Dr. Wolfgang Nestvogel: Döntések a szakadék szélén (Entscheidungen am Abgrund)

 

Az egy héttel ezelőtti prédikáció címe ez volt: Egy világ a szakadék/pusztulás szélén (Eine Welt am Abgrund).

Ez a mélység a korai emberiség végső fázisa volt közvetlenül az özönvíz előtt. A Biblia kérlelhetetlenül tiszta képet fest erről a korszakról, benne pontos diagnózissal az akkor élt nemzedékről, mely fellázadt Teremtője ellen, és saját gőgös céljait követte, amiért el kellett pusztulnia.
Ezek után logikusan merül fel bennünk a kérdés, hogy vajon a mi generációnk mennyiben különbözik az özönvíz előttitől? Milyen közel vagyunk mi a szakadékhoz, és vajon miből fog a mi szakadékunk állani? Hogy ez a szakadék nem egy új özönvíz lesz, azt a Bibliából tudjuk, hiszen Isten megígérte Noénak, hogy még egyszer nem fogja ily módon elpusztítani a világot (vö. Ter 8,21-22).

De akkor mi vár a mi generációnkra, és gyermekeink generációjára?

A Biblia az emberiség történetét mutatja be a teremtéstől a beteljesülésig, azaz Jézus újraeljöveteléig. A Biblia az elejétől a végéig tudatosan egy célt követ. A cél tehát ismert a számunkra, de ennek pontos idejét a Biblia nem közli velünk, ütemtervet nem ad számunkra. És bár a Szentírás óva int a spekulációktól, arra felhívja a figyelmünket, hogy legyünk éberek, és hogy vegyük észre a jeleket (vö. Mt 24 és 25 f.). Az idők jelei olyanok, mint az útjelző kövek, melyek mind az irányról, mind a megtett, illetve még előttünk álló út hosszáról is adnak információt. Konkrét segítséget nyújtanak nekünk, hogy már a jelenben helyesen készülhessünk fel a jövőre. Azt mutatja meg nekünk, hogy az elkövetkezendő mélységtől hogyan menekülhetünk meg, hogyan kerülhetjük el, hogy magunk is belezuhanjunk e szakadékba.
Természetesen minden egyes ember, így a saját halálunk is egy mélység, amit nem kerülhetünk el, és ami felé életünk minden percében közelebb jutunk. Noé története azt mutatja meg, hogyan lehet – miközben egy egész nemzedék vakon rohan a pusztulásába –, az egyes embernek lelke pusztulását elkerülni.

Noé történetét jobban megértjük, ha ma körülnézünk, és felmérjük a mostani nemzedéket, ami vakon masírozik a szakadékba, vidáman menetel katasztrófája elé, mint azok a közmondás szerinti bárányok, amik a szakadék széléről készségesen vetik alá magukat a mélybe.

Isten az utolsó pillanatban is mindig megadja a lehetőséget a döntésre. A Biblia leírása a vízözönről és Noé családjáról arra utal, hogy ott, a szakadék szélén is születtek döntések. Mózes első könyvének 6. fejezete az akkori nemzedék tagjait nem terelt tömegként írja le, akiknek sorsa néhány napon belül dől el, és akik mintegy önhibájukon kívül sodródtak bele egy helyzetbe, ami a végzetük lett, hanem nagyonis tudatosan cselekvő emberekként, akik szabad akaratukból választották a gonoszt, tudatosan lázadtak Isten ellen.

Isten mindig gondoskodik olyan helyzetekről, melyekben az ember egyértelmű döntéseket hozhat. Ezzel teszi magát az egész generációt, és benne minden egyes embert egyenként felelősséget viselővé, azaz képessé a szabad döntésre. Mert csak ily módon válik az ember és a generáció felelősségre vonhatóvá.
Ma viszont [több évtizedes, mondhatni több évszázados tudatos rombolás után] az emberek nagyon nagy része már nem képes egyedül döntést hozni, felelősséget vállalni. Ráadásul napjainkban a tudatos erkölcsi és szellemi rombolómunka után még a pánikkeltés, a pszichológiai hadviselés is elérzésteleníti az embereket.
De Isten, ellentétben evilági "urainkkal", nem alkalmaz teremtményeivel szemben hangulatkeltő módszereket. Isten az embereket mindig olyan helyzetbe hozza, hogy azok tudatos döntéseket hozhassanak. – A Biblia világosan leírja, hogy Isten döntése (Ter 6,7: „Eltörlöm a föld színéről az embert…”) és a vízözön kezdete között legalább 100, de lehet, hogy 120 év telt el. Isten elég sok időt hagyott az embereknek a megtérésre, ami abból is kitűnik, hogy ez idő alatt többször elismételte döntését. Noé, akinek Isten több ízben is elmondta tervét, nyilván továbbadta kortársainak Isten világos szavait. (vö. Ter 6,13,14,17; 7,1,4)
Isten türelmes volt, és Noé kortársai nem néma statisztaként vettek részt a történésekben, nem kiskorú tömegként, amit az események magukkal sodornak. Nem, minden egyes ember gondolkodó egyénként viselkedett, akiktől Isten világos döntést követelt.

Eközben Noéval, akit beavatott terveibe, Isten szövetséget köt, vagyis „elkötelezi magát” Noéval szemben, mintegy „szavát adja” Noénak. Körülbelül így: „Megbízhatsz bennem, ez fog történni, te ezt fogod csinálni, és én melletted leszek.” Isten a katasztrófa előtt a lehető legnagyobb világosságról gondoskodik.
Jézus is beszél a vízözön előtti időkről, és hivatkozik Noé kortársainak a felelősségére: Mt 24,37-38: „Mert valamint a vízözön előtti napokban ettek és ittak, házasodtak és férjhez mentek, mindaddig a napig, melyen Noé bement a bárkába; és nem vették észre, míg el nem jött a vízözön és elragadta mindnyájukat, úgy lészen az Emberfiának eljövetele is.” Jézus e szavakkal bizonyságot tesz arról, hogy Noé kortársainak bőven megvolt a lehetősége, hogy felfigyeljenek Noé bárkaépítésére, mégsem tették, vagy nem törődtek vele, vagy egyszerűen csak ostobaságnak tartották.
Legyetek éberek és mindig készek; figyeljetek az idők jeleire; vállaljatok felelősséget, hozzatok felelős döntéseket! – int Jézus, mikor tanítványai a jövőről kérdezik őt.

Napjaink nemzedéke csakúgy, mint Noé kortársai nem élnek a döntés, a választás lehetőségével: esznek-isznak, házasodnak, de az idők jeleire nem figyelnek, ezek minden figyelmeztetés dacára hidegen hagyják őket.

A következő kérdés tehát így szól: Mi volt az, ami Noét megkülönböztette kortársaitól? Hogyan történt, hogy Noé teljesen más döntést hozott, mint javíthatatlan, vak és süket nemzedéke összes többi tagja? Erre a kérdésre a választ Szent Pál adja meg a Zsidókhoz írt levelének 11. fejezetében:
„Az igaz ember a hitből él.” (Zsid 10,38) – „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert az Istenhez járulónak hinnie kell, hogy ő van, és [Isten] az őt keresőknek megjutalmazója. Mivel hitt, azért épített Noé, kinyilatkoztatást nyervén a még nem látható dolgokról, isteni félelemmel bárkát családjának megmentésére, mely által elítélte a világot, és örököse lett az igazságosságnak, mely hit által vagyon.” (Zsid 11,6-7)
Noé tehát hitt Istennek, hitte azt, amit maga nem látott, de hallott Istentől. Az Istennek, az Istenben való hit nem valami erkölcsi teljesítmény, hanem ajándék Istentől. Olyasmi, amire az ember nem lehet büszke, amiért csak nagyon hálás lehet. A hit nem vallásos érzés, nem ködös reménykedés, nem spirituális nyitottság. A hit szilárd bizalom Istenben. Az ember a hit által hisz abban, amit nem lát. Szilárdan meg van győződve olyan tényekben, amiket nem lát. A hit a valóság, amire a hívő ember hagyatkozik. A hit arra a valóságra támaszkodik, ami a hívő emberen kívül áll. A hit nem önmagába néz, hanem kifelé, magától el. A hit olyan tényekről van meggyőződve, amiket nem lát. A hit az objektív valóság elfogadása, anélkül, hogy azt látná.
Jézus maga fogalmazta ezt meg, amikor Tamás apostolt megfedte hitetlenségéért: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,29)

Noé minden másnál jobban tisztelte Istent. De honnan vette Noé ezt a bizonyságot? Onnan, hogy Isten szólt hozzá. Noé felismerte, hogy Istenben egy valóságos személlyel van dolga. – És hogyan tudunk mi erről meggyőződni? Onnan, hogy Isten hozzánk is szól. A Bibliában Isten igéje, azaz Isten maga szól hozzánk. A Biblia ismeri a szívünket, vigasztal bennünket, szól hozzánk.

Isten Noé számára életének legnagyobb realitása volt. És ez volt Noé és kortársai között a legfontosabb különbség, a megkülönböztető-, a legfeltűnőbb ismertetőjel.
Aki hívő lesz, annak ugyanez lesz a legfontosabb megkülönböztető jele maga és a többi ember között. Ez nem lehet másképp, mert a hit az egész világképünket átalakítja, és a történéseket átláthatóvá, érthetővé teszi. És ezért vannak a hitnek gyakorlati következményei, amik a hívőt világosan érzékelhetően elválasztják hitetlen, vagy közömbös, vagy csak langyos embertársaitól.

 

1. A valódi hit magányos hit

Az embert Isten másképp látja, és ezért másképp is ítél róla, mint evilági környezete. Isten e világ teremtője, e világon minden az Ő tulajdona, minden Tőle függ, és élete végén mindenki felett Ő ítél.
A bűnös ember környezete számára veszély forrásává válik. A bűn nem csak Isten, de a teremtés rendjét is megsérti. A bűn az embereket és a dolgokat abból az identitásból akarja kiszakítani, amelyet Isten nekik rendelt.
Jó példa erre a német kormány legújabb törvénytervezete, mely szerint, ha elfogadják, 14 éves kortól bárki saját maga definiálhatja meg nemét teljesen függetlenül testi jegyeitől, azáltal, hogy a bíróságon ezt kérvényezi. A kiskorú kérvényezők esetében a bíróságnak egy szakértőt kell bevonni az eljárásba, de ennek a szakértőnek nem kell feltétlenül orvosnak vagy pszichológusnak lennie, hanem azok a transzgender szervezetek tagjai is lehetnek, miközben a szülőknek gyermekeik döntésébe semmilyen beleszólási joguk nem lehet. – Ez nem más, mint gonosztett, mellyel az ember egy másik embert hatalmába hajt.

