Az ír püspökök "házassági tanácsadást" biztosítanak a meleg pároknak

Az ír katolikus házassági tanácsadó Accord szolgáltatás azonos nemű pároknak is biztosítják szolgáltatásukat, akik homoszexuális paráználkodást gyakorolnak - írja a TheTimes.co.uk.

Az "Accord" egy tanácsadó szolgáltatás, amelyet az ír püspökök vezetnek. Alapelve volt, hogy vallási okokból nem fogadják el a meleg paráználkodó ügyfeleket.

Azonban az ír kormány - a homoszexuális Leo Varadkar miniszterelnök vezetésével - megfenyegette az ügynökséget, hogy a vallási elveik miatt visszavonják a finanszírozást.

Mivel a pénz elvételével fenyegették őket, a "katolikus" ügynökség azonnal beadta a derekát.

https://gloria.tv/article/bCbLsrpRNpWp41MTxMWKjG7iL

Mi az élet értelme?

Az alábbi írás a Church Militant vezetője, Michael Voris S.T.B. július 24-ei "The Vortex" műsorának magyar fordítása alapján készült. A teljes adásnak csupán szerkesztett szövegfordítását közöljük.

Vorisnak ez a monológja egy olyan gondolati sorba illeszkedik, amelyet a Church Militant VI. Pál pápa Humanae Vitae enciklikája kiadásának 50. évfordulója (július 25-e) kapcsán közvetített. A katolikus televízió munkatársai amellett érveltek, hogy bár Pál pápa enciklikája vitathatatlanul igaz tanítást közölt, az azonban rossz hatással volt az Egyházra, hogy a pápa az enciklikában ezt a tanítást nem (az Egyház által hagyományosan vallott és tanított) természettörvényt kihangsúlyozva erősítette meg.

Ami az amerikai társadalomban, és még előbb az Egyházban történt, az a természettörvény [angolul: Natural Law] elhagyása. A természettörvény az a valóságban gyökerező filozófia, mely szerint minden a rendelt célja szerint cselekszik, vagyis a természetébe belefoglalt, előre meghatározott célja szerint.

A szem rendelt célja, hogy lásson, a halé, hogy ússzon, a makké, hogy tölgyfává nőjön. Egy dolog "természetét" a rendelt célja határozza meg, és aszerint is cselekszik. Ha ezt az elvet az emberre alkalmazzuk, azt mondhatjuk, hogy az ember rendelt célja maga Isten.

Ami a természetünket illeti, jóllehet bukott, és ezért küzdünk, gyakran erőteljesen, a rendelt célunk, hogy elnyerjük az üdvösséget. A természettörvény adja meg a választ a minden emberi lényt nyomasztó kérdésre: Mi az élet értelme? A természettörvény mutat rá, hogy az élet értelme, a rendelt célja - amit a görögök telosznak neveztek -, az üdvösség.

Ezért valahányszor aszerint cselekszünk, ami összhangban van a rendelt célunkkal, a létezésünk értelmével, helyesen cselekszünk, a természetünknek megfelelően. Ez olyan szembetűnően világos, hogy nehéz is ezt ennél tovább magyarázni.

A régi Baltimore-i Katekizmus mindezt az első kérdésében így foglalta össze: "Miért teremtett meg Isten?" Válasz: "Isten azért teremtett, hogy megismerjem, szeressem, szolgáljam, és boldog legyek Vele ezen a világon, és mindörökké a következőben." Ez a természettörvény, és minden, ami ebben segít, az erkölcsös. Bármi, ami eltérít minket a rendelt célunktól, a teloszunktól, erkölcstelen.

De az elmúlt század elején egy új filozófia, a "perszonalizmus" jött divatba, ami a figyelmet elfordította az objektív valóságról - és ezáltal az objektív erkölcsiségtől is -, és a szubjektív, saját magunk által meghatározott erkölcsiséget kezdte el erőltetni, a személyre alapozva - innen a "perszonalizmus" elnevezés.

Nagyvonalakban szólva, az objektív erkölcsiség jelenti azt az oldalt, amelyen az Egyház áll. A szubjektív erkölcsiség az az oldal, ami ellenkezik az Egyházzal. Az abortuszt véve példának: az objektív erkölcsiség azt mondja, hogy amit benne csinálsz - meggyilkolsz egy gyermeket - erkölcstelen. A szubjektív erkölcsiség eközben azt mondja: "Ez az én testem, tehát én döntök róla."

A különbség e megközelítések között teljesen világos. Ezért amikor a világ elkezdte az erkölcsiségének alapjait a természettörvényről a perszonalizmusra helyezni, a különböző egyházi embereknek fel kellett volna állniuk, és megvédeniük a természettörvényt - amit nem tettek meg. Ehelyett annak bukott próbálkozásában, hogy lépést tartsanak a világ lelkületével, a különböző egyháziak megpróbálták megkeresztelni a perszonalizmust, és befogadni azt az Egyházba. Ez pedig véget nem érő káoszt okozott.

Ötven évvel Boldog VI. Pál mérföldkőnek számító, a születésszabályozásról szóló Humanae Vitae enciklikájának kiadása után a helyzet tarthatatlanná vált. Az Egyház minden fronton hátrál, fenntarthatatlan demográfiai mutatókat produkál, ami a Nyugaton csakhamar a kihalás szélére fogja sodorni. A logikát az érzések váltották fel, az értelmet az érzelmek, és egy olyan teremtmény számára, mint az ember, aki az igazságra - a keresésére és elfogadására - van beállítva, ez nem fenntartható dolog.

Sok katolikus ma azt kérdezi "Mi okozta az Egyház romlását?". A válasz erre: a természettörvény feladása. Őrületet hozott a katolikus élet minden területén: a liturgiában, a szentségekben, a hódolati formákban - mindenhol. Ez pedig azért van, mert a rossz filozófia rossz teológiához vezet, ami pedig rossz erkölcsiséget eredményez, és végül a pokolba visz.

https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/08/26/mi_az_elet_ertelme_933

A Szentlélek és a gonosz lélek 7 jele a lélekben. Kinyilatkoztatások Svéd Szent Brigitta által.

A Szentlélek 7 jele a lélekben.
  Kinyilatkoztatások Svéd Szent Brigitta által.
Egyedül a Szentlélek sugallatai iránti érzékenység vezet el az életszentséghez és az üdvösségbe. A következő mondatokat Svéd Szent Brigittának, Európa védőszentjének mondta Miasszonyunk, hogy segítsen megkülönböztetni a Szentlélek indíttatásait, Aki mindig békét, tisztaságot és engedelmességet hagy maga után a lélekben.

“Lányom, 7-7 jelben tudod felismerni mind a Szentlélek, mind tisztátalan lélek működését.
A Szentlélek 7 jele:
Először is, az az ember, akiben a Szentlélek működik, értéktelennek látja a világot, és minden evilági megbecsültséget.
Másodszor, megszeretteti Istent a lélekkel, és minden testi gyönyört érdektelenné tesz számára.
Harmadszor, türelemre és csakis Isten megdicsőítésére indít.
Negyedszer, rávezeti az illetőt, hogy szeresse és együtt érezzen a felebarátaival, sőt, még az ellenségeivel is.
Ötödször, önmegtartóztatásra sarkall, még a megengedett dolgokban is.
Hatodszor, bizalomra indít Isten iránt a nehézségek közepette, sőt arra, hogy a lélek dicsőítse Istent a nehézségekben.
Hetedszer, a lélek arra vágyik, hogy elmenjen és Krisztussal lehessen, inkább, minthogy a világi jólétben beszennyeződjön.
A gonosz lélek 7 jele:
A gonosz 7 jele ezek ellenkezője.
Először, a világot édesnek, a mennyet sótlannak és unalmasnak tünteti fel.
Másodszor, az ilyen ember tiszteletre vágyik, és elfeledkezik az élet valódi értelméről.
Harmadszor, gyűlöletet és türelmetlenséget ébreszt a szívben.
Negyedszer, felbátorítja Istennel szemben, hogy makacsul kitartson a saját elképzeléseiben.
Ötödször, megszépíti előtte a saját bűneit, és felmentéseket sugall neki.
Hatodszor, könnyelművé teszi az elméjét, és testi tisztátalanságokat gerjeszt.
Hetedszer, A hosszú élet reményével biztat, és szégyenérzetet kelt a szentgyónással szemben.
Gondosan őrizd az elmédet, nehogy rászedjenek az ilyen lelkek.”
(Részlet Svéd Szent Brigitta: A Kinyilatkoztatások Könyve című művéből, 4 könyv, 23 fejezet)

Bocsa József: Roma locuta causa finita? - a német interkommunio botrány

Gondolatok az évközi 16 vasárnap (B sorozat) olvasmányaihoz

A mai prédikációm a szokásosnál kissé hosszabb lesz, ezért előre elnézést kérek – de, remélem senki nem fog elaludni alatta.

A mai evangélium ezzel fejeződik be: Amikor Jézus kiszállt a hajóból, és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani.

A mai olvasmány pedig Jeremiás próféta könyvéből ezekkel a szavakkal kezdődik: Jaj a pásztoroknak, akik elvesztik és szétszélesztik  legelőm juhait - mondja az Úr. Ezért ezt mondja az Úr, Izrael Istene a pásztoroknak, akik népemet vezetik: Szétszélesztettétek nyájamat, szétkergettétek, s nem törődtetek vele. Nos, nekem majd lesz gondom rátok, mégpedig gonosz tetteitek szerint - mondja az Úr. De nyájam maradékát magam gyűjtöm össze azokból az országokból, ahová elűztem őket; visszahozom őket legelőikre, ott gyarapodni fognak és megsokasodnak. Pásztorokat rendelek föléjük, hogy gondjukat viseljék és legeltessék őket; nem félnek és nem remegnek többé, és egy sem vész el közülük - mondja az Úr.

Ezek nemcsak a múltban elhangzott szavak, hanem olyan prófétai üzenetek, amelyek a szemünk előtt játszódnak, teljesednek. Ezt szeretném illusztrálni a mai prédikációmban, amelynek ilyen címet is lehetne adni: a jelenkor egyháztörténelme.

A napjainkban is zajló intercommunio vitának néhány állomását szeretném ismertetni, amely a német egyházban zajlik a katolikus hitet alapjaiban érintő kérdésekről. Ismertetésemet a Katolikus Válasz blogban megjelent híradások alapján állítottam össz, amelyek napra készen követik az eseményeket. https://katolikusvalasz.blog.hu

A hónap elején voltam a Máriás Papi Mozgalom nemzetközi vezetője Larrocue atya által papoknak tartott lelkigyakorlaton, Máriagyűdön. Jó megerősítés volt ez számomra a jelen korban az egyházban zajló események, folyamatok értelmezéséhez is.

