Beszámoló (GOBBI ATYA UTÓDA, LAURENT LARROQUE ATYA MAGYARORSZÁGON ÉS DÉLVIDÉKEN JÁRT)

Stefano Gobbi atya utódja, a Máriás Papi Mozgalom nemzetközi felelőse, Laurent Larroque atya itt járt Magyarországon és Délvidéken (Vajdaságban), ez év szeptember 17-24-ig. Cönákulumokat tartott nyolc helyen ahogy azt már közöltük a programban. E nyolc hely közül hat Magyarországon és kettő Délvidéken található. Nemzetközi felelősünkön látszik, hogy nagy Mária tisztelő, Gobbi atya méltó utóda. Amikor Collevalenzában 2013-ban őrá esett a választás, t.i. hogy Mozgalmunk nemzetközi felelőse legyen, akkor még nem nagyon ismertem. De most e jó hét alatt megismerhettem és elmondhatom, hogy nagyon jó döntés volt, amikor őt választottuk. Ő is hasonlóan, mint Gobbi atya, Szűzanya alázatos kis gyermeke. Szíve lángol Égi Édesanyánkért. Szeretne Ő is mindenkit bevinni Mária Szeplőtelen Szívébe. (vagyis elvezetni a Szűzanya Szeplőtelen Szent Szívének való személyes önfelajánlásra). Ő is járja a nagyvilágot, mint Gobbi atya. Én csak egy hétig kísértem, csak egy hétig kellett helyt állnom. Hála Szűzanyának sikerült. Bírtam az iramot. Sok szépben, kegyelemben vettünk részt. Megérte.

De vegyük sorba az eseményeket, benyomásokat, élményeket. Felelősünk szeptember 17-én érkezett meg a Ferihegyi (Budapesti) repülőtérre, délelőtt 10 óra körül. Hárman vártuk a röptéren: Halmágyi Zoltán atya a veszprémi egyházmegyéből, Hegedűs Ágoston úr Kecskemétről és jómagam.

Miskolc

A találkozói örömök után elindultunk Miskolc felé. Jó hosszú út állt előttünk, több mint 200 km a repülőtértől a miskolci Mindszent plébániáig, ahol Palánki Ferenc segédpüspök atya, érseki helynök vendégszeretetét élveztük mind a négyen. Néhány nappal később értesültünk, hogy a Szentszék a püspök atyát kinevezte Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye Püspökének. Szűzanya segítse és imádkozzunk érte, hogy jól bírja vezetni a püspökséget. Rövid ebéd majd egy kis pihenő után indultunk a Szent Anna templomba cönákulumra. Azért nem a Mindszenti templomba tartotta Larroque atya a cönákulumot, mivel ott komoly javítások, restaurálások folytak. A templom környékét felásták és munkások is szép számban dolgoztak.

Szent Anna templom ebben az időben csendesebb volt, alkalmasabb az összeszedettebb imára, elmélyülésre. Többen jöttek papok. Hívek is szép számban gyülekeztek. A házigazda, Szarvas Péter esperesplébános szívélyesen fogadott bennünket. A templomban körülnéztünk és megbeszéltük a részleteket: t.i. hogy hol térdelünk a kitett Oltáriszentség előtt, majd pl. hogy működnek-e a mikrofonok. Az olvasmányok is szóba kerültek. Máshol is ahol lehetett, a Jelenések könyvéből a Napba öltözött Asszonyról szóló részt (Jel 12, 1-6.) választottuk, majd az Evangéliumra Jn 19, 25-27-t vettük („Íme, a te fiad!” „Íme, a te Anyád!”).

(a napi  olvasmány és az Evangélium mellőzésének ilyen esetekben komoly oka van, éspedig az, hogy ismételten ráirányítja a cönákulumon részt vevő, a Máriás Papi Mozgalomhoz tartozó testvérek, hívek figyelmét arra a kiváltságra, amelyet a meghívásunkkal együtt kaptunk, amikor megérintette  a Szűzanya szívünket akár a Kék könyv üzenetei, vagy a cönákulumon és  válaszoltunk, ki-ki sajátságos módon, de elkötelezte magát a Mozgalommal. De ez felelősséggel is jár, mert akinek többet adtak, többről is kell számot adnunk. Nekünk üzenetei által feltárta a Szűzanya, Ő, maga a „Napba öltözött Asszony”, hogy 1917. október 13-án az utolsó  Fatimai jelenés alkalmával, amit az u.n. „Napcsoda” által hitelesített a Mennyei Atya és amelynek 70 000 – hetvenezer ember volt a tanúja, beléptünk az „Apokalipszisbe”, vagyis a „végső időkbe”, és elkezdődött az emberi történelem utolsó szakaszának eseménysorozata – százada -  amelyet végül az Úr Jézus dicsőséges, második eljövetele zár le, ez  egybeesik Szűzanyánk Szeplőtelen Szent Szívének Diadalával. Véget ér az emberiség történelmének Ádám és Éva elbuktatásával elkezdődött Sátán és démonai által uralt  időszaka, beleértve ezt az emberi civilizációt is, a Földdel együtt – vigyázat, mert komoly különbség van a „Noé napjai” „vízözön”,  és a közeljövőben megvalósuló, azaz „tűzözön”  befejezés  között, és elkezdődik Jézus Krisztus dicsőséges, Eucharisztikus  uralkodása, a II. Paradicsom, Új Ég és Új Föld.

Pár héttel a Fatimai „Napba öltözött Asszony” jele után feltűnt a „Nagy Vörös Sárkány” jele is, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által, elkezdődött az ateista, Isten-ellenes polgári világhatalom  borzalmas uralma, keleten, a vad kapitalizmus jóléti anyagiassága, nyugaton. Ahol megvetette lábát, azonnal az egész társadalom ideológiai, ateista átalakításán kezdett dolgozni, minden szinten. Mára már olyan nemzedékeket sikerült kinevelniük, akiknek fogalmuk sincs, hogy már az anyatejjel, egy nagyon téves világnézeti, hamis tudomány és technika uralta,  Sátáni „tápon” neveltettünk, az óvodától az egyetemekig. Sajnos, a katolikus Egyházban is majdnem párhuzamosan elkezdődött az Igaz hit és tanítás „felvizezése”, és ez a folyamat a II. Vatikáni Zsinat utáni reformokkal  felgyorsult, napjainkban már tetőzött, küszöbön az „Egyházszakadás”!  A „modern demokratikus állam” minden apparátusával együtt ennek az ideológiának a megtestesítője és őre, pártállástól függetlenül. Nyugat az érem másik oldala, bizonyíték, az Európai Unió! Sikerült egy Isten nélküli, ember központú társadalmi rendszert kialakítani, világviszonylatban, amelynek nagyon savanyú immár beérett gyümölcsit hamarosan még jobban megízleljük nemsokára. Megengedte ezt is a Mindenható Isten, mégpedig okkal, hogy „feltáruljon a Gonoszság misztériuma”.    Az Irgalmas Isten kegyelmi csodája, hogy ebből a nagymértékben szennyezett környezetben levő kövekből, az igaz  hit által még tudott a Szűzanya Krisztust-követő  fiakat, lányokat  nevelni.  A választ az Evangélium adja meg! És jól jegyezzük meg, az 1989-es kelet-európai változások, fordulat, „csak köpönyegforgatás” volt, az „elvtársakból” „urakká” vedlettek az illetékesek. A Jelenések könyvének 13. fejezete megadja a választ, hogy kik a jelenlegi világ igazi „Urai”, az u.n. „háttérhatalom” valóságosan létező hatalom, amely a bábuik mögött rejtőzködik, világszinten, és készülnek nagyfőnökük, az Antikrisztus bemutatására! A jelek világosan felismerhetőek, azok számára akik látnak, hallanak!).

Örömünkre Palánki Ferenc püspök atya celebrálta a szentmisét. Larroque atya is hasonlóan, mint Gobbi atya, örömmel veszi, ha helybeli püspök vagy segédpüspök is részt vesz a cönákulumon, és bemutatja a szentmisét. Ugyanis Mozgalmunk második kötelezettsége nem más, mint egység a Pápával és a vele egyesült püspöki karral és elöljárókkal. Jézus Krisztus akarata szerint az Egyház hierarchikusan berendezett valóság. Ennél fogva Mozgalmunk csak a katolikus Egyházon belül működhet. Ha nem így tennénk azt hiszem Szűzanya az elsők között tiltakozna.

Nemzetközi felelősünk nagyon buzgón végezte a rózsafüzért. Mindig egy rövid elmélkedést tartott a titokról, majd a Miatyánk, Üdvözlégy első részét ő mondta legtöbbször franciául, mi pedig magyarul a második részt. A következő tizednél meg fordítva: közösem végeztük magyarul, ő meg franciául vagy olaszul és így tovább. Úgy tűnt, mintha csak néhány percig tartott volna a szentolvasó végzése. Ha azt szívből, szemlélődve mondjuk, gyönyörű, távol minden unalomtól. Csak meg kell tanulni jól végezni ezt az imát. Larroque atyától ezt meg lehet tanulni. Vele az ima egyáltalán nem unalmas.

Megható volt kitett Oltáriszentség előtt imádkozni, az Oltáriszentségben jelen levő Jézus előtt elmélkedni. Hisz Jézus  a szentostyában jelen van!

Néhány szó az elmélkedésekről: felelősünk erőteljesen hangsúlyozta Jézus valóságos jelenlétét az Oltáriszentségben. (sajnos nagyon sokan nem hisznek már a valóságos jelenlétben, kezdve az egyes híveken, papok, püspökök sőt bíborosok is elveszítették az igaz hitüket, vagy el sem jutottak az igaz hitre. Még u.n. „lelkiségi mozgalom” is estek bele ebbe a csapdába, elvetették az oltárt, behelyettesítve egy „asztallal”, amelyet körbeülnek, és ülve fogadják az erre az alkalomra, általuk előkészített „kovásztalan kenyeret”, lepény formában, és a bort. A közeljövő eseményei feltárják majd ezt az egyes papok által asszisztált eretnekséget.)

Az Antikrisztusnak az igaz Krisztust kell felváltania az Egyházban. Hol van a mi Húsvétunk az Egyházban? Az Oltáriszentségben! („Az Eucharisztia „az egész keresztény élet forrása és csúcsa”. Az összes szentség, mint minden más egyházi szolgálat és az apostoli tevékenység is, a szent Eucharisztiához tartozik és reá irányul. Az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi Húsvétunk.” KEK 1324.) Tehát a küzdelem most az Oltáriszentség misztériumára összpontosul.

Nyomatékosan kiemelte Egyházunk tanítását, t.i. hogy Jézus az átváltoztatott Ostyában valóságosan jelen van. És nemcsak a szentmise alatt van jelen, hanem a szentmise után is a Tabernákulumban! Sajnos, vannak akik nem hisznek abban, hogy Jézus jelen van az Oltáriszentségben. Nem hiszik, hogy a szentmise alatt Jézus valóságosan közénk jön. Pedig pont erről van szó! Ő nem szimbolikusan van jelen a kenyér és a bor színe alatt, hanem valóságosan! Jézus nem szimbolikus jelenlétéről beszélt az Utolsó Vacsorán, hanem valóságos jelenlétről! Nem azt mondta, hogy ez az Én Testem szimbóluma, hanem hogy: „Ez az Én Testem!” Ez az Én Vérem!”

A Sátánnak nem tetszik a szentmise. Iparkodik háttérbe szorítani az  Oltáriszentségben jelen levő Jézust. Tudja nagyon jól, hogy ott az Úr Jézus van jelen, a Tabernákulumban az átváltoztatott ostyában, Krisztust imádjuk!

Budapest

Másnap délelőtt Budapest felé vettük az irányt. Az autópályán gyorsan haladtunk. Szerencsésen megérkeztünk a Szent István Bazilikába. Egy kicsit forogtunk a Bazilika körül, mire megtaláltuk a parkolóját. Ott már ismerősökkel találkoztunk. Így mindjárt kezdhettük is az előkészületet. Itt Snell György püspök atya koncelebrálta a szentmisét. Előzőleg a Bíboros úr megígérte, hogy ha valami rendkívüli nem történik, Ő fogja a péntek esti szentmisét koncelebrálni a cönákulum alatt. Sajnos, elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni de Snell György püspök atya helyettesítette. Itt is a kitett Oltáriszentség előtt végeztük a rózsafüzért és Larroque atya itt is tartotta az elmélkedést.

A papok, hívek feszülten figyelték szavait. Magam is szinte ittam a szavakat, pedig fordítanom is kellett. Előtte tartottam attól, hogy a gyors fordítással nehézségek támadnak. Kértem is a Szűzanyát, hogy segítsen. Éreztem is a segítségét. Éreztem, hogy Larroque atya mondanivalójára sikerült ráhangolódnom. Szűzanya nem engedte, hogy felsüljek. Nyugodtan bevallhatom, hogy ez nem az én érdemem. Collevalenzá-ban, a nemzetközi nagy találkozón sokkal nehezebben fordítottam. Többször el is veszítettem egyes előadók gondolatmenetét. De itt nem ez történt. Micsoda ez, he nem a Szűzanya működése.

Amikor Larroque atya megírta, hogy jön Magyarországra, és hogy Vajdaságba is ellátogat, az egész nem is volt ilyen világos. Azonnal jelentkeztek a nehézségek: hol találunk helyet, melyik városokban, templomokban? Hol lesz az elszállásolás? Több helyen próbálkoztam, próbálkoztunk fordítókat keresni, ugyanis most nem csak kísérnem és fordítanom kellett, mint Gobbi atya idejében, hanem országos felelősként is rendezni kellett egyéb ügyeket.

Felelősünk gyakran kiemelte a szentmise áldozati dimenzióját. Nem arról van szó, hogy emberi dimenzió nem lenne jelen. Igenis, a szentmise a hívek találkozója, testvéri együttlét, testvéri közösség is. De a szentmisének van egy másik dimenziója: vagyis az áldozati rész. Minden szentmisében Jézus keresztáldozata misztikusan jelenné válik. Ez vér nélküli, de akkor is Áldozat. A kálváriai áldozat jelenné válik.

