Ez a dolgozat az Egyházi Törvénykönyv 1997-es kiadása alapján készült. A könyvet szerkesztette, fordította, és hozzá a magyarázatot írta Erdő Péter. Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás. A dolgozat a Szent Anna Réten megépítendő templomra való tekintettel készült, annak a megépítését tartja szem előtt.
A templomépítés a megyéspüspök joga
  • 1215.  kán.  -  1.  §.  Ne  építsenek  semmiféle  templomot  a  megyéspüspök kifejezett írásbeli  hozzájárulása nélkül.
Tehát a megyéspüspök kifejezett, írásbeli hozzájárulása kell minden templomépítéshez.
Templom, vagy kápolna?
  • A Szent Anna Réten megépítendő építményt hol templomként, hol kápolnaként emlegetjük. Mi a helyes szóhasználat?
Mást ért a kápolnán a köznyelv és mást az Egyházi Törvénykönyv.
  • A köznyelvben a kápolna a Magyar Értelmező Szótár szerint alkalmilag használt kisebb templom, illetve templomnak vagy más épületnek oltárral ellátott külön helyisége.
A következőkben áttekintjük, hogy mit ért az Egyházi Törvénykönyv templomon és kápolnán!
1214. kán. -- Templomnak azt az istentiszteleti célra szánt, szent épületet nevezzük, melybe a  hívőknek joga van belépni az isteni kultusz -- főként nyilvános -- gyakorlása céljából.
A Kódexben Erdő Péter 1214-es kánonhoz írt megjegyzése segít abban, hogy melyik szót is használjuk
Fogalmazása szerint az istentiszteletre rendelt szent hely lehet
  • templom, kápolna, és magánkápolna. Ez utóbbi a mi szempontunkból nem lényeges, ezért vele nem foglalkozunk.
Templom
  • A templom sajátossága a nyilvánosság, vagyis, hogy minden hívőnek joga van a benne végzett istentiszteletre belépni.
Erdő Péter megjegyzése ehhez az Egyházi Törvénykönyv jegyzetrészében a következő: a régi jog szerinti "nyilvános kápolna" a CIC szóhasználata szerint templomnak minősül
Kápolna
  • 1223.  kán.  --  Kápolnának  nevezzük  azt  az  egy  közösség  vagy  a  hívők  egy  ott  összegyűlő  csoportja  számára  az  ordinárius  engedélyével  istentiszteleti  célra  rendelt  helyet,  ahová  az  illetékes elöljáró beleegyezésével más hívők is bemehetnek.
Ez általában nem egy külön építmény, hanem egy nagyobb építményen belül kialakított istentiszteleti hely
  • Például a budapesi Piarista Rendház és Gimnázium kápolnája az Erzsébet híd lábánál, amely egy idei Egyetemi Színpadként funkcionált, ma újra kápolna.
A 123. kánonhoz Erdő Péter megjegyzése
  • „A kápolna (oratorium) sajátossága, hogy egy közösség vagy a hívek egy csoportja (nem az összes hívők) használatára van rendelve. A csoporthoz nem tartozó hívőknek nincs joguk a kápolnába belépni, de az elöljáró beengedheti őket.”
A kápolna létesítése is a püspök, illetve a nagyobb szerzeteselöljáró joga.
  • 1224. kán. -- 1. §. Az ordinárius a kápolna létesítéséhez szükséges engedélyt csakis akkor adja meg,   ha  előbb  személyesen  vagy  más  által  a  kápolnának    szánt helyet  meglátogatta,  és  úgy  találta, hogy illően van berendezve.
    2.  §.  Az  engedély  megadása  után  azonban  a  kápolnát   nem  szabad  közönséges  célokra  használni ugyanannak az ordináriusnak a felhatalmazása nélkül.
