Dr. Balogh Sándor: Imádkozzunk az Egyházért!

A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd a kommunisták börtönébe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt. Honlapunkon sok írása olvasható, amelyek az igazi katolikus tanítást tükrözik. Akkor is igazat mondott, amikor ezért börtön járt (ld. A veszprémi szeminárium bezárása).

Néhány barátom olvasta utolsó írásomat[1] és felvetették a kérdést, mit tehet az átlag és egyszerű hívő. Csak azt tudtam javasolni, hogy követni a hagyományos erkölcsi normákat, hit-elveket és hittételeket és imádkozni. Négy évvel ezelőtt javasoltam egy Rózsafüzér imádságot[2] az Egyházért, Szent Máté Evangéliuma alapján, ami soha nem volt időszerűbb és szükségesebb mint napjainkban. Elmélkedjünk rajta, és imádkozzuk ezt az Egyházért:

Bevezető titkok[3]:

1. Aki a szentségek által az egyház közösségébe felvesz minket.
2. Aki a szentségek által az egyház közösségében megerősít minket.
3. Aki a szentségek által az egyház közösségében üdvözít minket.

Az öt tized:

1. Aki az Egyházat alapította – „Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat.” (Mt. 16,18)
2. Aki az Egyházat fenntartja – „A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett.” (Mt. 21,42)
3. Aki az Egyházat irányítja – „Én veletek vagyok a világ végéig” (Mt. 28,20)
4. Aki az Egyházat védelmezi – „az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta” (Mt. 16,18)
5. Aki az Egyházat megdicsőíti – a világ végén angyalai „hangos harsonaszóval” összegyűjtik a választottakat (Mt. 24,31)

[1] Dr. Balogh Sándor: A kép kezd kiélesedni vagy változni?
[2] Dr. Balogh Sándor: A katolikus Egyház és a zsidóság eszkatológiai szerepe - a mai idők jelei katolikus értelmezésben, 8. oldal
[3] Bazsó-Dombi Attila javasolta a Bevezető titkokat

Ferenc pápa megnyitott egy római templomot éjszakára a hajléktalanoknak. "„Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek.” " Az Úr maga nevezte a templomot „imádság házának: Mert az én házam neve imádság háza lesz minden nép számára. (Ézsaiás 26)

A Trastevere negyedben található Szent Kallixtusz-templom és a hozzá tartozó helyiségek a Szentszék tulajdonában vannak. A Szent Egyed közösség és önkéntesei segítenek a hajléktalanok befogadásában, néhányan ott is alszanak velük a templomban.

Jelenleg körülbelül harminc ember talált ideiglenes menedéket a templomban az éjszakai hideg ellen, olyan olaszok és külföldiek, akik az utcán élnek. A templomot este nyolctól reggel nyolcig használhatják: éjszakánként harminc tábori ágyat állítanak fel benne, takarókkal és párnákkal. A befogadott vendégek esténként a katolikus közösség Via Dandolón lévő menzáján kapnak meleg vacsorát.

A templom a szükséghelyzetben nyitotta meg kapuit, az önkéntesek a következő napokban igyekeznek hosszabb távra is helyet találni azoknak a hajléktalanoknak, akik ezt igénylik.

A 17. századi templom arra a kútra épült, amelyben a legenda szerint I. Kallixtusz pápa 222-ben mártírhalált halt. A Szent Kallixtusz-templom mellett található a Katolikus Egyház nemzetközi segélyszervezete, a Caritas Internationalis székhelye, a közelben pedig a Szent Egyed közösség temploma és székhelye.

Ferenc pápa a rendkívüli hideg kezdete óta a római utcákra küldte a pápai főalamizsna-hivatal járműveit, hogy az utcán éjszakázó hajléktalanok ezekben találjanak menedékre, mínusz húsz fokig meleget adó hálózsákok szétosztásáról intézkedett, valamint napközben is megnyittatta a Vatikán által működtetett egyházi éjszakai szálláshelyeket.

Forrás: L’Osservatore Romano, MTI

Fotó: Roma.Corriere.it

Magyar Kurír

Nézzetek a humanizmus álarca mögé, és nem fogjátok Isten jeleit megtalálni.

2013. július 27. szombat, 19:22

Drága szeretett leányom, az a Vágyam, hogy minden hűséges követőm kitartóan imádkozzon, hogy a lelkeknek okozandó baj, az ateizmus növekedése miatt elhárításra kerüljön. Az ateizmus nem mindig nyilvánítja ki önmagát. Azok az emberek, akik bármilyen okból kifolyólag úgy döntenek, hogy többé nem hisznek Istenben, nagyon gyakran egy helyettesítőt teremtenek maguknak.

Az embernek (lelki) felépítése miatt, okot kell keresnie arra, hogy igazolja létezését. Az emberiség átka az, hogy az embert az ember szemében magasztalja fel. A humanista szerint, mindent meg kell tenni annak biztosítására, hogy az ember szükségletei előnyt élvezzenek. Sok ember összetéveszti a humanizmust a Kereszténységgel. Amikor minden áron azt hirdetik, hogy a szenvedés és a szegénység elkerülése végett milyen fontosak a világi javak az ember életében, akkor könnyű azt feltételezni, hogy ez nem más, mint a felebaráti szeretet egyik formája.

Ha azt mondjátok, hogy véget akartok vetni a szegénységnek, a munkanélküliségnek és más nyomorúságnak, akkor sokan azt fogják gondolni, hogy Isten Nevében beszéltek. Nézzetek a humanizmus álarca mögé, és nem fogjátok Isten jeleit megtalálni, még a Neve említését sem fogjátok hallani. Azok, akik humanistaként élik az életüket, nem szeretik Istent. Ők csakis saját magukat szeretik. Ők azt is hiszik, hogy mindaz, ami számít, az emberiség jóléte – általában világi dolgok formájában -, a cél eszközeként.

Bár jótékonyságnak tűnik, amikor azt lehet látni, hogy az ember szükségleteivel törődtök, sohasem tudjátok helyettesíteni Istent az által, hogy az emberek szükségleteit helyezitek az első helyre. Ha ezt teszitek, megbántjátok Istent. A humanizmus, bár rendelkezik az Isten iránti szeretet minden külső jelével, mégsem az, aminek látszik. A szeretet álarca mögött az önszeretet rejtőzik. Az ember meg fog halni, a teste porrá lesz, a lelke tovább él, mégis, a humanizmus azt szeretné elhitetni veletek, hogy az ember halhatatlan.

Legyetek óvatosak amikor felkaroljátok a humanizmust, mert ha ezt megteszitek, akkor elvágjátok magatokat Tőlem.

Jézusotok.

Botrány! Jézust tagadó Korán-versszakokat énekeltek egy templomban!

Olyan Korán-versszakokat énekeltek egy keresztény templomban Skóciában, amely kimondja: Istennek nincs fia, Allah az úr.

