Isten szemével

 

2021.05.18.

1.

Mondták nekem, hogy szerintük alázatos vagyok.

Jézus: Az alázat, ami benned él nem a te érdemed, hanem Szentlelkem borított be vele.

2.

Busszal utaztam Budapesten.

Kép: Budapesten megállt az élet, betondzsungel maradt. Az emberek szinte menekülnek a városból kifelé, oda, ahol természetes élettér van.

Érzés: Nehéz az élet a városban víz, élelmiszerhiány miatt.

Kép: Rejtőzködve kell menni, nehogy elkapjanak a betondzsungelben.

Kép: Már többen várnak engemet, ahová reményt viszek.

Érzés: Olyan érzésem volt, hogy nekem megvan a helyem, egy rejtekhely.

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.

Hang: Isten jóvoltából.

Jézus: Ez a kép a Nagyfigyelmeztetés utáni üldöztetés és éhínség idejét, az antikrisztus zsarnokságát, a bizonytalanság eluralkodását, az emberekben lakó félelmet mutatja be neked. Mivel a hűségeseket oltalmamba veszem, biztonságos rejtekhelyeken tartózkodnak. Neked és más választottjaimnak azt a feladatot adtam, hogy látogassátok, segítsétek, és vígasztaljátok az Én, félelemben élő, rettegő gyermekeimet. A tervem, hogy erőt önts beléjük, azzal, hogy sokat beszélsz nekik Rólam és az Én második dicsőséges eljövetelemről, és a hamarosan beköszöntő gyönyörűséges Új Világról.

3.

A Nagyfigyelmeztetésről volt szó.

Hang: Nagyon közel van már. A Nagyfigyelmeztetés nagyon közel van már. Készüljetek szentgyónással, áldozatokkal. Készüljetek!

Jézus: Figyeljétek az eseményeket. Amikor kötelezővé teszik a védőoltást mindenütt az egész világon, akkor Atyám küldi a Szentlelket. Bekövetkezik irgalmassága órája. Megtörténik a nagy felvilágosítás. Tudni fogják gyermekeim, hogy ezután mit kell tenniük.

4.

Olvastam: A szívek megtérésének üzenetei, amelyeket Jézus Krisztus adott Francoise-nak: Az antikrisztusi korban az Úr visszavonul, és nem fogja meghallgatni az ember jajveszékelését. Jelen lesz az Úr azokban a lelkekben, akik mindent Neki adtak. Akik a sátánt részesítették előnyben, nem találnak békére. Egyedüli vigaszt és enyhülést az Úr eszközei fogják csak nyújtani.

Érzés: Ha mindez igaz, akkor az engesztelők vállát nagyon nagy felelősség nyomja lélekmentés szempontjából.

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.

Jézus: Ugye tudod kislányom, hogy az a tervem, hogy kínszenvedésem és kínhalálom által mindenkit üdvözítsek? Még azokat is, akik végre felnyitották a szemüket a szomorú valóságra, hogy kemény ellenőrzés alá kerültek, olyanok, mint a rabszolgák, és tele vannak békétlenséggel és szomorúsággal.

5.

Érzés: Minden vagyont el fogunk veszíteni az antikrisztusi korban.

Gondolat: Felajánlottam mindent az Úrnak, hogy semmi ne vesszen kárba.

Hang: Nem fogod eltékozolni vagyonod, mert felajánlottad Nekem.

Jézus: Azzal, hogy fölajánlottad mindenedet, nem tékozoltál el semmit sem, mert minden földi értékről, kacatról lemondva teljesen kiüresítetted magad.

2021.05.25.

1.

Kép: leírva: COVID

Kép: Rengeteg vaspénz van egymáson sok sorban, majd helyébe rengeteg vakcina ampulla lép.

Jézus: Kormányotok nagy igyekezettel beszerzett rengeteg vakcinát, hogy védekezni tudjon a koronavírus ellen. Hamarosan megszűnik a pénz, és helyette bankkártyák lesznek. Ezekkel lehet fizetni. Bajban lesznek azok a gyermekeim, akik ehhez nincsenek hozzászokva.

2.

A politikai helyzetre gondoltam.

Kép: Mintha a jelenlegi kormányt leforrázták volna, vagy egy vödör vízzel leöntötték volna. De mindezek ellenére a talpukon állnak.

Kép: A miniszterelnök azt magyarázza, hogy a vakcináról gondolták, hogy hat a vírusra, de különben ellenzi a globalistákat.

Jézus: A nyugat-európai elit - nagyon jól látod – be fog segíteni a magyar baloldalnak a választásokba. Imádkozzatok, hogy Édesanyám országa hagyományokon alapuló keresztény Magyarország lehessen. A veszély elég nagy. A háttérhatalom az összes európai országot, a többi kontinenst is össze akarja gyúrni egy globális nagyhatalommá. Ebből a ti kormányotok ki akar maradni.

3.

Kép: Egy hatalmas csörgőóra, két csörgőjével a tetején.

Jézus: Figyelmeztetlek benneteket gyermekeim, hogy az idő nagyon közel van.

4.

Hang: Miért kell belemélyednetek mindenféle reklámba?

Hang: Tapasztal.

Jézus: Csak egy dologra kellene koncentrálnotok, a lelketek állapotára. Fel kellene készülnötök erre a nagy megtérésre, de a reklámok elhomályosítják a gondolataitokat. Arra gondoltam, hogy a megpróbáltatások megtapasztalása Felém fordítja majd a figyelmeteket.

5.

Hang: A hit hívás az irgalmasságra.

Jézus: Fontos lenne, hogy megtérjen végre az emberiség, mert irgalomban csak az részesülhet, aki hisz Bennem és a túlvilágban.

6.

Hang: A példamutatás az egyetlen dolog, ami tetszik Nekem.

Kép: Jézus balra fordulva.

Jézus: Mások térítésében nem sok szerepet játszik a szavakkal való meggyőzés. Csak a példamutatással lehet eredményt elérni.

7.

Hang: Azt is meg kell beszélni, mit hogyan kell csinálni.

Jézus: Hamarosan szükség lesz a rejtekhelyekre. Ezek közül lesz, amit mi Égiek készítünk elő nektek, de sok olyan lesz, amit nektek kell megtervezni. Gondoskodnotok kell, ahogyan már annyiszor említettem, sokáig elálló élelmiszerekről, vízről, gyertyáról, takaróról, szenteltvízről, szent olajokról, gyógyszerekről, és tiszta, rendes lakásról. A rejtekhelyeket fel kell ajánlani, de Én döntöm el, hogy melyeket fogadok el.

8.

Kép: Körbe kerítik a várost. Budapest, sötétség, szöges dróttal van a város körülvéve.

Hang: Se ki, se be.

Kép: Vidéken szabadabban lehet mozogni.

Jézus: Jelenleg Európa tele van reménnyel a járvány tekintetében. De sajnos egymás után jönnek a különböző vírusmutációk. Odáig fajul a helyzet, hogy ahol sok ember lakik, tehát a nagyvárosokat el kell zárni. A kisebb helyeken még nem lesz ilyen szigorú intézkedés.

9.

Hang: Most kell választani, hova megyünk.

Kép: Jézus, áldásra van téve a keze.

Jézus: Újabban veszélyes reformok, új ideológiák születnek, és vigyázzatok, hogy mit fogadtok el. Ti csak maradjatok gyermekeim a keresztény hagyományok mellett.

10.

Gondolat: Azon tűnődtem, az Úr hogyan osztja ki nekünk a feladatokat, tevékenységeket, hogyan készített engem is.

Kép: Előbb kisebb dolgokat bízott rám, melyeknek nem volt olyan értéke. Gyakoroltatta az Úr velem azt, hogy hogyan gyakoroljak szeretetet, gyakoroltatott velem más erényeket is, más tulajdonságokat. Az idő előrehaladtával adott az Úr más feladatokat is a világi feladatok mellett, majd szent dolgokat bízott rám.

Érzés: A jövőben is várnak rám még nagyobb feladatok az eddigieknél.

Jézus: Kislányom, ahogy tökéletesedik és fejlődik a lelked, a feladatok mindig nagyobbak lesznek. De ne félj, Szentlelkem veled lesz és segít neked a megoldásokban.

11.

Hang: Isteni felajánlást tesz az, aki…

Jézus: Aki olyan áldozatokat hoz, hogy általa lelkeket ment Nekem.

12.

Azt mondta nekem valaki az ismerőseim közül, hogy nem érdekli, hogy mit csinálok.

Jézus: Én nemcsak Üdvözítőd vagyok, hanem a legjobb barátod, Akivel a legkisebb dolgaidat is megbeszélheted. Engem minden érdekel, ami veled történik.

13.

Egy pap a Szentmisén Isten erejéről prédikált.

Gondolat: A templom padlóját nézve az jutott eszembe, hogy mindent Isten teremtett, minden részecskét, amiből a templom padlója is készült.

Érzés: Hatalmas az az erő, ami Istenben van, amely megsemmisíthet bennünket. Az Úrnak nagyon vissza kell tartania Magát, a haragját, hogy ne csapjon közénk a bűntenger miatt. Ha ténylegesen közénk csapna az Úr, nemcsak a Földgömbből nem maradna semmi, hanem belőlünk sem. A tüzétől porrá égnénk egy pillanat alatt.

Hang: Minden csak por és hamu.

Érzés: Hatalmas az Úr szeretete, hogy nem tesz ilyet velünk.

Jézus: Istennek nemcsak az irgalma, az igazsága, szeretete, a jósága végtelen, hanem az ereje is. Így, bármit megtehetne. Annyi gonoszságot elkövetett már az emberiség, hogy megérett már a pusztulásra. Egyetlen gondolatával porrá és hamuvá válhatna a világ. De miért is tenne ilyet, hiszen Ő a Teremtő, Aki szeretetből alkotta az egész világot. A célja, hogy minden gyermekét Magához láncoljon, és végtelenül boldoggá tegyen.

14.

A különböző kegyelmek jutottak eszembe, többek között a gyógyítás is.

Érzés: Talán nem is az a fontos, hogy milyen kegyelmet kapunk az Úrtól, hanem az ember életszentsége.

Kép: Mennyei Atya képe.

