A másik egyház

 

Csak úgy záporoznak a hírek az újabb „egyházi” forradalomról: a német szinodális (tév)út túlnyomó többséggel szavazott a női papság szükségességéről, a fogamzásgátlás támogatásáról és a homoszexualitással kapcsolatos tanítás „magiszteriális tisztázása és a homoszexualitás újraértékelése” érdekében. Ezek ugyan csak a konstanssá vált német forradalom hírei, amellyel szemben az elmúlt években már sokunkban kifejlődött némi immunitás, de hiba lenne nem figyelni a német szélirányra, mert hamar elérkezik hozzánk is az általuk lehelt ájer.

Különösen azért, mert megkezdődött a szinodális út az egész Egyházban, és arról pedig már tudjuk, hogy „az vagy valami, vagy megy valahová, de az biztos”. Az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának elnöke, Hollerich bíboros, a származásilag luxemburgi (ez az egyik leggazdagabb kisállam, ahol a nagy gazdagság az Egyházon belül is ellentmondásmentes szimbiózisban él a kommunista felfogással), munkamódszerét és hovatartozását tekintve jezsuita, tehát a Reuters szerint liberális bíboros, interjút adott a KNA német egyházi hírügynökségnek. Az interjúban mondottak bejárták a hírügynökségek címoldalait. Joggal, tegyük hozzá, mert Hollerich bíboros a ránk váró következő csapás, a „Szinódus a szinódusért” főrelátora. Ha valaki sejtheti egyáltalán – a gazdáján és az egészet sugalmazó lelken kívül -, hogy mire jó ez a szinodális valami, talán ő lehet az.

Próbáljuk ezért kihallani szavaiból a lényeget (kommunista rendszerben szocializálódott műkedvelő kremlinológusok előnyben), ezekkel a szavakkal ugyanis rém erőteljes ébresztőt sikerült fújni a bíborosnak. Ez a megnyilvánulás tehát megér egy misét (engesztelőt…).

Egy kérdésre Hollerich a homoszexuális aktusok bűnös voltával kapcsolatos egyházi tanításról ezt nyilatkozta: „Úgy hiszem, ennek a tanításnak szociológiai, tudományos alapjai már nem igazak”, valamint ezt: „Úgy gondolom, hogy itt az ideje a tanítás gyökeres felülvizsgálatának”. (Úgy érzem…)

Tudjuk, hogy nagyon fontosak hitünk tudományos alapjai, mindig is azok voltak, kiváltképpen a szociológiai jellegűek. Hiszen már Szent Péter is ezeket boncolgatta a halak mellett a halászatok közötti szünetekben…

De azon azért érdemes elgondolkodni, hogy milyen irányú is lehet a homoszexualitással kapcsolatos tanítás megváltoztatása, tudva azt, hogy az Egyház a homoszexuális cselekményeket tartja égbekiáltó bűnnek. A változás tehát csak az lehetne, ha kimondanák, hogy már a homoszexuális „hajlam” is bűn, vagy a cselekmény sem az. Bárki is tipródik nagy bizonytalanságban amiatt, hogy vajon melyik irány is várható inkább?

Ezenkívül ezt is nyilatkozta: „Azt is hiszem, hogy előre gondolkodunk a tanítás területén. A mód, ahogyan a pápa kifejezte magát a múltban, elvezethet egy változáshoz a tanításban”;

Persze, tudom, megint néhány kontextusból kiragadott mondat… Ezért érdemes elolvasni az egész interjút, de közben szem előtt tartani ezt a kérdést:

vajon milyen kontextus tehetné katolikussá azt az állítást, hogy a kinyilatkoztatott tanítás megváltoztatható?

Mert aki ezt elfogadja, annak bőszen kell vallani Hollerich és Reinhardt Omenestnomen Marx bíborossal együtt azt is, hogy „a Katolikus Egyház Katekizmusa nem a Korán, újra és újra változik” (az idézet Marxtól, mármint a bíboros Marxtól származik). Mert ez azt jelenti, hogy az idők és a német, argentin, luxemburgi stb. hitehagyottak szelei újraformálhatják a katolikus tanítást, ami így értelemszerűen nem számít kinyilatkoztatott örök igazságnak, hanem maximum időleges javaslatnak. Isten szavát nem élő Igének tartják, ami pedig valójában, mert bennük nem munkálkodik, ahogy a hívőkben (vö. 1Tessz 2,13), hanem pusztán emberi szónak. És az emberi szó bármikor cserélhető egy másik emberi szóra.