A Korán 19. szúrájának egyik szakaszában kifejezetten tagadják, hogy Jézus az Isten Fia, ellenzik a dicsőítését – mindezt pedig a Glasgow-i Szent Mária Episzkopális Katedrálisban énekelte el egy muszlim nő a szertartás keretében.

A Youtube-ra felkerült felvétel egy lányt mutat, aki tipikus iszlám stílusban verszakokat énekel a Koránból. A narrálás szerint Jézus születéséről van szó, azt állítja, hogy Mária megszégyenült a szülés után, Jézus pedig csodával határos módon megszólalt a bölcsőből. Ilyet a Bibliában nem lehet olvasni.

A muszlim nő ezt követően a 35-ös versszakot is felolvassa, amiben az olvasható, hogy Allahnak nincs fia. A csecsemő Jézus pedig elfogadja urának Allahot, és felszólít a dicsőítésére, mert “ez a helyes út”.

A katedrális szerint ez csodálatos, Trump pedig maga Heródes

A katedrális a Facebookon üdvözölte a felolvasást, amit “csodálatos eseményként” írt le.

Michael Nazir-Ali anglikán püspök azonban élesen elítélte az esetet, ami szerinte teljesen összeférhetetlen az epifánia ünnepével, amelyen Krisztusnak, mint Isten Fiának kinyilatkoztatásáról emlékeznek meg.

A Christian Todaynak azt nyilatkozta: “A Skót Episzkopális Egyháznak azonnal el kell utasítania ezt a meggondolatlan meghívást.”

Az Egyház amúgy az anglikán közösség tagja, amelybe az Anglikán Egyház és az Amerikai Episzkopális Egyház is beletartozik.

A katedrális a Facebook oldalán büszkén közli a karácsonyi eseményről szóló sajtóbeszámolót, amit szembeállítanak Donald Trump választott elnökkel, akit Heródessel, a gyermekek lemészárlójával azonosítanak.

http://legfrissebb.info/botrany-jezust-tagado-koran-versszakokat-enekeltek-egy-templomban/

Dr. Balogh Sándor: A kép kezd kiélesedni vagy változni?

A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd a kommunisták börtönébe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt. Honlapunkon sok írása olvasható, amelyek az igazi katolikus tanítást tükrözik. Akkor is igazat mondott, amikor ezért börtön járt (ld. A veszprémi szeminárium bezárása).

Pár hónapos szünet után, mialatt egy nagyobb munka kötött le, a kép kezd kiélesedni. Nem tudni, Trump megválasztása, amelyet egyesek eszkatológiai jelenségnek hisznek, és a globális változások Európában hova vezetnek az Egyházzal kapcsolatban, Isten ad-e egy kegyelmi időt, de az utolsó hónapok eseményei nem sok reményt nyújtanak.

Először egyedüli, pusztába kiáltó szó voltam, hogy Ferenc nem igazi pápa, mert Benedek lemondása érvénytelen volt. Majd néhány nem klerikus személy és honlap csatlakozott, és egy amerikai civil, családos teológiai tanár fel merte vetni a kérdést, „Mi van, ha Ferenc nem igazi pápa?” Logikusnak tűnő kérdéséért kirúgták állásából, azonban mint író és keresett szónok most talán többet keres, mint tanári fizetése volt a katolikus egyetemen. Ez egyelőre elhallgattatta az állásuk miatt az egyháztól függő személyeket.

Közben néhány püspök kezdte el kritizálni Ferencet, majd négy bíboros nyilvánosságra hozta dogmatikai „dubiumát,” és most derül ki, hogy még a nyilvánosságra hozás előtt több ország püspökkara és 30 bíboros kételyeit fejezte ki Ferenc Amoris Latitia „apostoli buzdításával” szemben. Azonkívül a Hittani Kongregáció is tiltakozott.

Közben megjött a hangjuk a civileknek is, 23 professzor és „scholar” támogatja a négy bíborost, és a jelen helyzetet „súlyos krízisnek” nevezve, az arianista helyzethez hasonló jelenségnek nevezte.

Az amerikai Burke bíboros szerint valószínű, hogy kijavítják Ferenc ”pápa” tévedéseit, amit később nyilvánosságra is hozhatnak. ( www.catholicherald.co.uk, 2017, jan. 11 „Thirty cardinals ’raised concerns’ about …”)

Ezzel kész lesz a szakítás Rómával, illetve a Ferencet követő modernista, aposztata egyházzal. Beválik, amit a www.catholicherald.co.uk szerint az akkor még Ratzinger bíboros megjósolt 1970-ben, hogy „A jelen krízisből kikerül egy egyház, amely rengeteget veszített. Nem áll majd rendelkezésére a struktúra, amelyet a jólét éveiben épített. A hívek csökkent száma miatt nem áll rendelkezésére majd a társadalmi előnyök nagy része. Kicsiny lesz, és nagyrészt újra kell neki kezdeni. Spirituálisabb lesz, és nem lesz politikai mandátuma, hogy egyszer a jobbal, másszor a ballal flörtöljön. Szegény lesz, és a szűkölködők egyháza lesz.”

De a hivatalos klérus mégsem hajlandó ráébredni, hogy Ferenc nem igazi pápa. Inkább hajlandók feladni a Vatikánt az aposztatáknak. Lesz majd egy ökumenikus egyház, vatikáni központtal, és lesz egy Egyház egyházi struktúrák, püspöki paloták és bazilikák nélkül, esetleg föld alá üldözve, de hű Krisztus tanaihoz.

Figyelni kell a jeleket, de el kell készülni az Egyházszakadásra és üldözésre...

http://www.eucharisztikuskongresszus.hu/BS_hit_171.html

Szellemi készenlét a behódoláshoz – A Zwolle-eset

Az iszlám előtti behódolás (németül maga az „iszlám” szó is „behódolás”-t jelent) nem a muszlimok létszámával kezdődik, hanem Európa népeinek szellemi, lelki kapitulációjával. Felvetődik a kérdés, hogy a vallások közötti párbeszéd a szinkretizmuson keresztül természetszerűleg vezet a behódoláshoz? Számos európai helyszínen ez a behódolás már nem a jövő, hanem nagyonis a jelen helyzet.

A milánói, Olaszországnak a római után legnagyobb repülőterén a Loretoi Miasszonyunk kápolnát „kikölcsönözték” a mohamedánoknak. A mohamedánokkal való közös imádkozás akceptálása azzal az indokkal, hogy úgyis ugyanahhoz az istenhez imádkozunk, kikerülhetetlenül oda vezet, hogy a keresztényeknek egyre homályosabb elképzelésük lesz hitükről és ennek alapjairól. Az első következmény az, hogy hitüket nem védelmezik többé és egyáltalán nem támogatják. A hitvallások ezen közösülése egy „globális vallásba” természetszerűleg az erősebb dominanciájával jár együtt. Az a vallás, amelyik elszántabb, és a médiától, a politikától, bármilyen okból, több támogatással rendelkezik, kerekedik felül, és a politikai és társadalmi téren kivívott vezető szerepét idővel a konvertálások hulláma követi.