Noé Isten akarata, parancsai szerint akart élni. A Biblia sehol nem mondja Noéról, hogy feddhetetlen, bűntelen vagy hibátlan ember lett volna. Feltehetőleg erkölcsileg sem volt sokkal magasabb rendű sok kortársánál. A különbség közte és ezek között nem a jó tulajdonságaiban volt, hanem Istenhez való viszonyában. „Noé Isten színe előtt járt.” (Ter 6,9)
Aki valóban hisz, akinek élő hite van, aki életét valóban Isten színe előtt akarja leélni, az kortársai számára különlegességnek számít. A valódi hit kezdetektől fogva magányos hit. Ez nem azt jelenti, hogy a hívő elvonul a világtól, hanem azt, hogy valódi hittel bíró ember minden korban nagyon kevés akad.
Isten minden embert egyenként hívja a hitre. Aki válaszol Isten hívására, az bűneivel együtt teljesen egyedül áll Istennel szemben. Az Istenhez vezető szűk kapun csak egyesével, egyedi döntés után lehet bejutni. De aki vállalja ezt a szűk kapun való átmenetelt, az emiatt nem csak embertársaitól szakad el, de élete további részére, amíg követi Istent, elnyeri Jézus társaságát, és Jézussal együtt áll majd Isten elé. A valódi hit azzal kezdődik, hogy az ember magányosan áll Jézus elé, de ettől kezdve soha nem lesz Jézus nélkül. Az Egyházhoz való tartozás arra is szolgál, hogy az igaz hittel rendelkező ember ezt a magányosságot, amit hite miatt a világ rá szabott, el tudja viselni.

Noé számára nem volt kérdés, hogy kinek akarjon tetszeni, embertársainak-e vagy Istennek. Pedig Noé nem akart kitűnni a többiek közül, nem akart más lenni, mint ők. De elsősorban Istenhez akart hű lenni. Nem kereste a magányosságot, de Istenért kész volt ezt magára venni, és elviselni, ha Isten így rendelte. És aki Istennel van, az van többségben, mert az ég angyalai, a szentek csapata, az üdvözültek, mind ezen az oldalon állnak.

Napjainkban ugyanígy történik: a hívő embert hitetlen környezete képtelen megérteni. A mai nemzedék, miként Noé idejében, túlnyomó részt hitetlen emberekből áll. Olyanokból, akik nem ismerik és nem is akarják megismerni Istent, és akik számára a hit belső lényege teljesen idegen. A magányos hit, a magányos hívő azonban nem hagyja magát a többségtől befolyásolni.

 

2. A valódi hit buzgó hit

Noé nem csak így-úgy, hanem nagyon pontosan teljesítette Isten parancsát. Pontosan azt és úgy tette, ahogy Isten megparancsolta neki. Jézus mondja: „Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat. .. Aki szeret engem, az megtartja tanításomat.” (Jn 14,15/23) A valódi hit hűséges és engedelmes.

Az átlag hívő ember sokszor azért kételkedik Isten szavában, azért nem engedelmeskedik, mert nem tudja elképzelni, hogy amit Isten tőle elvár, az hogyan teljesedhet be. Emberi eszével, gyenge hitével lehetetlennek tart olyan dolgokat, amiket maga nem ért, nem tart megtörténhetőnek. Noé helyében például kételkedne, hogy az állatokat miként terelhetné a bárkába.
A valódi hit tudja, sőt, meg van róla győződve, hogy Isten mindent megold, hogy Isten nem kíván lehetetlent, és ha valamit megparancsol, akkor Ő maga gondoskodik róla, hogy parancsa végrehajtható legyen. Így történt a vízözön előtt is: A kellő időben Isten maga vezette oda a bárkához az állatokat.
Noé tisztelte Istent, Noé hagyta, hogy Isten Isten legyen, azaz mindenható. Noé komolyan vette Istent, és ezért tudta, hogy amit Isten mond, annak úgy kell lennie. Ha Isten azt parancsolja neki, hogy a szárazon építsen fel egy másfél focipálya nagyságú bárkát, akkor gondolkodás nélkül épít.
Akkor is hűen és precízen teljesíti Isten parancsait, ha közben mindenki más azt mondja neki, hogy nevetségessé teszi magát, akkor is, ha kigúnyolják, akkor is, ha kiközösítik maguk közül, akkor is, ha szidalmazzák, vagy környezete közveszélyes őrültnek jelenti ki. Noé épített gúny ellenére, tétlenség, restség ellenére, bénító közömbösség ellenére.

Ha Isten Isten, akkor ostobák lennénk, ha inkább az embereknek hinnénk, mint Istennek. A valódi hit üdvös értelemben mindig hű és buzgó akar lenni.
„Ezt mondja az Úr: Átkozott az az ember, aki emberben bízik, aki halandóra támaszkodik, és szíve elfordul az Úrtól. … Áldott az az ember, aki az Úrban bízik, akinek az Úrban van a reménye.” (Jer 17,5/7)

 

3. A valódi hit hívogató hit

A Bibliából nem tudjuk meg, hogy Noé családtagjainak milyen volt a hite, de azt igen, hogy családja együtt dolgozott és együtt menekült meg vele, és Isten Noé fiait is belevonta a Noéval kötött szövetségbe.
Szent Péter apostol azt írja Noéról, hogy az igazság hírnöke volt (vö. 2 Pét 2,5). Az Istennel való békét csak a Jézusban való hit adhatja meg. Méltányosságot Istentől csak akkor kaphatunk, ha békében vagyunk Istennel. Szent Pál apostol írta a Zsidókhoz írt levelében: „Noé isteni félelemmel épített bárkát családjának megmentésére, mely által elítélte a világot, és örököse lett az igazságosságnak, mely hit által vagyon.” (vö. Zsid 11,6-7) „Elítélte a világot”, ez annyit jelent, hogy tettével emlékeztette kortársait arra, hogy hitetlenségük miatt Isten ítélete alá fognak esni. Ezen kívül a bárka építésével arra is emlékeztette őket, hogy kortársainak szükségük van segítségre, Isten irgalmasságára a megmeneküléshez.
Ez utóbbi minden keresztény igehirdetés első feladata: „Problémád lesz Istennel, ha nem hagyod, hogy megmentsen; mert neked szükséged van a megmentésre, a megváltásra!” Senkit nem szabad engedni a pokolba jutni anélkül, hogy előbb ne figyelmeztessék erre a veszélyre, és hogy előbb ne imádkozzanak érte. A bárka másfél focipálya nagyságú volt, elég nagy ahhoz, hogy Noé családján kívül más ember is megmenekülhessen benne; Noé bizonyára megkérdezte társait, hogy ki akar vele menni – de senki nem felelt igennel.

A mi helyzetünkben a legfontosabb a fenntartás nélküli szolgálás. Isten szeret bennünket, és nem akarja, hogy elvesszünk.

1951. november 28-án egy angol teherszállító hajó egy nagy viharban zátonyra futott az Északi tengerben az Ems folyó torkolatánál fekvő Borkum sziget előtt és kettétört. Egy háromfős mentőcsónak jött a hajó 15 fős legénységének a megmentésére. A mentést csak úgy lehetett megoldani, hogy a kis csónak a hajó törzse mellé úszott, és amikor a legkedvezőbb pozícióba ért, elhangzott a kapitány kiáltása: Ugorj! A csónak húszszor húzott el a hajó mellett, míg 13 embert, akik ugrottak, fel tudott venni. De két embernek hiába kiabáltak, azok nem merték megkockáztatni az ugrást. Végül egy hullám elsodorta őket, és vízbe fulladtak.

A Jézushoz való feltétel nélküli ugrás is bátorságot kíván, mert el kell hagynunk megszokott és biztosnak vélt korábbi életünket. Holott ez a mostani élet már régen nem is annyira biztos, és bizonyosan nem tud bennünket az elkövetkezendő vihartól megvédeni.

„Kitartástokkal megmentitek lelketeket. Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap, mert mint a tőr, úgy fog lecsapni a föld színének minden lakójára. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe előtt.” (Lk 21,19/34-36) – „Aki mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 24,13)

http://katolikus-honlap.hu/2101/predik2.htm

CORPUS CHRISTI! AMEN?

Valóban hiszik még mindig a katolikusok a valóságos jelenlétet?

Athanasius Schneider püspök megrendítő és igaz gondolatai a kézre áldozásról és a katolikus hittel való összefüggéséről:

„Egy kazahsztáni vallásközi találkozón, amelyen részt vettem, az egyes vallások legszentebb valóságairól beszélgettünk. Egy imám azt mondta, hogy muzulmánok számára a legszentebb dolog a Korán könyve arab nyelven, és a következő szavakkal húzta alá állítását: »Az istengyalázás aktusa lenne, ha valaki mosatlan kézzel merészelné érinteni az arabnyelvű Koránt.« Amikor ezt a kijelentést hallottam, spontán módon megjelent szemeim előtt a kézbeáldozás, amelyet szinte bármilyen egyértelmű szakrális gesztus nélkül és természetesen kézmosás nélkül fogadnak. Ez a magatartás világszerte szabálynak számít a katolikus templomok nagy többségében.

Elképzeltem a következő lehetséges szituációt: ha ez a jámbor imám egyik napon véletlenül betévedne egy katolikus templomba, ahol a szentáldozást közvetlenül a hívek kezébe szolgáltatják ki, akik egy gyorsan haladó sorban közelednek az áldozáshoz, megkérdezhetné: »Mi ez a kis fehér kenyér?«

Egy katolikus válaszolná: »Ez Krisztus.«

A muzulmán nem érti: »Ez bizonyára csak egy jel, vagy Krisztus szimbóluma.«

De a katolikus ellentmondana: »Nem, ez nem egy szimbólum, vagy egy szent tárgy. Ebben valóságosan jelen van Krisztus.«

A muzulmán tovább erősködne: »Krisztus bizonyára csak lelkileg, vagy szimbolikusan van jelen benne.«

A katolikus ismét tagadná: »Nem, Krisztus valóságosan és ténylegesen jelen van Testének és Vérének szubsztanciájában, lelkével és teljes istenségével.«

A muzulmán ismét kérdezné: »Akkor tehát hitetek szerint ez a kis kenyérdarab számotokra a ti Istenetek, és így az, ami a legszentebb?«

»Igen,« – helyeselne a katolikus – »ez a kis kenyér valóban a mi élő Istenünk személyesen emberi Testével és Vérével, és nem csak egy szent tárgy, mint a ti Koránotok.«

A muzulmán azonban mondaná: »Ha ti a ti Isteneteket, aki számotokra a legszentebb, ilyen banális módon kezelitek, akkor nem hisztek benne. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy tényleg meg vagytok győződve arról, amit az imént állítottatok.«

(Athanasius Schneider ORC, a kazahsztáni Asztana segédpüspöke: Corpus Christi. Gondolatok a szentáldozásról és az Egyház megújulásáról. Stella Maris Alapítvány, Budapest, 2014. Fordította: Kovács Ervin Gellért OPraem. 42–43. o.)

Simon Gábor atya elmélkedése a kérdésről, összhangban Athanasius püspökkel és az Egyház töretlen hagyományával:

Hamvazószerda: A bíboros arra kéri a híveket, hogy NE menjenek templomba

 

Hamvazószerda a nagyböjt kapuja, a megújulás ideje, de ezen a napon ne menjenek templomba - írja a Westminster bíboros Vincent Nichols egy február 13/14-i lelkészi levélben.

Tiltakozik, hogy "templomaink biztonságosak, ha a védelmi intézkedéseket betartják ,de mindannyian nagyon vigyáznunk kell a túl messzire való utazásra.”

Nichols arra kérte papjait, hogy ne hozzanak "extra rendelkezéseket" hamvazószerdára. Középpontjában a koronavírus áll: "Óvatosnak és együttműködőnek kell lennünk a meghozandó intézkedésekben, hogy megvédjük magunkat és megvédjük másokat.”

