A Trastevere negyedben található Szent Kallixtusz-templom és a hozzá tartozó helyiségek a Szentszék tulajdonában vannak. A Szent Egyed közösség és önkéntesei segítenek a hajléktalanok befogadásában, néhányan ott is alszanak velük a templomban.

Jelenleg körülbelül harminc ember talált ideiglenes menedéket a templomban az éjszakai hideg ellen, olyan olaszok és külföldiek, akik az utcán élnek. A templomot este nyolctól reggel nyolcig használhatják: éjszakánként harminc tábori ágyat állítanak fel benne, takarókkal és párnákkal. A befogadott vendégek esténként a katolikus közösség Via Dandolón lévő menzáján kapnak meleg vacsorát.
A templom a szükséghelyzetben nyitotta meg kapuit, az önkéntesek a következő napokban igyekeznek hosszabb távra is helyet találni azoknak a hajléktalanoknak, akik ezt igénylik.
A 17. századi templom arra a kútra épült, amelyben a legenda szerint I. Kallixtusz pápa 222-ben mártírhalált halt. A Szent Kallixtusz-templom mellett található a Katolikus Egyház nemzetközi segélyszervezete, a Caritas Internationalis székhelye, a közelben pedig a Szent Egyed közösség temploma és székhelye.
Ferenc pápa a rendkívüli hideg kezdete óta a római utcákra küldte a pápai főalamizsna-hivatal járműveit, hogy az utcán éjszakázó hajléktalanok ezekben találjanak menedékre, mínusz húsz fokig meleget adó hálózsákok szétosztásáról intézkedett, valamint napközben is megnyittatta a Vatikán által működtetett egyházi éjszakai szálláshelyeket.
Forrás: L’Osservatore Romano, MTI

Nézzetek a humanizmus álarca mögé, és nem fogjátok Isten jeleit megtalálni.Nyomtatóbarát változat

2013. július 27. szombat, 19:22
Drága szeretett leányom, az a Vágyam, hogy minden hűséges követőm kitartóan imádkozzon, hogy a lelkeknek okozandó baj, az ateizmus növekedése miatt elhárításra kerüljön. Az ateizmus nem mindig nyilvánítja ki önmagát. Azok az emberek, akik bármilyen okból kifolyólag úgy döntenek, hogy többé nem hisznek Istenben, nagyon gyakran egy helyettesítőt teremtenek maguknak.
Az embernek (lelki) felépítése miatt, okot kell keresnie arra, hogy igazolja létezését. Az emberiség átka az, hogy az embert az ember szemében magasztalja fel. A humanista szerint, mindent meg kell tenni annak biztosítására, hogy az ember szükségletei előnyt élvezzenek. Sok ember összetéveszti a humanizmust a Kereszténységgel. Amikor minden áron azt hirdetik, hogy a szenvedés és a szegénység elkerülése végett milyen fontosak a világi javak az ember életében, akkor könnyű azt feltételezni, hogy ez nem más, mint a felebaráti szeretet egyik formája.
Ha azt mondjátok, hogy véget akartok vetni a szegénységnek, a munkanélküliségnek és más nyomorúságnak, akkor sokan azt fogják gondolni, hogy Isten Nevében beszéltek. Nézzetek a humanizmus álarca mögé, és nem fogjátok Isten jeleit megtalálni, még a Neve említését sem fogjátok hallani. Azok, akik humanistaként élik az életüket, nem szeretik Istent. Ők csakis saját magukat szeretik. Ők azt is hiszik, hogy mindaz, ami számít, az emberiség jóléte – általában világi dolgok formájában -, a cél eszközeként.
Bár jótékonyságnak tűnik, amikor azt lehet látni, hogy az ember szükségleteivel törődtök, sohasem tudjátok helyettesíteni Istent az által, hogy az emberek szükségleteit helyezitek az első helyre. Ha ezt teszitek, megbántjátok Istent. A humanizmus, bár rendelkezik az Isten iránti szeretet minden külső jelével, mégsem az, aminek látszik. A szeretet álarca mögött az önszeretet rejtőzik. Az ember meg fog halni, a teste porrá lesz, a lelke tovább él, mégis, a humanizmus azt szeretné elhitetni veletek, hogy az ember halhatatlan.
Legyetek óvatosak amikor felkaroljátok a humanizmust, mert ha ezt megteszitek, akkor elvágjátok magatokat Tőlem.
Jézusotok.