2018. március 26., hétfő

Isten szemével

2018.03.04.
1.
A családokért imádkoztam.
Kép: Egy ujj, mely kampó alakban összekapaszkodik egy másik ujjal.
Jézus: A család a társadalom sejtje, és mint ilyen összetartozik, nem szakadhat szét. A tagokat szeretet, béke, és megértés kell, hogy összekapcsolja. Még akkor sem szakadhatnak szét, ha megnőnek a gyerekek, és új családjuk lesz. Kapcsolatuk meg kell, hogy maradjon a különválás után is.
2.
Egyesek gondolják, évente elég 4-5 ször gyónni, annyi elegendő.
Kép: Egy gyertya, mely kioltódott, és füstölög.
Jézus: A szentgyónás szentsége, amivel megajándékoztalak benneteket, nagyon nagy kegyelem. Anélkül a bűnök elsokasodnak a lelketekben, elfelejtődnek, egymásra rakódnak, és a hitetek, mivel nem kap erősítést a rendszeres megtisztítás által, lassan-lassan kialszik.
3.
Kép: Egy férfi jobbra fordulva egy szentségtartót fog a kezében, és mérgében a földhöz akarja vágni.
Jézus: Ha tudnád kislányom, hány olyan ember van gyermekeim között, aki rajtam akarja megbosszulni a szenvedését, vagy sikertelenségét, vagy szegénységét. Rám haragszik, és közben nem fogja fel igazából, hogy ő maga az oka a bajoknak, ami körülveszi.
4.
Szentségimádáson:
Kép: A Szentségtartó pirosas fényben ragyogott.
Jézus: Ezzel a piros fénnyel figyelmedet rá akartam irányítani most a nagyböjti időben kínszenvedésemre, kínhalálomra, ártatlan Vérem hullására.
5.
Arról volt szó, hogy egyesek különböző álarcokat hordanak magukon.
Jézus: Vigyázzatok, mert elkezdődött a megtévesztések ideje. Egyes hamis próféták angyalarcba bújnak, jótékonykodás és hamis együttérzés, humanitás álarcába. Ezzel az álarccal eltüntetnek Engem a gyermekeim lelkéből. Helyettem az embert állítják a középpontba.
6.
Egy ismerősöm arról beszélt nekem, hogy mikro-sugárzást alkalmaznak akár telefonon, akár TV-n vagy más úton keresztül, mely hatására az ember viselkedése nagyon megváltozik, olyan tulajdonságokat hoz ki belőle, amely nem volt addig rá jellemző, pl: az utcán úgy megy, mint a zombi, az emberre jellemző normális érdeklődés megszűnik, fokozottabban érdeklődik a rendellenes szexualitás felé, stb. Arról beszéltem az ismerősömnek, hogy ha a vallásunkat rendszeresen gyakoroljuk, azaz rendszeresen járunk szentmisére, gyónunk, áldozunk, szentségimádásra járunk, ezek mind olyan alkalmak, amikor az Úr eltölt a Saját Isteni erejével, és ez semlegesíti, kiüti a másféle sugárzást, ami ránk hat, mivel Isten ereje felülmúlhatatlan.
Jézus: Jó felvilágosítást adtál az ismerősödnek a mikro-sugárzással végzett manipulációval kapcsolatban. Ne féljetek, teljes védelmet ad ilyesmivel szemben Szent Testem és Vérem, a gyakori szentgyónás, és a szentelmények.
7.
TV-ben: Mindent meg fognak tenni egyesek, hogy megbuktassák a jelenlegi kormányt.
Kép: Egy nagy vastag fekete füsttömeg le akar nyomni egy hosszú fehér kerítést. A kerítés a magasba tör, áttöri, visszanyomja a fekete füstöt.
Hang: (nem tudom pontosan visszaidézni, de áttörésről beszéltek).
Kép: Turbános férfiak elesnek, mint amikor a háborúban lelövik vagy leszúrják őket.
Hang: Nincs más, nincs más remény
Jézus: A gonosz egyes személyek felhasználásával meg akarja buktatni a kormányt, hogy lebontsa a kerítést, és elterjedhessen az iszlámizmus, mely a kereszténységet akarja tönkretenni. De a magyar nép összefog, és a túlerővel szemben győzni fog. Nincs más remény magyar hazátoknak, mint az egység, az összefogás.
8.
Fatimában a Szűzanya kérte, hogy a Pápa a bíborosokkal, püspökökkel együtt ajánlják Oroszországot Szeplőtelen Szívébe annak érdekében, hogy a kommunizmus ne terjedjen szét. Mivel nem így történt, a kommunizmus a magyar hitet majdnem teljesen tönkretette.
Érzés: A magyar nép engesztelése segít az orosz nép hitének felemelkedésén is.
Jézus: A Szovjetunió zsarnoki uralma nagy kárt okozott a Magyar Keresztény lelkekben. Szinte kiölte a hitet. De ez nem az Orosz nép bűne volt, hanem a politikai vezetőiké. Ők a hatalmukat terjesztették ki a világ felé. Ezért, mint ahogy Én megbocsátottam ellenségeimnek, nektek is meg kell bocsátani az Orosz népnek, akik ugyanúgy az Én gyermekeim, mint ti. A ti megbocsátó szeretetetek nemcsak nemzeteteket emeli fel, hanem az Orosz népét is. Általatok megújulnak hitükben.
9.
Arról volt szó, hogy tudunk-e Isten iránt irgalmasságot gyakorolni, ha bármi jót teszünk.
Jézus: Drága kislányom, Felém nem irgalmasságot gyakorolsz, hanem örömet szerzel Nekem, hálát adsz, szeretsz Engem, imádsz, és együttérzel Velem. Ugyanis Én az ember irgalmára nem vagyok rászorulva. Csak az embernek kell Isten irgalma.
10.
A zsidó vallásúakról volt szó.
Hang: Kirabolják őket.
Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.
Jézus: A közelgő nagy keresztényüldözéskor nemcsak ti Keresztények lesztek kirabolva és meghurcolva, hanem a zsidó vallású nép is. Mindez azért történik, mert a zsidók és a Keresztények egyaránt az Egyistenhitet követik. Tiszteletben tartják, és próbálják követni a tízparancsolatot. Ez a rokonság közöttük.
11.
Jelenések könyve: hétfejű sárkány 10 koronával a fején.
Érzés: A hétfejű sárkány a gonosz, a 10 korona pedig a tízparancsolat elleni tevékenységei.
Jézus: Drága gyermekeim, az utolsó időket élitek. A hétfejű sárkány, a gonosz, már egy ideje szembeszáll a tízparancsolattal. Meg akarja semmisíteni. Pl: támadja az 5. parancsot az abortusz engedélyezésével, támadja a 6. parancsot az újraházasodottak áldozási és szentgyónási engedélyével.
12.
A Szeretetláng könyvből: Erzsébet asszony, az Úr kiválasztottja nem tudott egy ideig templomba menni és szentáldozáshoz járulni. Az Úr egy alkalommal, mikor Erzsébet asszony ételt vett magához, az első falat kenyeret változtatta át Szent Testté és Vérré.
Hang: Minden kenyérben benne vagyok.
Jézus: Ezt a megállapítást nem Én adtam, hanem ellenségem, mert Én csak az átváltoztatott kenyérben vagyok benne. Erzsébet asszonynál is nem az összes kenyérben voltam ott, hanem csak az első falatban, amit átváltoztattam.
13.
Kép: Egy valaki fehér zoknis lába, észak-kelet irányba emelve.
Jézus: Ez a kép a jövőből van. A megtért és felemelkedett Magyar nemzet megtanítja az Orosz népet az Igazság és tisztaság útján járni.
14.
Hang: Milyen nagy ellenállás van az emberben… a Római Katolikus hitben.
Kép: Egy férfi egy asztalnál áll, majd leguggol, mozdulatai nyomatékosak.
Jézus: Sok emberben azért van ellenállás a Római Katolikus hittel szemben, mert ezt a vallást szigorúbbnak tartják a többiek. Bosszankodva szemlélik a protestánsokat, akik annyiszor házasodhatnak, ahányszor akarnak, akiknél nincs szentmise, bűneiket nem kell meggyónni. Ezek a legnehezebben teljesíthető részei a tízparancsolatnak. A kép azt jelenti, hogy az ilyen ember alacsonyabb szintre kívánkozik a vallásgyakorlat terén.
15.
Hang: Szóródjatok szét.
Hang: Ne szóródjatok szét.
Jézus: Drága választottjaim, hozzátok szólok. Szóródjatok szét a nálatok fejletlenebb szinten élő bűnösök között, és osztogassátok Igéimet. Ne szóródjatok szét, hanem fogjátok meg egymás kezét, és alkossatok egységet, ne irigykedjetek, féltékenykedjetek egymásra, ne hiteltelenítsétek el a másikat, hanem fogjatok össze a lélekmentésben. Cseréljétek ki gondolataitokat és osszátok el örömeiteket és bánatotokat egymás között.
16.
Hang: Én adok feloldozást.
Jézus: A gyóntatószékben ülő pap csak eszköz, fülével Én hallgatlak meg, hangjával Én szólok hozzád, és kezével Én oldozlak fel.
17.
Hang (egyes országok nevei): Németország; Ausztria; Lengyelország
Jézus: Míg Ausztria és Lengyelország a Keresztény értékek megőrzésén gondolkodik és harcol, addig Németország vezetői ezt a nagyon fontos feladatot hátráltatják és akadályozzák.
18.
Hang: Neked megvan.
Kép: Szent István király előttem.
Jézus: Neked megvan a lelkedben az az érzelem, amely sok emberből hiányzik, a hazaszeretet. Úgy nevelődtetek néhány nemzedéken keresztül, hogy internacionalizmusra tanítottak titeket. Szent István királyotok megmutatta nektek nagy hazaszeretetét, mert az akkori Nagy Magyarországot Szűzanyára bízta.
19.
Érzés: A szívem elvágyódik máshová.
Kép: Mintha egy világító holdon ülnék.
Jézus: Kicsi lányom, ha megfáradtál, pihenj meg az Én Szentséges Szívemen.
2018.03.18.
1.
Március 15.-ei ünnepen felvonják a nemzeti lobogót.
Érzés: A nagy harc most kezdődik el az igazi szabadságért, Krisztus mellett, nemzeti szinten, és a hit kérdésében is.
Érzés: Egy nagy erő kiáramlása, ahogy felvonják a zászlót.
Kép: Sok Angyal jön harci ruhában, Szent Mihállyal.
Kép: A miniszterelnök harci ruhában, sisak a fején, harci eszköz a jobb kezében, a háta mögött sokan, mint a hadserege, ugyanúgy harci ruhában és felszerelésben.
Kép: A kép alján egy nagyobb földdarab alakjában az Európai Unió, belőle egy kicsi zöld rész kiszakad, és az Ég felé repül pillanatok alatt.
Kép: Az Európai Unió, mint egy személy, mely gyötrődik, véres az arca, nyög, nagyon szenved, míg egy másik személy, mint Magyarország, a kép jobb oldaláról nézi őt, ki úgy áll, mintha egészséges volna.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unió odaadta a kultúráját.
Kép: Egy farkas áll egy személy előtt, amely Magyarországot szimbolizálja, és el akarja ragadni a személy kezéből amit tart és szét akarja tépni. Egy másik személy, ki a farkas és Magyarország között áll, folyton nyomást gyakorol Magyarországra, hogy adja oda, ami a kezében van. Magyarország olyan mozdulatot tett, hogy amit tartott a két karjában nagy erővel visszarántotta a farkas szájából, mintha mondta volna: „nem adom!”, és kissé hátralépett volna.
Jézus: Drága kislányom, ezen a nagy nemzeti ünnepeteken valóban megkezdődött a nagy harc kétféle értelemben. A régen folyó küzdelem az igazság mellett álló nemzeti érzelmű kormány, és az ellenzék között, valamint az Istent hívő és szerető engesztelő magyarok és a gonosz lelkek között, akik irányítják a migrációt. A magyarok fölött Magyarország Őrangyala, és minden jóérzésű magyar Őrangyala harcol az ellenséggel. Ezért láttad a képen harcos öltözékben az Angyalokat. Láttad miniszterelnökötöket is, mint vezért, fegyverrel a kezében, aki a gonosz elleni ütközetet vezeti. Sok követője van. Magyarország még olyan áron is megvédi szabadságát, hogy kilép az Európai Unió kötelékeiből. Képben mutattam neked a kiszakadt zöld darabot, amely nem más, mint Magyarország. Ne félj kicsi népem, az Én gyermekemnek nem hiába mutatom, hogy nemzetetek győzelemre jut, az Unió pedig szétesik. Magyarország nem gyáva és megalkuvó, szembeszáll az elnyomóval, nem adja meg magát.
2.
A miniszterelnök az ünnepen üdvözölte a lengyeleket.
Kép: II János Pál Pápa balra fordulva a pásztorbotjára támaszkodik, és mosolyog
Jézus: II János Pál Pápa végignézte ezt az ünneplést, és szíve együtt dobogott veletek.
3.
Kép: A Magyar korona Szűzanya kezében, majd a fején.
Kép: A Magyar Korona Jézus fején, majd a Mennyei Atya fején.
Kép: A Magyar Korona felemelkedik a levegőben az Ég felé.
Jézus: Atyám, Édesanyám és Én nagy szeretettel övezzük országotok jelképét azzal a mozdulattal, hogy a fejünkre tettük, kifejeztük előtted, hogy a magyar nemzet választott népünk. Megóvjuk és felemeljük. Az Új Világban a magyar nép nagy megbecsülésben és tiszteletben részesül a többi nép megmaradt tagjai előtt, viszont, az Európai Unió vezetői, ha nem lesz bennük bűnbánat, nem állhatnak meg Előttem, a mélybe taszítom őket.
4.
A Koronához mentünk a Parlamentbe, ahogy az Úr kérte egy választottján keresztül. A csoport két részre szakadva ment a Koronához, nem találták meg egymást a váró tömegben. A csoport egyik része pappal ment be, a csoport másik része pedig nem. Voltak, akiknek ez rosszul esett, és gondolták, hogy a jelenlétünk nem ér annyit az Úr szemében, mintha a csoport másik részével mentek volna a Koronához.
Jézus: Amikor ott álltatok a Korona előtt, Én úgy tekintettem rátok, mintha köztetek lenne az Én felszentelt szolgám is, hiszen ő is ott volt az épületben. A szándékot nézem, nem pedig azt, hogy a körülmények mit produkáltak.
5.
Isten erejéről volt szó.
Érzés: Olyan hatalmas és erős, hogy a negatív beállítottságú embereket meg is tudja bénítani, de ugyanakkor a pozitív beállítottságú embereket felemeli.
Kép: Egy személy úgy emelkedik, repül, mint a toll.
Érzés: Azért repül, mert a bűn már nem bilincseli le annyira. Minél több teher, bűn kerül le az emberről, annál jobban emelkedik, amit az ember szabad akarata szabályoz.
Jézus: Isten ereje valóban mindenre képes. Le tud taszítani, a legsúlyosabb bénaságba, vagy akár a tisztítóhely legmélyére, vagy a pokolba. Ezt olyannal teszi, aki gőgös, és nincs benne semmi bűnbánat. De ugyanakkor, ez az erő pozitív irányba is működik, az alázatost, a bűnbánót, a szeretettel teljest elárasztja kegyelmekkel, és magasra emeli.
6.
Arról volt szó, hogy mi a teendő, amikor a betegség ágyhoz köt.
Jézus: Drága gyermekem, ha csak arról van szó, hogy fájdogál a lábad, vagy a fejed, vagy a fogad, akkor elvárom tőled, hogy hozz áldozatot, gyere el a házamba. De ha fekvő beteg vagy, nem kívánom ezt tőled. Ugyanis, még nagyobb baj lehet belőle, a gyenge szervezeted hozzáfázik, és kaphatsz egy tüdő- és mellhártyagyulladást, amit hetekig, vagy hónapokig hordozhatsz. Amíg lázas vagy, ne kelj fel, ne menj zarándokútra, se a templomba. A tested a Szentlélek temploma.
7.
A TV-ben a Titanicról volt szó.
Érzés: Az Úr a gonosz ármánykodását használta ki, hogy Magához szólítson embereket. Nem véletlenszerű, hogy ki maradt életben. Akinek további feladata volt a Földön, az túlélte a katasztrófát, akinek nem volt szüksége, hogy a Földön maradjon, azt Magához szólította.