Kecskemét

Egy kis „agapé” után Kecskemétnek vettük az irányt. Fáradtak voltunk, de teli élményekkel, kegyelmekkel. Előttem mind inkább kiviláglott, hogy a mostani felelősünk is rendelkezik „karizmákkal”. Bátran hirdeti Szűzanya üzeneteit, figyelmeztetéseit. Nagyon is benne van Mozgalmunk lelkületében. Jól érti a mai elvilágosodást, a nagy hittagadást! Nem beszél mellé, hanem a lényegre tapint. Nem „magasröptű, mélyszántású”  elméleteket hirdet, hanem nagyon is egyszerűeket. Még a kis emberek is megérthetik, ha nyitottak. Biztosan  ő is a Szűzanya kiválasztottja. Útközben elmondtunk egy rózsafüzért és utána beszélgettünk. Imáiból, beszédeiből tükröződött Szűzanya kicsi gyermeke, aki a hivatala által nem fölényes, hanem alázatos. De nem ijed meg kimondani az igazságot, ha annak az ideje eljön. Azonban tud csendben maradni is, ha a hallgatásnak az ideje van. (és most még úgy tűnik, hogy számukra az van. Talán majd csak az utolsó, harmadik  húr elpattanásakor fognak állást foglalni, a MPM papjai, amikor Ferenc ellenpápa az „Egy-világvallás” érdekében a szentmise és az Oltáriszentség átkozmetikázását fogja szorgalmazni? Vagy amikor sikerülni fog Szentatyánk, XVI. Benedek pápánknak elmenekülnie a Szent Márta-ház „börtönéből”? Meglátjuk, hamarosan!)

Este jóval 10 után érkeztünk meg a Főtemplom plébániájához. Jenei Gábor atya kitartóan várt. Kedvesen fogadott. A  plébánián leparkoltunk. Halmágyi Zoltán atya a plébánián maradt, Larroque atyát és engem az esperesplébános elkísért a közeli épületbe, ahol a mi szállásunkat előkészítették. Guszti bácsi, mivel Kecskeméti, hazament erre az éjszakára. Nagyon jól aludtam. Nem kellett ringatni, ugyanis elfárad az ember. De ez örömteli fáradtság volt. Másnap bőséges reggelivel várt Jenei Gábor esperes plébános. Majd készülődtünk a cönákulumra. A hívek szépen jöttek. Környékről és más településekről is, távolabbi városokból is érkeztek különböző járművekkel. Többeket ismertem már más cönákulumokról, az évi leányyfalusi lelkigyakorlatról stb. Nagy volt a lelkesedés, figyelem. Tudtak szívből imádkozni. Nem is csoda, hisz hosszú éveken keresztül tartanak cönákulumokat városszerte és Kecskeméten kívül is, Balázs atya helyi felelős segítségével.

A cönákulumot itt is szentmisével összekötve végeztük. A szentmise előtt a papok ajánlották fel önmagukat a Szűzanyának, a prédikáció után a hívek is. Utána rövid ebéd következett, mivel sietnünk kellett Szegedre, pontosabban a Szőregi templomba, mivel ott délután 4-kor kezdődött a cönákulum. Fél négyre érkeztünk meg. Mindjárt előkészültünk a cönákulumra és már itt is volt az idő a kezdésre. Nagy Róbert atya szeretettel fogadott. Szombat volt. Ilyenkor a papok a plébániákon igen foglaltak. Megtartottuk a cönákulumot, ahogy illik. Itt is a cönákulumi hangulat hamarosan érezhető lett. Szűzanya gyermekei gyorsan egymásra találnak. Róbert atya testvéri fogadtatásban részesített bennünket.

Délvidék (Vajdaság)

Ezek után irány Vajdaság. A Szőregi plébánia igen közel van Törökkanizsához, a plébániámhoz. A Gyálai határátkelőnél mindössze 26 km. kocsival gyerekjáték lett volna. Csak az volt a baj, hogy a határt este hétkor lezárták. Az eredeti terv szerint a Röszkei nagy határátkelőnél akartunk átkelni, de a menekülthullám miatt pont azokban a napokban ezt a határátkelőt teljesen lezárták. Mit csináljunk? A Szabadkai (Kelebia) nyitva volt. Hát kerülővel, Szabadkán keresztül jöttünk. Ez pedig jóval több, mint 26 km. a többszöröse. De a következő megálló most már Törökkanizsa. A terv szerint ott kellett éjszakázni. Oda is értünk kicsivel éjfél előtt. Mivel itt már házigazda is voltam, könnyen feltaláltam magam. Larroque atya is fáradt volt. De akkor már „itthon” voltunk. Itt három éjszaka volt megbeszélve. Hamarosan pihenőre is tértünk. Jól is esett.

Óbecse

Másnap egy kicsit kipihenhettük magunkat. Nekem mint házigazdának, 9-kor miséznem kellett. Felelősünk addig pihent, illetve az e-mail-jeit rendezte. Délután 4-kor indultunk Óbecsére cönákulumot tartani. Rendben oda is értünk hárman: Larroque atya, Guszti bácsi és jómagam. Zoltán atya hétvégére visszament a plébániáira. Óbecsén már várták Larroque atyát. Tömegesen jöttek a hívek, a helybéliek, környékbeliek és Délvidék különböző helységeiből. Jócskán sikerült összegyűlnünk a Szent Antal templomban. A hangulat számomra nagyon otthonos volt, hisz majdnem minden évben tartunk ott cönákulumot, csak azzal a különbséggel, és ünnepélyességgel, hogy most a nemzetközi felelősünk jött el. Mindjárt látszott, hogy a jelenlévők többségének nagyon is ismerős a cönákulum, hisz a jelenlévők nagy része rendszerint részt vesz rajta. Szűzanya újra megmutatta, hogy Mozgalmunknak van jövője, hiszen elsősorban az Ő Mozgalma. Ő a Vezetője. Ez most is látszott, és látszani is fog.

A szentmisét Németh László nagybecskereki Püspök atya koncelebrálta jó tíz pappal. Szép volt, hogy ennyien összegyűltünk papok és hívek. Ebben a bizonytalan időben nagy szükség van Máriára, az Ő Szeplőtelen Szívének a diadalára.

Törökkanizsa

Másnap Törökkanizsán délután 5-kor tartotta Larroque atya a cönákulumot. Jól esett, hogy ezen a napon nem kellett sehova sem utaznunk. Egy kicsit lazíthattunk napközben, az ügyes-bajos problémáinkat intézhettük. Délutánra szépen érkeztek a zarándokok, helybéliek. Az ülőhelyek hamarosan megteltek. Lelkesen készültünk. Itt már szinte minden jelenlévőt ismertem: az itthoniakat és a vendégek nagy részét. Nem is csoda, a jó része jár cönákulumokra, a havi találkozókra is. Ennél fogva érezhető is volt ez a légkör. Papok is jöttek szép számban.

Nemzetközi felelősünk hangsúlyozta a szentmise elleni támadásokat. „elfogadva a protestáns tanítást, azt mondják majd, hogy a szentmise nem áldozat, csupán a szent vacsora, vagyis annak emléke, amit Jézus az utolsó vacsorán végbevitt. (1992. 12. 31.)  Vagyis arról van szó, hogy a Gonosz ma az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus ellen indít összpontosított támadást. Iparkodik háttérbe szorítani a szentmise áldozati részét, lefokozva azt, „csak” testvéri együttlétre, mintha az „csak” emlékezet lenne az Utolsó Vacsorára, megfosztva azt az áldozati résztől. Idézte Szent II. János Pál Pápától az ismert mondást: „az Eucharisztia túlságosan nagy ajándék ahhoz, hogy megengedhetne leszűkített és kétértelmű értelmezéseket”. (Ecclesia de Eucharistia 10).

Pécs

Másnap, szeptember 22-én kedden felülkerekedtünk és elindultunk Pécsre. Hosszú út várt ránk. Több mint 200 km. de mi ez nekünk? Megtettük. Pécset H. Zoltán atya is csatlakozott hozzánk. Havasboldogasszony kegytemplomban tartotta Larroque atya  a cönákulumot. Itt is találkoztam ismerősökkel, sőt néhány régi ismerőssel is. Mária kegyhelyein, de a cönákulumokon is érezhető Mária gyermekeinek az összetartása. Máris egyesíti a gyermekeit. Nagyon is átéreztük, hogy Máriában testvérek vagyunk, hiszen Ő mindannyiunk Égi Édesanyja. Milyen jó, hogy van Égi Édesanyánk, aki még a legtávolabbiakkal is össze tud kötni. Mágez Róbert atya, püspöki szertartó, jegyző kedvesen fogadott. Itt Guszti bácsi elvált tőlünk. Sokat segített, tevékenykedett, hogy minden gördülékenyen menjen. Másnap reggel korán kellett indulnunk, mert délelőtt 10-kor Alsópáhokon kellett kezdeni a cönákulumot. Reggelit sietve fogyasztottuk el. Salamonné Anna helybéli felelősünk kitett magáért. A reggeli bőséges volt.

Alsópáhok

Még időben megérkeztünk Alsópáhokra. Kovács János atya és hívei lelkesen készülődtek erre a napra, 15-en voltunk papok és a hívek is szép számban jelentek meg. Itt is látszott, hogy rendszerességgel tartanak cönákulumot. Itt is többet ismertem, ugyanis majdnem minden évben sikerül eljutnom hozzájuk is. Ők is buzgón  imádkoztak. Figyelmesen hallgatták felelősünket. A főcelebráns Nagy Károly atya volt. Sajnos az érsek úr elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, de Károly atya lett a főcelebráns. Az ebédre felmerült a lehetőség, hogy Larroque atya 2017-ben eljönne papoknak lelkigyakorlatot tartani. Többen örömmel fogadták (az ötletet). Adja a Szűzanya, , hogy ez sikerüljön. Szűzanyával sokkal könnyebb a nehéz keresztet hordozni. Ő mindig megvigasztal és kegyelmeket esd ki számunkra Szent Fiánál.

Egyéb

Még délután elutaztunk Szombathelyre, ugyanis Larroque atya szerzetesrendjének a védőszentje Szent Márton, és szerette volna látni Szent Márton szülőföldjét. Megnéztük a Szent Márton templomot. És amit róla ott feljegyeztek. Másnap az atya indult Szlovákiába. Pozsonyig kísértük. Ott utjaink elváltak. Szűzanya segítse nemzetközi felelősünket, hogy minél több lelket vezessen a Szűzanyához. Valóban ő is hasonlóan járja a nagyvilágot, mint Gobbi atya. Szlovákia után Spanyolországba ment, majd Távol-Keletre. (Fülöpszigetek, Japánba, Dél-Korea stb.) Nem unalmas az élete, de igen nehéz, azonban ahogy ő is mondja, Mária mindig megsegíti. Segítse is, és óvja is, mert nagyon nagy szükség van ilyen papokra, Szűzanya szeretett fiaira.

Sóti János SJ

(Forrás: www.mpm-hu.org/hirek/aktualitasok )

Ismételten felhívom a tisztelt Olvasókat, hogy a zárójeles, dőlt betűs részek a saját személyes kiegészítéseim. Bizonyára többen vagyunk, akik a Máriás Papi Mozgalom hivatalos vezetőségétől többet várunk, világosabb, határozottabb állásfoglalást  egyrészt az Egyház hiteles tanításával kapcsolatosan, másrészt a „tévedéseket tanítók és terjesztők” leleplezése terén. Nem elitélésükről van szó, ez az Úrra tartozik, a pap-testvér megintése, figyelmeztetése, hogy megmenekülhessen a lelke a Gonosz karmai közül.  Továbbá a második, dicsőséges eljövetel  eseménysorozatokkal kapcsolatos álláspontjukat, beleértve – a legkényesebb témát - az immár majdnem hároméves „két Pápa, két trón?” dilemmát. Vajon az a „valóság” amit velünk le akarnak nyeletni, az egyházi szabadkőművesek, karöltve a szabadkőműves páholyokkal, avagy a „hivatalos” illetékes elöljárók nem tanultak a történelmi múlt eseményeiből, tévedéseiből? Annyit mi is felismertünk, hogy az Egyházszakadás „elkerülhetetlen”, elsősorban azok fogunk elhatárolódni a Hamis Prófétától – Ferenc ellenpápától – akik tovább nem tűrjük azt a gyalázatot amit az Egyház Misztikus Testének okozott, eddigi tevékenysége, zavaros, kétértelmű megnyilatkozásai által, legfőképpen Szentatyánknak XVI. Benedek emeritus Pápánknak, aki most már a nyilvánvaló jelek által nyert igazolást, hogy az utolsó igaz pápa! Ha bábuként engedelmeskedett volna  azoknak az egyházi szabadkőműves erőknek, amelyeknek Ferenc ellenpápa, „Nagy Mester”, mert megérdemli ezt a „megtisztelő címet”, nem kerül sor a lemondatására. Számunkra a „pohár betelt”!

Az Igazság Könyvében ki van fejtve az Egyházszakadás:

„Az I. szakasz akkor lesz, amikor azok, akik valóban ismernek Engem és megértik a Szent Evangéliumok Igazságát, arra a következtetésre fognak jutni, hogy nem tudnak hazugságokat elfogadni az Én Nevemben!

A II. Szakaszra akkor kerül sor, amikor az emberektől megtagadják a szentségeket abban a formában, ahogy annak lennie kellene.

A III. Szakasz akkor lesz, amikor Egyházamat megszentségtelenítik, és ez akkor lesz, amikor felszentelt szolgáim végre megértik a Jelenések Könyvében foglalt Igazságot”. (2013. 10. 20. MDM üzenetei).

Mi hisszük és valljuk, sőt „nyíltan” beismerjük, hogy egységben voltunk, maradtunk és vagyunk Krisztus Urunk Földi Helytartójával, XVI, Benedek emeritus Pápánkkal, az utolsó Igaz Pápával, aki a Hithű Katolikus Egyház még élő Feje! Igaz, hogy szívünkre hatalmas teherként nehezedik azon megtévedt főpásztorok, pásztorok, papok, teológusok vaksága, akik kiszolgáltatták magukat a modernizmus  ruhájába  álcázott  kísértő csábításainak. Ó, bárcsak idejében lehullanak szemükről a hályog, legalább a Nagyfigyelmeztetés rendkívüli kegyelmi ajándékának hatására!

Mi is felvesszük, Szent Atyánk, XVI. Benedek pápánk nyomdokain haladva a saját keresztjeinket, minden nap, abban a biztos hitben és reményben, hogy nem vezet semmilyen más út az üdvösségre, csak a Golgotán át, ahol feláldozta Önmagát  a mi Urunk, Jézus Krisztus értünk, hogy örök élettel ajándékozzon meg. Hála és dicsőség a Teljes Szentháromságnak, örökkön örökké. Marana Tha!

U.i. azért bátorkodtam többes számban fogalmazni, mert meggyőződésem, hogy nem vagyok egyedül ebben az  állásfoglalásban, hitvallásban, és így azon testvéreimnek is lelki-, szívbeli- egybecsengése, összhangja mintegy nyalábba fókuszálva a Szűzanyánk Szeplőtelen Szent Szíve által felkínálhassa vigasztalásként legkedvesebb fiának, XVI. Benedek Pápánknak, karácsonyi ajándékként. Áve Mária!

Legkisebb testvéretek, Zakariás Imre

Olvass tovább: http://www.uzenetek.eu/news/beszamolo1/

Isten igenis képes megoldani, sőt, már meg is tette!

Nem gondoltam, hogy ilyen rövid időn belül ismét egy lövöldözésről kell írnom.