Hogy miért pont a fogamzásgátlás, tehát a család és a homoszexualitás az a terület, ahol végül nyíltan előjönnek és megnyilvánulnak ezek a bíborosnak, püspöknek, teológusnak és általában katolikusnak álcázott gyíkemberek? (bocsássanak meg a komoly összeesküvésekben hívők, de lássák be: ki más lehetne az igazi gyíkember, mint a kígyó követője, aki egyszerre hasonlít kígyótestű mesterére, de ugyanakkor térdelni képtelen lábakkal is rendelkezik) Mert az ezekre vonatkozó katolikus tanítás a Megtestesült Ige által megerősített természeti törvény, az a rend, amit a Teremtő akart. Így amikor ezt támadják, egyszerre gúnyolják a háromszemélyű egy Istent, és próbálják az egész emberi nemet gyökereinél rombolni. Ennél nincs mélyebb, totálisabb támadás.

Jó lenne leülni végre mindenkinek egy pillanatra és átgondolni, hogy mit is jelent mindez. Aztán ha ezután sem ébred fel álmából, akkor vagy már a másik egyház tagja, vagy nagy veszélye fenyegeti annak, hogy rövidesen azzá válik. Mert ugyan többé-kevésbé rejtetten építgette a fentebb említett lélek a Katolikus Egyházat elfoglaló brancsot, de vezetésük alatt mára már létrejött a másik egyház a katolikus szervezetében. Elfoglalják püspöki székeinket, templomainkat, kiközösítik a Krisztushoz hű papokat, „apostoli” vizitációikkal módszeresen felszámolják a kontemplatív rendeket, betiltják azt a szentmisét, amit a Szentlélek adott nekünk, mert gyűlölik a szerzőjét, minden megnyilatkozásuk blaszfémia és hazugság, rombolnak, és közben a mi erőforrásainkat használják – ellenünk.

Beültek Isten templomába, nekünk pedig úgy kellene viselkedünk, mintha normál időket élnénk, amikor változatlanul érvényesek lennének a békebeli játékszabályok?

Papok élhetnek félelemben amiatt, hogy a katolikus tanítás melletti kiállásuk és gyakorlatuk miatt retorziók érhetik őket saját püspökeik részéről?

Szent Pál hűtötte a tesszaloniki hívek közeli végvárását, és érvként hivatkozott a nekik adott szóbeli tanítására arról, hogy a vég előtt „az elpártolásnak kell bekövetkeznie, és meg kell jelennie a bűn emberének, a kárhozat fiának, aki ellenszegül, és önmagát föléje helyezi mindannak, amit Istennek vagy isteni tiszteletre méltónak nevezünk, beül Isten templomába, és úgy mutogatja magát, mintha Isten volna.” De, mondta Szent Pál, ennek bekövetkeztét valami még visszatartja.

Nem tudjuk mi lehetett az, ami visszatartotta az elpártolás megtörténtét, de immár úgy tűnik, hogy nem tartja vissza.

https://invocabo.wordpress.com/2022/02/07/a-masik-egyhaz/

DANIEL PONTIOUS – SONORA, CALIFORNIA, USA 2022. február 5-én kapott prófécia

 