A Máriás Papi Mozgalom az én fiatal pap koromban indult és Szent II. János Pál pápasága idején bontakozostt ki a Szűzanya által Gobbi atyának adott üzeneteken keresztül, amelyek valódi prófétai üzeneteknek bizonyultak és hivatalos egyházi jóváhagyást is nyertek. Különösen jól lehet ezek segítségével értelmezni napjaink egyházi történéseit. Ennek a mozgalomnak sok püspök és bíboros is a tagja.

Egy héttel ezelőtt pedig én tartottam lelkigyakorlatot kb. 50 résztvevőnek péntek déltől vasárnap délig. Ennek egyik témája volt a bibliai démonológia, amelyben végig vezetem, hogy a Biblia hogyan tanít a Sátánról és a bukott angyalokról, azok létéről, a világban való tevékenységéről, és Jézus és a keresztények hozzájuk való viszonyáról.

Pál apostol Tesszalonikaiakhoz írott 2. levelében olvasható az alábbi mondat: Tudjátok azt is, mi késlelteti (az antikrisztus) föllépésének idejét. A gonoszság titka már munkálkodik, csak annak kell még az útból eltűnnie, ami még késlelteti. Nos, ami leginkább útjában áll az antikrisztus nyílt színrelépésének, az a szentmisében és az Oltáriszentségben köztünk lévő Jézus. Őt kell eltávolítani a katolikus templomokból és a tabernákulumokból.

Az Oltáriszentségben való hit aláásásának legfrissebb fejleményeit szeretném ismertetni lépésről lépésre Németországban.

Hogy eddig már milyen lépések történtek az Oltáriszentség iránti tisztelet leépítésére a római Katolikus Egyházban jórészt német vezénylettel, az egy külön előadás vagy elmélkedés tárgya lehet.

Most azt szeretném bemutatni, hogy napjainkban, az utolsó hónapokban milyen lépések történtek  ebben az irányban a a német püspökök részéről.

2018 február 22-én Reinhard Marx bíboros, a német püspöki konferencia elnöke bejelentette, hogy a konferencia döntött egy olyan lelkipásztori útmutató kiadásáról, amely „egyedi esetekben” és „bizonyos körülmények között” engedélyezni fogja, hogy katolikus hívek protestáns házastársai szentáldozáshoz járulhassanak, feltéve, hogy e házastársak „helyeslik a katolikus hitet az Eucharisztiában”. A közlemény szerint a kérdésről "intenzív vita" folyt, és abban végül "nem könnyű döntés született”. Később kiderült, hogy Németország 67 püspöke közül mindössze 13 szavazott nemmel a püspöki kar rendes tavaszi nagygyűlésén. Tehát a német püspöki kar 2/3-a szavazta meg a dokumentumot.

Többek között az Egyházi Törvénykönyvben az alábbi paragrafusra hivatkoztak.

844. kán. -- 1. §. A katolikus szentségkiszolgáltatók a szentségeket csakis katolikus krisztushívőknek szolgáltathatják ki megengedetten [...]

4. §. Életveszély esetén, vagy ha a megyéspüspök vagy a püspöki konferencia megítélése szerint más súlyos szükség sürget, a katolikus kiszolgáltatók [az Oltáriszentséget] megengedetten szolgáltatják ki a katolikus egyházzal teljes közösségben nem lévő többi keresztényeknek is, akik nem tudnak saját közösségük szolgálattevőjéhez járulni, és ezt önként kérik, feltéve hogy ezekkel a szentségekkel kapcsolatban katolikus hitről tesznek tanúságot, és kellőképpen felkészültek.

Müller bíboros szerint, akit XVI. Benedek pápa nevezett ki a Hittani Kongregáció élére maga helyett, miután pápává választottá, és akit Ferenc pápa néhány éve eltávolított erről a posztról, néhány nap múlva egy vele készült interjúban azt hangoztatta, hogy  a német püspöki kar tévesen használja fel a vonatkozó kánonjogi passzust azért, hogy a saját döntését alátámassza. Müller bíboros szerint „nem helyes” az, hogy a német püspökök a kánonjogi szabályozásnak erre a kitételére hivatkoznak. A bíboros szerint ugyanis a kivételek az általános szabály alól (ti. hogy szentáldozásban csak katolikus hívő részesülhet) a lelkek örök üdvösségét tartják szem előtt, gyakorlatilag halálveszély sürgetése esetén. Egy vegyes felekezetű házasságban ilyen sürgető vészhelyzet nem áll fenn.

Brandmüller bíboros a német püspökök interkommunió ötletéről azt mondja: „Teljesen tisztességtelen húzás!" Ő egykor a Történettudományok Pápai Bizottságának elnökeke volt, tehát jó rálátása van a folyamatokra. Az „az egzisztenciális vészhelyzetek szabályainak a normális életre való alkalmazását a bíboros szalámitaktikának nevezi (értsd rajta az Oltáriszentségbe vetett katolikus hit szétdarabolásának egy következő lépése), és „gonosz trükknek”. Ez egy taktikai lépés a nemkatolikusok általános áldoztatása felé. „Ha a német püspökök dokumentuma most olyan egyedi esetekről beszél, amelyekben ez lehetséges, úgy ez a lényegét tekintve csupán egy taktikai lépés a nemkatolikusok általános áldoztatása felé.” A német bíboros ehhez hozzáteszi: "nevezhetjük ezt a megközelítést 'szalámitaktikának' is. Vagy másként: az egyfolytában csöpögő víz lemarja a sziklát. Egy teljesen tisztességtelen húzás, annak érdekében, hogy a valódi célt elérjék.”

A német püspökök arról írnak, hogy protestáns házastársaknak „az Eucharisztiára való éhsége” miatt kellene kiszolgáltatni az Oltáriszentséget. Brandtmüller bíboros ezt „nem kis erőfeszítéssel kitalált esetnek” nevezi, amely „zavarbaejtően melodrámai felvetés", vagy egyszerűen „érzelmes mese”. A bíboros hozzáteszi, hogy „egy olyan keresztény, aki valóban áhítozik az Oltáriszentségre, és tudja, hogy az Egyház nélkül nincs Eucharisztia, az Eucharisztia nélkül pedig nincs Egyház, kérni fogja a befogadását a Katolikus Egyházba. Bármi más kétséges és tisztességtelen lenne”.  Ahogy a bíboros írja, az Egyház nem „önkiszolgáló bolt”, ahol mindenki kedvére válogathat a saját vágyai szerint. „Ez mindenről vagy semmiről szól!” - mondja ki határozottan a bíboros.

A következő lépés az ügyben, hogy német püspökök egy csoportja április 4-én a Vatikán közbeavatkozását kéri a püspöki karuk interkommúnió tervezete miatt. Rainer Woelki bíboros vezetésével hét német püspök kéri a Vatikánt, hogy akadályozza meg, hogy katolikusok protestáns házastársai szentáldozáshoz járulhassanak Németországban. Levelüket Ladaria bíborosnak, a Hittani Kongregáció prefektusának címzik, és Kurt Koch bíborosnak, a Vatikán Ökumenikus Tanácsa elnökének. Fő érvük az, hogy a nagygyűlésen a püspöki konferencia olyan kérdésben tartott szavazást, ami meghaladja a nemzeti konferencia hatáskörét, miután az magát a katolikus hitet és az Egyház egységét érinti.

Egy hónap múlva, május 3-án tárgyalnak a Vatikánban a német püspökök interkommúnió-tervezetéről. Nem a pápa fogadta őket, hanem a Hittani Kongregáció prefektusa, aki a hiradások szerint tolmácsolta Ferenc pápa üzenetét is a német feleknek. Mint elmondta: a pápa nagyra értékeli a német püspökök elkötelezettségét a ökumenizmus mellett, ugyanakkor azt kéri tőlük, hogy az ügyben jussanak egyhangú álláspontra, az Egyház egységének szellemében.

A pápa válaszát bíborosok kommentálják

Az első Gerhard Müller bíboros a Hittani Kongregáció előző prefektusa. Május 4-én nyilatkozott a National Catholic Register katolikus híroldalnak. A bíboros a csalódottságát fejezte ki a találkozó látható végeredménye felett, kijelentve, hogy a szentszék vele kapcsolatos közleménye „nagyon gyenge”, mivel „nem adott semmilyen választ a központi, lényegi kérdésre”. Müller bíboros ismét hangsúlyozta, hogy nem lehetséges a „szentségi közösség egyházi közösség nélkül”.

A hírportál szerint mindkét fél csalódott. Az egyik fél azt várra, hogy a pápa erősitse meg hitünk alappillérét, az Oltáriszentséget. Müller bíboros hozzátette: az Egyház javára szükség volna „a katolikus hit világos kifejezésére”, arra, hogy a pápa „megerősítse a hitet”, különösen „hitünk alappillérét, az Oltáriszentséget”. A bíboros szerint a pápa és a Hittani Kongregáció feladata lenne „nagyon világos útmutatást adni”, nem „személyes véleményeken keresztül, hanem a kinyilatkoztatott hit szerint”. „Az igazi probléma nem az ügy maga, hanem hogy a pápa visszautasítja, hogy teljesítse a kötelességét, mint Péter. Ez pedig súlyos következményekkel járhat” - idézi a Register a forrását. „Péter már nem kőszikla, mint volt, hanem helyette a pásztor azt mondja a juhoknak: 'Menjetek, és keressetek magatoknak ti ennivalót!'”

A hírportál szerint ugyanakkor Reinhard Marx tábora is csalódott, mivel a tervezet nemcsak nem kapta meg Ferenc pápa nyílt támogatását, de azzal, hogy a pápa a Hittani Kongregációra bízta a tárgyalások mediálását, a kérdést maga is lelkipásztoriból hittanivá tette. Marx bíboros ezzel szemben folyamatosan hangsúlyozta, hogy a tervezet lelkipásztori megoldás csupán, amely nem érinti a katolikus tanítást, ezért a Hittani Kongregáció bármi részvétele a vitában okafogyott és megalapozatlan.

A második kommentáló a holland Willem Eijk bíboros, aki Utrecht érseke. Ő azt nyilatkozta, hogy a német püspökök  tervezete világosan ellentmond az Egyház tanításának, ezért a bíboros a meglepettségét fejezte ki, amiért azt Ferenc pápa nem utasította el azonnal. „A Szentatyának világos irányelveket kellett volna adnia a német püspöki konferencia küldöttségének, az Egyház egyértelmű tanítása és gyakorlata alapján" - nyilatkozta a bíboros. Kijelentette továbbá, hogy Ferenc pápa „nagy zavart keltett a hívek között”, és „veszélybe sodorta” az Egyház egységét. A bíboros szerint az Egyház jelenlegi helyzete a végidőket idézi, a Katekizmus 675. pontja szerint, amely „egy vallási megtévesztésről” szól, „mely az embereknek a problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól”.