Az eddig elhangzottakat egy konkrét példa is bizonyítja. Zwolle holland városban egy általános iskola növendékeit buzgó tanáraik és az ugyanannyira buzgó iskolai vezetők a helyi mecsetbe vitték látogatásra. Ott, egy nem kevésbé buzgó imám elmagyarázta az  iszlám kultikus helyek jellegzetességeit, és hogy a gyermekek valóban megértsék és megtanulják, amit mond, kioktatta őket az iszlám imádkozásra és az elmondottakat rögtön a gyakorlatban is kipróbáltatta velük. A lányokat és fiúkat szigorúan szétválasztva, letérdeltette a gyermekeket és Mekka felé fordulva a földig hajoltatta. Kezüket a fülükhöz vezettette, ahogy ezt az iszlám imádkozási rítus előírja. A holland EU-szkeptikus szabadságpárt lefilmezte és ily módon dokumentálta az esetet (lásd a képeket).
A mecsetlátogatás része annak az iskolai projektnek, ami azt a célt szolgálja, hogy a fiatal hollandokat vallási multi-kulturalizmusra neveljék. Eközben a gyerekek, akiknek a holland statisztika szerint legfeljebb a fele van megkeresztelve, az ideológiai kísérlet játékszereivé válnak. Ez az iskolai projekt nem a mohamedánoktól indult ki, mégha ők is a haszonélvezői. Szemben a belga fővárossal, Brüsszellel, ahol a város vezetésében a mohamedánok már jelentős befolyással bírnak, Zwolle-ban a 39 városatya között (eddig) csupán kettő a mohamedán.
Ami Zwolle-ban történt, az nem a jövő képe, nem apokaliptikus látomás, hanem nagyonis valóság, sőt manapság már mindennapos a nyugati, egykor keresztény országokban. A gyerekeket tudatosan, egy politikailag korrekt terv szerint agymosásnak vetik alá. A mecsetlátogatás kapcsán derült ki az is, hogy a holland gyermekekkel karácsonykor az iskolákban ugyan ismerős dallammal, de teljesen új szöveggel énekeltettek karácsonyi dalokat. Az új szövegek között ilyenek voltak: „Üdvözlünk, üdvözlünk menekülő.”

Az ilyen manipulálást már a politikai korrektséggel sem lehet mentegetni. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állami intézmények feljogosítva érzik magukat, hogy egy ország konkrét, speciális identitását lábbal tapossák, és saját személyes ideológiájuk számára gátlástalanul kihasználják. Az alkalmazott módszer a tipikusan laicista gondolkodást tükrözi vissza, ami tegnap még a keresztény szimbólumoknak és kultusznak nyilvános helyeken való jelenléte ellen harcolt könyörtelenül, ma pedig a gyermekeket iszlám imádságra kényszerít. Aki egyfelől azt állítja, hogy Isten nem létezik, másfelől viszont gyermekeket imádságra kényszerít, eklatáns módon sérti meg az alapvető szabadságokat, elsősorban és mindenek előtt a vallásszabadságot.
Lehetséges, hogy az illetékes tanügyi hatóság és a holland tanárok, akik ezt a projektet létrehozták és gyakorolják, mindez csak egy társadalompolitikai játék egy  kis egzotikus folklórral fűszerezve. A mohamedánok számára azonban ez se nem játék, se nem folklór, számukra a mecsetlátogatás és az iszlám ima nagyonis konkrét jelentőséggel bír. Az iszlám nem változott: ma is, csakúgy, mint az elmúlt évszázadokban szent háborút folytat, azaz a „keresztény” Európa meghódítását tűzte ki célul maga elé.
Hogy Európában masszív iszlamizálás folyik, azt senki nem vonhatja kétségbe, a mohamedán lakosság számának növekedését látva. E számoknál azonban sokkal aggasztóbb az egykor keresztény Európa szellemi, lelki kapitulációja. A kereszténység eltűnésével együtt jár a mentális készség a tűzzel való játszásra. (Ma) még nem az jelent veszélyt, hogy a zwollei gyermekek ezután mind az iszlámra térnek, a veszély az, hogy szellemileg, lelkileg nem képesek már semmi lényegeset az iszlámmal szembeállítani. Egy Olaszországban végzett kutatás szerint a 13-14 éves tanulók 90 százaléka inkább gondolkodás nélkül áttérne az iszlámra, minthogy kitegye magát az iszlám terrornak.

A holland Zwolle esete nem kivétel, Európában még a „katolikus” iskolák programjaiban, tantervében is szerepel a kötelező mecsetlátogatás [Ravenna érseke az év utolsó napján mise helyett buszokkal mecsetbe szállítatta a misére jövőket]. Udvariassági látogatással kezdődik…, de a mecset nincs messze a szomszédos korán iskolától, és ezek az iskolák holnap a hatalom középpontjaivá válnak, csakúgy, ahogy egykor a liberálisok által oly nagyon sérelmezett plébániai iskolák. A liberálisok leghőbb vágya mindenfajta vallás felszámolása, ami azonban csupán vágyálom. Az emberi realitás szerint egy vallás felszámolását mindig egy pótvallás megjelenése követi. Ők, a liberálisok azok, akik tegnap a plébániák befolyását felszámolták, és ma a korán iskolák befolyását támogatják.

(forrás: www.katholisches.info – 2017. január 11.)
http://katolikus-honlap.hu/1701/isz.htm

Gerhard Müller szerint a pápának nyílt levelet író négy bíboros kárt okoz az egyháznak

Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa ismét kifejezte, nem ért egyet a négy bíborossal, akik tavaly szeptemberben nyílt levelet intéztek Ferenc pápához, megkérdőjelezve az „Amoris laetitia” kezdetű apostoli buzdításban írtakat.

Gerhard Müller bíboros az olasz Tgcom24 tévécsatornának adott interjút vasárnap este, melyben elmondta, nem ért egyet az Amoris laetitiát megkérdőjelező bíborosokkal, és nézete szerint az apostoli buzdítás teljes mértékben összhangban van az Egyház tanításával.

A Hittani Kongregáció vezetője kifejtette, megdöbbentette az a mód, ahogy a négy bíboros nyilvánosan kérdőre vonta a pápát. „Mindenkinek, a Katolikus Egyház bíborosainak pedig különösen joga van levelet írni a pápának – fogalmazott a bíboros. – Mindazonáltal, ami megdöbbentett engem, az az volt, hogy a levelet nyilvánosságra hozták, ezzel próbálták a pápát rákényszeríteni, hogy mondjon igent vagy nemet. Ez nem tetszik nekem.”

„Kárt okoz az Egyháznak, ha nyilvánosan beszéljük meg ezeket a dolgokat. Az Amoris laetitia nagyon is világosan fogalmaz doktrinális szempontból, beleolvasható Jézus minden tanítása a házasságról, illetve az Egyház kétezer éves történetének minden tanítása.”