Jézus: Bizony nem a kegyelmek mérvadóak. Hiszen ezeket Én adom, Égi ajándékok. Nem tőled származnak. Az számít Atyám szemében, hogy a te akaratod és szereteted miket művel, milyen magasra kerülsz az életszentségben. Gondolj kalkuttai Teréz anyára, aki nem kapott kegyelmeket, vigasztalásokat, de életét áldozta az emberekért. A cselekedetei tették őt nagy szentté.

15.

Hang: Saját példámmal veszel részt ebben.

Jézus: Emlékezz a Szentírásra, hogy hányszor megaláztak Engem. Bolondnak tartottak. Nem hittek szavaimban. Látod kislányom? Neked is vannak kételkedő ellenségeid. Azt hiszik, mindent te találsz ki.

Szenzáció: Szent Péter másik bazilikában van?

 

Liberato De Caro (Nemzeti Kutatási Tanács), Fernando La Greca (Salernói Egyetem) és Emilio Matricciani (Milánói Műszaki Egyetem) publikáltak egy tanulmányt a szakmailag lektorált MDPI.com-ban "Keresés Szent Péter 'ad catacumbas' emlékére a római 'ad Duos Lauros' temetkezési helyen" címmel.

Tézisük: Szent Pétert a római Torpignattarában temették el, a Santi Marcellino e Pietro ad Duas Lauros templom (nem összetévesztendő a Santi Marcellino e Pietro al Laterano templommal) alatti nagy és részben feltáratlan "Ad Duas Lauros" katakombákban.

330 körül Konstantin császár építtetett magának és édesanyjának, Helénának egy mauzóleumot, amely ma a Szent Marcellinus és Szent Péter templomhoz kapcsolódik, állítólag két 4. századi vértanúnak. A cikk szerint azonban az ókorban a nevek sorrendje "Péter és Marcellinus" volt. Péter az apostolt jelentette.

A feltételezés szerint Szent Péter maradványait az üldözések és a barbárok miatt vitték át a vatikáni bazilikából Torpignattarába. Ezért 354-ben Szent Péter emlékét Torpignattarában ünnepelték, nem pedig a Vatikánban.

A cikk megemlíti, hogy a katakombákban egy jelentős, Péterről szóló 4. századi sírfeliratot és egy őt egy tekercset tartva ábrázoló freskót találtak. A szerzők úgy vélik, azonosították a még feltáratlan kriptát az ő sírjával.

Azt írják, hogy XII. Piusz (+1958) egyszer megkérdezte a híres misztikus írónőt, Maria Valtortát (+1961) Szent Péter sírjáról. Valtorta azt válaszolta, hogy látomásban látta Torpignattarában, amely Szent Péter mumifikálódott maradványait tartalmazta, kezében egy ősi pergament tartva. Valtorta állítólag a kriptát is leírta.

https://gloria.tv/post/EbVidMmvsHKe4X3bckyqhjxnV

Világpremier: A svájci püspök laikus püspöki helynököket nevez ki

 

Charles Morerod lausanne-i/genfi/fribourgi püspök szeptember 1-jei hatállyal két világi személyt és egy állandó diakónust nevezett ki püspöki helynökké.

Hogy egy kicsit elfedje a dolgokat, a három személyt nem "püspöki helynököknek", hanem "az egyházmegyei régiók püspöki megbízottjainak" nevezik, de ez csak díszítés.

A 47 éves Céline Ruffieux-t, aki ifjúsági lelkész, tanár és pszichológus, a francia nyelvű Fribourg kantonba nevezték ki. Jean Glasson püspöki helynököt lefokozzák Vevey-ben plébániai moderátornak. A német nyelvű Fribourg kanton számára Marianne Pohl-Henzen már 2020 augusztusától de facto püspöki helynök.

Neuchâtel kantonban az 50 éves Romuald Babey diakónust, kórházlelkészt, tanárt és korábbi iskolaigazgatót nevezték ki. Pietro Guerini püspöki helynök visszatér az olaszországi Bergamóba, állítólag azért, mert a terület "nagyon megszenvedte a Covid-válságot" - vagy azért, mert nem örült, hogy elveszíti a pozícióját.

Vaud kantonban az 51 éves Michel Racloz veszi át az irányítást. Christophe Godel püspöki helynök lesz La Chaux-de-Fonds-ban a plébánia moderátora. Genf püspöki helynöke, Pascal Desthieux nem hagyta magát elüldözni. Hivatalában marad.

Továbbá a 77 éves, francia származású Marie-Emmanuel Minot apácát, a freiburgi kórházi apácák korábbi vezetőjét nevezik ki a Megszentelt Élet püspöki helynökévé.

A püspök egy második általános helynököt is kinevezett. Az egyházmegye "megújulásáról" beszél.

https://gloria.tv/post/WAmem7hPAbGw2Tm6idxQwfS16

Égi Édesanyánk üzenete 2021. május 25-én Medjugorjéból

 

Üzenet, 25. május 2021

''Drága gyermekek! Nézlek és hívlak benneteket: térjetek vissza Istenhez, mert Ő a szeretet, és szeretetből küldött engem hozzátok, hogy a megtérés útjára vezesselek titeket. Hagyjátok el a bűnt és a rosszat, döntsetek a szentség mellett és az öröm fog uralkodni, ti pedig az én kinyújtott kezem lesztek ebben az eltévelyedett világban. Azt szeretném, hogy ima és remény legyetek azok számára, akik még nem ismerték meg a szeretet Istenét. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.''

Strickland püspök bátorítja a hallgatóit, hogy Jézus Krisztus megvédi mindazokat az embereket, akik hirdetik és kiállnak tanításai mellett.

 

2021. május 25. (LifeSiteNews) – A The Bishop Strickland Show ezen epizódjában Őexcellenciája elmagyarázza, hogy a társadalom minden területén, beleértve a politikát is, az embereknek ki kell állniuk az igazság mellett. Bátorítja a hallgatókat, hogy felismerjék, Jézus Krisztus megvédi mindazokat, akik az Ő tanításait hirdetik és kiállnak érte.

Konkrétabban Strickland megjegyzi, hogy a hívőknek rendíthetetlenül szorgalmazniuk kell a természetjogon alapuló és “keresztény elveket tükröző” törvényeket. Azt is kijelenti, hogy a társadalom Isten tanításainak figyelmen kívül hagyásával “a pusztulásunk felé vezető” úton halad.

Strickland megemlíti továbbá, hogy a keresztényeknek kötelességük “Isten és az igazság oldalán állni”, és félelmet nem ismerő tanúi lenni Krisztusnak és a hitnek.

Végezetül megjegyzi, hogy egy “őrült világban élünk, amely értelmetlen és egyik pillanatról a másikra változik”. Ezért felszólítja a keresztényeket, hogy fáradhatatlanul hirdessék az igazságot, mert Istenen kívül csak “a pusztulás útja” van.

Forrás : Lifesitenews

Püspökök, papok és kötelességeik elhanyagolása

 

A Szűzanya Fatimában nyomatékosan figyelmeztetett, hogy állapotbeli kötelességeit mindenkinek jól kell elvégeznie. Melyik katolikus tudja még ma egyáltalán, hogy állapotbeli kötelességei vannak, még kevésbé, hogy ezeket csak bűn terhe alatt hanyagolhatja el?

De hogyan is tudnák a hívek azt, amit nyilvánvalóan maguk a püspökök és papok sem tudnak már azaz mondhatnánk: nem akarják tudni?

A pápai főjegyző: prof. Georg May, akinek 50 év óta nagy fájdalommal és gyásszal kell végigkövetnie az Egyház belső lerombolását a püspökök és papok által nemrégiben így intett:

„(…) A püspököknek az erkölcsi élet normáit kellene terjeszteniük. Az embereknek nemcsak azt kell tudniuk, hogy mit higgyenek, hanem azt is tudniuk kell, hogy mit szabad tenniük. A keresztény katolikus erkölcstan alapos, következetes és fennkölt. Tanítják ezt a püspökök teljes egészében és adott helyzetre vonatkozóan?

Hány német püspök magyarázza el a hívőknek, hogy senki, aki tartósan a halálos bűn állapotában él, nem járulhat szentgyónáshoz és nem veheti magához az Oltáriszentséget, hacsak meg nem tér?

Melyik német püspök magyarázta el a katolikus tanítást részletesen és rövidítés nélkül e határtalan zűrzavar idején a nemi erkölcsről? A püspököknek a népüket fenyegető tévedéseket száműzniük kell. A farkasokat távol kell tartaniuk nyájuktól. Ezt teszik? Rendreutasítják a tévtanítókat? Megvédik a népet a lázítóktól és bujtogatóktól?
Mit tesznek azok ellen a teológusok ellen, akik az egyház rendjével szembeni nyílt ellenállásra szólítanak fel?

Beavatkoznak, amikor az egyház liturgiáját folyamatosan megszentségtelenítik?

Az igazsággal szembeni közömbösség idején nagy szükség lenne a megkülönböztető tanításra a katolikus egyház és a nem-katolikus vallási felekezetek között. Melyik német püspök végzi el ezt a feladatot?
Megjelent-e már valaha olyan püspöki körlevél, mely a katolikus pap és a nem-katolikus igehírdető közötti különbséget világosan bemutatja?
Elmagyarázta valaha egy püspök a szentmiseáldozat és a protestáns úrvacsora közötti lényegi különbséget?
Az ateisták a természettudományokat szorgalmazzák, hogy az embereket megfosszák hitüktől. Melyik német püspök védekezett ez ellen? Ki mutatta meg a darwinizmus csapdáit a népnek?

A papok a püspökökhöz hasonlóan részesednek Krisztus prófétai hivatalában. Bizonyos szempontból ugyanaz a feladatuk az igehírdetésben és a tanításban. Elvégzik?
Mi csöpög minden vasárnap az ambóról a megfogyatkozott gyülekezetre?

