A Szűzanyánk 2013. március 25-ei üzenete Medjugorjéból

*Medjugorje, 2013. március 25.*

"Drága gyermekek! Ebben a kegyelmi időben arra hívlak benneteket, hogy vegyétek kezetekbe szeretett Fiam, Jézus keresztjét és elmélkedjetek az ő szenvedéséről és haláláról. Szenvedéseteket egyesítsétek az ő szenvedésével és győzni fog a szeretet, mert Ő, aki a szeretet, szeretetből önmagát adta, hogy megmentsen mindnyájatokat. Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok mindaddig, míg szeretet és béke nem uralkodik szívetekben. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra."

Harmadjára is százezrek tüntettek a melegházasság ellen

Százezrek részvételével harmadik alkalommal rendeztek vasárnap tömegtüntetést Párizsban a melegházasságot ellenzők. A tüntetők közül néhányan több helyen áttörték a kordonokat, a rendőrség könnygázzal válaszolt. A szervezők szerint 1,4 millióan, a rendőrség szerint 300 ezren vonultak fel.

A tömeg népszavazás kiírását követelte a homoszexuálisok házasságát engedélyező javaslatról. A történelmi egyházak által támogatott szervezők eredetileg a Champs-Elysées-n szerettek volna tüntetni, de oda nem kaptak engedélyt.

Mintegy 150-200-an megpróbálták több helyen áttörni a rendőrség által felállított kordonokat a Diadalívnél, hogy a Champs-Elysées-n is tüntethessenek. Őket a rendőrök könnygázzal fogadták és erő alkalmazásával eltávolították a turistákkal teli sugárútról. A szervezők hangosbemondókon kérték nyugalomra a rendbontókat és azonnal elhatárolódtak tőlük, a felvonulás mentén pedig az óriáskivetítőkön az volt olvasható: Ne próbáljatok meg randalírozni, mert semmi értelme, veszélyes és törvénytelen!.

A korábbi két, szintén tömegeket megmozgató politikamentes megmozdulás után a harmadik tiltakozó rendezvény már nem egyszerűen a törvénytervezet ellen, hanem egyértelműen a szocialista kormány politikája ellen is állást foglalt olyan feliratokkal például, mint munkát és nem melegházasságot akarunk, vagy elég volt a meleg szélsőségből.

Jean-Francois Copé, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára és több vezető jobboldali politikus arra kérte az ellenzéki szavazókat, hogy vegyenek részt a tüntetésen. Azért vannak itt ilyen sokan, mert az emberek dühösek. Mégpedig amiatt, ahogy a kormány bánt ezzel a megmozdulással. Lekezelte - mondta a politikus a BFM hírtelevízióban. A pártvezető a rendbontásokat Francois Hollande államfő számlájára írta, s azt állította: könnygázzal lefújt családokkal találkozott. Helyszíni tudósítások szerint a rendőrség a békés tüntetők felé is irányított könnygázt annak érdekében, hogy ne hagyják el a menet számára kijelölt helyszínt.

A melegházasság engedélyezése ellen két hónappal ezelőtt rendezett legutóbbi tüntetésen a szervezők szerint 800 ezren, a rendőrség szerint 340 ezren vettek részt. A szervezők most vasárnap 1,4 millió tüntetőről beszéltek, a rendőrség szerint 300 ezren vonultak utcára.

A francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés tíz napig tartó hangos vita után február 11-én már elfogadta a homoszexuálisok házasságát engedélyező törvénytervezetet. A szenátus azonban csak április 4-én kezdi megvitatni a javaslatot, amely arra is lehetőséget teremtene, hogy az azonos nemű párok gyermekeket fogadjanak örökbe. A kormány reményei szerint a tervezetet még a nyári szünet előtt végleg elfogadja a parlament.

Dominique Bertinotti családügyi miniszter a BFM-tévében azt mondta, hogy a törvényt ellenzőknek joguk van tiltakozni, de ez nem fogja megakadályozni a parlamentet a reform elfogadásában.