Jézus: Isten élet és halál Ura. Ő előre tudja mindenkiről, meddig fog élni. A Titanic sorsát is előre tudta. Akinek szerinte eljött az ideje, annak menni kellett. Akinek viszont még hátra volt bizonyos idő, azt kimenekítette, az túlélte a katasztrófát. Ez esetben is, minden az Ő Isteni akaratán múlott. Ez nem azt jelenti, hogy Ő okozta és akarta a Titanic vesztét.
8.
TV-ben: Európában egy felmérést végeztek, hogy melyik nép a legboldogabb. A finneket találták a legboldogabbaknak, kik meg vannak elégedve az oktatással, egészségüggyel, és mással is. Korábban olvastam, hogy a gyermekeket már nem tanítják meg írni, hanem elektronikus eszközön felismerni a szavakat. Ezt a tanítási módszert más országokban is szorgalmazzák és próbálgatják.
Érzés: Csak akkor lehet a tudást felépíteni, ha az alapoktól kezdik. Ha nem így történik, a későbbiekben nagyon visszacsap. Így van ez a lelki fejlődésben is. Pl: az Úr a saját korában sok beteget gyógyított és szabadított, de voltak közülük, akik visszaestek. Azok estek vissza, kiknek a szabad akarata nem volt elég erős, hogy ellenálljanak a kísértéseknek. De akinek a szabad akarata erősödött, az jobban ellen tudott állni a gonosz kísértéseinek.
Jézus: Én a fokozatosság elvét tartom célravezetőnek az ismeretszerzésben, de még a lelki fejlődésben is. Az egyszerűtől a bonyolult felé kell haladni, a könnyűtől a nehéz felé. Mindent az alapoknál kell kezdeni. Pl: a pici gyermeknek a vallásos nevelésben nem a Szentírást kell felolvasni, hanem kezébe adni a keresztet, de nem a felfeszítettel, és elmondani neki, hogy milyen mélyen bántottak Engem. Azután, simogassa meg, csókolja meg a sebeimet, és szorítsa a kis szívéhez. És ahogy növekszik, úgy kell felvilágosítani, hogy mi a jó, és mi a rossz, megismertetni velük a Szentségeket, és hozzászoktatni őket a vallás gyakorlásához.
9.
Kép: A Szűzanya szobrát hozzák katonák.
Érzés: Vele együtt harcolunk a kereszténységért.
Kép: Szűzanya meghatódva néz, csillognak a szemei, mosolyog.
Jézus: Ti vagytok Édesanyám öröksége, Ő vezeti a harcot ellenségeitekkel szemben. Győzelemre akar vinni titeket. Ő az, Aki mindenkit Hozzám vezet.
10.
Amikor szívimát mondunk:
Kép: Egy Angyal, balra fordulva jegyzetel.
Jézus: Mikor saját szavaiddal szólsz Hozzám, az nagy öröm Számomra. Hogy hagynám elveszni? Egy betű sem tűnhet el belőle.
11.
Hang: Hazudjatok!
Jézus: Ne is figyelj rá, ez ellenségem hangja.
12.
Kép: Fontos megünnepelni ezt bennetek.
Kép: Jézus Szent Szíve képe.
Kép: Arany fény
Jézus: Legyen ünnep számodra, amikor az Eucharisztiát magadhoz veszed. Aranybetűs ünnep legyen minden nap, mikor áldozol.
13.
Hang: Céltalanná válik életed nélkülem.
Kép: Fény.
Jézus: Ha nem lennék melletted, nem találnád a helyed, csak üres földi céljaid lennének.
14.
Hang: Könnyű vérű vagyok.
Kép: Mint az árvíz, csak vérből. Fák és egyebek állnak vérben.
Jézus: Könnyen adtam a Véremet az emberiségért, mert hatalmas bennem a szeretet. Az árvíz, amit a képen mutatok, az Én áldozatos vértanúim vére.
15.
Hang: Érzelmek.
Kép: Jézus Szent Szíve képe.
Jézus: Az érzelmek veszélyesek, mert általuk a gonosz rossz irányba vihet téged. Én sem az érzelmeket nézem az érdemeid között, hanem az akaratodat.
16.
Kép: Nagy piros dobogó szív.
Hang: Igen, minden szem belülről jön.
Jézus: Mivel a szem a lélek tükre, látszik benned szíved minden érzése. Látszik, ha szomorú vagy, látszik, ha fáj valami, látszik, ha örülsz, és boldog vagy. És ezek az érzések a szívedből erednek.
17.
Idegen nyelvek tanulásáról volt szó.
Érzés: A Szeretet nyelvét kell jól megtanulnunk.
Kép: Jézus Szent Szíve képe.
Kép: Irgalmas Jézus.
Jézus: Sokkal többre értékelem, ha valaki ismeri és használja a Szeretet nyelvét, mintha inkább 20 nyelven beszélne.
18.
Az ember tudásáról volt szó, és mi történik akkor, ha az ember elhagyva a Földi életet átköltözik az Örök Életbe
Kép: Az emberből többfelé szálak indulnak ki, melyek akár a Föld felszínén terjednek, vagy az Ég felé.
Érzés: Az a tudás, amely az ember földi ismereteit gyarapítja, az az ember halála után itt marad a Földön, csak az marad meg, mely Istennel kapcsolatos. Az ember tudása a túlvilággal kapcsolatban egyes esetekben csak gyér, más esetekben szélesebb körű.
Jézus: Ha a lelketek kilép testetekből, a földi ismeretek közül csak azok kerülhetnek fel veletek együtt a Mennybe, melyek a hittel, a túlvilággal, a lelketekkel, Istennel kapcsolatosak. Még a 3-4 diplomával rendelkező gyermekem sem viheti magával tudását, amit a tudományból elsajátított. Ahogy beléptetek a Mennyek országába, nem áll le az ismeretszerzés. Ott már értelmetek kitágul, nagyobb lesz a kapacitása, és nagyon gyorsan sokat tanultok. De ez a tudás, amit ott szerzetek, nem azonos a földi tudással. Ez Isten tudásának egy kicsiny része.
19.
Hang: Felfogásod ez.
Kép: Egy meredek sziklás hegyen guggolok lila ruhában, lefelé nézve nyúlok a sziklák közé, jobbra fordulva.
Jézus: Felfogásod szerint a bűnöket azonnal meg kell bánni. Csak a kegyelem állapotában, tiszta lélekkel, tele bűnbánattal lehet eljutni az életszentség magaslatára. Ha elestél, nem nyugszol bele, hamar megtalálod az új bűnöket, és viszed a gyóntatószékbe.
20.
A testvéremmel az életről beszélgettünk, hogy az egy olyan verseny, amelyben nem másokkal versenyezünk, hanem saját magunkkal. Mivel az Úr mindenkinek más képességet adott és feladatot, magunkat nem hasonlíthatjuk másokhoz. Kizárólag csak magunkhoz képest tudunk előre haladni. Az igaz, az emberek egymásnak vagy segíthetnek, vagy lábat állíthatnak.
Jézus: Így is fogalmazhatnánk kislányom, hogy az élet verseny a test és a lélek között. Mindenki önmagában vívja meg ezt a harcot. Ha győz a lelke, boldog, és kiegyensúlyozott. Ha a test győz, az lehúzza őt. Soha ne egymással versenyezzetek, mert mindenki más, Én adtam az erényeit, Én engedem meg az eleséseit. Senkihez ne hasonlítsátok magatokat.
21.
Kép: Egy eldugott helyen egy barlangrendszer, puha dologgal bélelve, egy vájolatban az Úr ül, és nyújtja karját.
Jézus: Azt mutattam meg neked, hogy a rátok váró nehéz időben az Én puha, édes védelmemet fogjátok élvezni.
2018.03.25.
1.
Hang: Irakban… Franciaországban…
Jézus: Közel-Keletről és Európából kiemeltem egy-egy országot, ahol szegény gyermekeim nagy megpróbáltatásokon esnek át. Vérük Égre kiált, és Atyám keze ökölbe szorul. Minél hamarabb szeretné elnémítani ellenségeiteket, akik végig akarják tarolni egész Európát. A ti dolgotok engesztelőim, hogy könyörögjetek segítségért Hozzánk Égiekhez, és irgalomért a gyilkosoknak.
2.
Valami fontos papír aláírásáról volt szó.
Hang(1): Nem írom alá.
Hang(2): Nem?
Jézus: Az Egyház reformjairól van szó, melyeket mindenáron el akarnak fogadtatni, minden bíborossal és püspökkel. Közülük vannak elszántak és bátrak, akik szembe mernek szállni a követelésekkel.
3.
Hang: Mert azt akarom, ami beteljesedett.
Jézus: Te csak tedd a jót kislányom, és mindig tedd a lábaim elé, ami már beteljesedett.
4.
Arról volt szó, hogy azoknak az embereknek az Őrangyalai vannak harci ruhában és jobban harcolnak a gonosz lelkekkel, akik maguk is a hit mellett állnak, gyakorolják a hitüket, imádkoznak, és felvértezik magukat az Igazsággal.
Jézus: Rendkívül fontos, hogy ti gyermekeim kérjetek az Őrangyalaitoktól sokat. Azok az Angyalok, Akiktől nem kérnek, nem harcolnak olyan lelkesen. Sokan vannak, akik el sem hiszik, hogy van Őrangyaluk, és semmit sem kérnek Tőle. Az ilyen Őrangyal szomorúan látja, hogy nem tud segíteni.
5.
A kísértésekről és azok kivédéséről volt szó.
Érzés: A kísértés mindig jön, a kísértő mindig ott van körülöttünk. Az erőt, energiát mindig az Úr adja, amit Ő önt belénk a hit gyakorlása során. Ha az energiaszintünk kellően magas, az adott kísértést könnyen legyőzzük, vagy észre sem vesszük, hogy ott van, de ha az energiaszintünk alacsony, a kísértés könnyen magával ránt, és lehúz.
Jézus: Látod gyermekem? Ezért mondom mindig nektek, hogy sose kapcsolódjatok ki Belőlem. Csak akkor tudok működni bennetek, és védelmet nyújtani a gonosz ellen, ha bennem maradtok. Ha a világ felé fordultok, sokkal erősebbek a kísértések.
6.
Olvastam: A napsugár, amikor kint vagyunk a természetben, a levegőn, pozitívan hat a kedélyünkre, feltölt energiával, de a felhő, a sötétség lenyom.
Érzés: Ugyanez történik a lélekkel is. A mi napunk az Úr Jézus, Aki sugaraival átragyogtat, feltölt, felemel. De ahogy ki kell mennünk a levegőre, hogy a Nap sugara ránk ragyogjon, ugyanúgy nekünk a templomba kell menni, és keresni az Úr jelenlétét fizikai formában is. Nem elégedhetünk meg azzal a megállapítással, amit sokan mondanak: minek templomba menni, hiszen otthon is ott az Isten, otthon is lehet imádkozni. Ha nem megyünk az Úrhoz fizikailag is, a lelkünk nem kapja meg azt a napfényt, amire szüksége van, és a homályban és sötétségben tartózkodik.
Jézus: A Szentmisén való részvétel táplálja és életben tartja lelketeket. Nélküle fokozatosan elszakadtok Istentől. Eleinte kényelmesnek tűnik, egy-egy Szentmise elmulasztása, de még hiányérzetet okoz, de ha nem ébredtek fel ebből a tunyaságból, már lassan nem is gondoltok a lelketekre, és leszoktok még az imádkozásról is.
7.
Olvastam: „A Földön elhangzó jó és rossz szó visszhangot kelt a túlvilágon. Igyekezni kell úgy beszélni, gondolkodni, hogy a túlvilági lelkek tanulhassanak, szívesen hallgassanak.”
Jézus: Mikor a lélek kiröppen a testből, értelme megnyílik, kitágul, és ismeretei növekednek. Nincs a Földön olyan okos ember, aki észjárásával az üdvözült és a tisztuló lelkeket túlszárnyalná. Tehát, a túlvilágiak nem tanulnak a szavaitokból, viszont az elhangzottak örömet, vagy ellenérzést keltenek bennük.
8.
Olvastam: „A szellemi szem csak meghatározott szellemi érettségnél nyílik meg. Ekkor világosság lesz eme lelkek körül, míg azokat, akik nem látnak semmit, szellemi sötétség burkolja, mert szellemi látásuk még el van zárva.”
Jézus: Ezt a jelenséget lelki érettségnek is nevezzük. Van, aki már fiatal korában teljesen éretten gondolkodik a hit dolgairól, az erkölcsről, a túlvilágról. Ők világosságban élnek. Van, aki csak az évtizedek előrehaladásával érkezik el idáig. De bizony vannak olyanok, akik meghalnak anélkül, hogy lélekben megvilágosodnának. Ők azok, akiket elnyel a világ.
9.
Olvastam: „Hasonló fejlettségű lelkek hasonló lelkek társaságában vannak a túlvilágon”.
Gondolat: Nem lehet összehasonlítani azokat a lelkeket, kik állandóan az Úr körül tevékenykedtek, azokkal a lelkekkel, kik nem gyakorolták a hitet, és mások imája segítségével menekültek meg a kárhozattól, és így kerültek egy idő után be a Mennybe.
Jézus: Mivel az ember társas lény, a túlvilágon is meglesz a maga társasága. A Mennyben fokozatok vannak. Azok, akik azonos lelki fejlettségi szinten vannak, ott a Mennyben együtt lesznek. Természetes, hogy különböző ajándékokban részesülnek az üdvözültek aszerint, hogy itt a Földön mennyit fogadtak be Istenből a lelkükbe.
10.
Arról volt szó, hogy a meggyónt bűnöket a gonoszok nem látják.
Gloria Polo tanúságtételéből: A meg nem bánt és meg nem gyónt bűnök az ember lelkén vannak. A gonosz a bűnt sajátjának tekinti. Így, ha a gonosz látja az ember lelkén a bűnt, joggal teszi rá a kezét, hogy magával rántsa a mélybe.
Gondolat: Az Úr Jézus a Saját Vérével mossa le a bűneinket a szentgyónáskor, így a meggyónt bűnök nem látszanak.
Jézus: Nagy segítség ez nektek, hogy a gonoszok szeme elől a föloldozással egészen eltakarom a bűneiteket. Így megakadályozom, hogy a bűnök odavonzzák rátok a szemüket.
11.
Kép: Egy férfi otthonában kinyit vagy becsuk egy teraszajtót. A mozdulatait figyeltem, és láttam, hogy sok a felesleges mozdulata.
Jézus: Ezzel csak az akartam neked jelképesen mutatni, hogy a nap folyamán gyermekeimnek rengeteg ideje szétforgácsolódik a fölösleges dolgokra. Pedig a következőkkel kellene csak foglalkoznia, az állapotbeli kötelességekkel, imával, lélekmentéssel, jócselekedetekkel, az irgalmasság testi-lelki cselekedeteivel. Olyan sokat fecsegnek fölöslegesen, olvasnak üres könyveket és számítógépeznek, interneteznek, és buta filmeket nézegetnek. Elfecsérlik az időt.
12.
Kép: Egy férfi és egy nő egymás mellett haladnak dél-kelet felé, a kezükben egy-egy nagy arany-piros csillogású ajándékcsomag.
Jézus: Engesztelők viszik imáikat, együttérzésüket, szeretetüket üldözött közel-keleti népeknek.
13.
Az ökumenizmusról volt szó.
Jézus: Tudnod kell, hogy ez a törekvés, ami az ökumenizmus elterjedésére irányul, nem az egy akol egy pásztor szellemisége. Célja egy kevert, zagyva, szentségek nélküli, lagymatag vallás elterjesztése. Az egy akol egy pásztor, ami Én fogok megteremteni, az Új Világban fog létrejönni.
14.
Hang: Kormányzással akar megszűnni az egész Golgota.
Kép: Egy jogar, mely balra mutat.
Jézus: Mindig kevesebbet beszélnek Golgotai szenvedésemről. A humanizmus szövi át a gondolkodásmódot, nem Én vagyok a középpontban, hanem az ember. Ezt sugallják felülről, a vezetők.
15.
Kép: Sok pap buzgón gyóntat a szabad ég alatt.
Kép: Gyóntatószékek között haladok el, sokan várnak a gyóntatószékek előtt.
Jézus: Ez a hitbeli felbuzdulás a sok frissen megtért között, a Nagyfigyelmeztetést követően lesz. Sietnek megszabadulni lelki terheiktől, mert látják a következményeket.
16.
Hang: Átváltozni Igazsággá.
Jézus: Embernek lehetetlen, de Istennel lehetséges, hogy egészen átlényegülj a gondolkodásodban, hogy úgy lásd az igazságot, mint Én.
17.
Énekhang: Ő fegyverzett le… minden bajunktól
Jézus: Ez az emberi énekhang a Szentek háláját szimbolizálja, Rólam énekel, Aki kínszenvedésével és kínhalálával minden bajtól, bűntől, kísértéstől megszabadít titeket.