A hamvazkodás számára (csak) "külső jel", ezért felhívja a híveket, hogy "sokkal többet" koncentráljanak a Krisztus felé irányuló "a szív belső, spirituális mozgására".

Mivel ehhez nincs szükség templomra, azt javasolja, hogy hamvazószerdán gyűljenek össze "egy ideig" otthon, tegyenek keresztet egymás homlokára, és olvassák el a lelkészi levélben szereplő koronavírus imát.

"Idén ezt így lehet a legjobban megcsinálni, nem templomba járással" - mondta Nichols.

A Gloria.tv információi szerint sok plébános elutasította a levél felolvasását a vasárnapi mise során.

https://gloria.tv/post/yNUnWChRikg426tAMAb38ZUKp

Homoszex pszeudo-házasságot hajtottak végre az argentin egyházban

 

Fabián Colman szalézi atya február 6-án megkísérelte az argentin Nuestra Señora de la Merced plébánián két férfit "házasságát" összekötni, egyikük nőnek volt öltözve - jelentette a Telam.com.ar.

A nőnek öltözött férfi, aki magát "Victoria" Castro-nak (46) nevezi, azt állította, hogy Colman atya "értékelni akarta az emberek szeretőképességét", és hogy a pap konzultált Río Gallegos egyházmegyével.

Río Gallegos püspök, Jorge Ignacio García Cuerva azt válaszolta, hogy nem engedélyezte a homoszex előadását. Ragaszkodott ahhoz, hogy az egyházmegye minden embert elkísérjen "abban a jogos vágyban, hogy Isten áldását megkapja", és hogy ebben az esetben nem jár szentség. Garcia szerint a szóban forgó papot "megfelelően figyelmeztették", bármit is jelent ez.

https://gloria.tv/post/YP9kZEtWqR2r2hRCdfvgM1Cfv

Az őrültek házába vezető vonat és hamispróféta füstje

 

Ferenc pápát nem lehet komolyan venni abban, amit mond - írja az argentin Caminante-Wanderer.Blogspot.com (február 7).

A blog számára értelmetlen úgy reagálni Ferenc pápa szavára, mintha "őszinte és pszichésen kiegyensúlyozott ember lenne". Caminante ezt egy ellenőrrel magyarázza, aki az igazgatóval együtt mentális otthonba látogatott. Volt egy őrültek csoportja, akik alkottak egy kis vonatot, és a mozdony zaját és füttyét utánozva rohangáltak.

Az ellenőr azt mondta az igazgatónak: "Úgy tűnik, jól érzik magukat ezzel a játékkal." Erre az igazgató így válaszolt: "Igen, jól érzik magukat, a probléma a füst kellemetlenségével jár."

Caminate elmagyarázza: "Bergoglio egész pápaságán keresztül kis vonatot játszik. A probléma velünk van, akik vitatkoznak a vonat által kibocsájtott füst káros hatásain."

Bergoglio Caminate szerint trükkös, aki konzervatívnak tettette magát, hogy Quarracino bíboros püspökké tegye. Aztán új Assisi Ferencnek tettette magát, aki megújítja a Kúriát, hogy pápává válhasson.

"Nekünk, argentinoknak könnyebb megérteni őt és felismerni gonosz tetteit, mert argentin, Buens Aires-ből származik, peronista és jezsuita, aki mindenkinek elmondja, mit akar hallani" - írja Caminante: "Ez a kombináció nagyon mérgező."

A blog elismeri, hogy Ferenc pápa megsemmisítette a pápai magisztériumot: "Ezt természetesen nem eretnek és ártó akaratból tette, hanem sajátos pszichológiája és mérgező háttere miatt."

https://gloria.tv/post/9HPBCKR1aBqG6zJefgBdNyVF2

Döntött a kommunista-fasiszta kormány, jön a vakcinaigazolvány – Ezt kell tudni az új okmányról.

A kormány döntött arról, hogy a magyar állam védettséget igazoló okmányt vezet be, amelyet azok kaphatnak meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen vagy bizonyítottan átestek a betegségen – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

 

A miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón közölte: ilyen okmányt az kaphat, aki már megkapta a koronavírus elleni második oltás is. Tájékoztatása szerint ebben az esetben az okmány érvényességi időt nem tartalmaz majd, hanem az oltás beadásának időpontját rögzíti, hiszen – mint mondta – az egyes vakcinák által nyújtott védettség hosszáról még nincs pontos információ.

Gulyás Gergely hozzátette: szintén védettséget igazoló okmányt kaphat az, aki a koronavírusból felgyógyultnak minősül.

Ebben az esetben az igazolvány érvényességének kezdete lehet a kórházból történő elbocsátás napja vagy a pozitív PCR-teszt utáni első negatív PCR-teszt időpontja, vagy az első pozitív PCR-tesztet követő tizedik nap

– közölte.

Elmondta azt is: az okmányhoz jutás harmadik lehetősége – amely az előző kettővel szemben nem ingyenes, hanem költségtérítés ellenében vehető igénybe –, ha valaki hitelesített laborban végzett vérvizsgálattal igazolja az antitestek jelenlétét. Ebben az esetben az igazolvány érvényességi ideje a vizsgálattól számított négy hónap.

„Azt reméljük, hogy az okmány is hozzájárulhat ahhoz, hogy az élet mielőbb a normális kerékvágásba térjen vissza” – mondta a miniszter, aki ugyanakkor jelezte, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról, milyen jogosultságokkal jár majd az okmány.

https://hirado.hu/belfold/cikk/2021/02/11/dontott-a-kormany-jon-a-vakcinaigazolvany-ezt-kel-tudni-az-uj-okmanyrol/?fbclid=IwAR2A8N8pPE8mmJpcKgdm2e36Uv1b7zeEzVpi3WZpuIpkVN3Xv9oXcCGO4YU

Döntött a háttérhatalom által kinevezett kormány: bevezetik a védettséget igazoló okmányt Magyarországon.

Szerdán ismét ülésezett a kormány, Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón számolt be a fejleményekről. Bejelentette: érkezik a védettséget igazoló okmány. Több mint kétmillióan regisztráltak már az oltásra, optimista forgatókönyv szerint ennyi embert március végéig be lehet oltani, de legkésőbb április végére mindenki megkaphatja a vakcinát, aki regisztrál - ismertette a miniszter.

A következetes szabályok melletti védekezésnek köszönhetően sikerült megfékezni a második hullámot, ám az adatok egy ideje nem mutatnak csökkenést, miközben Európában már a harmadik hullám zajlik. A brit mutáns is megjelent Magyarországon, ezért áll fent a betegek számának növekedése - mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón.

A miniszter közölte: a mai napon át fogja lépni a 300 ezret a beoltottak száma. A várt vakcinaszállítmányok ismeretében a jövő héten folytatni fogják a legidősebbek és a krónikus betegek oltását, illetve visszatérnek azokba a szociális intézményekbe, ahol korábban el kellett halasztani az oltást.

Az EU-s vakcinabeszerzésből majdnem 10 millió embert tudnánk beoltani, de mivel lassan érkeznek a vakcinák, megállapodtak az oroszokkal, akik 1 millió embernek elég vakcinát küldenek, februárban 200 ezer adagot. Jövő héten pedig félmillió adag kínai vakcina érkezik majd Magyarországra. Az NNK még vizsgálni fogja a kínai vakcinát, ezt követően kezdődhet a Sinopharm oltóanyagánakfelhasználás.

További vakcinagyárakkal is tárgyalnak, nyugatról és keletről is próbálnak vakcinákat szerezni - tette hozzá Gulyás.

Védettésget igazoló okmányt vezet be a magyar állam.

- jelentette be a miniszter ilyet az kaphat, aki megkapta a második oltást, illetve azok is megkapják az okmányt, aki felgyógyult a vírusból - itt az érvényesség kezdete a kórházi elbocsátás napja, vagy a legelső negatív PCR-teszt időpontja, vagy pedig az első pozitív tesztet követő 10. nap.

A harmadik lehetőség az, ha valaki laborvizsgálattal igazolni tudja, hogy tünetmentesen átesett a fertőzésen - ebben az esetben 4 hónapig lesz érvényes az okmány. Ebben az esetben az igénylőnek saját költségén kell beszerezni a laboratóriumi igazolást arról, hogy van COVID-antitest a szervezetében.

Még nem született döntés arról, hogy a védettséget igazolni tudók milyen jogosultságokat kapnak majd, de remélhetőleg ez a rendszer is megkönnyíti majd a nyitást.

- tette hozzá Gulyás Gergely.

Jövő héten indul online konzultáció a nyitsáról, az élet újraindításáról, ez a vakcinainfo.gov.hu oldalon lesz majd elérhető, ismertette Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Átlépte a kétmilliót az oltásból regisztráltak száma - ismertette Gulyás Gergely, aki szerint ez később akár 4 millió is lehet. Optimista forgatókönyv szerint március végéig kétmillió embert be fognak tudni oltani a kancelláriaminiszter szerint, reálisan inkább április végére kaphatja majd meg mindenki a vakcinát, aki regisztrált.

A konzultáció eredményét és a menet közben érkező járványügyi adatokat kell majd figyelembe venni akkor, amikor a kormány február végén, nagyjából két hét múlva dönt a korlátozásokról

- vázolta Gulyás Gergely. A legtovább egész Európában a határátlépések korlátozása maradhat fent, de aki be van oltva, annak nem kell karanténba vonulnia, tette hozzá.

Látunk esélyt arra, hogy bizonyos korlátozásokon már márciusban lehessen lazítani, ez két dologtól függ majd: a konzultáció eredményétől és a következő két-három hét járványadaiatól

- felelte egy másik kérdésre.

Kérdésre válaszolva Gulyás közölte, a kínai vakcinából az egy embernek elegendő mennyiségű oltóanyag 10 ezer forint felett van. Korábban Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV híradójának megerősítette, hogy az orosz Szputnyik V vakcinából a két dózis kevesebb, mint 6000 forintba kerül.

A 60 évnél idősebbek beoltása után kezdődik a kormánytagok beoltása - mondta egy másik kérdésre.

Folyamatban van egy fogyasztóvédemi vizsgálat a Nemzeti Oltóközpont ellen, ők úgy fogadtak el előlegeket, hogy az oltóanyag nem áll rendelkezésre, és a miniszter tudomása szerint nem is tudtak még vakcinát vásárolni. Gulyás Gergely azt javasolja mindenkinek, hogy regisztráljon, akkor az államon keresztül hamarabb vagy biztonságosabban részesülhet oltásból.

Uniós források, bértámogatások

Az EU-s helyreállítási alapból Magyarország mintegy 1500 milliárd forintot a felsőoktatásra fordít majd, ez lesz a gazdaságújraindítási akcióterv második ütemének középpontjában áprilistól - mondta a miniszter. Emellett a kormány nagy összeget szán a gazdaság modernizációjára és az agrárium reformjára.

A bértámogatások kifizetését felgyorsította a kormány, az igényelt 40 milliárdnyi támogatásból 36 milliárdot eddig megítéltek a kormányhivatalok, ebből 35,5 milliárdot tegnapig ki is fizettek.

Fotó: MTI/kormany.hu/Botár Gergely

Abortált agyak? Paglia intézménye az abortuszt védi

 

Pier Davide Guenzi atya, a erkölcs(telenség) teológia professzora a római II. János Pál Családi Intézetben azt állítja, hogy az 1978-as olasz abortusztörvénynek "jó szándéka volt", de egy "rossz alkalmazás" tette tönkre.