A Menet mindenkiért elnevezésű felvonulás fő szervezője és szóvivője, a katolikus vallását nyíltan hirdető, médiasztárnak számító, Frigide Barjot néven ismert, éjszakai bárokban fellépő provokatív humorista (eredeti nevén Virginie Télenne) az I-télé hírtelevízióban úgy reagált, hogy még semmi nem dőlt el, s az ellenzők nem adják fel a harcot. A szenátusban két szavazaton múlt az illetékes bizottság támogatása. Franciaország csak most kezd ébredni, ezért felszólítjuk a szenátorokat és a köztársasági elnököt, hogy vonják vissza (a javaslatot) és inkább kérdezzék meg róla a felkelő népet - hangsúlyozta Barjot.

(MTI)

Ha Ferenc nem szereti magát pápának nevezni, akkor nekünk sem kéne
Írta Marielena Montesino de Stuart
(forrás: TheRomanCatholicWorld.com – 2013. március 16.)

FERENC „Róma püspöke” – és az ünnepélyesség eróziója „Társadalmi igazságosságnak” álcázott szocializmus Ferenc úgy döntött, szakít a hagyománnyal. Ezt többek között azzal kezdte, hogy 6.000 újságíró előtt viccelődött pápai névválasztása kapcsán a március 16-án tartott első nemzetközi sajtókonferenciáján. A jelenlévőket meglepte annak a beszélgetésnek a felfedésével, amit a konklávén a mellette ülő bíborosokkal folytatott, és akik egyike a brazíliai Sao Pauolo bíborosa volt – neki közeli jó barátja.      Ferenc nevetve osztotta meg az újságírókkal a konklávén azokat a lehetséges pápai neveket, melyeket egyes bíborosok – néha tréfálkozó stílusban (olaszul „battute”) – neki ajánlgattak. Ezen információ megosztása megtekinthető az alábbi (olasz nyelvű) videón a 20:42 perces jelzésnél: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=IP6qxwSRERk Itt pedig a videó ide vonatkozó szakasza angol felirattal, melynek végén a pápai áldás is látható: http://www.romereports.com/palio/modules.php?name=Flash_Player&op=fp_file&newlang=english&id=2391 Az újságírókkal folytatott eme e kötetlen csevegésével, Ferenc azt az üzenetet küldte a világnak, hogy evilági arculatot kíván adni a szent római katolikus rítusoknak, melyeknek valójában szerinte titokban kellene maradniuk, követve hagyományainkat és a korábbi szertartáskönyvet. Mennyire szörnyen elszomorító ez! Ironikus módon a chicagói George bíboros úgy utalt a konklávéra, hogy az: „egy nagyon vallásos élmény” volt. „Imádkozol és szavazol, imádkozol és szavazol.”      Nos, Ferenc szerint ez inkább így érvényes: „Imádkozol, szavazol és viccelődsz.” Az is feltűnt, hogy Ferenc nem szereti magát pápának nevezni – helyette „Róma püspökének” szereti hívatni magát (ami szintén egy olyan cím, amit Szent Péter utóda visel, de nem az, amit a mindennapokban használnak a pápa személyére vonatkozóan.) Ha Ferenc nem szereti magát pápának nevezni, akkor nekünk sem kéne. Ferenc és az ökumenizmus – avagy „Helló” és „Viszlát” Bergoglio Ferenccé válása pillanatától kezdve újra és újra visszautasította a pápai tradíciókat (pápai öltözet, arany mellkereszt stb.) – azt állítva, hogy ő alázatos. Nos, javaslom, ismerjük meg őt most erről az oldaláról: De előbb ahhoz, hogy megértsük Ferencet, meg kell értenünk ökumenikus hátterét – ami úgy tűnik, sokkal fontosabb számára, mint saját római katolikus hite és hagyománya. Az ökumenizmus a politikai korrektség megfelelője a modernista római katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat óta. Egy nagyon