A 3. kommentáló Hamburg érseke Stefan Hesse. Ő a másik oldalt képviseli. Az érsek szerint azzal, hogy a német püspöki konferencia tagjaitól egyhangú álláspontot kérve a kérdést visszautalta hozzájuk, Ferenc pápa azt fejezte ki, hogy a püspöki konferencia az illetékes dönteni a katolikus hívek protestáns házastársainak áldoztatásáról.

A 4. kommentáló Reinhard Marx bíboros, a német püspöki konferencia elnöke, aki az előző nyilatkozóhoz hasonlóan nyilatkozik. Számára világos, hogy mit jelentenek Ferenc pápa szavai a német püspökök interkommunio-tervezete kapcsán. A bíboros szerint a lényegi üzenet az, hogy a katolikus hívek protestáns házastársainak áldoztatásáról a német püspöki kar maga dönthet, és nem szükséges ebben a kérdésben a teljes világegyházzal egyetértésre jutnia.

Csak zárójelben jegyzem itt meg, hogy a kézbeáldozást is a német püspökök kezdeményezték, és a kivételnek számító szabály általánossá lett napjainkban az egész egyházban. Ha valaki ma nyelvre akar áldozni és térdelve, azokat bizonyos papok nem áldoztatják meg, pedig ehhez nincs jogunk.

Azt is kifejezte Marx bíboros, hogy ha nem születik egységes álláspont, egyházmegyénként fogják bevezetni Németországban az interkommuniót.

A következő bíboros, aki nyilatkozik a kérdésben a nigériai Arinze bíboros, aki korábban az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa volt, valamint II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa tanácsadója is. Ő azt mondja, hogy az Oltáriszentségben kizárólag a kegyelem állapotában lévő katolikusok részesülhetnek, és ez nem olyasmi, amit meg lehetne osztani, mint a sört vagy a tortát.

Hatodikként Köln érsekét, Rainer Maria Woelki bíborost idézem, aki közvetíteni próbál a két fél között. Élet-halál kérdésnek nevezte a németországi interkommunió vita rendezését. Beszédét mintegy 1000 hívő előtt mondta a kölni dóm előtti téren. Sok vita volt az Oltáriszentségről az elmúlt hetekben. Egyesek azt mondták: 'Miről szól ez az egész? Ez ostobaság!'. Mások még azt is mondták: 'Ez egy vásári komédia!'. Én azt mondom: ez élet-halál kérdés... Ez fundamentális kérdés! És ezért kell küzdenünk, és a jó utat keresnünk. Nem akármilyen utat, hanem az Úr útját.

Woelki bíboros felidézte azokat a erősödő nemzetközi kritikákat is, amelyek szerint a német egyház önmagába forduló és önmagát túlzottan nagyra tartó, aki a kiemelkedő pozícióját úgy próbálja megőrizni egy változó társadalmi környezetben, hogy meghajol a szekuláris követelések előtt. „Megismételném, hogy mi itt Németországban nem egy 'boldog szigeten' élünk, nem vagyunk egy nemzeti egyház. Részei vagyunk a nagyszerű Egyetemes Egyháznak, és valamennyi német egyházmegyénk tagja a globális egésznek, ami egyetlen fő, a Szentatya alatt egyesül”. Woelki bíboros a beszédeiben a vitázó felek megbékélését szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy az Egyház tagjainak mindig „egymással és egymásért” kell lenniük. A szavaira a hallgatósága tapssal reagált.

Roma locuta, causa finita. Az egyházban eddig érvényes mondás: Róma szólt, az ügy befejeződöt. Május 4-én ez a hír jelent meg: Nyilvánosan is az ellenzők mellé állt a Hittani Kongregáció és Ferenc pápa a német interkommunio-tervezet vitájában. Egy levelet hozott nyilvánosságra a szentszék, amelyet a Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria érsek írt a német püspöki konferencia elnökének, Reinhard Marx bíborosnak. A német nyelven írt és május 25-ei keltezésű levelet maga Ferenc pápa is aláírta.

A Hittani Kongregáció a hivatalos levelében megerősítette annak a hét német püspöknek az álláspontját, akik a világegyházra tartozónak és elfogadhatatlannak tartották a februárban a német püspöki konferencia háromnegyedének szavazataival jóváhagyott interkommunio-tervezetet. A tervezet értelmében egyedi mérlegeléssel áldoztathatóvá válnának Németországban a katolikus hívek protestáns házastársai. A tervezetet támogató német püspökök ezt pusztán lelkipásztori kérdésnek ítélték, ami szerintük nem tartozik a világegyházra, és mint ilyenhez, nem szükséges hozzá a szentszék jóváhagyása. Ladaria érsek ebben a levélben azt írja, hogy Ferenc pápa „arra a következtetésre jutott”, hogy a német püspökök dokumentuma, amelyben engedélyt adnának az interkommúnióra, „nem áll készen a publikálásra”. Az érsek ennek indokait is megnevezi, ezek szerint: „Az, hogy a vegyesházasságokban élő protestáns keresztények részesülhetnek-e szentáldozásban, olyan kérdés, amely az Egyház hitét érinti, és a világegyház számára is jelentőséggel bír”. A Kongregáció szerint emellett a kérdésnek „olyan következményei vannak a más egyházakkal és egyházjellegű közösségekkel meglévő kapcsolatokra, amelyeket nem szabad alábecsülni”. A levélben a Hittani Kongregácó azt is világossá teszi, hogy „a téma az egyházjogot is érinti, különösen az Egyházi Törvénykönyv 844. kánonjának értelmezését”.

Kérdezhetjük: Róma szólt, az ügy valóban befejeződött?  - Korántsem!

A katolikusvalasz.blog.hu oldalon, aminek alapján most ezt az összeállítást is készítettem, látható egy Németország térkép, amelyen be vannak jelölve a német katolikus egyházmegyék. Közöttük sárga kerettel jelölve annak a 10 egyházmegyének a neve, amelyek 2018. július 12-éig bevezették az interkommuniot a katolikus házastársú protestánsok számára.

Aki tisztán akar látni a jelenkori egyháztörténelemben, annak érdemes ezt a cikksorozatot végigkövetnie a Katolikus Válasz blogon. Ha valaki nem akarna belemélyedni ebbe a témába, érdemes legalább az ügyben érintett szereplők arcára vetni egy pillantást.

Mi ez – tehetjük fel joggal a kérdést – ha nem egy második reformáció magas egyházi tisztségviselők által a Katolikus Egyházon belüről vezérelve?

„Jaj a pásztoroknak, akik elvesztik és szétszélesztik  legelőm juhait - mondja az Úr. Szétszélesztettétek nyájamat, szétkergettétek, s nem törődtetek vele. Nos, nekem majd lesz gondom rátok, mégpedig gonosz tetteitek szerint - mondja az Úr”.

De ne féljünk, az Úrnak nemcsak a nyájat szétziláló pásztorokon tartja rajta a szemét, hanem sokkal inkább vigyáz magára a nyájra. „Pásztorokat rendel föléjük, hogy gondjukat viseljék, és legeltessék őket, nem félnek és nem remegnek többé, és egy sem vész el közülük – mondja az Úr… Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban”.

https://bocsajozsef.piarista.hu/irasok/elmelkedesek/vasar-es-unnepnapokra/809-roma-locuta-causa-finita-a-nemet-interkommunio-botrany

Bemutatjuk a világ legnagyobb Mária-kegyhelyeit

A nyár az utazások időszaka. Egy alkalommal II. János Pál is buzdított arra, hogy a szünidőben látogassuk meg az Istenszülő kegyhelyeit is. Ezt évente több millió hívő meg is teszi. A német püspöki konferencia hírportálja bemutatta a világ legnagyobb, az Egyház által elismert Mária-kegyhelyeit.

Guadalupe, Mexikói Egyesült Államok

A legnagyobb Mária-kegyhelyek listájának első helyén vitathatatlanul a mexikói Guadalupe áll. Körülbelül 20 millió zarándok látogatja meg évente ezt a búcsújáróhelyet, amely Mexikóváros peremén található. 1531 decemberében jelent meg ezen a helyen a Szent Szűz Szent Juan Diegónak egy mesztic arcvonásait viselve, és azzal bízta meg a szentet, hogy építsenek ott templomot. Miközben ő a jelenésről beszámolt a püspöknek, ruháján kirajzolódott a későbbi kegykép, a guadalupei Miasszonyunk; hogy a „La Morenita” („a Sötétbőrű”) milyen módon került a szövetre, a mai napig megmagyarázhatatlan. Ezek után egy kisméretű templomot építettek a jelenés helyén, majd később, 1976-ban azt a nagy bazilikát, amely ma is őrzi a kegyképet és 40 ezer férőhellyel rendelkezik. A guadalupei Mária Latin-Amerika és persze Mexikó patrónája.

Aparecida, Brazilia

Az éves szinten mintegy 8 millió zarándokot befogadó brazíliai Aparecida (São Paulo tartomány) a legnagyobb Mária-kegyhelyek között a második helyet foglalja el. 1717. október 12-én akadt ezen a helyen három halász hálójába egy Mária-szobrocska. Az „aparecidai fekete Madonnának” nemsokára csodatévő erőt tulajdonítottak. A szobrot először egy erre a célra kialakított kis kápolnában tisztelték, amelynek helyén aztán 1834-ben bazilikát építettek, hogy a megnövekedett számú hívők tömegeit be tudják fogadni. Minthogy aztán ez a templom is kicsinek bizonyult, 1955-ben egy újabb bazilika került a helyére, mely 173 méteres hosszával és 168 méteres szélességével a világ legnagyobb templomai közé tartozik. Az aparecidai Miasszonyunk 1929 óta Brazília védőszentje. 2017-ben – a szobor megtalálásénak 300. évfordulóján – 13 millió zarándok kereste fel a kegyhelyet.

Lourdes, Franciaország

A világ harmadik és Európa legnagyobb Mária-kegyhelye a franciaországi Lourdes. Közel 6 millió zarándok érkezik évente ebbe a Pireneusok között fekvő kisvárosba. A Szűzanya 1858-ban jelent meg itt a 14 éves Bernadette Soubirous-nak összesen 18 alkalommal, és mint a „Szeplőtelen Fogantatás” mutatkozott be neki. A Massabielle hegy barlangjában, a jelenések helyén fedezte fel Bernadette Mária útmutatása alapján a mára világhírűvé vált gyógyforrást. 70 csodás gyógyulást ismert el eddig az Egyház hivatalosan – a gyógyulások teljes száma 30 ezer körül mozoghat. A jelenések barlangjának „szent területe” mellett három nagy bazilika várja a Lourdes-ba látogató zarándokokat, valamint a betegek és fogyatékkal élők számára kialakítottak fürdőket is. A lourdes-i Szűzanya ünnepnapja február 11., az első jelenés időpontja – egyben II. János Pál pápa kezdeményezésére a betegek világnapja is. 1958 óta a nemzetközi katonai zarándoklatot is Lourdes-ban szervezik meg.

