2013. december 23., hétfő

Advent 4. hetén

Jézus születése




Karácsony az új életről szól.




Életet sokféleképpen lehet adni, ki milyen hivatást kapott, azt kell maradéktalanul betöltenie. Az élet a születéssel kezdődik, és az örök életbe torkollik. Addig sokszor és sokfélképpen kapunk,  és adunk életet. Az életadás egyenlő önmagam oda ajándékozásával ott, ahol vagyok, ahova az élet állított. A lényeg a hűség.




Minden élet  Isten ajándéka, az új  élet hatványozottan hívja fel a figyelmünket,  hogy Isten bízik bennünk. Nem vette  le rólunk a kezét.




Ha az Isten megajándékoz egy családot  egy újszülöttel, akkor új élet, remény  születik, és új energiák szabadulnak fel.  Minden másként van az „ajándék”  megérkezése nyomán.




Megfiatalodik a család, a megszokott élet  új értelmet kap, hiszen itt van ő,  aki új alapokra helyezi az életet, megváltozik  a napirend, minden körülötte forog. Az  életadás örömében mindenki osztozik egy  kicsit a családban.




Erdélyben, a gyermeket váró anyát, nem  várandósnak, nem állapotosnak mondják, hanem  azt mondják róla, hogy „jövője  van”. Az új élet biztosítja a jövőt,  nemcsak a családnak, de az egész közösségnek.




A gyermek Isten ajándéka, még akkor  is, ha sokszor lemondással, sőt komoly  lemondással jár. Az élet, az új élet  a legnagyobb ajándék, amit Istentől kaphatunk.




Létünk fennmaradásának záloga a gyermek,  erről mintha elfeledkeztünk volna az utóbbi  évtizedekben, sokan segítettek ebben a felejtésben.  Karácsony erre is felhívja a figyelmünket.  Isten munkatársainak választott minket, barátainak,  akik nélkül nem valósulhat meg az Ő  műve.




Az élet, az új élet értékére,  annak örömére tekinthetünk minden karácsonykor,  amikor a gyermek az Isten Gyermek részt  kér szegényes világunkból. Meg akarja osztani  életét velünk. Vágyódik közénk jönni.




Mária kimondja a sorsdöntő igéket. „Íme, az Úr szolgáló leánya legyen  nekem a te igéd szerint”. Az angyalok  szent Bernát szerint lélegzetvisszafojtva várják  ezt a kijelentést.




Máriának sem volt könnyű igent  mondani az életre,arra az életre, mely  megváltoztatta az emberiség egész történelmét.  Mária ugyan olyan ember volt mint mi,  a bűnt kivéve, tele kérdésekkel, bizonytalansággal,  félelmekkel.




A különbség, hogy ő feltétel  nélkül bízott Istenben. Boldog vagy Mária,  mert hittél, olvassuk a  Szentírásban,  Mária a hit prototípusa, nekünk csak  őt kell követnünk, ha célba szeretnénk  érni.




„Íme a szűz fogan és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogják hívni. Iz 7,14 Ami azt jelenti velünk az Isten. Nem vagyunk egyedül, az Isten lakást vett az emberek világában.




Ne félj magadhoz venni Máriát, hangzik az angyal szózata Józsefnek mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiút fog szülni és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.




Mit jelent megszabadulni a bűntől? „Szent  népnek hívják majd őket, az Úr megváltottjainak,  keresett városnak neveznek.” Iz 62,12 Olyan embernek lenni,  olyan közösségnek, ahol jó lenni, ahol  otthon lehet az ember.




„Ékes korona leszel az Úr kezében, és királyi fejdísz Istened tenyerén. Nem mondanak többé elhagyottnak, és országodat nem mondják többé pusztaságnak. Iz 62,4
Mert Isten lakik benne.




Fiam vagy, én ma szültelek téged. Én Atyja leszek, ő pedig a fiam lesz. Zsid 1,5
Isten lakást vesz közöttünk. Az Isten  Fia egy lesz közülünk, hozzá csak  nyitott szívvel, és engedelmes lélekkel  közeledhetünk, ha valóban meg akarjuk érteni.




Mert gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk; és az uralom az ő vállán lesz, és így fogják hívni nevét: Csodálatos, Tanácsadó, Erős Isten. Iz 9,5




„Örökkévalóság Atyja, Béke Fejedelme. Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége. Dávid trónján és királysága fölött, hogy megszilárdítsa és megerősítse azt joggal és igazsággal, mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete műveli ezt. Iz9,6 9,6




Minden, ami bizonytalan volt,  most határozott irányt és célt kapott,  szabad út nyílt az ember számára az  Örökkévaló felé. Ez az út nem kényszerít,  hívogat, felkínálja az életet, és cserébe  életet kér, olyan életet mely gyönyörűséggel  teljes.




Életre, örök életre vagyunk teremtve, ez a legmélyebb meggyőződés kitörölhetetlen vágyként él minden ember lelkében. A betlehemi Gyermek elhozta, azt a bizonyosságot, hogy hivatalosak vagyunk az örök életre.




Számomra akkor kezdődik az örök  élet, amikor, önmagam helyett kezdek Őreá  figyelni. Ezt tették a pásztorok, és  öröm költözött a szívükbe.

A sérült magzat sem lehet ok az abortuszra


Spanyolország: Súlyosan korlátozza az abortuszt a konzervatív kormány

A spanyol néppárti kormány a Franco-diktatúra utáni demokratikus korszak legkonzervatívabb, leginkább korlátozó abortusztörvényének tervezetét fogadta el a hét végén.


Csak akkor szakítható meg a terhesség, ha az életveszély fennáll, vagyis a magzati anomália „összeegyeztethetetlen az élettel”.
Reuters - Kevin Lamarque
Ennek nyomán a javaslat mellett és ellen is tüntettek Madridban. Csak a nemi erőszak fennforgása vagy az anya életét veszélyeztető esetben engedélyezik majd a terhességmegszakítást. A korábbi szocialista kormány 2010-ben döntött úgy, hogy a várandós nő kezében van a döntés a terhesség első 14 hetében, ám Mariano Rajoy kabinetje most újra bűncselekménynek kívánja minősíteni az abortuszt.
A tervezetet még a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, ami akár hónapokig is eltarthat, ám a voksolás kimenetele aligha kérdéses, tekintettel a jobboldali Néppárt kellő parlamenti többségére. Alberto Ruiz-Gallardon igazságügyi miniszter azzal indokolta a változtatást, a visszatérést az 1985-ös törvény szelleméhez, hogy „a védelem elsődlegesen a gyengébbnek, tehát a megfogantnak, de még meg nem születettnek jár”, ám ez „mindig a nő érdekében” történik.
Az abortusz a jövőben csak két esetben nem minősül bűnténynek. Ha nemi erőszak következménye, akkor a 12. hétig hajtható végre a művi vetélés, ha pedig kiderül, hogy a terhesség „súlyos veszélyt jelent a terhes nő életére vagy fizikai és pszichikai egészségére”, akkor a 22. hétig. Újdonság, s ilyen értelemben még az 1985-ös törvényhez képest is szigorítás, hogy a magzat deformációja, sérülése önmagában nem indok az abortuszra. A 22. hetet követően csak akkor szakítható meg a terhesség, ha az előzőekben említett életveszély fennáll, azaz a magzati anomália „összeegyeztethetetlen az élettel”.
Az El País szerint bonyolult folyamat lesz az engedélyeztetés, a nőnek az abortusz végrehajtására felhatalmazott klinika orvosán kívül két másik orvos szakvéleményét is ki kell kérnie. S ha egyetértés van az említett súlyos veszélyről, akkor a terhes asszonynak még egy hétig „lelkiismereti vizsgálatot” kell tartania. Az ellenzéki szocialista párt „szégyennek” nevezte a tervezetet, amelynek következményeként a zugabortuszok halálesetekkel járhatnak majd. A többi ellenzéki párt is az új norma ellen foglalt állást.
Spanyolország autonóm közösségei közül Andalúzia, Baszkföld, Katalónia és Asztúria máris elutasította a tervezetet. A Néppárt illetékese a bírálatokra azzal válaszolt: nincs olyan nemzetközi szerződés, sem pedig egyezmény, amely jognak minősítené az abortuszt. A terhességmegszakításra felhatalmazott klinikák szövetsége szerint a törvény elfogadása esetén „gyakorlatilag lehetetlen lesz” abortuszt végrehajtani.