jelentőségteljes körülmény, amit az olvasó észrevehet a fenti videóban, hogy Ferenc teljesen visszautasítja a kereszt jelének használatát. Mindössze egy vérszegény „Helló”-t int, mint amikor egy távoli ismerősével összefut az ember a helyi közértben. Ha Ferenc így folytatja, hamarosan majd egy csomó ember azt válszolja neki: „Viszlát!” Mikor sajtókonferenciáján mondott beszédét befejezte, Ferenc „áldást” osztott – de NEM a formális pápai áldást a kereszt jelével és a Szentháromság invokációjával. Áldása furcsa módon egyszerűen e szavak elmondásából állt: „Megáldlak titeket.” Szükséges megjegyezni, hogy noha egy nemzetközi sajtókonferenciáról volt szó, a pápa részéről megszokott dolog, hogy megfelelő pápai áldást adjon (megerősítve ezzel, hogy Szent Péter utódaként a pápa szent) valahányszor emberek egy csoportjához beszél, különösen, ha katolikusok is jelen vannak.      A videó felvétel vége felé az olvasó láthatja, amint egy sor újságíró és látogató üdvözli őt, (többségük katolikus volt, abból kiindulva, hogy megcsókolták a gyűrűjét), emellett láthat néhány nagyon kötetlen ölelkezést is.      Amikor befejezte az újságírók és látogatók üdvözlését, Ferenc újra mikrofont ragadott, és volt mersze a következő „politikailag korrekt” nyilatkozatot tenni (spanyolul), mintegy azért, ha a közönség esetleg „nem vette volna még üzenetét” az ökumenizmusról: „Mivel közületek sokan nem tartoznak a katolikus Egyházhoz, mások pedig nem-hívők, szívemből, csendben adok rátok áldást, mindegyikőtökre, tiszteletben tartva mindenki egyéni lelkiismeretét, de tudván, hogy mindannyian Isten gyermekei vagytok. Isten áldjon benneteket!” Ferenc viselkedése egyszerűen annak gyümölcse, hogy évek óta utazik az „ökumenikus buszon”, mely Buenos Aires-ben néhány legendás megállót is tett, köztük önjelölt bizarr törzsi vezetőkkel és más egzotikus New Age tartozékokkal közösen tartott vallásközi ceremóniákon. Igazán botrányos viselkedés egy bíborostól és egyházfejedelemtől.      Ferenc arról is ismert, hogy botrányos közeli barátságban és folyamatos „dialógusban” van egy liberális rabbival, aki támogatja a homoszexuális élettársi kapcsolatokat – akit Bergoglio-ként még pápai területen is kitüntetett. [Igen, pápai területen. Magyarázat: Bergoglio bíboros 2012. október 11-én, a vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulóján tiszteletbeli doktori címet adott át Skorka rabbinak Argentína Pápai Katolikus Egyetemén.] Szóval érdekes látni Ferenc két oldalát. A Ferencet, aki viccelődve tárja fel a konklávé titkait, és a Ferencet, aki nagyon „alázatos” és nagyon visszafogott, olyannyira, hogy még egy rendes pápai áldást sem képes adni, nehogy megsértse a nem-hívőket.      Nem meglepő, de mégis nehéz elfogadni, hogy valaki ilyen előélettel, mint az övé, most Péter trónján ül. Ferencnek hívjuk őt, vagy a „Profán”-nak? Olasz nyelvű beszéde közben azt is mondta a jelenlévő újságíróknak (konzervatívoknak, extrém liberálisoknak és mindenkinek e kettő között), hogy „nagyon szereti őket”. Persze mindezt azután, hogy 2012. február 24-én azt nyilatkozta Andrea Torniellinek a Vatican Insider-ben, hogy „az újságírók néha azt kockáztatják, hogy megbetegednek az ürülék evéstől.”      