2018. március 25., vasárnap

Égi Édesanyánk üzenete 2018. március 25-én Medjugorjéból

A kereszt a győzelem és a remény jeleMedjugorje, 2018. március 25.
„Drága gyermekek! Arra hívlak benneteket, hogy ebben a kegyelmi időben legyetek velem az imában, amikor a sötétség harcol a világosság ellen. Imádkozzatok gyermekeim, gyónjatok meg és kezdjetek új életet a kegyelemben. Döntsetek Isten mellett és Ő a szentség felé fog vezetni benneteket és a kereszt a győzelem és a remény jelévé lesz számotokra. Legyetek büszkék arra, hogy meg vagytok keresztelve és a szívetekben legyetek hálásak azért, hogy része vagytok Isten tervének. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”



A Szűzanya nem mond le arról, hogy hívja gyermekeit, különösen ebben a kegyelmi időben, amikor intenzívebben éljük át hitünk titkait: Jézus szenvedését, halálát és feltámadását. Ebben a világban élve, elmerülve evilág lelkületébe, a test és a lélek, a sötétség és a világosság harcának világában. Ebben a harcban azonban nem vagyunk egyedül, mert Édesanyánk, Mária a vele való imaközösségre hív bennünket. Ez az egyetlen út Istenhez és afelett való győzeleméhez, ami veszélyezteti az embert.

Krisztus keresztje – a győzelem és a remény jele előttünk áll. A Szűzanya az elmúlt évek során, sokszor beszélt üzeneteiben a keresztről: „Különösen imádkozzatok a kereszt előtt, amelyből nagy kegyelmek áradnak… Ma különleges módon hívlak benneteket, hogy vegyétek kezetekbe a keresztet és elmélkedjetek Jézus sebeiről. Kérjétek Jézust, hogy gyógyítsa be sebeiteket, amelyeket, drága gyermekeim, életetek folyamán kaptatok bűneitek vagy szüleitek bűnei miatt. Drága gyermekeim, csakis így fogjátok megérteni, hogy a világnak szüksége van arra, hogy a Teremtő Istenbe vetett hite meggyógyuljon… Gyermekeim, csakis az ajándékozás által érthetitek meg Jézus mindnyájunkért való keresztáldozatának ajándékát.”

Jézus keresztje nem külső jel, szertartási jelkép vagy díszítő elem a nyaklácon. Jézus keresztje véres valóság és halálos áldozat, az isteni önajándékozás és szeretetet cselekedete minden ember megmentéséért, a te és az én üdvösségemért.