Múlt éjjel alig tudtam aludni, ahogy a gondolataim kezdték betölteni elmémet és szívemet, de amikor végre elaludtam, a Szentlélek szólt hozzám álmomban.
Ahogy ez az álom megnyílt, láttam, hogy az Úr angyala belép a kanadai légkörbe, és egy sötét lényhez közeledett, amely úgy tűnt, hogy egész Észak-Amerika felett lebeg.
A szellememben tudtam, hogy ez a lény a félelem fejedelme, amely az egész északi félteke fölött uralkodott. Ahogy az Isten angyala közeledett hozzá, úgy tűnt, hogy az angyal kezében arany lasszó van, mintha lovas lenne kint az udvaron, aki arra készül, hogy megkötözzön magának egy bikát.
Épp ekkor az Úr angyala elengedte a mennyei lasszót, megragadva a félelem lelkét a lábánál fogva. Ahogy ez történt, erőteljes hangokat kezdtem hallani a légkörben e jelenet körül, és ahogy ezek a hangok erőteljesen felemelkedtek a föld felszínéről, a félelem lába köré tekert arany lasszó elkezdett villódzva hullámozni, mintha egy villám sújtotta volna.
És akkor elkezdett a félelem szelleme lezuhanni arról a helyről, amelyet a légkörben tartott, mintha a szentek imái által felhatalmazott lasszó súlya húzná le a helyéről. Ahogg leesett, úgy tűnt, egyre jobban összezsugorodott, amíg a földhöz nem ért, majd úgy tűnt, hogy széthullik a földön.
Amikor a félelem földet ért, láttam Kanada népének lábait, amint lábfejük sarkával rátaposnak erre a már erőtlen szellemre, miközben a félelem felett aratott győzelmüket ünnepelték. Aztán úgy tűnt, hogy a szent igék elárasztották az elmémet és a szívemet, ahogy ezt az őrült jelenetet láttam kibontakozni magam előtt:
“Nektek pedig, akik félitek az Én nevemet, felragyog az Igazság Napja, sugarai üdvösséget fognak árasztani. Kimentek és ugrándoztok, mint a hizlalt borjak. A gonosztevőket eltiporjátok: olyanok lesznek lábatok alatt, mint a hamu azon a napon, amelyet készítek – mondja a Seregek Ura.” (Mal 3,21-22)
“A békesség Istene hamarosan összetiporja lábatok alatt a sátánt. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!” (Róm 16,20)
“A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet, mert a félelemnek köze van a büntetéshez. Aki tehát fél, abban nem tökéletes a szeretet.” (1Jn 4,18)
A halasztott remény és a félelem lehullik azokról a helyekről, amelyeket az egész világon kontrolláltak, mivel a szentek imái a föld minden tájáról felhatalmazzák az angyali birodalmat, hogy ne csak megszüntesse ezeket a fejedelmségeket, hanem teljesen eltávolítsa őket azokról a helyekről, ahol sokakat fogva tartottak a világ nemzetei között.
“Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat.” (Ef 6,12-13)
Ahogy az emberek világszerte kezdenek állást foglalni, ezek a fejedelemségek nemcsak a befolyásukat veszítik el, hanem a HELYÜKET is ELVESZÍTIK! Isten népétől származó imák és petíciók hamarosan elűzik a félelem szellemét, ahogy az angyalok, akiket azokba a régiókba küldtek, elkezdik lehúzni őket az igazak felhatalmazó imái által.
“Valljátok meg tehát egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Igen hathatós az igaz ember buzgó könyörgése.” (Jak 5,16)
Félelem és halasztott remény szelleme, lejössz Kanadában, Észak-Amerikában és az egész világon! Nem lehet többé uralmad és hatásköröd felettünk Jézus hatalmas nevében! A napjaid meg vannak számlálva!
IMÁDKOZZATOK TOVÁBB, SZENTEK, AZ IMÁDSÁGAITOK ERŐTELJESEBBEK, MINT GONDOLNÁTOK!

James Mawdsley : Három lépés a zsarnokság ellen

James Mawdsley atya, katolikus pap, brit-ausztrál állampolgár, aki jelenleg Bécsben él és a koronarezsim-ellenes megmozdulások egyik nagy támogatója. Korábban Burmában tevékenykedett, ahol hitéért bebörtönözték. Legismertebb munkája a Pápa globalista ténykedésének a leleplezése. (https://www.youtube.com/watch?v=-c0In3LNtZk)
Ebben a magyarra fordított videóban (https://www.youtube.com/watch?v=SdV0G6D2cmo&t=111s) a koronarezsim elleni küzdelemre szólít.
YouTube csatornája: https://www.youtube.com/channel/UCnmljV6VccKHy_TbbeAMuFg

Csendes kiáltvány

 

Az elmúlt héten elhalkultunk, az elérhető írások köre leszűkült. Egy-ügyűvé vált az oldal, csak olyan írások maradtak fenn, amelyek valamilyen módon kötődnek az Eucharisztiához, az Úr Teste iránti szükséges tisztelethez és imádáshoz, a vele szemben tanúsított gondossághoz, a hit által megkövetelt bátorsághoz. Ennek oka egyrészt a döbbenet volt, amelyet két laikus hívő által összeállított írás olvasása okozott, másrészt az írásban felvetett gondolatok következményeinek átgondolása.