Krisztus evangéliuma a katolikus egyház értelmezésében vagy egy kiválasztott lerövidítés, ahogyan az épp az embereknek tetszik, hogy ne zaklassák fel őket? (…)“

forrás: FB csoport

Hitünk próbája

 

„Mindig örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle kísértésbe estek, hiszen tudjátok, hogy a hitetek megpróbálása állhatatosságot szerez. Az állhatatosság pedig tökéletességre viszi a tetteket, hogy minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és hibátlanok legyetek.” (Jak 2,4)

Egy évvel ezelőtt született az alábbi írás, amely most, a járvány harmadik hullámának lecsengésével sajnos még mindig bír aktualitással:

„Minden próbatétel lényegi eleme a helyzet, ami választ igényel a próbára tett részéről, a próba elkerülhetetlensége, ami nem teszi lehetővé a válasz alóli kibúvást és a próbára tett személy válasza. A próba akkor ér véget, amikor megszületik a válasz az elkerülhetetlen helyzetre.

Amennyiben a járvány első köre próbatétel volt, immár a végéhez közeledik, mert megszülettek a személyes válaszok, és nyilvánvalóvá lettek sok szívnek rejtett gondolatai. Amikor a járvány elején közös püspökkari döntés született a nyelvre áldozás majd a nyilvános szentmise betiltásáról, egyszerű hívőként nem állt módunkban megismerni püspökeink szempontjait és személyes véleményét, esetleg a püspökkari szavazatuk irányát. Az enyhítésre vonatkozó, területileg differenciált kormányzati intézkedések nyomán püspökeink rákényszerültek meghozni és nyilvánosan vállalni személyes döntésüket a korlátozások részleges feloldásáról vagy fenntartásáról, jelét adva ezzel a döntésüket megalapozó személyes meggyőződéseiknek.

Ami ezek kapcsán nyilvánvaló lett, azt elszomorítónak látom. Miután az egyház történelmében először fordult elő, hogy maguk a püspökök világszerte betiltották a nyilvános szentmiséket, vagy nem álltak ellen az erre irányuló állami nyomásnak, bizonyságát adva annak, hogy nem tartják nélkülözhetetlennek a szentmisét, most hangot is adtak ennek. Lelkipásztorként a rájuk bízottak iránti felelősséget csak a testi egészség és a betegség minden áron való elkerülésének vonatkozásában tudták értelmezni, nem az örök üdvösség szempontjából. Így pásztorként nem a nyáj legeltetését, hanem a legelőtől való távoltartását végezték, ellentmondva a jézusi parancsnak. Bürokrataként működve hoztak általános tiltó intézkedéseket a közhatalmi szervekhez hasonlóan, implicit módon állítva ezzel a test, az evilág elsőbbségét, felfüggeszthetőnek, mellőzhetőnek a lélek javát és legfőképpen Isten dicsőségét. Meg sem próbálták biztosítani a legszentebb áldozat nyilvános bemutatását, mert „…nehéz megoldani, hogy a szentmisén másfél méternél ne legyenek közelebb egymáshoz a hívek” magától értetődőnek gondolva, hogy ennyi vesződséget nem ér az egész, ezért inkább betiltották, így „most ki kell bírnia ezt mindenkinek”.

A tiltó intézkedéseik részleges feloldása során sok püspökünk a szentmisén résztvevő hívek számának korlátozását, a nyelvre áldozás megtagadását, a 65 év felettiek eltiltását fenntartotta, vagy a teljes tiltás indoklásaként a „miseturizmus” negatív, „veszélyes és méltatlan” voltára hivatkozott. Ezek az intézkedések újólag arról tanúskodnak, hogy meggyőződésük szerint a hívek távol állnak a krisztusi nagykorúságtól. Mert mi, egyszerű hívek nem tudjuk eldönteni, hogy minek mi a súlya, mi a vállalható kockázat, mi szükséges az üdvösséghez, nem ismerjük fel a Szentlélek szavát, felvilágosult vezetőként nekik kell megóvni minket saját felelőtlenségünktől.

A próbatétel alkalom is egyben arra, hogy felismerjük mi lakozik bennünk, bűnbánatot tartsunk és kérjük az Úr irgalmát. Írásommal nem meddő vitát akarok indítani, vagy aláírást gyűjteni tiltakozásul, hanem tiszteletben tartva az enyémtől eltérő véleményeket azokhoz fordulok, akik az elmúlt időszakot hozzám hasonlóan látják: ha úgy látják, hogy ebben a helyzetben csak az Úr irgalma segíthet rajtunk, csatlakozzanak, és pünkösdig mindennap imádkozzunk azért, hogy egyházunk pásztorai teljesítsék hivatásukat, és megtérve erősítsenek meg bennünket a hitben. Mindenki a neki juttatott kegyelem szerint imádkozzon, könyörögjön, engeszteljen úgy, ahogy a Lélek indítja, hogy az Egyház megerősödve jöhessen ki még az elbukottnak látszó próbából is. Mert az Úr arra az apostolra bízta testvérei megerősítését, aki már a legelső próbán elbukott, de a bűnbánat által megtisztulva szilárd sziklává lett. És ha ez egyszer már megtörtént, az Úr irgalma ismét megteheti mindannyiunk üdvösségére.”

Az írás ismételt aktualitását most egy pünkösdi hírhez kapcsolódó személyes vonatkozás is adja: James Altman atyát, az amerikai LaCrosse Egyházmegye papját felszólította (!) püspöke, hogy mondjon le a plébánosi hivataláról.

Tavaly, amikor a fenti írás megszületett, nagy vihart arattam vele, vádakkal, értetlenséggel, haraggal szembesülhettem, már-már üldözéssel. Ebben a helyzetben kitartásra lelkesített és megerősített az a felvétel , amelyben egy amerikai pap, az említett Altman atya prédikációját nézhettem, hallgathattam meg. Először tőle hallhattam viszont a világ másik oldaláról is az általam megélt és megfogalmazott igazságot. Megtapasztalhattam általa, hogy a Lélek ugyanarra indít másokat, néha majdnem szó szerinti megfogalmazásokban is, és ez nagy erőt adott. A kéréseimet válaszra sem méltató „góliát” hallgatása, és a helyi vádlók támadása közben felszabadító, lelkesítő volt az a tiszta, kérlelhetetlenül egyenes és bátor hitvallás, amelyet ebben a beszédben hallhattam. Altman atya kiállásáért ezért személyesen is nagyon hálás vagyok.

Most pedig ez az ember az, akit a püspöke az igazság hirdetése miatt „megosztónak” tart, ezért lemondásra szólít fel. A püspök által választott módszerre most nem is fecsérelnék szót azon az egy kérdésen kívül, hogy vajon miért szólítja fel beosztottját lemondásra egy püspök, amikor a saját hatáskörébe tartozik akár az indoklás nélküli felmentése is? Mintha már nem tudná, hogy merre van az előre és merre a hátra…

A hírt olvasva két dolog jutott eszembe: egyrészt a püspök eljárásáról az őt arcul ütőnek mondott jézusi szavak: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért ütsz engem?”, másrészt a mi Urunk szavai az igazság által keltett megoszlás szükségszerűségéről, arról, hogy „ne gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot” (Mt 10,34), mert bizony „Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol és szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízeket és a velőket, s megítéli a szív gondolatait és szándékait.” (Zsid 4,12-13). Az igazság hirdetése szükségszerűen vezet megoszláshoz, mert mindig  lesznek olyanok, akik nem Isten mellett döntenek, és nekik sosem fog tetszeni az igazság hirdetése. És mivel a bűn gyűlöli az Igét, amely elítéli őt az utolsó napon (vö. Jn 12,48), ezért szükségszerű az üldözés is Isten igéje miatt.

Ezek a gondolatok forogtak bennem a hajnali szentségimádásra tartva, ahol aztán a szentírást felütve az írás elején idézett szentírási részt kaptam Szent Jakab leveléből a próbatételek értelméről és lényegéről. Szent Jakab szavai a fenti írástól eltérően nem az elbukott, hanem a kiállt próbatételről szólnak. És míg az elbukott próbatétel is alkalom lehet a bűnbánatra és az ezáltal való istendicsőítésre, a kiállt próba közvetlen istendicsőítés, ami állhatatosságra vezet, az állhatatosság pedig tökéletességre, ami szintén Istent dicsőíti, aki elkezdi és befejezi bennünk a jót. Ezért öröm az, ha kísértést szenvedünk, ami anélkül nincs tökéletesség.

Kedves meggyőződésem, hogy az ezt mítosznak valló megközelítéssel szemben a teremtéstörténetből ismert jó és rossz tudásának fája igenis egy valós, anyagi világban létező fa volt, mert az ember, mint anyaghoz kötött létező éppen anyaghoz kötöttsége révén nem lehetett ugyanúgy téve próbára, mint a tiszta szellemi létező angyalok. Az ember esetében szükségszerűen egy megfogható, szem előtt lebegő, kívánatos gyümölcs valóságának kellett az Isten által közölt (és a hit módjára hallás révén) szívbe írt tilalommal szemben állnia. És ez azóta is sok kísértés és próbatétel lényege: a hittel, Isten hallható szavával szemben a kézzelfogható és megtapasztalható választása vagy annak elkerülése áll. De ez igaz a szellemibb jellegű próbatételekre is, mint például a fizikai élet elvesztésével nem fenyegető üldözésre is, amikor az üldözéstől való félelem, a kilátásba helyezett hátrányok és kellemetlenségek miatt futamodik meg valaki, elkerülni kívánván az igazság melletti kiállásért bekövetkező nem feltétlenül anyagi hátrányokat.

Ilyen hátránnyal kísértette meg püspöke pünkösdkor Altman atyát.

Ahogy a jó és rossz tudás fájának puszta léte, a hozzá kapcsolódó isteni tilalom is az ember szabadságának állítása Isten részéről, aki arra teremtett minket, hogy szabadon szeressük viszont. És ez csak úgy lehetséges, ha próbának van kitéve hitünk, mert minden próbatétel a szabadságunk bizonyítéka, még akkor is, ha Isten a győzelmünket kívánja, és ilyen értelemben a próba a jóra való kísértés. A választás lehetőségének megteremtésével nem a bukásunkat, hanem a szabad szeretetünket kívánja, ami minden kiállott próbával növekszik, ahogy minden kiállott próbával erősödik hitünk is.

Erre a nagyobb szeretetre kapott meghívást pünkösdkor Altman atya a püspöke révén.