Erdő Péter megjegyzése ehhez a kánonhoz
  • „Az ordinárius engedélye létesíti a kápolnát. De az engedély önmagában még nem avatja a kápolnát szent hellyé, viszont megengedetté teszi annak istentiszteleti célra való használatát... Szent helynek csak azok a kápolnák minősülnek, melyeket meg is áldanak.”
Tehát célszerű kérni az ordináriustól legalább a kápolna megáldását.
Az eddigiek alapján a templom szóhasználat a helyes, mert minden hívő számára szeretnénk felépíteni, nem csak egy korlátozott közösség számára. Egy különálló épületről van szó. Nem a méret a döntő, hogy templomnak vagy kápolnának nevezzük-e, hanem az, hogy nemcsak a hívek egy korlátozott köre számára, hanem minden hívőnek készül istentiszteleti helyként.
Ki kezdeményezheti a templomépítést?
  • Erre vonatkozóan nem találtam passzust a jelenleg hatályos  Egyházi Törvénykönyben a templommal, kápolnával foglalkozó részeknél, ezért, úgy gondolom, az általános gyakorlatból kell kiindulni.
Egy templom megépítése történhet
  • 1. Isteni kérésre
    • például Guadalupe, Lourdes, Fatima, vagy más zarándokhelyek kápolnái, templomai.
De ez az isteni kérés is embereken keresztül jut az egyház tudomására, amit illetékes egyházi elöljárónak kell elbírálnia és magáévá tennie.
  • 2. Egy közösség kezdeményezésére
  • Az úgynevezett isteni kérésekkel szemben az egyház manapság különösen is bizalmatlan, viszont egy közösség kérésére inkább odafigyel. Ha az a közösség eléggé kitartó és elszánt, felépülhet az általa megálmodott templom.
  • Korábban már két főpásztor is magáévá tette, és kifejezte szándékát, hogy felépüljön a Szent Anna Réten egy templom.
  • Mi most abban a fázisban vagyunk, hogy az engesztelők közössége  akarja itt ezt a templomot. Ezt különféle módokon és fórumokon már kifejezésre került.
    • Ez a közösség nem annyira homogén, mint egy falu, vagy egy városrész közössége. Annál sokkal nagyobb. Országos szerveződésű, és túlnyúlik a jelenlegi Magyarország határain is.
A különféle helyi kis engesztelő közösségek mellett, ezeket is összefogva a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Mozgalom a legszervezettebb, de ez nem kánonilag, tehát egyházi keretek között működő közösség, hanem civil szervezet, amely sok laikus hívő mellett papokat, szerzeteseket is összefog.
  • A Világ Győzelmes Királynője Engesztelő mozgalom kezdeményezésére sok település adományozott már követ vagy téglát e templom építéséhez. És többszáz települése képviselőtestületi határozatot hozott, amelyben kérik országunk világi vezetőit és egyházunk vezetőit, hogy segítsék, mozdítsák elő e templom felépülését.
  • Az Engesztelő Mozgalomt nem indított aláírásgyűjtési akciót, sőt igyekezett az ilyen kezdeményezéseket a bíboros úrral való tárgyalás után leállítani. Viszont a mozgalomtól függetlenül több aláírásgyűjtési kezdeményezés is volt a Szent Anna Réten felépítendő  templom érdekében.
  • Átadták a Mozgalomnak ezeket a különféle aláírásokat.
    • A legutóbbi ilyen aláírásgyűjtő akció, amit sokan magukévá tettek 2016-ban volt
      • Ezen eddig 6800 aláírás gyűlt össze. Ez azt jelenti, hogy egy városnyi ember akarja a templomot. És ez egy tényleges létszám, mert ezek az emberek mind akarják a templomot. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy városban általában több valláshoz tartozó emberek is élnek, akkor ez a szám legalább egy közepes nagyságú - ha nem nagyobb - város templomépítési igényének felel meg.
    • A kezdeményezők kifejezték, hogy még tovább is akarják folytatni ezeket az aláírásgyűjtéseket.
A helyi főpásztorhoz személyesen is érkezett  sok ilyen irányú kérés.