Müller bíboros elmondta, „Ferenc pápa arra kéri az Egyház minden tagját, kezeljék körültekintéssel a rendezetlen életállapotban élő hívek helyzetét, (…) és segítsenek nekik megtalálni a módot az Egyházba való reintegrálódásra.”

„Nem látok semmi ellentmondást – folytatta a bíboros. – Egyrészt adott a világos tanításunk a házasságról, másrészt pedig adott az Egyház kötelessége, hogy gondoskodjon ezekről az emberekről, akik nehézségeket élnek át.”

Gerhard Müller a vasárnap adott interjúban arra a tavaly szeptemberben megírt és novemberben nyilvánosságra hozott levélre utalt vissza, melyben négy bíboros öt kérdést tett föl a pápának arról, mi az Egyház tanítása az Amoris laetitia kibocsátása után.

A levelet Carlo Caffarra, Raymond Burke, Walter Brandmüller és Joachim Meisner bíborosok írták alá. Közzétételét követően Burke és Brandmüller bíboros úgy nyilatkozott, ha a pápa továbbra sem válaszol nekik, felmerül a lehetősége, hogy „hivatalos helyreigazítást” adjanak ki. Nem volt világos azonban, milyen formában gondolják ennek a „helyreigazításnak” a közzétételét.

Müller bíboros határozottan reagált erre a felvetésre: „Jelen esetben nem lehetséges a pápa helyreigazítása, mivel nincs veszélyben a hit” – közölte.

Forrás és fotó: NCR

Magyar Kurír
(vn)

http://masodikeljovetel.hu/profeciak-melyek-arra-utalnak-hogy-papasagra-gondterhes-idok-kovetkeznek

" Ó Legdrágább Vér,mely a mi Urunk Jézus Krisztus Szent Fejéből, az Isteni Bölcsesség Templomából, az Isteni Tudás Templomából, az Isteni Tudás Tabernákulumából, Égnek és Földnek Napsugarából árad, födj be minket és az egész világot! " Amen.

A templomépítéssel kapcsolatos jogi rendelkezések

Ez a dolgozat az Egyházi Törvénykönyv 1997-es kiadása alapján készült. A könyvet szerkesztette, fordította, és hozzá a magyarázatot írta Erdő Péter. Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás. A dolgozat a Szent Anna Réten megépítendő templomra való tekintettel készült, annak a megépítését tartja szem előtt.

A templomépítés a megyéspüspök joga

• 1215.  kán.  -  1.  §.  Ne  építsenek  semmiféle  templomot  a  megyéspüspök kifejezett írásbeli  hozzájárulása nélkül.

Tehát a megyéspüspök kifejezett, írásbeli hozzájárulása kell minden templomépítéshez.

Templom, vagy kápolna?

• A Szent Anna Réten megépítendő építményt hol templomként, hol kápolnaként emlegetjük. Mi a helyes szóhasználat?

Mást ért a kápolnán a köznyelv és mást az Egyházi Törvénykönyv.

• A köznyelvben a kápolna a Magyar Értelmező Szótár szerint alkalmilag használt kisebb templom, illetve templomnak vagy más épületnek oltárral ellátott külön helyisége.

A következőkben áttekintjük, hogy mit ért az Egyházi Törvénykönyv templomon és kápolnán!

1214. kán. -- Templomnak azt az istentiszteleti célra szánt, szent épületet nevezzük, melybe a  hívőknek joga van belépni az isteni kultusz -- főként nyilvános -- gyakorlása céljából.

A Kódexben Erdő Péter 1214-es kánonhoz írt megjegyzése segít abban, hogy melyik szót is használjuk

Fogalmazása szerint az istentiszteletre rendelt szent hely lehet

• templom, kápolna, és magánkápolna. Ez utóbbi a mi szempontunkból nem lényeges, ezért vele nem foglalkozunk.

Templom

• A templom sajátossága a nyilvánosság, vagyis, hogy minden hívőnek joga van a benne végzett istentiszteletre belépni.

Erdő Péter megjegyzése ehhez az Egyházi Törvénykönyv jegyzetrészében a következő: a régi jog szerinti "nyilvános kápolna" a CIC szóhasználata szerint templomnak minősül

Kápolna

• 1223.  kán.  --  Kápolnának  nevezzük  azt  az  egy  közösség  vagy  a  hívők  egy  ott  összegyűlő  csoportja  számára  az  ordinárius  engedélyével  istentiszteleti  célra  rendelt  helyet,  ahová  az  illetékes elöljáró beleegyezésével más hívők is bemehetnek.

Ez általában nem egy külön építmény, hanem egy nagyobb építményen belül kialakított istentiszteleti hely

• Például a budapesi Piarista Rendház és Gimnázium kápolnája az Erzsébet híd lábánál, amely egy idei Egyetemi Színpadként funkcionált, ma újra kápolna.

A 123. kánonhoz Erdő Péter megjegyzése

• „A kápolna (oratorium) sajátossága, hogy egy közösség vagy a hívek egy csoportja (nem az összes hívők) használatára van rendelve. A csoporthoz nem tartozó hívőknek nincs joguk a kápolnába belépni, de az elöljáró beengedheti őket.”

A kápolna létesítése is a püspök, illetve a nagyobb szerzeteselöljáró joga.

• 1224. kán. -- 1. §. Az ordinárius a kápolna létesítéséhez szükséges engedélyt csakis akkor adja meg,   ha  előbb  személyesen  vagy  más  által  a  kápolnának    szánt helyet  meglátogatta,  és  úgy  találta, hogy illően van berendezve.
  2.  §.  Az  engedély  megadása  után  azonban  a  kápolnát   nem  szabad  közönséges  célokra  használni ugyanannak az ordináriusnak a felhatalmazása nélkül.

Erdő Péter megjegyzése ehhez a kánonhoz

• „Az ordinárius engedélye létesíti a kápolnát. De az engedély önmagában még nem avatja a kápolnát szent hellyé, viszont megengedetté teszi annak istentiszteleti célra való használatát... Szent helynek csak azok a kápolnák minősülnek, melyeket meg is áldanak.”

Tehát célszerű kérni az ordináriustól legalább a kápolna megáldását.

Az eddigiek alapján a templom szóhasználat a helyes, mert minden hívő számára szeretnénk felépíteni, nem csak egy korlátozott közösség számára. Egy különálló épületről van szó. Nem a méret a döntő, hogy templomnak vagy kápolnának nevezzük-e, hanem az, hogy nemcsak a hívek egy korlátozott köre számára, hanem minden hívőnek készül istentiszteleti helyként.

Ki kezdeményezheti a templomépítést?

• Erre vonatkozóan nem találtam passzust a jelenleg hatályos  Egyházi Törvénykönyben a templommal, kápolnával foglalkozó részeknél, ezért, úgy gondolom, az általános gyakorlatból kell kiindulni.

Egy templom megépítése történhet

• 1. Isteni kérésre
  • például Guadalupe, Lourdes, Fatima, vagy más zarándokhelyek kápolnái, templomai.