A járvány kezdete óta sokan és sokáig küzdöttünk és küzdünk a nyelvreáldozásért. És mivel sokak számára kisebb-nagyobb küzdelmek árán megoldódott a kérdés, úgy tűnt, hogy minden rendben van, kialakul egy modus vivendi.

De vannak olyan pillanatok, amikor világossá válik, hogy nem haladhatunk tovább ugyanúgy, ahogy eddig, és vissza sem mehetünk azon az úton, amelyiken eddig jöttünk. Amikor rájövünk, hogy nem tehetünk úgy, mintha minden rendben lenne, mert nincs. Ez egy ilyen pillanat volt.

Két laikus írása kellett ahhoz, hogy rájöjjünk: az egy Test tagjaiként a többi tag által gondatlanul végzett kézbeáldozások tömkelege következményeiben azokat is érinti, akik a legnagyobb tisztelettel járulnak szentáldozáshoz. Nemcsak a nehezen dokumentálható spirituális összefüggések és következmények miatt, hanem azért is, mert gyakorlatilag nem maradt Magyarországon olyan római katolikus templom, ahová úgy léphetnénk be, hogy közben ne kellene az Úr Testén lépdelnünk. A legutolsó falusi templomocskától a nagy bazilikáinkig mindenhol azt a kérdést kell megválaszolnunk a küszöbön:

Hajlandó vagy rátaposni az Úr Testére azért, hogy az Úr Testét magadhoz vedd?

A következő írás két részből áll: az első részben megfontolásokat olvashatunk a kézbeáldozás gondosságának szükségességéről, a második rész konkrét javaslatokat tár elénk az Eucharisztia gondosabb vételére kézbeáldozások során.

Akinek füle van, hallja meg, fontolja meg, cselekedjen! Ha nem teszünk meg mindent személyesen is azért, hogy változzon a jelenlegi áldozási gyakorlat, hamarosan nem lesz módunk a szentáldozásra, ahogy más szentségek vételére sem.

Megfontolások az Eucharisztia vételekor szükséges gondosságról

„Ha valaki aranyport adna neked, nem tartanád-e igen óvatosan, nehogy valami is elvesszen belőle, és megkárosodj? Hát akkor nem fogsz-e még sokkal jobban vigyázni, hogy még egy szemernyi se essen le abból, ami aranynál és drágaköveknél is értékesebb?”
(Aranyszájú Szent János)

Aggályosság-e az Oltáriszentség morzsáinak leejtése miatt aggódni?

Az aggályosság aránytalan és beteges aggodalmat jelent olyan valami miatt, ami nem valóságos, vagy olyan miatt, amit súlyosnak tartunk, pedig nem az.

A partikulák áldoztatás során tapasztalható leejtésének valószínűsége kísérletileg igazolható és tapasztalattal megerősített jelenség, tehát a valóságnak megfelel.

Az Oltáriszentség iránti gondosság előírás a papok számára. Az Úr testének gondatlan kezelését az Egyház hagyományosan szentségtörésnek, mégpedig szoros értelemben vett, tehát súlyos szentségtörésnek tartja, mert Krisztus személyét gyalázza meg. Isten szentsége elleni súlyos bűn, ami a hitet rombolja és megszüntetheti.

A pap számára csak a szent edények és a saját kezeinek megtisztításában az Oltáriszentség partikulái iránt megnyilvánuló gondosság van előírva?

„Valahányszor a pap ujjaihoz a Szentostya részecskéje tapad – és ez a Szentostya megtörése és az áldoztatás után fordul elő –, a pap tisztítsa le vagy szükség esetén mossa le ujjait a szent edények felett. Hasonlóképpen gyűjtse össze az áldoztató edényen kívül levő morzsákat is.“ (Római Misekönyv Általános Rendelkezései 278. pont)

A pap számára tehát nem csak kezének és a szentmise bemutatásához kapcsolódó szent edények megtisztítását írja elő, hanem az azokon kívül lévő morzsák összegyűjtését is.

Indokolható-e a hívek áldozásánál a partikulákkal kapcsolatos gondosság, netán az ő mentességük feltételezhető a papok számára előírt kötelezettség alól?