És ezzel nem azt állítom, hogy Altman atyának éppen ezért nem kell küzdenie tovább. Ellenkezőleg, még elszántabban kell harcolnia, mert a kinyilatkoztatott isteni igazság minden egyes hangoztatása, állítása, megismételt kijelentése Isten megdicsőítése. Ezért kell előállni vele akár alkalmas, akár alkalmatlan, mert Istent dicsőítjük meg vele, és erre szól örök meghívásunk. Akkor is, ha üldöznek érte, akkor is, ha látszólag pusztába kiáltott szónak tűnik. Mert még a pusztába kiáltott szó is megdicsőíti Istent.

És a püspöknek nincs hatalma fölötte, semmit sem tehet ellene, még akkor sem, ha ezt az atyát felfüggeszti, ellehetetleníti, kiközösíti. Mert nem emberrel áll szemben. „Isten a kövekből is tud fiakat támasztani magának” (Lk 3,8), ezért „ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani!”(Lk 19,40)

https://invocabo.wordpress.com/2021/05/25/hitunk-probaja/

Jacob Tscharntke: Isten ereje szabja meg a mércéket

 Olvasmány:
Ez 36,26-27: „Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok.”

A prédikáció témájául szolgáló szentírási szöveg:
ApCsel 2,1-13: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: "Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frigiának, Pamfiliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit." Csodálkoztak, és ezt kérdezgették egymástól: "Mi lehet ez?" Mások gúnyosan megjegyezték: "Teleitták magukat édes borral."”

Pünkösdkor valami egészen rendkívüli dolog történik. Pünkösd előtt Jézus együtt volt tanítványaival, de Pünkösd után a Szentlélek személyében van jelen tanítványaiban. Ha a Jézussal való személyes kapcsolatról beszélünk, akkor arról szólunk, hogy ez a Jézus nem valahol messze, a mennyben ül az Atya jobbján, nem is mellettünk áll valahol, hanem valóságosan bennünk lakozik a Legméltóságosabb Szentháromság harmadik személye, azaz a Szentlélek által. És a Szentlélek által belülről változtat meg, alakít át minket.
Ez a helyzet, ami kétezer évvel ezelőtt vette kezdetét, valami egészen új, egészen egyedülálló, egészen páratlan. És ez az, amiről a bevezetésben Ezekiel próféta is beszél. Isten azt mondta a próféta által népének: Kiveszem belőletek a kőszívet és hússzívet adok nektek. Új lelket oltok belétek, ami képessé tesz benneteket arra, hogy parancsaim szerint éljetek, betartsátok törvényeimet és azokhoz igazodjatok.
A kőszív, amiről Isten beszél, az elbukott, a bűnben megdermedt szív, ami az Isten ellen való állandó lázadásban és ellenkezésben él, ami nem teljesíti Isten akaratát, vagy ha mégis, akkor csak fogcsikorgatva, és nem szeretetből. A kőszívű ember nem, vagy csak nagyon keveset akar Istenről hallani és beszélni, és nem akarja Istent meghallgatni. Nem tűri, hogy neki Isten bármit is előírjon. És aki ennek következtében engedetlen, konok és csökönyös, hideg, merev, mint a kő – végereményben élettelen, halott.

Ha azonban az ember valóban megtér Istenhez, akkor Isten kiveszi belőle ezt a régi kővé dermedt élettelen szívet, és egy új hússzívet ad neki. A hús kifejezést helyesen kell értelmeznünk. A Bibliában a "hús" rendszerint negatív értelemben fordul elő, és evilágit, önzőt, Istennel, a lelkivel szembenálló lelkületet ír le. De Ezekielnél e helyütt kifejezetten mást jelent: Szemben az élettelen kőszívvel itt egy élő, érző, szellemi szívről van szó, amiben a Szentlélek lakik és működik, ami nem halott, és nem rideg Isten szava iránt. Olyan szív, amit a Szentlélek tölt meg vérrel, ami a Szentlélek által dobog.
És Isten e bejelentés után rögtön ezen átalakulás legfontosabb következményeit is felsorolja.

Mindig újra elmondom, hogy a Bibliában nem csak az a fontos, amit elmond, hanem az is, amiről nem beszél. És a Biblia ezen a helyen határozottan nem beszél jövendölésről, nyelveken való beszédről, se gyógyulásokról, se külsődleges csodatettekről. Ezek helyett Isten itt a lehető legnagyobb csodáról beszél, nevezetesen arról, hogy egy szív bizalomteljesen Isten akaratába helyezi magát, és szíves örömest teszi Isten akaratát. A Szentlélekkel betelt emberi szívnek, azaz Pünkösd ünnepének ez a mindent felülmúló, döntő csodája.

Jézusban és Jézus által megújított életünkben a döntő csoda az, hogy Isten „parancsai szerint élünk, és betartjuk törvényeit és hozzájuk igazítjuk” életünket, és azt tesszük, ami Isten akarata. És mindezt nem fogcsikorgatva, hiszen mi végülis jámborok és keresztények vagyunk, és be kell tartsuk a parancsolatokat, vagy legalábbis úgy kell tennünk, mintha betartanánk, hanem mert megbízunk Benne, szeretjük Őt bensőnkből őszintén. Nem kényszerből, nem nyomásra tesszük ezt, hanem azért, mert egy Isten Lelkétől megújított szívnek ez a belső szükséglete, a saját igénye.

Rendszeresen kapok olyan leveleket, melyekben súlyos és nyilvános bűnben élő emberek arra kérnek, hogy áldjam meg őket és bűnös kapcsolatukat, hiszen ők szeretik Jézust, és Istennek valamilyen módon az ő kapcsolatukat is meg kell tudni áldania. És nekem azt kell válaszolnom, hogy ez nem így működik. Hogy Isten áldása se a bűnös emberekre, se a bűnös kapcsolatokra nem száll le. Isten áldása olyanokra száll le, akik minden gyengeségük és bűnösségük ellenére határozottan eldöntötték, hogy szakítanak bűnös életükkel, és véget vetnek bűnös kapcsolataiknak. És csak az, aki ezt megteszi, szereti őszintén Istent. Aki erre nem hajlandó, az ugyan bebeszélheti magának, hogy szereti Istent, a valóságban azonban nem Őt, hanem saját önfejűségét szereti. És az önfejűség nem Istennek tetsző dolog.

Az Ezekiel prófétánál felolvasott ígéret valójában és elsősorban a választott népnek, Izraelnek szól: Isten népének lelki megújulásáról beszél. A fentebb idézet versek előtt Isten elmondja, hogy miért szórta szét népét a pogányok közé: Ez 36,17-25: „Emberfia, Izrael háza a saját földjén lakott, de beszennyezte életmódjával és tetteivel. … Ekkor rájuk zúdítottam haragomat a vér miatt, amelyet ontottak az országban, és a bálványok miatt, amelyekkel tisztátalanná tették (az országot). Szétszórtam őket a népek közé, és szétszélesztettem az országokba. Életmódjuk és tetteik szerint ítélkeztem fölöttük. A népek között, ahova kerültek, megszentségtelenítették szent nevemet, hiszen azt mondják róluk: "Ez az Úr népe, mégis ki kellett az ő földjéről menniük." De tekintettel voltam szent nevemre, amelyet Izrael háza megszentségtelenített a népek között, ahová került. Ezért mondd meg Izrael házának: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nem miattatok teszem ezt, Izrael háza, hanem szent nevemért, amelyet megszentségtelenítettetek a népek között, amelyek közé kerültetek. Szentté teszem nagy nevemet, amelyet gyalázat ért a népek között, amelyet megszentségtelenítettek közöttük. Akkor majd megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr – mondja az Úr, az Isten –, amikor a szemük láttára megmutatom rajtatok, hogy szent vagyok. Kivezérellek benneteket a népek közül, összegyűjtelek minden országból és visszaviszlek saját földetekre. Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket.”
Isten tehát nyomatékosan figyelmezteti népét: Ne képzeljétek azt, hogy miattatok hozlak ki benneteket az idegen népek közül, hogy miattatok segítek nektek ismét. Nehogy arra a gondolatra jussatok, hogy mindez miattatok történik. Saját nevemért teszem. Mivel ti a választott népem vagytok, és a pogányok – úgymond – egy kalap alá vesznek benneteket velem, tennem kell valamit, hogy céljaimat veletek együtt érjem el. Hogy a népek, amikor benneteket látnak, felismerjenek engem. Hogy a pogány népek felismerjék, hogy én vagyok az Úr, kihozlak benneteket közülük, összegyűjtelek benneteket minden országból, és újra országotokba viszlek.
Isten e szavakkal ígérte meg, hogy a végidőkben választott népét újra összegyűjti és visszavezeti hazájába; mely esemény az Ezeréves birodalom előtt következik be, és napjainkban immár 70 éve tart. [Izraelnek, mint népnek a megtérése pedig csak ezután, az Ezeréves birodalom alatt következik be – erről Tscharntke pásztor 2021. január 17-i prédikációjában beszélt.]

Ezekiel próféta könyvének e jövendölését nem lehet csak úgy Jézus népére értelmezni. Ha az egész 36. fejezetet elolvassuk, akkor látjuk, hogy Isten teljesen nyilvánvalóan választott népéhez szól, amit korábban szétszórt az idegen népek közé, és nem lelki, hanem nagyonis evilági, a végidőkben megvalósuló eseményekről beszél.
De mivel Izrael visszautasította Messiását, az üdv és az ígéret először nem nekik, hanem a föld többi népének szól, nem Izraelhez, hanem a pogányokhoz. Ily módon rajtuk teljesedik be először, amit Isten eredetileg választott népének ígért meg. Jézus közössége kapja meg a Szentlelket, Jézus közössége [az Egyház] alakul és szilárdul meg előbb, hogy a Szentlélek erejével felfegyverkezve hatalmas és hatékony tanúságot tehessen a világban. Jézus mondta: „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8)
Jézus eme szavai adják a mai prédikáció témáját: Isten ereje – és nem a földi hatalmasságok – határozza meg a történéseket, szabja meg a törvényeket, állítja fel a mércéket.