Íme itt a teljes interjú a Vatican Insider-ből. Az olvasó az interjú második oldalának utolsó bekezdésében találja a Bergoglio által használt coprophilia és coprophagia szavakat. http://vaticaninsider.lastampa.it/en/inquiries-and-interviews/detail/articolo/america-latina-latin-america-america-latina-12945/ Emberek, kössétek be a biztonsági öveteket A hagyományhű katolikusokra fog hárulni, hogy megvédelmezzék az Anyaszentegyházat állandó imádság és gyermekeik megfelelő katolikus nevelésének elősegítése által. Ferenc – „Róma püspöke” – olyan hellyé változtathatja a Vatikánt, amit fel sem ismernek majd. Ez tovább fogja erodálni mindazt, ami még megmaradt a II. Vatikánum óta eltelt 50 évnyi, „szociális igazságosság”-nak és „ökumenizmus”-nak álcázott szocialista aktivizmus után. Még olyanok is akadnak, akik az „ortodoxia” függönye mögé rejtőzve kollaborálnak a II. Vatikáni Zsinat programtervével. Szocialista aktivizmus A szocialista aktivizmust (még egyszer: ami az Egyházban „szociális igazságosság”-ként van álcázva) körvonalazó egyik forrás „Az Egyház társadalmi doktrínájának szótára – Társadalomtudomány és Tanítóhivatal”, aminek olvasata olyan, mintha használati utasítása lenne „A 21. század programterve – Fenntartható fejlődés” (Agenda 21) című, nemzetközi szocializmust célzó hatalmas ENSZ programnak, ami a tulajdon és a javak újraelosztását tartalmazza, a környezetről való gondoskodás ürügyén.      „Az Egyház társadalmi doktrínájának szótárát” a II. Vatikáni Zsinatéhoz hasonló, a „szociális igazságosság” szakértői által adott zavaros üzenetek jellemzik, akik egyfelől szocialista kezdeményezéseket támogatnak, másfelől meg azt állítják, hogy védelmezik az emberi életet és az egy férfi és egy nő közti hagyományos házasságot. Minden szocialista kezdeményezés, különösen azok, melyek az ENSZ-től indulnak ki, elgondolásaik középpontjában korlátozásokat tartalmaznak a népességnövekedés terén (abortusz és abortív gyógyszerek révén). Ráadásul az összes szocialista kezdeményezés terveinek szívében benne van a család újrafogalmazása – beleértve a homoszexuális házasság elfogadását. Mint olyan, a II. Vatikáni Zsinat és annak építészei megtervezték saját kimúlásukat – nem csak azért, mert elszakadtak a szent római katolikus tradíciótól, hanem azért is, mert szocialistákkal barátkoznak.      Természetesen, ugyanúgy, mint a tipikus szocialisták, a II. Vatikáni Zsinat építészei és támogatói is állandóan azt állítják, hogy azok, akik az ők exkluzív modernista filozófiai és teológiai köreiken kívül állnak (1,2 milliárd katolikus), egyszerűen nem értenek hozzá, s szükséges megtanulniuk, hogyan kell helyesen „értelmezni” a II. Vatikáni Zsinat „folytonosságát”. Ez az önhittség émelyítő. Egyszerűen nem akarják elismerni, hogy a II. Vatikáni Zsinat zsákutca.      Ha ezek a művelt zsinatos modernisták valóban segíteni akarnák a szegényeket, akkor nem a nemzetközi szocializmust támogatnák, amint azt az Igazságosság és a Béke Pápai Tanácsa által kiadott dokumentum is példázza, mely „A nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszerek reformja felé, a globális közhatalom összefüggésében” címet viseli, s amely „nemzetek feletti hatalom” után kiált, hogy az kezelje a pénzügyi rendszereket.      