Jézus mondja: „Aki nem vesz fel keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám.” Az ember gyakran önmaga keresztje. És pontosan azért, mert gyakran önmagunk keresztje vagyunk, fedezzük fel azt, hogy Isten nem-tökéletesnek teremtett bennünket, de nem azért, hogy megnehezítse az életünket, hanem azért, hogy lehetővé tegye számunkra az ő benső életében való részvételünket. Amikor kikerültünk Isten a kezéből nem voltunk teljesen készek. Lehetőséget adott azonban számunkra, hogy dolgozzunk a saját szívünkön és életünkön, hogy ne legyünk önmagunk keresztje, és másokat se terheljük keresztjeinkkel.

Isten Jézusban emberré lett, hogy megmutassa, hogyan élt Isten emberi életet, és hogyan élhet az ember isteni életet. Isten elküldte Fiát a földre a te és az én üdvösségemért. Ezt mondja ki mély hittapasztalatából merítve Szent Pál: „Szeretett engem és önmagát adta értem.” Értem és érted elvezették, mint a leölésre szánt bárányt… elnémult, mint a bárány nyírója előtt. Jézus lett ez a bárány, ily módon is beteljesítette az írást, minden ellenállás nélkül engedte magát keresztre szegezni. Az ő keresztáldozata tartja fenn az egész világmindenséget, múltat, jövőt és az emberiség történelmét, minden életet. Jézus keresztre feszített szeretete meghatározza sorsunkat, életünket most és az örökkévalóságban.

Mi nem a szenvedést, nem a keresztet, nem halált, hanem a megdicsőült és felmagasztalt keresztet ünnepeljük. A feltámadt Krisztust ünnepeljük, aki győzött az ördög, a halál, a rossz és minden felett, ami veszélyezteti a te és az én életemet.

Az apostolokkal együtt kell kérnünk Jézust: Mester, taníts meg minket imádkozni, taníts meg bennünket élni. Mester, taníts minket veszíteni, meghalni, hogy veled élhessünk, nemcsak halálunk után, hanem már ma, mindennapjainkban a te életed törvényeid és nem a világ törvényei szerint, amely csábító, vonzó, de ürességet és halált eredményez.

Tudjuk, hogy melyek a világ törvényei: birtokolni, még többel rendelkezni, megszerezni a javakat a magunk számára, majd a fuldokolni a nagy mennyiségű megszerzett javakban. Az élet törvénye másmilyen: ajándékozni, de nemcsak dolgokat, hanem önmagunkat, saját életünket. Ha az embernek nincs semmije és senkije, akiért az életét adhatná, akkor az, az élet értéktelen. Jézus így tanított bennünket: „Ha a búzaszem nem esik a földbe és el nem hal, egyedül marad, de elhal sok termést hoz.” Ez a törvény nemcsak a testi halálra vonatkozik, hanem a mindennapi életre, a mindennapi emberi kapcsolatokra. Sok mindennapi meghalásra van szükség a végső halál előtt ahhoz, hogy élhessünk. Azt is mondhatnánk, hogy a születésünk volt az első „halálunk”, amelyet megéltünk. Amikor el kellett hagynunk édesanyánk biztonságos méhét és szembesülnünk kellett e földi élet kemény valóságával. Erről tanít bennünket a Biblia is, amikor Ábrahám meghívást kapott arra, hogy hagyja el atyja házának biztonságát és induljon el az ismeretlen felé, ahová Isten hívja. Így az izraeli népnek át kell mennie a pusztán és az elkerülhetetlen kísértéseken. Így te és én, ha nem vagyunk készek kockáztatni és elindulni Istennel az ismeretlenbe, akkor nem tudunk kibontakozni, sem növekedni, csak elkorhadni. „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de, aki elveszíti énérettem – tanít bennünket a Mester – az megnyeri az élet teljességét.”

Ennek a törvénynek a lelkiségére tanít bennünket a Szűzanya, és az isteni élet teljességének útjaira vezet bennünket. Mária attól lett oly naggyá, és nagysága azért kápráztatja el a világot, mert mindent odaadott. Ahogyan Ábrahám kész volt Istennek feláldozni egyszülött fiát, úgy Mária is feláldozta egyszülött Fiát. Aki mindent odaad, az mindent megkap.

Imádság

Szűz Mária, bűnösök menedéke, szomorúak vigasztalója, Te, aki rendkívüli módon szenvedtél és átélted Fiad szenvedését és fájdalmát, amely által megváltattunk, légy velünk, különösen azokban a pillanatokban, amikor elcsüggedünk, amikor azt gondoljuk, hogy nincs kiút az élet nehézségeiből. Te, aki a Kálvárián Fiad keresztje alatt megőrizted hitedet és a remény anyja maradtál, könyörögd ki a hitet és a reményt számunkra életünk szenvedéseinek és kísértéseinek idején. Édesanyánk különösen is felajánljuk neked azokat, akik nehéz kísértéseket élnek át és nehéz keresztet hordoznak, légy közel hozzájuk, ahogyan közel voltál Fiadhoz is keresztútján. Te, aki továbbra is kíséred gyermekeidet egészen a világ végéig, ne hagyj el bennünket e siralomvölgyben, hanem imádkozd ki számunkra az állhatatosság kegyelmét, hogy Jézus a bűn, az ördög és a halál fellett aratott győzelmének tanúivá váljuk. Ámen.

M.M

fordította: Sarnyai Andrea

Újabb tudományos felfedezés erősíti az özönvíz bibliai elbeszélését

Nem ez az első alkalom, hogy egy tudományos felfedezés alátámasztja a Bibliában leírtakat és természetesen nem az első, hogy a felfedezésnek erről az aspektusáról keveset, vagy szinte semmit sem hallani a médiában. Remélhetőleg ez a rövid ismertető némileg változtat majd ezen a statisztikán.
Arról a hírről van szó, miszerint tudósok első alkalommal találtak kézzel fogható bizonyítékot arra, hogy a földköpeny alatt óceán kiterjedésű vizek találhatók, ugyanis egy vulkánkitörés során felszínre került gyémántban olyan ásványokat találtak, amelyek eddig ismeretlen, vizet adó kristály létezéséről tanúskodnak.
Ez a különleges, föld mélyén rejtőző kristály a feltételezések szerint annyi vizet zár magába, mint a föld felszínén lévő összes óceán, írja a BBC.
Miközben az ékszeriparban bármilyen külső anyagot, szennyeződést tartalmazó drágakő veszít az értékéből, a tudósok számára ez a felszínre került gyémánt felbecsülhetetlen kincsnek számít, és közelebb viheti őket a Föld belső szerkezetének megismeréséhez.
Oliver Tschauner, a Nevada Egyetem geológia professzora, Kínában, Dél-Afrikában és Botswanában is hasonló kövekre bukkant, ami jelzi, hogy nem egyedi, hanem globális jelenségről van szó.
A tudósok úgy gondolják, hogy ezek a kövek a Föld tömegének 80%-át kitevő földköpenyben, 500 °C hőmérsékleten keletkeznek. -
A földköpeny a Föld egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú burka, mely a bolygó vasban gazdag magjátburkolja be.
A földköpeny határfelületeit, akárcsak a többi földburok esetében, a Föld belsejében terjedő földrengések okozta hullámok vizsgálata segítségével állapították meg. Ezek a hullámok mintegy átvilágítják a Földet. Az anyag hirtelen halmazállapot-, szerkezet, sűrűségváltozási felületein sebességük és irányuk megváltozik, részben visszaverődnek.
A földrengéshullámok igen éles határt jeleznek 2900 km mélységben. Ezt nevezik Gutenberg-Wiechert felületnek, mely a földköpenyt határolja el a földmagtól. A földköpeny és földkéreg közötti határfelületet Mohorovičić-felületnek (vagy röviden Moho) nevezik. Ez átlag 30–40 km mélységben húzódik a felszín alatt.-  A tudósok egészen a közelmúltig kételkedtek abban, hogy valaha vízre bukkanjanak itt.
„Ezek a felfedezések nagyban hozzájárulnak, hogy megértsük, milyen szerepet játszanak a Föld belsejének vízben gazdag régiói a globális vízháztartásban és a hő termelő radioaktív elemek mozgásában. Leegyszerűsítve a kirakós újabb darabjára bukkantunk, ami közelebb visz, hogy jobban megismerjük bolygónkat,” mondta Tschauner.
A dél-afrikai Cullinan bányából felszínre került egyik vizet tartalmazó gyémántA dél-afrikai Cullinan bányából felszínre került egyik vizet tartalmazó gyémánt
Érdekes módon Tschauner és kollégái nem víz után kutattak. A többi tudóshoz hasonlóan ők is széndioxidot kerestek, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a széndioxid felel a globális klímaváltozásért. Széndioxidot nem találtak.
Vízre viszont még soha nem bukkantak ilyen mélységben. Egy másik, 2014-es kutatás szerint, ami a Föld keringésében tapasztalt ingadozásokat és egyéb kapcsolódó jelenségeket vizsgált, a földköpenyben akár a felszíni óceánok tömegét meghaladó mennyiségű víz is lehet. Ezt egy másik 2014-es és egy 2017-es kutatás is megerősítette.
Most, hogy a kutatásokat kézzelfogható bizonyítékok is alátámasztják, érdemes fontolóra venni néhány igen fontos kérdést:
– Ellentétben a mostanáig feltételezett korlátozott vízháztartással, ami egyesek szerint alig tudja majd kielégíteni a Föld növekvő lakosságának igényeit, valójában sokkal több ivóvíz található bolygónkon.
– A tudósok talán így már megengedhetik maguknak, hogy kevesebb figyelmet fordítsanak a víz utáni kutatásra más bolygókon.
– Remélhetőleg sokan más fényben szemlélik majd a Biblia első könyvében leírtakat, ahol azt olvassuk, hogy „felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak”. Sok tudós eleve kizárja egy globális özönvíz lehetőségét, függetlenül attól az egyszerű ténytől, hogy bolygónk felszínének 71%-át ma is víz borítja.
– Talán egyesek feladják azt az igencsak elterjedt elméletet, ami szerint a Földön található víztömeg a Földön kívüli források, üstökösök és aszteroidák által került ide.
„Ironikus módon a nem hívő tudósok még mindig azt kutatják, hogy honnan került víz a Földre,” mondja Andrew Snelling ausztrál geológus, az Answers in Genesis kutatási igazgatója.
„Sok éve próbálják betömni az elméletükben tátongó lyukakat azzal kapcsolatban, hogy miként vált élhetővé a Föld, annak feltételezett sok milliárd éves története során. A világi tudósok úgy gondolják, hogy a Föld a hozzávetőleg 4,56 milliárd évvel ezelőtt szétszóródott anyagból tömörült össze, vagyis eredetileg forró és képlékeny volt és csak fokozatosan hűlt le. Az egyik elmélet szerint a víz a fokozatosan hűlő Föld belsejéből eredt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy megtöltse a mai óceánokat, így egykor népszerű volt az elmélet, ami szerint a víz nagy része a Földbe becsapódó üstökösökből, amik tulajdonképpen hatalmas hógolyók, származott.”
Ebbe az elméletbe persze nem fértek volna bele a Föld mélyén lévő vizek. Az új felfedezés új elméletet kíván.
„Természetesen ugyanezek a szkeptikus tudósok, a 2. Péter 3:3-6-ban leírtakkal összhangban azt állítják, hogy soha nem volt globális özönvíz a Földön, pedig bolygónk felszínének 70%-át ma is víz borítja, átlag 3 kilométeres mélységgel.
Ironikus módon ugyanezek a tudósok azt is mondják, hogy a Mars bolygó felszínén megfigyelhető, komoly vízerózióra utaló jelek azt mutatják, hogy a Marson bibliai léptékű özönvíz lehetett, pedig a bolygó felszíne ma teljesen száraz.”
Andrew Snelling is úgy gondolja, hogy az új bizonyíték a bibliai özönvizet támasztja alá.
„A világi tudósok legújabb felfedezése megerősíti az eseménynek a Bibliából ismert leírását,” írja. „Tehát a Föld mélyéből felfakadó vizek, a felszínen található, teremtett vizekkel együtt, a Teremtés könyvében leírt özönvizet eredményezték.”
Ray Comfort, számos keresztény dokumentumfilm készítője, aki szolgálatát is arról a bizonyos „élő vízről” nevezte el, szintén kommentálta az új felfedezést.
„Sokan intellektuális büszkeségből nem hisznek semmilyen eseményben, amit a Biblia ír le. Talán azért, mert Isten az Ő bölcsességében bolondságok által szégyeníti meg a bölcseket. A Bibliában számos történetet olvashatunk, ami sértésnek számít egy büszke ember számára, Isten pedig ellenáll a büszkéknek, de az alázatosoknak kegyelmet ad. A megváltás ajtaja nem véletlenül alacsony.”
„Fontos persze hozzátenni, hogy rengeteg bizonyítékot találunk a globális özönvízre, csak sokan nem hajlandók észrevenni a fától az erdőt.” (Ray Comfort filmje az özönvízről, magyar felirattal megtekinthető )
Bill Cloud, az Esau rising szerzője pedig azt mondta, hogy hívőként természetesen nem lepik meg az ilyen felfedezések.
„Nemcsak megerősíti, hogy a Bibliába vetett hitem helyes, de azt is megmutatja, hogy Isten a létezésében kétkedőket is arra használja, hogy bebizonyítsa létezését. Ezt a Példabeszédek 25:2-ben olvasható elv írja le a legjobban: „Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti, a királyok tisztessége pedig, hogy a dolgokat kikutatják.”
Más szóval Isten időnként bújócskázik és a teremtését kutatók a hunyók. Ha nem adják fel a kutatást, egyik ámulatból a másikba esnek majd a felfedezéseik által.”
http://idokjelei.hu/2018/03/ujabb-tudomanyos-felfedezes-erositi-az-ozonviz-bibliai-elbeszeleset/