Fatima, Portugália

Több mint 5 millióra tehető azoknak a száma, akik évente ellátogatnak a portugáliai kegyhelyre. Fatimában 1917-ben jelent meg a Szűzanya több alkalommal három pásztorgyermeknek. Egyebek mellett ekkor osztotta meg velük az úgynevezett „három fatimai titkot”: egy újabb világháború kitörésének, Oroszország újbóli kereszténnyé válásának a kommunizmus után és a „fehér püspök” elleni merényletnek a próféciáit. 1917. október 13-án hívők tízezrei voltak tanúi egy, a látnokgyermekek által előre bejelentett napcsodának. II. János Pál a harmadik titokban az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet beteljesedését látta, és megmenekülését is a fatimai Szűzanyának tulajdonította. A 2017-es centenáriumi évben több mint 9 millió zarándok látogatta meg a portugáliai kegyhelyet.

Częstochowa, (Csesztonka) Lengyelország

A ranglista következő helyén a lengyelországi Częstochowa áll évi 4,5 millió zarándokával. 1384 óta tisztelik ezen a helyen a világhírű Fekete Madonna képét. A legenda szerint Szent Lukács festette, azonban a 80x120 cm méretű, bizánci stílusban készült kegykép keletkezése a 6. és 8. század közé tehető. Az Istenszülőt és a gyermek Jézust ábrázoló ikonnak csodatévő erőt tulajdonítanak; neki tulajdonítják az 1655-ös svéd támadástól való megmenekülést is, melynek idején a kegyképet a Jasna Góra nevű dombocskán elhelyezkedő pálos kolostorban őrizték. A náci megszállás és a kommunizmus évei alatt a częstochowai Madonna mindvégig Lengyelország vallási szimbóluma maradt. A sziléziai kegyhely ikonja az ország legszentebb vallásos relikviájának, a kegyhely pedig nemzeti kegyhelynek számít.

Loreto, Olaszország

Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelyének számít. Az évente mintegy 4 millió látogatót vonzó, az Adriai-tenger partján található kisváros a világ legnagyobb Mária-kegyhelyei között a hatodik helyet foglalja el. A legenda szerint angyalok hozták 1295-ben Szűz Mária lakóházát Názáretből Loretóba. A „Szent Ház” néven ismert 9 méter hosszú, 4 méter széles és 5 méter magas épület ma a 15. századi bazilika központjában helyezkedik el. A kövek archeológiai vizsgálatai alapján a ház tényleg származhat a Közel-Keletről, és minden valószínűség szerint keresztes lovagok hozhatták Olaszországba. A kis ház nyomán Európa-szerte építettek úgynevezett Loreto-házakat, melyek ma is sok zarándok számára jelentenek úticélt.

Velankanni, India

„Kelet Loretójaként” és India legnagyobb zarándokhelyeként tartják számon a nyugaton kevésbé ismert Velankannit. A Bengáli-öbölben elhelyezkedő kegyhelyet évről évre mintegy 2 millió zarándok keresi fel. Valószínűleg 1600 körül történt ezen a helyen három Mária-jelenés. A jelenések helyén templomot építettek, amelyet aztán több ízben kibővítettek és amelyet 1962-ben XXIII. János pápa basilica minor rangra emelt. A templom titulusa „Egészségről nevezett Miasszonyunk”, mivel a Velankanniba tartó zarándoklatoknak gyógyító erőt tulajdonítanak. Sok zarándok imádkozik ezen a helyen betegségből való gyógyulásért; a bazilikában pedig számtalan votív táblácska – valamint ezüstből, aranyból kialakított testrész – jelzi a valóban bekövetkezett gyógyulásokat. A keresztények mellett sok hindu és muszlim is felkeresi a kegyhelyet.

Altötting, Németország

Az idelátogató évi több mint egymillió zarándokkal a felső-bajorországi Altötting is a világ legnagyobb Mária-kegyhelyei közé tartozik. A „Bajorország vallási központjaként” is ismert városka az altöttingi Fekete Madonna otthona: a faragott Mária-szobrocska a gyermek Jézussal 1330 után érkezhetett Altöttingbe, ahol már a 9. század óta különösen tisztelték a Szűzanyát. 1489-ben történhetett itt két csodás gyógyulás is, melyek a zarándoklatok kezdetét jelentették. Több mint kétezer votív- és hálatábla díszíti ma a kegykápolnából a Kapellplatzra vezető utat. A Wittelsbach-ház uralkodói szívüket a templom egy-egy fali bemélyedésében temettették el. Altötting emellett a szent portásról, Parzhami Konrádról is híres.

Mariazell, Ausztria

Közel egymillióan zarándokolnak el évente Ausztria leghíresebb kegyhelyére, a stájerországi Mariazellbe, mely évszázadok óta a magyar zarándokoknak is népszerű búcsújáróhelye. A 12. század óta tisztelik ezen a helyen a „Magna Mater Austriae” és a „Magna Domina Hungarorum” elnevezésű Mária-szobrot. Az alapítólegenda szerint a kis faszobrot egy bencés szerzetes vitte magával, útban egy új missziós terület felé. Miután az Istenszülőhoz imádkozott, meghasadt az útját elzáró szikla. Mikor célba ért, a szerzetes a szobrocskát egy fatuskóra helyezte, és cellát épített fölé, amely kápolnaként és lakóhelyként szolgált számára. Mariazell neve így származik a „Maria in der Zelle” elnevezésből. Ma egy barokk bazilika áll ezen a helyen, három jellegzetes tornya magasodik az ég felé (a középső, gótikus torony a Nagy Lajos által emelt bazilikából maradt meg – a szerk.). Az itt őrzött szobrot az év nagy részében díszes ruhadarabokba öltöztetik.

Kevelaer, Németország

Körülbelül 800 ezer zarándok látogatja meg évente Németország második legnagyobb Mária-kegyhelyét, Kevelaert, mely tavaly ünnepelhette jubileumát.  1642-ben – tehát pontosan 375 éve – indultak el a „Szomorúak vigasztalója” kegyképhez vezető, hagyományokban gazdag zarándoklatok. A harmincéves háború idején kapott sugalmazást egy kereskedő arra, hogy Kevelaerben kegyhelyet alapítson. A ma tisztelt kegyképet egy luxemburgi katonától vette, és kő képtartót épített számára. Azóta számos gyógyulás történt e 28 ezer lelkes alsó-rajnai város kegyhelyén. A zarándokhely központját a kegy- és gyertyakápolna, illetve a Mária-bazilika alkotják. Az év egyik csúcspontja a motoros zarándoklat, több ezer résztvevővel, valamint a tamilok zarándoklata.

Marija Bistrica (Máriabeszterce), Horvátország

Szintén 800 ezer körül mozog azoknak a száma, akik évről évre meglátogatják Horvátország legismertebb zarándokhelyét, Marija Bistricát. A kegyhely neve a Szűzanya nevéből, valamint a helység folyója, a Bistrica nevéből álló összetétel. A 15. század óta tisztelnek itt egy késő gótikus, fából faragott szobrot, mely ugyancsak a fekete Madonnák közé tartozik; vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a szobor eredetileg nem fekete volt. A szobornak már nagyon korán csodás erőt tulajdonítottak, melynek hatására a zarándokok száma folyamatosan emelkedett. Ma az arannyal koronázott Mária a gyermek Jézussal a Boldogságos Szűz-bazilikában van kihelyezve tiszteletre. 1971-ben a helyi püspök a kegyhelyet nemzeti kegyhellyé nyilvánította az egész horvát nép számára.

Einsiedeln, Svájc

Mintegy 500 ezer zarándok látogat el évente Einsiedelnbe, mely Svájc legfontosabb Mária-kegyhelye. A bencés apátság zarándok- és kolostortemploma őrzi a késő gótikus szobrot, az „einsiedelni Máriát”, mely szintén egy fekete Madonna a 15. századból. Egy még ősibb, román stílusú kegykép helyett készült, mely tűzvészben pusztult el. A fekete szín valószínűleg az évszázadok alatt a szoborra rakódott gyertyakorom következménye. 1803-ban egy restaurátor megtisztította a szobor felületét és bőrszínűre festette azt. A hívőkből azonban ez akkora felháborodást váltott ki, hogy a szobrot újból feketére festették. A 17. század óta díszíti a szobrot egy harang alakú spanyol ruha. Einsiedeln a Szent Jakab-útnak is jelentős állomáshelye.

Kibeho, Ruanda

Kibeho annyiban különleges, hogy ez Afrika egyetlen kegyhelye, melyet az Egyház hivatalosan is elismert. Becslések szerint 500 ezer hívő zarándokol el a délnyugat-ruandai kisvárosba évente. 1934-ben alapítottak plébániát ezen a helyen, amelyet Máriának szenteltek. 1981-ben jelent meg itt a Szűzanya három kislánynak. „Nyina wa Jambóként” mutatkozott be, ami annyit jelent: „a Szó Anyja”. A helyi püspök által összehívott bizottság húsz éven át tanulmányozta a jelenést – pozitív eredménnyel: Kibeho 2001-ben lett hivatalosan is zarándokhely. A ՚80-as években már élénk zarándokmozgalom kezdett kibontakozni itt, amiért Kibehót „Ruanda Lourdes-jának” is nevezik.

* * *

+ 1 Csíksomlyó (Erdély, Románia) – a szerk. kiegészítése

Évente közel félmillió zarándok keresi fel az Erdélyben, Székelyföldön található kegyhelyet. A kegytemplom legértékesebb tárgya a Szűz Mária-szobor, mely a 16. század elején (1510–1515) hársfából készült, reneszánsz stílusban. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m; a világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az Egyház „csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezte el. A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567 óta tartó, a hagyomány szerint katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.

Fordította: Koszoru Péter
Forrás és fotó: Katholisch.de
Magyar Kurír

Szibériai rejtély: Háromórás sötétség délben

Jakutföldre nappali éjszaka borult július 20-án, egy héttel az évszázad holdfogyatkozása előtt

Egy héttel azelőtt, hogy július 27-én a Föld lakóinak nagy része szemtanúja lehet majd az évszázad leglátványosabb és leghosszabb holdfogyatkozásának, Szibéria egy hatalmas, 200 ezer négyzetkilométernél nagyobb régiójában élők három és félórás nappali sötétséget éltek át.

Az északi sarkkörhöz közeli, és rendkívül hideg Jakutföldön július 20-án déli fél tizenkettő körül hirtelen elsötétedett a nap. A Siberian Times című lapban megjelent leírások szerint nem felhők takarták el a napot, hanem a levegő telt meg valamilyen sűrű, megfoghatatlan homállyal, ami egyre fokozódott, egészen addig, hogy szinte éjszakai sötétség borult a földre. A jelenség mintegy három és fél órán át tartott. A magas szélességi körön élők az évnek ebben a szakaszában egyébként még éjszaka sem tapasztalnak sötétséget, szinte 24 órán át világos az ég.