A tanítványok Jézus szavaiban bízva vártak imádkozva Mesterük mennybemenetele után Jeruzsálemben az Utolsó Vacsora termében: Ez volt a kiinduló bázis, ami az Ószövetség ígéretein nyugodott, és amit Jézus szavai erősítettek meg.
Szent Lukács evangélista az Apostolok Cselekedeteiben, miután idézi Jézus szavait, és beszámol a tanítványok várakozásáról, semmi olyasmit nem mond, ami arra utalna, hogy az apostolok az imán kívül bármi mást, különleges dolgot tettek volna, hogy magukat felkészítsék a Szentlélek fogadására. Hogy csak a szokásos módjukon imádkoztak, vagy várakozásteljesen és nagy bizakodással, nem tudjuk, mindazonáltal az egész helyzet, és kiváltképp korábbi viselkedésük arra enged következtetni, hogy inkább bizonytalanul és félősen várták, hogy bekövetkezzék az, amit Mesterük ígért nekik. Biztosan nem hangos énekléssel és órákon át tartó zajos dicsőítéssel várták a Szentlelket. Az egyházi énekek, himnuszok éneklése, a könyörgések természetesen hozzá tartoznak az imádságos lelkülethez, ünnepi előkészületekhez, de az ember maga nem tudja és nem is képes a Szentlelket és Isten egyéb ajándékait kierőszakolni. A Szentlélek eljövetele és befogadása nem a mi művünk, nem a mi jámbor igyekezetünk következménye. Isten Lelke úgy és ahhoz jön, ahogy és akihez Isten küldi. Ez mindig Isten határozza meg.
Isten többnyire, pláne a mi szemszögünkből nézve, spontán és váratlanul érkezik. Anélkül szól hozzánk, hogy mi tennénk ezért valamit. Miként tette ezt Mózessel az égő csipkebokorból. Mózes gyanútlanul legeltette nyáját, és azon csodálkozott, hogy milyen furcsa, hogy az a bokor ég, de nem porlad el (v. ö. 2 Móz 3,1 ff.)

Isten tehát általában váratlanul érkezik, olyankor, amikor az ember nem számol vele. Ezért mondta Urunk Jézus Krisztus követőinek, hogy legyenek éberek és figyelmesek (ld. Mt 25,13) – Ez a figyelmeztetés napjainkban különös fontossággal bír. Hiszen, mint tudjuk, a láthatatlan világban két erő működik: és e két erőnek a föld feletti uralomért vívott harca éppen napjainkban éri el eleddig soha nem tapasztalt tetőpontját.
Naponta kapok leveleket és telefonhívásokat, melyekben az emberek azt panaszolják, hogy mennyire szenvednek a Gonosz hatalmától. Úgy érzik, hogy tűrőképességük határához értek. És sokan közülük mégis azt hiszik, hogy a jó oldalon harcolnak: ez napjaink igazi drámája. Mert ezek az emberek nem fogják fel, hogy valójában a sötétség oldalán állnak. Ez nem evilági erkölcsi kérdés, illetve ítélet, hiszen sokuk tényleg úgy gondolja, hogy nemes szándék vezérli. Mégis, valójában a Gonosz tereli és irányítja őket. Bizonyos élmények hatására hagyják magukat a Sátántól befolyásolni és vezérelni.
A Biblia szerint ez a jelenség a végidő egyik egészen tipikus jele. (lásd 2 Tessz 2,9-12: „Megjelenését a sátán erejéből mindenféle feltűnő tett, jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is, azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna. Azért szolgáltatja ki őket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak. Így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.” – Jel 13,12-14: „Az első vadállatnak minden hatalmát gyakorolta a jelenlétében. A földet és lakóit rávette, hogy boruljanak le az első vadállat előtt, amely kigyógyult halálos sebéből. Nagy csodajeleket vitt végbe, még tüzet is bocsátott le az égből az emberek szeme láttára. A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat előtt véghezvihetett. Rávette a föld lakóit, hogy emeljenek szobrot a vadállatnak.”)
Szent Pál és Szent János tehát világosan figyelmeztet arra, hogy e különös jelenségek a Sátántól származnak. Ráadásul az Isten és a Sátán "jelei" közötti különbség nagyon világosan és könnyen felismerhető.

Ennek a különbségtételnek sok köze van pünkösdi témánkhoz. Jézus, a Szentlélek és Mennyei Atyánk akkor közelednek felénk, ha Isten igéjét olvassuk, parancsainak engedelmeskedünk, és alázattal imádkozunk. Ha életünket bizalommal az Ő kezébe helyezzük.
Nem lehet elég sokszor és elég nyomatékkal elmondani, hogy itt nem meditációról vagy érzelmekről van szó, hanem akaratunk egyszerű, de egyértelmű döntéséről. Isten ezt kérdezi: Akarsz-e velem élni? Amire a megszólítottnak világos igennel vagy nemmel kell válaszolnia – és pont. Ez egy teljesen józan és világos döntés az ember részéről. Isten senkit nem manipulál, senkit nem fog a vele való kapcsolatba trükkökkel becsalogatni. Csak a lényeget kérdezi, amire ugyanolyan egyszerű és egyértelmű választ vár.

Technikákkal és meditációkkal nem lehet Istenhez férkőzni. Ezekkel a praktikákkal a sötétség szellemei közelednek felénk, de semmi esetre sem Isten szelleme. (Meditáció alatt ehelyütt nem az intenzív magunkba szállás, Isten igazságaiba, szavaiba való elmélyedés értendő, hanem a keleti típusú meditáció.) Sátán csak arra vár, hogy az ember ajtót nyisson neki, és a keleti típusú meditáció egy ilyen ajtó: Ezen az ajtón keresztül a Sátán és démonai közlekednek, nyomulnak az ember lelkébe. A meditációban az ember, a hipnózishoz és a szuggeráláshoz hasonlóan, többé-kevésbé kikapcsolja a tudatát. Ez olyan, mintha egy autóvezető átadná a kormányt egy idegen szellemnek.
Ugyanennyire veszélyesek az érzésekre ható dicsőítések is, melyek arra szolgálnak, hogy a résztvevők felfokozott hangulatba kerüljenek. Miként ez a karizmatikus közösségekben történik, ahol az emberek beleéneklik magukat, másokat pedig belemanőverezik az ilyen érzelemtől túlfűtött, csaknem tudattalan állapotba. Ezek a praktikák nagymértékben hasonlítanak már a pogány szertartásokhoz.
A valódi Isten-dicsőítés szándékosan, tudatosan és egyszerűen fordul Isten felé, így dicsőíti Isten nevét és adja meg Neki a tiszteletet. Isten Lelke a tudatánál levő emberhez közeledik.
A meditáció és más keleti praktikák sajnos keresztény körökben is nagyon elterjedtek; Az ezoterika a maga számtalan válfajával mára már meghódította egész Európát, olyannyira, hogy az egykor keresztény országokban ezerszer, talán tízezerszer is több követője van már, mint hívő keresztény. Holott aki e módszerekkel akarja a gonoszt e világban legyőzni, bármilyen jó vagy kevésbé jó szándékkal, az az ördögöt Belzebubbal akarja kiűzni (v. ö. Lk 11,15), ami nem fog sikerülni, és amivel valójában csak a sötétség hatalmát erősíti meg.
Isten nem lopódzik be tudatunk mellett az életünkbe, Ő teljes világosságban jön és teljes világossággal működik bennünk. Ahol köd van, ott mindig a sötétség erői működnek. Ez ráillik a mostani időkre. Még soha nem volt olyan nagy köd, sőt, szándékos ködösítés, mint napjainkban. Az interneten, az okos-telefonokon, a médián keresztül a Sátán ködje árasztja el a világot.
Ezzel ellentétben Isten Lelke maradéktalanul elfújja a ködöt, és teljes világosságot teremt.

A Biblia mondja, hogy „az Úrnak nagy és nyilvánvaló napja” akkor jön el, amikor Isten szava beteljesül: „a végső napokban kiárasztom lelkemet”, azaz amikor Pünkösd napja betelt (v. ö. ApCsel 2,17-21).
Ez mindenekelőtt egy időpont megadása. A Pünkösd szó „ötvenedik napot” jelent, amíg az 50 nap letelik. Húsvét után Pünkösdig ugyanis pontosan 50 nap telik el. Húsvét után 40 napon át Jézus rendszeresen megjelent tanítványainak, a 40. napon felment a mennybe, és ettől kezdve 10 nap múlt el Pünkösdig.
Izrael is e napon ünnepelte három nagy ünnepének egyikét. Mózes törvénye szerint Izrael népének 50 nappal a Pászka ünnep után kellett a „hetek-ünnepét” megülnie, a hétszer hét nap utáni első napon: Ez a nap pontosan az 50. nap Húsvét után. Mózes 3. könyvének 23. fejezetében ez olvasható: „A szombat utáni naptól, amelyen bemutattátok az áldozati kévéket, számoljatok hét teljes hetet. Számoljatok ötven napot a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassátok be az Úrnak az új kenyér áldozatát.” (3 Móz 23,15-16) – Ez a nap, az „első kenyér napja” az új termésért tartott hála ünnep volt.
Nem véletlen, hogy a keresztény Pünkösd ünnepe is erre a napra esik. Annak idején a zsidók ezen a napon gyűjtötték be a föld termését és vitték a pajtákba. A keresztény Pünkösddel a lelki aratás kezdődik el, az az időszak, amikor Jézus tanítványai emberhalászokká válnak, és lelkeket gyűjtenek és mutatnak be az Úrnak.

Vannak olyan keresztény felekezetek, akik a zsidókhoz hasonlóan a szombatot ünneplik meg. Holott teljesen egyértelmű, hogy az Úr napja a hét első napjára, vagyis vasárnapra esik. Jézus ezen a napon, a hét első napján, vasárnap támadt fel, Jézus ezen a napon, a hét első napján, vasárnap küldte el a Szentlelket, és ezen a napon, a hét első napján, vasárnap születik meg Jézus Egyháza. És Mózes 3. könyvében láthatjuk, hogy Isten már 1500 évvel Jézus kereszthalála előtt úgy rendelte el, hogy ez az ünnep a hét első napjára essen. Vagyis a vasárnapot, mint az Újszövetség ünnepét maga Isten vezette be – természetesen hosszú előkészítés után.

