigvettem azokat, akik legközelebb állnak hozzám. Mit
mondtam nekik utoljára? Kedves szavakat vagy keményeket? Szeretet volt
bennük, vagy csak utasítások voltak távollétem idejére? Megöleltem
mindegyiket, és kifejeztem, mennyire sokat jelentenek nekem? Ha úgy
adódna, hogy nem jutok haza, fel vannak készülve a gyermekeim, hogy
spirituálisan és érzelmileg kezelni tudják az életet, bízzanak Istenben,
és hitben járjanak? Tudja a férjem, mennyire becsülöm őt?
Kinek
kell megbocsátanom? Kit kellett volna felhívnom vagy meglátogatnom, de
mindegyre halogattam? Fontossági sorrendem és terveim összhangban voltak
Isten akaratával? Mindennapi tennivalóimban kértem-e Isten irányítását?
Megtettem minden tőlem telhetőt Isten dicsőségére? Készen állok rá,
hogy szemtől szemben találkozzam Jézussal?
Hiába
tudta a lelkem, hogy Isten felügyeli a történéseket, a gondolataim és
érzelmeim megvadultak az ovális ablakon kívül kavargó sötét felhők
láttán.
Hogy
eltereljem a figyelmemet a hangos bemondóból hallatszó riadt hangról,
felnyitottam a Bibliámat, és arra vonatkozó helyeket kerestem benne,
hogy Isten ismeri napjaink számát. Az első, amit találtam, mai alapigénk
volt.
A
4. fejezet többi részében Jakab korholja a népet önző életmódjuk miatt.
Önmagukkal elnéző, másokkal ítélkező és gőgös magatartásuk sok vitára,
veszekedésre adott alkalmat. Csak a kereskedelmi haszonnal törődtek,
Isten dolgait elhanyagolták.
Saját
programjuk érdekelte őket ahelyett, hogy a valóban fontos dolgokkal
törődjenek. Úgy éltek, mintha Isten nem is létezne, vagy nem számítana, s
mentek a saját terveik után. Nem törődtek azzal, hogy életük fölött
Isten uralkodik, sem napjaik számával. Aztán jönnek azok a szavak, amik
úgy megérintették a szívemet: „… nem tudjátok, mit hoz a holnap.
Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik,
aztán ismét eloszlik” (Jak 4,14).
Ezt nekem is írhatta volna Jakab.
Én is anélkül foglalkozom néha a terveimmel, hogy eszembe jutna,
egyedül Isten tudja, mennyi időm van rá, hogy megvalósítsam őket. Máskor
meg úgy kezdek tervezni, hogy nem is gondolok Isten akaratára, elveszek a jelentéktelen dolgokban, és nem foglalkozom azzal, ami valóban számít.
Jakab
azt akarta, hogy olvasói vegyék észre Isten iránymutatását, hogy a Neki
tetsző távlatok szerint tervezzenek, tudva, hogy minden
lélegzetvételüket Neki köszönhetik. Nem ígér nekünk senki holnapokat, ma
kell az örökélet perspektívája szerint élnünk.
Nyugodt
maradtam a levegőbeli káosz közben, és töprengésem a gép rángatózása
közben jót tett, mert figyelmeztetett, hogy ne vegyem magától
értetődőnek az időt, amivel rendelkezem. Ne abból induljak ki, hogy
mindig lesz holnap, hogy mindig kapok esélyt szeretni azokat, akik a
legfontosabbak nekem. Mostantól kezdve figyelni akarok Istenre, mikor eltervezek valamit, és Őt akarom szolgálni legjobb képességeim szerint.
Uram,
bocsásd meg, hogy saját terveimet tartottam szem előtt, és nem
igyekeztem őket a Te szemeddel látni. Segíts, hogy sose halasszam
holnapra, amit akaratod szerint ma kell megtennem. Jézus nevében, Ámen.
Tracie Miles: What if I Don’t Get Any More Tomorrows?
Encouragement for today, 2014.04.11.
2014. április 10., csütörtök
Megkezdődött az „Egy közülünk” kampány által elindított európai vita az embrió védelméről
Határozottan
mozgalmasnak volt nevezhető az a meghallgatás, amelyre az Európai
Parlamentben és az Európai Bizottságban került sor április 10-én
csütörtökön az „Egy közülünk” kezdeményezés kapcsán – tájékoztat a
Vatikáni Rádió.