Függetlenül attól, hogy ki mit gondol a világ helyzetéről, és az irányról, ami felé tartunk, mindenképpen egy borzalmas problémával állunk szemben. Újra és újra látjuk megtörténni, és amíg bűn és gonoszság van a világon, nem várható, hogy ez abbamaradjon. Na meg ott van az iszlám terrorizmus.

A szóban forgó brutális és szofisztikált terrortámadást egy fiatal pár, Syed Farook és Tashfeen Malik hajtotta végre, akik egy karácsonyi összejövetelen nyitottak tüzet Dél-Kaliforniában. 14 embert lőttek le (azóta az áldozatok száma 21-re emelkedett), sokakat pedig megsebesítettek.

Farook nem olyan régen Szaúdi-Arábiában járt, ahonnan megházasodva tért vissza. Ismerősei „nagyon vallásos” emberként jellemezték. A liberális média órákon át úgy tett, mintha nem lehetne tudni, hogy terrortámadásról van-e szó. A támadók személyazonosságának nyilvánosságra hozatala előtt a CNN idétlenül kerülgette az elkerülhetetlen kérdést. Anderson Cooper kétségbeesetten próbálta emlékeztetni a nézőket, hogy nem feltétlenül „nemzetközi terrorizmusról” van szó. Egyik vendége szerint amerikai állampolgárok tettéről is szó lehet, akiket „tengerentúli” ideológiák fertőztek meg. A műsorvezető egyetértett vele, kihangsúlyozva, hogy ez belföldi terrorizmus is lehet, belföldi indítékokkal. Annyira féltek kiejteni a „muszlim” vagy „iszlám” szavakat, hogy a beszélgetés rövid idő alatt értelmetlen hebegésbe fulladt.

Sok hírcsatorna felvetette, hogy munkahelyi vitáról is szó lehetett, ami éppen a karácsonyi ünnepségen tört ki, hiszen mi sem természetesebb, minthogy valaki a pillanat hevében, hirtelen indulattól vezérelve felkap néhány puskát, egy kis robbanóanyagot, pár csőbombát, kommandós ruhát ölt magára és egy bűntárs segédletével összehangolt támadást hajt végre munkatársai ellen, majd a rendőrség kiérkezése előtt egy fekete dzsippel távozik.

Ma már azt is tudjuk, hogy a pár szomszédai a támadás előtti hetekben furcsa tevékenységet észleltek, de nem akarták jelenti a rendőrségen, attól tartva, hogy rasszista megkülönböztetéssel vádolják majd őket, az pedig nem lett volna politikailag korrekt.

Isten igenis képes megoldani a helyzetet

A liberális média a történtekről szóló első beszámolókkal szinte egy időben elkezdte az imáikat felajánló keresztények kigúnyolását. Sokat elárul egy társadalomról, amikor egy tragédia imák helyett az ima kigúnyolását váltja ki a többségből, vagy legalábbis a leghangosabb médiumokból. Miközben az ijedt áldozatok a támadás helyszínén szekrényekben rejtőzködve SMS-eztek családjuknak, hogy imádkozzanak értük, egyesek az országban azt üzenték nekik válaszként, hogy „b******** meg az imáitokat”.

A New York Daily News csütörtöki számának teljes címoldalát betöltő hatalmas betűkkel hirdette, hogy „Isten nem fogja ezt helyrehozni”, szemrebbenés nélkül gúnyolva Istent, és mindenkit, aki imájával az áldozatok és családjaik mellett állt.

A politikai bal szinte egyöntetűen kijelentette, hogy Isten segítségét kérni nemcsak butaság, hanem egyenesen káros is. Azt mondják, hogy inkább tenni kéne valamit.

Ismét egy nevetségesen értelmetlen kettősség. Mintha az ember nem lenne képes imádkozni és tenni is valamit egyszerre. A különösen koordináltak pedig talán még a tettek közben is képesek imádkozni. Az ima egy folyamatos, állandó és kitartó kommunikáció Istennel. A probléma részben abban állhat, hogy egyesek csak a bajban fordulnak Istenhez és talán akkor is csak a Twitteren ajánlják fel imáikat ahelyett, hogy megállnának, és tényleg imádkoznának. Vajon hány keresztény ereszkedett térdre tegnap, hogy Isten kegyelmét, vigasztalását és igazságát kérje?

Hányan imádkoznak „szüntelenül”?¹ Hányan voltak „állhatatosak az imában?² Hányan keltek fel korán, hogy Jézushoz hasonlóan imádkozzanak?³

Talán ha mindenki, aki hívőnek vallja magát, imádkozna is, nem tartanánk ott, ahol tartunk.

Nem akarom győzködni az ateistákat az ima erejéről, hiszen először el kellene ismerniük, hogy Isten létezik és jelen van életünkben, de a hívőknek nem kéne korlátokat szabni az ima hatalma elé. Dávid a Zsoltárokban azt mondja, hogy „ha az igazak kiáltanak, az ÚR meghallgatja és minden bajukból kimenti őket.”⁴ Jézus pedig arra tanított, hogy, ha kérünk, kapunk.⁵ Lehet, hogy nem úgy vagy nem akkor, ahogy azt mi gondolnánk, de Isten minden imát meghallgat és válaszol rájuk.

Kevés szó van, amit gyakrabban olvashatnánk a Bibliában, mint az „ima”. Az ima önmagában is több áldást hoz. Nemcsak válaszokat eredményez (ahogy nem minden ima kérés, hiszen kifejezhetjük hálánkat vagy egyéb gondolatainkat is), de hitbeli növekedést is jelent.

Az ima működik! Tudom, hogy működik, és ha többet imádkoznánk, jobb emberek lennénk, és ha jobb emberek lennénk, jobb ország lennénk. És igen: a tömeges lövöldözéseket is megakadályozhatnánk, ha többet imádkoznánk. Ez nem azt jelenti, hogy minden lövöldözés megszűnne vagy meghiúsulna, vagy minden rosszat elkerülhetnénk, és még véletlenül sem jelenti azt, hogy akik egy ilyen lövöldözés áldozatául estek azok nem imádkoztak eleget. Éppenséggel az is lehet, hogy a tegnapi lövöldözés áldozatai a hit és az ima óriásai voltak, ha pedig nem, az sem jelenti azt, hogy Isten az ima hiányáért büntetné őket.

Csupán azt jelenti, hogy az ima képes megvédeni és Isten igenis képes megoldani a helyzetet. Sőt! Isten már „meg is oldotta” amikor elküldte a Fiát, hogy meghaljon a bűneinkért és megváltást hozzon az egész világnak. Rendelkezésünkre bocsátotta a teljes és végső megoldást, ami mindenki számára elérhető, aki kéri ezt. Amikor pedig visszatér, eltöröl a szemünkről minden könnyet és nem lesz többé halál⁶ és minden egyszer és mindenkorra megoldódik.

Addig is, míg Jézus visszatér a végső „megoldással”, egyáltalán nem értelmetlen vagy bolondság imádkozni, hogy Isten segítsen megoldani személyes és egyéb gondjainkat, legyenek akármilyen aprók vagy hatalmasak, és megvédjen minket és családunkat a világot érő szörnyű csapásoktól.

Ez nem azt jelenti, hogy mindent pont úgy fog megoldani, ahogyan elképzeltük. Az ima nem egy varázspálca, Isten pedig nem egy szellem a palackban, de az imáinknak igenis van hatása és gyümölcse és azért, mert nem a mindig a mi földi értelmünk szerinti gyümölcsöket hoznak, nem jelenti azt, hogy gyümölcstelenek.

Azt pedig soha se feledjük, hogy Isten már régen megadta a legfontosabb megoldást, Jézust, de tőlünk függ, hogy elfogadjuk az általa mutatott utat. Gonosz és erőszakos tettek akkor történnek, amikor az emberek elutasítják ezt a megoldást és letérnek az Útról. Isten szabad akaratot adott nekünk, hogy eldönthessük kit követünk és mit teszünk, de nem Ő hozza létre ezeket a gonoszságokat és nem Ő kényszeríti azokat, akik ilyet tesznek. Bár elhozta a megoldást, sokan elutasították azt, és amíg ez így van, szörnyű dolgok sajnos megtörténhetnek.

Például ezért is imádkozhatunk. És természetesen közben tehetünk is valamit. Bár egy átlagember önmagában kevésnek tűnik a terrorizmus ellen, megtehetjük, hogy figyelünk, megtehetjük, hogy megvédjük magunkat, és megtaníthatjuk gyerekeinknek, hogy a helyes úton járjanak, hogy a megoldás és ne a probléma részei legyenek és imádkozhatunk is.

Tedd meg, amit tudsz, a többit pedig bízd Istenre!

A világ problémái nem fognak megszűnni, de a téged körülvevő világ kicsit jobb és biztonságosabb lesz.

Adj egy esélyt Istennek!

Forrás: The Balze, Matt Walsh írása alapján

1. 1. Thessalonika 5:17 []
2. Kolossé 4:2 []
3. Márk 1:35 []
4. Zsoltárok 34:17 []
5. Lukács 11:9 []
6. Jelenések 21:4 []

http://idokjelei.hu/2015/12/isten-igenis-kepes-megoldani-sot-mar-meg-is-tette/

Égi Édesanyánk üzenete 2015. december 2-án Medjugorjéból

Medjugorje, 2015. december 2.

„Drága gyermekek, én mindig veletek vagyok, mert Fiam rám bízott benneteket. És nektek, gyermekeim szükségetek van rám, kerestek, hozzám jöttök, és megörvendeztetitek édesanyai szívemet. Szeretlek, és szeretni is foglak benneteket, benneteket, akik szenvedtek, és akik fájdalmaitokat és szenvedéseiteket Fiamnak és nekem ajánljátok fel. Szeretetem keresi minden gyermekem szeretetét, gyermekeim pedig keresik az én szeretetemet. Jézus a szeretet által keresi az egységet Ég és Föld között, a Mennyei Atya és közöttetek gyermekeim, az Ő Egyháza között. Ezért sokat kell imádkozni, imádkozni és szeretni az Egyházat, amelyhez tartoztok. Az Egyház most szenved, és olyan apostolokra van szüksége, akik szeretik az egységet, tanúságtételükkel Isten útját mutatják; olyan apostolokra, akik szívvel megélve az Eucharisztiát nagy dolgokat cselekednek; szüksége van rátok, szeretetem apostolaira. Gyermekeim, az Egyházat kezdettől fogva üldözték és elárulták, de napról napra növekedett. Elpusztíthatatlan, mert Fiam érte adta a szívét – az Eucharisztiát, és feltámadásának fénye ragyogott és ragyogni fog felette. Ezért, ne féljetek. Imádkozzatok pásztoraitokért, hogy legyen erejük és szeretetük az üdvösség hídjaivá lenni. Köszönöm nektek.”

Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal

Bűnbánatra hívom e nemzedéket
 

2015. november 28. 
 

Az IÉI 30. évfordulója! 
 

Leányom, béke! Figyelj! Béke legyen veled! Hirdesd a békét ott, ahol nincs béke, a szeretetet ott, ahol gyűlölet van, az egységet ott, ahol megosztottság van. Ezekben az években kimondhatatlan szeretetemben szüntelenül arra hívtam az egész emberiséget, hogy imádkozzon, bánja meg bűneit, éljen szent életet. Eljöttem, hogy szívükre beszéljek. Fenyegetés nélkül, szeretettel jöttem, a ti nyelvezeteteket használva minden teremtménynek kinyilvánítottam vágyamat, hogy megmentselek gyalázatos tervedtől, nemzedék. Ismét felfedtem előttetek Szent Arcomat, hogy felragyogjon a ti teljes sötétségetekben, hogy szemléljetek engem, és miközben szemléltek, istenségem és teljes dicsőségem kisugárzása visszatükröződjön rajtatok. Ez a bennetek felragyogó fény akkor gyengéden megvilágosítana mindnyájatokat. 

Attól féltem, hogy csak nagyon kevesen fogják elfogadni Szavamat, és igazam lett. A Szavamat, mely minden világosságot és ismeretet felülmúl! Nemzedék, a lelki tudás megnyitja értelmeteket arra, hogy képesek legyetek megérteni a Szentírást és a szavaimat.  De hányan nem értik?  És hányan, még annál is többen, igyekeznek kétségbe vonni Üzeneteimet? Ezek az emberek csak a szemmel látható dolgokat fogadják el, és távol áll tőlük, hogy felismerjék azt, ami isteni… A Szentírás mondja: „A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. Noha a lelki ember mindent megítél, őt nem ítéli meg senki.”[1]

Amikor ezek az emberek meghalnak, és az Életbe vezető útra akarnak lépni, nem fognak látni engem. Bűneik és vétkeik fogják elítélni őket. A félelem angyalaival fogják szembe találni magukat, és leszárad csontjaikról a hús. 

Szívből jövő imáitokra van szükségem. Bűnbánatra hívom e nemzedéket. Az állandó gonosz gondolatok csak bukást hoznak sok nemzet számára, háborúba és az alvilágba sodorják őket. Sok közülük le fog égni, és sok várost és nemzetet ér szerencsétlenség, csapás csapást, szerencsétlenség szerencsétlenséget követ. Ó, nemzedék, ne játssz az életeddel! Hagyd abba a lázadást Szavam ellen!

Ismétlem, tisztítsd meg elmédet és szívedet bűnbánat által! Bánd meg bűneidet patakzó könnyek között! A hitehagyottaknak azonban, akik a kanyargós utakat követik, azzal kell majd szembesülniük, amit elvetettek. 

Most, Vassula, ünnepelj kedvesem, ünnepelj engem, a te Istenedet, mert új szentélyeket alapítottam szeretetben, újjáépítettem azokat a romokat![2] A Szentírásban meg van írva:

„Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve az Istenben. Amikor majd Krisztus, a mi életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek dicsőségesen.”[3]

Kiválasztottalak, felkentelek szent olajommal, hogy szent életet élj, hordozd Szavaimat és add tovább azokat mindenkinek. Mivel hűséges vagyok, megengedtem, hogy rám támaszkodj, hogy elmélyülj bennem, megengedtem, hogy udvaromban járj-kelj, és a Bölcsességtől tanulj. Légy hát ma boldog! Én olyan gyenge, hihetetlenül gyenge eszközöm, nem érted? Nem érted, milyen szenvedélyesen szeretem az ilyen gyengeséget? Nem érted, hogy ez mennyire gyönyörködtet engem? Gyengeséged megragadta hatalmamat és irgalmamat! 

Uram, Te, aki Alkotóm vagy, és aki megnyitottad fülemet, hogy teljesen méltatlanul halljam Tőled ezt a kinyilatkoztatást, és Te, aki oly szívesen fordítottál rám oly sok időt, köszönetet mondok Neked és dicsérlek Téged! És most, hogy ilyen sok év után azt kell látnunk, hogy egyre jobban felemésztődik a világ, rosszabb lett, mint valaha, a Föld mocskosabb lett, mint valaha, mert tönkretette a bűn, most arra várunk, hogy felemeljen minket a Te Kezed. Meddig kell még várnunk, hogy visszatérj hozzánk? 