Ebből az ószövetségi „Hetek ünnepéhez” való kapcsolódásból is kitűnik, hogy az Újszövetségben az üdvtörténet nem valami egészen új úton halad tovább, hanem minden új egy réginek a folytatása és betetőződése. Isten az Újszövetség ünnepeit szisztematikusan kapcsolja egybe az Ószövetség nagy ünnepeivel. A Pászka ünnepéből lesz Nagypéntek és Húsvét, a Hetek ünnepéből Pünkösd.
Bár az Újszövetség történései előképekben megjelennek az Ószövetségben, mindaz, ami Jézus megtestesülése után valóságosan megtörténik, messze túlszárnyalja az elképzeléseket, messze túlszárnyal minden megelőzőt.

Ha a Biblia arról beszél, hogy egy idő betelt, akkor ez azt jelenti, hogy egy, az Isten által kezdetektől meghatározott időpont elérkezett. Isten már a világ teremtésekor meghatározta Pünkösd eljövetelének idejét. Pünkösddel olyan korszak kezdődött el, melyben sokkal jobban, mint korábban bármikor, nem az emberek lehetőségei és képességei, hanem Isten maga határozza meg a mércéket [azaz mindent, ami történik, mind az egyének, mind a közösségek életében, Isten ereje és akarata hoz létre, enged megtörténni].
Ehelyütt egy újabb félreértést kell tisztázni: Egyes prédikátorok, köztük az amerikai Robert Schuller a maga kristály katedrálisával, azt tanítják, hogy amit az ember el tud képzelni, azt meg is tudja csinálni. Arra buzdítják a követőiket, hogy olyan nagyot álmodjanak magukba, amibe Isten belefér. Nem, ezek a hamis "igehirdetők" tévednek és másokat is tévedésbe visznek: Nem az ember a maga fantáziájával és pozitív gondolkodásával az a hős, aki meghatározza a méreteket, és Isten cselekedeteit saját pozitív gondolkodásával egyáltalán lehetővé teszi és megvalósítja. Ez a pozitív gondolkodás összes variációjával egy borzasztó és veszélyes tévtanítás, ami sajnos már a keresztény világba is beszivárgott. Nem, nem mi hozunk létre bármit is pozitív gondolkodásunkkal, hanem Isten működtet és határoz meg mindent az Ő nagyszerű ígéreteivel és hatalmas tetteivel.
Gondoljunk csak Húsvét vasárnapjára: Vajon milyen nagy pozitív gondolkodással mentek az asszonyok, köztük Mária Magdaléna, Jézus sírjához? Nullával, kevesebb, mint nullával, sőt, a legmélyebb elkeseredéssel és szomorúsággal. Tehát, mivel az asszonyok nem gondolkodtak elég pozitívan, Jézus nem tudott feltámadni?! – micsoda tömény ostobaság, nem is érdemes erről többet mondani.

Nem általunk, nem a mi erőfeszítésünkből, nem a mi akaratunkból történnek a dolgok, hanem Isten ereje irányít és határoz meg mindent. És ezért nem kell erőlködnünk, hogy jámbor gondolataink legyenek, hatalmas ideáink, fantasztikus álmaink, amiket megvalósíthatunk, mert ez csak görcsösséghez vezet. Ellenkezőleg, lehetünk levertek és csüggedtek. Kúszhatunk földig alázva az Úrhoz és a kereszthez, és ott mondhatjuk: Uram, segíts, mert nem bírom tovább. Ez teljesen megváltoztatja a helyzetet; nem kell hősöknek lennünk. Egészen szerencsétlen, csüggedt, levert, széttaposott férgek lehetünk, akik mennek, hogy segítséget könyörögjenek az Úrtól.
Ugyanakkor azonban az ígéreteire is emlékeztethetjük Őt, mondván neki: „De, Uram, Te mondtad, és én most teljes gyengeségemmel a Te ígéretedre hivatkozom, és ennek alapján azt várom Tőled, hogy megtegyed, amit ígértél.”
És ez az, ami Pünkösdben annyira fontos. Isten az, aki cselekszik: következésképpen nem a mi adottságainktól, nem a mi képességeinktől, nem a mi jámborságunktól, nem a mi hitünk erősségétől, hanem Isten erejétől függ minden. Isten az igehirdetésben sincs intelligens, teljesítőképes emberekre utalva. De aki engedelmeskedik Istennek, és magát a rendelkezésére bocsátja, az ugyanannyira jól és ugyanakkora erővel és ugyanannyi áldással működhet, mint a legintelligensebb szónok – nem a maga, hanem a Szentlélek erejéből. (v. ö. Mt 10,19-20)

Wilhelm Busch (1832-1908) protestáns német prédikátor, rajzoló és író mesélte el a következő történetet: Egy alkalommal fiatal emberek előtt tartottam beszédet, ami után olyan parázs vita alakult ki a kereszténységről, hogy egyre nehezebbé vált uralnom a helyzetet. A jelenlevők többsége visszautasította a kereszténységet, és csak gúnyolódott rajta. Már egy idő óta láttam, hogy közülünk is jelentkezik valaki hozzászólásra. Ismertem őt: buzgó keresztény fiatalember volt, de nem kifejezetten éles elme, és elég rossz előadó. Attól féltem, hogy blamálni fog minket, ezért, bevallom, szándékosan nem vettem tudomást jelentkezéséről egészen addig, amíg megtehettem. De aztán nem volt mit tennem, és engedélyt adtam neki a szólásra. Kijött a pódiumra, és néhány szót mondott mindössze, ezzel a tartalommal: „Magasztalom a kegyelmet, ami üdvöt szerzett nekem.” – A teremben halotti csönd állt be. Senki nem akart többé mondani semmit, és ezzel az előadás véget ért. Hazafelé menet azon gondolkoztam, mi is történt tulajdonképpen: És ekkor eszembe jutott ez a mondat: „Az ember Isten Lelkével eltelve hatalommal felruházva beszél Isten üdvösségéről Jézusban.”

Vannak emberek, akik nem különösen intelligensek és vannak, akik intelligensek. De az utóbbiaknak semmi okuk, hogy erre büszkék legyenek. Intelligenciájuk nem az ő érdemük, hanem Isten ajándéka. És akinek kevesebb értelem jutott, az se keseredjen el, ne panaszkodjon emiatt. Isten őt is ugyanúgy felhasználhatja, ő is működhet, dolgozhat Isten országáért, ha hagyja magát Isten Lelkétől vezetni. Ahol Isten Lelke működik, ott nem az adott embertől, hanem mindig és minden Isten Lelkétől és az Úr erejétől függ.

És Isten Lelkének hatalmas erejű működése Pünkösdkor indult el Jeruzsálemből. „Egyszerre heves zúgás támadt az égből, mintha szélvész közeledett volna”. Nem lágy szellőcske, ami ott fújt, nem kellemes puha meleg, politikailag korrekt fuvallatocska. Ez a pünkösdi szél sokkal inkább viharos szél volt. És a ház belsejében fújt, ahol normális szél nem is fújhat. És ez a szél mégis valóságos volt. Közvetlenül Istentől jött. És fura módon nem csak a házban levők, hanem a házon kívüli emberek is meghallották. És „amikor ez a zúgás támadt”, annyira megdöbbentette az embereket, hogy pillanatokon belül „nagy tömeg verődött össze”.
A tévében többször láthattunk már hatalmas szélviharokat, tornádókat, melyek fákat csavartak ki, házakat döntöttek romba. De a Szentlélek e zúgásához képest mindezek pusztán ártalmatlan szellők. Mert Isten Lelke az ember belsejét ragadja meg. Gyökerestől kitépi és kiragadja az embert régi szokásaiból. A bűnben való életből, az önelégültség csalóka talajából. Ebből rántja ki az embert és ülteti be Jézus Krisztus megváltásának talajába. Ez a szél tehát nem csak ledönt és lerombol, hanem mindenekelőtt felépít és életet ad. Valódi életet. Ehhez persze először minden Istennek nem tetsző dolgot ki kell rántson és el kell pusztítson az emberben. Így volt ez már az ószövetségi próféták idejében is: Isten őket is megtisztította előbb, és csak utána küldte őket a nép közé.

Mert Isten Lelke nem cukros mázzal csalogatja és locsolgatja a bűnösöket, akármennyire is vágynak erre sokan. És az ilyen emberek egyre többen vannak, az ú. n. vallásos közösségekben is. Ezek úgy gondolják, hogyha ők hajlandók Jézushoz menni, akkor elvárhatják Tőle, hogy Ő tárt karokkal fogadja őket olyannak, amilyenek. Hogy Jézusnak ne legyenek elvárásai, ne támasszon velük szemben semmilyen igényt. Hanem legyen boldog, amiért hajlandók hozzá jönni, és pátyolgassa őket.
Ez azonban nem így működik. Isten Lelke kiszakítja az embert a bűn és a halál szolgaságából. Gyökerestül tépi ki addigi megszokott közegéből. És az Istennel való közösségbe ülteti át – ez egy fundamentálisan teljes változás.
Ezt teszi a keresztség is. A keresztségben a régi embert szimbolikusan alámerítik a vízbe, hogy a régi bűnös énje megfulladjon, és az új ember egészen tiszta legyen.
Ez a különbség az igazi és az álmegtérés között is: az utóbbiban a megtisztulás nem hatja át az embert, csak a felületen marad. Csak eltakarja, de nem írtja ki a bűnt. De ha a Szentlélek ereje ragadja el és változtatja meg az embert, akkor az ő régi énje nem csak külsőleg kap tisztább borítást, hanem a régi belseje – képletesen szólva – kerül a kukába, a keresztre feszített Jézussal a keresztvízben megfullasztva. És a Jézusban való hitben új ember támad – hófehérre mosva. Nem felületesen, hanem Jézus vérével mélyen átitatódva.