„A szellemi, az erkölcsi, a vallási anarchia természetszerűleg a közrendet is aláássa”

A mai katolikus [a szerző ehelyütt „modern ember”-t írt, holott ez a mondat éppen a modern emberre nem vonatkozik, hiszen aki maga is „modern”, az ma sem vesz észre semmi feltűnőt se a maga, se a többiek viselkedésében: a cikk is erről szól] az élet szinte minden területén újra meg újra azzal a nyomasztó ténnyel találkozik, hogy semmi sem normális többé [lásd e megállapítással kapcsolatban az Isten birodalma című írást], illetve a másik oldalról megközelítve: ma már szinte minden és mindenki őrült. Ez a tapasztalat bizonyítja, hogy a modern „filozófusok” által évszázadok óta prédikált modern gondolkodás irracionális lényege mostanra megérkezett a mindennapi életbe is. És ennek logikus következményeként az emberek viselkedése egyre feltűnőbbé és ebből következően egyre kiszámíthatatlanabbá válik.
G. K. Chesterton már csaknem 100 évvel ezelőtt kielemezte ezt a viselkedést The Ball and the Cross (Golyó és kereszt) című szatirikus könyvében [ahogy megírta már akkor az iszlám győzelmét is Európa felett, lásd: Iszlám-reklám az angol buszokon és Az újpogányság menthetetlenül sátán-kultusszá válik cikkeket].
Chesterton ebben a könyvében megint egy valójában halálosan komoly dolgot akar érthetővé tenni: A modern szellem magában hordja az őrületet, mert a tisztán tudat-filozófia talaján (ahogy ezt az egyeduralkodói mai filozófiát hívják) a racionális megkülönböztetés lehetetlenné vált. E filozófia szerint ugyanis a dolgok már nem a valós, a józan ésszel belátható lényegükkel válnak felismerhetővé, hanem már csak a megismerő tudatában megjelenő létük alapján. A tudat azonban mindenkinél másmilyen, és e filozófia szerint másmilyennek is kell lennie. Ezáltal mindenkinek megvan a saját, individuális módszere a dolgok felismerésére, azaz a látásmódjára, azaz a megérzésére és megélésére. Ezért nem lehet már semmilyen valóságos ellentmondást sem megállapítani, a másik embernek bármivel kapcsolatban csak ennyit lehet mondani: „Én ezt így látom.”
Amint az ember ezt a téves rendszert a magáévá teszi, többé nem tud semmi bizonyosat, valóban mint „így létezőt” felismerni, és fordítva, ezt a bizonyosat nem képes többé a másik bizonyostól megkülönböztetni, minek következtében minden egyenértékűvé vagy ugyanolyan értéktelenné válik számára. Ez a magatartás pedig kikerülhetetlenül érzékelési zavarokhoz vezet. Egy modern emberrel egy X-t bármikor el lehet egy U-nak fogadtatni, mert már egyáltalán nem képes egy X-t egy U-tól megkülönböztetni. Ha tehát két modern ember [elsősorban a filozófus, vagy politikus, vagy média-ember, vagy ehhez hasonló] arról vitatkozik, hogy egy bizonyos dolog X vagy U, akkor abban egyeznek meg, hogy mind az X, mind az U egy betű, de hogy a betűk mik is valójában, azt nem tudni, és ezért nem érdemes erről vitatkozni.
Chesterton arra hívja fel a figyelmet, hogyha egyre többen lesznek őrültek, akkor egyre nehezebb lesz az őrülteket a még normálisaktól megkülönböztetni. Hiszen, végül ki határozza meg, hogy ki az őrült és ki nem? És mivel a modern gondolkodás alapja irracionális, amivel mindenfajta tárgyilagos megkülönböztetés lehetetlenné válik, annak meghatározása, hogy mi vagy ki őrült és ki nem, mindenkinek a saját tetszésére van bízva.
Chesterton könyvében ennek a helyzetnek az a következménye, hogy az angol parlament – szigorúan demokratikus úton – olyan törvényt hoz, ami azt mondja ki, hogy már gyakorlatilag nem az a fontos, hogy ki őrült, hanem az, hogy ki normális, ezért ez utóbbiaknak kell orvosilag bizonyítaniuk beszámíthatóságukat. Mikor a regény főhőse erről a törvényről tudomást szerez, nem akarja elhinni, hogy ezt valóban a parlament és a lordok háza hozta meg. És azt sem érti, hogyha már csaknem mindenki őrült, akkor miért éppen őt zárják magánzárkába. Válaszként azt a felvilágosítást kapja, hogy a legfelső sámán, aki nem más, mint maga az ördög, a könyvben Lucifer professzor, nem a miniszterelnöktől vagy a lordoktól fél, hanem tőle.
És valóban bizonyos értelemben ki lehet mondani, hogy az ördög még az igazságtól is kevésbé fél, mint attól a személytől, aki az igazságot komolyan veszi, és hajlandó ebből a szükséges konzekvenciákat levonni. Mert ameddig valaki az igazságról csak vitázik, és éjszakákon keresztül különböző fórumokon erről fecseg [vagy beszédekben, előadásokban, rendkívül komolynak tűnő beadványokban és tanulmányokban arról nyilatkozgat], de mindezekből semmilyen konzekvenciát nem szűr le, addig ez a gonoszt nem érdekli. De jaj annak, aki úgy véli, hogy az igazságot komolyan kell vennie, a szerint kell viselkednie, az életét a szerint kell alakítania – az ilyen esetben az ördög azonnal munkához lát, és megkeseríti, és ha lehetséges, tönkre is teszi az életét. ….
[A cikk szerzője ezután egy példán (a NOM érvényességéről folytatott vitán) mutatja be, hogy miként kezelik az igazságot manapság még a konzervatívnak mondott „katolikusok” is. Negatív példaként elsőnek Klaus Gamber (1919-1989) regensburgi liturgikust idézi, aki a NOM-ról szóló könyvében többek között a következőket írta, illetve a következő megállapítással érvelt]: „Nem nyugtalanította semmi jobban a hívő katolikusok sokaságát, mint az a gyakorta megismételt állítás, hogy az új mise minden esetben érvénytelen.”
Gamber ezzel a fogalmazással eltereli a figyelmet a vita valódi tárgyát képező igen fontos dologról, mikor a kritikusoknak azt veti a szemére, hogy állításukkal „nyugtalanítják” a híveket, ráadásul olyasmit is sugall, hogy az új mise még a kritikusok szerint is lehet olykor érvényes.
Holott egy olyan életbevágóan fontos dolognál, mint egy miserítus érvényessége, egyáltalán nem az számít, hogy a hívek nyugtalanok vagy nyugodtak-e, hanem egyedül az, hogy egy mise objektíve érvényes-e vagy sem!
Gamber a továbbiakban így „érvel”: „Komolyan fel kell azonban tenni a kérdést, hogy vajon az Úr, aki az idők végezetéig megígérte segítségét, valóban megengedi, hogy az egész egyház nagy része, tehát több százmillió hívő, elessen a szentmiseáldozat kegyelmétől?”
Ezzel újfent eljutottunk az igazságról vitázgatók egyik kedvenc érvelési módjához: az emberi szempontokkal és a számokkal való érveléshez! Mindazonáltal ezzel a módszerrel az ellentétes eredményhez is eljuthatunk, mint például: A kézbeáldoztatás és a többi NOM-os praktika [elsősorban az érvénytelen papszentelések] mellett, bizonyára jobb, hogy a kenyér valójában nem változik át, mert ezzel hívek százmilliói menekülnek meg a szentségtörés halálos bűnétől! Ez valóban Isten jóságának és irgalmasságának kifejeződése!
Az itt felvetett problémához kapcsolódnak Dom Prosper Guéranger igen komoly kijelentései, melyeket „A szentmise” című könyvében tett
[és melyekről a honlapnak már több cikkében is szó volt:
Nincs áldozat, mert nincs papság; és nincs kegyelem, mert nincs áldozat;
Az út készen áll az Antikrisztus számára – Vajon mi tartoztathatja még fel…;
„Mivel elvetetted az érteni tudást magadtól, én is elvetlek …” (Ozeás 4,6)]:
„Ezekből az Anyaszentegyház által használt kifejezésekből kitűnik, mennyire különbözik a szentmise minden privátimádságtól. Minden más áhítati formát felülmúl, és intencióit tisztelni kell. Az Anyaszentegyház minden tagját meghívja a nagy áldozatban való részvételre; és ha lehetséges lenne, hogy a szentmiseáldozat egyszer véget ér, hogy hasonlóan a lánghoz, mely nem kap több táplálékot, ő is kialszik, akkor mi azonnal abba a méltatlan állapotba zuhannánk vissza, melyben a bálványimádással megfertőzött népek élnek. Erre irányul majd az Antikrisztus igyekezete is. Minden eszközt fel fog használni, hogy a szentmiseáldozat bemutatását megakadályozza, hogy ez az uralkodása elleni hatalmas ellensúly eltűnjön, és ezért Isten megsemmisítse a teremtést; mert akkor már nincs több ok arra, hogy ezt továbbra is fenntartsa. Ezt a tényt a protestantizmus fennállása óta tapasztaljuk, ami eltörölte a misét. Ez idő óta csökken az erő jelentősen a társadalmak ölében. Egy társadalmi harc keletkezett, aminek reménytelen állapotok lettek a következményei, és amelynek végső gyökerét abban kell keresni, hogy a szentmisét többé nem ugyanabban a számban és ugyanannyi helyen mutatják be, mint korábban. Ez a kezdete annak, ami történni fog, amikor az eloldozott ördög és démonai a föld felett zűrzavart és reménytelenséget fognak elterjeszteni, ahogy ezt Dániel megjövendölte. Meg fogja akadályozni a papszenteléseket, a papokat hagyja kihalni, és ily módon a nagy áldozat bemutatását mindig szűkebb határok közé szorítja. És akkor jönnek a sorscsapások napjai.
Nem kell ezen csodálkoznunk, hiszen Isten előtt a szentmise pont olyan esemény, mint számunkra. Ez az esemény közvetlenül az Ő dicsőítésére irányul. Ezért nem csukhatja be fülét előtte, mint ahogy ez olykor előfordulhat, amikor magánimában fordulunk Hozzá. A szentmisének különös figyelmet kell szentelnie, hiszen az Ő dicsőségéről van szó; saját Fia, az örök Ige, Jézus Krisztus ajánlja fel magát áldozatként Neki, és könyörög érettünk Atyjánál. Ezért a szent Eucharisztiában három dologra kell figyelmünket fordítani: először az áldozatra, ami Isten megdicsőítését szolgálja, aztán a szentségre, ami lelkünk tápláléka, és végül harmadszor Urunk birtoklására, Akit imádhatunk benne, melynek tudata a vigaszt jelenti számunkra száműzetésünkben.”