Ha a pap számára előírtnál kevésbé vagyunk gondosak a hívek esetében, akkor a pap által végzett gyakorlat értelmetlenségét is kell állítanunk. Ha ezt állítjuk, azt is mondanunk kell, hogy a sacrilegium nem bűn, vagy Krisztus nincs jelen az Oltáriszentségben, vagy nincs jelen a leejtett partikulában, ezzel azonban ellentmondunk az Egyház tanításának:

„Krisztus eucharisztikus jelenléte az átváltoztatás pillanatában kezdődik, és addig tart, ameddig az eucharisztikus színek megmaradnak. Az egész Krisztus van jelen minden egyes részében, oly módon, hogy a kenyér megtörése Krisztust nem osztja meg.” (Katolikus Egyház Katekizmusa 1377.)

Ha a kézbeáldoztatást az Egyház tette lehetővé, akkor nem az áldoztató papé vagy a híveké a felelősség a gondatlan és tiszteletlen áldozások miatt, hanem kizárólag az Egyház törvényhozóié?

A pápa és a püspöki karok engedélyt adtak sok helyen a kézbeáldozásra, és ahol megadták erre az engedélyt, ott nem tagadható meg súlyos ok nélkül a kézbeáldozás, de az ezzel kapcsolatos felelősséget nem vették le a papok válláról.

A kézbeáldozást elsőként megengedő VI. Pál figyelmeztetett arra, hogy áldoztatás során “Bármilyen eljárást is alkalmazunk, ügyelni kell arra, hogy az eucharisztia részecskéi ne hulljanak le vagy szóródjanak szét“. (Memoriale Domini instrukció 5. pontja). A kézbeáldozásra lehetőséget adó pápai indultum (engedmény) tehát nem a szentségtörés elkövetésére hatalmaz fel.

Az idevonatkozó legfőbb egyházi előírás, a Redemptionis Sacramentum a papoknak jogot ad arra, hogy bármikor megtagadják a kézbeáldoztatást, ha az Oltáriszentség védelme szükségessé teszi. Tehát a súlyos ok, ami miatt bármikor megtagadható az Oltáriszentség kézre adása, az Oltáriszentség megóvása a szentségtöréstől.

„Jóllehet a hívőnek mindig megvan a joga ahhoz, hogy saját választása szerint a nyelvére kérje a szent ostyát, ha egy áldozó – olyan régiókban, ahol a Püspöki Konferencia szentszéki jóváhagyással engedélyezte a kézbeáldozást – kézbe akar áldozni, a kezébe kell tenni a szent ostyát. Arra azonban különleges figyelemmel kell ügyelni, hogy az áldozó az áldoztató szeme láttára azonnal magához vegye a szent ostyát, és ne távozzon el kezében az Eucharisztiával. Ha a megszentségtelenítés veszedelme fenyeget, ne áldoztassanak kézbe.” (Redemptionis Sacramentum 92.)

Ha a pap egyéni mérlegelésétől és döntésétől függ, hogy mikor látja a megszentségtelenítés veszedelmét fenyegetni, akkor az ő felelőssége azt megakadályozni, tehát nem mentesül a partikulák tiszteletlen és gondatlan leejtése és megtaposása miatti felelősségétől sem.

Az Otáriszentség vételénél tanúsított magatartás származhat gondatlanságból és tudatlanságból is, miért válhatna bűnössé emiatt laikus vagy pap?

A felvetés látszólag egybehangzik a régi alapelvvel: „Non sunt peccata nolentium, nisi nescientium“, valójában nem, mert a törvény nem engedi meg az isteni törvénnyel szembeni tudatlanságot, ezért bárki, aki akár tudatlanságból vét „contra divinae legis sanctitatem,” bűnt követ el. Mert, ha valaki azt nem tudja, amit tudnia kellett volna, vétkes nem tudása miatt, a tudatlansága ugyanis hanyagságból, mulasztásból következett be: ha eleget tett volna kötelezettségeinek, tudnia kellene erről. A mulasztása pedig szentségtöréshez vezetett.

Ezt a hanyagságot papok esetében tovább súlyosbítja a hívek tanításának elmulasztása. Ezért a pap közvetlenül a sacrilegium okává válhat, és bűnrészese a sorozatosan elkövetett szentségtöréseknek.

Mit tegyen hát a pap, hogy egyszerre feleljen meg a kézbeáldozást lehetővé tevő és a szentségtörést tiltó legfelsőbb rendelkezésnek is?