És hogyan jött el a Szentlélek? A Biblia e szavakkal írja le ezt a rendkívüli eseményt: „Lángnyelvek jelentek meg a tanítványokon szétoszolva.” – Az ilyen és ehhez hasonló látható jelek az első századok elteltével egyre ritkábbak lettek. – Véleményem szerint az üdv elérésének egyik legnagyobb ellensége a különleges jelekre és érzelmekre való áhítozás. Sokan, sőt egyre többen úgy gondolják, hogy aki keresztény lesz, annál különleges érzéseknek kell fellépni. Bár Isten természetesen ezt is megteheti, de általában csak kivételes esetekben tesz ilyet. Miként a prédikáció elején már mondtam, a megtérés egy teljesen józan racionális történés. Isten kérdez, és az ember tudatosan, szabad akaratából válaszol. De eközben nem kell semmit sem éreznie. – Mit kellene éreznie az embernek, ha közjegyzőhöz megy, hogy aláírjon egy házvásárlási szerződést? Talán örül, talán nem, talán ideges, talán nyugodt, hogy házat vásárolt. De akár így, akár úgy, érzelmei semmilyen kihatással nincsenek arra, hogy a szerződés érvényes-e vagy sem, hogy azt mindenki aláírta a jogi előírásoknak megfelelően vagy sem. A szerződés-aláírás egy teljesen racionális, érzelmektől mentes, azoktól semmilyen módon nem befolyásolt történet. És ugyanígy történik, amikor valaki igennel válaszol az Úr hívó szavára.
Jézus a kereszten már réges-régen igent mondott a megtérő bűnösnek. Sőt, Isten könyvében már a kezdetektől minden üdvözülő neve fel van írva. (v. ö. Jel 13,8; 17,8; 20,15; 21,27: „Nem jut oda be tisztátalan, sem gonosztevő, sem hazug, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.”) – Isten már régen beírta azok nevét a könyvébe, akikkel együtt akar élni a mennyországban. Azokét, akik hagyják magukat Általa megmenteni, akiknek Ő ad erőt és vigaszt. Nekünk nem kell Istent kegyelemre hangolni, hiszen Ő maga a kegyelem. Nekünk csak igent kell mondanunk, és eközben semmit nem kell éreznünk. Egyszerűen csak tudatosan, becsületesen döntenünk kell, Ő vagy a Sátán;, az Igazság és a Jóság, vagy a bűn és a halál. Akik Őt választják, akik az Ő nevében bíznak, azoknak Isten megadja az istengyermekség kegyelmét. Ezt Ő maga ígérte meg. És én hiszek neki. Nem az érzelmekre hallgatok, hanem az Ő szavára.

Isten minden emberrel másképpen bánik, de azért általánosságban kijelenthető, hogy Isten rendszerint csak az egészen fontos útelágazásokon küld látható jeleket, például Pünkösdkor ezeket a furcsa lángnyelveket. A tűz sokszor Isten jelenlétének jele. És mint minden tisztátalan elpusztítója a tűz Isten szentségének is szimbóluma. Azután ezek a lángnyelvek szétoszlanak, és egyenként ereszkednek le a tanítványokra. Ez azokat a különböző nyelveket is jelentheti, melyeken ezt követően megszólalnak, de jelentheti azt is, hogy ez a Lélek minden egyes tanítványban a speciálisan rá szabott művet végzi el.

Isten a férfit és a nőt különbözőnek teremtette, és különböző feladatokat bízott rájuk. De minden egyes embert is különbözőnek teremtett, és teljesen egyéni tulajdonságokkal ruházta fel. Ezért, ha hagyjuk, hogy Isten formáljon és vezessen minket, akkor Ő mindannyiunknak saját egyéni feladatot ad az életben. És ehhez a feladathoz Isten mindenkinek megadja a szükséges képességet is.
A Pünkösd különleges adománya az ismeretlen nyelveken való beszéd. Mindazonáltal fontos leszögezni, hogy ez a beszéd nem értelmetlen gagyogás, mint amilyent a karizmatikusok művelnek. Nem, mindannyian érthetően beszéltek azon a nyelven, melyen megszólaltak. Hiszen arról van szó, hogy a körülállók megértsék, amit Isten üzen nekik! A tanítványokon keresztül a sok népből oda sereglettek azt „hallják, hogy a tanítványok az ő nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit”. Isten működésével áthidalja – Pünkösd még erről is szól – a babilóniai nyelvzavart.
Annak idején Isten az emberek bűnei miatt zavarta össze a nyelvüket, és adott nekik többféle nyelvet. És ezzel szórta szét őket – ma a keresztényellenes, sátánista erők ezt is meg nem történtté akarják tenni. Lélektelen, emberileg önkényes módon.

Isten Lelke szellemi módon hozza össze az embereket: Szent Lelke által a különböző népekből és nyelvekből saját népet gyűjt maga köré. Az egység valóban fontos műve a Szentléleknek, de ez nem a mai embercsinálta önkényes egység és ökumenizmus, hanem a maga Isten által a Szentlélekben alapított egység.

Mindazonáltal e hatalmas esemény ellenére az első keresztény Pünkösdkor sem a tömeges megtérés volt az első reakció, hanem a gúnyolódás: „Mások gúnyosan megjegyezték: "Teleitták magukat édes borral."” – Ez vigasztaljon bennünket, ha velünk is ilyesmi történik. Ugyanakkor ez nem annak a jele, hogy a Szentlélek és az Ő ereje ne lenne jelen. De az embereknek a keresztet aligha tehetjük kellemessé anélkül, hogy a lényegét ne tagadnánk meg, ne hallgatnánk el. Mert az ember büszkeségének soha nem tetszik, ha valaki a vétkeire emlékezteti őket. Ha azt mondjuk nekik, hogy rendben vagy, én is rendben vagyok, mi mindannyian rendben vagyunk, és szeretjük egymást, akkor azt szívesen hallgatják.
De ha azt mondjuk nekik, hogy te bűnös vagy, és ezért szükséged van a bűnbánatra, különben örökre elvesztél, és a pokolba kerülsz, azt nem hallgatják szívesen, attól égnek áll a hajuk, és felháborodnak. Pedig pont ez az üzenet, amivel tartozunk nekik. De ez nem tetszik nekik, ma valószínűleg még kevésbé, mint bármikor eddig a történelemben.
Mi mindannyian szívesebben vagyunk ragyogó hősök, mint szánalmas, kudarcot vallott emberek. De pont ez a probléma, miként már maguk a szavak is sejtetni engedik: Csak szánalmas embereknek van szükségük Isten könyörületére. Világos: aki úgy gondolja, hogy nem szorul szánalomra, annak nincs is szüksége erre, legalábbis ő ezt hiszi.

De nem csak gúnyolódók jöttek; Kétezer évvel ezelőtt ezen az egyetlen napon háromezren tértek meg, és lettek Krisztus-követők. Pünkösddel tehát valóban valami egészen új dolog kezdődik. Ezentúl a Szentlélek révén maga Isten lakozik gyermekeiben. Amit Egyházának Pünkösd óta Isten mind a mai napig ajándékoz, az annyira gigantikus, hogy nagyságát soha nem fogjuk tudni teljesen felfogni. És a Szentléleknek ez a működése nagy bátorítás a számunkra is.

Ismétlen: Isten a kezdetektől világossá teszi, hogy az Ő működése nincs a mi képességeinkhez kötve. Soha nem arról van szó, hogy az ember mit tud, vagy bír megtenni, hanem egyedül arra, amit Isten tesz. Isten maga irányít mindent függetlenül minden emberi mesterkedéstől és stratégiai, technikai meggondolástól. Isten az, aki megszabja a mércéket, Ő az, aki irányít és végez.

Korunk önkényes tetteket elkövető jogtalanul uralkodó hatalmasságai mögött nagy erők állnak: a látható, de még inkább a láthatatlan világ erői. És sokan kérdezik: Ellen fogunk tudni állni ennek a jogtalanságnak, ennek az önkénynek? Meg fogjuk valaha is élni, hogy ezen a földön megint a jog, a szabadság és az emberméltóság határozza meg a mindennapokat? Sajnos, azt kell válaszoljuk, hogy ez nem valószínű. Még akkor sem, ha olykor könnyebbségek jönnek. Sokkal inkább úgy néz ki, hogy már abban az időben vagyunk, és egyre inkább abba kerülünk, melyben ezen önkény, és a jogtalanul uralmon levők és a kimondhatatlan gonosz ellen, amit ők a föld népei ellen elkövetnek, saját lehetőségeinkkel és erőinkkel már semmit sem tudunk tenni. És ezért lenne elviselhetetlenül elkeserítő, ha saját lehetőségeinkre és erőinkre lennénk utalva. De pont ezért és pont ebben a helyzetben olyan fontos Pünkösd. Mert ez az ünnep azt mondja nekünk, hogy Isten az Úr, egyedül Tőle függ minden, egyedül Ő dönt, amikor a mércéket megszabja.
Nem is kell annyira biztosan tudnunk, hogy kik állnak e borzalmak mögött, és mekkora befolyásuk és lehetőségeik vannak. Ezek – emberi szemmel nézve – bizonyára igen nagyok és kiterjedtek. De ha áttekintjük a különböző szinteket, akkor látjuk, hogy alul vannak a helyi vezetők, polgármesterek, képviselők, kormánytagok, miniszterelnökök, és ők mind egészen alul állnak. Felettük jön még egy látható szint: például Bill Gates és Soros György. A nevüket is ismerjük, például Klaus Schwab nevét, akinek sötét terveit írásban is elolvashatjuk. Kaján vigyoraikat is ismerjük a képernyőkről.
Most menjünk még egy szinttel feljebb: És akkor még az evilági területen is látunk lényegesen magasabban ülőket, akik az előzőek mögött rejtőznek: az ő kilétükről csak spekulálni lehet.
Mind ezek felett pedig a láthatatlan világban ott van a Sátán, aki az alul levőknek megmondja, hogy mit kell tenniük. De még Sátánnal is csak körülbelül itt, a térdünk szintjén vagyunk.