2.
Hogyan veszik el tőlünk az utolsó kis lelki menedékeket
Mai világunk láttán, önkéntelenül is megfogalmazódik a kérdés, hogy a történelem folyamán vajon a lakosság hány százaléka vette észre, hogy fejük felett összeomlóban van a megdönthetetlennek hitt birodalom? Aki már felnőttként élte át a 80-as évek végét, az tudja, hogy még 1989-ben sem hitte el senki, hogy már javában benne vagyunk abban a korban, amikor kártyavárként omlik össze a hatalmas Szovjetunió, sőt az egész ú. n. szocialista-kommunista világbirodalom. A történészek szerint a római birodalom bukásakor élt emberek túlnyomó többsége ugyanígy nem vett tudomást az összeomlásról, és a Bibliából tudjuk, hogy a vízözön előtt is pusztán Noé és családja tudta, hogy rövid időn belül mi történik az emberiséggel.
Akármeddig is tart Európa és az úgynevezett nyugati világ – és ezzel együtt az egész mostani világrendszer – haláltusája, az a tény, hogy már maga az összeomlás zajlik, nem képezheti kétség tárgyát. Ez különösen annak szembetűnő, aki nyugaton jár, és nyitva tartja a szemét, no meg használja az értelmét.
Albert Maria Weiß O. P. ezt a jelenséget nagyon logikusan írta meg Isten birodalma című írásában: „A keresztény, vagy helyesen, a katolikus közösségi érzés se a munkáról, se a családról, se a hazaszeretetről, se bármilyen más kötelességről és teherről, mely az egyházi és világi körökhöz – melyekbe Isten akarata a katolikus hívőt helyezi – való tartozásból ered, nem felejtkezik el. És nem korlátozódik pusztán a katolikus hívő szorosan vett környezetére, hanem addig terjed, ameddig csak lehetősége van Isten birodalmának építésében munkálkodni vagy attól károkat elhárítani.
Ezen érzésből és tevékenységből a katolikusokban a jónak és a gonosznak a világ eseményei során keletkező belső, szellemi összefüggései, kapcsolatai iránt olyan mély megértés fejlődik ki, mely szinte természetfeletti ösztönnek tűnik, ami azért is feltűnő, mert az emberek többsége ezzel kapcsolatban annyira eltompult, mintha hiányozna belőlük a logikának és a következtető képességnek minden csirája. Szinte érthetetlen, hogy még a képzett, tanult, magasan kvalifikált emberek is milyen képtelenek felfogni, hogy a szerencsétlenség elkerülhetetlen, amíg bizonyos okokat nem szüntetnek meg; hogy ennek vagy annak az állapotnak összeomláshoz kell vezetnie; hogy különösen a szellemi, az erkölcsi, a vallási anarchia természetszerűleg a közrendet is aláássa.
Amit velük se a bizonyítékok, se a történelem, se a tapasztalat nem képes megértetni, azt az egyszerű katolikus hívő az előbbieket megszégyenítő világossággal lát. A világ minden tőle telhetőt megtesz, hogy [a katolikus] életét e világon megkeserítse, ő azonban ezt is el tudja viselni, le tudja győzni a túlvilági életre vetett pillantásával.”
Azt hiszem annak, hogy nekünk túl gyakran tűnik úgy, hogy képtelenség kibírni azt a tökéletes istentelenséget, szellemi elfajulást, égbe kiáltó igazságtalanságot és hazugságtömeget, mely korunkban egyeduralkodóként van jelen az élet minden pici és nagy szögletében, az az egyik oka, hogy egyáltalán nem, vagy legalábbis nem eléggé tekintünk „a túlvilági életre”. Nem ismerek korunkban olyan konzervatívnak tűnő „hivatalos megmondót”, aki képes lenne a jó szóra áhítozó, tökéletes egyedüllétben, légüres térben élő katolikusok „pillantását a túlvilági életre” irányítani. Az egyik azzal van hónapok tucatjai óta elfoglalva, hogy volt közössége ügyeivel foglalkozzon, a másik a napi római botrányokat taglalja csak, a harmadik régi könyvekből idéz, melyek bármilyen jók, de a mai helyzethez semmi közük, a negyedik arra ad tanácsokat, hogyan viselkedjenek pap nélküli helyzetükben a katolikus közösségek. Mindezen „megmondók” egy dologban tökéletesen egyformák: a való helyzetet vagy fel sem ismerik, vagy teljesen figyelmen kívül hagyják. Hiszen egy mai katolikusnak éppen az a legfőbb baja, éppen abból fakadnak legfőbb problémái, hogy egyedül van! Hogy alig akad egyetlen katolikus, akinek családja vagy ismerősei körében lennének hittársai! Ez egészen más helyzet, mint amikor egy egész család, vagy pláne faluközösség marad pap nélkül, lelkivezető nélkül, társak nélkül, ráadásul úgy, hogy még a távolban sincs senki, akire hittel gondolhat, akinek szellemi, lelki vezetésében reménykedhetne!
Tudjuk, hogy a szomorúságot társsal együtt könnyebb elviselni, és az öröm társakkal közösen kétszer annyit ér. Egy mai [igazi] katolikus szomorúsága csak nagyobbodik, és ha akad, akkor öröme csökken a kénytelenségből vállalt szellemi és lelki magányában.
Ezért aztán a gyakorlatban a helyzet az, hogy a hitüket töretlenül megtartani igyekvő katolikusok ereje fogy, mert egyfelől a világ napról napra, pillanatról pillanatra jobban és sikeresebben „keseríti meg életét”, másfelől nem kap sehonnan külső segítséget, hogy „pillantását a túlvilági életre”, azaz Isten birodalmára emelhesse. Isten nem magányos farkasnak teremtette az embert, hanem társaival „nyájat” alkotó, pásztor által vezetett juhnak.
A katolikus hit, a katolikus lelkület, a vallás nem csak az ész, az akarat, de a szív és az érzelem dolga is. A szentmisében a prefáció előtt a pap ezt mondja: „Sursum corda – Emeljük fel szívünket”, amire a hívek ezt felelik „Habemus ad Dominum – Felemeltük az Úrhoz.” Vagyis felkészültek a legnagyobb titok befogadására! Nem azzal, hogy értelmükkel gyorsan átgondolják újra, mit is jelentenek a most következő szövegek, se nem úgy, hogy olvassák ezeket, hanem kitárják szívüket, érzékeiket, a csoda befogadására. Ez nem az intellektus, hanem az ember lélek feladata.
A németországi Freilassingban, a migránsok által leginkább elözönlött határmenti kisvárosban volt a praxisom, és itt lakott édesanyám is. Férjem halála után minden ottlétem azzal kezdődött, hogy elsőnek (akármilyen késő volt) a városi temető szélén levő kereszthez mentem, ahol két mécsest gyújtottam. A többi napon a temetői templomba jártam rózsafüzért és keresztutat imádkozni, illetve, ha a templom már zárva volt, akkor a sírok között, vagy ha esett az eső, akkor a (kápolnából átalakított) ravatalozó nyitott tornácára, ahonnan be lehetett látni a koporsók felett függő feszületre. És minden látogatásom azzal fejeződött be, hogy mielőtt kifordultam az autópályára, megint elmentem a kereszthez mécsest gyújtani.
A kereszten függő Jézus alakja különösen kedves volt számomra (az ott gyújtott mécsesek és oda helyezett virágok azt bizonyítják, hogy nem csak nekem). Jézus alakja soha nem volt kifestve, az egész alak, hajával, koronájával, ágyékkötőjével együtt egyszínű fehér volt. Az idő nyomai vörös (rozsdás) foltok formájában az egész testet beborította, melyek még közelről is a korbácsütések okozta véres sebeknek látszottak, úgy hogy az összhatás tökéletesen megrendítő és felemelő volt.
A romlás azzal kezdődött, hogy egy szép napon elvitték a keresztet, és több mint egy évig nem is hozták vissza. Reklamálásomra a városi tisztviselőnő azt kérdezte, hogy minek fontos az nekem, hogy a kereszt ott van-e vagy sem. A kereszt eltávolítása után nem sokkal elkezdték a temetőt átalakítani. Először kivágták a fák nagy részét, köztük azt is, ami Alois Irlmaier, Freilassing leghíresebb szülöttének, „a legmegbízhatóbb bajor látnoknak” sírja mögött állt. Aztán a kivágott nagy fák helyére urnahelyeket és szóróparcellákat építettek. Eközben belekezdtek a templom belső restaurálásába is. Ezek a munkák még folytak, amikor visszahozták a keresztet, de nem a régi helyére tették, ahol bár mintegy az egész temetőn „uralkodott”, mégis a közlekedő utakon kívül állt, hanem oldalra, egy forgalmas út mellé, hogy az újonnan kialakított temetői részt „ne zavarhassa”. De ami ennél sokkal rosszabb, a „restauráló” kifestette Jézus alakját, aprólékos munkával minden vércseppet egyesével… egyszóval olyan borzalmas giccset produkált, hogy egyszerűen képtelenség a keresztre nézni. Hogy ezzel megint nem csak én vagyok így, azt az bizonyítja, hogy a kifestett kereszt mellett alig van mécses és virág, ezeket azóta a jámbor hívek inkább a közeli erdőszél melletti kicsiny keresztecske mellé rakják le.
Ezt követte a ravatalozó falának kifestése: a két szabad falra egy-egy keresztalakú, szivárványszínűre festett borzalmat helyeztek, melyek annyira rettenetesek, hogy nemhogy rossz időben oda behúzódni, de még a ravatalozó mellett elmenni sem lehet (ha mégis erre kényszerülök, kezemet szemellenzőnek használom, nehogy bármit is meglássak ebből a gúnyműből).
Ha valaki azt hiszi, hogy ennél jobban már nem lehet minden katolikust, minden szépet kiirtani egy temető-templom együttesből, az nagyon téved: a templom újra megnyitása csak ezután következett.
Minden más változtatás eltörpül a fő rémség mellett: A templom műemléképület, ezért főoltárához nem tudtak nyúlni, ott meg kellett hagyják a szentek szobrait, sőt a szószéket sem bonthatták el (de azért a tabernákulum tetejére feltettek valami alakfélét, amiről nem lehet tudni, hogy mit is akar ábrázolni – lásd a képen). Egyedül egy helyen rombolhattak, de ott aztán eleddig még soha nem látott tökéllyel: a korábbi Luther-asztal helyére, amit még a főoltár anyagából és stílusában készítettek, egy „nem tudni mit” helyeztek el most oltár gyanánt. Amikor az ezt ábrázoló fotómat egy ismerősömnek megmutattam, ő azonnal rávágta: hiszen ez a Kaaba! Ekkor értettem meg, miért fogott el e szörnyűség láttán az átlagosnál is erősebb undor: pontosan úgy néz ki, mint az iszlám szent köve, a szentmise celebrálására nemcsak rondasága, de méretei miatt is teljesen alkalmatlan! És ez a hasonlóság egyáltalán nem véletlen, nyilván összefügg a temető átalakításával, a migránsok ottlétével, az egész német közélet átalakulásával. Ami hab a tortán, hogy amikor az interneten utánanéztem a templom történetének, megtaláltam az építész hivatalos oldalát, aki annyira büszke erre a művére, hogy munkája leírása mellett csak ennek a kaaba-kőnek a képét közli.
Hogy az építész követi a korszellemet, azt még valahogyan meg lehet érteni, de az a „pap”, aki őt ezzel a feladattal megbízta, aki ezt a bálvány-művet elfogadta, felállíttatta – nos, az ilyen embernek milyen a lelkülete? És milyen a hite? Következésképpen mit ad át az ott összegyűlő embereknek („katolikusok” temetésénél a szertartások is itt folynak).
Ezt az egész történetet azért meséltem el ilyen részletesen, mert nem egyedi eset: Magyarországon így tették tönkre a Mátraverebélyi zarándoktemplomot, a győri bazilikát, és nyilván még sok más helyet. Mennyire örültem a budaörsi kőhegyi Szeplőtelen Fogantatás kápolnának! Aztán azt a sátánisták vették birtokukba, aminek még ma is ott van a jele.
És azért is, mert illusztrálni akartam, hogyan zárják el előlünk az ördögtől megszállt, de tőle legalábbis erősen befolyásolt emberek a legkisebb zugot is, ahol lelkünk békében, > Istennel való meghittségben „felemelkedhet az Úrhoz”. Ahol nem csak imádkozhatunk Hozzá, gondolhatunk Rá, olvashatunk Róla, de szívünkkel is közeledhetünk Felé. Mivel az ismert okok miatt a közösségi nagy vallásos élményektől el vagyunk zárva, ezek a kis szigetek adtak – nekem legalábbis – belső, lelki élményt. Pár évvel ezelőttig mindenütt találni lehetett ilyen szigeteket – amennyire én ismerem a helyzetet, mára ezeket már mind tönkretették. És még akkor is, ha a kivitelezők erre nem – mindig – gondoltak, rombolásukat az ördög megbízására követték el.
Az Egyház évezredes történelmét olvasva, szinte csoda, hogy mindez nem már sokkal korábban történt meg. Hogy miért nem, arra Weiß atya fenti szavai adják meg a magyarázatot – „a szellemi, az erkölcsi, a vallási anarchia természetszerűleg a közrendet is aláássa” –: Vagyis ahhoz, hogy a romlás, a teljes szellemi és lelki összeomlás bekövetkezhessék, a mindennapi életet is át kellett itatnia mindannak a rengeteg eretnekségnek, hamis filozófiának, ami a látható Egyházat eleinte csak szaggatta, majd utoljára már el is pusztította. Így jutottunk el napjainkig, vagyis egy olyan helyzetbe, ami a történelem folyamán még soha nem volt, és amiben mégis hűeknek kell maradnunk.
[Utószó: Jézus szenvedése hetében sokszor mondja ezt tanítványainak „Ez mind azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai.” (Mt 26,56) Ha megállunk egy pillanatra e többször elhangzó mondatnál, akkor felvetődik bennünk a gondolat: Nem írtak az ószövetségi próféták a ma kialakult helyzetről is valamit? Ha most jönne el Jézus újra, és mi megkérdeznénk, hogy mindennek, ami ma van, miért kellett megtörténnie, nem fogja azt válaszolni, hogy hiszen megírták a próféták? Olyan jó lenne, ha akadna olyan hiteles katolikus gondolkodó, aki ezen manapság elmeditálna. De hát nincs…]
(A Kaaba-kő ezévi feketevasárnap után készült fotója ósdi mobil telefonnal készült, azért olyan rossz mínőségű, de azért látni lehet rajta a lényeget. A többi fotón a régi kereszt, a templom, a ravatalozó és az építésznek saját honlapjára feltett képei láthatók)
Részletek az antimodernist.org/am. blogon 2018. március 25-én megjelent
„Kérlelhetetlen logika” című írásból
http://www.katolikus-honlap.hu/1801/osszeomlas.htm