Guenzi bolond nyilatkozatot tett egy február 7-i élő közvetítésben, amelyet Arnaldo Casali újságíró, az Intézet Kommunikációjának volt vezetője vezetett.

Guenzi szerint alapvetően figyelmen kívül kell hagyni az abortusz létét. Ehelyett inkább egy (nem meghatározott) "tudatosságot kell felkelteni az élet témájáról", nem pedig "egy törvény negatív megítélését".

A LaNuovaBq.it előtt Casali kimondta azt az abszurditást, hogy a gyilkos abortusztörvény az abortuszra úgy vonatkozik, mint az önvédelem a gyilkosságra: "Önvédelem esetén az ember megöl egy másik embert anélkül, hogy támogatná a gyilkosság legalizálását."

Casali megerősítette, hogy az életfolyamot "hosszan előkészítették az intézet néhány professzorával, kezdve Gilfredo Marengo professzorral", a dékánhelyettessel.

Az intézmény kancellárja a botrányos érsek és Ferenc pápa-barát Vincenzo Paglia. Január 29-én az intézet az interneten közzétette a őrült állítást, miszerint "az abortusz jogának védelme nem jelenti az abortusz védelmét".

https://gloria.tv/post/o1qtteW3Uc1F1HeDFeevVC39G

Üzenet Jennifer által 2021. február 9-én

2021. február 9.
Reggel 8:00.

Gyermekem, azt kívánom, hogy mondd el a világnak, hogy ettől a csütörtöktől kezdve, Édesanyám tiszteletére, amikor Szeplőtelen Fogantatásként jelentette be magát, mindenki imádkozzon rózsafüzért az ő tiszteletére. Azt kívánom, hogy ezt a rózsafüzért minden első szombaton mondják el a következő kilenc hónapban. Minden elmondott rózsafüzér egy-egy fénygyöngy, amely elkezdi majd áthatolni a sötétséget erről a földről. És elkezdi majd meggyógyítani ezt a világot a kétségbeesésből, amely oly sokakat legyőzött. Most menjetek előre, mert Én Vagyok Jézus, és ne veszítsétek el a reményt, mert az Én Irgalmasságom és Igazságosságom fog győzedelmeskedni.

https://wordsfromjesus.com/

„A nép üdve én vagyok, mondja az Úr”

 

Tegnap mondta nekem valaki, hogy ne siránkozzunk, persze, nehéz a mostani helyzet, de szüleink, nagyszüleink a mostaninál sokkal nehezebb időket éltek át. Feltételezem, hogy mindannyian elgondolkodtunk már ezen, netán olykor el is szégyelltük magunkat, hogy tényleg, nekik mennyivel nehezebb volt, mégsem zúgolódtak….

Azt hiszem, ez a nézet, mármint, hogy őseinknek sokszor mennyivel nehezebb volt, elsősorban abból fakad, hogy e vélemény hangoztatói és védelmezői nem látják át a mostani valóságot. Hogy egyfelől valóban elhiszik, hogy egy igazi járvány dúl a világon, másfelől azt gondolják, hogyha mindent alázatosan megtesznek, amit előírnak nekik, akkor ennek az egész őrületnek hamarosan vége lesz. Magyarul: Restek arra, hogy meglássák a valóságot és szembenézzenek vele.

A fegyverrel vívott háborúkban természetesen vannak pillanatok, amikor az emberek pillanatnyi – fizikai – helyzete sokkal súlyosabb, mint a mienk most. De helyzetünk megítélésében nem ez a döntő. Hanem az, hogy az egész világot egy hazugsággal döntik romba. A háborúkban az ellenségünk nem állítja azt, hogy csak a mi életünket, egészségünket védi, amikor kirabol bennünket. A háborúkban nem csak ellenséges katonák harcolnak, hanem saját katonáink is, akiktől védelmet remélhetünk. Most mindenki igazi ellenségként viselkedik velünk. A fegyverrel vívott háborúknak egyszer vége szakad, ez törvényszerű. Ami most folyik, annak – ha Isten nem lép közbe – soha, de legalábbis belátható időn belül nem lesz vége. És az egész világra kiterjed, nincs sehova menekülni, nincs sehova elbújni előle. De talán, ami a mostani helyzetet a leginkább elviselhetetlenné és egyedülállóvá teszi, az az emberek összetartozásának a lehetetlenné tevése. A közösségek, a barátságok, a családok szándékos szétzúzása, az emberek elszigetelése egymástól. Ez az, ami a legjobban kiszívja belőlünk az erőt.

„Salus populi ego sum, dicit Dominus: de quacumque tribulatione clamaverint ad me, exaudiam eos: et ero illorum Dominus in perpetuum.” – „A nép üdve én vagyok, mondja az Úr. Bármely szorultságban kiáltanak hozzám, meghallgatom őket, és mindörökre Uruk leszek.” (Pünkösd utáni 19. vasárnap – Introitus)

Klaus Schwab a WEF alapítója és elnöke új könyvéből valók a következő mondatok: „Közülünk sokan kérdezik, hogy a dolgok mikor fognak normalizálódni. A rövid válasz így hangzik: soha. Semmi nem lesz soha többet megint olyan, mint korábban. … Néhány elemző válaszútról beszél, mások bibliai méretű súlyos válságról – az eredmény ugyanaz: A világ, amit 2020 januárja előtt ismertünk, nem létezik többé, az a világ a pandémia kontextusában feloszlott. Olyan radikális változások előtt állunk, hogy egyes szakértők már korona előtt (BC), és korona utáni (AC) időről beszélnek.”
Tájékoztatásul: az angol nyelvcsaládban BC a Krisztus előtti időt jelenti: Before Christus, AC pedig After Christus, Krisztus után – azaz Krisztus születésnapja időszámításunk fordulópontját jelenti. Ha tehát most Schwab és szövetségesei BC és AC alatt a korona előtti és utáni időt jelölik, vagyis ezt az állítólagos koronajárványt teszik meg a történelem markáns fordulópontjának, azzal egyúttal Krisztus születésének az emberiség történelmére gyakorolt jelentőségét homályosítják el, vagyis egy újabb lépést tesznek Isten végleges trónfosztásához.
Schwab így folytatja: „Az új normalitás radikálisan különbözik attól, amit most fokozatosan magunk mögött hagyunk. Eközben a világ milyenségéről alkotott meggyőződéseink és feltételezéseink közül sok minden válik majd füstté.”

Nem sokkal a kormányok által kikiáltott rendkívüli helyzet bevezetése és az első döbbenet elmúlta után egyre többen és többen fedezték fel, hogy itt valójában valami nagyon nagy hazugságról, csalásról van szó. Ettől kezdve leleplező, felvilágosító cikkek tucatjai jelentek meg napról napra az alternatív internetes oldalakon. Új hősök, új küzdőcsoportok, új barátságok születtek. Az ellenállók jelentős része vállalta mindazt a komoly egzisztenciális veszteséget, ami harcukkal járt. Minél súlyosabbá vált a helyzet, annál mélyebben ástak bele a történésekbe, annál súlyosabb visszaélésekre, hazugságokra, szándékos károkozásra találtak. De többségük a komoly veszélyek ellenére is tovább folytatta önként vállalt munkáját. Még akkor is, ha ezt jelentős kisebbségben és egyre radikálisabb szembeszéllel kellett tenniük. Komoly elismerésre és csodálatra méltóak valamennyien….

És mégis ….

Talán nem is rögtön az első időkben, talán csak most, a végső stádium közeledtekor egy különös jelenségre lehetett felfigyelni: A megszólaló tudósok, orvosok, kutatók közül egyre többen hozták így vagy úgy szóba a vallást, Istent, világnézetüket. És tartották szükségesnek, hogy „valljanak”, még olyankor is, amikor ez egyáltalán nem tartozott a témához. Így lehetett megtudni, hogy korunkban az igazságot védők túlnyomó része ateista, buddhista, közömbös, evolúció-hívő, egyház- és katolikus-ellenes.
Ezért aztán jogosan vetődik fel a kérdés: Ha ők ezen a téren, saját sorsuk tekintetében ennyire restek az igazságot felkutatni, vagy ennyire konokul tagadják az igazságot, akkor mennyi erkölcsi joguk van arra, hogy a korona-hívőket azzal vádolják, hogy elferdítik vagy tagadják az igazságot, illetve egyáltalán nem is akarják megismerni az igazságot?

De a következő kérdés még fontosabb és sorsdöntőbb: Miért segítsen Isten olyanoknak, akik „szorultságukban” nem Hozzá kiáltanak, sőt még tagadják is Őt? Miért segítsen Isten olyanoknak, akik csak egy evilági kérdésben ismerik fel az igazságot, de a nagy, a valóban sorsdöntő kérdésben: életük értelmében, céljában nem is akarják megismerni az igazságot?! Miért segítsen Isten ma azoknak, akik szenvednek a koronaőrülettől, de egyébként Őt nem ismerik el Uruknak, Teremtőjüknek, Megváltójuknak? És miért segítsen a mai embereknek, amikor a tények azt mutatják, hogy alig akadnak már olyanok, akik az Ő parancsait teljesítik, azaz Őt imádják? Urunk mondta: „Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem.” (Jn 14,21)

Annak érdekében tehát, hogy mi ebben a nagy veszedelemben és zűrzavarban igaznak találtassunk majd, nekünk Isten országát és annak igazságát kell keresnünk, és minden bajunkban Istenhez kell kiáltanunk, és magunkat Istenre kell bíznunk! (v. ö. Mt 6,31-34)

http://katolikus-honlap.hu/2101/restseg.htm

Amazóniai karácsony: Sok bőr és szexi piros melltartók (+18?)

 

Afonso Lamberti Obici ferences atya az interneten képeket közötl Missão São Francisco-ból, a brazíliai Jacareacanga községhez tartozó faluból.

Az egyik szeptemberi kép azt mutatja, hogy egy festett Lamberti egy Novus Ordo eucharisztiát vezet, indián fejdíszt visel, két lány, feltehetően két akolitus veszi körül.

A 2020-as "amazóniai karácsonykor" könnyed piros melltartóban öltözött plébániai lányok gyönyörködtek a templom szentélyében a betlehemi jeleneten. Az erdőben meztelenül kell menniük.

Az egyik ilyen melltartós lány a Szűzanyát képviselte egy élő betlehemi jelenetnél. Egy félmeztelen férfi képviselte Szent Józsefet.

Obici atya megfosztotta koronájától és palástjától az Aparecida Szűzanya szobrot, aki Brazília védőszentje, és valami "inkulturált" figurává változtatta.

A TraditionInAction.org (január 24) szerint ő is untatta a helyieket a Ferenc pápa buzdításával, a Querida Amazoniaról szóló előadásokkal.

https://gloria.tv/post/1vRQveL9fAGSB6wS2wEjVCX8F

Német szinodalitás az őrültek házába

 

A német szinodalitás kétnapos online konferenciát szervezett február 4–5-én, 229 előre kiválasztott résztvevővel.

A legőrültebb kijelentések közé tartozott Regina Nagel, a Női Plébániaasszisztensek Szövetségének szövetsége, aki a püspököktől érdeklődött: "Mit tesz azért, hogy a papi hivatás vonzóvá váljon a nők számára?"