Nem egységes az EU gyakorlata

Az Európai Unió 28 tagországa közül 20-ban jog az abortusz, írja az El País. Így például Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Olaszországban is a nő dönthet szabadon terhessége megszakításáról, általában a fogantatás utáni 12-14. hétig. A madridi konzervatív kormány mostani döntésével a kivétel az utóbbi időszakban, amennyiben nem liberalizál, hanem megszigorítja az abortusz engedélyezését.
Ezzel azokhoz az országokhoz – köztük Lengyelország, Ciprus – zárkózott vissza, ahol az abortusz alapvetően nem engedélyezett. Ám például Cipruson a terhesség 24. hetéig négy esetben – erőszak következtében fogantatás, a magzat deformációja, az asszony egészségének veszélyeztetése, sőt szociális megfontolásból is – kivételt tehetnek. Málta a konzervatív szélsőség, amennyiben az abortusz tilos, még a terhes nő életének veszélyeztetettsége sem jelent kivételt.
Írország a másik olyan ország, ahol leginkább korlátozzák a terhesség megszakítását, ám a közelmúltban kismérvű változtatást hagytak jóvá, miután az orvosok egy asszonytól megtagadták az abortusz végrehajtását, s a nő életét vesztette. Becslések szerint Írországból évente ötezer nő utazik főleg Angliába terhességmegszakításra, sokan mennek más államokba hasonló céllal Lengyelországból is. Vannak feltevések, hogy a magyar kormány is a spanyol kabinethez hasonló szigorítást tervez, de ilyesmivel még nem álltak elő a parlamentben.
Infó: A cikk eredeti változata a 2013.12.23-i Népszabadságban olvasható.

NOL


Isten van, Mikulás nincs

Gondoljunk csak bele, hogy milyen dolog a mai világban ilyet mondani egy kisgyereknek. Egy gyermeknek, akit az óvodától kezdve arra nevelnek, hogy van Mikulás. Egy olyan személy, aki nincs is, hiszen történelmi személy, akihez az ajándékozás hagyománya kötődik karácsony idején. Minden mesefilm és mozitörténet egy hazug mítoszt táplál, amit valamiért nagyon el akarnak ültetni már gyermekkorban az emberek fejében.
Érdekes módon azok tiltakoznak leginkább egy ilyen kijelentés ellen, akik számára Isten nincs, azaz nem hisznek valakiben, aki él és van, mindenek teremtője, de el akarnak hitetni egy gyermekkel valamit, ami nincs. Egy hamis mítoszt. Mit érez aztán a gyermek, amikor megtudja az igazat? Csalódik? Fáj neki? Szükséges része-e mindez a gyermekkornak? Fel kell-e építeni egy hazug mítoszt, hogy azután a felnövekvő ember csalódjon hitében? Nem lenne-e kimondani az igazat a kezdetektől fogva: Isten van, Mikulás pedig nincs? Ilyenkor érkezik sokaktól a válasz: legyen a gyermeknek gyermekkora, higgyen csak a Mikulásban. De miért is? Miért kell elültetni már ilyen korán a hamis hitet az emberben?
Itt a válasz: azért van ennek a mai világban ilyen divatja, mert hamis a hit. Mindent megtesznek azért, hogy az embernek hamis hite legyen, de Istenben ne higgyen. Azután a csalódó ember már nehezebben hisz, de a hamis hitéhez ragaszkodik, ahogy az általában szokott lenni, és az igazságban kevésbé hajlamos hinni.
Nem érdemes kompromisszumokat kötni. Nem érdemes táplálni mások tévhitét, mert az magától már nem rombolódik le, legfeljebb más veszi át Mikulás helyét, és a megszokás, hogy hamis dolgokban kell hinni, egy életre betegséggé válik.
Ha már itt tartunk az ajándékot sem Jézuska hozza. El kellene felejteni azt a kicsinyítő képzőt, mert Krisztust élete és tanítása alapján illenék igen komolyan venni. Egy ember, aki halottakat támaszt fel de ha kell ostorral kerget ki egy seregnyi zsidót a templomból, nem akárki. Akinek angyalok szolgálnak és akinek a szavára lecsillapodik a vihar, és aki még mindig él a mennyei világban. Több tisztelettel kellene emlegetni őt, és több hittel, alázattal. A gyermek-Jézus kép igen csalóka, hiszen már messze rég nem gyermek.
Krisztus igazi ajándéka maga a tanítása és az áldozat amit meghozott az emberekért. Erre kellene odafigyelni, nem hamis mítoszokra és hazug legendákra, vagy gyermeteg történetekre.

http://www.hidfo.net/2013/12/23/isten-van-mikulas-nincs

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: A Lelkiismeret Megvilágításának csodája által, Ő, az én Fiam, örömet, szeretetet és reményt fog hozni a világnak


2013. december 22. vasárnap, 15:19
Gyermekem, kérlek, tedd ismertté, hogy az Én drága Fiam Irgalmasságának Nagyszabású Beavatkozására készül. Ennek eredményeként a világ meg fog újulni, és sokan örülni fognak, hogy az Isten Létezését érintő kétségek után, új szabadságukra találtak.
Mennyire magányosak azok, akik nem ismerik Fiamat. Amikor a Fiam Mennybemenetele előtt ott állt a hegyen, tanítványai össze voltak zavarodva és féltek, hogy az elválás miatt nélkülözniük kell Jelenlétét. Sokan pánikba estek és könyörögtek Fiamhoz, hogy ne hagyja el őket. Ő megvigasztalta őket, türelmesen elmagyarázván nekik, hogy ez az elválás csak ideiglenes, és hogy segítséget fog küldeni nekik. A segítség, amelyre utalt a Szentlélek Ajándéka volt. Aztán így szólt hozzájuk: „Ne féljetek, mert Annak segítségével, Akit Én nektek küldeni fogok, nem lesztek egyedül. Én mindig veletek leszek a Szentlélek Alakjában.”
Mert jóllehet Ő mindenkinek elmondta, hogy egy napon vissza fog jönni, de ők nem igazán értették, hogy mire gondol. Egyesek azt gondolták, hogy hetekbe fog telni, amíg Ő ismertté teszi majd magát. De ne feledjétek: Isten Ideje szerint, egy (bizonyos) nap bármikor bekövetkezhet. Most, ez a nap egyre csak közeledik, és minden megjövendölt prófécia, mely a végidőkre vonatkozik, bekövetkezik. Ne legyen félelem a szívetekben, drága gyermekek, mert az örvendezés ideje szinte már elérkezett hozzátok. Nem lesz több könny, sem szomorúság, mert Fiam Nagy Napja hirtelen fog felvirradni, és Ő Szentséges Karjaiba fogja gyűjteni övéit.
Imádkozzatok Isten nagy Áldásaiért és nagy Irgalmáért, melyeket Fiam nagy bőségben tartogat Isten minden gyermeke számára. Ez magába foglalja a jókat, a rosszakat és a közömbösöket egyaránt.
A Lelkiismeret Megvilágításának csodája által, Ő, az én Fiam, örömet, szeretetet és reményt fog hozni a világnak.
Legyetek hálásak ezért a nagy Irgalmasságért. Fiam irántatok való szeretete nem fog meghalni soha, sem pedig elhalványulni, és azt meg sem fogja vonni tőletek soha, mert ti Hozzá tartoztok. Ti az Övéi vagytok. Ti Isten gyermekei vagytok. Ti nem a Sátánhoz tartoztok.
Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy az emberiség Fiam Irgalmas Kezét válassza a csalás és a gonosz szorongatás helyet, melyet a gonosz gyakorol a gyengék fölött.
Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja



Hamarosan Mennyei Dicsőségem teljességében fogtok látni Engem, és akkor végre meg fogjátok érteni Istenségem Misztériumát