Eme, a katolikus Egyház által kiadott szocialista átnevelő kézikönyvek fő tervezőinek egyike, Mario Toso püspök, egy szalézi filozófia professzor, akinek elolvastam a könyveit. Az egyikben Toso idézi Soros Györgynek (!) a küszöbön álló gazdasági válságról szóló szavait. Ha ezek a művelt zsinatos modernisták valóban segíteni akarnák a szegényeket, akkor nem töltöttek volna 54 évet gyilkos kommunista diktátorokkal folytatott „párbeszéd”-ben, mint például Fidel Castro-val, aki élvezte a Vatikánból érkező követek sorának manipulálását (így különösen, de nem kizárólag II. János Pál, Tarcisio Bertone és XVI. Benedek esetében), hogy ennek révén újra megerősítse a kubai kommunista „forradalom” jelentőségét, miközben ártatlan kubaiakat üldöznek, kínoznak és végeznek ki, köztük saját családom tagjait.      Nem kellene meglepődnünk, hogy március 12-én, miközben a világ a konklávé döntésére várt, a bíborosi kollégium nagyhatalmú dékánja, Angelo Sodano bíboros szentbeszédében a nemzetközi szocializmus propagálásán szorgoskodott. link: http://romancatholicworld.wordpress.com/2013/03/13/the-cardinals-have-made-their-decision-who-could-it-be-in-the-meantime-here-is-cardinal-sodanos-socialist-promotion-of-the-international-world-order/ A klérus bármely tagja, aki a Vatikánnal teljes összhangban szeretne ténykedni, együtt kell, hogy működjön a II. Vatikáni Zsinat szocialista programjával, így vagy úgy – különben elbocsátják. Ferenc néhány marxista és radikális liberális támogatója Leonardo Boff (Brazília): egy marxista, volt pap és a felszabadítási teológia egyik alapítója. Boff egyike Ferenc (Jorge Mario Begoglio) leglelkesebb támogatóinak. Íme Leonardo Boff kommentárja olaszul: http://leonardoboff.wordpress.com/2013/03/17/il-papa-francesco-chiamato-a-restaurare-la-chiesa/ Hans Küng svájci katolikus pap és radikális teológus, az alábbi linken elérhető interjút adta a kanadai CBC részére, s azt mondta, „túláradt az öröme” Ferenc (Jorge Mario Begoglio) megválasztása miatt. http://www.cbc.ca/thesundayedition/popupaudio.html?clipIds=2345729710 2012. október 5-én a Guardian az alábbi cikket közölte annak kapcsán, hogy Küng a katolikus Egyház elleni lázadásra szólított fel, annak érdekében, hogy elmozdítsák a pápát. Küng úgy tűnik szövetségest lát Ferencben, hogy végre vége legyen a katolikus Egyház „autoritáriánus” uralmának. Küng szakértő teológusként szolgált a II. Vatikáni Zsinat idején. http://www.guardian.co.uk/world/2012/oct/05/catholic-revolution-nazi-dictatorship-pope Az a tény, hogy Hans Küng még mindig „teljes jogú, elismert papként” szaladgálhat, mindent elmond a zsinat utáni római katolikus Egyházban megtalálható radikális elemekről. Nem sokat lehet várni ettől a sajátos „Róma püspöké”-től, Ferenctől (Jorge Mario Bergoglio), kiindulva a katasztrofális és eretnek II. Vatikáni Zsinat programjához való hűségéből, az ökumenikus összejöveteleiből, folytatódó „dialógus”-ából, a homoszexuális kapcsolatokat támogató rabbival való közeli barátságából és annak kitüntetéséből.      És vajon végez-e Ferenc legalább egy gyors takarítást a kúriába beszivárgott pederaszták, gyávák, hazugok és tolvajok között? Vagy majd XVI. Benedek útján járva kármentést végez? Hacsak a II. Vatikáni Zsinatot le nem bontják, és tervezőit katasztrofálisan megbukottaknak nem nyilvánítják, a katolikus újegyház úgy végezheti, hogy az Örök Városban és környékén nyugdíjas „pápák” sora fog kényelmesen éldegélni. Feltéve: 2013. március 25.