A különös jelenségnek sok ezer ember szemtanúja volt, de hivatalos magyarázat azóta sem született a történtekre. Csak azt lehet tudni, hogy mi nem okozhatta: nem volt regisztrálatlan napfogyatkozás és meteorbecsapódás sem történt. A térségben nem pusztítottak erdőtüzek és vulkánkitörést sem észleltek.

Az orosz lap által megszólaltatott helybeliek is csak találgatni tudnak: egyesek titkos fegyverkisérletre gyanakodnak, mások idegenek, vagy valamilyen természetfeletti erő működésének tulajdonítják a nappali sötétséget. Az elmondás szerint az utcák kiürültek, nem csak amiatt, mert zseblámpa nélkül nem lehetett közlekedni, hanem azért is, mert “olyan érzés volt a levegőben, mintha hirtelen megnövekedett volna a légnyomás.”

A jelenség érdekessége az is, hogy egy héttel az évszázad (vér)holdfogyatkozásának nevezett égi látványosság előtt történt. Július 27-én Európában, Afrikában és Ázsia nagy részén 103 percen át elsötétedik a hold. A legjobb látvány a Közel-Keleten és Kelet-Afrikában figyelhető majd meg. Ilyen hosszú holfogyatkozás legközelebb 2123-ban lesz, vagyis tényleg életre szóló eseményről van szó. Csillagászok szerint a Hold elméletileg maximum 107 percig lehet a föld árnyékában, így a mostani esemény szinte eléri ezt a maximális hosszúságot, mert a Hold a Föld árnyékának a közepén halad át.

Nézegessen további szibériai rejtélyeket, itt és itt


https://vigyazo.blog.hu/2018/07/25/sziberiai_rejtely_haromoras_sotetseg_delben

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete

2018. július 3. Szentségimádáson az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Szívem szeretete átölel benneteket. Azt akarom, hogy mindnyájan üdvözüljetek.

Gyermekeim! Az üdvösséget nektek is akarni kell. Ha ti nem akarjátok, nem üdvözíthetlek benneteket. Azért, mert szabad akaratot kaptatok, amit Én tiszteletben tartok. Sajnos emiatt sokan mennek a pokolba, és még többen a tisztítótűzbe.

Gyermekeim! Ezt mondtam: keressétek az Isten országát, és annak igazságát. A többi mind megadatik nektek hozzá. Atyám tudja, mire van szükségetek. Ezért azt mondom nektek: ne az ideig valókkal foglalkozzatok, mert ezek mind elmúlnak. Azt keressétek, ami odafönt van, mert ezek örök értékek. Tartsátok meg parancsaimat, és elnyeritek az örök boldog életet. Látjátok, hogy a természeti katasztrófákban vagy a háború sújtotta területeken egy pillanat alatt megsemmisül egész életetek munkája. Ház, berendezés, autó, amikért annyit fáradoztatok. Elégedjetek meg a szerényebb élettel! Hagyjatok időt az imára! Olvassátok minden nap a Szentírást! Ez Isten szerelmes levele az emberhez. Ahol kinyitjátok, Maga Isten szól hozzátok, Aki a lelketekbe lát. Figyelmeztet vagy megdicsér benneteket. Aszerint, amit érdemeltek. Járuljatok a szentségekhez! Adjátok át az életeteket és minden gondotokat Nekem! Én szüntelenül őrködöm fölöttetek, és mindent megadok, ami az üdvösségetekre válik. Ha keresztet kaptok, ne zúgolódjatok! Kereszt nélkül nincs üdvösség. Én a kereszt által váltottalak meg benneteket. Én is kereszthalálom után támadtam fel és mentem fel Atyámhoz. Ezt mondtam: Én vagyok az út. Ez azt jelenti, hogy csak az üdvözülhet, aki követ Engem a keresztúton a keresztre. Mert ez az egyetlen út, ami az üdvösségre vezet. Öleljétek át Tőlem kapott kereszteteket! Tagadjátok meg magatokat! Engem állítsatok életetek középpontjába! Úgy szeressetek viszont, ahogy Én szerettelek benneteket! Ti is adjátok oda az életeteket Értem! A hit terjesztéséhez és a lelkek megmentéséhez áldozatos lelkekre van szükségem. Ha magatok körül forogtok, nem halljátok meg szavam. Csak, ha kiüresítitek magatokat és keresitek akaratomat, csak akkor, a lelketek csöndjében halljátok meg sugallatomat. Csak akkor fogjátok fel tanításomat, amely mindig törvényeimre irányítja gondolatotokat. Ezt mindig szeretet és béke, derű és remény kíséri, mert Én az öröm Istene vagyok. Azért jöttem, hogy az én békémmel és örömömmel töltsem meg szíveteket. A csüggedtség, a harag és a bosszúállás az ördögtől van. Ő a diabolosz, aki megosztja az embereket. Falakat emel közéjük és háborúkat szít. Imával, böjttel és önmegtagadásokkal le tudjátok győzni. Ha lángolóan szeretitek Istent, elfut tőletek, mert égeti szeretetetek tüze.

Kicsinyeim! Arra vágyom, hogy megmeneküljetek a sátán csapdáiból és mindnyájan üdvözüljetek! Tárjátok ki szíveteket! Engedjetek be, hogy rendet tegyek az életetekben. Gyomláljak és ültessek. Boldogokká tegyelek benneteket itt és most és mindörökre. Erre áldalak meg titeket féltő szeretetemmel, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2018. július 13. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

„Ezt üzenem X-nek: Drága kislányom! Szívem szeretete átölel téged. Én jobban szeretlek, mint a Föld összes embere együttvéve. Én mindig veled vagyok. Édesanyád Velem van. Kimondhatatlanul boldog. Ő is Velem van, amikor veled vagyok. Lát és hall téged. Imádkozik érted.

Ne csüggedj! Az élet a Földön rövid. Nemsokára együtt lesztek. Édesanyád vár, és már előre örül, hogy újra megölelhetitek, megcsókolhatjátok egymást. Ezt üzeni neked: „Ne sírj, drága kislányom! Örülj és ujjongj, mert hamarosan újra együtt leszünk és együtt maradunk mindörökké. Szeresd nagyon Jézust, Aki kínszenvedése és kereszthalála által megszerezte nekünk az üdvösséget. A keresztfán helyet készített neked is, amelyet nemsokára elfoglalsz. Addig kell a Földön lenned, amíg be nem teljesítetted Isten rád vonatkozó örök szent tervét. Ezért imádkozom, hogy ezt maradéktalanul megtedd.”

Jézus: „Megáldalak téged kislányom, Szívem végtelen szeretetével a derűre, amelyet soha ne engedj ki a lelkedből. Fogadd szeretetteljes áldásomat, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: Mk 9, 39: „Jézus válaszolt”

2018. július 17. Itthon az Úr Jézus…

 „Drága gyermekeim! Most tisztítom meg Egyházamat. A szétválasztás már megkezdődött, hamarosan befejeződik. Az igazak rejtekbe kényszerülnek. A hamisaknak nem elég, hogy elűzik őket a helyükről: papjaimat a plébániákról, híveimet a templomokból, sőt, még az életükre is fognak törni. Most teljesülnek be próféciáim, amire fölkészítettelek benneteket, amint azt már látjátok is, hogy sok minden beteljesült belőle.

Már benne éltek a végső időkben. Figyeljétek a jeleket! Egyházamat el akarja pusztítani a sátán. Mindent elkövet, hogy az embereket megtévessze, eretnekségbe sodorja, így a lelkeket kárhozatba döntse. Imádkozzatok a lelkek megmentéséért! Legfőképpen dicsőítsetek és magasztaljatok Engem szent kereszthalálomért és megváltásom hatalmas művéért, mert ez megvakítja a sátánt, és ezzel szerzitek Nekem a legtöbb lelket.

Drága gyermekeim! Üldözésetek a küszöbön áll. Már mindent előkészítettek. Az előjelek már beteljesültek. Egyházam kettéválik: a hűségesekre, akik mindvégig kitartanak tanításaimban, és a hűtlenekre, akik eretnek vezetőiket követik. Ezután következik a nagy vérontás, a ti üldözésetek. Előtte még rejtekbe vonultok, mert kitiltanak titeket a plébániákról ugyanúgy, mint az Én életemben az Engem követőket a zsinagógákból. Aztán még a rejtekben is üldözni fognak és megölnek titeket. De egyesek megmenekülnek, hogy továbbra is hirdessék az igaz hitet. A lelketekre kötöm: ne legyetek senkivel közlékenyek, ne fedjétek föl holléteteket, ne bízzatok meg senkiben, mert nagyon sok álnok ál-keresztény befurakodik közétek. Aljas haszonlesésből kiad benneteket, hogy a vérdíjat fölvegye utánatok. Ezek mind Júdások, akik megkapják örök büntetésüket.

Ne féljetek! Veletek maradok mindennap, a világ végezetéig. Atyám tudta nélkül egyetlen hajszál sem veszhet el a fejetekről. Tartsatok ki mindhalálig! Csak annyi történhet, amennyit Én megengedek. Az örök győztes Én vagyok, Én, Aki legyőztem a világot. Kereszthalálom által bizonyítottam irántatok való végtelen szeretetemet. Megváltottalak benneteket. Harmadnapra feltámadtam, hogy így hirdessem, hogy Isten vagyok, Aki legyőzetve győzött a világ felett. Ti is, ha életetekre törnek: hagyjátok magatokat legyőzni, amint Én tettem, mert halálotok pillanatában lelketek az örök boldogság honába repül.

Drága kicsinyeim! Nagyon szomorú korban éltek. Ezek a végidők, amely már nem tart soká. Hamarosan fellép az antikrisztus, akinek útját az eretnekek egyengetik, akik megpróbálják Egyházamat romokba dönteni. Most soha nem látott szellemi zűrzavar uralkodik: előbb a világban uralkodott és sajnos most már az Egyházban is. Újra mondom: senki közületek ne kövesse őket! Maradjatok meg a tiszta forrásnál, váltsátok tettekre tanításomat, a Szent Evangéliumot! Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! Csak egy Igazság, egy Út és egy Örök Élet van, Aki Én vagyok, Jézus a Krisztus, a ti Megváltótok. Fogadjátok megerősítő, védelmező áldásomat, amely rajtatok marad örökkön-örökké.”

Szentírási megerősítések: Mt 21, 4: „Ez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az ige, amit a próféta mondott” 12 cím: A templom megtisztítása 13: „Jézus mondta”

2018. július 18. Szentségimádáson ima a Szentlélek által…

„Hőn imádott, édes jó Jézusom! Lelkem magasztalja a Te Szent Nevedet. Dicsőséged betölti a Mennyet és a Földet! Lényed beragyogja lelkünket-testünket, egész valónkat, mert Te vagy a Fény, Aki az örök Világosságtól, a Mennyei Atya öléből szálltál alá erre a Földre, hogy megvilágosítsd a lelkeket, fényt gyújts a lelkünkben: a Te tanításod fényét.