2013. december 22. vasárnap, 15:56
Drága szeretett leányom, hamarosan mennyire fel fog a világ figyelni és elismerni Jelenlétemet. Jelenlétem érezhető lesz majd minden nemzetben, országban és otthonban, és senki sem fogja tudni tagadni Jelenlétemet, de néhányan nem fognak akarni tanúságot tenni Beavatkozásomról. Nektek, mindnyájatoknak el kell fogadnotok, hogy amikor a Nagyfigyelmeztetés megtörténik, az egy Nagy Mennyei Jel. Ez fogja bizonyítani Isten minden gyermeke iránti Szeretetét.
Azon a Napon a ti magányos Istentől való elszakadásotok véget ér. Azok, akik védelmet szeretnének, amire vágynak, tudniuk kell a következőt: Én le fogom törölni könnyeiteket. Megbocsátom bűneiteket. Mindnyájatokat meg foglak áldani, beleértve azokat is, akik hátat fordítanak Nekem, abban a reményben, hogy futva fognak vissza jönni majd Hozzám, hogy megmentsem őket.
A világ az Enyém. Isten gyermekei össze lesznek gyűjtve és mindazok, akiknek a neve be van írva az Élet Könyvébe, Karjaimba lesznek ragadva. Imádkozzatok, hogy azok, akiknek kétségeik vannak, megszabaduljanak azoktól; hogy akik szörnyű sötétségben vannak, Irgalmat kérjenek Tőlem, és akik tagadnak Engem, végül elismerjenek.
Nektek sohasem szabad megengednetek, hogy Szent Szavam ócsárlói eltávolítsanak benneteket Tőlem, szeretett Jézusotoktól.
Hamarosan Mennyei Dicsőségem teljességében fogtok látni Engem, és akkor végre meg fogjátok érteni Istenségem Misztériumát.
Jézusotok

Engesztelés, kiengesztelődés, családfagyógyítás Szőkefalván

Zarándokhellyé vált a nagyjából Erdély közepén található Szőkefalva. Minden hónap 17-én vannak ott engesztelések. Decemberben engem kértek, hogy tartsak elmélkedéseket. Az egészről egy rövidített beszámoló olvasható a helyi Fénykirálynő Egyesület honlapján, hallgathatók az elhangzott előadások. A családfánk gyógyulásáért mondott imádság videoclipp formájában is látható.

Szép új világ - "A karácsony elmarad, Jézust elvetélték.”

"A karácsony a Vatikántól Párizsig – elmarad! A Madeleine-templom oltárán Szent Anyánk, Eloise elvetélte Jézust” – így hangzik a Femen nevű, francia feminista szervezet karácsonyi üzenete, melyet Twitter-fiókjukon tettek közzé, miután egyik aktivistájuk december 20-án behatolt a párizsi Madeleine-templomba – tudósít a La Croix. A csupasz felsőtestű fiatal nő a templom főoltára előtt fotóztatta magát...
Az akció minden bizonnyal reagálás egy előző napi eseményre, december 19-én ugyanis a római Szent Péter téren letartóztatták Inna Sevcsenkót, a Femen vezetőjét. Az ukrán feminista hölgy a pólója levételével tiltakozott az ellen, hogy az egyház elítéli az abortuszt. „Christmas is canceled” (a karácsony elmarad) – kiabálta többször is, és felfedte mellkasát, melyre színes betűkkel, angolul a következő feliratot festette: „A karácsony elmarad, Jézust elvetélték.”

„A Femen topless előadási folytatódni fognak, egyik szent helytől a másikig… Mi lesz a következő helyszínünk? Isten tudja…” – írták még a Twitteren a Femen tagjai, további templomi akciókat vetítve előre mostantól karácsonyig. A Madeleine-templomban lejátszódott jelenetre a Twitteren számos elítélő komment érkezett. „Ez már nem feminizmus, ez intolerancia” – írta egy hozzászóló.

Több képviselő is kinyilvánította véleményét az esettel kapcsolatban a közösségi oldalon. Nathalie Kosciusko-Morizet, konzervatív, párizsi önkormányzati képviselő például ezt írta: „Elítélem a Femen által a Madeleine-templomban elkövetett szentségtörést. Elég a provokációból!” Rachida Dati, Párizs 7. kerületének szintén konzervatív polgármestere pedig így nyilatkozott: „A leghatározottabban elítélem a Femen által ma reggel a Madeleine-templomban elkövetett gyalázatos akciót.”

Párizs polgármestere, Bertrand Delanoë pedig közleményt adott ki, miután „meglepve és szomorúan” értesült „a Femen új, provokatív akciójáról” a Madeleine-templomban: „Elítélem ezt az esetet, mely csúfot űz a férfiak és nők egyenlőségéért folytatott nemes küzdelemből, egyet nem értést szít a párizsiak körében, és értelmetlenül megsérti számos hívő érzéseit.”
Magyar Kurír
(já)

Miért Karácsony?

Volt egyszer egy ember, aki nem hitt Istenben és soha nem habozott, hogy mások tudtára adja, mit gondol a vallásról és a vallási ünnepekről, köztük természetesen a Karácsonnyal. Felesége viszont hívő volt és gyerekeit is Istenbe és Jézusba vetett hite szerint nevelte, férje rendszeres bántó megjegyzései ellenére.
Egy havas Karácsony estén a feleség és a gyerekek a falusi templom karácsonyi miséjére készülődtek. Hívták az apát, de ő persze hallani sem akart arról, hogy elkísérje őket.
„Ez a történet egy nonszensz,” mondta. „Miért alacsonyítaná le magát Isten, hogy emberként jöjjön a földre? Teljesen nevetséges!”
A feleség és a gyerekek így nélküle indultak útnak.
Kicsit később felerősödött a szél és a hóesésből hóvihar lett. A férfi az ablakon kinézve csak vakító fehérséget látott. Leült a kandalló elé és elégedetten nézte a csendesen égő tüzet.
Néhány perc elteltével egy nagy puffanást hallott odakintről. Valami nekiment az ablaknak. A hang megismétlődött. Kinézett, de még egy méterre is alig lehetett ellátni. Amikor a vihar alábbhagyott egy kicsit, kimerészkedett, hogy megnézze mi adhatta a furcsa hangot az ablak közelében. A ház melletti mezőn egy csapat vadludat látott. A jelek szerint a ludak délre igyekezhettek a téli hideg elől, de a hóvihar miatt nem tudták folytatni útjukat. Eltévedtek és végül a farmon kötöttek ki, étel és menedék nélkül. Ijedten csapkodtak szárnyaikkal, körbe-körbe repkedve a mező felett, vakon és céltalanul. Bizonyára némelyik madár nekirepült az ablaknak. Ezt hallhatta korábban.
A férfi megsajnálta az állatokat és segíteni akart rajtuk. Az istálló tökéletes hely lenne nekik, gondolta. Meleg és biztonságos. Ott tölthetnék az éjszakát és biztonságban megvárhatnák a vihar végét. Miután ezt kigondolta, odament az istállóhoz és tágra nyitotta az ajtaját. Megállt és figyelt, azt remélve, hogy a madarak észreveszik az istállót és bemennek. A ludak azonban csak ide-oda repkedtek céltalanul és úgy tűnt, egyáltalán nem vették észre az istállót, illetve, hogy mit jelenthet az épület számukra. A férfi megpróbálta magára terelni a madarak figyelmét, de ettől csak megijedtek és messzebbre húzódtak.
Bement a házba egy kis kenyérért. Morzsává szaggatta és egy csíkban elszórta a bejáratig. Még mindig nem értették meg, mit akar.
Most már kezdett elfogyni a türelme. A madarak mögé lopódzott és megpróbálta az istálló felé terelni őket, de csak még jobban megijedtek és a szélrózsa minden irányába repültek, csak éppen az istálló felé nem. Akármit tett, egyszerűen nem tudta elérni, hogy az istállóba terelje őket, ahol melegben és biztonságban lehettek volna.
„Miért nem követnek engem?” – morfondírozott magában türelmetlenül. „Nem látják, hogy ez az egyetlen hely, ahol átvészelhetik a vihart?”
Addig törte a fejét, míg rájött, hogy a madarak soha nem követnének egy embert. „Ha én is lúd lennék, meg tudnám menteni az életüket,” mondta ki hangosan.
Ekkor eszébe jutott valami. Bement az istállóba és kihozta egyik saját libáját és óvatosan a vadlúdcsapat mögé ment vele. Amikor elengedte, saját libája átrepült a madárcsapaton, egyenes be a meleg épületbe. A vadludak egyenként követték.
A férfi megállt és hirtelen eszébe ötlöttek néhány perccel korábban kimondott saját szavai: „Ha én is lúd lennék, meg tudnám menteni az életüket!” Azután a feleségére és a köztük korábban lezajlott párbeszédre gondolt. „Miért akarna Isten olyanná válni, mint mi? Ez nevetséges!” Hirtelen minden világos lett. Pontosan ezt tette Isten. Mi emberek vagyunk a vadlibák. Vakon bolyongva, elveszetten bukdácsolunk a halál felé. Isten olyanná tette a Fiát, mint mi, hogy megmutassa az utat és megmentsen. Rájött, hogy ez a Karácsony értelme.
Ahogy a szél és a hóvihar csendesedni kezdett, úgy csendesedett és nyugodott meg lelke is, miközben ezeket a csodálatos gondolatokat forgatta fejében. Végre rájött, hogy miről szól a Karácsony és miért jött el Krisztus. Hosszú évek kételyei és hitetlensége, mint a múló vihar, szertefoszlottak egy pillanat alatt. Térdre esett a friss hóban és elmondta élete első imáját: „Köszönöm Istenem, hogy emberként eljöttél, hogy kivezess a viharból!”
- Ismeretlen szerzőtől
http://idokjelei.hu/2013/12/miert-karacsony/