---

a HABEMUS PAPAM oldalra     

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Nem az a Küldetésem, hogy egy új Bibliát adjak nektek, mert az nem lehetséges, mivel Atyám Könyve a teljes Igazságot tartalmazza

2013. március 24. vasárnap 18:06

Drága szeretett leányom, amikor azok, akik szeretnek Engem, megkérdezik tőled, hogy mi a Küldetésed célja, a te válaszod ez kell, hogy legyen: a lelketek megmentése. Amikor gúnyosan kinevetnek téged, kigúnyolnak és azt kérdezik, hogy mi adott neked jogot arra, hogy az Isten Szavát hirdesd – a válasz ez: Jézus így tudja megmenteni a lelketeket. Aztán, amikor azok, akik már hirdetik Szent Szavamat és követik Tanításaimat, eretnekséggel vádolnak téged, számukra a következő a válasz: Ti, akik hűségesek vagytok Krisztushoz, nem gondoljátok, hogy Isten Szemében ti is bűnösök vagytok? Ti nem szeretnétek megmenteni a lelketeket?

A bűn mindig ott fog állni köztetek és Isten között. Minden egyes lélekre vonatkozik, beleértve a legmegátalkodottabb bűnösöket és azokat is, akik közületek választott lelkek, hogy sohasem lesznek mentesek a bűntől addig, míg Én újra el nem jövök. Lehet, hogy minden alkalommal megszabadultok bűneitektől, amikor meggyónjátok azokat, de a lelketek csak egy rövid időre tisztul meg.

Soha ne érezzétek azt, hogy nincs szükségetek az Élet Táplálékára. A Fényem Magamhoz vonz most benneteket ezen az oly különleges Küldetésen keresztül. Nagy áldásokban és különleges kegyelmekben részesítelek benneteket, ha válaszoltok Hívásomra, amint Új Királyságom, Új Paradicsomom felé hívlak benneteket.

Lehet, hogy azt gondoljátok, Istennek nem kellett volna egy másik prófétát küldenie, mivelhogy Kereszthalálom után az emberiség megszabadult a Sátán szorításából, és hogy Tanításaimon keresztül megkaptátok az Igazságot, amelyet Atyám Könyve, a Szent Biblia tartalmaz. És valóban, igazatok lenne, de csak erre vonatkozólag. Azonban itt még több minden van, amit tudnotok kell, mivel a próféciák, amelyeket a Jelenések Könyve tartalmaz, nem ismertek számotokra.

Ti csupán csak egy összefoglalót kaptatok meg, és mégis közületek sokan vonakodnak elismerni annak tartalmát. Ti félvállra veszitek a Jelenések Könyvét, és nem is akarjátok azt megérteni.

Nem az a Küldetésem, hogy egy új Bibliát adjak nektek, mert az nem lehetséges, mivel Atyám Könyve a teljes Igazságot tartalmazza.

Az Én feladatom egyrészt az, hogy – egy olyan világban, amely belemerült a pogányságba – az Igazságra emlékeztesselek benneteket, másrészt pedig az a Vágyam, hogy felkészítsem a lelketeket Második Eljövetelem idejére.

Sokan közületek azt mondják, hogy ismernek Engem, de ennek ellenére sokan mégis elhagyták az Igazságot. Sokan nem hisznek a Sátán vagy a Pokol létezésében és éppen ezért a bűnt sem veszik komolyan. A bűn iránti toleranciátoknak köszönhetően súlyos tévedésbe vezettek benneteket. És a legnagyobb megtévesztések csak most következnek szerte a Keresztény Egyházakban, amikor a bűnt félredobják. A megtévesztés tanaiba fognak vezetni benneteket. Ez a gonosznak egy fondorlatos terve, hogy eltávolítson Tőlem benneteket.

Isteni Jelenlétemnek köszönhetően – mivel Testem és Vérem a világ minden Tabernákulumában megtalálható – képesek voltatok a bűnt legyőzni. De most, amikor megvalósul a Szent Eukarisztia eltávolításának terve, tehetetlenek lesztek.

Ezért van az, hogy feltárom az Igazságot arról, ami be fog következni, hogy felkészíthesselek benneteket. Csak azért hívlak most titeket, mert szeretlek benneteket.

Amikor a megtévesztések lelepleződnek, akkor majd megértitek, hogy milyen sokat kell tanulnotok, és hogy a büszkeség mennyire megakadályozott benneteket abban, hogy elfogadjátok Irgalmasságom Kezét, és hogy mennyire semmik vagytok Nélkülem.

Jézusotok

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Isten Anyja: Fiam Testét cafatokra tépték

2013. március 23. vasárnap, 23.45

Gyermekem, sokan nem értik Társmegváltói szerepem. Sőt azt sem tudják, hogy miért van ez így.