Te vagy az Örök Atya megtestesült Igéje, Akit leküldött közénk, hogy hirdesd Evangéliumát, az Atya végtelen szeretetét, jóságát, gondoskodását, amivel körülöleli az egész Földgolyót. Az Atya mindannyiunk szívébe belelát, és látta azt a kietlen, sivár pusztát, ami az ember lelke Nélküled. Ezért elküldött Téged, az Ő Egyszülött Fiát, Aki Üdvözítőnk lettél a keresztfán. Aki nem csak megváltottál az örök haláltól, hanem velünk maradtál a világ végezetéig. Megtanítottál arra, hogy hogyan kell Téged követni az evangéliumi életszentség, az önfeledt, Istennek átadott tökéletes szeretet útján, a keresztúton, amely az önmegtagadás és a kereszthordozás egyedül üdvösségre vezető ösvénye. Amit csak kevesen találnak meg, mert a világ hamis csillogása elvakítja őket.

Kérlek, Jézusom, vezesd tekintetünket a keresztre, hogy ott mindig csak Téged lássunk magunk előtt. Elhagyjuk a világ által felkínált hamis élvezeteket, elmerüljünk a Te forró szeretetedben, amely a legnagyobb áldozatot hozta meg értünk. Rettenetes kínszenvedésed és kereszthalálod által tudunk megtisztulni Szent Véred fürdőjében, amely oly’ bőségesen ömlött, hogy minden bűnösnek jut belőle, aki kereszted alá akar állni.

Ó, Jézus! Ó, végtelen Szeretet! Ó, végtelen Irgalom! Vonzzad a lelkeket Magadhoz! Kérlek, adj mindenkinek akkora keresztet, ami üdvözíteni tudja!
Isteni Mesterem! Te pontosan megmérted a hosszát és a szélességét annak a keresztnek, amekkorát érted el bírunk viselni. Erre van a legnagyobb szükségünk, mert egyedül ez visz az üdvösségre. Kereszted által egyesülhetünk Veled, igaz Üdvözítőnkkel, Akit a földön csak a kereszten találhatunk meg.
Imádunk Krisztus és áldunk Téged, Aki szent kereszted által megváltottál minket!
Ó, Jézus! Kérlek, nézd ezt a rengeteg embert, akik nem ismernek Téged, akik kitikkadtak az úton, a sivatagban, akik szomjaznak Rád, de nem tudják, hogy Te vagy Az, Akire szomjaznak. Akik felüdülésre vágynak, de rossz helyen keresik.
Ó, Jézusom! Kérlek, kutasd fel őket, menj le értük a szakadékba, a bűneik okozta mélységekbe. Hozd fel őket a veremből, ciszternákból, tisztítsd meg őket a szennytől, a mocsoktól, minden bűntől a bűnbánat által. Töltsd be szomjukat saját Magaddal, mert Isten arra teremtett minden embert, hogy Őrá szomjazzon, és egyedül Vele elégüljön ki. Isten saját lelkét lehelte az emberbe, és ez a lélek arra vágyik, hogy Teremtőjével ölelkezzen, Vele egybe forrjon, eggyé legyen, Ő legyen számára a levegő, a víz, az éltető élet.
Ó, Jézusom, világ Megváltója! Add meg minden embernek ezt a nagy kegyelmet, hogy fölismerjék, hogy Kire szomjaznak, Kire van szükségük, és megtaláljanak Téged a kereszten. Egy örök, édes öleléssel simuljanak bele sorsukba, a kereszten, amelyben egyesülhetnek Veled. Adj nekik édességes örömöket, amelyekkel Magadhoz láncolod őket, hogy soha ne tudjanak elszakadni Tőled, hogy egyedül Veled érezzék jól magukat, mindig Veled töltekezve. Te légy egyedüli örömük és boldogságuk, erőforrásuk és Mennybe vivőjük.
Ó, Jézus! Imádunk, áldunk, magasztalunk és dicsőítünk Téged szent angyalaid és szentjeid megszámlálhatatlan seregével egyesülve. Itt, a Földön, a küzdő Egyházban, ebben a siralomvölgyben, amely Nélküled elviselhetetlen volna. De Te fény gyújtasz nekünk a sötétben, vigaszt adsz lelkünkbe, és elvezetsz az Örök Atya házába. Te mondottad: Atyám házában sok hely van, elmegyek, és helyet készítek nektek. Aztán visszajövök, hogy Magammal vigyelek, hogy ti is ott legyetek, ahol Én, és lássátok dicsőségemet.
Drága Jézusom! Epekedve várjuk, amikor visszajössz értünk, Magadhoz emelsz, és szerelmes csókodtól megrészegülve az örök boldogságban, Veled egyesülve, mindvégig szemlélhetjük dicsőségedet. Színről színre imádhatunk Téged, és akkor nem hiányzik már semmi és senki. Egy kérdést sem teszünk föl Neked, mert mindent tudtul adsz nekünk. Önmagadat adod nekünk, és örök boldogsággal jutalmazol meg.
Köszönjük Neked, Jézus, minden csepp Véredet, melyet értünk kiontani méltóztattál. Köszönjük azt a végtelen szeretetet, amely fölvitt értünk a keresztre. Köszönjük, hogy minden embernek adsz egy parányi szálkát hatalmas keresztedből, amely minket is egyesít Veled a Földön, hogy majd a Mennyben is örökké egyek legyünk.
Imádunk Téged és áldunk Téged, Krisztus, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Isten Egyszülött Fia, az Atya mérhetetlen szeretetének kiáradása és ajándéka. Veled és Benned imádjuk a Szentlelket, Akit elküldtél a Földre, hogy befejezze Megváltásod hatalmas művét, Aki eszünkbe juttat mindent, amit tanítottál nekünk. Emberi szó kevés rá, hogy Neked mindezekért hálát adjunk, dicsőítsünk, áldjunk és imádjunk. Fogadd el lelkünk-szívünk szeretet-lángolását a Szentlélekben, ahol lelkünk örökimádás helyszíne legyen most és mindörökké. Ámen.”

Őrangyal-Kat.hitvédelem 2018-07-15.

Kyrie eleison! Uram, irgalmazz!

Kedves Testvérek!
Nem véletlenül érintettem az elmúlt írásaimban az eretnek mozgalmakat, melyek az ókereszténységben előfordultak. Az sem véletlen, hogy arra buzdítottam és buzdítom a híveket, hogy keressék és olvassák az egyházatyák írásait. Nem véletlen, mert ma ugyanazok a tévtanok és eretnekségek ütötték fel a fejüket, csak egy kicsit modernebb formában. De annál hatékonyabban fertőzik az emberek lelkét, gondolkodását. Mintha nem lenne elég nekünk a relativizmus, az ökumenikus törekvések mentén történő protestantizálódás, az ebből fakadó tévtanítás, vagy csak szimplán, valamilyen hatás miatt protestantizálódott teológusok, papok agyrémnek nevezhető - még véletlenül sem katolikusnak! - eltévelyedései.