2013. december 22., vasárnap

Pedofil darab a Nemzeti Színházban

Vidnyánszki Attila rendezésében került színpadra a Johanna a máglyán című darab. Az ocsmányságokat, gusztustalanságokat felvonultató előadás túlzás nélkül a pokol szülötte. Miért is? Mert a pedofília büntetőjogi kategóriába tartozik, itt pedig egy gyerekszereplő fogdossa egy disznónak öltözött férfi hímtagját. Az előadásról készült képeken jól látható mindez.
Hídfő.net | Pedofil darab a Nemzeti SzínházbanA kortás(?) művészet(?) kiváló megjelenítése történt meg ismét. Kérdés már csak mi következik ezután?
Vidnyánszki, akárcsak homoszexuális elődje, Alföldi Róbert is csak a betegesnek mondható, rendkívül kártékony hatású darabok szerelmese. Másfél órás orgiát sikerült színpadra vinnie így karácsony előtt. Ehhez olyan szereplők adták a nevüket, mint a köztudottan súlyos alkoholizmusban szenvedő Udvaros Dorottya, aki stílszerűen a Hordók anyját játssza, fedetlen, műanyagból készült lógó emlőkkel.
Hídfő.net | Pedofil darab a Nemzeti SzínházbanEgy jó előadás elengedhetetlen kelléke a műmell, nemde?
A "produkció" hemzseg a fallikus ábrázolásmódtól, szexista megjelenítési formáktól. Minden,normális országban erős kontroll van érvényben a művészekre vonatkozóan, természetesen létezik alkotói szabadság, melyben a művészet kiteljesedhet, de a sarlatánság és pedofília nem tartozik ezek közé. Súlyos börtönévek járnak ezért, mivel nem megengedhető, hogy néhány beteges lény a publikumra, az emberekre ilyen fertőző hatást gyakoroljon. Ezen törvényi feltételeket a népiszocialista rendszer fogja megalkotni és vasszigorral alkalmazni.
Dunai István

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Ti nem választhatjátok el Egyházamat Igémtől – Testemtől –, mert akkor Az nem létezhet

2013. december 21. szombat, 20:13
Drága szeretett leányom, azoknak, akik Isten Szent Szavát felhasználva azzal vádolnak téged, hogy Szent Szavam által Egyházam Vezetői Hivatala ellen harcolsz, meg kell hallaniuk Hívásomat.
Az Általam, Jézus Krisztus által alapított Egyház kősziklára lett építve, és nem számít az, hogy mennyire támadják Egyházamat – Testemet –, mert a Pokol kapui sohasem vehetnek erőt Rajta. A sátán és ügynökei azt támadják csak, ami eredeti, ami Igaz, és ami Tőlem származik. Ezért van az, hogy minden energiáját az Egyházamra összpontosítja. Én a Testem, a Legszentebb Eukarisztia által Vagyok jelen Egyházamban. Ellenségeim mindig a legszentebb Eukarisztiát fogják célba venni, mivel Az nem csupán csak egy jelképe a Szeretetemnek és a világ megváltására tett Ígéretemnek, hanem Az, az Én Testem. Az (Eukarisztia) él és lélegzik, mert Én Vagyok az, Jézus Krisztus, Aki abban lakozik. Én továbbra is Jelen leszek a Szent Eukarisztiában, egészen a vég közeledtéig, de Egyházam sosem fog meghalni.
Az Ige Testté lett, és ti, Isten gyermekei, a Testem által továbbra is közel fogtok maradni Hozzám. Amikor a múltban ellenségeim megtámadták Egyházamat, Egyházam egyesült és harcolt ellenségei ellen. De most, amikor Egyházamat a gonosz szellem belülről támadja, nagyon kevés akadállyal fogja magát szembe találni a szekuláris világ részéről.
A sátán nem támadja meg a saját munkáját. Mint, az Emberfia, Én soha nem fogom cserbenhagyni Egyházamat, mert Az áthatolhatatlan az ördög számára. Követőim továbbra is hűségesek lesznek Egyházamhoz, egészen az utolsó napig. Azonban nagy lesz azoknak az embereknek a száma, akik nem fogják megérteni a támadásokat, amelyek Egyházamat belülről fogják érinteni. A nagytöbbségük elégedett lesz a Szentségeket és az Isten Törvényét érintő számos változások bevezetésével. Ők le fogják nyelni azt a hazugságot, mely szerint egy modern élet, egy modern egyházat kíván; hogy a mai embernek tudnia kell szabad akarati döntést hoznia, független attól, hogy az sérti vagy nem Istent. Aztán, amikor megsértik Istent és vétkeznek az istenkáromlás bűnével, amikor megszentségtelenítik a Szent Eukarisztiát, akkor ők többé már nem részei Egyházamnak. Egyházam érintetlen marad. Egyházam fenn fog állni azoknak köszönhetően, akik továbbra is hűségesek maradnak Isten Igéjéhez – az Igéhez, amely Testté lett.
Ti nem választhatjátok el Egyházamat Igémtől (Szavamtól) – Testemtől –, mert akkor Az nem létezhet.
Megígértem, hogy meg fogom védeni Egyházamat a pokol kapuival szemben, és Én ezt most hűséges felszentelt szolgáim felkészítésével teszem, hogy Mellém álljanak, hogy továbbra is hűségesek és állhatatosak maradjanak, egészen a Nagy Napig. Én sosem szegem meg Ígéretemet.
Jézusotok

Próbatételek A Advent 4. vasárnapja

Advent 4. vasárnapja (A év)
"Urunk, Istenünk érkezik: ő a dicsőség királya."
Ádventi készületed csúcspontjához közeledik.
Isten felfoghatatlanságából származnak a legnehezebb próbatételek. De ezeknek a legnagyobb a jutalma is. A 65. zsoltárban erről olvasunk: Minket, Isten, igazán próbára tettél, tűzzel tisztítottál, mint ezüstöt szokás. Vadfogó hálóba tereltél bennünket, hátunkra súlyos terheket raktál. Embereket ültettél nyakunkra, tűzön és vízen kellett átgázolnunk, míg végül is enyhülést engedtél.
Három ilyen próbatételről olvasunk a mai olvasmányokban. Kettőről nyíltan, egyről burkoltan. Az első nyílt próbatétel az Ákáznak szóló prófécia.
A jövendölés, amit Izajás próféta könyvéből olvastunk, történetileg Júda fiatal királyának szól, akit Damaszkusz királyai be akartak vonni az asszír király elleni koalícióba. Ő erre hajlamosnak mutatkozik. Csak emberi szinten akarja megoldani a jelentkező problémákat. Erre mondja el Izajás messiási jövendölését. A király politikai kapcsolataiban bízott. A válaszként kapott jövendölés lényege ez: “Istenben bízz, ne az emberileg kiszámítható koalíciókban és jövőben!”
Ez a jövendölése ma is aktuális, hiszen mindnyájunkat kísért, hogy magunk biztosítsunk a jövőnket. Igaz, ez Istentől ránk bízott feladatunk is. De hány ember ennek a jövőről való gondoskodásnak a görcsében él. Állandóan ezen törik a fejüket, ezen töprengenek, emiatt megy tönkre egészségük, emiatt lépnek le a tisztesség útjáról is. Emberhez méltó jövőt, biztonságot első helyen az Istennel kötött szövetségtől, a vele való helyes viszonyból, a gondviselésre való ráhagyatkozásból kapunk.
„Ezért az Úr maga fog nektek jelt adni: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi, ami annyit jelent: Velünk az Isten.” Az angyal köszöntése váratlan volt, próbatétel volt Máriának is. De ő rövid habozás után igent mondott. Ugyan nem értem, hogy hogyan, mert ilyen még nem volt, hogy egy gyermek apa nélkül szülessék, de Istennek minden lehetséges.
A Megváltó születése – „ellenjel”, mely kizökkent minket világunkból. Nem élhetünk tétlenségben, munkálkodnunk kell, de nem nekünk kell megoldani életünket. A megoldás Istennél van, tőle kell elkérnünk, tőle kell kiimádkoznunk. Azzal a Szűzzel kell a legmélyebb kapcsolatba lépnünk, aki maga is kiállva a hit próbáját, más módon vár gyermeket, ahogyan azt az emberek megszokták.
Isten nem úgy lép be a világunkba, ahogyan azt elvárnánk. Ezt a próbatétel Józsefnek, ennek az igaz embernek is át kellett élnie. Sok álmatlan éjszakájába, töprengésébe került, amíg szembesült Isten életébe való belépésével. Bizonyára többet öregedett azokban a napokban, amikor szembesült azzal, hogy Mária gyermeket vár, és hogy nem ő a gyermek apja. Neki is megismétli Isten álmában az Ákáznak szóló próféciát. És József többé nem nyugtalankodik, nem rágja magát. Mivel igaz ember volt, nem kételkedett tovább Isten cselekvésmódjában, és szavában. Magához veszi Máriát, megtartják az esküvőt, és elkezdődik a Szentcsalád boldog élete most már a gyermek jelenlétében, a mindhármuk részéről kimondott igennel.
Isten felfoghatatlanságából származnak a legnehezebb próbatételek. De ezeknek a legnagyobb a jutalma is.
Hányszor enged meg Isten olyan próbatételeket az életben, amelyekbe úgy érezzük, belepusztulunk. De ha hűségesek maradunk, kiálljuk ezeket a próbákat, nagy lesz a jutalmunk, megerősödve kerülünk ki belőlük, stabilabb, megbízhatóbb lesz a szeretetünk, sugárzóbb lesz a lényünk.
Kérjük Istent és a mai olvasmányok szentjeit, Jézust és Máriát, és Józsefet, hogy legyenek mellettünk a próbák idején, hogy az ő példájukra mi is helyt állhassunk, hűségesek maradjunk, és kimondjuk a saját igenünket. „Ugyan nem értelek Uram, de legyen meg a te szent akaratod, mert így van ez jól.”