Ajtótokban állok, ennyire közel! Nemsokára sok nemzetet fogok betölteni Dicsőségem ismeretével, őrszemként fogok állni őrtornyomban, mint egy zászló, és a gőgös nemzetek nem fognak látni engem, de akik szívében megpihenhetek, azok látni fognak engem. Mindenkire ki fogok áradni, és a gőgös szívűek úgy fognak szétszóródni, mint a rémült vadállatok. Sok ország meg fog semmisülni. Vassulám, áldozd nekem az idődet, és örvendeztesd meg szívemet semmiségeddel, mert ma többet fogok kiárasztani Igazságosságomból az emberiségre. És ők hamuban fognak hemperegni. Imádkozz, és bocsáss meg elnyomóidnak, csillapítsd izzó haragomat hitetlenségükkel szemben! A Szeretet mindazokhoz eljön az ő tökéletességében, akik elhatározzák, hogy követik törvényemet, és nekik nem kell félniük az ítélet napján. Azért írtam ezeket az üzeneteket kezed által, hogy e tanúságtétel közelebb vonja hozzám azokat, akik olvassák. E tanúságtétel az Örök Életbe vezet benneteket. Éljetek igaz életet bennem, a ti Istenetekben! Én, Jézus Krisztus, emlékeztetlek benneteket, hogy enyém lesz a végső győzelem. Leányom béke, a Szeretet szeret téged! IC 

---

[1] 1Kor. 2,14-15.

[2] Krisztus azokra a lelkekre gondol, akik el voltak veszve, de az IÉI üzenetek által rátaláltak Jézusra, aki életet adott nekik, miután bűnbánatot tartottak, ami átalakította életüket.

[3] Kol. 3,1-4.

http://ichtys.hu/index.php/108-2015-november-28

Engem úgy ismernek, mint az emberiség Tanítóját

2015.  november 30.
 

Uram! Te vagy lelkünk öröme,

szellemünk boldogsága,

testünk lámpása.

Dicsőség Neked Istenem, mindnyájunk Atyjának! 
 

Ó jöjj! Ne félj, szavaid megörvendeztettek engem. Bár természeted gyenge és tartózkodó, Szívem örvend.  Örömét leli szegénységedben, Vassulám. Minden látomás, melyet neked adtam, minden kinyilatkoztatás, melyet beléd leheltem, Bölcsességemtől származott. Nem bölcsektől vagy értelmes emberek okosságából, hanem az én Szentlelkemtől. 

Csak múljék el ez az év, és meglátod, micsoda nyögést és jajgatást fog learatni ez a nemzedék, és mekkora pánik lesz! Nemzedéked olyan terveket hajt végre, melyek nem az enyémek, ezek bűnt bűnre halmoznak, halálos bűnöket. Írd: 

Ma is leszállok hozzátok, mint Noé napjaiban, hogy figyelmeztessem nemzedéketeket. Amikor a rájuk váró áradásra figyelmeztettem őket, nem hittek nekem. Ma, Vassula, úgy megrendítem a mennyet, mint még soha eddig a történelem folyamán, hogy bűnbánatra figyelmeztessem a nemzeteket, de ez a nemzedék elnyomók fiaitól származik, azoktól, akik elnyomták Figyelmeztetéseimet. Elfolytották Szavaimat, hogy ne tudjanak elterjedni, és ne hallja meg őket senki. A gonoszság zsarnokai! 

Leányom! Mekkora szenvedést okoz nekem azt látni, hogy még milyen sokan mély álmukat alusszák! Kezdettől fogva, a neked adott kinyilatkoztatásom hajnalától, mindenkit arra kértem, hogy forduljon vissza hozzám, és éljen szent életet! Szent életet éljen, szeressen engem, és szeressék egymást. Ez volt az alap üzenetem e nemzedék számára, kezdettől fogva azt hallottad, hogy szeretnetek kell egymást. 

Bizony mondom nektek, ha nem sarjad ki szívetekben a szeretet, élő holttestek vagytok! 

És most Vassula, pihentesd meg fejedet Szívemen, és ne feledd Szavaimat, hogy én, Jézus, aki egykor elhívott téged, most újra hív… újra igent mond neked! Feltétel nélküli szeretettel szeretlek téged. Atyám és én téged választottunk. Eljöttünk hozzád, hogy megmentsünk, és áldásainkkal borítsunk be téged, hogy az erények ösvényére lépj, és otthonra találj bennünk, és mi tebenned. Nézz csak magadba, vesd egybe mindazt a tudást, amit belőlünk merített a lelked, hogy felismerd mindazt a kegyelmet, melyet azért kaptál, mert elfogadtad hívásunkat, és megörökölted Királyságunkat. Egy megtört és gyenge szívre volt szükségünk csupán, hogy beletöltsük útmutatásainkat, és egybekeljünk vele bensőségességünkben… 

Atyám és én a te személyes Tanítód lettünk. Engem úgy ismernek, mint az emberiség Tanítóját.[1] Légy áldott hát, amiért megtanítottam neked a Törvényemet, és amiért átadtam neked a Békénket, ezért ne érezd magad soha elhagyottnak! Szeretetünkben felkentünk téged. Te a mi gyermekünk vagy, aki bennünk növekedett. Megerősítettünk, és örömünket leltük semmiségedben. 

Énekem a jóságról és az igazságról szól. Énekem mindenkié, melyet az örökkévalóságig kell énekelnetek. Mindig örömteli dalokkal jöjj jelenlétembe! Szeretettel koronázz engem, és ne engedd, hogy az ellenség gyökerestől kitépje a belém vetett alapodat! Mindig válaszolok imáidra, és megadom, ami a legjobb neked. Mindig több táplálékot küldök neked, mint amennyit el tudsz fogyasztani! Hívj, amikor csak akarsz, Vassulám! Harminc éve tartó fáradozásodat megjutalmazom majd, és azokét is, akik ugyanezen Igazság ügyén munkálkodtak. A menny nem felejt. Minden számít, amit érdekemben szeretettel tesztek. Nem vagytok egyedül! A Szeretet mindig közel van hozzád… IC

---

[1] Utána hallottam: par excellence, aminek jelentése – mindenekfelett való

http://ichtys.hu/index.php/109-2015-november-30

Európa kapitulációjának kezdete, eltűnnek a keresztek Norvégiában a migránsok miatt

A Norvég Bevándorlási Igazgatóság azt kérte az egyházaktól, hogy a migránsok vallási meggyőződésére tekintettel távolítsák el a kereszteket, valamint a Jézust ábrázoló festményeket.

A Norvég Bevándorlási Igazgatóság 30 ezer menekült elszállásolásán dolgozik. Ehhez pedig segítségül hívta a civil szervezeteket és az egyházakat – írja a norvég The Local. Az egyházi befogadóktól azt is kérte az igazgatóság, hogy a migránsok vallási meggyőződésére tekintettel távolítsák el a kereszteket, a Jézust ábrázoló festményeket és minden egyéb vallási szimbólumot.

A hírportál szerint a “vallásilag semleges” helyek kialakítására vonatkozó felhívásnak szinte minden keresztény felekezet eleget tesz, egyetlen egyház kivételével.
Az Evidence of Faith gyülekezet vezetője, Rune Edvardsen azt nyilatkozta a norvég TV2 riporterének, hogy a központi nagykereszt a helyén marad. Facebook posztjában is megerősítette döntését: mivel a javaslatnak nincs semmi értelme, minden a helyén marad, de a legnagyobb szeretettel várják a menekülteket.

Más keresztény közösségek ugyanakkor üdvözölték a döntést, és helyeslik a keresztény jelképek eltüntetését a migránsokra való tekintettel. A Norvég Missziós Közösség vezetője, Jelte Smith szerint a bevándorlók nem foglalkoznak azzal, milyen jelképek veszik körül őket, mégis eltávolítják a központjukról a szimbólumokat.

A bevándorlási igazgatóság szóvivője szerint ez nem a kereszténység ellen irányul, mivel az összes vallás szimbólumának elrejtését kérik a befogadóktól, egyszerűen csak nem szeretnék megbántani a bevándorlókat.
(atv)

A CSALÁDOK TUDATOS TÖNKRETÉTELE

Vajon…, szerinted…, minden rendben van a mai családokkal hazánkban és a világon?

A válások hatalmas száma, az egyre csökkenő magyar népesség, a csonka családok lelkisérült gyerekei nem azt bizonyítják, hogy a legjobb irányban haladnak a dolgok.

Mi lehet ennek az oka? Miért alakultak így a történések?

Válaszért két dolgot érdemes megvizsgálni. Egyszer az emberek hozzáállását a családalapításhoz. Másodszor pedig azokat a fizikai körülményeket, amiért a család intézménye, a nemzetet felépítő sejtek bajban vannak. Mind a két vonalon tudatos romboló munkát fog találni az, aki mélyebben a dolgok után néz.

I. Kezdjük az első részével, a férfiak és a nők családalapítással kapcsolatos hozzáállásával:

Maga a házasság, a családalapítás, a gyermekvállalás már gondolati szinten meg van mérgezve több irányból is:

Melyek ezek?

1. Szabados élet terjesztése a fiataloknál
2. Emancipációs mozgalmak családromboló hatása, valamint a házasság és az áldott állapot szándékos bemocskolása
3. A másságot erőltető irányzatok tudatos terjesztése
4. A gender ideológia, azaz a gyermekek nemtelenné nevelésének káros hatása
5. A nők hisztériával való uralkodása, valamint a szülök, vagy anyós belekontárkodása a fiatalok életébe
6. Erkölcstelen és istentelen társadalom pusztulásnak indulása

Vizsgáljuk meg akkor részletesebben is ezeket a pontokat!

1. Szabados élet terjesztése a fiataloknál:

Több irányból támadva vannak a fiatalok, aminek az eredménye a családok tönkre menetele, vagy meg sem alakulása. A filmek, a mai szórakozási szokások, az egyetemei és iskolai mocskos bulik, mind káros hatást váltanak ki a társadalomban.

Az éljünk a mának felfogás kicsavart hedonista szemlélete nem túl szerencsés. Eredetileg a helyes értelmezés úgy szólt, hogy élj a mában. A jelen pillanatban minden fölösleges gondolattól és képzelgéstől. Szabadon a múlt bánataitól, emlékeitől és szabadon a jövő sóvárgásaitól és vágyaitól. Ez egy szellemi beavatottságra való ráhangolódást jelentett régen, egy utat a megvilágosodással kapcsoltban. Napjainkra eltorzították és az élet szabados élvezkedésére változtatták ezt a nemes gondolatot sok ember fejében.

Például mit lehet látni a filmekben? A léha életet, a bulizást, a másik nem kihasználását, becsapását. Az ismerkedési szokások elaljasodását. A nők kurvaként, a férfiak pedig striciként való viselkedését láthatják a gyerekek és a kamaszok. Ezek olyan káros viselkedési mintákat hirdetnek és ültetnek el a fiatalokban, amelyeknek hatásaként a társadalom pusztulásnak indul. Az alkalmi kapcsolatok, a csalódások, fájdalmak, sértettségek végül könnyen oda vezetnek, hogy vagy nem is alakulnak családok, vagy ha igen, akkor már alapból egy beteg közeget hoznak benne létre a sérült felek. A baj pedig az, hogy a média ezeket a káros mintákat viccesnek, jó mókának és szórakozásnak állítja be. A különböző valóságsókon, műsorokon, klippeken és filmeken keresztül teszi ezt.

Ha valaki megnéz egy zenei klippet, akkor napjainkban nem tudja eldönteni, hogy zenés pornót néz-e, vagy a pornó film alá van bevágva egy kis dallamocska.

A lányok ezekből tanulják, hogy hogyan öltözködjenek, viselkedjenek és akkor majd sikerük lesz az állati szinten lévő férfiaknál. Egy darabig lehet. Azonban a külső nem minden és a férfiak is felismerik azokat a nőket, akik csak alkalmi kalandokra használhatók, mivel tudják, hogy megbízhatatlanok.

A nők, akik kiraknak mindent a kirakatba, azok leginkább csak az ösztönlény férfiakat fogják vonzani, akik mellett ne lepődjenek meg, hogy csalódniuk kell, mert az ilyenek, csak a külsőségre hajtanak. Külsőség pedig más nőknél is akad, így lehet melletted azokat is kipróbálja. Ami felvet egy újabb problémát, mégpedig azt, hogy a szabados viselkedés ilyen általánosan elfogadottá vált. Mind a nők, mind pedig a férfiak körében.

Ahogy dédapám tanította ezzel kapcsolatban:

Fiúk ne a kocsma előtti csőről válasszatok magatoknak feleséget, mert abból nem lesz jó asszony soha.

Tehát a hölgyek figyelmébe érdemes ajánlani, hogy a kevesebb néha több.

A hollywoodi alkotásokban megfigyelheted, hogy épkézláb családot nem nagyon láthatsz. Inkább csak csonka családok vannak minden filmben. Vagy olyanok, amelyek annyira beteg módon viselkednek, hogy kellően káros hatást fejtenek ki a nézők fejében az ideális családképre. Az anyaságot és a gyermekvárást megszencségtelenítik különböző jelenetekkel, megjegyzésekkel. Az áldott állapot helyett, a terhességet reklámozzák az emberek irányába. Tudat alatt ez is hatást gyakorol egy társadalom gondolkodására és a dolgok megítélésére. Légy figyelmes pár filmnél és meg fogod majd látni. Természetesen más programozást is észrevehetsz majd bennük, mert a rendezőknek adatott egy sablon, hogy nagy általánosságban minden filmben rejtetten milyen üzenet legyen közvetítve.

Az alkoholfogyasztás általánosan elfogadott szokása szintén az állati ösztönök felerősítését hozza létre, aminek következménye a lelkiismeretlen, erkölcstelen viselkedés. Ma már szinte elképzelhetetlen buli berúgás nélkül a fiatalok jelentős részénél. Örülhetünk, ha csak az italig jutnak el és nem a drogokkal pergetik fel a hangulatot. Míg régen azért volt egy bizonyos határ, egy társadalmi korlát, egy keret, amely gátat szabott a züllöttség ilyen mértékű elharapódzásának. Ehhez lenne érdemes visszatérni és a fiatalok számára egy olyan szórakozási formát kitalálni, ahol nem a saját hányásában fekve készítik róluk a barátaik a profilképeket a Facebookra.