Azt mondja XVI. Benedek, hogy nem létezik a katolikus hit uniformitása. Lehet bármilyen lelkiség - katekumenális, schönstatti, cursillo, domonkos, bencés, vagy ferences -, a hit gazdagsága sok lakást alakít ki egyetlen házban. Igen, ezt el tudjuk fogadni, sőt talán jól szolgálja Isten dicsőségét és a lelkek üdvösségre jutását. DE! Akkor mit szóljunk, ha alapvető, fundamentális kérdésekben mennek szembe egyesek a katolikus tanokkal, az Egyház élő, változtathatatlan, örök tanításával? Fogadjuk el? Ugyan nem tetszik nekünk, ellentétes mindennel és mindazokkal amit hiszünk, de fogadjuk el? Miért? Miből gondolják, hogy tehetjük? Miből gondolják, hogy ezt egyáltlán megtehetjük? És itt a probléma Kedves Testvérek. Azt hiszik és azt gondolják egyesek, hogy ez természetes. Mármint az, hogy meg lehet változtatni a dogmákat! Azt hiszik, hogy meg lehet változtatni a dogmákba, a hitigazságokba, hittételekbe vetett hitet! Hogy ez ugyanolyan, mint a divat. Le lehet venni, mint egy divatos cipőt, és amikor új divat jön, akkor új cipőt veszünk fel. Mindent megváltoztattak "fű alatt". Hogy elérjék céljukat, hogy alátámasszák tévtanaikat, a kinyilatkoztatásról hitt fogalmakat, a kinyilatkoztatás tartalmát, lényegét és jelentését is meg kellett változtatni. Ma a kinyilatkoztatás már nem az, mint amit hittünk a II. Vatikáni Zsinatig. (Hogy mit alakítottak át, és hogyan a kinyilatkoztatásról, azt egy következő írásban bemutatom.) Ma a csodák nem csodák, hanem valami szimbolikus "történetek", melyeket nem kell szó szerint értelmezni, nem kell tehát csodaként felfogni, mert tulajdonképpen annak más üzenete van! Mindent vagy mítosztalanítanak, deszakralizálnak, vagy ha éppen az illik a tanaikba, akkor agyonhallgatják. Nem merik kimondani, hogy nem hisznek a dogmákban. Inkább nem beszélnek róla. Vagy ha igen, akkor olyan lehetetlen és valótlan tartalmat találnak ki róla, amit távolról sem tartalmaz, ám muszáj úgy magyarázniuk, mert különben a végén még "úgy marad" a dogma mint ahogyan azt kihirdették, s így a tartalma is marad és a jelentése is ugyanaz lesz, ami viszont nem jó nekik.
Már évtizedekkel ezelőtt megírta Maritain, hogy ennek a folyamatnak az az oka, hogy főpapjaink, teológusaink egy része "leborul a világ előtt". Nyitás, a modernség, a világias gondolkodás, a világias öltözet. Csak pár címszó, ami jellemzi őket. Az ennek a fajta életformának való megfelelés lett az első, s nem az önmegtagadás, az aszkézis, ami például bűnbánatra emlékeztetne vagy sarkallna akárkit is. Ugyanis a papnak, a lelkipásztornak, a teológusnak példát kell(ene) mutatnia.
Kiemelte Maritain, hogy már nem a mennyek országa érdekli ezeket az embereket, hanem a földi világ. A földi világ, a társadalmi folyamatok. Mint a német püspököket, akik elárulva az Eucharisztiát, az arról kimondott dogmát, a hozzá fűződő dogmákat, hittételeket, profán ostyává degradálják le az Oltáriszentséget. Tagadva az átlényegülést, az átváltoztatást, Krisztus valóságos jelenlétét. Tagadják, mert ha nem tagadnák, akkor nem engednék, hogy az áldozáshoz járuljon olyan ember, aki nem hiszi Jézus Krisztus valóságos jelenlétét az Oltáriszentségben! Akkor nem engednék, hogy a szentgyónás nélkül, a katolikus hit megvallása nélkül, "csak úgy" odaballagjon valaki és magához vegye Krisztus Testét! Csak mert ő házastársa a katolikus félnek. Megáll az ember esze! Bevallom őszintén, hogy amikor először hallottam e lehetőségről, illetve arról, hogy ezt tervezik a német püspökök, akkor nem akartam elhinni. Azt mondtam, hogy ezt azért már mégse! De igen...Sajnos ezek ezt is megengedhetik maguknak! De kik ezek, hogy ezt megtehetik?! És hol van Őszentsége, akinek a hit védelme lenne az elsődleges feladata! Hol van ekkora eretnekség láttán?! Tudom, hogy ő engedélyezte, illetve passzív viselkedése bátorította a német püspököket. Kérdésem túlmutat az eredeti tartalmán. De nem szeretnék továbbmenni ennél. Ő a pápa. A Szentlélek fújt akkor is, amikor megválasztották. Ő Krisztus földi helytartója, és így is nézek rá. Csak tehetetlennek érzem magam akkor, amikor világosan látom, hogy mekkora pusztítás folyik az Anyaszentegyházon belül. Amit ők akarnak és oktatnak, az nem a katolikus hit, hanem valami más. Minden téren. Ez nem összeesküvés-elmélet! Ez látható és érzékelhető folyamat. Itt folyik a szemünk láttára, nyíltan.
"Ha valaki tagadná, hogy a legméltóságosabb Oltáriszentségnem igazán, valóságosan és lényegileg jelen van a mi Urunk Jézus Krisztus teste és vére, együtt az ő lelkével és istenségével, - s emiatt az egész Krisztus, - hanem azt mondaná, hogy az csak jel vagy ábra, vagy erő szerint van: legyen kiközösítve (Tridenti Zsinat: Határozat a legszentebb Oltáriszentségról, 1. kánon; DH 1651)
Azt mondta Krisztus, hogy: "Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital." (Jn 6, 53-55) Ez most is érvényes! Mindig érvényes lesz emberek!
Az eucharisztiáról a IV. századi egyházatyák úgy beszéltek, mint vértelen áldozatról, engeszteló áldozatról, közbenjáró áldozatról. Nazianzoszi Szent Gergely például Krisztus kereszthalála emlékének hitte és tekintette az eucharisztiát. Mopvesztiai Theodorosz szerint az eucharisztia az új szövetség egy és igaz áldozatának emlékezete az örök, mennyei liturgia képe és megjelenése, ahol Krisztus-főpap végzi közbenjáró szolgálatát mindörökre. Az eucharisztiában való jelenlét körül azért volt egyetértés, illetve azért nem volt vita, mert Jézus Krisztus szavait parancsként értelmezték. Ahogy ezt Jeruzsálemi Szent Kürillosz a lényeget tekintve olyan egyszerűen és mégis hatékonyan fogalmazott meg: Ő mondta, hogy az ő teste és vére, ki meri kétségbe vonni? (in. Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe)
Aquinói Szent Tamás azt tanítja, hogy a kenyér és a bor átváltoztatásával a kenyér egész szubsztanciája átváltozik Krisztus, a mi Urunk testének szubsztanciájává, s a bor egész szubsztanciája Krisztus vérének szubsztanciájává. Ezt nevezi az Anyaszentegyház és a katolikus teológia "átlényegülésnek" (transsubstantiatio) /DH 1642/. Azt mondja Tamás, hogy ez az átváltozás egészében természetfeletti, Isten erejéből jött létre. Az átlényegülés dogmája a legszorosabban és a legszükségszerűbben kötődik a valóságos jelenlét tanához. Itt is kiemeli Tamás, hogy a létmód, amelyben Jézus Krisztus jelen van ebben a szentségben, az teljességgel természetfeletti. Ezt a természetfelettiséget az isteni kinyilatkoztatás teljességgel megragadhatóan az Egyház dogmájában nekünk ajándékoz. Tamás még nem választotta szét az eucharisztia szentségi és áldozati jellegét. Ezt a későbbi teológia megtette. Mert az eucharisztia egyszerre szentség és áldozat is. Amennyiben szentség, annyiban áldozat - ahogyan Bolberitz Pál és Gál Ferenc atyák is írják közös könyvükben - és amennyiben áldozat, annyiban szentség. (vö. Bolberitz Pál - Gál Ferenc: Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája, Ecclesia, Bp., 1987., 262.)
És ezt a misztériumot, melyben Isten látható és érzékelhető módon megtapasztalható, Akiben és amelyben minden porcikánkban hiszünk, Aki és ami hitünk alapja, adjuk oda "csak úgy" valakinek, olyannak, aki nem hiszi mindezeket?! És ehhez még vígan asszisztálnak katolikus főpapok?! És mi mindezeket fogadjuk el, mint a Katolikus Egyház sokszínűségét?! Nem lehet! Képtelenség! Hit és erkölcs kérdésében nem lehet sokszínűség az Egyházban! Lassan - sajnos - ki kell mondani Kedves Testvérek, hogy ezek az emberek nem tartoznak a Római Katolikus Anyaszentegyházhoz! Nem, mert nem azt hiszik és tanítják, mint ami az igaz hit. Nem az Anyaszentegyház élő és érvényes tanítását hiszik. Nem abban hisznek amiben mi. Tehát vagy ők nem katolikusok vagy mi nem vagyunk azok. Mert A és B nem lehet ugyanaz!
Sajnos ma azt látni, hogy nagyjából bármilyen kérdésről is van szó, nincs norma, nincs olyan, hogy ezt így, és csak így. Azért, mert csak így lehet. Ma azt tapasztaljuk, hogy jó az "így" is, de jó az ellenkezője is. Szabad A-t is, de ugyanakkor szabad B-t is mondani, tenni. Kettő meg kettő az négy, de azt sugallják és állítják a "James Martinok", hogy nem baj, ha valaki azt gondolja, hogy az öt. Nem kellenek a szabályok, a dogmák, hiszen a fő a tolerancia és az irgalom. Nem kell az embereket rávezetni a helyes útra, mert nincs helyes út. Pontosabban több helyes út van. Azt mondják a német püspökök - pontosabban nagyobb részük -, hogy hagyjuk a szabályokat és a dogmákat az Oltáriszentséggel kapcsolatban. Nem lényegesek, hiszen ami számít az az, hogy ha akar, akkor a nem katolikus - ma az evangélikus, de ne legyenek illúzióink, kis idő elteltével majd a református, végül akármilyen hitű is! - házastárs is a szentáldozáshoz járulhat. Joggal kérdezheti valamilyen laikus vagy akár ateista ember, hogy milyen komoly szentség az, amit csak úgy ki lehet szolgáltatni bárkinek!
Ma azok a papok lehetnek püspökök, azok az emberek lehetnek a teológiai oktatásban tanárok, akik ezeket az új, progresszív, relativista, liberális tanokat hiszik.
Szóval Kedves Testvérek nem kell csodálkozni semmin sem! A II. Vatikáni Zsinat óta valamit nagyon szabadjára engedtek. Mégpedig a világias szemléletet, gondolkodást. Még egyszer leírom azt amit egy nagy gondolkodó leírt és amit erről a "jelenségről" gondolt. Szóról - szóra ezt írta Jacques Maritain (A garonne-i paraszt, Szent István Társulat-Kairosz, 1999., 84.) című művében):
"A jelenlegi válság számos szempontból vizsgálható. Az általa elénk tárt jelenségek közül az egyik legkülönösebb egyfajta - ezernyi alakban megnyilvánuló - térdre borulás a világ előtt."
Írta ezt Maritain 1965-66-ban (a mű első sorait 1965-ben írta le). Több mint ötven éve látta ezeket a folyamatokat. Maritain mintegy prófétaként előre összefoglalta mindazokat a problémákat, melyek a II. Vatikáni Zsinattal szemben felmerültek.

Krisztusban Kedves Testvérek! Hosszú évek óta meggyőződésem - és ebben a hitemben meg is erősített Athanasius Schneider Öexcellenciája -, hogy ideje lenne Őszentségének egy olyan jegyzéket kiadnia, mely összefoglalja mindazokat a tévtanításokat, melyek ma felmerültek, és velük szemben határozottan kinyilvánítja a katolikus tanítást, a tanítás sérthetetlenségét, és megváltoztathatatlanságát. Hiszen ma annyi a kétértelműség, az eretnekség az Egyházon belül, hogy égetően szükség lenne a pápa Őszentsége határozott és apologéta kiállására! Határozott eligazítás kell a kétértelműségben! Kell(ene) Őszentsége határozott kiállása a katolikus tanok, tanítás mellett, a hagyomány mellett! Hiszen látjuk, hogy mire vetemedtek megint a német püspökök. Azok a német püspökök, akik hajótörést szenvedtek a hitben. Ahogyan Lerinumi Szent Vince kiemeli Pál apostol Timóteusnak írt első levelének elemzése során. Ahol is azt mondja Pál apostol: "Timóteus! Őrízd meg a rád bízott kincset, kerüld a profán, újdonsághajhászó fecsegést, az álságos >>ismeret<< ellenvetéseit, amelyt némelyek elfogadtak és a hittől elszakadtak." (1Tim 6, 20-21) Ezek a a "némelyek" akik a "hittől elszakadtak" a német püspökök nagy része. És mindenki, aki paradigmaváltásról, új teológiáról beszél. "Őrizd meg!"- mondja Pál apostol. Őrizzétek meg ti német püspökök! Őrizd meg James Martin! Őrizd meg Walter Kasper! És még folytathatnám.
Nem szabad elfogadnunk ezeket az eretnek újításokat. Sem a tanításban, a tanokban, sem a liturgiában! Egészen egyszerűen azért, mert nem ezt hisszük. Nem váltogatjuk a hitünket a társadalmi változások függvényében. Nem változtatjuk a tanítást azért, hogy - a társadalom akármekkora rétegéről is van szó - az embereknek tessék. Lerinumi Szent Vince szavaival:
"Ha pedig sem az apostoli határozatokat, sem az egyházi döntéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, melyekkel az egyetemesség és a hagyomány legszentebb egyetértése alapján az összes eretneket minden joggal és méltán ítélték el, (...) akkor szükségképpen minden katolikus, aki az Egyház törvényes fiának akar bizonyulni, köteles a szent atyák hitéhez hasonulni, ahhoz ragaszkodni, abban mindvégig megmaradni, a szentségtelenek szentségtelen újításait pedig elátkozni, megvetni, támadni és üldözni.." (Az igaz hit védelmében (Commonitorium) - Kivonatok Szent Ágoston műveiből, JEL Kiadó, Bp., 2011., 174.)