De az, aki bennünk lakik, akiről Pünkösdkor szó van, sokkal-sokkal feljebb van. Ő ott egészen, egészen, egészen messze fent van, és mégis az Ő ereje határoz meg mindent ebben az egész küzdelemben. Ez Pünkösd üzenete a számunkra! Őbenne, egyedül az Ő erejéből állhatunk ellen a gonosznak. Egyedül az Ő erejéből tudhatunk hűek maradni. Egyedül az Ő erejéből tarthatunk ki a végsőkig, hogy célunkat, az örök üdvösséget elérhessük. És ezért teljes szívünkből adjunk hálát Neki. Amen.

http://katolikus-honlap.hu/2101/predik6.htm

Artur Pawlowski lelkipásztor mindent kitálal

 

Artur Pawlowski kanadai lelkész beszélt az ellene irányuló üldözésről, amelyet a politikusok, a média, a rendőrség és az önbíráskodók folytatnak ellene.

2021. május 21. (LifeSiteNews) – Ma leültem Artur Pawlowski lelkipásztorral, azzal a kanadai lelkésszel, akinek videói, amelyekben az általa “náci Gestapo”-nak nevezett rendőröket és egészségügyi efelügyelőket kergeti el a templomától, világszerte elterjedtek. Beszélgetünk az országúti letartóztatása alatti és utáni eseményekről, valamint a börtönben töltött idő alatti siralmas körülményekről, és arról, hogy mit kell tennie a keresztényeknek, hogy ellenálljanak a vallási üldözésnek, miközben kiállnak az igazság mellett.

Pawlowski lelkész leírja, hogy letartóztatása előtt a Calgary-i rendőrség kommandósokat vezényelt a templomába, hogy “elnyomják, megfélemlítsék, [és] zaklassák” békés és imádságos gyülekezetét. Megjegyzi, hogy miután a rendőrök megbilincselték és elhurcolták őket az autópályán, őt és testvérét, Dawidot “magánzárkába zárták [és] nem engedték aludni” az erős fény, a rendőrök állandó dörömbölése és a betonpadló miatt.

Annak ellenére, hogy ilyen kegyetlen és borzalmas, a kommunista országokat idéző körülményeknek voltak kitéve, a börtön tisztviselői közül néhányan szimpatikusak voltak vele, és megpróbáltak emberként bánni vele. A lelkész azt mondja, hogy “minden kormányzati szervezeti egységben vannak emberek, a jó emberek, és vannak szörnyetegek, a gengszterek, a gonosz emberek és a Gestapo típusú egyének”.

Pawlowski lelkész azt is megemlíti, hogy a politikusok hónapok óta tartó támadásai és a médiában megjelent történetek, amelyek “fehér szupremáciának és a vírus szuperterjesztőjének” állítják be őt, önbíráskodást váltottak ki ellene. Nemrégiben Pawlowski házát gyújtogatók vették célba, akik felgyújtották a garázsát. Megjegyzi, hogy ezek a kormány és a média által inspirált akciók az üldözés következő lépését jelentik. “A gyermekeim halálát akarják. Azt akarják, hogy a feleségem meghaljon. Azt akarják, hogy meggyilkoljanak”.

Mesél arról, hogy a kommunisták által megszállt Lengyelországban nőtt fel, és első kézből hallott a hazájában elkövetett náci atrocitásokról, ami motiválja őt ezekben az időkben. Azt mondja, hogy a keresztények üldözése a nyugati országokban, például Kanadában, a “kommunista hatalomátvétel” jele, amely az “egészségügyi protokollok” mögé bújik.

Pawlowski felszólít minden keresztényt, hogy álljon fel és szálljon szembe a kormányok által elkövetett orvosi zsarnoksággal és vallási diszkriminációval, és bátorsággal és bátorsággal “szorítsa ki a sötétséget” minden intézményből. Rámutat, hogy ha minden lelkész és pap úgy küzdene a krisztusi hitért, ahogyan ő teszi, “az egész harcnak már régen vége lenne. Egy nap alatt győznénk”.

Forrás: https://www.lifesitenews.com/blogs/pastor-artur-pawlowski-arrested-for-refusing-to-shut-church-tells-all

Nem kell meglepődni: Nagy Gloria.tv változás

 

A napokban a Gloria.tv bevezetett egy grafikus adatbázist (Nebula Graph), egy olyan adatgyűjteményt, amely automatikusan értékeli a kapcsolatokat, hogy értékelje a posztokat, és személyre szabottan mutassa be azokat az Ön, az egyéni felhasználó számára.

Ez azt jelenti, hogy a Gloria.tv algoritmusok alapján mutatja meg Önnek azt, ami tetszhet Önnek. Ezért a Gloria.tv-nek nincs olyan nyitóoldala, amely mindenki számára egyforma.

Nem emberi szerkesztők döntik el, hogy mit mutassanak meg Önnek. Ön választja ki, hogy mit szeretne, és főleg azt, hogy kit szeretne követni. Mindenki más és más, egyéni híreket és médiát kap.

A Gloria.tv nyitóoldalának kinézete attól függ, hogy kit akar követni, és mi érdekli. Ez az új technika egy újabb nagy lépés a többi közösségi médium által használt legújabb technológia bevezetésében, ami a Gloria.tv-t a fejlődés élvonalába emeli.

https://gloria.tv/post/iSbkmqx6oDgB24CWjVNmGfSqt

A Megváltó Krisztus szobra új megváltót talált

 

Rio de Janeiro nevezetességét, a híres Megváltó Krisztust, a világ legnagyobb Krisztus-szobrát szombaton a Covid-19 vakcinákat népszerűsítő hamis üzenettel világították meg. A szlogen így szólt,

A vakcina megment
A vakcina egyesít

Az igazi életben Krisztus az, aki megment. Május 11-én a brazil kormány felfüggesztette a terhes nők AstraZeneca oltását, mert egy várandós Rio de Janeiró-i anya meghalt agyvérzésben, amely valószínűleg az oltással függött össze.

Az anya be volt oltva, bár a Covid oltás 60-70 éves korig több kockázatot hordoz, mint a Covid fertőzés a nők számára.

https://gloria.tv/post/B3TdAU6FposG3w7xhN8mtpZFM

Márton - A Szentlélek beárnyékolja a családokat

Miasszonyunk Martin Gavenda 2021. január 15-én

Szeretett gyermekeim! Anyai kívánságom az, hogy alázatos imádságban és őszinte bűnbánatban kopogtasson szeretett Istenünk, Fiam, Szívén, hogy könyörüljön rajtad, és hogy újra megközelíthesse a szentségeket, a drága kincseket. hit. Ne szívedet töltsd haraggal és gyűlölettel, hanem a szeretet imájával. Elmerítem Jézus és a Szívem szeretetében.

Miasszonyunk Martin Gavenda 2021. február 15-én

 

Szeretett gyermekeim! Félelemben [tiszteletben], megbocsátásban és őszinte bűnbánatban közelítsen a szeretett Szentháromság Istenhez. Tedd minden szenvedésedet a legtisztább anyai kezembe, hogy megtisztítsam és felajánljam Istennek a legmakacsabb bűnösök megtéréséért, hogy megtalálják Istent, és ne ártsanak a világnak. Különösen a súlyos betegektől kérek áldozatokat, hogy velem együtt kegyelmet és üdvösséget kérhessenek a szegény lelkek iránt, akik a gonoszság rabságában vannak és az egész világot rabszolgává akarják tenni. Elmerítem Jézus és a Szívem szeretetében.

Miasszonyunk Martin Gavenda 2021. március 15-én

 

Szeretett gyermekeim! Isten kegyelméből jövök közétek, hogy hatalmas védelem alatt menekülhessen hozzám. Valahányszor fájdalmas eseményeket lát szent katolikus egyházamat, amelynek én vagyok az anyja, ne hagyja magát megmérgezni a gyűlölet és a harag mérgével, hanem még nagyobb szeretettel forduljon hozzám; imádkozz, könyörögj és vezeklj. Mindennek úgy kell lennie, hogy végül Jézus és Szívem, Szent Szívünk győzelme ragyogjon: az igaz, tiszta hit győzelme. Mindig segítek neked abban, hogy szentségesen fogadd az Üdvözítőt. Csak kedves gyerekek, mindig a lehető legnagyobb alázattal és tisztelettel fogadják Őt. Elmerítlek Jézus és Szívem szeretetében.

Miasszonyunk Martin Gavenda 2021. április 15-én

 

Szeretett gyermekeim! Nézd meg feltámadt Fiamat, aki szenvedéseivel és dicsőséges feltámadásával helyreállította számodra az életet, mint Isten gyermekeit. Szabad vagy, és ezt a szabadságot senki sem veheti el tőled. Csak te válhatsz rabszolgává a bűnös és istentelen élet révén. Ezért kerülje a liberalizmus szellemét, amely egyre jobban rabszolgává teszi az egész világot és terjeszti a halál kultúráját. Jaj azoknak, akik Istennel és az élettel szemben állnak. Jaj azoknak, akik büszkén hatalmasak, mert meg fogja őket sújtani Isten keze. Kedves gyermekeim, ajánljátok fel szenvedéseiteket és imáitokat a halhatatlan lelkek üdvösségéért, akik a pusztulás útján vannak. Imádkozom veletek, hogy az elveszettek szemei ​​kinyíljanak, és visszatérhessenek az evangélium szerint élni és Isten parancsolataiban járni. Ne féljetek, gyerekek! Amikor a liberális szellem minden utálatában megjelenik, Istennek engedelmével minden Istennel szembeni istenkáromláshoz, akkor élő hitű nőként, közvetítőként és szószólóként szállok le, és sarkammal összetöröm ennek a büszke kígyónak a fejét. Elmerítlek Jézus és a Szívem szeretetében.

Miasszonyunk Martin Gavenda 2021. május 15-én

 

Szeretett gyermekeim! Legtisztább Szívem kívánsága, hogy továbbra is imádkozzon a Szent Rózsafüzért családjaiban, hogy kezeim közül megkapja mindazokat a kegyelmeket, amelyekre szüksége van ebben a hazugság és nyugtalanság idején. A Szentlélek be fogja árnyékolni azokat a családokat, amelyekben tiszta szeretet éget irántam, Szent Anyádért, hatalmas védelemmel borítva őket, és nem hiányzik belőlük az igazi fény. Maradjon a Szentháromság Isten valódi hitében. Elmerítlek Jézus és a Szívem szeretetében, amelyek titokzatosan egyesülnek a Szentlélekben.