Az
eddigi legsikeresebb európai polgári kezdeményezés célja, hogy
megállítsa az EU részéről olyan programok finanszírozását, amelyek az
embriók elpusztításához vezetnek. Ezek közé tartozik az embrionális
őssejtek használata tudományos kutatás céljára, illetve az abortusz
alkalmazása a fejlődés elősegítése keretében. Több mint 1,7 millió
aláírás gyűlt össze 18 európai országban, amely rekord eredménynek
számít és jelentősen meghaladja az egyezmények által előírt minimális
határt.Grégor Puppinck, az állampolgári
bizottság elnöke elmondta, hogy a szervezők koherenciát kérnek az
Európai Bizottságtól, amely már betiltotta az embriók elpusztítását
kutatási célokra, de engedélyezi az embrionális őssejtek használatát,
amelyeket csak embriók elpusztítása által nyerhetnek. Mindehhez alapul
az Európai Bíróság egy döntése szolgál, amely védelmezi az embriót
fogantatásától kezdve.Az abortusz-párti oldal
keményen támadta a kezdeményezést, az Európai Bizottság pedig
„langyosan” viselkedett. Az „Egy közülünk” szervezői azonban pozitívak:
először történik, hogy valódi vita zajlott magas szinten a témáról, és
az ellenzők nem találtak konkrét érveket. A küzdelem még csak most
kezdődik – vallják.
Egyre több országban tiltják be a Noét
Darren Aronofsky bibliai eredetű
filmjét már a premier előtt betiltották néhány közel-keleti országban,
többek között Katarban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben. Az
indok: az iszlámban Allah bármilyen prófétáját és hírvivőjét filmen
ábrázolni vallásgyalázás és törvénytelen, és Noéra is prófétaként
tekintenek. Tegnap aztán kiderült, hogy újabb két ország állt be a
sorba, Malajzia és Indonézia.
Az
indok ugyanaz, a 60 százalékban muszlimok lakta Malajziában ugyan csak 9
százalékos a keresztény lakosság aránya, de az iszlám rendelkezéseit
itt is komolyan veszik. Az indonéz cenzorok szerint a Noé ellentmond a
Bibliának és a Koránnak is. A világ legnépesebb muszlim-többségű
országának számító Indonéziában viszont a közösségi média felhasználói
elítélték a tiltást. Joko Anwar rendező a Twitteren azt írta, hogy
nagyon sajnálatosnak tartja a döntést, ami "egy lépés visszafelé
Indonézia számára."
(index)
Nálunk
nem tiltották be mert Magyarország nem keresztény ország. Mert ha
keresztény lenne akkor ezt a hazugságot és félrevezetést nem tudta volna
elviselni, ami abban van.
Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'
Üdvösség Anyja: Fiamat, Jézus Krisztust, egy másik Júdás fogja elárulni, aki nagy hatalommal rendelkezik.
2014. április 9. szerda, 15:30
Drága gyermekem, amikor Iskarióti Júdás elárulta Fiamat, Jézus
Krisztust, annak messzemenő következményei voltak. Mivel ő egyike volt
Fiam legközelebbi szövetségeseinek, és tagja volt az Ő értékes
apostolainak, árulása nagyon fájdalmas volt Fiam számára. Mivel Júdás,
az áruló, Fiam köréhez tartozott, ez azt jelentette, hogy kétségek
férkőztek azok közé, akik bizonytalanok voltak abban, hogy valóban
Fiam-e az igaz Messiás, vagy sem. A kétségek egyre csak terjedtek, és
Jézusnak sok apostola és követője összezavarodottnak, elveszettnek és
félénknek érezte magát. Tudták, hogy ha egyszer az ellenség elfogná Őt,
az Igazság meg lenne kérdőjelezve, és aztán letagadva. Azt is tudták,
hogy ha nyilvánosan megvédenék Fiamat, szintén szenvedniük kellene és
lehet, hogy úgy végeződne szenvedésük, mint a Fiamé: ugyanazt a
büntetést szabnák ki rájuk, mint Fiamra. Azt is tudták, hogy a
kigúnyolás félelme miatt nem lett volna elég bátorságuk ahhoz, hogy
elszántan szembeálljanak Fiam ellenségeivel.
Így tehát
Fiam elárulása a földi Egyházában hasonló lesz: Fiamat, Jézus
Krisztust, egy másik Júdás fogja elárulni, egy, aki nagy hatalommal
rendelkezik. Amikor ez a második nagy árulás
bekövetkezik, azóta, hogy Iskarióti Júdás harminc ezüstpénzért eladta a
Fiamat, minden fajú, nemzetiségű és minden Keresztény hitű ember
kételkedni fog az Igazságban. Amikor ez megtörténik, az Igazság
összeomlik. Ennek helyébe, egy velejéig romlott hulla fog feltámadni,
anélkül, hogy bármilyen életjelet mutatna. Egy halott tan fog
feltámadni, mely Fiammal kapcsolatosan minden hamis tulajdonsággal lesz
felöltöztetve, de gyümölcsöt nem fog teremni. Mégis úgy fog tűnni,
mintha egy új megtérés lenne.
Az igazi megtérés az emberek Isten iránti szeretetéből fakad, amelynek a
Szentlélek Ajándéka és az ember szabad akarata a hajtóereje. Ezt a
hamis tant a ti szabad akaratotok nélkül varrják a világ nyakába. Ha ezt
visszautasítjátok, akkor Fiam ellenségei meg fognak büntetni
benneteket.
Azoknak, akik elárulják Fiamat az utolsó napokban, nem lesz életük.
Azok, akik nem fogják Őt elárulni, örökké fognak élni Isten
Dicsőségében.
Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)