Ámen

Katolikus mise Ashfordban a CRSA közösségnél

Bár az Úristen az embert hierarchikus rendben élő szociális lénynek teremtette – akinek tehát társai és vezetői vannak –, napjainkban oda jutottunk, hogy egy katolikusnak megmaradni szándékozónak se társa, se autentikus vezetője nincs. A katolikus hívőnek ma a legnagyobb problémát az okozza, hogy érvényesen felszentelt papot találjon, aki érvényes római katolikus szentmisét mutat be. És ha nagynehezen talál olyat, akinek a szentelése érvényességéhez nem fér megalapozott kétség, akkor még arra is vigyáznia kell, hogy az illető ne az ősbumm teória és az evolúció, vagy netán a Fichte-i filozófia híve és hirdetője legyen, de még csak a Cassiciacum tévtan bősz terjesztője se.
Ha mindezeket az előfeltételeket figyelembe vesszük, vagyis ha nem akarunk bálványimádáson részt venni, és ezzel a Teremtő első és legfőbb parancsát megsérteni, vagyis a lehető legsúlyosabb bűnt elkövetni, akkor Európában – amennyire a mai hírforrások ezt lehetővé teszik – nem találunk másokat, mint a Msgr. Michael French püspök által vezetett kenti papi társaságot, az Ordo Canonicorum Regularium Sancti Augustini (CRSA) papjait. (Honlapjuk: http://tridentinerite.org/)

Ezen meggondolásból történt, hogy a Pünkösd utáni 7. vasárnapi szentmisét a CRSA angliai székhelyén, az Ashford/Kent-ben található kápolnában ünnepelhettem, azután, hogy szinte napra pontosan egy éve nem tudtam biztosan-katolikus misén részt venni.

E vasárnap evangéliuma (Mt 7,15-21) így szól: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik juhok ruházatában jönnek hozzátok, belül pedig ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon szednek-e a tövisbokorról szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt nem teremhet. Minden fát, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágnak és tűzre vetnek. Azért tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket. Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram, Uram! megyen be a mennyek országába, hanem aki Atyám akaratát cselekszi, ki mennyekben vagyon, az megyen be mennyek országába.”

French püspök Urunk Jézus Krisztusnak az evangéliumban elhangzott szavaira támaszkodva, elsőnek ezeket kifejtve, és a mai helyzetre vonatkoztatva, prédikációját így folytatta:
„Izrael történetében gyakran léptek fel hamis és hazug próféták; Urunk Jézus Krisztus rövid földi élete alatt a farizeusok vették át e hamis próféták szerepét. Ők valójában a nép ellenségei voltak, akik azon fáradoztak, hogy az embereket elfordítsák Jézustól. Ezt a szerepet korunkban azok a hamis és hazug próféták töltik be, akik Szent Péter székét elfoglalva tartják.
Egyetlen pápa és egyetlen egyszerű klerikus, aki eretnekséget tanít, nem lehet többé katolikus, és ezért ipso facto elveszti hivatalát, miként ezt már Bellarmin Szent Róbert és Liguori Szent Alfonz megállapították.
A mostani helyzetben az a legszörnyűbb, hogy a Novus Ordo-szekta tagjai emberek millióit vezetik a kárhozatba.
De sajnálatos módon vannak úgynevezett tradicionalista szervezetek is, melyek pozíciója teljességgel tarthatatlan, mivel így vagy úgy, de Krisztus Egyházának fogadják el az új római-szektát. Ezáltal tisztességtelenek azokkal szemben, akik követik őket, mert azt hitetik el velük, hogy ez az egyetlen, az utolsó megoldás a Krisztus igaz Egyházához való tartozásnak.
Bennünk, a kevés megmaradt igazhitű katolikusban nincs helye az önelégültség vagy a megelégedettség érzésének. Mi is a gyümölcseinkről vagyunk felismerhetőek. Ha az erényünk valódi, ami a mennybe visz bennünket, akkor annak először is őszintének és tökéletesnek kell lennie, másodszor alázatosnak és önzetlennek. Emlékezzünk Szent Ágoston szavaira: »alázat először, alázat másodszor és alázat harmadszor.« Ezen kívül az erénynek rendíthetetlennek és állhatatosnak kell lennie bennünk.
Ha egy cselekedet őszinte, akkor annak a szívből és az Isten iránti szeretetből kell erednie, és nem lehet üres tett. Szent Gergely azt mondja nekünk, hogy mindennek, amit Isten követel tőlünk, a szereteten kell alapulnia. Ha nem, akkor minden jó tettünk Isten szemében puszta képmutatás.
Szent Pál azt mondja, hogy üdvösségünk érdekében a jó munkák sokaságát kell elvégeznünk. Alázatra és önzetlenségre van szükségünk, mivel soha nem tudunk a magunk erejéből jó cselekedeteket végrehajtani. A jó tetteket rejtve kell elkövetnünk, ha azt akarjuk, hogy azok érdemszerzők legyenek számunkra, különben az ördög büszkeséggel tölt el bennünket, ami a jótetteinkért járó minden jutalomtól megfoszt minket. A jámbor szentek jó tetteiket titokban követték el, mivel ismerték vallásukat, és tudták, hogy meg kell alázniuk magukat ahhoz, hogy elnyerhessék Isten kegyelmét.
Legszükségesebb számunkra, hogy szilárdan kitartsunk a hitben. Szent Pál figyelmeztet bennünket arra, hogy szilárdnak és határozottnak kell lennünk Isten szolgálatában, és életünk minden napján munkálkodnunk kell lelkünk üdvösségén. Vagyis soha ne feledjük, hogy erényünknek a szívünkből és a szeretetből kell fakadnia, hogy tetsszünk Istennek. Semmit sem szabad elmulasztanunk vagy sokallnunk Isten szolgálatában, és szakadatlanul törekednünk kell arra, hogy növekedjünk Isten ismeretében. Az arsi szent plébános, Vianney Szent János mondta, hogy a szentek ily módon biztosították a maguk számára az örök üdvösséget.”

Ashfordtól mindössze kb. 30 kilométerre fekszik Canterbury, melynek székesegyháza ugyan az anglikánoké, de ahol van egy katolikus kápolna is, ahol Becket Szent Tamás relikviáit őrzik. Ez a kápolna a Tamásról elnevezett katolikus templom Martyrs Chapel nevű oldalkápolnája. Amilyen szép a templom kívülről, annyira ronda NOM-s belülről. Sőt, a gazdái nem átállották Szent Tamás ereklyéi mellett Oscar Romero „ereklyéit” is elhelyezni a Martyrs Chapel-ben. (Oscar Romerot tudvalevőleg nem katolikus hite, hanem politikai nézetei – a felszabadítási teológia híve és hirdetője volt – ölték meg. Még Wojtyla és Ratzinger sem merte „boldoggá” avatni, csak Bergoglio tette ezt meg 2015-ben.)
Becket Tamás itt található ereklyéiről még az útikönyvek sem beszélnek, és az interneten sem található róla fénykép (az én figyelmemet French püspök hívta fel az ereklyékre). Ezért megmutatom őket, bár nem sikerült megállapítanom, hogy valójában mi micsoda: ugyanis a relikviákat bemutató leírás és a valóságban kitett tárgyak nem egyeznek. Az biztos, hogy a kis csontdarabok Tamás kézujjaiból valók, és az alattuk levő ereklye egy darab abból a miseruhából, amiben eltemették. (Hogy a balra levő nagyobb csont honnan való, nem sikerült kiderítenem. A leírás egyébként csak két, azaz 2 ereklyéről beszél, holott az ereklyetartóban összesen négy, azaz 4 relikvia látható.)
Becket Tamást 1170. december 29-én ölték meg (ezért van e napon az ünnepe) a székesegyház egyik kápolnájának oltára előtt [lásd a fotón, azt a helyet, ahol a koponyáját beverték], és először a székesegyház kriptájában temették el. III. Sándor pápa már 1173. február 21-én szentté avatta. Bizonyított tény, hogy Tamás testét 1220. július 20-án a kriptából a székesegyház főoltára mögötti Trinity Chapel díszes sírjába helyezték át, ahol egészen 1538-ig nyugodott [lásd a fotón a sírja helyét jelölő táblát], amikor is VIII. Henrik parancsára sírját lerombolták, földi maradványait elégették. Azonban a translatioja alkalmából, tehát 1220-ban, Rómából érkezett főpapok ereklyéket vettek ki testéből, és vittek magukkal a szárazföldre [így került többek között Esztergomba is egy Tamás-ereklye]. 1953. december 20-án ezen darabokból adott vissza kettőt (vagy hármat, netán négyet) Canterbury-nek Tamás egyik oldalági leszármazottja, a belga Chevetogne kolostor priorja, Dom Thomas Becquet – ezek láthatók azóta ebben a kápolnában.

A kápolna ablakkal szemben levő falán (ezért olyan rossz a kép) egy festmény másolata látható, mely az angol reformáció alatt megölt mártírokat ábrázolja egyetlen képen: leírás és névsor tartozik még a képhez. Felirata Anglia és Wales 40 vértanújához könyörög közbenjárásért: Forty Martyrs of England and Wales pray for us.

Visszatérve az Ordo Canonicorum Regularium Sancti Augustini közösséghez, Ashfordon kívül Franciaországban három, Spanyolországban és Olaszországban 1-1 helyen miséznek. Az egyik francia misehely – a Szent Ágnes oratórium – a francia Riviérán, Cannes és Nizza között található a tengerparton vezető úton, Budapesttől kb. 13 órás 1270 kilométeres kocsiútra. A másik Lourdes-tól északra fekszik.
Ashford Dovertől északra található, és Budapestről repülővel és vonattal érhető el (akár egy napi útba is belefér, hiszen Budapestről az első repülőjárat 6 órakor indul Londonba, a mise pedig csak fél 11-kor kezdődik, és Angliában egy órával korábban van, mint Magyarországon).

A közösség honlapján részletes bemutatkozás és képek találhatók, legérdekesebb közülük az „Ut unum sint” link alatti oldal, mely angolul, franciául és németül íródott, s amelyben French püspök felhívása olvasható az Európában elszórtan élő független szedesvakantista papokhoz. A honlapjukon egy szép videó is látható, mely a francia Szent Ágnes oratóriumban készült 2016. május 29-én, Úrnap nyolcadába eső vasárnap Msgr. French ünnepi miséjén [Pastoral visit of Msgr French, crsa, to the community in Golfe-Juan, France. He presided the sung Mass on Sunday the 29th of May (2016), followed by the procession of the Blessed Sacrament]. A Picture, azaz képek oldalon pedig látható az a képsorozat, mely szintén a franciaországi Szent Ágnes oratóriumban abból az alkalomból készült, hogy a püspök úr az alacsonyabb rendeket két jelöltnek feladta.

(A fenti fotókon 1. a 2018. július 8-i mise előtti percek, 2. a kenti közösség egy 2017-es októberben készült képen, 3. a Canterbury Szent Tamás katolikus templom, 4. a Canterbury székesegyház kerengője, ahol Tamás gyilkosai behatoltak a templomba, 5. Szent Tamásnak Canterburyben őrzőtt ereklyéi láthatók)

http://www.katolikus-honlap.hu/1801/kent.htm