Amikor igent mondtam a hívásra, hogy Isten Anyja legyek, én elköteleztem magam az Isten Szövetsége mellett, mely az emberiség Megváltásának érdekében köttetett.

Amikor világra szültem Fiamat, ugyanazt a szeretetet éreztem, melyet bármely anya érezne gyermeke iránt. Ez az ártatlan, gyönyörű kisfiú az én részem, az én testem és vérem volt. Ennek ellenére tudatában voltam annak is, hogy Ő nem csak egy gyermek volt. Lelke, lelkembe költözött, amint megpillantottam Őt. Ő és én egybefonódtunk, melynek során én éreztem minden Érzelmet, Örömet, Fájdalmat és a Szeretetet, mely átjárta Őt. Tisztában voltam Istenségével is, és azzal is, hogy Én csupán az Ő szolgája voltam, habár Ő soha nem éreztette ezt velem.

Kisdedként Isteni Fejét gyakran keblemre hajtotta, és a Szeretet szavait suttogta olyan meghatottan, hogy az eltöltötte Szívemet és úgy éreztem, mintha szívem szétrepedne a boldogságtól. Ő, az én Kisgyermekem volt mindaz, amiért én éltem. Minden érintés hihetetlen gyengédséggel és örömmel töltött el engem. Azok, akik látták Őt, akár csak kisdedként, mind azt mondták, milyen különleges Ő. Átható Tekintete felkavarta lelküket, és sokan nem tudták, miért.

Ez a különleges kötelék, köztem és szeretett Fiam között, felbonthatatlan. Tudtam, hogy én csak azért születtem meg, hogy az Ő Édesanyja lehessek. Ez a szerep volt az egyetlen oka létezésemnek.

És így, én minden Igényét teljesítettem, Ő viszont nagy Szeretettel és Együttérzéssel minden igényemet a Magáé elé helyezte. Kívánságait én – az Ő Édesanyja, az Ő alázatos szolgálója – mindig teljesítettem.

Amikor nem hitték el, hogy Ő az Emberfia, amikor az Igazságot hirdette és úgy cselekedett, ahogy Atyja óhajtotta, keserű könnyeket ontottam. Mennyire megviselt, amikor szemtanúja kellett, hogy legyek Üldöztetésének.

Átéltem az Ő gyötrelmét, nemcsak úgy, ahogy bármely anya tenné, ha látná a gyermekének okozott kínt – az Ő gyötrelme az enyém lett, az enyém pedig az Övé.

Arra kényszerítették Őt, hogy maga előtt összekötözött, kötelekkel a Derekához rögzített kézzel menjen, ami azt jelentette, hogy Ő csak lassan, csoszogva tudott menni. Míg a Kereszt tépett és sebzett Testére volt vetve, fájdalmam oly elviselhetetlen volt, hogy minduntalan elájultam.

Nem csak testi fájdalmam volt; bánatom tőrként járta át Szívemet, és meghasadt belé. A mai napig, Szívem egybefonódik Fiaméval, és így, a Nagyhét folyamán, én Fiammal együtt újra átélem a kínt, a gyötrelmet és az üldöztetést.

Gyermekek, ha elmondanám azt a kegyetlenséget, melyet Fiamra róttak, képtelenek lennétek felfogni, oly kíméletlen volt az ostorozás. Fiam Testét cafatokra tépték.

Sose felejtsétek el, hogy Ő az Emberfia volt, aki azért küldetett, hogy megváltson minden lelket a földön, köztük azokat is, akik ma a világban élnek. Ő rettenetes kínok közepette halt meg azért, hogy megmentse mindegyikőtöket ma. Szenvedése nem ért véget a Kálvárián. Ő továbbra is szenvedni fog, egészen a Második Eljövetelének Nagy Napjáig.