De ez az isteni kérés is embereken keresztül jut az egyház tudomására, amit illetékes egyházi elöljárónak kell elbírálnia és magáévá tennie.

• 2. Egy közösség kezdeményezésére
• Az úgynevezett isteni kérésekkel szemben az egyház manapság különösen is bizalmatlan, viszont egy közösség kérésére inkább odafigyel. Ha az a közösség eléggé kitartó és elszánt, felépülhet az általa megálmodott templom.
• Korábban már két főpásztor is magáévá tette, és kifejezte szándékát, hogy felépüljön a Szent Anna Réten egy templom.
• Mi most abban a fázisban vagyunk, hogy az engesztelők közössége  akarja itt ezt a templomot. Ezt különféle módokon és fórumokon már kifejezésre került.
  • Ez a közösség nem annyira homogén, mint egy falu, vagy egy városrész közössége. Annál sokkal nagyobb. Országos szerveződésű, és túlnyúlik a jelenlegi Magyarország határain is.

A különféle helyi kis engesztelő közösségek mellett, ezeket is összefogva a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Mozgalom a legszervezettebb, de ez nem kánonilag, tehát egyházi keretek között működő közösség, hanem civil szervezet, amely sok laikus hívő mellett papokat, szerzeteseket is összefog.

• A Világ Győzelmes Királynője Engesztelő mozgalom kezdeményezésére sok település adományozott már követ vagy téglát e templom építéséhez. És többszáz települése képviselőtestületi határozatot hozott, amelyben kérik országunk világi vezetőit és egyházunk vezetőit, hogy segítsék, mozdítsák elő e templom felépülését.
• Az Engesztelő Mozgalomt nem indított aláírásgyűjtési akciót, sőt igyekezett az ilyen kezdeményezéseket a bíboros úrral való tárgyalás után leállítani. Viszont a mozgalomtól függetlenül több aláírásgyűjtési kezdeményezés is volt a Szent Anna Réten felépítendő  templom érdekében.
• Átadták a Mozgalomnak ezeket a különféle aláírásokat.
  • A legutóbbi ilyen aláírásgyűjtő akció, amit sokan magukévá tettek 2016-ban volt
    • Ezen eddig 6800 aláírás gyűlt össze. Ez azt jelenti, hogy egy városnyi ember akarja a templomot. És ez egy tényleges létszám, mert ezek az emberek mind akarják a templomot. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy városban általában több valláshoz tartozó emberek is élnek, akkor ez a szám legalább egy közepes nagyságú - ha nem nagyobb - város templomépítési igényének felel meg.
  • A kezdeményezők kifejezték, hogy még tovább is akarják folytatni ezeket az aláírásgyűjtéseket.

A helyi főpásztorhoz személyesen is érkezett  sok ilyen irányú kérés.

• Minden bizonnyal ezek alapján - fontos állami megbízatással rendelkező személyek előtt - úgy nyilatkozott, hogy az egyházmegyének ugyan nem áll szándékában itt templomot építeni, de az emberek kérése alapján hajlandó foglalkozni a kérdéssel.

Amennyiben főpásztor igényli, rendelkezésére tudjuk bocsátani ezeket az aláírásokat.

Ma a demokrácia, a népakarat korát éljük. Ez elsősorban a civil életre vonatkozik. Az egyház hierarchikus intézmény, de mégsem függetlenítheti magát teljesen az emberek véleményétől.  A II. Vatikáni zsinat is fontos lépéseket tett a laikus hívők komolyan vételének irányában. A szó rossz értelmében vett klerikalizmus felett mára eljárt az idő. Minden főpásztornak figyelembe kell vennie a híveknek például templomépítésre vonatkozó kérését. Az aláírások tanúsága szerint egy városnyi hívő akar itt templomot. Ezt az igényt nehezíti, de ugyanakkor erősen alá is húzza ez a tény, hogy itt nem is pusztán helyi kezdeményezésről, és nem időleges fellángolásról van szó, hanem országos szándékról, igényről, vagy ha úgy tetszik követelésről,  amely lassan egy évszázada ott él sok magyar ember vágyaiban.

A polgári hatóságok felé is fontos lehet több mint majdnem 7000 személy kívánsága a szükséges  engedélyek megadásához, illetve az esetleges ellenkezők leszereléséhez.

• Szükség esetén a megfelelő civil hatóságok rendelkezésére is bocsátjuk ezeket az aláírásokat.

De nyilvánosságra nem hozhatjuk ezeket az aláírási íveket a személyiségjogok miatt.

Az összegyűlt aláírási ívek alapján elemzéseket viszont lehet készíteni,  hogy hányan akarják például budapesti lakosok, hányan 12. kerületi lakosok, hányan az ország különböző területeiről, különösen mely vidékekről, hányan külföldről, stb.

A templomépítési engedély megadásához a legújabb Kódex szerint az ordináriusnak ki kell kérnie a papi szenátus és a szomszédos  templomok  igazgatóinak a véleményét is.

• 1215. kán.–2. §. A megyéspüspök csakis akkor adja hozzájárulását, ha a papi szenátus és a szomszédos  templomok  igazgatóinak  megkérdezése  után  úgy  ítéli,   hogy  az
• új  templom  a  lelkek  javát  szolgálhatja,  és  nem  fognak  hiányozni  a  templom
  felépítéséhez  és  az  istentisztelethez  szükséges eszközök.

Az Egyházi törvénykönyv hivatkozik a liturgia és az egyházművészet elveinek és szabályainak a betartására templomépítéseknél

• 1216.  kán.  -   A  templomok  építése  és  felújítása  során,  szakértők  tanácsának kikérésével,  tartsák meg a liturgia és az egyházművészet elveit és szabályait.

Erdő Péter megjegyzése ehhez a kánonhoz

• A templomoknak elsősorban alkalmasnak kell lenniük „a szent cselekmények végzésére és a hívek tevékeny bekapcsolódásának biztosítására”.

A templomok művészi kialakításának irányelveire is felhívja a figyelmet

• A miseliturgia teljes megújítása, Budapest 1972. 253-280 pont.

Ezért fontos az olyan tervezőkkel való dolgoztatás, akik ehhez nemcsak a civil jogosítvánnyal rendelkeznek, hanem tisztában vannak ezekkel az elvekkel, és akik élvezik a főpásztor bizalmát is, lehetőleg olyanok, akikkel ő szokott dolgoztatni.

Természetesen a tervezőnek az építtetők, az építést kezdeményezők elvárásainak is meg kell felelnie.

• A sokféle igényeknek való megfelelés miatt nincs könnyű dolga egy tervezőnek.

Kruppa Gáborral dolgozunk a terveken. Kissé féltettük, hogy nem szegik-e kedvét a szorgalmazók részéről való eltérő kívánságok. Engem megnyugtatott erre adott válasza.