  • Minden bizonnyal ezek alapján - fontos állami megbízatással rendelkező személyek előtt - úgy nyilatkozott, hogy az egyházmegyének ugyan nem áll szándékában itt templomot építeni, de az emberek kérése alapján hajlandó foglalkozni a kérdéssel.
Amennyiben főpásztor igényli, rendelkezésére tudjuk bocsátani ezeket az aláírásokat.
Ma a demokrácia, a népakarat korát éljük. Ez elsősorban a civil életre vonatkozik. Az egyház hierarchikus intézmény, de mégsem függetlenítheti magát teljesen az emberek véleményétől.  A II. Vatikáni zsinat is fontos lépéseket tett a laikus hívők komolyan vételének irányában. A szó rossz értelmében vett klerikalizmus felett mára eljárt az idő. Minden főpásztornak figyelembe kell vennie a híveknek például templomépítésre vonatkozó kérését. Az aláírások tanúsága szerint egy városnyi hívő akar itt templomot. Ezt az igényt nehezíti, de ugyanakkor erősen alá is húzza ez a tény, hogy itt nem is pusztán helyi kezdeményezésről, és nem időleges fellángolásról van szó, hanem országos szándékról, igényről, vagy ha úgy tetszik követelésről,  amely lassan egy évszázada ott él sok magyar ember vágyaiban.
A polgári hatóságok felé is fontos lehet több mint majdnem 7000 személy kívánsága a szükséges  engedélyek megadásához, illetve az esetleges ellenkezők leszereléséhez.
  • Szükség esetén a megfelelő civil hatóságok rendelkezésére is bocsátjuk ezeket az aláírásokat.
De nyilvánosságra nem hozhatjuk ezeket az aláírási íveket a személyiségjogok miatt.
Az összegyűlt aláírási ívek alapján elemzéseket viszont lehet készíteni,  hogy hányan akarják például budapesti lakosok, hányan 12. kerületi lakosok, hányan az ország különböző területeiről, különösen mely vidékekről, hányan külföldről, stb.
A templomépítési engedély megadásához a legújabb Kódex szerint az ordináriusnak ki kell kérnie a papi szenátus és a szomszédos  templomok  igazgatóinak a véleményét is.
  • 1215. kán.–2. §. A megyéspüspök csakis akkor adja hozzájárulását, ha a papi szenátus és a szomszédos  templomok  igazgatóinak  megkérdezése  után  úgy  ítéli,   hogy  az
  • új  templom  a  lelkek  javát  szolgálhatja,  és  nem  fognak  hiányozni  a  templom
    felépítéséhez  és  az  istentisztelethez  szükséges eszközök.
Az Egyházi törvénykönyv hivatkozik a liturgia és az egyházművészet elveinek és szabályainak a betartására templomépítéseknél
  • 1216.  kán.  -   A  templomok  építése  és  felújítása  során,  szakértők  tanácsának kikérésével,  tartsák meg a liturgia és az egyházművészet elveit és szabályait.
Erdő Péter megjegyzése ehhez a kánonhoz
  • A templomoknak elsősorban alkalmasnak kell lenniük „a szent cselekmények végzésére és a hívek tevékeny bekapcsolódásának biztosítására”.
A templomok művészi kialakításának irányelveire is felhívja a figyelmet
  • A miseliturgia teljes megújítása, Budapest 1972. 253-280 pont.
Ezért fontos az olyan tervezőkkel való dolgoztatás, akik ehhez nemcsak a civil jogosítvánnyal rendelkeznek, hanem tisztában vannak ezekkel az elvekkel, és akik élvezik a főpásztor bizalmát is, lehetőleg olyanok, akikkel ő szokott dolgoztatni.
Természetesen a tervezőnek az építtetők, az építést kezdeményezők elvárásainak is meg kell felelnie.
  • A sokféle igényeknek való megfelelés miatt nincs könnyű dolga egy tervezőnek.