Matthäus Karrer, a stuttgarti rottenburgi segédpüspök közölte, hogy "a tan és a hagyomány megsértése elkerülhetetlen lesz, ha az egyház hatalmát igazságosan ellenőrzik, megosztják és elosztják".

A legtöbb tag (érvénytelenül elrendelt) női papokat és engedélyt szeretne tiltott szexuális gyakorlatokhoz.

Georg Bätzing limburgi püspök, a német püspökök elnöke a viccgyűjtés után bejelentette, hogy a következő őszi ülésen, amely valószínűleg szintén online zajlik, a (vicc) határozatok elfogadását tervezik.

https://gloria.tv/post/nqmiwH4m4znw2CRNCCMg4WUBb

Illés pátriárka szava: Mindenért Istennek adjunk hálát – a sebekért, amik formát adnak

 

Michelangelonak Mózes szobrát kellett elkészítenie. Egy nagy követ vagy inkább egy hatalmas bálványt hoztak neki. Segédjével együtt elment megszemlélni. Gyönyörködve járta körbe. Aztán elgondolkodott, nézte a követ és így szólt: „Én Mózest látom benne.“ Segédje ámulattal válaszolt: „ Mózest? Hisz‘ ez egy kő, nem Mózes.“ Mire Michelangelo: „“De én őt látom benne. “ „És mit kell tenni ahhoz, hogy tényleg ott legyen?“ Michelangelo így válaszolt: „Mindennek, ami nem Mózes, el kell tűnnie.“ „És ez miképpen történik?“ „Véső, kalapács és sebek. A sebek azok, amik formát adnak.“

 

Így történik ez velünk is. Mindennek, ami bennünk nem Jézus, el kell tűnnie. És hogy történik ez? A sebek azok, amik formát adnak. Istennek bizonyos próbákat, szenvedéseket kell ránk bocsájtania, néha felebarátaink által, akik kiosztanak bennünket vagy bizonyos mértékben igazságtalanul járnak el velünk szemben vagy veszteségeket kell elszenvednünk, a számunkra legdrágábbak halálát… A sebek azok, amik formát adnak. Ám a sebek tönkre is tehetik a művet – mégpedig akkor, ha elutasítjuk őket. Mindenért hálát kell adnunk. Mindent el kell fogadnunk. Ahhoz, hogy ezt az ember meg tudja tenni, tudatosítania kell saját bűnét. Világosságra, megismerésre, őszinte önkritikára van szüksége, hogy képes legyen igaz módon és hálával látni: Igen, ez a seb az én nemtörődömségem, gondatlanságom, hedonizmusom, önfejűségem miatt ért, vagy valami sokkal súlyosabb dologért, amit tettem. A sebek azok, amik formát adnak. Azaz meg kell tanulnunk hálát adni. Hálát adni Istennek mindenért. Ez egyszerű dolog. Kipróbálhatom. Sok tíz, lehet száz példa van arra, hogy hogyan működik ez. Nem 99%-ban, hanem 100% -ban működik ez. Mindannyiunknak van valamilyen szenvedése és éppen az a kérdés, hogy ezt a szenvedést – legyen az kicsi vagy nagy – hogyan fogadjuk, és hogyan tudunk érte hálát adni. A 118. zsoltárban ezt olvassuk: „Napjában hétszer zengem dicséreted, mert rendeléseid mind jogosak.“ (Zsolt 112,164) Ez annyit jelent, hogy ha valami rossz is ér, hálásnak kell lennünk, hálát kell adnunk az Ő, úgymond igazságos eljárásért velünk szemben, mert Ő a legfőbb jót akarja nekünk. Mondhatná erre valaki: „Mit jelent ez? Hiszen ez Isten kicsúfolása; hogyan lehetnék hálás azért, ha valami rossz ér.” Automatikusan felvetődik a gondolat: „Miért?” és ezután jön az önsajnálat, a lázadás, a harag… De nem az ördög iránt, amelytől a rossz ered, hanem Isten iránt. Ha azonban a düh vagy a tanácstalanságba süllyedés helyett hálaadásba kezdek, Isten a rosszat is jóra fordítja, főleg ha a legnehezebb helyzetekben sem vesztem el a Vele való kapcsolatom – ez a legfontosabb!

Letöltés: Illés pátriárka szava: Mindenért Istennek adjunk hálát – a sebekért, amik formát adnak

Wolfgang Nestvogel: Egy világ a szakadék/pusztulás szélén

Ter (1 Móz) 6,1-8: „Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön és leányaik születtek, az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. Ekkor az Úr így szólt: "Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen." Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei. Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében. Ezt mondta az Úr: "Eltörlöm a föld színéről az embert, akit a földön teremtettem: az embert az állatokkal, a csúszómászókkal és az ég madaraival együtt, mivel megbántam, hogy teremtettem őket." Noé azonban kegyelmet talált az Úr szemében.”

George Orwell „1984” című híres könyvében egy jövőbeli, az állampolgárok felett totális felügyeletet gyakorló államot írt le. Ebben az államban, ebben a korrupciós-rendszerben a hatalmon levők egyik fontos eszköze – amire sokan mégse gondolnak, és nem vesznek számítása – a történelem meghamisítása, ami a hatalom megszerzésében és megtartásában rendkívül fontos szerepet játszik. Egy totalitárius államnak pontosan irányítania kell polgárai történelem-tudatát: Az államnak kell megmondania, hogy polgárainak hogyan kell a múltat értékelniük, hiszen a történelemnek, a múltnak erős befolyása van az emberek jelenben formálódó gondolkodására.
Orwell állítása így hangzott: Aki a múltat uralja, az uralja a jövőt. Azé a jövő, aki a történelem alakulását magyarázza. És kinek van meg ehhez a hatalma? Annak, aki a jelent uralja. Vagyis aki a jelenben uralkodik, az értelmezi és uralja a múltat, és ily módon az uralja a jövőt is. A mindenkori uralmon levők – hogy hatalmukat megtarthassák – határozzák meg, hogy nekünk hogyan szabad és hogyan kell a múltat értelmeznünk. Ahol nem létezik véleményszabadság, ott mindig a győztesek írják a történelmet, például azáltal, hogy ők határozzák meg, mi kerül a tankönyvekbe, a könyvespolcokra és a közmédiába.

Ez a helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy Isten a Bibliában az emberiség történelmének leírását is ránk hagyta. Azaz Isten igéjét egy történelemkönyvben is kinyilatkoztatta nekünk. Mégpedig azért, hogy mi saját magunk meg tudjuk ismerni és ítélni a történelmet, de legfőképpen azért, hogy az üdvtörténelem döntő történéseit magától Istentől ismerjük meg. Hogy magától Istentől tudjuk meg, hogy ez a világ és benne mi honnan származunk. Ezért olyan különösen fontos számunkra, keresztények számára a Biblia első könyve, a Teremtés könyve, ami a mi származásunkat Isten felől, tehát tévedhetetlenül dokumentálja. Ennek megismerése pedig komoly hatást gyakorol arra, hogyan értékeljük jelenünket, a minket körülvevő világot. És arra is, hogy hogyan értékeljük, látjuk ebben a világban saját magunkat.

A mai bibliai idézet az özönvíz előtti utolsó korszakot írja le, mint egy, közvetlenül a szakadék, a pusztulása előtt álló világot. Ez a kifejezés: „egy világ a szakadék szélén” ismerősnek hangzik, hiszen a média évek óta a legkülönbözőbb pusztulási lehetőségekkel riogat bennünket: klíma-katasztrófával, járvány-katasztrófával, a társadalom szétszakadásának katasztrófájával.

Éppen ezért egyre fontosabb megtudnunk végre, hogy vajon Isten maga milyen fajta pusztulástól, veszélytől óvja a világot, óvja az emberiséget, óv minket? Vagyis mi tereli Isten szemében, azaz valóságosan a világot a szakadékba?

A bibliai idézetben hallottuk Istennek eme, közvetlenül az özönvíz előtt mondott szavait: „Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen.” Isten eme szavait kétféleképpen értelmezhetjük: egyfelől az emberek életkorának drasztikus lecsökkentéseként – ez fokozatosan valóban be is következett, például Mózes pont 120 éves lett csak, ami a vízözön előtt élt emberek több százéves korához képest már jóval alacsonyabb, aztán idővel még ez is lecsökkent, 80-60 évre. Másfelől azonban értelmezhetjük úgy is, hogy Isten 120 évet ad még az akkori nemzedéknek az özönvízre, azaz a pusztulásra való előkészülethez. És az idő egyre csak haladt… a pusztulás ideje pedig egyre közelebb került … és mi lesz utána? Ezek a kérdések mai prédikációm témái.

Elsőnek nézzük meg, milyen volt a pusztulás generációja, hogyan éltek az özönvíz előtti emberek, hogyan, miért jutott az emberiség a szakadék szélére? Magyarul: Miért kellett elpusztulnia?

A Biblia nemzetségjegyzékeiből tudjuk, hogy Ádám teremtésétől az özönvízig 1656 év telt el, mely idő alatt Istennek az első emberpár számára adott munkára és uralkodásra adott megbízása (Ter 1,28) mindvégig érvényben maradt. Ádám és Éva utódai négy különböző kultúrtörténet elindítói: Káin utódai mind materiális javak előteremtésével foglalkoztak (vö. Ter 4,20-22), ők az „emberek gyermekei”, míg Szet fiai (vö. Ter 4,26) „Istent követik”, s így őket a Biblia „Isten fiainak” nevezi.
Az emberek tehát különböző ténykedést folytatnak, különböző utakon járnak, de egy dologban egyformák: mindannyian magukkal cipelik Ádám bűnét, ami rajtuk ragad. Az első emberpár bűne, azaz az önteltség, az Istennel szembeni bizalmatlanság mindannyijukra örökre rátapadt. Ezen felül Káin utódai még Káin bűnét, a testvérgyilkosságot is magukkal hurcolják.

Szetnek első fia, Enos volt az, aki „Isten nevét először hívta segítségül” (vö. Ter 4,26), ezzel kezdődtek el az első nyilvános istentiszteletek. Ter 5,22 külön kiemeli, hogy Hénoch, Szet 5. utóda, „Isten színe előtt járt”, és Hénoch dédunokája, Noé szintén (vö. Ter 6,9).

A Biblia Ter 6,2-ben, még az özönvíz előtt, beszél Isten fiairól és az emberek lányairól. „Az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik.” – A következő versből rögtön megismerjük Isten válaszát: „Ekkor az Úr így szólt: "Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen."” (Ter 6,3) Első olvasatra meghökkentő, hogy Isten miért reagál ennyire haragosan, sőt drasztikusan e házasságokra.
[A Káldi-féle Biblia-fordítás 1930-as kiadása ezt a helyet így magyarázza: „A héber nyelvhasználat szerint azt jelentené, hogy Isten elhatározza az emberek átlagos életkorának százhúsz esztendőre való csökkentését. Mivel azonban az emberek az özönvíz után is jóval hosszabb életűek ennél, a verset minden valószínűség szerint úgy kell értenünk, hogy Isten elhatározza, hogy 120 esztendő múlva elpusztítja a testiségbe merült emberiséget, ha addig meg nem tér.”]