Azt mondta, hogy ha erős érzelmek is megmutatkoznak a tervezés és a megrendelőkkel való egyeztetés során, az egészen természetes, hiszen a terv megvalósulásának a közelsége olyan érzelmeket is a felszínre hozhat, amit a hosszú várakozás nyugalma nem hozott fel. Ezeket az érzelmeket teljesen normálisnak nevezte. Azt mondta, számára ez az a tűz, amitől a fazekas nem fél, mert pont az kell ahhoz, hogy a forma az égetőkemencében megszilárduljon.

A templom felszentelése és megáldása

• 1217. kán. -- 1. §. Az építkezés megfelelő befejezése után az új templomot mielőbb szenteljék  fel vagy legalább áldják meg a szent liturgia törvényeinek megtartásával.

Mi a különbség a felszentelés és a megáldás között?

• Erdő Péter megjegyzése az 1229-es kánonhoz: „A kápolnához és a magán-házikápolnához használatuk szerényebb jellege miatt a megáldás (benedictio) és nem a felszentelés (dedicatio) illik.”

Más szertartás szerint történik a felszentelés és más szertartás szerint az áldás. A lényegben a laikus számára nincs nagy különbség.

A templom címe vagy titulusa

• „1218.  kán.  -   Minden  templomnak  legyen  címe,  melyet   a  templom  felszentelése  után  nem  lehet megváltoztatni.”

Ez a búcsúját, fő védőszentjét jelenti. Ez egy kanonizált szent, vagy az egyházi naptárban szereplő ünnep lehet.

Jelen esetben például a Boldogságos Szűz Mária királynő. A búcsú napja így augusztus 22-e lehet.

• Szűz Máriának mint Győzelmes Királynőnek a címét hivatalosan még nem ismerte el az Egyház, ennek megfelelően külön ünnepe sincs még.

De más magyar szentek ünnepe is lehet különleges búcsúalkalom ebben a templomban.

• Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit, Szent Erzsébet, Boldog Özséb, stb.

Istentisztelet végzése

• 1219.  kán.  --  A törvényesen felszentelt vagy megáldott templomban minden  istentiszteleti  cselekmény végezhető, a plébániai jogok tiszteletben tartásával.

Rendeltetés szerinti működtetés

• 1220.  kán.  --  1.  §.  Az  összes  illetékesnek  legyen  gondja  arra,  hogy  a  templomokban megőrizzék az  Isten  házához  illő  tisztaságot  és  ékességet,  és  távol  tartsanak mindent,  ami  a  hely szentségével nem fér össze.

2.  §.  A  szent  és  értékes  tárgyak  védelmére  a  fenntartás  szokásos  módszereit  és  a  megfelelő  biztonsági eszközöket alkalmazzák.

1221.  kán.  --  A  templomba  való  belépésnek  a  szent  szertartások  idején  szabadnak  és  ingyenesnek kell lennie.

A főpásztor felelőssége tehát a rendeltetés szerinti működtetés, és a megfelelő lelkipásztori ellátásról való gondoskodás. A mai paphiányos korban ez bizony nem kis gond.

Ezt a templomot sokan magukénak érzik papok közül is. Minden szombatom más-más pap szokott misézni itt a mostani zord körülmények ellenére is.

A Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Fiai egyházmegyei társulat egy Erdő Péter bíborosnak címzett szándéknyilatkozatot adott át nekem, amelyben kifejezik, hogy amennyiben a főpásztor rájuk bízná a templom üzemeltetését és lelkipásztori ellátását, azt örömmel vállalnák.

Bocsa József Sch.P

http://engesztelok.hu/szent-anna-ret/1184-a-templomepitessel-kapcsolatos-jogi-rendelkezesek

Vízkereszt 2017

Kevés olyan bibliai elbeszélés van, ami annyira megmozgatta sokak fantáziáját, de a kutatást és a gondolkodást is, mint a „napkelet országából” érkező „mágusokról” szóló - írja XVI. Benedek pápa a Jézus Krisztursól szóló könyve 3. kötetében. Ezt a történetet hallottuk a mai evangéliumban.

Kik voltak ezek a mágusok?

• XVI. Benedek pápa arról ír, hogy 4 korabeli jelentése is volt a szónak
  • 1. A perzsa papi osztályhoz tartozó emberek

2. Olyan vallás hívei, akiknek a vallásában a filozófiának is fontos szerepe volt

3. Természetfeletti tudás és képesség birtokosa és gyakorlója, illetve varázsló.

• ilyenekből elég sok van mostanság

4. Csaló és csábító – ezeknek se vagyunk nagyon híjával

• Pál apostol az Apostolok cselekedetinek elbeszélése szerint egy Barjézus nevő embert „a sátán fiának”, „mindenféle igazságosság ellenségének” nevez (13,10), és felelősségre vonja.

Talán a csillagok ismerői voltak; de a bolygók együttállását kiszámítani képes és azt meg is látó emberek, „bölcsek” voltak

• „Szent Máté mágus-történetében a vallási és filozófiai jellegű bölcsesség szemmel láthatóan olyan erő, amely útra indítja az embert; az a bölcsesség, amely végül is Krisztushoz vezet el.

A Mt 2-ben szereplő mágusokra vonatkozóan a négy jelentés közül az első érvényes, legalábbis tág értelemben. Ha nem is voltak éppen a perzsa papság tagjai, azért mégiscsak egyfajta vallási és filozófiai felismerés hordozói, amely ott gyarapodott, és még mindig megvolt.”

„Milyen szemléletmód és miféle felismerések vezették ezeket a férfiakat, hogy útra keljenek a „zsidók királyához”, aki most született?

• Joggal azt mondhatjuk, hogy a vallások Krisztushoz tartó útját és a tudomány rá irányuló önfelülmúlását is megmutatják.
  • Ezzel azt akarja kifejezni a szentatya, hogy ha helyesen műveli valaki a tudományt, az elvezethet Istenhez.

Valamilyen módon Ábrahám követői, aki Isten meghívására útra kel.

Más módon Szókratész követői, aki az előre adott valláson túl a nagyobb igazságra kérdezett.

Ilyen értelemben e személyiségek előfutárok, útkészítők, az igazság keresői, akik minden korban jelentősek.”

• és megtalálhatók a különféle vallásokban is
• gondolkodó, igazságkereső emberek

Ez a mai ünnep felveti a vallások egymáshoz való viszonyának a kérdését

• Alaposan nincs mód ennek a tárgyalásába itt belemenni, de egyértelmű irányt mutat ez a mai evangélium és Benedek pápa hozzá fűzött magyarázatai.

A szentatya ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet mágus fogalom és egyáltalán a vallások ambivalenciája. Ezek „vezethetnek Krisztushoz is, de szembe is fordíthatnak vele.”

• „A vallások valódi megismerés útjává válhatnak, Jézus Krisztushoz vezető úttá. De ha Jézus Krisztus jelenlétében sem történik megnyílás az ő számára, ahol az egyetlen Isten és egyetlen Megváltó ellen fordulás törénik, ott „a vallás démonivá és rombolóvá lesz”.