Kruppa Gáborral dolgozunk a terveken. Kissé féltettük, hogy nem szegik-e kedvét a szorgalmazók részéről való eltérő kívánságok. Engem megnyugtatott erre adott válasza.
Azt mondta, hogy ha erős érzelmek is megmutatkoznak a tervezés és a megrendelőkkel való egyeztetés során, az egészen természetes, hiszen a terv megvalósulásának a közelsége olyan érzelmeket is a felszínre hozhat, amit a hosszú várakozás nyugalma nem hozott fel. Ezeket az érzelmeket teljesen normálisnak nevezte. Azt mondta, számára ez az a tűz, amitől a fazekas nem fél, mert pont az kell ahhoz, hogy a forma az égetőkemencében megszilárduljon.
A templom felszentelése és megáldása
  • 1217. kán. -- 1. §. Az építkezés megfelelő befejezése után az új templomot mielőbb szenteljék  fel vagy legalább áldják meg a szent liturgia törvényeinek megtartásával.
Mi a különbség a felszentelés és a megáldás között?
  • Erdő Péter megjegyzése az 1229-es kánonhoz: „A kápolnához és a magán-házikápolnához használatuk szerényebb jellege miatt a megáldás (benedictio) és nem a felszentelés (dedicatio) illik.”
Más szertartás szerint történik a felszentelés és más szertartás szerint az áldás. A lényegben a laikus számára nincs nagy különbség.
A templom címe vagy titulusa
  • „1218.  kán.  -   Minden  templomnak  legyen  címe,  melyet   a  templom  felszentelése  után  nem  lehet megváltoztatni.”
Ez a búcsúját, fő védőszentjét jelenti. Ez egy kanonizált szent, vagy az egyházi naptárban szereplő ünnep lehet.
Jelen esetben például a Boldogságos Szűz Mária királynő. A búcsú napja így augusztus 22-e lehet.
  • Szűz Máriának mint Győzelmes Királynőnek a címét hivatalosan még nem ismerte el az Egyház, ennek megfelelően külön ünnepe sincs még.
De más magyar szentek ünnepe is lehet különleges búcsúalkalom ebben a templomban.
  • Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit, Szent Erzsébet, Boldog Özséb, stb.
Istentisztelet végzése
  • 1219.  kán.  --  A törvényesen felszentelt vagy megáldott templomban minden  istentiszteleti  cselekmény végezhető, a plébániai jogok tiszteletben tartásával.
Rendeltetés szerinti működtetés
  • 1220.  kán.  --  1.  §.  Az  összes  illetékesnek  legyen  gondja  arra,  hogy  a  templomokban megőrizzék az  Isten  házához  illő  tisztaságot  és  ékességet,  és  távol  tartsanak mindent,  ami  a  hely szentségével nem fér össze.
2.  §.  A  szent  és  értékes  tárgyak  védelmére  a  fenntartás  szokásos  módszereit  és  a  megfelelő  biztonsági eszközöket alkalmazzák.
1221.  kán.  --  A  templomba  való  belépésnek  a  szent  szertartások  idején  szabadnak  és  ingyenesnek kell lennie.
A főpásztor felelőssége tehát a rendeltetés szerinti működtetés, és a megfelelő lelkipásztori ellátásról való gondoskodás. A mai paphiányos korban ez bizony nem kis gond.
Ezt a templomot sokan magukénak érzik papok közül is. Minden szombatom más-más pap szokott misézni itt a mostani zord körülmények ellenére is.
A Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Fiai egyházmegyei társulat egy Erdő Péter bíborosnak címzett szándéknyilatkozatot adott át nekem, amelyben kifejezik, hogy amennyiben a főpásztor rájuk bízná a templom üzemeltetését és lelkipásztori ellátását, azt örömmel vállalnák.
Bocsa József Sch.P

http://engesztelok.hu/szent-anna-ret/1184-a-templomepitessel-kapcsolatos-jogi-rendelkezesek