http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/2013-12-21-18-55-13

Afrikai példák


Általában mindenki lenézi az afrikaiakat, életmódjuk egymással és mással való viselkedésük miatt. Azonban vannak józanabb országok, akik megpróbálnak tenni valamit a deviánsok , legfőképpen a buzik ellen. A melegekkel szemben nem liberálisok az afrikaiak többnyire. Ugandában sajnos enyhítettek az eredeti terveken, ahol is korábban halállal akarták büntetni a kötélre való homokosokat. Történt ez azért, mert az amerikai Barack Obama határozott és beteges tiltakozása miatt enyhítették az eredeti terveket. Most csak életfogytiglant kaphatnak a paraziták. Tavaly sajnos fel is vonulhattak ameriaki nyomásra, követve azokat az országokat, akik engedik a buzikat önreklámozni az utcákon. Nigéria azonban ettől jobb megoldást talált, hiszen őket nem tántorította el semmi a céltól a homokosok kiiktatásától. Itt halálbüntetéssel sújtják a bitangokat. Így megy ez Afrikában, reméljük a példájuk hamarosan követőkre talál nálunk is. 
Szeles József

A tisztulási folyamat a Vatikánban elérte a bankot???


Ezentúl kizárólag egyházi feladataira koncentrál a Vatikán bankjaként működő, rövidítése után IOR-ként is ismert Vallási Művek Intézete (Istituto per le Opere di Religione). Ennek részeként megszüntetik a kívülállók és laikusok számláit...

Az intézmény átfogó reformot hajt végre, amelynek egyik eleme, hogy ezentúl csak a katolikus intézetek, egyházi személyek és a Vatikán volt munkatársai számláit kezeli - a laikusok közül csupán a Szentszékhez valamilyen módon köthető diplomaták maradhatnak a pénzintézet ügyfelei, a körön kívül esőknek új bank után kell nézniük.
Az IOR-t többször vádolták már azzal, hogy sérülékenysége, támadhatósága miatt teret enged a pénzmosásnak, de a vezetőség azt állítja, a számlák megszüntetése nem biztonsági okokból történik, az intézet csupán vissza akar térni eredeti feladatához, a katolikus egyház - és azon belül a Szentszék - kiszolgálásához, semmint hogy egy közönséges bankként működjön tovább.
MTI/Magyar Kurír

2013. december 21., szombat

Bergoglio szerint Mária ezt gondolta: „Hazugságok! Becsaptak engem!”