Az egyetemeken, főiskolákban a gólyanapokon, a bulikon sokszor maguk a tanárok közreműködésével történik a züllött és szabados életre nevelése a fiatal felnőtteknek. Az ivászat, a drog, az alkalmi kapcsolatok mind károsan hatnak a családalapítás és a gyermekvállalás témakörére. Mind lelkileg, mind fizikailag. Azt viszont érdemes ez mellett elmondani, hogy a felsőoktatási intézmények tudatosan és szándékosan képviselik ezt a züllöttséget. Tisztelet a kivételnek. Mögöttük is áll egy érdekcsoport, melynek a célja a magyar társadalom ilyen módon történő közvetett pusztítása. A diákönkormányzatok között találni azokat a 40 éves egyetemistákat, akik már nem tanulni járnak az iskolákba, hanem szervezni a hülyeséget és a csodálatos alkoholista iszákos szórakozásokat. A gólyaavatókról nem is beszélve, amiken, ha valaki nem illeszkedik be a mocskos kis játékokba, akkor attól kell tartania, hogy lehet végig ki lesz közösítve a „vagány gyerekek” által.

Van az a vicc is, hogy anyád egy erkölcsös asszony, csak ne kérdezd meg az egyetemi éveiről.

És természetesen itt nem szabad kivételt tenni a férfiakkal sem, mert kettőn áll a vásár és ők is ugyan úgy részt vesznek ezekben a dolgokban, amik a társadalom elaljasodásához vezetnek.

A Pepsi sziget és egyéb fesztiválok már szóra sem érdemesek. Ha valaki kimegy rájuk, akkor láthatja, hogy milyen mértékű a züllöttség és a mocskos, szánalmas bulizási szokás. Most már olyat is szerveznek, ahol nyíltan árusítják a drogot az emberek számára.

A gond ott kezdődik, hogy manapság már nagyon nehezen találni olyan rendezvényeket, mint régen mondjuk a bálok voltak, ahol a fiataloknak lehetősége volt egymással kulturált körülmények között megismerkedni és megtalálni a hozzájuk illőt. Természetesen a szülők, gondviselők jelenléte mellett, hogy ne vegyen káros irányt az ifjonti hév.

Hú de maradi gondolkozás mi?! Napjainkra ennek a fordítottja valósult meg, aminek káros következményét a társadalom lenyomatán láthatod. Aztán nehogy visszasírjuk azt a kort, amikor még az emberek igyekeztek mindent a megfelelő mederben tartani, hogy értékes kapcsolatok születhessenek a fiatalok körében az értéktelen, alkalmi, kiégést okozó viszonyok helyett.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy régen a kislányokat már gyermekkortól az anyaságra nevelték a babázással. Kis babákat kaptak, vagy csináltak maguknak, amikről játékosan gondoskodhattak, etethették, babusgathatták. Ezzel is készítve őket a felnőttkori, természetes és szép női szerepre.

Manapság milyen babákkal játszatják a kislányokat? Barbi és Szindi babákkal, amelyeket öltöztetni, sminkelni kell, és már egyáltalán nem az anyaságra irányítja a kicsik figyelmét, hanem a divatra, a nagylánykodásra és olyan dolgokra, amikhez egy 5-10 éves kislánynak semmi köze. Többek között ezért is van az, hogy túl korán lesznek felnőttek a gyerekek és a gyermeki ártatlanság kora véget ér. Korán bele kerülnek a párkapcsolatokba. A felelőtlen viselkedés pedig sok csalódáshoz vezeti el őket. Megfigyelték, hogy azok, akik fiatalon alkalmi kapcsolatoknak éltek, azok a későbbiek során egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritka esetben tudnak normális családot kialakítani.

Szóval így függnek össze ezek a dolgok, hogy korán teszik őket felnőtt témák körébe, és a gyermeki felelőtlenség és a rossz példa miatt káros következményeket váltanak ki.

Az ártatlanság megőrzése azért volt régen fontos a családalapítás megőrzéséig, mert így a fiatalok nem pazarolták el életerejüket, lelkesedésüket alkalmi kapcsolatokra, hanem teljes erővel rugaszkodhattak neki a saját, biztos családjuk éltetéséhez. Így az utódok létrehozására és felnevelésére összpontosíthatták az el nem tékozolt energiáikat.

2. Emancipációs mozgalmak családromboló hatása:

Szóval! Nem arról van itt szó, hogy a nők éljenek elnyomásban, kizsákmányolva, számkivetetten a férfiak világában. Természetesen illessék meg őket ugyan azok a jogok, mint a férfiakat, keressenek ugyan annyit, mint a férfiak, vagy még többet, ha egyedül nevelik a gyerekeiket. Járjanak nyugodtan szavazni a demokrácia néphülyítő választásain. Ne legyenek össze-vissza verve a családjukban, tanuljanak stb.

Hanem arról lenne itt szó, hogy az emancipációs mozgalmakat egy érdekcsoport, egy pénzcsoport támogatta, szervezte, irányította a kezdetektől fogva. Csak úgy, mint napjainkban is. Bizonyos mértékben szükség is volt arra, hogy a nőket kicsit jobban bevonják a társadalmi életbe és ne legyenek oly mértékben elnyomva. Ezek az érdekemberek azonban látták, hogy ezt a nemes eszmét meglovagolva, kihasználva képesek lesznek gazdasági hasznot húzni és társadalmi rombolást végezni a nemek egymásnak uszításából. Végül pedig addig erőltették a dolgokat, hogy átestünk ezzel az egésszel a ló túloldalára. Hasonló példa erre a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje is, amit olyan emberek hangoztattak, akik csak a királyok és uralkodóházakat akarták elsöpörni az elnyomott néprétegek megnyerésén és forradalomra kényszerítésén keresztül. Így szerezték meg a hatalmat maguknak.

A szabadság gondolatiságából napjainkra a szabadosság nemzetromboló hatása jött létre, élen a jogvédőkkel, akik mindent megengednének, még az erkölcstelen dolgokat is. És nem azért, mert annyira emberbarátok, hanem azért mert érdekük fűződik ahhoz, hogy egy társadalmat, mondjuk minél jobban lezüllesszenek, mert annál könnyebben meghódítható, leigázható, kifosztható, irányítható.

Ugyan ez történt az emancipációs mozgalmakkal is, hogy a jóból is megárt a sok.

Mi is volt az igazi célja a háttérerőknek az emancipációval? Óóó nem a nők megsegítése! Az őket a legkevésbé sem érdekli! Hanem többek között az, hogy a nőt kiragadják a családból. Munkába kényszerítsék és így már nem csak a társadalom férfi tagjait adóztathatták, dolgoztathatták meg, hanem a hölgyek fizetéséből és munkájából is hasznot húznak. A fizetéseket úgy alakították, hogy a férfi egyedül már ne tudja eltartani a családját, hanem kelljen mellé a feleség fizetése is. Mi lett ennek a következménye?Az, hogy a nő már nem a családjának szentelte ereje jelentős részét, hanem éltette a „cocializmust” és a gyárat. És a gyerekek? Azok meg felnőttek sokszor, mint a dudva a kertben. Szerencsés esetben a nagyszülők tudják segíteni az unokák felnevelését, de a nyugdíjkorhatár kitolásával sokan nem nyugdíjba, hanem temetőbe mennek, mikor lejár a kötelezően megszabott munkaidejük. Az anya pedig mikor haza ér a munkahelyéről, holt fáradtan, a mindennapi melós problémákkal, veszekedésekkel, akkor már nem lesz annyi ideje, energiája, lelkesedése a családösszetartó szerepére, mint amennyi régebben volt a nőknek, mikor elsődleges feladatuk a család szentségének a megtartása volt. A férfi is haza viszi a gondokat. Míg régen a nő ilyenkor képes volt a férfit megnyugtatni, manapság már nem biztos, hogy lesz erre ideje, ereje a túlszaporodott feladatok és a saját munkahelyi bajai miatt. Régen csak a családjával volt dolga, most már a családja mellé a munkahelyének a feladatai is hozzá adódtak. Így dupla annyit kell dogozniuk, mint előtte. Ennek eredményeként a családi meghitt hangulat elveszik sok esetben, és sokkal könnyebben mondják ki a boldogtalanító elválást.A házasság szentsége is a kommunista időkkel oda lett, mert már az emberek nem Isten előtt tettek fogadalmat, hogy jóban és rosszban kitartanak egymás mellett, hanem a polgármesteri hivatalban egy társasági szerződéssé silányították ezt az egész témakört. Amit fel lehet bontani, meg lehet szüntetni, mert a jogi lehetőségek megvannak rá…

Főleg, hogy divatba hozták a válást, mint lehetőséget és a kapcsolatok megjavítása helyett az emberek számára könnyebb a menny te a francba témakört választani, mint elgondolkozni azon, hogy hogy éljünk békében és szeretetben a nehézségek ellenére is. A házasságok széttörése, csak anyagi és érzelmi kifosztottságot hagynak maguk után, ahol csak az ügyvédek járnak jól az egészből. Így egyenes út vezet a beteg, csonka családok létrejöttéhez és a nemzet pusztításához. Mivel a család az építőköve egy társadalomnak. Ha pedig rossz minőségű anyagot használsz a falazáshoz, akkor ne csodálkozz, ha összeomlik a ház, azaz a haza.

Ahogy egy-két Lux Elvira könyv is említi, hogy a családok melegének megtartása, éltetése fő feladatként leginkább a nőkre hárulna. Azért érdemes ezt kihangsúlyozni, hogy egy hölgy írta a könyveiben, nehogy bárki azt mondhassa, hogy micsoda hímsoviniszta gondolkodás ez az egész. Hát nem az! Hanem az életnek a természetes rendje kellene, hogy legyen!

Egy hölgy véleménye erről a dologról:

„Egyetértek! A nő ki megtartja a család szentségét. Vigyáz rá. Ha például az emberi testet nézem, a nő, aki magában tartja, védelmezi a gyermeket. Sokkal kifinomultabb ösztönei vannak a védekezéshez, túléléshez, (itt hangsúlyoznám a kifinomultabb és nem az erősebb, vagyis nem biztos, hogy egy nő tovább túlélne a vadonban, mint egy férfi… sőt.) Én itt úgy értem, hogy a finom energiák, amelyek szintén lehetnek károsak, egy nő kifinomultabban érzékeli. Például a női megérzések esetében. De! Egy nő, negatív forma. (Örvény=magába szívó=csábító=elcsábítja a férfit (pozitív forma) hogy utódokat nemzhessen. ) Egy nő magában negatív. Egy anya magában a családban apa nélkül lehúzó, örvénylő lesz, negatív lesz. Szüksége van a férfira (Melegség=Nap=Fény=Fényfi), hogy a saját energiáit kiegyenlítse. Ahogy a férfinek is szüksége van a női energiákra. Tehát: Ha a férfi energia nem „öntözi” (húsvéti hagyományunkban szépen látszik) és fordítja fényét felé, nem képes női mivoltát igazán megélni. Tehát egy család megtartásán a férfinak is munkálkodnia kell ily módon. Azzal is egyet értek, hogy a média és a tömegkultusz sajnos elrontja a nőket, lányokat. És sajnos ezen a férfiak sem segítenek. Nem lehet a férfiakat hibáztatni, hogy miért csábult el ha „ez a dolga”, bár önmegtartóztatásra neki is képesnek kell lennie. Én a nőket okolom. Pl. a meztelenség szentségét nem lenne szabad, csak a férj előtt felfedni. Nem lenne szabad mással „ágyba bújniuk, mint a férjük”. Ha a nők ezt a szabályt betartanák, (egymással is jobban járnának), mert akkor nem lennének félre lépések, megcsalások stb. A férfi hiába kopogtatna, ha a nők hátat fordítanának, kénytelen lenne „visszamenni”…. Viszont itt megjegyezném, hogy a nőknek sem egyszerű, mert ha nem „adja oda magát” a férfinak, az megunja és keres más nőt, minthogy feleségül vegye. Ez sem a legszerencsésebb, hogy a férfiak is csapongó életet élnek. Nincs szentsége a dolgoknak és még jobban türelmetlenebbek a férfiak ebben a modern felgyorsult világban, ahol még ingerlik is őket!”

Tisza

3 évig tart a szerelem. Utána pedig csak a szeretet marad, feltéve, ha megmarad. Azért érdemes Istenes életet élni, hogy az Atyától fentről lesugárzó boldogság és szeretet, helyettesítse a családon belül a szerelem elmúlása által okozott hiányérzetet. És így összetartsa a családokat a nehézségek ellenére is, és megóvja nemzetünket a válások okozta romlástól.

De hogy ne csak mindig szidják a zsidókat. A hagyományaikban fent maradt egy jól működő szokás, ami képes talán megőrizni a házasfelek között a kezdeti lángot. A férfinak és a nőnek a menstruáció ideje alatt és az utána következő egy hétben tilos szexuális kapcsolatot létesítenie, csak az ezen kívül eső időszak alatt. Így fel van osztva a hónap egy tevékeny és egy nyugalmi részre. Az passzív idő alatt a felek úgy kiéheznek, hogy újra nagy örömet fog nekik jelenteni az egymásra találás, és így jobban megmarad a kezdeti szikra a házasságukban. Talán ez egy kicsit védelmet jelenthet a gyakori válásokkal szemben.

A férfi a megújító erő, a nő pedig a megtartó. Nem véletlenül áll a feltalálók 99%-a férfiakból. A nők számára is ott lenne a lehetőség, hogy feltaláljanak új dolgokat, de nem olyan a beállítottságuk. Mert az a férfiak feladata, hogy ilyen jellegű megújulást hozzanak létre többnyire. Míg a férfiak a vadabb energiáikkal nem tudják egy család szentségét úgy kialakítani, mint, ahogy a nők a gondoskodásukkal, figyelmükkel képesek létre hozni. És, ha nem a saját dolgukat, a saját helyükön végzik a férfiak és a nők, akkor ez a káosz és zűrzavar lesz, amit napjainkban láthatunk. Mindenki sír, hogy egyre jobban elnőiesednek az urak és egyre jobban elférfiasodnak a hölgyek. Ami valljuk meg őszintén, senki számára nem igazán vonzó irányultság.

Az emancipációs mozgalmak másik nagy problémája, hogy a nemi szerepeket igyekszik felszámolni. Elmosni a nemi határokat a férfiak és a nők között. Olyan irányba mennek el a dolgok, hogy a nők elférfiasodnak, a férfiak pedig elnőiesednek. Ne mondja nekem senki azt, hogy ez így van jól! A nő számára is az a szép, ha egy férfi férfias. A férfi számára is az a szép, ha egy nő igazán nőies. Hiába rakja ki valaki a melleit, vagy az izmait, ha közben a személyisége nő létére férfi, vagy férfi létére női.

Régen az ember tudta, hogy ha nadrágot hord, kaszát kalapál, ki megy a földre szántani, akkor férfinak minősül. Ha szoknyában és kötőben jár, gyerekeket neveli, a család szentségét élteti, akkor ő a nő. Manapság ezek a szerepek eltűntek. Meg sem említem, hogy megszűnőben a nemekre jellemző öltözködési stílus. Mindenki nadrágot, pólót, pulcsit hord.