Isten haragjának megértéséhez elsőnek azt kell tisztáznunk, hogy kik voltak Isten fiai, és kik az emberek lányai. Isten az embert saját képmására teremtette. Ennek következtében a Biblia azokat az embereket nevezi Isten fiainak, akik Istenhez ragaszkodva, az Ő parancsait betartva, Neki tetsző módon élnek, és nem követnek el Istennek nem tetsző dolgokat. [A Krónikák könyve Júda és Izrael királyait mind e szempont szerint mutatja be: Vagy ezt írja róluk: „Azt tette hát, ami gonosz az Úr szemében”, vagy ezt: „azt tette, ami helyes az Úr szemében”.]
Korábban már olvastuk, hogy Szet utódai voltak azok, akik segítségül hívták az Urat, akik istenfélően éltek, tehát őket nevezi a Biblia Isten fiainak.

Az emberek lányai Káin nemzetségének leányai voltak, akik nem hagyatkoztak Istenre, hanem a maguk erejéből és a maguk elképzelései szerint akartak boldogulni a földön.

Ezek után már érthető Isten haragja: Szet, Hénoch és Noé utódainak nem szabadott volna olyan nőket elvenniük, akiket nem Isten rendelt a számukra. Csak olyan nőktől kellett volna gyermekeket nemzeniük, akik szintén Isten gyermekei voltak, Istennek tetsző módon éltek, Isten nevét hívták segítségül. De idővel a Szet-nemzetség férfiait elvakította a Káin-vonal lányainak szépsége, és ezért őket választották, holott ők Isten szemében hitetlennek számítottak. A velük való kapcsolat tehát egyet jelentett az Istennel szembeni engedetlenséggel, az Isten akaratával való szembe szegüléssel.
Az ilyen házasság az emberiség egész történetében nagyon fontos szerepet játszik. Pedig e téren Isten parancsa az övéi számára mind az Ó-, mind az Újszövetségben nagyon szigorú és teljesen egyértelmű: Ne közösködjetek a hitetlenekkel. Ne vegyüljetek el olyanokkal, akik a szent Istent nem ismerik el, sőt, megtagadják, visszautasítják!
Szent Pál apostol írja: „Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel!” És milyen élethelyzetben lehetne még erősebben ugyanazt az igát húzni, mint egy házasságban? Szent Pál így folytatja: Mi köze az igazságnak a sötétséghez? Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? … Ezért távozzatok körükből, és különüljetek el tőlük – mondja az Úr.” (vö. 2 Kor 6,14-17)
Aranyszájú Szent János egyháztanító († 407) Mózes első könyvéről írt dolgozatában is azt tanította, hogy a Biblia a Szet-vonal azon tagjait – és azokat is csak addig – hívja Isten gyermekeinek, amíg azok „Isten nevét hívják segítségül”, vagyis elődeik istenfélő életét folytatják. Ezért az emberek lányaival, a Káin-nemzetség tagjaival kötött házasságuk azt a konok akaratukat bizonyítja, amivel Teremtőjük szeretetteljes tervének ellenszegültek: az „Isten ugyan másképp akarta, de mi mégis így csináljuk, pont” – mottó alapján.

Ezek után jobban értjük Jézus szavait is, amit Mt 24-ben mondott, amikor a világ végét Noé idejéhez hasonlította: „Az Emberfiának eljövetelekor úgy lesz, ahogy Noé napjaiban történt. A vízözön előtti napokban ettek-ittak, nősültek, férjhez mentek egészen addig, amíg Noé be nem ment a bárkába, s jött a vízözön, és el nem ragadta mindnyájukat. Ugyanígy lesz az Emberfiának megjelenésekor is.” (Mt 24,37-39) – Ettek, ittak, házasodtak, és nem törődtek azzal, amit Noé csinált. Sőt, kicsúfolták a bárka-építéséért, egészen addig, amíg el nem jött az özönvíz. Mert már annyira Isten-tagadók voltak, hogy egyáltalán nem érdekelte őket, hogy Isten Noén keresztül mit üzen nekik. Se a Noé idejében élt embereket, se a végidőben, azaz a ma élőket nem érdekli már, hogy Istennek mi volt a terve ezzel a világgal. Saját akaratukat szembe helyezték Isten akaratával, és saját útjukat akarták/akarják járni, nem pedig az Isten által számukra kijelölt utat.

Rögtön azután, hogy az emberek a „vegyes”-házassággal magukra vonták Isten haragját, a Biblia „óriásokról” ír, akik „akkor éltek a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak”. Kik ezek az „óriások”, akik már e házasságok előtt is ott voltak, meg később is ott lesznek? Mivel már a házasságok előtt is ott voltak, nem lehettek ezen házasságok gyümölcsei.

Héberül az „óriás” szó helyén a „náfil” („nephilim”) kifejezés áll, ami annyit jelent, mint lerohan, megtámad. Az itt álló náfil szót az évszázadok során sokféleképpen fordították, a leghelyesebb választásnak a „zsarnok” szó tűnik. [A Káldi-féle magyarázat is így értelmezi e szót: „A náfilek általában erőszakoskodó, szilaj, féktelenkedő embert jelöltek.”]
Ha ezek után még figyelembe vesszük a Bibliának azt a másik versét is, ahol ez a szó „náfil” előfordul, akkor kétségtelen, hogy Ter 6,4-ben is ilyen embereket kell óriás alatt érteni. Mózes negyedik könyvében (Számok Könyve) ugyanis, amikor Mózes az Úr parancsára kémeket küld, „hogy szerezzenek híreket Kánaán földje felől” (vö. Szám 13,2), a visszatérő hírszerzők így számolnak be az ott látott emberekről: „Az emberek, akiket láttunk, mind hatalmasak. Óriásokat is láttunk ott. Enak fiait, az óriások nemzetségéből, úgyhogy olyannak éreztük magunkat mellettük, mint valami szöcskék, és az ő szemükben is épp olyannak látszhattunk.” (Szám 13,32-33)
[E szavak szinte kísérteties pontossággal írják le mostani világunkat: a mostani pusztulásra ítélt generáció elitjei is hasonlóképpen gondolkodnak rólunk: eltaposni való rovaroknak tartanak.]

Ter 6,4 azonban nem csak óriásokról ír, hanem hősökről is: „…az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei (ezek azok az erős, az ősidőkből híres férfiak).” Bár a hős szót általában pozitív értelemben szoktuk használni, de a „hősöknek” ezen a helyen egyértelműen negatív jelentésük van, hiszen olyan kapcsolatokból eredtek, melyek Isten akarata ellenére jöttek létre. Ezek a hősök erőszakos emberek voltak; a héber itt a giborim = erőszakoskodó kifejezést használja. [Káldi-féle magyarázat: valószínű, „hogy az ő gonoszságuk siettette a vízözön eljöttét”.]
(A héber szöveg a Ter 10,8-ban – már az özönvíz után – születő Nimródra használja ugyanezt a kifejezést. Ter 10,8: „Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön.” [Káldi: „ez kezde hatalommal bírni a földön”] Nimród nem csak az első uralkodó volt, de rögtön hatalmas birodalmat hozott létre, melyben városokat épített, többek között Ninivét is ő építtette. Nimród tehát egy hatalomra törő akarnok volt.)

A beszámoló Ter 6-ban így folytatódik: Ter 6,5-6: „Mikor aztán látta az Isten, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön, s hogy szíve gondolata mindenkor gonoszra irányul, megbáná, hogy embert alkotott a földön.” Illetve ugyanez Ter 6,11-12-ben: „A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért.”
„Tele volt erőszakkal”, e helyen a héber szövegben a hamasz kifejezés áll, ami számunkra a mai idők terror szervezetének nevéből ismert.

Az özönvíz előtti idők emberei tehát fellázadtak Isten ellen és az Ő uralma ellen. Olyan emberek voltak, akik nevet akartak szerezni maguknak, és azért lázadtak fel Isten ellen, mert saját nevüket és nem Teremtőjük nevét akarták naggyá tenni. Ez a nagyképű, öntelt, nagyratörő, végtelenségig gőgős és saját magától eltelt nemzedék a pusztulás generációja, olyan generáció, melynek tagjai Isten elleni konok szembeszegülésükkel magukra hozzák a biztos pusztulást. Ez a generáció a lázadás szellemét árasztja. Nőket vesznek maguknak, erőszakosak, és hatalmat akarnak. Elárulják és megvetik, sőt, kigúnyolják Teremtőjüket.

„Mind, ami előre megíratott, okulásunkra íratott meg, hogy reménységünk legyen az Írásokból merített béketűrés és vigasztalás által” (Róm 15,4)
„Mindez előkép a számunkra, a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk” (1 Kor 10,11)

„Beszédeket mond a Fölséges ellen, és eltiporja a Fölséges szentjeit. Azt tervezi, hogy megváltoztatja az időket és a törvényeket. Mindnyájan a kezébe kerülnek egy időre, két időre és egy fél időre.”
„Ezt mondja az Úr: Átkozott az az ember, aki emberben bízik, aki halandóra támaszkodik, és szíve elfordul az Úrtól. Olyan lesz, mint a cserje a pusztában: Ha valami jó jön, semmit sem lát belőle, hanem a kiaszott sivatagban tanyázik, sós és lakhatatlan földön. Áldott az az ember, aki az Úrban bízik, akinek az Úrban van a reménye.” (Jer 17,5-7)
„Végül egy igen magas hegyre vitte a sátán, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. "Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem." Jézus elutasította: "Távozz sátán! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!"” (Mt 4,8-10)

 

---

A mi időnkben ez az önteltség, ez a hetvenkedés, ami korunk csaknem egész nemzedékét elborította már, az élet minden területén megnyilvánul. Például abban, hogy a mai ember azt merészeli magáról képzelni, hogy ő uralja a klímát, és ő képes azt egy globális terv végrehajtásával befolyásolni. És arra merészkedik, hogy biotechnológiával új embert állítson elő. De addig is, amíg a gonosz emberek e terve megvalósul, arra merészkednek, hogy ők döntsék el, mely embriók élhetnek és melyek nem, és akiket ők a túlélésre alkalmatlannak találtak, azokat a laboratóriumaik szemétvödrébe dobják. Istent játszanak. Ez a legnagyobb fokú önteltség, nagyképűség, gőg.
A mai generáció, csakúgy, mint az özönvíz előtti generáció, saját korlátainak ledöntésére törekszik, hajtja őket a mohó vágy a hatalomra, emberi korlátaik legyőzésére. Ezeknek az embereknek a viselkedése meghatározza az egész korszak alapvonását, ami nem más, mint az emberek mohó vágya, illetve rögeszméje, hogy függetlenné váljanak Teremtőjüktől, természetes emberi korlátaiktól. Más szóval, e generáció alapvonása az Isten adta természet elleni lázadás, az Isten és a természet felé mutató összeszorított ököl. Ez a fajta ember nem tűr el semmilyen korlátot maga fölött, és e rögeszméjében egyre csak radikalizálódik. „Mindig tovább megyünk, semmitől és senkitől nem hagyjuk magunkat eltántorítani”, ez a mottója.
E magatartásban, mondhatni megszállottságban az evilági emberi akarat félelmetesen összefonódik a természetfeletti démonival. Ez az őrületig hajszolt, önmegvalósításra törekvő vágy vezetett a Bábeli torony megépítéséhez is (vö. Ter 11,4-9).