A Santa Marta vendégházban celebrált reggeli nyilvános mise prédikációjában Ferenc pápa [?] december 20-án a Boldogságos Szűz Máriát a hallgatás ikonjaként állította be, aki Isten titkát magában hordozza. Máriának a Kálvárián mutatott viselkedéséről azonban teljesen új gondolatokat fogalmazott meg. Átformálja ezzel a máriás teológiát? Máriát nem a Megváltásban résztvevőnek, hanem lázadónak nevezi? Vagy mindent egyben és mindenkinek mindent, ahogy ez a világnak ma különösen tetszik.
Szó szerint ezt mondta Ferenc:
»Az Evangélium nem mond nekünk semmit: hogy vajon mondott-e valamit vagy sem…. Nem mondott semmit, de a szívében – milyen sokat mondott az Úrnak! „De akkor te azt mondtad nekem, hogy nagy lesz. Te azt mondtad nekem, hogy atyjának, Dávidnak trónját adod neki, hogy Jákob háza fölött örökre uralkodni fog. És most ott látom őt!” Isten Anyja emberi volt! És talán kedve lett volna ezt mondani: „Hazugságok! Becsaptak engem!” II. János Pál mondta ezt, amikor minden hónapban Isten Anyjáról beszélt. Ő azonban a csenddel, ami beárnyékolja a titkot, amit ő nem értett meg, és ezzel a csenddel megengedte, hogy ez a titok nőjön és a reményben virágot hajthasson.«
[Mielőtt tovább fordítom G. Nardi szövegét, itt meg kell állnom: Bergoglionak ezek a mondatai valami akkora otrombaságot, pogány hitetlenséget fejeznek ki, ami a legkonokabb ateistának a kereszténységről alkotott nézetein is túltesz. Emlékszem, amikor egy zsinati vezető katolikus egy híres „katolikus” könyvet mutatott nekem és abban két képet a gyermek Jézusról: az egyiken Mária pisiltette, a másikon verte. „Ha egyszer emberré lett, akkor ez természetes, és nem kell megütközni rajta”, mondta nekem a kirakat-katolikus. Az újegyháznak fogalma sincs Isten kegyelméről, a kegyelmi állapotról, melyben Mária – és természetesen Jézus – volt születésüktől fogva. Egyszerűen a fogalommal, és amit e fogalom takar nincsenek tisztában, jobban mondva, még elképzelésük sincs róla.]
Ferenc pápa [?] prédikációjának fent idézett szakaszát a Radio Vatikan olasz szerkesztősége nyilvánosságra hozta. A német szerkesztőség ugyan – mint minden nap – erről a prédikációról is tudósított, de a kérdéses részt kihagyta.
Ferenc merész [?] kijelentései két kérdést vetnek fel. Az első kérdés így hangzik: II. János Pál melyik beszédében vagy írásában adott a Boldogságos Szűz szájába ilyen szavakat? – Kutatás és egy kolléga segítsége a lengyel pápa Redemptoris Mater kezdetű enciklikájához vezetett. Csakhogy amit Ferenc mond, az nem felel meg annak, ami ebben az enciklikában áll. Mind a tartalomban, mind a nyelvben megdöbbentő a különbség. [A kérdéses idézetet a www.katolikus.hu honlapról veszem át:]
»18. Ez az áldás akkor kapta meg teljes jelentését, amikor Mária fia keresztje alatt állott. [Vö. Jn 19,25] A zsinat hangsúlyozza, „ez nem történt isteni akarat nélkül”: „Meggyötört szíve eggyéforrt a szenvedésben Egyszülöttjével, akinek áldozatához anyai érzelmeivel csatlakozott, szeretetből beleegyezve a tőle született áldozati bárány leölésébe”; ezzel Mária a „Fiával való egybetartozását hűségesen vállalta egészen a keresztfáig”:[LG 58.] az egybetartozást, a hit által, azzal a hittel, amellyel képes volt a híradás pillanatában az angyal kinyilatkoztatását elfogadni. Ő akkor megértette, amit mondtak neki: „Fiad nagy lesz... Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége”.[Lk 1,32-33]
     És íme, a kereszt alatt állva – emberi szemmel nézve – Mária maga a tanúja ezen szavak teljes meghiúsulásának. Az ő fia meghal ezen a fán, mint egy bűnös. „Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia ...: megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra..., akire lesújtott az Isten”.[Vö. Iz 53,3-5] Milyen nagy, milyen hősies így a „hit engedelmessége”, melyet Mária tanúsított „Isten felfoghatatlan akarata” előtt. Hogyan adta át magát minden fenntartás nélkül, miközben „értelmével és akaratával teljesen meghódolt”[DV 5.] annak, akinek „útjai kifürkészhetetlenek”![Róm 11,33] És milyen hatalmas ugyanakkor a kegyelem műve az ő lelkében, milyen átható a Szentlélek világossága és ereje őbenne.
     E hit által fonódott össze Mária Krisztussal a „kiüresítésben”. Mert Jézus Krisztus „mint Isten az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette magát, és hasonló lett az emberekhez”; pontosan itt, a Kálvárián „megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthaláláig”.[Vö. Fil 2,6-8] És a kereszt lábánál lett részesévé Mária, a hit által, a kiüresítés eme misztériumának. Ez talán az emberiség történetében a hit legmélyebb „kenószisza” (kiüresítése): Mária a hit által részesedik fia halálában – a megváltó halálban. Az elmenekült tanítványok hitével szemben ez megvilágosított hit volt. A Golgotán, a kereszten Jézus egyszer s mindenkorra igazolta, hogy „az ellentmondás jele” lesz, ahogyan Simeon ezt már előre megjövendölte. Ekkor teljesedett be az is, amit Máriának mondott: „a te lelkedet is tőr járja át”![Lk 2,35]«
Látható, hogy II. János Pál fejtegetéseinek semmi kapcsolata nincs azzal, amit Ferenc neki tulajdonít. Mária hitét II. János Pál „hősiesnek” és „megvilágosodottnak” nevezi, szemben a tanítványok hitével. Az enciklikában Szűz Mária és Istenanya legkisebb kétségére sincs semmilyen utalás.
A második kérdés a Kinyilatkoztatás és a teológia nagyobb összefüggését érinti. Mely teológiai érvekre támaszkodik Ferenc, hogy egy ilyen – köteles visszafogottsággal nevezzük mi – „féktelen” ítéletet mondjon a Boldogságos, legtisztább Szűz Máriáról? A legjobb szándékkal is csak azt mondhatjuk, fogalmunk sincs róla.
Ha valóban Isten Anyja mondta vagy gondolta volna őket, akkor ezt éppenséggel szentségtörőnek kellene tartanunk. Ez azonban teljességgel lehetetlen, és tökéletesen ellene mond az Egyház Máriáról szóló tanításának. Azoknak a kétségeknek és kérdéseknek, melyeket Ferenc Mária szájába ad, se a Kinyilatkoztatásban, se az egyházi tradícióban, se az egyházatyáknál nyoma sincs. Akkor honnan jönnek? Nem felelnek meg a Szentírásnak és az egyházi tanításnak, hanem csak Jorge Mario Bergoglio gondolatainak. Ugyanis Bergoglio többször utalt már rá, hogy meggyőződése, hogy a hitnek, hogy autentikus legyen, a kétséget magában kell foglalnia.
     Bergoglio 33 évesen, pappászentelése előtt leírt „személyes hitvallása” kifejezésre juttatja ezt a megbízhatóság és kétség közötti kapcsolatot. Az 1969-es cetlinek Bergoglio „creodo”-jával egy fiók mélyén kellene rejtőznie, de a mai pápa [?] többször odaadta másoknak, és még néhány évvel ezelőtt is azt mondta, hogy ma is úgy írná, ahogy annak idején leírta.
A jezsuitáknak szeptember 19-én adott interjújában ezt mondta:
»Igen, eme minden dologban való Isten-keresésnél és -találásnál mindig megmarad a bizonytalanságnak egy területe. Ennek így kell lennie. Ha valaki azt állítja, hogy teljes bizonyossággal találkozott Istennel, és a bizonytalanságnak az árnyéka sem környékezte meg, akkor ott valami nem stimmel. Számomra ez egy fontos kulcsa a vallomásnak. Ha valakinek mindenre megvan a válasza, akkor az bizonyíték arra, hogy Isten nincs vele. Ez azt jelenti, hogy ő hamis próféta, aki a vallást a maga hasznára használja ki. Isten népének nagy vezetői, mint Mózes, mindig hagytak magukban helyet a kétségnek. Az Úrnak kell helyet hagyni, nem a bizonyosságnak. Alázatosnak kell lenni. Minden fontos döntésnél van bizonytalanság, ami nyitott a lelki vigasztalás által elnyert megerősítés számára.«
[Egyszerűen hihetetlen! Bergoglionak fogalma sincs arról, hogy mi az a katolicizmus? E mondatai tömör bizonyítékát adják annak, hogy szerinte – meg a modernizmus szerint – a hit „tapasztalat” dolga. A modernizmusnak ez a legsúlyosabb eretneksége, ezért ítélte el ezt minden pápa a zsinat előtt. – lásd a PASCENDI DOMINICI GREGIS enciklikát, melyben egy egész fejezet (I. rész 2. fejezet): „Az egyéni tapasztalás mint a vallási bizonyosság forrása” című, foglalkozik e tan elvetésével! Ezt az enciklikát visszavonta valaha egy pápa. Mert ha nem, itt a bizonyíték, hogy Bergoglio tanítása eretnekség!
     Ha valóban a tapasztalat lenne a vallási bizonyosság forrás, akkor természetesen minden állna, amit Bergoglio mond, De a katolicizmus: Isten szavában való feltétlen bizalom, Isten szavának feltétel nélküli elfogadása! Egy katolikusnak kötelessége hinni mindazt, amit az Egyház Isten szavaként, tanításaként eléje tár! Ha kétség támadja meg, az lelki és nem ismeretbeli kétség! Óriási különbség! A kétség persze, hogy olykor megtámadja az embert, de ennek semmi köze a katolikus tanításhoz!]
Ferenc az október 30-i audienciáján is beszélt a kételyről, amit ő maga is átélt: „Közülünk ki nem – mindenki, mindenki – élt át bizonytalankodást, összekavarodást, sőt kételyt a hit útján? Mindenki! Mindenki átélte ezt, én is. Ez része hitéletünknek. Mindez nem meglepő, hiszen emberek vagyunk, gyengeséggel és korlátokkal. Ne ijedjetek meg. Mindannyiunknak vannak gyengéi és korlátai.” [Ez az ember mindenkit olyan ostobának és vallásilag analfabétának néz, mint amilyen ő maga.]
De milyen összefüggésben állnak ezek a személyes tapasztalatokból levezetett általánosítások, melyek ránk igazak lehetnek, azzal, amit az isteni Kinyilatkoztatás, a Szentírás és az egyházi tanítás Isten Anyjáról mond? A malaszttal teljes Istenszülő, az új Éva, a szeplőtelenül fogantatott, a bűntelen, a szeplő nélküli szűz. Hogyan passzol kétség, sőt Isten elleni lázadás Máriához, aki a Magnifikat szerzője, és akiről az egyházi himnuszok énekelnek?
[Bergoglio olyan, mint Luther, aki a „torony-élményéből”, azaz az árnyékszéken eltöltött idejéből alkotta meg egész vallását, kötelező érvénnyel rávetítve az egész emberiségre saját zabolátlan és durva természetének gyengeségeit. Lásd a honlap: AZ „ÉN” A HITBEN LUTHER MÁRTONNÁL című dolgozatát.]
(forrás: www.katholisches.info – 2013. december 21.)

"Isten emberré lett, de milyen emberré?"

A megtestesülés misztériuma Assisi Szent Ferenc szemével – ez állt P. Raniero Cantalamessa harmadik, záró adventi elmélkedésének középpontjában, amelyet a Szentatya és a Római Kúria tagjai számára tartott pénteken reggel az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában.
 