„Az Apostolok Cselekedeteiben  a mágus másik oldalával találkozunk. Ez Jézus Krisztus követével szemben használja saját hatalmát, s ezzel a démonok oldalára áll, akiket azonban Jézus már legyőzött.”

A döntő gondolatnak ezt tekinti Benedek pápa ebben a mai evangéliumi szakaszban: „a keleti bölcsek kezdetet jelentenek.

• Azt jelzik, hogy az emberiség útra kelt Krisztushoz.
• Olyan menet élén haladnak, amely végigvonul az egész történelmen.

Nemcsak azokat az embereket jelzik, akik megtalálták Krisztust.

Jelzik az emberi szellem belső várakozását, a vallások és az emberi értelem belső mozgását Krisztus felé.”

Bár csillagászok beszélnek a Juppiter és a Szaturnusz bolygók valamint a halak csillagképének együttállásáról, amely jelezheti időben is Krisztus születését, de „neves szentírásmagyarázók úgy vélik, hogy ennek a kérdésnek nincs értelme. Az evangéliumi elbeszélésben nem ez a fontos. Teológiai elbeszélésről van szó, amelyet nem szabad összekeverni a csillagászattal.

Jézus születésével elérkezett az asztrológia vége,

• „Nazianzoszi Szent Gergely azt mondja, hogy abban a pillanatban, amikor a mágusok Jézust imádták, eljött az asztrológia vége, hiszen a csillagok mostantól a Krisztustól meghatározott pályán haladtak (vö. Poem. dogm. V 55-64: PG 37,428-429).

Az antik világban az égitesteket isteni hatalmasságoknak tekintették, amelyek meghatározták az emberek sorsát. A bolygók istenségek nevét viselték. Az akkoriban érvényes felfogás szerint valamiképpen uralták a világot, s az embernek próbálnia kellett eligazodni ezek közt a hatalmasságok közt.

Az egy Istenbe vetett hit, amelyről a Biblia tanúskodik, már korán végbevitte e gondolatkör mítosztalanítását,

• Már a teremtéstörténetben nagyszerű józansággal világítóknak mondja a Napot és a Holdat - a pogány világ hatalmas isteneit —, amelyeket az egész csillagvilággal együtt Isten függesztett fel az égre (vö. Tér l,16köv.).

A pogány világba való belépésekor a keresztény hitnek újból foglalkoznia kellett az égitest-istenek kérdésével

• Az Efezusiaknak és a Kolosszeieknek szóló, fogságból írt leveleiben Pál ezért nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a feltámadt Krisztus legyőzte a levegőég hatalmasságait és erőit, és uralkodik az egész világmindenség felett.

Ebbe az irányba illik a bölcsek csillagának története is: nem a csillag határozza meg a gyermek sorsát, hanem a gyermek kormányozza a csillagot.

Ha úgy tetszik, egyfajta antropológiai fordulatról beszélhetünk:

• az Isten által kedvelt ember, így látjuk az ő egyszülött Fiában, nagyobb az anyagi világ minden hatalmasságánál, és több az egész világmindenségnél.”

Ma is nagyon kísért az asztrológia, a horoszkópokban való hit

• Ki kell mondanunk az eddigiek alapján egyértelműen, hogy nem a csillagok határozzák meg a mi sorsunkat, hanem ha Krisztust magunkra öltöttük, akkor minden befolyásolási kísérletük ellenére is járhatjuk Istenhez vezető utunkat.

Nem engedhetjük, hogy az asztrológiába vetett hit, vagy bármiféle mágikus, boszorkány, okkult prtaktikák befolyásolják életünket.

Jézus felszabadított minket ezek uralma alól.

De ezt a harcot nekünk is meg kell vívnunk, az Ő szabadítását a hit által magunkévá kell tennünk.

Bocsa József piarista atya

http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1183-vizkereszt-2017

Égi Édesanyánk üzenete 2017. január 2-án Medjugorjéból

Medjugorje, 2017. január 2.

Drága gyermekek, Fiam a szeretet és fény forrása volt, amikor a Földön a világnak a világmindenségről beszélt. Apostolaim, kövessétek az Ő fényét. Ez nem könnyű. Kicsiknek kell lennetek. Magatokat másoknál kisebbé kell tenni, és a hit segítségével betöltekezni az Ő szeretetével. Hit nélkül egyetlen ember sem képes a földön csodálatos tapasztalatot megélni. Veletek vagyok. Ezekkel a jöveteleimmel, ezekkel a szavaimmal nyilvánulok meg számotokra, szeretnék tanúságot tenni szeretetemről és édesanyai gondoskodásomról. Gyermekeim, ne vesztegessétek az időt olyan kérdések feltételével, amelyekre sohasem kaptok választ. Földi életetek végén Mennyei Atyátok fogja azt megadni. Mindig tudnotok kell, hogy Isten mindent tud, az Isten lát, az Isten szeret. Az én legkedvesebb Fiam beragyogja az életet, szétoszlatja a sötétséget, és édesanyai szeretetem, amely hozzátok visz, kimondhatatlan, titokzatos, de valóságos. Én kimondom irántatok való érzéseimet: szeretetemet, megértésemet és édesanyai jóakaratomat. Apostolaim, tőletek imáitok rózsáit kérem, amelyeknek a szeretet cselekedeteinek kell lenniük. Édesanyai szívemnek ezek az imák a legkedvesebbek. Értetek született Fiam elé viszem őket. Ő lát és hall benneteket. Mi mindig közel vagyunk hozzátok. Ez a szeretet, amely hív, összekapcsol, megtérít, bátorít és betölt. Ezért, apostolaim mindig szeressétek egymást, de mindenekelőtt szeressétek Fiamat. Ez az üdvösség és az örök élet felé vezető egyetlen út. Ez a legkedvesebb imám, amely a rózsa legfinomabb illatával tölti be szívemet. Imádkozzatok, mindig imádkozzatok pásztoraitokért, hogy legyen erejük Fiam világossága lenni. Köszönöm nektek.

Mária Istenanyasága 2017

XVI. Benedek pápa ír arról, Názáreti Jézus életéről szóló könyvének a harmadik kötetében hogy az egyik szentírástudós Karl Barth hívta fel a figyelmet arra, hogy két pillanat van Jézus történetében, amikor Isten közvetlenül beavatkozik az anyagi világba

• „az egyik a Szűztől való születés a másik a feltámadás a sírból, ahol Jézus nem maradt ott, és nem enyészett el”.

és arról is ír, hogy „e két pillanat botrány a modern kori ember számára.”

• Miért botrány?
  • Azért, mert „a mai ember úgy gondolkodik, hogy Isten hatékony lehet az ideákban és gondolatokban, a szellemi valóságban - de nem az anyagvilágban. Ez megzavar. Itt nincs helye Istennek.

De éppen hogy erről van szó: hogy Isten Isten, és nem csak ideák között él.”