• Kitartóan tanítson az Oltáriszentség iránti tisztelet okairól, szükségességéről és módjáról.
• Alakítson ki olyan áldoztatási gyakorlatot, amely elkerüli a megszentségtelenítés veszélyét.
• A tiszteletteljes áldozás gyakorlatának általános elterjedéséig minden áldoztatás előtt jelezze a megkövetelt eljárást, majd pedig következetesen tartsa azt a megfelelő szinten.
• Követelje meg, hogy a Szentostyát kézbe kérő hívek előtte vegyék magukhoz (ld. RS 92.), és tenyerüket megvizsgálva vegyék magukhoz a morzsákat is.

Milyen áldoztatási gyakorlat lehet, ami megszünteti az Oltáriszentség partikuláinak leejtését?

1. Az Eucharisztia külön eszközök nélküli gondos magunkhoz vétele

A legbiztosabb mód az Eucharisztia leejtésének megakadályozására és a szentségtörés elkerülésére áldozásnál a nyelvre fogadás. A kézbeáldozási gyakorlat megszüntetésében az Egyház sok évszázados tapasztalat alapján már egyszer levonta ezt a következtetést keleten és nyugaton egyaránt. A nyelvreáldozás több évszázados következetes gyakorlat, amelynek tartóssága miatt joggal feltételezhető a Szentlélektől való sugalmazottsága.

Kézbeáldozás során emberi korlátok miatt csak megközelítő biztonság lehetséges (észrevesszük-e a tenyerünkön lévő partikulát?), ezért kézbeáldozás esetén a címben jelzett mód a tenyér gondos megvizsgálását és a fellelt partikulák magunkhoz vételét jelenti.

2. Az Eucharisztia gondos vétele kiegészítő eszközök igénybevételével kézbeáldozásnál

Az igénybevett eszközök: kereskedelmi forgalomban kapható kisasztal, esetleg támla nélküli magasabb szék, fehér terítő, díszítés (dombornyomás) nélküli nagyobb méretű tálca, korporálé.

a./ Nagyobb létszámú áldozó esetén

A bemutatott elrendezés lehetővé teszi, hogy a hívek az Eucharisztia kézbe vétele után oldalra lépve – de a pap látókörében maradva – vegyék magukhoz Krisztus Testét, majd az oldalsó kisasztalokon lévő tálca vagy korporálé fölött simítsák le tenyerükről a partikulákat. Addig ne távozzon a hívő, amíg nem vette magához az Eucharisztiát, és nem törölte le kezéről a partikulákat a tálca fölött.

b./ Kisebb létszámú, egy sorban érkező áldozó esetén

A bemutatott elrendezés esetén az áldozó és a pap közé van helyezve a kisasztal, rajta a tálcával vagy korporáléval. Az Eucharisztia vétele után itt végzi el az áldozó a partikulák kézről való letörlését.

Az Eucharisztia vétele után itt végzi el az áldozó a partikulák kézről való letörlését.

A bemutatott módok mindegyike megvalósítható külön kisasztal nélkül is, ministráns által tartott nagyobb méretű tálcával is.

Áldoztatás utáni eljárás

Áldoztatás után a lehullott partikulákat össze kell gyűjteni a tálcákról, ezeket a szent edények purifikálása során a pap magához veheti, vagy a leejtett Szentostyákhoz hasonló eljárásban gondoskodik a méltó kezelésükről. A korporálék áldoztatás során való használata után azok tisztításáról ugyanolyan eljárásban lehet gondoskodni, mint a misézésnél használt korporálék esetében.

Ez az írás szabadon terjeszthető forrásmegjelölés vagy oldalhoz linkelés nélkül !

Az alábbiakban letölthető formátumban egy segédlet az Eucharisztia gondosabb vételéhez és a partikulák leejtésének valószínűségét vizsgáló kísérlet leírása

segedlet-kezbealdozashozLetölt

oltariszentseg-darabjainak-elveszteseLetölt

https://invocabo.wordpress.com/2022/02/04/csendes-kialtvany/

„túlságosan el vannak foglalva azzal, hogy önmaguknak hazudjanak”.