A nő elkezdet férfi módjára viselkedni és, ha megkérdezzük, akkor már nem az az elsődleges célja, amit a természet törvényei sugallnak, hogy szép családot szeretne, hanem, hogy ezt csinálja, ide megy el dolgozni, ott majd pár év alatt ez lesz, meg az lesz, és talán majd 35 éves korában szeretne is 1db, azaz egy darabgyereket. Mikor már biztos, hogy veszélyeztetett terhes lesz. Holott fiatalon a nők sokkal jobban bírják a gyermekvárás nehézségeit. Mind fizikailag, mind pedig lelkileg. Azonban a karrier fontosabb sokaknak, meg rá is vannak kényszerítve a társadalom ilyen jellegű felépítése miatt.

A baj, hogy az emancipációs mozgalmak elérték azt, hogy már nem az anyaság az elsődleges célja a nők nagy részének, hanem csak másodlagos, vagy harmadlagos fontosságú a számukra. Minél fiatalabb nőket kérdeznek meg erről, annál inkább baljós a felfogás, mivel annál jobban pusztított a propaganda és a torzult társadalmi minta.

Szabályos rettegés kap el sokakat közülük, ha meghallják, hogy szüljenek gyereket. Ők még élni, szórakozni, bulizni akarnak. Csak korlátozná őket a gyerek. Oda lenne a bomba alakjuk. Tönkre tenné az életüket. Holott lehet, hogy pont a gyermekáldás lenne az, ami kivirágoztatná a nőiességét, mert elérheti, hogy ő legyen a Nestle fő fejese, a cég élén nő létére… de még is mit ér el vele? Mit tett? A cukros szeméttel mérgezte a gyerekeket? Egy anya dicsősége sokkal nagyobb, ha értelmes és jóra való családot és gyermekeket hoz létre, nevel fel. Az ő dicsősége generációkon keresztül fog tündökölni. És még azon is túl!

Mindemellett a férfiak felelőtlen, megbízhatatlan, későn érő viselkedése szintén tovább ront a helyzeten.

Az elfojtott anyai ösztön olyan formában tör felszínre a modern kori hölgyek és párkapcsolatok esetében, hogy gyermeket nem vállalnak, de van egy kiskutya, kiscica gyerekpótléknak, akikkel eljátszhatják, hogy mennyire szeretik, és a gondoskodási ösztönt kiélhetik rajta. Dénes próféta erre azt mondta, hogy ezzel csak az a probléma, hogy amikor majd ezek az emberek megöregszenek, akkor majd nem lesz, aki egy teát, vagy egy levest főzzön nekik, mert a jószágok nem igazán alkalmasak erre. Nem azzal van baj, hogy állatot tartanak, hanem azzal, hogy a gyereket elvetik maguktól, és csak kölyökpótléknak használják az ölebeket.

El lehet hanyagolni a gyermekvállalást, családalapítást. Meg lehet élvezni az életet! Egy darabig, amíg tart. Addig a magyarok helyett meg majd csinálnak a cigányok gyerekeket tucat szám.  Csak ők nem biztos, hogy egy értékelhető társadalmat fognak létre hozni. Aztán meg majd az utcára sem lehet kimenni, mert a magyarok által meg nem született fiak és lányok, nem tudják már megtartani a rendes társadalmunkat.

Nagyobb érdem egy rendes ember felnevelése, mint 60 évesen is 30 évest játszani a szarkalábak táncával az arcán. Az emberek fejében az alakult ki az öregkorral kapcsolatban, hogy az megvetendő dolog. Ezért van, hogy még idősebb korban is a fiatalságot majmolják, és nem fogadják el a természet rendjét. Holott az idős kornak is megvan a maga szépsége, és ha jól élt, akkor az unokáknak tovább adhatja a saját bölcsességét, tudását.

Ugyanakkor az igaz a férfiakra is, hogy a léha élet, felelőtlen, előre nem látó gondolkodás, határozatlanság szintén károsan befolyásolja a családok létrejöttét. Nem az van a fiatalok elé vetítve, hogy férfiak és nők legyenek, akik családot alapítanak majd együtt, hanem ilyen semleges identitású élőlények, aztán majd lesz valahogy.

Nem azt mondom, hogy az asszony helye a konyhában van. Hanem azt, hogy dolgozzon, ha akar, vállalkozzon erre- arra, ami érdekli, hogy szabadnak érezhesse magát, de az elsődleges feladata a család megtartása és éltetése legyen. Ehhez természetesen szükség lenne egy megfelelő társadalmi berendezkedésre, amely mondanom sem kell, tudatosan nem létezik, mert nem engedik kialakítani a már előzőleg említett érdekcsoportok, akik uraskodnak a világ felett a pénzeikkel.

Öröm volt látni, hogy napjainkban ezt egyre több nő kezdi megérezni, belátni és megalapították az antifeminista mozgalmukat, amely talán néhány nőt és férfit is elgondolkodtat, hogy az arany középút a megfelelő és nem szabad túlzásokba esni.

3. A másságot erőltető irányzatok tudatos terjesztése:

Na itt egy másik téma, amit az ember félve mer megemlíteni, mert a jogvédők és a liberálisok olyan erővel védik azt az álláspontot, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy kihez vonzódjon, kivel házasodjon, kibe legyen szerelmes, hogy csak na.

Az emancipációs mozgalmakhoz hasonlóan az ilyen szabados gondolkodást képviselő politikai irányzatokat egyáltalán nem az érdekli, hogy a támogatottjaiknak jót akarjanak. Hanem itt is az a céljuk, hogy azokat az eszméket, amelyek rombolóan hatnak a nemzetre és a családokra, azokat minél nagyobb mértékben, minél nagyobb erővel támogassák, hirdessék és terjesszék.

Kezdjük az elején. A homoszexualitás kialakulásának is megvan a maga lelki háttere, kiváltó okai. Leginkább olyan természetellenes közegben jön létre, ahol azonos nemű embereket zárnak össze. Lásd a börtönöket, katonaságokat, ahol huzamosabb ideig nem érintkezhetnek az ellenkező nemmel az egyének, és az elzártság miatt, és a meg nem élt vágyak természetellenes viselkedésre késztetik őket.

Az Új Medicína szemléletű orvoslás is azt tanítja, hogy sokszor azok lesznek homoszexuálisok, akik fiatal korukban el lettek tiltva a szerelmüktől, vagy egy másik nemű társuktól és a szülői parancs olyan mélyen beléjük égett, hogy az felnőtt korban is hatást gyakorol az életükre.

A zsidó közösségeknél is hasonló dolog alakult ki. Ők is szigorúan megszabták, hogy zsidó, csak zsidóval házasodhat. Erre pedig nem mindig volt lehetőség az elszigetelt csoportjaik miatt és vagy rokonnal jöttek össze, vagy a természetellenes parancs és közeg miatt kialakult bennük az a lelki háttér, hogy a saját nemükhöz kezdtek el vonzódni. Főleg, ha fiatalon tetszett volna nekik egy nem zsidó személy, de a családja szigorúan eltiltotta tőle, hogy kapcsolatot létesítsen vele. Aztán ez a lelki és családi minta tudattalanul tovább adódott és ezért találni a zsidók között nagyobb számban homoszexuálisokat, mint más népcsoportoknál. Sok másságot hirdető politikai csoport mögött is ők állnak az embereikkel, pénzeikkel és befolyásukkal. Hasonlóan az emancipációs mozgalmakhoz.

Napjainkban nagy port kavart, hogy Amerikában legalizálták a homoszexuálisok házasságát. Facebookon is rengetegen szivárványos zászlózták a képüket. Ebből is látszott, hogy a globális média érdekében áll terjeszteni ezt a természetellenes eszmét. Ez is a családok elleni munkásság része, mert minél többen lesznek melegek, annál kevesebb lesz a hagyományos családból. Mivel tudni illik a példa ragadós. Lásd az Ókori Rómát, amely a saját fertőjében fuldoklott és össze is omlott. Vagy Szodoma és Gomorra története is egy vallási tanítás az emberek számára, hogy a természetellenes viselkedés nem összeegyeztethető az élettel és a halált és az elmúlást hordozza magában.

A liberális jogvédők pedig nem a homoszexuálisok érdekeiért aggódnak annyira. Hanem azért, hogy minél hatékonyabban pusztulást tudjanak kifejteni mondjuk a magyar társadalomban.

Persze itt érdemes megemlíteni, hogy ez globális, világ szintű tevékenység, mint az emancipációs mozgalmak is.

A másság terjesztésére nagyon jó példa a filmekben megjelenő aranyos, vicces, kedves, édes kis homokos, akit mindenki szeret, mert olyan jó fej.

Az Euro Víziós dalfesztiválok KoncsítaWurstja, aki egy szakállas nő volt, vagy állítólag férfi. A neve is beszélő név volt. Különösebben nem szeretném elemezni. A lényeg, hogy a férfi és a női nemiszerv kifejezéseit illesztették össze a művésznevében, ezzel is utalva alakjára, hogy ő félig férfi, félig nő.Ebből is látható volt, hogy egy propaganda gépezet hozta létre, az emberek és főleg a fiatalok gondolkodásának befolyásolására.

Nem ő volt az első ilyen versenyző, mivel régebben az izraeli származású Dana International, mint transzvesztita, vagy mi, szintén győzött véletlenségből ezen a nemzetközi versenyen. Ezzel is azt hirdetve, hogy a nem természetes a nyerő, a befutó és a győztes. Volt egy Ukrán válogatott is, akik nőnek öltözve dallamos kis zenéjükkel második helyet értek el ezen a vetélkedésen valamelyik évben. Szervezett ez az egész, a dalok kiosztásától kezdve a szavazások befolyásolásáig! Úgyhogy küldjétek csak az sms-eket!

Minél több ilyen természetellenes példával találkoznak az emberek, annál inkább megszokják és elfogadják ezt a jellegű viselkedést és a végén már fel sem tűnik, hogy milyen káros eszmeiség mérgezi a társadalmakat és a családokat. Ezért dobják minél több helyen a népek elé, hogy annál hatékonyabb legyen a terjesztése a másságnak.

Természetesen itt le szeretném szögezni, hogy nem ítélem el a homoszexuális embereket. Nem gyűlölöm őket. Köztük is vannak becsületes, rendes emberek. Vannak, akiknek gyermekkorában különböző fóbiák, lelki betegségek alakultak ki, nekik meg a természetestől eltérő vonzalmaik. Lehet hipnózissal és az okok felkutatásával ők is gyógyíthatók lennének, mint a pókiszonyos, vagy borzalmakat átélt emberek. Feltéve, hogy szeretnének egyáltalán kijavulni.

Sokáig a pszichológia lelki betegségként kezelte a homoszexualitást, csak az utóbbi időkben vették ki onnét a meleg propaganda nyomásának hatására.

Szóval nem elítélni szeretném őket, csak felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a beállítottságnak a terjesztése hosszú távon káros hatást fog kifejteni a társadalomra.

Napjainkban már azért megy a harc, hogy gyermeket is nevelhessenek az azonos nemű házaspárok. A különböző kutatások azt állítják, vagy ámítják, hogy az ilyen családokban nevelkedett gyerekeket nem éri semmiféle káros hatás. Azonban, ha valaki egy kicsit jobban belegondol, akkor nem olyan biztos ez. Volt is erre példa, hogy a leszbikus párnál nevelkedett fiú utálta a férfiakat és ezért önmagát is megtagadta. Ebből kifolyólag nemet szeretne váltani és át akarta magát operáltatni nővé.

Ha te is olyan családban nőnél fel, ahol anyukád undorodik a férfiaktól és a másik anyukád még jobban utálja és gyűlöli őket, akkor könnyen kialakulna benned is egy ilyen képzet, hogy a férfiak rosszak és nem kellenek. Vagy éppen fordítva. Mert ösztönszerű dolog, hogy amitől a szülők undorodnak, attól a gyerek is a családi mintából kifolyólag undorodni fog. Ha pedig ez a másik nem, akkor az már nem biztos, hogy egészséges lelki fejlődést biztosít a gyermekek számára a homoszexuális párok által nevelt családokban.

De a liberális jogvédők mindenáron támogatni akarják a másság terjesztését és azonos szintre emelését a hagyományos kapcsolatokkal. Emberbaráti szeretetből? Á dehogy! Az egész mögött tudatos pusztítás van a hagyományos családképpel kapcsolatban. Ez az igazi célja a nagy jogi szószólók munkásságának.

4. A gender ideológia, azaz a gyermekek nemtelenné nevelésének káros hatása:

A másik zűrös téma pedig a gyermekek nemi hovatartozásának szintén szándékos megmérgezése. Egyes nyugati országokban, már a fiúkat és a lányokat nem a nemük szerint nevelik, hanem úgy vannak vele, hogy majd kitalálják, hogy mik szeretnének lenni.

Gyakorlatilag, ha ép ésszel végiggondoljuk ez már lassan egy tragikomédia, amit a liberális szabadosság terjeszteni igyekszik. A baj, hogy komoly és alattomos szándékkal teszik, így ebből kifolyólag védekeznünk kell ellene!

A férfi akkor szép, ha férfias. A nő akkor szép, ha nőies. Meg kell tanulni a felnőtt korban rá váró szerepeket. Lásd a lányoknál régen ez volt a babázás, házimunkában való segítés, a fiúknál pedig a különböző ház körüli barkácsolás, játékos harcok, földeken való munkák. Na már most, ha a gyerekben nem tudatosul kezdetektől fogva, hogy ha ő majd felnő, akkor nemétől függően férfinak, vagy nőnek kell  lennie, akkor eléggé vakvágányra futhat mind az élete, nagyobb léptékekben pedig az egész társadalom élete és sorsa.

A gender ideológia, azaz a nemtelenné nevelése a gyerekeknek tudatosan van támogatva. Ugyan az az eset, mint az emancipációnál és a másság terjesztésénél is volt.

A különböző divat irányzatok is szándékosan ezeket a kevert nemi jellegeket hirdetik. Ott volt az emo stílus, ahol lányos fiúk zenekart alapítottak, meg a befelé fordulást hirdették.

A fiatal hírességek is, akiket felkarolnak és példaként állítanak a gyerekek elé, azoknál is sokszor megfigyelhető, hogy elsőre nehéz eldönteni nemi hovatartozását. Pont azért rakták a kirakatba, hogy szokja az emberek és főleg a kamaszok szem, tudata a nemek közötti határok elmosását.

Aztán most itt van a páva öltözködési stílus, a swag és yolo gyerekeke tömegei, ahol sokszor a fiúk a passzos kis nadrágjaikban és rózsaszín pulcsijaikban feszítenek. El lett mosva a nemi jelleg sokszor ezeknél az irányzatoknál is. A fiúk lassan lányként, a lányok pedig fiúkként kezdenek el ruházkodni és viselkedni is.