A mai ember büszke az anyagi világban való teljesítményére. Mivel ezen a területen, a technikában a korábbi évszázadok teljesítményeihez képest szinte csodákat alkot, elbízta magát. Függetlenítette magát Istentől.

„Az igazi kérdés az, hogy: vajon az anyag is Istené-e?

Ha Istennek nincs hatalma az anyag felett is, akkor bizony nem Isten.

E két esemény, Jézus Szűztől való születése, és feltámadása éppen ezt bizonyítja, hogy isten ura az anyagnak is.

E két esemény, e két pillanat — a szűztől születés és a valóságos feltámadás a sírból — a hit próbaköve

• Isten Jézus Krisztus fogantatásával és feltámadásával új teremtést nyitott meg

Jézus fogantatása és születése Szűz Máriától ezért a hitünk alapvető tétele és a remény fénylő jele” - fogalmaz Benedek pápa

Ma Mária Istenanyaságát ünnepeljük

• Az Ő Istenanyaságában „engedelmessége az, ami ajtót nyit Istennek.” Isten Szentlelke teremti benne a gyermeket.

És itt új teremtésről van szó

• „A Szentlélek Mária engedelmességének ajtaján át teremt, így Jézus az új Ádám, új kezdet a Szűztől, aki teljesen átadja magát Isten akaratának.

Így történik az új teremtés, amely egy ember, Mária szabad igenjéhez köti magát.

Az emberiség csendes, kusza álmai az új kezdetről ebben a történésben váltak valóra — olyan valósággá lettek, amilyet csak Isten teremthetett.”

• Benedek pápának ez a kifejezése, hogy „kusza álmok”, azokra az elképzelésekre utalnak, amelyek mutatnak némi hasonlóságot a Szűztől való születéssel, és aminek alapján próbálták megmagyarázni ezt hittitkot beillesztve azt más vallásokban lévő párhuzamok világába.

Az ember próbált kapcsolatot teremteni Istennel. Erről tanúskodnak a különféle vallások.

És több vallásban is vannak olyan mozzanatok, amelyek felületesen szemlélve hasonlóságot mutatnak a szűzen való születéshez

Benedek pápa számba veszi és értékeli ezeket a hasonlóságokat, és rámutat ezeknek  a bibliai eseménytől való különbözőségére is.

Más vallásokban való párhuzamok

• Az egyiptomiaknál az szerepel, hogy a fáraók az istenek által nemzett személyek
  • Mi volt ennek a funkciója?
    • Itt „az uralkodó kultuszának teológiai legitimációjáról van szó, politikai teológiáról, amely a királyt az isteninek a szférájába emelni,” s így magyarázza meg, teszi elfogadhatóvá az emberek előtt uralkodását.

Görög-római mitológiában  párhuzamnak vélték a szentírástudósok, illetve a felületes szemlélők pl. Zeusz kapcsolatát Alkiménével, amelyből Heraklész származott volna, illetve Zeusz kapcsolatát Danaéval, amelyből Perszeusz jött volna a világra

Vergilius 4. eklogája Jézus születése előtt 40 évvel keletkezett

• „A költő ebben a versben egy új, hatalmas világrend születését hirdeti meg a „sértetlentől”  kiindulva (ab integro). Iam redit et virgo - Eljön a Szűz ismét.”  Új nemzedék száll le a magas égből. Fiú születik, amellyel a „vaskor” véget ér.”

Mi ennek a versnek az értelmezése?

• „Egészében az antik világképből vett elképzeléssel van dolgunk: háttere a korszakok körforgásának és a sors hatalmának tana.

Ezek a régi elképzelések azonban friss aktualitást nyernek az Augusztus császár nevéhez köthető várakozásban, hogy most eljött egy nagy korszakváltás ideje.”

• Az Augustus korabeli aranykor, a pax romana ideológiájának a megfogalmazásáról van itt szó: „most végre biztosan eljön hosszú békeidő, új világrend érkezik. Ebben reménykedtek akkor sokan…

Az újdonság várásának ehhez a hangulatához tartozik a Szűz alakja is, aki a tisztát, a sértetlent, az újrakezdés jelképezi.

S ehhez tartozik a várakozás egy fiúra is, az „isteni hajtásra”

a Szűz és az isteni fiú alakja valamiképpen az emberi reménykedés ősképeihez tartozik” – írja Benedek pápa

Ő nem ír  róla, de ide hozhatjuk a magyar mondavilágból Álmos születését. Vannak olyanok, akik nem pusztán a mondák szintjén kezelik ezeket az elbeszéléseket, hanem történelmi sőt teológiai következtetéseket is levonnak. Emese álmát Mária szeplőtelen fogantatásához társítják.

A magyar fejedelmek származási vonala Anonymus szerint:

• Nimród– Hunor – Etele – Ügyek (felesége Emese) – Előd – Álmos – Árpád

Anonymus szerint a már várandós anyának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt.

Itt egy eredetmondáról van szó, amelyet lehet még tovább magyarázni, értelmezni, de erre is vonatkozik Benedek pápa következő értelmezése.

„Sem az egyik, sem a másik esetben nincs szó Jézus szűztől születése elbeszélésének valódi párhuzamáról... Az elképzelések közti eltérések olyan mélyrehatóak, hogy igazán nem beszélhetünk valódi párhuzamokról.

• Az evangéliumi elbeszélések teljes mértékben megőrzik az egy Isten egyetlenségét és a végtelen különbséget Isten és teremtménye között.

Nincs keveredés, nincs félisten.

Egyedül Isten teremtő szava hoz létre valami újat. Jézus, aki Máriától születik, egészen ember és egészen Isten, mindkettő keveredés és szétválasztás nélkül, ahogy a Khalkédóni hitvallás 451-ben pontosítja majd.”

Ugyanakkor Máriáról kialakult már kezdetekben az a meggyőződés is, hogy Ő Istenanya, amely később dogmatikai megfogalmazást is nyert.

• Jézus egy személyben Isten is és ember is
• Az istenség és az emberség benne szétválaszthatatlanul egy
• Ezért mondható Mária Isten anyjának is.
• És ezért lehet Istennél olyan hatékony közbenjáró
  • Ha Istentől kérünk valamit, a legbiztosabban Márián keresztül nyerjük el

Ő a leghatékonyabb védelem a gonosz lelkek támadásaival szemben is, mert neki adatott a hatalom már az ősevangéliumban, hogy sarkával széttapossa a kígyó fejét

És a Szűzanya szüli meg bennünk is Jézust. Ő a bennünk megszülető Jézusnak is az édesanyja.

• Csak ha Jézust magunkra öltjük, lehetünk igazán kedvesek Isten előtt, ahogyan az angyalok karácsonyi éneke zengi: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a „tetszés embereinek”, vagyis azoknak, akik hasonlóvá válnak a karácsonykor megszületett gyermekhez. Csak így tölthet el minket, és lehet tartós bennünk a karácsony békéje, ha kiformálódik, megszületik bennünk is Jézus.

Bocsa József piarista atya

http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1179-maria-istenanyasaga-2017