Isten emberré lett, de fontos azt is megnézni, hogy milyen emberré lett: Krisztus a szegény, alázatos, szenvedő ember testét öltötte magára. XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat idején alkotta ezt a kifejezést: a „szegények egyháza”. A pápa, Krisztus földi helytartója pedig a szegények atyja, ennek a hatalmas nyájnak a pásztora. Örömteli és ösztönző erejű a keresztények számára, hogy az utóbbi pápák mennyire a szívükön viselték a szegények gondját, egészen sajátos módon pedig az a pásztor, aki ma Péter székén ül – mondta P. Cantalamessa, majd így folytatta:

Ferenc pápa Evangelii Gaudium – kezdetű apostoli buzdításában olvassuk, hogy hajlamosak vagyunk dupla üveget húzni magunk és a szegények közé. A televízió üvegén keresztül látjuk a szegényeket, ahogy mozognak, kiabálnak, de hangjuk messziről érkezik hozzánk, nem hatol be szívünkbe. A szegények vagy a nem európai uniós bevándorlók a gazdag országok lakóiból ma azt a reakciót váltják ki, mint az ókori rómaiakból a barbárok: zavart, pánikot. Először is át kell törnünk ezt a dupla üveget, áthatolni a közöny, az érzéketlenség falán. Észre kell vennünk a szegényeket, szeretnünk, segítenünk, evangelizálnunk kell őket. Ne feledjük, mit mond az evangélium: Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Az Ítélet Napján meg fogjátok végre érteni Isten Hatalmát

Fiatalok szórakozásáról a maga valóságában

Munkatársaink Budapesten kérdeztek fiatalokat szórakozási szokásaikról, az itt leírtakat a puszta valójukban, az elhangzottak alapján vetjük papírra, árnyalatok, azaz túlzás nélkül. Gyengébb idegzetű olvasóink ne fáradjanak az alábbi sorok böngészésével.
Eljön a péntek délután, másnap nincs iskola, ilyenkor a fiatalság megélénkül és szórakozni indul. A szokásosnak nevezhető diszkók és klubok már némelyiküknek kevésnek bizonyulnak, ezért úgynevezett magán partikra indul. Elmondták,hogy a kábítószer nagyon fontos kelléke ezeknek az összejöveteleknek, de biszexuális orgiák is jellemzőek. Többen azt vallják, ők nem homoszexuálisok, de a társaság szelleme és bizonyítani akarás legyőzte gátlásaikat. Persze nem magukról beszéltek, hanem ismerőseikről, osztálytársaikról. Csak néhányuk vallja be. Az önfeledt tivornya néha erőszakos fordulatot vesz. Ilyenkor szinte nemi erőszakba torkollik a téboly, aminek irányítói a narkotikumok és legálisan vásárolható, kábító hatású szexuális ajzószerek. Az elferdülés nem ismer határokat, megemlítették, hogy jelen vannak a szuicid hajlamok is, mint az ingerek felszöktetésére szolgáló belső hazug hang. Itt az öncsonkítás, erek felvágása és hasonló elképesztő dolgok. A történetek gyomorforgató valósága itt nem ér véget. Elmesélték, hogy szódásüveggel végeznek beöntéseket, férfi nemiszervekbe dugdosnak tárgyakat. Persze egymásnak és ezt mindenki vállalja, sőt nevetve meséli.
A lányokat szexuális tárgyként kezelik, nincsenek hagyományos értelmezésű párkapcsolatok. Mindenki intim kapcsolatba kerül mindenkivel, nemétől függetlenül ezeken a perverz orgiákon. Levonhatjuk a tapasztalatot, azt sem tudja a többség, mi a helyes vagy mi a helytelen. Beszélnek arról is, hogy a budapesti pincerendszerekben valós boszorkány orgiák is folynak. Megerősíteni sem cáfolni nem tudjuk a fiatalok történeteit, de elmondták, hogy úgynevezett "gyilok klubok" is vannak, ahol pénzért minden állatias vágy kielégíthető. A rengeteg eltűnt és soha elő nem került gyermek megerősítheti ezt, de mi azért bízunk benne, hogy ezek a történetek csak a meglódult, ifjú fantázia termékei és a torz hollywoodi filmipar keserű hatásai. Hallottunk történeteket vérükért meggyilkolt fiatal lányokról, amik inkább egy horrorisztikus elemeket tartalmazó rémregénybe illenek. Mindenesetre bármennyire is tűnnek történeteik apokaliptikusnak, mi is láthatjuk a fiatal generációk eltévedt életét, irányt vesztett, borzalmas ámokfutását. Elmondták, hogy a pincerendszerben folyó sátáni szeánszokon médiából ismert alakok is fellelhetőek, ezeket a történeteket a biztonsági személyzettől tudják. Nem tudjuk, ezek mennyire hitelt érdemlő állítások, de az is bizonyos, hogy többen, egymástól független fiatalok is beszéltek nekünk ezekről.
A szeánszokon jelen van a sátán (illetve az azt megszemélyesítő figura), aki ül a trónon, kinek gyönyörködtetésére egymást alázzák meg a hívek, levizeléssel, fajtalankodással. Ezek csúcspontja az állítólagos véráldozat. Belegondolni is rémületes, hogy egyáltalán ilyen ocsmányságok szárnyra kaphatnak és terjedhetnek gyermekeink körében. Mert ha az állítólagos boszorkányrítusok nem igazak, miért beszélnek róla szinte teljes közönnyel? Átlépte ez már az ingerküszöbüket, nem zavarja meg őket már ez sem. Ez pedig szomorú. A találomra megkérdezettek egyébként középosztályból, de inkább a társadalom magasabb kasztjából kerültek ki, legalábbis ránézésre. Az eltévelyedettek, akikről megfeledkeztek, illetve nevelték őket ilyen kozmopolita véglénnyé. Csak remélni tudjuk, hogy ezek a történetek erősen felnagyítva jutottak el hozzánk és azért nem ilyen szörnyű a helyzet. Mindenesetre van jónéhány óvatosságra intő jel. A liberális-demokrata dögvész okozta betegek száma egyre nő, sokak egyenesen betegen születnek. Egyfajta megerősítést kapunk arra nézve is, hogy bátran kimondhatjuk: a jelenkori, emberellenes, torz képződménynek, amit a liberalizmus koronáz meg, pusztulnia kell!
Hadnagy Ármin

2013. december 20., péntek

Bergoglio: „Isten egylényű velünk” (S aki ezek után azt mondja, nem ő a hamis proféta,

Bergoglio 77. születésnapján, 2013. december 17-én a Santa Marta vendégházban celebrált reggeli nyilvános miséjében a prédikációjában ezt mondta:
»És Jézus egy lényű az Atyával, Istennel, de anyja, egy nő lényével is. Isten egylényű velünk. .. Súlyos bűnöket elkövető emberek, és Isten történelmet csinált velük. Bűnösök, akik nem mindenben feleltek meg annak, amit Isten tőlük akart. Gondoljunk Salamonra. De Isten mégis vele volt. És ez a szép, nem? Történelmet csinál velünk. Még ennél is többet: Amikor Isten mondani akarja, hogy ki ő, ezt mondja: „Én vagyok Ábrahám, Izsák és Jákob Istene.” De milyen családi neve van Istennek? A mienk. Az, ami nekünk van. Veszi a nevünket, és abból csinálja a maga családnevét. Én vagyok Péter Istene, Marietta Istene, Armony Istene, Marisa Istene, Simone Istene, mindenkié! Isten családi neve minden egyes ember saját családi neve.«