Van egy modern kori versike, ami nagyon jól megfogalmazza ezeket a gondokat:

Nincs már szőke herceg fehér lovon,

Csak páva gyerek volánbuszon!

Tehát érdemes megmaradni annál az ősi bevált szokásnál, hogy a fiút férfinak, a lányt pedig nőnek neveljék a családok. Lehet próbálkozni torz irányokban, de ami nem a természet rendjét követi, az pusztulásra van ítélve. Jó volt olvasni, hogy Bagdi Emőke is hasonlóan nyilatkozott ebben a témában és kiállt a hagyományos nevelési formánál.

5. A nők hisztériával való uralkodása, valamint a szülök, vagy anyós belekontárkodása a fiatalok életébe:

Csupa zűrös téma, de muszáj beszélni róla, ha meg akarjuk érteni az okait a családok napjainkban oly gyakori felbomlásának.

Mint említettem a férfiak elnőiesednek, a nők pedig elférfiasodnak. Ez oda vezet a családokon belül, hogy egyre több nő igyekszik hordani a nadrágot, uralkodni a férjén. A kezdeti bájos időszak után egy makacs, hajthatatlan tevékenység üti fel a házasságokban és a párkapcsolatokban a fejét.

Ismerős? Ha sapka van rajta az a baj, ha nincs rajta sapka az is baj. Talán Belga zenéje, az Az a baj című humoros szám jól összefoglalja ezt a viselkedési szokást.

Magyarán mondva a nők az állandó hisztivel igyekeznek uralmat szerezni a férjük felett. Kétféle dolgot tudnak ezzel elérni. Az egyik esetben a férfinek elege lesz az állandó nyűglődésből és megtörik, bele törődik a kedves párja zsarnok természetébe, és akkor beáll a papucsok táborába. Jó szolga lesz, minden szóra azonnal ugrik, hogy elkerülje az állandó szidalmakat és megrovásokat. Azonban ezzel együtt a hölgy el kezdhet siránkozni, hogy milyen egy tohonya férje van, meg, hogy nincs egy igazi férfi mellette. Semmi férfias nincs benne. Állandóan otthonról eljár, hogy ne kelljen az asszony közelében lenni. Azon pedig már nem gondolkozik el, hogy pont ő tette ilyenné az állandó sárkányos természetével. Siránkozhat, de a nadrágot ő akarta hordani és így létrehozta a szakállas nők táborát. A férjéből meg lett, amit tudott csinálni. Aztán végül vagy megtartja rabszolgának, vagy bele un valamelyik fél és létre jön a már sokat emlegetett válás.

A másik esetben pedig a férfi a megtörés helyett az állandó hisztire szélsőségesen reagál. Eltávolodik a családjától, mert a kezdeti boldog idők az állandó piszkálódások miatt véget értek. Eljár egyre többet a barátokkal kocsmázni, folyton ittasan tér haza, és az alkohol befolyásoló hatása alatt üti-vágja a feleségét, hogy addig se kelljen az állandó hisztériázását hallgatni. A gyerekek a családon belüli erőszakot sérült lelki világgal vészelik át. Nem beszélve arról, hogy a házasságok ebben az esetben is sűrűn véget érnek.

Persze nem mondom, hogy ez a jó megoldás. Nem védem a férfiakat sem, mert kettőn áll a vásár. Ahogy a Mónika Showban mondták, az emberek megérdemlik egymást. Azonban az uraknak is érdemes lenne egy jobban járható utat kitaposni és nem a családi erőszak szélsőségeit létrehozni végső lépésként. Szelíden dominánsnak lenni a folytonos hisztik semlegesítésére. A hölgyeknek pedig el kellene gondolkozni, hogy az állandó kötekedéssel lehet megszerzik az irányítást, de a boldogságukat és a családjuk boldogságát fogják tönkre tenni vele.

Megy a harc a családon belüli hatalomért. Ki-ki a saját eszközeivel vívja. A háborúból pedig nem marad nagyon más csak kín és szenvedés. A végén pedig ott a válás.

Valahogy igyekezni kell az egyességre jutásra. Mint már említettem Lux Elvira egy-két munkásságában megemlíti, hogy a családi nyugalom és béke kialakításában nagyon nagy szerep hárul a nőkre. A nagyobb szerep az övék, ezért elkél a bölcs átgondolása a dolgoknak.

Keleten van egy mondás, hogy jól nézd meg, hogy milyen nőt veszel feleségül, mert olyan lesz a családod szellemisége. Pontosan arra utal ez is, amiről eddig beszéltem.

Szóval a szakállas nők helyett, a nők legyenek gondoskodó nők. A papucs, vagy agresszív férfiak helyett pedig a férfiak a családjukért kiálló igazi férfiak!

A másik gond pedig még ebben a témakörben az anyós virtus. Miért csak az anyósviccek terjedtek el az életben? Az apósokról miért nincsenek viccek?

Azért, mert többnyire a kedves, vagy éppen nem annyira kedves anyuka, nem tud tovább lépni csemetéje gyermekkorától. Az anyai ösztön még akkor is tovább működik, amikor már egyáltalán nem lenne rá szükség. 20 év alatt, míg felnevelte gyermekét teljesen hozzá szokott, hogy ő intézte a dolgait, ő mondta meg neki, hogy mit hogy csináljon, gondoskodott róla. Ennyi idő alatt szokássá vált számára ez az egész. A gond pedig ott kezdődik, mikor a gyermeke életében megjelenik a nagy Ő. Amikor már önálló életet kellene élnie a felnőttkor elérésével, saját lábán megállnia, a társával külön családot alapítania, minden befolyástól függetlenül. Ekkor sokszor az anyák tudatosan, vagy tudattalanul, de tovább is éltetik magukban az anyai ösztönt és nem ismerik fel azt, hogy a gyermekük egy új életkorba lépett át. Ezzel az anyós nagyon megnehezíti mind a saját utódja, mind pedig annak párja életét is. Tisztelet természetesen a kivételeknek.

Sok anyós a családalapítás után is igyekszik bele szólni, megmondani a gyerekének, hogy mit hogy csináljanak a társával, hogy mi a jó nekik, mit szabad, mit nem… stb. Az anyai ösztön nem hajlandó elengedni az oly sok időn át pátyolgatott kicsi fiacskáját, vagy leányzóját és befolyást akar még akkor is gyakorolni, mikor már nem igazán lenne rá szükség. Tapasztalhatják ezt mind a feleségek, mind pedig a férjek. Ezzel pedig nagyon nagy viszályok és családi tragédiák jönnek létre. Ilyenkor anyuka azzal védekezik gyakran, hogy ő csak jót akart. Azonban sokszor nem tudja, hogy a fiataloknak mi igazán jó. Mert nekik a saját életüket kellene élniük, minden erőltetett befolyástól függetlenül, és a saját lábukon megállniuk.

Odáig fajulhat a helyzet, hogy a harmadik megmondó fél annyira tönkre teszi az ifjú pár életét, hogy létre jön a válás, amit már előzőekben pár gondolatban végig vettünk, hogy milyen nagy kárt csinál mind az egyének, mind pedig a társadalom életében.

Érdemes erről a káros hatásról mind az anyósnak, mind pedig az ifjú párnak tudatosnak lenniük. Ha anyukában van egy kis alapvető értelem, jóérzés és belátás, akkor igyekeznie kell visszafogni magát az intrikus viselkedésétől és lelki zsarolásoktól. Valamint a fiatalok is megtanulhatnak közösen, egységbe szerveződve tudatni az anyóssal, hogy nincs szükségük az állandó zűrösen ható befolyásra.

Mivel gyakran, ha két ember összeveszik, a háttérben megtalálhatjuk azt a nevető harmadikat, aki rosszalló megjegyzésével, bujtogatásával, piszkálódásával az egyik embert a másik ellen tüzelte. Ezt csinálja az anyós betegségben szenvedő személy sajnos, és boldogtalanná teszi ezzel mind a saját gyermeke, mind az unokái, mind pedig az egész családja életét. Érdemes elgondolkozni neki azon, hogy megéri-e, hogy a kínlódó, civakodó, szenvedő, lelki sérült emberek boldogtalanul éljék az életüket, az ő idejét múlt anyai ragaszkodásától és befolyásától.

Az ilyen természetű anyósok mellett, ha megmaradt a férje, akkor az már régen meg lett törve, és papucs férjként szintén az anyuka intrikus viselkedését kényszerül támogatni. Nem tud jobbat, mivel a saját személyes akarata már nem tud érvényesülni. Esetleg csak addig, amíg horgászni elugrik, hogy csend legyen körülötte, vagy esetleg elmegy a kocsmába a haverokkal és zsibbadtra issza magát, hogy lenyugodjon a házisárkány okozta feszültségektől.

Anyukának ezért bölcsebb a háttérbe vonulni és csak akkor segíteni, amikor a fiatalok kérik a támogatást.  Az ifjú pár pedig próbáljon szövetségre lépni, megérteni a helyzetet, anyóst is tájékoztatni erről, és ha másképp nem megy, a saját családjuk békéjének érdekében igyekezni a kapcsolatot minimálisra csökkenteni az ilyen károsan befolyásoló személytől.

Jobb a békesség!

6. Erkölcstelen és istentelen társadalom pusztulásnak indulása:

Az előzőekben végig vettük, hogy az erkölcstelen viselkedés milyen káros irányba befolyásolja a társadalmat. A vallási parancsok nagyon le vannak szólva napjainkban. Pedig nem véletlenül tanácsolják az embereknek, hogy ne lopj, ne ölj, ne hazudj, ne paráználkodj, hanem azért, mert tisztában voltak ezzel régen is, hogy ha egy embercsoportnál elterjednek ezek a viselkedési formák, akkor az egyenes út a kultúra és a civilizáció leépüléséhez, majd pedig a pusztulásához.

Ehhez lenne érdemes visszatérni, a sok butító hülyeség helyett, amiket a tv-k, az újságok, az internet, és érdekcsoportok hirdetnek az emberek számára.

Érdemes megjegyezni, hogy a paráznaság pedig nem az, hogy otthon a házastársaddal szeretkeztek, hanem az, ha fűvel fával csinálja valaki a párja mellett. Esetleg azonos neműekkel, állatokkal, gyerekekkel, stb. Ezek a természetellenes szokások egytől egyig, a nemzetet káros következményekkel jutalmazzák meg hosszú távon.

Viszont az Istenbe vetett egészséges, élő hit olyan jó hatással van a társadalomra, amely megakadályozza az erkölcstelenség elterjedését, és így óvja a társadalmat a züllöttség okozta pusztulástól.

A hívő emberek gyakrabban kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak, mint hitetlen társaik. Márpedig egy boldog társadalom boldog életet fog teremteni, míg egy boldogtalan szenvedésbe és pusztulásba löki az azt alkotó egyéneket.

A házastársak, ha hitközösségben élnek egymással, akkor könnyebben megbocsájtják a hibákat, elfogadóbbak a másikkal, hűségesebbek a másikhoz. Ez pedig elengedhetetlenül fontos az egészséges családok meglétéhez, ebből következően pedig az egészséges nemzet létrejöttéhez.

Istenhez térjetek vissza, az Ő segítségét kérjétek a családi és világi gondok közepette. Akkor majd ismét újra a rendes kerékvágásba kerülnek majd a dolgok.

Nézd meg ezt az anyagot ehhez!

II. A családokat tönkretevő anyagi világbeli tevékenységek, történések:

Most pedig jöjjön a második rész. Eddig végig vettük, hogy gondolati síkon hogyan van megmérgezve a családok léte. Mindezek mellett pedig fizikai szinten is vannak károsan befolyásoló tényezők.

Melyek ezek?

1. A családok tudatos anyagi ellehetetlenítése
2. Oktatás idejének kitolása a családalapítás megnehezítésének érdekében – Iskolák liberális gyermeknevelése
3. Fogamzásgátlók elterjesztése
4. Abortusz engedélyezése – Egészségügy szándékos megbénítása

1. A családok tudatos anyagi ellehetetlenítése:

Ez szokott a legnyomósabb érv lenni, hogy azért nem vállalnak több gyereket az emberek, mert anyagi szinten van ellehetetlenítve a nagycsaládos élet. Kevés a pénz, alacsonyak a fizetések, magasak az árak. Nagyon sokan félnek, hogy nem tudnák eltartani a családjukat több családtag esetén. Ez teljesen érthető is és ez mögött szintén egy országromboló érdekcsoport áll, akik tudatosan irányítják erre az útra az eseményeket.

Viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy régen úgy is feltudtak 8-10 gyereket nevelni, hogy csak kettőre volt cipő és nem volt mindegyik szobájában tv. Manapság a szülők abba a hibába esnek, hogy mindent meg akarnak adni a gyereküknek, amit ők nem kaphattak meg gyerekkorukban. Nincs ezzel baj, de figyelni kell arra is, hogy a csemete semmi teljesítménye ne legyen jutalmazva újabbnál-újabb kacatokkal. Tudatos legyen a nevelés, és ha felmutat eredményeket, akkor járjon a jutalom. Ne váljon elkényeztetetté, mert tudja, hogy úgy sem kell segítenie otthon, meg tanulnia az iskolában, mert a szülők úgy is mindent alá raknak akkor is. Valamint nem is kell neki mindent megadni, hogy megtanulja a lemondást, meg hogy ha majd felnő, akkor maga teremthesse meg magának az áhított célokat.

Mint már említettük a nőket a fizetések befolyásolásával szakították ki a családból, az anyai szerepből. Régen egy ember fizetéséből elélt egy család. Napjainkban pedig már két ember keresete is kevés a számlák kiegyenlítéséhez.

Ezen nagyon sokat tudna segíteni az, ha az emberek igyekeznének önellátó életre berendezkedni. Még, ha nem is mindent, de a lehető legtöbb dolgot megtermelni, előállítani maguknak, hogy minél több szolgáltató zsarnokságát kiiktassák az életükből. Régen is így tudtak a nagycsaládok létezni! Nem a panelházban…

tehát igyekezni elérni azt, hogy:

-          saját magunknak megtermeljük az élelmiszer javát egy kertes házban, vagy megművelhető telken. Nyulak, tyúkok tartásával. Keltetőgép vásárlásával. Gyümölcsfák ültetésével és gyümölcsös létrehozásával. Aki így tesz, az olyan, mintha saját pénzt nyomtatna. Főleg a mai árakat figyelembe véve.

-          zöldségek, gyümölcsök tartósítása házilag, hogy ne a bolti mérgekkel kezelteket kelljen fogyasztania a családnak.

-          a fűtésben a gázszolgáltató elhagyásával. Hőtartó kemence, tömegkályha építésével, hirdetési újságokból papírbrikett készítésével. Volt, aki kisebb házak évi fűtését fedezte vele. Sörkollektor alkalmazásával. Gyorsan növő császárfa ültetésével.