2018. március 23., péntek

Svédországban egyre kevesebb gyermeket keresztelnek meg

Svédországban rekord alacsonyra csökkent a keresztelkedések száma, mert a lakosság mindinkább hitetlenné válik, a bevándorlók többsége pedig iszlám országból érkezett.
A 2017-es év folyamán mintegy 50000 újszülöttet kereszteltek meg Svédországban, ami rekord alacsony, 42%-os arány – derült ki svéd sajtóbeszámolókból. A Sveriges Radio szerint ennek egyik elsődleges oka, hogy a szülők külföldről érkeztek, és nem állnak kapcsolatban a kereszténységgel.
“Svédországban a 2000-es évben még az újszülöttek 73%-át keresztelték meg, de ezután ez az arány látványosan csökkenni kezdett. 2010-ben már csak minden második újszülöttet kereszteltek meg, ami mára rekord alacsony, 42%-os arányra csökkent” – mondta a Sveriges Radionak nyilatkozó szakértő.
A hivatalos adatok szerint Stockholm környékéről teljesen kiszorult a kereszténység, itt már csak az újszülöttek 32%-át keresztelik meg.
A szakértő szerint mindez a folyamatban lévő demográfiai átrendeződéssel magyarázható, a tömeges bevándorlás eredményeként egyre nagyobb arányban muszlim családokba születnek a gyermekek.
A szakértő szerint megmutatkozik a demográfiai statisztikában a tömeges bevándorlás, a születések számának egy tekintélyes hányadát már külföldi állampolgárok adják, akik nem keresztelik meg gyermekeiket.
A beszámolóból kiderül, hogy nem csak a muszlimok tömeges bevándorlása okozza a kereszténység eltűnését, hanem az “etnikai svédek” is egyre inkább elfordulnak a kereszténységtől.

http://www.hidfo.ru/2018/03/svedorszagban-egyre-kevesebb-gyermeket-keresztelnek-meg/

Jordan Peterson keresztény szemmel

A Jordan Peterson jelenségről bővebben írtak már hazánkban is. Dióhéjban ő az a kanadai klinikai pszichológus, aki felrobbantotta az internetet kiállásával a szólásszabadság mellett a kanadai gender-fasiszta törvénykezések ellenében. Mint mondta:
Nem hiszem, hogy az államnak elő kéne írnia konkrét fogalmakkal, hogy az emberek hogyan beszéljenek.
Ez csak a kiugrási pont volt, mely világszerte híressé tette, és mely után az állam megvonta a kutatási támogatását, ám Peterson több, mint a szólásszabadság egyszeri hőse. Előadásaiban, interjúiban és Youtube csatornáján erővel hirdeti az emberiség közös hagyományát az archetípusokról, a nőiesség és a férfiasság értékéről, és a személyes felelősségvállalásról, melyeknek annyi ember, különösen a fiatalok érzik égető hiányát az életükben.
Jordan Peterson azért is lenyűgöző jelenség, mert közszereplésének személyes vonatkozásait őszintén megosztja, ami cseppet sem tolakodó, hiszen a támadások ellene rendszerint személyesek.
Félek, hogy hibázom. Mindenki hibázik előbb-utóbb. Nem tudom hová vezet az utam. Félek, hogy valami elfogadhatatlant mondok, és megsemmisülök a nyilvánosság előtt. Őrület, mi folyik körülöttem az elmúlt másfél évben. De azt hiszem eddig még nem hibáztam.
Peterson többek között a bibliai történeteket is feldolgozza előadásaiban, melyek megtekinthetőek a Youtube csatornáján. Pszichológiai szempontok alapján vizsgálja a Nyugati Civilizáció alapdokumentumát, a Bibliát, melyet szerinte ismernie kell és értenie legalább az új generációknak – még ha az előzőek fel is adták ezt a tudást, aminek a fokozódó civilizációs és egyéni irányvesztettség nagyban köszönhető Peterson szerint.
Adódik tehát a kérdés, hogy keresztényként mit gondoljunk Jordan Peterson munkásságáról, és hogyan vélekedjünk a Bibliát és a hitet érintő kijelentéseiről?
A szólásszabadságért és az általános értelemben vett normalitásért folytatott tevékenységéről bizonyos értelemben egyszerűbb állást foglalnunk, hiszen a Jordan Peterson által képviselt emberi értékekkel a legtöbb keresztény egyetért, illetve ezeket a kulturális kérdéseket sok szempontból meg lehet közelíteni, és nem érezzük a kényszert, hogy mindenben egyet is értsünk vele.
Jordan Peterson, mint vallási guru, azonban nehezebben megfogható. Önmagában az a tény, hogy ő egy helyes értékeket képviselő erős és megnyerő személyiség, aki a Bibliáról is bőven beszél, magában hordozza annak valószínűségét, hogy sokan vallási kérdésekben is tekintélyként kezeljék, és a vallásos fejlődésükben megrekedjenek, vagy visszafejlődjenek arra a szintre, amit Peterson képvisel.
Kétségkívül Peterson sok mindent helyesen lát a Bibliát illetően is, és a képessége, hogy kallódó fiatalok számára vonzó kulturális, filozófiai és pszichológiai olvasmányként képes bemutatni a Bibliát, figyelemreméltó. Azonban ugyanebből fakadnak a korlátai is, mint vallási tekintély.
Robert Barron püspök, miután elismeri Peterson jótékony kulturális szerepét, a gnoszticizáló tendenciára hívja fel a figyelmet. Mint mondja, a kereszténység szempontjából elsődleges fontosságú, hogy bizonyos dolgok megtörténtek a történelemben. A bibliai történetek archetipikus jelentőségének túlhangsúlyozása az ókori gnoszticizmushoz hasonló vallásosság kialakulásához vezethet, melyben a hit lényegi tárgya nem a kinyilatkoztatás történeti ténye és annak természetfeletti igéretei, hanem csupán annak pszichológiai és jelképes jelentősége.
Peterson nem annyira tagadja a Biblia és a kereszténység történeti állításait, mint inkább saját tudatlanságára hivatkozik ezzel kapcsolatban, ami egy ilyen határozott személyiség esetében a tudhatatlanság üzenetéteként is félreérthető. Mint mindig, a gnoszticizmus, az által, hogy a hangsúlyt a titkos és jelképes tudásra helyezi, előidézi az agnoszticizmust is, ami a tényszerű igazság megismerhetetlenségét jelenti.
A Jordan Peterson előadásain inspirálódó keresztényeknek azzal volna jó kiegészíteniük a bibliai archetípusok értelmet adó erejéről szóló előadásokat, hogy amennyiben a kereszténység tényszerűen igaz, és nem csak jelképesen (elsősorban Isten történeti megtestesülésére és Jézus testi feltámadására gondolok), akkor az jelentőségben messze felülmúlja az archetípusok pszichológiáját. Sőt, akkor a keresztény igazságok - mint tényszerű, történeti és egyben természetfeletti igazságok - forrásai minden archetípusnak.
Jordan Peterson természetesen meg sem próbálja magát keresztény guruként bemutatni, sőt egyre kijelenti, hogy a történeti és tényszerű igazságokkal egyszerűen nem foglalkozik, mert „még” nincsen róla meggyőződése. Ne maradjon azonban kimondatlan, hogy a bibliai és keresztény szimbólumok éppen azáltal válnak életbevágóan fontossá, ha azok, mint jelzőtáblák, éppenséggel egy valóságra utalnak: ha a meghaló és feltámadó Isten szimbóluma nem csak praktikus jelentőséggel bír a földi életünk harcai közepette, hanem ha Jézus történetileg elsőszülött a testileg feltámadottak között, és ha benne az Isten minket is testben támaszt majd fel a halhatatlan dicsőségre.

http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/03/23/jordan_peterson_kereszteny_szemmel

2018. március 22., csütörtök

Amapola nővér általi Visszahívás 2018. március

2018-03-21 - Igazi engedelmesség: San Antonio püspökei számára

Az én virágom,

Írj - az engedelmességről akarok beszélni nektek [mindenkinek], amit oly kevesen értenek meg ezekben az időkben.

Az engedelmesség az Üdvösség munkájának egyik alappillére.

Ez az a jóvátétel, amelyet az Atyának ajánlunk fel, hogy megvigasztaljon, hogy helyrehozza Lucifer és Ádám és Éva szörnyű engedetlenségét.

Az engedelmesség a Szeretet felajánlása, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik a Hittel és az Alázattal, amelyek a Szeretetben Atyátokkal való igazi egyesülés alapjai.