 

Az embereknél a lelki vakság és süketség tehát azzal kezdődik, hogy hazudnak maguknak. Aztán azzal folytatódik, hogy a legképtelenebb hazugságot is inkább elfogadják, csakhogy ne kelljen saját maguknak bevallani saját hazugságukat, saját gyengeségeiket. És az egész szörnyűség akkor válik – emberileg nézve – visszafordíthatatlanná, amikor gőgjükhöz a jóra való restség párosul: semmit nem megtenni abból, ami őket az álmukból, a maguk körül kialakított hazug álvilágukból felébresztheti.(Laurent Obertone)

Luz de Maria üzenetek Szent Mihály Arkangyaltól, Jézustól és Szűzanyától

SZENT MIHÁL ARKANGYAL ÜZENETE "A világgazdaság összeomlása" - Luz de Maria de Bonilla 2022.01.11 ????


Királyunk és Urunk Jézus Krisztus népe: Áldalak TÉGED A SZENTHÁROMSÁG NEVÉBEN. ÁLDALAK, MINT A KÉK ERŐK Parancsnoka. Arra hívlak benneteket, hogy emeljétek fel szíveteket, gondolkodásotokat és értelmeteket, hogy jobban tudatában lehessenek annak a bizonyosságnak, hogy a Királyunkkal és az Úr Jézus Krisztussal való kapcsolat gyümölcsöző attól függően, hogy szükség van a közelségre és Isten akaratának gyakorlására az életében. az embernek van. A hit arra szólít, hogy lépj ki személyes egoizmusodból, magányodból, ostobaságodból, hogy találkozz Királyunkkal és az Úr Jézus Krisztussal. A Királyunkkal és az Úr Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat szükséges ahhoz, hogy az ember a testvéri szeretetben és tiszteletben benső elköteleződést valósítson meg. EMBERISÉG! NEM NYERJ MAGAD! FARKASOK LESZNEK MEGKÖTÖZNI, AKIK A BOSSZÚJUKAT KI AKARJÁK KIELÉGÍTENI „EGY NAPBAN ÖLTÖZTETT NŐ ÉS LÁBA ALATT HOLD” GYERMEKEIN (Jel 12:1). FEDEZZE FEL A TUDATÁT! Kereszttel a válladon mész az úton. Mindenki próbának van kitéve, és mindenkinek el kell köteleznie magát, hogy engedelmeskedik Királyunknak és Urunknak, Jézus Krisztusnak. Mindenkinek le kell mondania önmagáról, hogy az ember a maga semmijében, meggyőződve és megtérve hű legyen Királyunkhoz és Urunkhoz, Jézus Krisztushoz. EZ A GENERÁCIÓ EGY RÉS, VAGY ISTEN AKARATÁNAK TALÁLKOZÁSA FELÉ SÉT. Ezért fontos ismerni és felismerni a Vőlegényt, nehogy becsapjanak. A sötétség fiai feltámadtak, egyesültek és létrehozták azokat a struktúrákat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy szembeszálljanak az élet ajándékával. Az eredmények kielégítőek voltak számukra, mivel az emberi szabad akarat a démon és azok iránt, akik a Földön képviselik. Jelenleg a jó célok álarcaiban támadják az életet, és az emberiség úgy megy tovább, mint bárány a henteshez. Az emberiség abban él, ami világi, nem akar a mi Királyunkért és Urunkért, Jézus Krisztusért dolgozni, „s mivel a gonoszság növekszik, sokak szeretete meghidegül” (Mt 24,12). Nem hiszel, nincs reményed és nem szeretsz... Az önátadásban keltenek életre, a levegő vagy a nap fénye, a hold és a csillagok nélkül. Az emlékek támaszt jelentenek a halálra sápadt embereknek. Elfelejti a Figyelmeztetést, amikor közel van, és a háborúról szóló pletykák megszűnnek pletykáknak lenni. A pestisjárványok továbbra is előfordulnak nagy égitestekben és kisvárosokban. A betegség továbbra is megjelenik a hírekben, a határok bezáródnak, a világgazdaság összeomlása pedig felgyorsítja az Antikrisztus tempóját, aki alattvalóival marad a Földön. Imádkozzatok Franciaországért, ez a nemzet tragédiába fog süllyedni. Királyunk és Urunk Jézus Krisztus szeretettjei: ELŐRE! NEM MEGÁLLNI, NEM ESETNI… MUNKÁLJ TOVÁBB LELKI ÚTON. Szeresd királynőnket és anyánkat, légy tudatában annak, hogy védett vagy. Letakarunk benneteket, mindegyikőtök előtt járunk, mindegyikőtök mögött, mindegyikőtök oldalán. Ne gyógyulj, ne félj, ez a nagy csodák ideje. Magasra tartott kardommal megáldalak. Szt. Mihály arkangyal


JÉZUS ÜZENETE „A háború közeledik” – Luz de Maria de Bonilla (Argentína) 2022.01.18.