-          vízszolgáltatótól való megszabadulással. Egy víztisztító berendezés beszerzésével. Bevizsgált kútvíz használatával.

-          barkácsolás elsajátításával. Nagyon sok drága dolgot akár mi magunk is képesek vagyunk előállítani. Ágykeretet, polcot, asztalt, ólat, kerítést, stb. Csak pár szerszám, faanyag és egy kis szaktudás, amit már az interneten is megtalálhatunk. Idővel megtérülnek ezek a dolgok.

-          satöbbi… gondolkozzon mindenki azon, hogy az életkörülményeiből, lehetőségeiből miket tud kihozni.

A szolgáltatóktól való függés kényelmes, de visszaélnek vele a vezetőik és napjainkban már megnyomorítják az emberek életét a hatalmas összegekkel. Ezért kell önellátásba vonulni minél nagyobb mértékben. Régen a kulák családokat is azért üldözték, mert eltartották magukat a saját földjeiken. A beszolgáltatásokkal, vágási tilalommal, zaklatással, értékes földjeik elvételével kergették be őket a falvakba, városokba, ahol már rákényszerültek pénzhasználatra és a csekkek fizetésére.

Ha önfenntartó módon élnének az emberek, akkor talán bátrabban mernének vállalni több gyermeket és ez idővel elejét venné a népességfogyásnak a nemzetünkben. Aki erre indíttatást érez, az próbáljon erre törekedni.

Sírnak az ország megvezetői a tv-kben, hogy csökken a magyar lélekszám, de közben mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon.

Sokan elmenekültek itthonról külföldre a gazdasági erőszak miatt és nem a kalandvágy hajtotta őket. Rendelkezz be önellátásra és akkor talán a kevéske fizetésből is jobban tudsz boldogulni. Próba, szerencse.

2. Oktatás idejének kitolása a családalapítás megnehezítésének érdekében – Iskolák liberális gyermeknevelése:

Mint már említettem az oktatás tudatos züllesztésével olyan irányzatokra és rossz mintákra nevelik a gyerekeket, amelyek később nem sok jót tartogatnak a számukra. Persze vannak kivételek.

Napjainkra olyan szinten kitolták a fiatalok taníttatását, hogy sokan közülük 25-30 évesen végeznek a tanulmányaikkal és akkor kerülnek ki az életbe és próbálnak létbiztonságot kialakítani, amikor megfelelő esetben már régen családos emberek kellenének, hogy legyenek. Mindemellett az iskolákban nem tanítják a családalapítással, családfenntartással, gondozással kapcsolatos dolgokat. Mindenféle haszontalan vackot bemagoltatnak velük, de az életre nem készítik fel őket és nem a természetes irányba, mondjuk a családvállalás felé terelgetik őket.

Nem az a baj, hogy iskolába járnak az emberek, hanem az, hogy a tananyag jelentős része az életben egyáltalán nem használható, másrészt pedig eltúlzott mennyiségű és lexikális tudás, amit 3 hét múlva úgy is elfelejt. Egész napra lettek besorozva a tanodákba és a túlterhelt fiatalok, inkább kiégnek az oktatás túlzott követelményeitől, mintsem hogy a tudás vonzóvá váljon számukra. Tehát ez az egész tanrendszer jelentős átalakításokra szorulna. Folyton történik benne változtatás, de általában mindig rosszabb lesz, mint volt. S hidd el nekem, hogy ez nem véletlenül, hanem akarattal történik így.

Például a családdal kapcsolatban azt kellene tanulniuk, hogy hogyan legyenek jó szülők, hogyan neveljék, tanítsák gyermeküket, hogyan gondoskodjanak róla. A sorsukban bekövetkező problémákat hogyan kezeljék lelkileg és fizikailag is. Hogyan táplálkozzanak, hogy egészségesek legyenek. És ami talán a legfontosabb, hogy hogyan éljenek Istenbe vetett hittel az élet nehézségeiben. Mert ez az alapja mindennek. E nélkül beteg embereket és végül egy torz társadalmat kapunk, mint, ahogy azt napjainkban is láthatod.

A liberális oktatás pedig teljesen tönkre tett mindent. A gyerekek egyre fegyelmezetlenebbekké válnak és a végén a tanárt hurcolják meg, amiért egy vadállat gyereket kénytelen volt megnevelni. Valamint sok veszélyt is tartogat, mivel a szófogadatlan gyerekek, akik nem hallgatnak a szép szóra, gyakran balesetveszélyes helyzetbe kerülnek és akár súlyosan is megsérülnek. A magatartásbajos fiatalokat berakják a jók közé, aminek az az eredménye, hogy az egész tanórát tönkre teszik a viselkedésükkel. A tanár pedig rájuk se szólhat erélyesebben, mert akkor jön be a szülő, hogy az ő tündéri gyermekét mennyire megbántották.

A liberális aknamunka elérte azt, hogy ne lehessen fegyelmezni, mert kötelességeik nem, csak jogaik vannak a drágáknak és egyből repül a tanár ellen a feljelentés. Valamint még azt, hogy a neveletlen tanulókat elkülönítve nem lehet tartani, hogy ne akadályozzák a rendes gyerekek oktatását. Feltűnően sok a bajos tanulók között a cigány származású. Nyugodtan meg lehet kérdezni akármelyik tanárt. Ez nem fajgyűlölet, ezek csupán a tények. A romákat meg még azért sem lehet elválasztani az osztályoktól, mert az már rasszizmus, nácizmus a liberális, züllesztő propaganda szerint. Így pedig tovább rombolják a csoportok közösségét az otthonról hozott kulturált családi mintával. Na és akkor itt megint tisztelet a kivételnek, mert néha arra is akad példa.

Amikor kikerül egy fegyelmezetlen ember a társadalomba, az nem biztos, hogy megtanult építő jelleggel munkálkodni. Amikor pedig kikerült a nemzetbe tömegesével ilyen rendetlen felnőtt ember, akkor pedig az már kész katasztrófa. Ismét a leépülését támogatja a magyarságnak az ilyen. Ha pedig családot alapít, akkor ezt a viselkedési formát fogják tőlük is eltanulni a gyerekek. Így megy a romboló láncreakció nemzedékről nemzedékre.

3. Fogamzásgátlók elterjesztése

Az irányított szexuális forradalmak bizonyos mértékben segítettek a begyöpösödött gondolkodásán az embereknek, de sokat is romboltak végül a hagyományos családi értékeken.

Nagy pénzekkel támogatták bizonyos gazdasági csoportok azokat a kutatásokat, hogy hogyan tudnák kifejleszteni a fogamzásgátló tablettákat. Nem is annyira a pénzszerzés lelkesítette őket, hanem az, hogy a népességszaporulatot ezzel is csökkenteni tudják.

A különböző fogamzásgátlók, védekezési módszerek megóvják ugyan az embereket a nem kívánt gyermekáldástól és nemi betegségektől, de nem feltétlenül lenne rájuk szükség, ha az emberek felelősségteljes párkapcsolatokban élnének, mint ahogy az régen volt divatban.

Ezek a védekezési módszerek azt is előhozták, hogy felelőtlenül bele ugranak a tömegek alkalmi légyottokba, amikről már előzőekben kifejtettem, hogy a társadalom és a családok létrejöttére milyen károsan hatnak hosszú távon. Ha pedig mégsem működne 100%-osan a gólyagátló, akkor meg egy olyan emberrel maradhat együtt valaki, aki nem biztos, hogy a legideálisabb társa lesz neki. Vagy már arra sem fog emlékezni a buli hevében, hogy ki is volt az apuka és maradhat egyedül a gyerekkel.

Mint, ahogy a viccben is volt:

Kérdezték az anyukát, hogy ki a gyerek apja?

Ő pedig nem tudta, mert akkora buli volt, hogy örült neki, hogy a gyerek nem ugat.

Szóval a fogamzásgátlók is károsan hatnak a családalapításra és a gyermekek születésére. Nem beszélve arról, hogy egyes szerek mennyire károsak a nők szervezete számára. Valamint a majdan születő gyerekekre sem biztos, hogy a legjobb hatással lesz. Még akkor sem, ha anyuka addigra abba hagyta a szedésüket.

Régen rákényszerültek az emberek, hogy megbízható embert keressenek párjuknak, hosszú távon gondolkozva. Mind a társadalmi szabályok miatt, mind pedig a fogamzásgátlók hiányában könnyen beköszönő gyermekáldás végett. Lehet nem tudták úgy kiélni magukat, mint napjainkban, de talán megfelelőbb elvárások és elgondolások alapján alakították ki a házastársi kapcsolatokat. Mert tudták, hogy hosszú távra érdemes tervezniük.

A fogamzásgátlók levették ezt a terhet a tömegek nyakáról, de el is értük azt, hogy a társadalmunk fogyásnak indult. Míg a harmadik világ emberei nem ismerik a természetes mintát romboló eszméket, és fogamzásgátlókat, így ők szaporodnak a legnagyobb mértékben a Földön. Azé a föld, aki tele szüli. Erre jó lenne, ha oda figyelnének a magyarok is. Mert az időleges hedonizmus idővel véget ér, és akkor nem biztos, hogy azok lesznek többségben, akik egy élhető társadalmat fognak működtetni hazánkban.

4. Abortusz engedélyezése – Egészségügy szándékos megbénítása:

Végezetül pedig a legnagyobb tragédiája a magyarságnak az abortusz bevezetése volt 56 után.

Az abortuszok révén gyakorlatilag több magyar embert öltek meg, mint az összes háborúnk során. A saját anyjuk-apjuk végzett velük.

Nem szeretnék ítélkezni. Viszont nem árt, ha az emberek tisztában vannak azzal, hogy amikor egy gyermek megfogan, akkor az már azt jelenti, hogy egy lélek meg szeretne születni. Ha pedig elvetetik a magzatot, az olyan, mint egy gyilkosság. Egy néma sikoly, mert a még meg nem született csecsemő szólni sem tud a szülőkhöz, hogy ne tegyék.

Azért tragikus még ez az egész, mert sokszor az elvetetett gyermekek nem mások, mint a szülők elhunyt hozzátartozói, régi barátai, családtagjai, szerettei, akik szeretnének újjá születni. Például szülők, nagyszülők, régi életek ismerősei. A kereszténységben a feltámadás tana rejti magában az újjászületés fogalmát. Nem a hullák fognak feléledni, hanem a lelkek támadnak fel új testben, egy új élet által, egy anya méhéből egy újjászületés során.

Egy abortusszal pedig pont ezt a folyamatot teszik tönkre a szülők. Nem beszélve arról, hogy milyen káros sorsszerű hatást hívnak be az életükbe, mivel a vétkeinket valahogy jóvá kell mindig tenni. Az abortusz utáni depresszió ezért alakul ki sok nőnél és ezért változik meg gyakran ezeknek a hölgyeknek a szexualitáshoz való hozzáállása.

Magyarországon 6-7 millió gyermeket vetettek el az elmúlt 50-60 évben. Pont ennyi hiányzik a népességből. Bűneink bére a szenvedésünk. A megölt magzatok halála, a nemzet halálát rejti magában hosszú távon, mert csökken a lakosság lélekszáma.

Tehát nem biztos, hogy jól van ez így! Még egyszer mondom, nem szeretnék ítélkezni, de mindenki gondolkozzon el ezeken a dolgokon, de nagyon. Hova fog ez hosszútávon vezetni? Biztos, hogy megéri?

Az egészségügy pedig romokban hever a tudatos pusztító érdekcsoport miatt. Haszontalan, értéktelen, másodlagos dolgokra tízszer, százszor annyit költünk, holott lehet apró töredékéből annak a pénznek az orvoslás, kórházak helyzete rendbe jöhetne hazánkban. A másik az, hogy olyan embereket ültetnek, a kórházak élére, akik havonta milliókat keresnek, közben pedig már arra nincs pénz, hogy rendes kötszert vásároljanak a betegek számára. A fiatal orvosok meg menekülhetnek külföldre, mert 20 évi tanulás után is alacsonyan tartják a béreiket. Ez is a népirtás egy módja. Még, ha nem is közvetlenül, hanem közvetett módon. Nézd csak meg a várólistákat. Mire kivizsgálják a beteget, addigra annyit romlik az állapota, hogy lehet a végén bele hal egy könnyen gyógyítható betegségbe. Így szépen fogy a nyugdíjas, a lakosság létszáma.

Mit lehet tehát tenni, hogy megállítsuk a nemzetünk fogyását és elmúlását?

Érdemes végiggondolni az itt elmondottakat. Megfontolni a tanácsokat és tovább vinni gondolatban, a saját életedre is levetítve, hogy hogyan lenne is jó élni és a magyar nemzetünk társadalmát működtetni, fenntartani.

Tehát tudatosnak lenni a bajról első sorban! Elkerülni a hibákat és a káros hatásokat! Istenes és erkölcsös életet élni, mert az mindennek az alapja! Törekedni a jóra, hogy a világ is jobbá váljon körülöttünk!

Mivel az Istentelen emberek gyakrabban élnek szeretetlenségben, megkeményedett szívvel, és ezt is vetítik maguk köré. Így létre jönnek a beteg családok és a szenvedő társadalom.

Minden magyar családnak érdemes lenne legalább 3 gyereket vállalnia. 2-t a szülők utánpótlására, és minimum 1-et a növekedő lélekszám érdekében. Akkor állna meg a fogyása nemzetünknek.

Régen háborúk után a nyolcas szorzóval állították helyre a magyarságon belül a megfelelő létszámot, de ilyet napjainkban nem is nagyon merek kiejteni a számon a nők és a férfiak számára.

Végezetül pedig a legfontosabb, hogy kérjük Isten segítségét és bölcsességét, hogy túl tudjunk lépni hibáinkon és tévelygéseinken.

Te is kérd hangosan a következőket:

Kérem, hogy az Isten akarata teljesedjen ki a magyarság népességcsökkenésére, a magyar családokra és azok minden jellegű bajaira, problémáira, gondjaira! Kérem az Istent, hogy szabadítsa meg a magyar családokat minden káros hatástól, romboló szellemiségtől, rossz irányzattól, ártó történéstől, hogy újra boldog és gazdag nemzetté tudjunk válni! Kérem, hogy az Isten akarata teljesedjen ki az abortuszokra az egész világon és az általuk kiváltott hatásokra is! Legyen minden, ahogy az Isten szeretné ezen dolgokkal kapcsolatban, a múltban, a jelenben és a jövőben is!

Ámen!

Terjeszd ezt az írást, hogy másokban is tudatosuljanak ezek a problémák. Így majd idővel elindítasz a társadalomban egy javító változást. Mind gondoloti, mind pedig fizikai szinten is!

Terjeszd ezt az írást!

Legyetek jók, ha tudtok, mert minden más hiábavalóság!

fénybenjáró