Egyesek az engedelmességet szolgalelkűségnek, a szabadság megsértésének tekintik.  Mások úgy tekintenek rá, mint egy végcélra, amely megsemmisíti az ember saját felelősségét és személyes válaszát az Atya Akaratára, azáltal, hogy engedelmeskedik egy korlátozott és tökéletlen teremtmény tökéletlen akaratának.

Az igazi engedelmesség szabadság, mert az Atya Akaratának beteljesedéséhez vezet, amely csakis Szeretet és jóság az Ő teremtménye, gyermekei számára.

Az engedelmesség a rendhez vezet, ahhoz a rendhez, amelyet én hoztam létre.

De gyerekek, rendkívüli különbség van az embereknek adott engedelmesség és az Nekem adott engedelmesség között.

Az emberi engedelmesség azért jött létre, hogy megvédjen és elvezessen [elvezessen] az Istennek való engedelmességhez.  Mindig.

Az egyiknek elő kell prediszponálnia a másikat.  Az alacsonyabb rendű a magasabb rendűnek.  Nem pedig fordítva, ahogyan az gyakran megtörténik.

Kitől származik minden tekintély?  Kitől ered?  Tőlem, a ti Istenetekből és Uratokból, aki MINDEN felett uralkodom.

Nincs nagyobb hatalom az enyémnél.

Hacsak nem rendelek el valami mást, az emberi rendet követjük, a törvényes feletteseknek való engedelmesség útján.

De kérhetek és kérek is más engedelmességi cselekedeteket, közvetlenül Nekem, amikor bizonyos küldetéseket adok, vagy amikor megkérek valakit, hogy közölje Szavaimat gyermekeimmel.

Én vagyok az Isten, és bármit megtehetek, amit akarok.

Minden, amit Egyházamban létrehoztam, az Én Akaratom, a gyermekeim javát szolgáló terveim beteljesülésére irányul, és ezt rendszerint ki is használom.

De pontosan ezen Terveim követése során az engedelmesség más cselekedeteit is kérem, amelyek látszólag „kívül esnek” a kialakított renden, de valójában ugyanannak a Tervnek, ugyanannak az Akaratomnak a részei.

Ha gyermekeim csak figyelmesebben hallgatnának Rám, képesek lennének világosan felismerni ezeket az eseteket, ahogyan a Templom néhány papja képes volt erre, akik felismerték Bennem - az ismeretlen názáreti ácsban - egy egészen más, Isten által küldött Küldetést, még akkor is, ha látszólag annyira ellentétes volt azzal, amit addig ismertek az Ábrahámnak és Mózesnek adott hitről.

Gyermekeim, Én, a ti Jézusotok, mindig engedelmeskedtem az Atyának, a mi Abbánknak.  És mindenben, ami nem állt ellentétben ezzel a nagyobb és alapvető engedelmességgel, engedelmeskedtem a kialakult emberi rendnek.

Mindegyikőtöknek van egy küldetése, amelyet a teremtésetek pillanatától kezdve Én adtam, és mindannyiótoknak teljesítenie kell azt, és számot kell adnotok róla Nekem.  Ez megköveteli az engedelmességeteket Nekem, annak, amit nemcsak általánosságban, mint gyermekeim és szolgáim, hanem konkrét „küldetésként” is kérek tőletek.

A sajátos küldetéseteknek való engedelmesség alapvető fontosságú az Én Terveimben, és ez az engedelmesség megköveteli, hogy ismerjetek Engem, hogy felismerjetek Engem és hallgassatok Hangomra.

Az engedelmesség emberi cselekedetei - megtanulni engedelmeskedni megértés nélkül, mindenféle indok nélkül, ami kielégít benneteket - felkészítenek benneteket arra a nagyobb engedelmességre, amit Nekem nyújtotok, vakon, megértés nélkül hiszve és engedelmeskedve Nekem, teljes mértékben bízva abban, hogy minden, amit kérek tőletek, a saját és MINDENKI javát szolgálja.

Kicsinyeim, meg kell tudnotok különböztetni az engedelmesség szellemét, amit kérek tőletek, ami alázat és Hit; attól az emberi engedelmességtől, ami a „törvény betűje” szerint való, ami nem lát túl az adott esetnél, és nem látja, és nem különbözteti meg a Nekem járó engedelmességet az emberi engedelmességtől.

[Később folytatjuk, Szívem virágja...].

[Néhány órával később]

Kicsikém, folytassuk.

Mennyi mindent el lehet mondani az igazi engedelmességről - de elég, ha megnézzük és elgondolkodunk azon, hogyan éltem azt, az élő példát, amelyet tanításul adtam nektek.
Gondolkodjatok el azon, hogyan cselekedtem tizenkét éves koromban, amikor a Templomban maradtam - engedelmeskedtem az Atya Hangjának, aki elhívott, hogy tanúskodjak a Törvénytudósok előtt, nem engedelmeskedve földi Szüleimnek - és gondolkodjatok el azon, hogy Kik voltak ők, az Ő szentségük, és ennek ellenére ebben az esetben nagyobb engedelmesség volt.

Engedelmeskedtem a magánélet hosszú évei alatt, a rejtett életben, mint minden más hívő, teljesítve a Törvény előírásait, teljesítve állampolgári kötelességeimet.

De aztán eljött a pillanat, hogy megkezdjem a Megváltás Küldetését, amelyet Isteni parancsra bíztak rám, és ekkor már csak az Atya Hangjának engedelmeskedtem, mert az első engedelmesség elmúlt, és most már a Tökéletes Engedelmességet vezettem be, amely a Hiten és a Szeretetben alapul, és nem a szabályok egyszerű teljesítésében.

Engedelmességet akarok.  Igazi, Szent engedelmességet, amely a szív alázatossága, amely az Én Hangomra, az Én Akaratomra figyel, és amely lehetővé teszi számomra, hogy bennetek és rajtatok keresztül cselekedjek.

Jézus +

A te Urad és Istened,
Aki szeret benneteket és példamutatással tanít benneteket.



[Az engedelmességről szóló előző írás befejezése után diktálva.]

Gyermekeim, most mindkettőtökhöz[1] szólok, püspökeimhez, akikre rábíztam e város[2] gondozását, és akiket elhívtam, hogy egyesüljenek ezzel a Munkával, amelyet itt és most végzek.

Nagy elhívás, nagy felelősség, nagy áldozat és felajánlás, és nagy öröm a ti Istenetek számára.

Fiaim, nézzétek meg az élet tanúbizonyságát ennek a kis csoportomnak, ezeknek a kicsinyeimnek, akiket itt összegyűjtöttem, akik annyi megpróbáltatáson keresztül hűségesek maradtak hozzám.

Engedelmeskedtek Nekem.  Amit kértem mindegyiküktől és csoportként.  Ez az engedelmesség sokba került nekik.  Megaláztatások, értetlenség, megpróbáltatások, sivatagok, és az Én formálásom egy rendíthetetlen Hitben, ami miatt meghaltak, miközben még éltek.

Fiaim, ezek a kis gyermekeim engedelmesek hozzám.  Ne állítsatok akadályokat az útjukba.  Megadják nektek a kellő tiszteletet, imájukkal körülvesznek benneteket, lélekben elkísérnek benneteket, és ők a ti munkatársaitok és leghasznosabb munkásaitok, mert teljes szívvel szolgálnak Engem.

Az igazi egység, gyermekeim, az Én Akaratom, az Én Vágyam iránti engedelmességből fakad.  A köztetek lévő egység a Velem való egyéni egyesülésetek gyümölcse.

Ezek az Én gyermekeim egyek Szívemben, és azért dolgoznak, hogy minden gyermekemnek legyen ilyen egyesülése Velem, és hogy beteljesüljön az a vágyam[3], hogy mindannyian egyek legyetek, egyesüljetek Velem, osztozzatok mindabban, ami az enyém.

Fiaim, ezt az egységet nyájamban, Egyházamban, amelyre annyira vágytok, Én valósítom meg, amikor teljesítitek Akaratomat.

Egyházam annyira széttöredezett, megsebesült, mert oly sokan elfelejtettek Engem, figyelmen kívül hagyva Akaratomat, figyelmen kívül hagyva Engem; és mivel figyelmen kívül hagynak Engem, nem ismerik Akaratomat, és mivel nem ismerik Akaratomat, hogyan tudják azt teljesíteni?  Elfelejtik cselekedeteimet, és csak saját szempontjaiktól, saját elképzeléseiktől és vágyaiktól válnak függővé, és így keletkeznek a megosztottságok, Misztikus Testem széttöredezése.

Mennyi, de mennyi fájdalom, fiaim, ezt a megosztottságot látva.

Értsetek meg Engem, Szívem fiai, emlékezzetek arra, hogy mi a célja mindennek - összegyűjteni minden gyermekemet az Igazságban, hogy mindannyian együtt lehessünk a Szeretet Uniójában, ami a Mennyország, ami a mi Szentháromságunk Örökkévaló Ölelése.

Segítsetek Nekem, fiaim!

Nagyszerű Terveim vannak az Irgalomról, és megosztom veletek, de szükségem van arra, hogy meghallgassatok Engem.

Szánjatok időt az imádságra Velem, és Én beszélni fogok a szívetekhez, beszélni fogok hozzátok Terveimről.

Én vagyok a ti Jézusotok, a ti Mindenségetek, Aki mindent megad nektek, és Aki mindent viszonzásul kér.

Ne féljetek ettől a kis nyájtól, ők az Én Tervem részei, hűségesek Hozzám, és Én azt akarom, hogy egyesüljetek az Én Akaratomban, egyesüljetek az Én Szeretetemben.

A ti Jézusotok szeret titeket, és ezeket a Szavakat adja nektek, amelyek Tőlem származnak; egyszerű Szavakat, amelyeket hibás tollal írtak [mosoly], de Tőlem származnak.

Bízzatok Jézusotokban.

Áldásom szálljon le rátok, kicsinyeim.

Ne legyetek süketek az Én Hangomra, ez az a Hang, amely a szívetekben szól hozzátok, az a Hang, amely az Én Evangéliumaimban szól.

Ez az Én Hangom.

Jézus,

Mindenek Ura és Ura +

[1] Gustavo García-Siller érsek és Michael Boulette püspök

[2] San Antonio, Texas

[3] Utalás az Atyához intézett imájára az utolsó vacsora éjszakáján.

Reverendásból farmeres papot csinált három francia egyházmegye a reklámfotóján

Az átszerkesztett fotót az adománygyűjtő kampányukhoz használják.

Három franciaországi egyházmegye átszerkesztett fotót használt fel az adománygyűjtő kampányához. Az eredeti fotón reverendát viselő pap ruházatát képszerkesztővel montázsolták át, hogy úgy tűnjön, mintha a fiatalok között állva valójában farmert és inget visel.
A kampányfotó egy videóból származik (lásd alul), amelyet négy francia egyházmegye, Perpignan, Montpellier, Nimes és Carcassonne közösen jegyez. A videót az egyházmegyék az évente megrendezett adománygyűjtő kampányukhoz készíttették. A kisfilm egyik szereplője egy reverendás pap, akivel fiatalok egy csoportja együtt "szelfizik".
A videófilm egyik képkockájából a négy egyházmegye reklámposztert is készíttetett. Közülük három, (Perpignan, Montpellier, és Nimes) azonban a kép átszerkesztését kérte, hogy úgy tűnjön, hogy a pap reverenda helyett farmert és inget visel. Ennek érdekében a reverenda alsó része helyére egy farmer képét montázsolták, a reverenda felső részéről pedig képszerkesztővel eltüntették a gombokat. A kép eredeti formájában csak a Carcassonne egyházmegyében jelent meg reklámposzteren.
Ilyen volt, ilyen lett.
A New Liturgical Movement oldal kommentátora, Gregory DiPippo az esetről így írt: "Ha, ahogy ez a meglehetősen szomorú kis eset jelezni látszik, egy egyházmegye nem egyszerűen vonakodik már egy papot papként megmutatni, de egyenesen zavarba jön ennek gondolatától, úgy legalább őszintén bevallhatná, hogy az adománygyűjtő kampányban összejött pénzt majd úgyis ügyvédekre fogja költeni a csődeljárásaiban."