A honlap tulajdonosa ezek után arra kérte blogjának olvasóit, hogy mondják el Bergoglio szavairól a véleményüket. Természetesen minden megszólaló itt is azt a kérdést járta körül, hogy most aztán „végleg” lebukott-e Bergoglio, vagy sem, azaz szavai kimerítik-e az eretnekség „szakmai” jellemzőit?
Az első hozzászóló szerint Bergoglio ezzel kiközösítette magát, „ez az istengyalázása már nem csak eretnekség, de egyenesen sátánizmus”!
A második óvatosságra inti, és azt írja, hogy ez „tipikus Bergoglio megnyilvánulás, bár kétes, de nem egyértelmű”.
A válasz erre a blog-tulajdonostól: „Tévedés! Isten Krisztusban sem egylényegű velünk. Krisztus mint ember ugyan egylényegű velünk, de Krisztus, aki Isten Fia, megtestesülése óta mindörökre ember és Isten, soha többé nem csak az egyik vagy a másik!
További hozzászólások:
Stephan: Bergoglio úr intenciója elég világos lesz itt. Az ember (nem egyedül Jézus, hanem mindenki) illetve az emberiség maga isten. … Isten valóban Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, de azért, mert ők igazhitűek. Isten természetesen minden teremtmény Teremtője. De Isten az itt tárgyalt értelemben csak azok Istene, akik hisznek benne: és nem csak úgy általában hiszik, hogy létezik valamilyen isten, hanem ahogy Jézus Krisztus mondja: Őt az igazságban imádják. Ebből következően Bergoglionak nyilvánvalóan egy másik istene van, és ez nyilván az ökumenizmus és a „mindenki meg van váltva tan” modernista bálványa.
Bergoglio ezt mondja: „Isten családi neve mindegyikünk saját családi neve.” – Mindenkié! Ez pontosan úgy hangzik, ahogy a kánon szavainak eretnek elferdítése. Jézus ezt mondta: „sokakért”. Isten minden teremtmény Teremtője, de a fenti értelemben nem mindenki Istene, hiszen a többség tudatosan elveti.
Hogy volt ez például a zsidókkal? Bár mint egész nemzet ők voltak a kiválasztott nép, Jézus közülük a nem-értőknek illetve nem-akaróknak mégis ezt mondta: „A sátán az atyátok (és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság.)” (Jn 8,44) És ezt Ő mondta, holott Ő maga természetesen minden teremtmény Teremtője – tehát a megszólítottaké is. De mivel az általa kiválasztott nép nem akart az igazságban hinni Benne, ezt mondta nekik: „A sátán az atyátok.” – Ki akkor ezek alapján Bergoglio atyja?
Hans-Peter: Isten tehát minden emberből áll össze. Nem megy ez már a panteizmus irányába? És Isten történelmet csinál velünk. És hogy magát megnevezze, Istennek embernevekkel kell magát ékesítenie. Önmagát tehát a történelemben az emberek által bontakoztatja ki? Hegel üdvözletét küldi!
Josua: Mi az értelme Bergoglio úr fejtegetéseinek? Bergoglio úrtól láthatóan nem várható el más, mint semmitmondó és értelmetlen vacak.
Hans-Peter: Sajnos, ön téved. Az, amit itt Bergoglio úr közöl, semmiképpen nem érdektelen vacak, ellenkezőleg. Világosan megvallja a zsinati szekta hitét: Az ember isten. Ezért kellett a zsinati szektának új misét bevezetnie. Lex credendi lex orandi. Egy áldozat bemutatása egy magasabb, az emberen kívül létező Lénynek, akinek neve Isten, e szekta hitével nem egyeztethető többé össze.
Bergoglio fenti szavaival ritka világosan fejezte ki a lényeget, melyben a katolikus hit a modernista tévhittől különbözik. Az a probléma, hogy a legtöbb katolikus nem tudja, hogy a zsinati szekta és a „tradicionalisták” közötti egész színház nem a helyes rítusért vagy a gregorián korálért folyó vita, hanem itt két alapvetően különböző vallás áll egymással szemben úgy, ahogy a tűz és a víz nem összeegyeztethető.
(forrás: www.poschenker.wordpress.com – 2013. december 20.)

A karácsonyfa - ahogy talán még nem gondoltál rá

Németországban - ahonnan a karácsonyfa-állítás szokása származik - a karácsonyfának többféle neve van. Az egyik a Weihnachtsbaum, ami szentesti fát jelent, a másik a Tannenbaum, ami jegenye-fenyőfát jelent, a harmadik a Christbaum, ami Krisztus-fát jelent. Engem ez a 3. név nagyon megfogott, mert Jézus életét a fenyőfa életéhez hasonlítja. Hogy milyen okokat, párhuzamokat találtam erre, azt szeretném leírni.
Az örökzöld fenyő a teremtés rendje szerint jóval tovább képes élni, mint bármelyik ember: vagyis emberi szempontból örök életű, mivel születésünk előtt már volt, és halálunk után is lesz.
Az idők teljességében Isten beleültette magát az emberi sorsba, beleültette magát Mária méhébe. Isten megtestesült. Az örök Isten időbeli létezést vállalt: születést, szenvedést és halált.
A fenyőfa élete is az ültetéssel kezdődik. A fenyőt tőben kivágjuk, az alsó ágakat lemetsszük és belefaragjuk a karácsonyfatartóba.
Ez a bűnösségünkre emlékeztet! Ezt a fát nem a vihar döntötte ki, nem azért halt meg, mert megöregedett, nem betegség okozta az élete végét. Mi vágtuk és vágjuk ki, úgy bánva a testével, ahogy nekünk tetszik.
A fenyő nem hal el rögtön. Míg van benne életerő, addig zöldell és árasztja illatát. Isten - mikor emberré lett- elültette magát a földbe, ahol mi élünk. Közénk jött, növekedett, zöldellt és árasztotta az irgalom illatát az emberiségnek. Mi mégis kivettük őt az életet adó földből és halálra ítéltük. /Iz 53,8/ Kínszenvedése hasonló a fenyőfáéhoz, mely fokozatosan elfonnyad és végül összes tűlevelét, szépségét és illatát elveszti értünk.
Aztán a fát bevisszük a nappaliba. Nem eldugjuk az előszobába vagy az éléskamrába! A nappali - ahogy az angol mondja: living room - az a hely, ahol élünk, ahol a lakásban a legtöbb időnket töltjük. Azzal, hogy a fát ott helyezzük el, az életünk középpontjában állítjuk. Leülünk mellé olvasni, talán még imádkozni is, és belélegezzük kellemes illatát. Vendégeket is hívunk, hogy a fa alatt töltsék velünk az időt.
Miért díszítjük a karácsonyfát?
Ez egy jó kérdés. Mivel lehetne ékesíteni a tökéletes embert?
"Úgy nőtt fel színünk előtt, mint a hajtás, mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt szép alakja, sem ékessége, hogy csodáljuk őt. Nem volt olyan a külseje, hogy kívánjuk őt." /Iz 53,2/
Talán ezért díszítjük fel.
Miért távolítjuk el a szobából mielőtt a tüskéit lehullajtaná?
Miért dobjuk ki az út szélére, mintha soha semmi közünk nem lett volna hozzá?
"Megvetett volt. Az utolsó az emberek között. Fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől eltakartuk arcunkat. Megvetettük, s már nem becsültük sokra." /Iz 53,3/
Amíg mindenkit meggyógyított és Isten bölcsességével beszélt, tömegeket vonzott. Most - hogy halálra ítélték, megkorbácsolták és eltorzult az arca - már mindenki kerüli. Fáj nekünk látni ekkora nyomorúságot, ezért iszonyodva elfordulunk Tőle.
De vajon mennyire fájhatott Neki a mi bűneink elviselése?!
Ha a zöldellő fával így tesznek, mi lesz a sorsa a kiszáradt fának?! /Lk 23,31/
Ez a költői kérdés nagy titkot rejt. Ha a bűntelen Jézusnak - az örök, zöldellő és illatozó fenyőnek - ez a sors jutott, akkor a mi bűnös életünk sem érdemel jobb sorsot. Megvan a mi életünkben is az ültetés, a növekedés és a kivágás ideje.
Kivágásunk nem egy alkalomból áll, hanem inkább többszöri, fokozatos roncsolódás. Fejszecsapások érik életünket: egy veleszületett betegség, egy-egy lelki trauma, egy autóbaleset vagy egy súlyos megbetegedés alkalmával, amikor megtörik az életünk és veszít az erejéből. Minél több csapáson vagyunk túl, annál inkább gyengülünk és kezdünk kiszáradni, hervadni.
Lehet azonban ezt passzívan elszenvedni és magunkba fordulni, és lehet még jobban kinyílva, illatozva odaajándékozni magunkat a ránkbízottaknak.
Jézus is a 2. utat járta: még a keresztúton is adott, még a kereszten is megbocsátott és imádkozott értünk.
Isten ajándékai vagyunk a környezetünk számára, de véges ideig!
Ezért ki kell használnunk a életünknek rendelt időt, hogy az emberek - látván jótetteinket - dicsőítsék a mennyei Atyát. /Mt 5,16/
Ki tudja, meddig szerethetünk?
Ki tudja, meddig szerethetnek minket?
A kivágott fenyőfa életünk mulandóságára is emlékeztet!
Ezt válaszolnám a címben feltett kérdésre: Azért fenyőfát teszünk a szoba közepére Karácsonykor, mert számunkra az Jézus Krisztus szimbóluma.
De talán nem is ez a válasz a lényeg, hanem az, hogy megértsünk valamit abból, hogy mit jelentett a Fiú számára a megtestesülés, és hogy mit jelentünk mi egymás számára.
Áldott ünneplést kíván: Balics Kornél