Kedves embereim: Szeretlek titeket, arra hívlak benneteket, hogy maradjatok Akaratomban, úgy cselekedjetek, mint akik vagytok: Igaz gyermekeim. Értékeljen minden pillanatot, és használja fel arra, hogy testvéri szeretetben élje meg, szíve kiszakadva a testből és teljes tudatossággal. Teljesítsd ezt úgy, hogy mindennél jobban szereted Atyámat, nem feledkezve meg Anyámról és a Mennyei Erők szeretett Parancsnokáról [St. Mihály arkangyal]. Angyali légióim őrt állnak az emberiség felett, hogy válaszoljanak azok hívására, akik ezt kérik. Megtisztulást tapasztalsz, és a természet káoszban van. Az elemeket megzavarják bizonyos napkitörések, amelyek megváltoztatják a Föld mágnesességét, megzavarják a kommunikációt és aktiválják a tektonikus lemezeket. Az emberi test úgy változik, hogy elfogadja azt, ami nem normális, így a szervezet felveszi azt. Az ember átéli a bizonytalanság pillanatait. Közeleg a pillanat, amikor a visszaélt tudomány sötétségben fog élni [sötétedés?], ezért hívtalak, hogy készülj fel. Imádkozzatok, gyermekeim, közeleg a háború, és az emberiség szenved. Imádkozzatok gyerekek, a vulkánok még mindig aktívak, és gyermekeim szenvednek. Imádkozzatok, gyermekeim, kövessétek az Egyház igaz Tanítóhivatalát [és ne a hamisat]. Ne félj a sötéttől, félj attól, hogy elveszíted a lelked. Legyetek éberek, gyermekeim! A hold [mintha] véresnek tűnik [holdfogyatkozás], előrevetítve gyermekeim fájdalmát. Az úgynevezett Tűzgyűrű a Csendes-óceánon a múltnál nagyobb erővel rázza meg a földet a tenger legmélyéről, a nap hatására. Látni fog egy gyűrűt a napon, egy tűzgyűrűt, amely fontos országokból látható, és különösen [egyikük]. Újra hívlak benneteket, gyermekeim, hogy készüljetek fel lelkileg és arra, amit gyermekeim felhalmozhatnak. Nézze meg azokat az állatokat, amelyek előre látják az éghajlatot, és tárolják az élelmet olyan időkre, amikor nem tudnak kimenni olyasmit keresni, ami életben tartja őket. Népemnek ébernek és körültekintőnek kell lennie, amikor Házam [mennyország] figyelmeztet. Akik nem tudják felvenni az ételüket, azoknak Én segítek. Ne félj, ne félj, ne aggódj. Itt az idő! Figyelj a jelekre… ne légy lelki vak! Siess, mert az elit gyorsan emelkedik és egyre nagyobb hatalmat szerez. Légy tudatában annak, hogy ÉN VAGYOK, AKI VAGYOK. Őrizlek, szeretlek, és bejelentem neked [mindezt], nehogy meglepetés érjen. Jöjj hozzám, fogadj be engem az Eucharisztiában, de mielőtt hozzám jönnél, békülj ki felebarátoddal. Ne ítélkezz feletted (Mt 7,1), mert az enyém. Jöjjetek hozzám tiszta szívvel, belső csendben, hogy ne legyetek olyanok, mint a farizeusok. Őrizd meg a belső békét, lépj be a belső [lélek]kamrába és találkozz Velem, várlak rád. Élj testvéri szeretetben, ne használd Templomaimat testvéreid elpusztítására. Bocsáss meg magadnak, és szeressétek egymást, mint az Én népemet. Megáldalak Szívemmel. Megáldalak Szeretetemmel. A te Jézusod

A világ egy hatalmas színház "Senki sem léphet be az Új Világrendbe, hacsak nem tesz fogadalmat Lucifer imádatára. (David Spangler, Director of Planetary Initiative, United Nations)

A Világgazdasági Fórum egy fedőszervezet. Klaus Schwab egy bábszínész, aki Doktor Evil karakterét alakítja.