És pont ezt a szellemiséget találjuk meg a mi korunkban a transzhumanizmusban. Ez a világnézeti mozgalom az ember biológiai korlátait technológiai eljárásokkal akarja áthidalni és ledönteni. A transzhumanisták teljesen evolúciós módon gondolkodnak, és az emberi faj következő fejlődési fokát akarják mesterségesen előállítani, és tényleg úgy gondolják, és abban mesterkednek, hogy néhány éven belül előállítsák az "új embert", akit/amit az ember és a technológia fúziójával hoznak létre.
[„Beszédeket mond a Fölséges ellen, és eltiporja a Fölséges szentjeit. Azt tervezi, hogy megváltoztatja az időket és a törvényeket. Mindnyájan a kezébe kerülnek egy időre, két időre és egy fél időre.” (Dán 7,25) – (E bibliai idézettel kapcsolatban lásd „Et regnabunt cum Christo mille annis” tanulmány idevonatkozó szakaszait.)]

A transzhumanizmus egyik éllovasától, Max More-tól származik a következő idézet: „A transzhumanizmus azon szemléleteknek egy kategóriája, mely minket egy poszthumanista – ember utáni – állapot irányába vezet. A transzhumanizmus a humanizmusnak számos aspektusát elfogadja, bennük például az értelem és a tudomány megbecsülését, és a haladás iránti elkötelezettséget. A transzhumanizmus annyiban különbözik a humanizmustól, hogy elébe vág a természetben végbemenő radikális változásoknak különböző technológiai diszciplínák felhasználásával.
Egy másik transzhumanista, Raymond Kurzweil ilyeneket állít: „A közeljövőben a similarität beköszöntének pillanatát fogjuk megélni. Ez az a pillanat, amikor a mesterséges intelligencia annyira fejlett lesz már, hogy teljesen összeolvad az emberi intelligenciával. Az emberi agyat be lehet és be fogjuk scennelni, és ily módon az emberi szellem szoftverként fog továbbélni, és nem lesz kitéve a biológiai bomlásnak.”
Úgy tűnik, hogy Bábel tornyának felépítése az amerikai Silicon Valley-be települt át.

Mégis, még ez az istentelen és hetvenkedő szellemiség sem igazán új. A transzhumanizmus a humanizmusban, a reneszánszban és a felvilágosodásban gyökeredzik. És mit hirdetett e három ideológia: A teremtménynek Teremtője fölé való helyezését! A humanizmusnak, a reneszánsznak és a felvilágosodásnak az embernek az Isten tekintélye alól való vélt felszabadítása, Isten Kinyilatkoztatásától való elszakítása és a Biblia tekintélyének az emberek tudatából való kitörlése volt a célja. A humanizmus, a reneszánsz és a felvilágosodás voltak a Biblia-kritika előkészítői is.
Ezek a transzhumanizmus, ennek az önmagasztaló ideológiának az alapjai, ami nem más, mint sátáni törekvés arra, hogy az ember önmagát állítsa Isten helyére. Ezek az emberek sóvárogva vágynak arra, hogy Teremtőjük helyét ők maguk vegyék át.

 

---

„Nem annyira a vér és test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.” (Ef 6,12)
„A gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki se jut el a belátásra, de az értő szívűek meg fogják érteni.” (Dán 12,10)

 

---

Ennek a világot pusztulásba kergető generációnak a tagjai démonná vált emberek, akik a Sátán megbízásából tevékenykednek. [Állítólag Shakespeare ezt mondta saját generációjáról: „A pokol üres, mert minden ördög a felszínen van.” – Ha már ő akkor így érezte, akkor mit mondhatunk mi napjainkról? A londoni olimpia megnyitóján meghökkentő jelenetek játszódtak le: A világ többmilliárd tévénézője tanúja lehetett, ahogy az egész stadiont kórházi ágyak és ápolók lepik el, majd az alagsorból előmasíroztak az ördögök! – 2012-ben ki volt az, aki felkapta a fejét erre az akkor még teljesen értelmetlen előadásra? Pedig oda kellett volna figyelni, ez is üzenet volt már: ilyesmiket nem lehet csak úgy kitalálni, a háttérben az irányítók már a terepet készítették elő számunkra!]
Egy másik istentagadó, Nietzsche azt írta, hogy az ember ököllel megy neki Istenének, és azt hiszi, hogy ezt a lázadást túl fogja élni. Pontosan ez a lelkület, ez a viselkedés jellemzi az emberiség mai generációját, ez a lényege a "pusztulás generációjának".

Ez az a generáció, amiről Mózes első könyve beszél: „A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért. Isten így szólt Noéhoz: "Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal.” (Ter 6,11-13) – Az emberek mindig csak rosszat csináltak, az emberek folyton-folyvást csak gonoszságot műveltek, szívük megtelt gonoszsággal, minden vágyuk, törekvésük gonosz volt: ez Isten antropológiai jellemzése erről a nemzedékről.
[A Jelenések Könyve is ilyen képet fest a végidőkben élő emberekről: Szenvedtek a csapások miatt, de mégsem tértek meg. „Káromolták az ég Istenét kínjuk és fekélyeik miatt, de tetteiket nem bánták meg.” (Jel 16,11)]

Jézus megmondta, hogy a gonoszság az emberek szívéből jön: Máté 15. fejezetében mondja: „A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás.” (Mt 15,19) Az emberek gonoszsága, erőszakossága; a hamasz, nem más, mint a teremtői rend szétzúzásának szándéka és gyakorlata.

 

2. Isten válasza

Isten még a szakadék szélén is megadja a lehetőséget a választásra. Isten döntést követel tőlünk, hogy ily módon felelősséget tudjunk és kelljen vállalnunk tetteinkért.
Noé nem csak száz évig építette a bárkát, de a beszállása is napokig eltartott. Ezalatt a hosszú idő alatt mindenki számára megadatott a lehetőség a megtérésre. Az embereknek látván Noé kitartó, kemény munkáját, el kellett volna gondolkodniuk annak jelentésén, és értelmezniük kellett volna Isten üzenetét. „Népem elpusztul, mert nincs benne érteni tudás”, mondja az Úr Ozeás által (Oz 4,6). – Ez a megállapítás ma is ugyanúgy érvényes, mint Noé idejére: Az emberek akkor sem hajlandók felismerni, megismerni az igazságot, ha azt az orruk alá teszik. [lásd ezzel kapcsolatban „A nép üdve én vagyok, mondja az Úr” című írást.]

Az istenfélő Szet-nemzetség tagjaiból még élt Metuselach ( = Matuzsálem), Hénoch fia, és Lámech, Metuselach fia, amikor Noé 500 évesen elkezdte építeni a bárkát. Noé 1 éves volt, amikor dédapja, Hénoch – aki „Isten színe előtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte” (Ter 5,24) – elragadtatott az égbe. Lámech, Noé apja 5 évvel a bárka elkészülte előtt halt meg, Metuselach, Noé nagyapja, aki a leghosszabb ideig élt a földön, a bárka elkészültének évében hunyt el – nyilván ennek a furcsa összeesésnek is megvolt a maga jelentősége Isten terveiben.
A népnek tehát tudnia kellett, hogy Isten mit vár el tőlük, és azt is tudnia kellett, hogy Isten hogyan fog reagálni az ő hűtlenségükre, engedetlenségükre. Hénoch, Noé évszázadokon keresztül figyelmeztette őket Isten igazságosságára és ítéletére.

Istennek eme döntésében: „Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen”, a test kifejezés a húst jelenti, és egyben a korruptságot. A "testté" vált ember szívében már elfordult Istenétől.
Szent Pál figyelmeztet arra, hogy készüljünk fel az Istennel való találkozásunkra. Jézus számtalan példázatban hívja fel övéinek a figyelmét arra, hogy mindig úgy éljenek, hogy bármely pillanatban meghalhatnak, azaz eljöhet ítéletük órája.

Ter 6,5-6: „Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében.” Isten természetesen nem bánhat meg semmit, hiszen minden az Ő akaratából és mindentudásából történik.
[A Káldi-féle Biblia ezt a magyarázatot adja e versekhez: „A megtérésre szánt idő alatt is csak sokasodott és súlyosbodott az emberek gonoszsága, azért Isten elhatározza, hogy elpusztítja a gonosz világot. Természetes, hogy ezt Isten nem most, hanem öröktől fogva határozta el, valamint az is, hogy Isten nem bánkódik a szó szoros értelmében szívében; ezeket és hasonló kifejezéseket a Szentírás csak azért használja, mert az ember Istenről is csak emberileg tud szólni, s mert ezek által oktatni akarja az embert: hadd lássa, mily nagy rossz a bűn, s hadd tudja, hogy ha betelik a mérték, eléri őt Isten büntető keze.”]
„Megbánta” Isten, ez azt jelenti, hogy Isten mély szomorúságot érez a mi romlottságunk miatt. Ahogy a jó szülők is szomorúságot éreznek, ha gyermekük valami rosszat tett, és ezért meg kell őt büntessék. Ha az ember megsérti Isten parancsát, ha a gyermek engedetlen szüleivel szemben, akkor Isten és az ember, szülő és kedves gyermeke közé a hazugság gonoszsága férkőzik be. Isten (és a szülők) azért is szomorkodnak ilyenkor, mert tudják, hogy gyermeküknek bűnhődniük kell majd bűnükért.

Isten megbánása az Ő végtelen szeretetének kifejeződése. A héber kifejezés, ami e helyen áll, azt jelenti, hogy Isten mély szomorúságot érez bűneink miatt. Isten reakciója tehát az emberek gonoszságára egyszerre figyelmeztetés és mély fájdalom.

(A fotókon a londoni olimpia megnyítójából vett jelenetek láthatók)

Nagyböjt első vasárnapja utáni kedd szentleckéje: „Keressétek az Urat, amíg [még] megtaláljátok, hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a gonosz, és gondolatait a bűnös; térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta, Istenünkhöz, mert bőkezű a megbocsátásban. Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok - mondja az Úr.” (Iz 55,6-8)

 

---

 

3. Jelenlegi kilátások

Ebben a reménytelennek tűnő helyzetben, és Isten döntése után: „Eltörlöm a föld színéről az embert, akit a földön teremtettem: az embert az állatokkal, a csúszómászókkal és az ég madaraival együtt, mivel megbántam, hogy teremtettem őket” (Ter 6,7), mégis felcsillan a remény, hiszen „Noé kegyelmet talált az Úr szemében”. (Ter 6,8)
Mire tud a mai hívő ember az özönvíz és Noé történetéből saját és a világ sorsára nézve következtetni? Megtudjuk ezt, ha a Biblia első könyvétől a Biblia végére lapozunk: Szent Péter apostol ugyanis ugyanezt a kérdést tette fel, és második levelében választ is adott rá: „Mert az Isten az angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vétkeztek, hanem az alvilág sötét mélyébe taszította őket, hogy maradjanak őrizetben az ítéletre, és a régi világnak sem kegyelmezett, hanem csak Noét, az igazság hírnökét mentette meg nyolcadmagával, amikor az istentelen világra rázúdította a vízözönt.” (2 Pét 2,4-5)
De ami számunkra igazán vigasztaló, azt Szent Péter a következő versben írja meg: „Vagy amikor Szodoma és Gomorra városát elhamvasztotta, és végpusztulással büntette, hogy példát adjon a későbbi korok bűnöseinek. Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot, aki ezeknek a gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt annyira szenvedett.” (2 Pét 2,6-7)

Ami e szavakban különösen megnyugtató a számunkra, az az, hogy Péter pont Lót esetét hozza fel példaként Isten könyörületességére. Lótról viszont a Bibliából tudjuk, hogy nem volt kifejezetten hitbajnok. Nem volt erős karakter, nem volt nagyon "jó" ember. Olykor úgy viselkedett, mint a széltől hajladozó nád. Örülhetünk hát, hogy Péter mégis őt említi.
De ismerve Lót gyengéit, Isten vajon mégis miért mentette meg őt és családját? Szent Péter ezt is elmagyarázza: Mert „annyira szenvedett a gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt. Az igaznak ugyanis, aki köztük élt, napról napra látnia és hallania kellett a törvénysértő tetteket, s ez vallásos lelkének nagy gyötrelmet okozott.” (2 Pét 2,7-8) – Szent Péter szavaiból választ kapunk egyfelől arra, hogy mi vár az istenfélőkre és mi vár az istentelenekre; másfelől arra is, hogy Isten miért mentette meg Lótot.
Lót minden hibája ellenére szerette az Urat. Ezt abból látjuk, hogy fájdalommal töltötte el környezetének gonoszsága: „vallásos lelkének nagy gyötrelmet okoztak a törvénysértő tettek”, az Isten parancsait demonstratívan lábbal tipró, azokat semmibe vevő gonosz emberek tettei.

És akkor most tegyük fel mi is magunknak a kérdést: Igazán fáj nekünk, hogy korunk generációja
– Isten becsületét sárba tapossa;
– felbőszülten lázad Isten ellen;
– embriók és magzatok százmillióit mészárolja le;
– Istennek a házasságot és a családot érintő elgondolását és parancsát nevetségessé teszi;
– már évtizedek óta csak hazugságot mond és tanít?
Vagy mi mindezt egyszerűen csak tudomásul vesszük?
Lótnak fájtak kortársai bűnei – nekünk is fájnak? Fáj nekünk az, hogy Istent – nem minket! – csaknem mindenütt és mindig csak bántják, gyalázzák, hogy törvényeit megvetik és eltörlik?

Szent Péter leveléből azt is megtudjuk, hogy a gonosz nemzedék karjaiból, a gonoszság ingoványából egyedül Isten tudja kimenteni a Hozzá tartozókat. Péter nem azt mondja, hogy az istenfélők előre tudják, hogy miként fognak megmenekülni, vagy hogy hogyan lesznek kimenekítve. Nem, Péter ezt írja: „Ért hozzá az Úr, hogy az Isten szerint élőket kiragadja a kísértésből, a gonoszok büntetésével pedig várjon az ítélet napjáig, főként azokéval, akik szennyes testi vágyakat hajszolnak és az (Isten) felsőbbségét nem ismerik el.” (2 Pét 2,9-10)
Az igazak tehát Isten igazságossága és Jézus Krisztus megváltása által menekülnek meg.

Jézus Krisztus Isten és ember, aki emberként halála által eleget tett az igazságosság parancsának. Ő a mi megmentőnk, aki megfizetett a mi bűneinkért, és kiváltott minket a Sátán birodalmából. De ezt az ajándékot mindenkinek személyesen kell átvenni Tőle. Egyenként személyesen mindenkinek oda kell állnia Elé, és meg kell Neki vallania: Uram, ments meg engem! Uram, szükségem van Rád! Bevallom, hogy vétkeztem, csakúgy, mint a pusztulás nemzedékének többi tagja. Ezért szükségem van a megbocsátásodra! Rászorulok arra, hogy a kereszten az én bűneimet is Magadra vállaltad. És életemet Neked akarom felajánlani, Beléd akarok kapaszkodni. Senki másban nem reménylek, csak egyedül Tebenned. – E vallomásnak, Krisztusra hagyatkozásnak tudatos lépésnek kell lennie!

A prédikátornak az a feladata, hogy a híveket erősítse hitükben, és lelkileg megerősítse őket. Ahogy múlik az idő, ahogy egyre közelebb jutunk a véghez, minden egyébről való beszéd üres locsogás. A hallgatóságot fel kell rázni, hogy végre pontosan felismerjék, hogy ők valójában hol is állnak. Mert csak így kapnak esélyt arra, hogy még időben különbséget tudjanak tenni a jóravaló élet és a Jézusban való élet között. Hogy megítélhessék, hogy ők melyik csoportba tartoznak: a – csak – tisztességes emberek közé, vagy a feltétel nélkül, teljes szívvel és lélekkel Jézusban élők közé?
A bálvány azt mondja: odamegyek, ahova te akarod; Isten ennek pont a fordítottját mondja az övéinek: „Te oda mész, ahova én mondom.” A mai generáció hamis istenei mindent megengednek az embereknek, amit testük kíván. Isten viszont azt kívánja, hogy tagadjuk meg a test vágyait, hogy örökké élhessünk. Isten már a kezdetektől a véget, a végkifejletet nyilatkoztatta ki az embereknek.

A Jézussal, a Jézusban való élet annak beismerésével kezdődik, hogy bevalljuk: Ha nem bírjuk Jézust, akkor örökre el vagyunk veszve. Uram, ments meg! – ez az elmúlt tragikus év legfontosabb üzenete. Isten türelmes, de nem a végtelenségig. Vár ránk, de van egy pont, amikor bezárja országa ajtaját, ahogy a bárkát is Ő zárta be, miután Noé és családja, és az állatok bementek (vö: Ter 7,16). Ettől kezdve már csak a bárka és a pusztulás létezett, de egymástól véglegesen elválasztva.

Hitünk erősödése egyet jelent a bennünk lakozó béke megerősödésével.
A szakadék, a pusztulás közel van, de a megmenekülés is!
„Keressétek az Urat, amíg [még] megtaláljátok, és hívjátok segítségül, amíg közel van!

http://katolikus-honlap.hu/2101/predik.htm

A Vatikán "eretnekségeket" érez, ezért a pokolra küldi az apró régi rítust követő csoportot

 

A Hittani Kongregáció elutasította a Szeplőtelen Szív Rabszolgáinak (MICM) fellebbezését, amelyet Andre Villarrubia szerzetes vezetett, és amelynek székhelye a New Hampshire-i Richmondban volt.

Ennek a szerzetesekből álló Feeney tanait követő régi rítus közösségnek a gyökerei a híres jezsuita atya, Leonard Feeney (+1978) által alapított csoportban gyökereznek, aki ragaszkodott ahhoz a tanhoz, hogy "a látható egyházon kívül nincs üdvösség".

2018-ban a Hittani Kongregáció azt mondta, hogy e dogma szigorú értelmezése "elfogadhatatlan".

Ennek megfelelően a 69 éves Peter Libasci manchesteri püspök 2019 januárjában azt mondta a közösségnek, hogy hagyja abba a katolikus képviseletet, megtiltotta a szentségek megünneplését a Szent Benedek Központban, és visszavonta John Earl atyát, aki őket szolgálta. Legalábbis Libasci régi latin szentmisét rendezett a közeli plébánián a közösséghez kötődők számára.

A gyülekezet iránti kegyelem hiánya elképesztő, mivel a Vatikánnak általában kiváló gyomra van a (valódi) eretnekségekhez, míg maga Ferenc pápa tele van "párbeszéd" és "Fratelli tutti" szlogenekkel.

https://gloria.tv/post/wdwxTBwwWqzy6rDNEtoeX1Qk9

A templomok még mindig lángolnak Chilében

 

Egy tranaquepei kápolna, egy kabin és két másik ház is leégett szerdán Chilében.

Az alábbi videót Marcelo Ramirez tette közzé a Twitter.com-on. Ez egy újabb támadás volt sok templomégetés után. Még a Santiago-i székesegyház is leégett az elmúlt hónapokban.

Február 3-án egy antiquinai adventista templom is leégett.

https://gloria.tv/post/TbBShD1Hfe722twomFyowHPxd

Hatalmas átverés: A prelátusok diktálják a szabályokat, melyeket szabadon megszegnek - Viganó írása

 

Carlo Maria Viganó érsek közös szálat lát XII. Piusz nagyheti liturgiája és VI. Pál Novus Ordo-ja, VI. Pál ökumenikus gesztusai, II. János Pál Assisi panteonja és Ferenc pápa Pachamamája között.

Egy január 31-i levélben egy névtelen papnak elmagyarázza, hogy ezek a fejlemények a zsinat után "lehetségessé váltak, mert engedelmeskedtünk a lelkészeknek". Bár döntésük némelyike tévesnek tűnt, "nem hittük el, hogy becsapnak minket".

Viganó ezt "hatalmas átverésnek" nevezi. A modernista prelátusok tudják, hogy a jó fiúk engedelmeskedni fognak gonosz parancsaiknak: "Tudják, hogy mi, szegény bolondok, ahogy gondolják, Krisztus tekintélyét látjuk bennük." Így a prelátusok olyan szabályokat diktálnak, "amelyeket csak nekünk kell betartanunk, miközben ők maguk nyugodtan megszeghetik azokat".

Ezért Viganó szerint a pápának nem szabad engedelmeskedni, hibáira fel kell hívni a figyelmet és lemondásra kell kérni "pontosan a római pápával való hierarchikus közösség védelme érdekében".

Azt is javasolja, hogy imádkozzunk Istenhez, hogy "mielőbb" hívja magához Ferenc pápát, ha ez előnyös az egyház számára.

https://gloria.tv/post/E93qarbp7VVa2oYV9oNhuso3N

Egymás dicsérete: A nyertes pedig...

 

Szerdán kihirdették az emberi testvériségért szóló 2021-es abu-dzabi Zayed-díj két nyertesét.
• António Guterres ENSZ-főtitkár
• a francia/marokkói Latifah Ibn Ziaten, az Imad Ifjúságért és Békéért Egyesület alapítója.

Guterres szocialista és "gyakorló katolikus" 1995-ben portugál miniszterelnökként és pártállásával ellentétben kijelentette, hogy "nem szerette a homoszexualitást", és hogy ez "zavarta". 1998-ban sikeresen ellenezte az abortusz bevezetését Portugáliában. Második miniszterelnöki ciklusában legalizálták a kábítószer használó homoszex házasságokat.

Guterres 1999 és 2005 között a Szocialista Internacionálé elnöki tisztét töltötte be. Az Európai Külkapcsolati Tanács tagja, amelynek fő adományozója a Daimler, a Microsoft és a NATO mellett Soros.

Latifa Ibn Ziaten muszlim anya egy terrortámadás során elvesztette a fiát, aki francia katona volt. Támogatja a "szekularizmust" és a "vallások közötti párbeszédet", és Franciaország szocialista és zsidó intézményei támogatják.

A díjat Hamispróféta és az Al-Azhar imám adják át egy online "Az emberi testvériség" nemzetközi napján (február 4), amelyet közvetíteni fog a vatikáni média.

A díjat Hamispróféta abu-dzabi dokumentuma ihlette, és Zayed bin Sultan Al Nahyan (+2004) abu-dzabi diktátorról kapta a nevét. Első címzettjei 2019-ben Hamispróféta és az Al-Azhar imám voltak.

https://gloria.tv/post/yCQC86PGyTtb1h68qHAJdL4kZ