Azok, akik figyelmen kívül hagyják ezeket a Mennyből jövő figyelmeztetéseket, szabadon megtehetik. Nem lesznek megítélve e miatt az elutasítás miatt. De, ahogy egyre jobban eltávolodnak ezen Mennyei kinyilatkoztatások Igazságától, bűnre lesznek csábítva. Azokkal a bűnökkel lesznek megkísértve, melyeket többé már nem fognak bűnnek nyilvánítani a Fiam földi Egyházában lévő ellenségek.

Köszönöm nektek, Gyermekek, hogy megnyitjátok értelmeteket, szíveteket és lelketeket erre a Mennyei hívásra, mely Isten – minden Gyermeke iránti – Szeretetéből fakadóan küldetett nektek.

Szeretett Édesanyátok

Az Üdvösség Anyja

Római Riport - 2013. március 23.

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Azt szeretném, hogy minden Követőm tartson egy böjti időszakot a következő hétfőtől Nagypéntek 15:30 – ig

2013. március 22. péntek 21:45

Drága szeretett leányom, azt szeretném, hogy minden Követőm tartson egy böjti időszakot a következő hétfőtől egészen Nagypénteken 15:30 – ig.

A böjtnek akár egy kis jelképes formája is betekintést fog engedni nektek Tervemben, az Üdvösség Tervébe és abba, hogy hogyan segíthettek Nekem az összes bűnöst megmenteni.

A böjt által fogtok újra meggyógyulni. A testetek megtisztítása által a lelketek megújul. Szeretném azt is, ha a Gyónás Szentségéhez járulnátok vagy a kiengesztelődés azon formájában részesülnétek, mely a rendelkezésetekre áll. Kérlek benneteket: ha nincs módotokban (lehetetlen számotokra) Szentgyónáshoz járulni, akkor fogadjátok el azt az Ajándékomat, amelyet egy bizonyos idővel ezelőtt a Teljes bűnbocsánat elnyerése érdekében adtam. (2012. január 31. kedd, 21:30)

Nekik, hét egymást követő napon, a következő imát kell majd imádkozniuk és így megkapják majd a teljes bűnbocsánat nagy ajándékát és a Szentlélek erejét.

(24) – Ima a megbánt bűnök után járó büntetés teljes elengedésének nagy ajándékáért

„Ó, Jézusom, Te vagy a világosság a Földön, Te vagy a láng, mely minden lelket megérint.
Kereszthalálod áldozatára mi nem vagyunk méltók. Irgalmad és szereteted nem ismer határt. Tudjuk azonban, hogy a Te szereteted irántunk nagyobb, mint amelyet mi tanúsítunk Irántad.
Ó Urunk, add nekünk az alázat ajándékát, hogy ez által kiérdemelhessük Új Királyságodat.
Tölts el minket Szentlelkeddel, hogy előbbre juthassunk és vezethessük hadseregedet, hogy hirdetni tudjuk Szent Szavad Igazságát, és felkészíthessük testvéreinket Második Eljöveteled dicsőségére.
Tisztelünk Téged.
Áldunk Téged.
Felajánljuk Neked önmagunkat, bánatunkat, szenvedéseinket ajándékként a lelkek megmentésére.
Szeretünk Téged, Jézus.
Légy irgalmas minden gyermekedhez, bárhol is lennének. Ámen.”

Aztán azt szeretném, hogy lélekben egyesüljetek Velem, mintha az Utolsó Vacsorán lennétek jelen, Apostolaimmal együtt. Ti meg fogjátok osztani Velem a kovásztalan kenyeret és az Asztalomnál együtt esztek majd Velem. Ti Követőim, szabad akaratotok által, megoszthatjátok Velem a Szenvedés Kelyhét, amennyiben elfogadjátok Ajánlatomat.

Ha elfogadjátok azt engesztelésül a halandó ember bűneiért, milliók lelkét mentitek meg. Én a legelvetemültebb bűnösöket is Irgalmasságomban fogom részesíteni, cserébe szenvedésetek ajándékáért.

Íme, a Keresztes Imahadjárat imája, ha meg szeretnétek osztani Velem Szenvedésem Kelyhét. Ezt mondjátok el háromszor, ha tehetitek, de bármikor elmondhatjátok a böjt időszakában.

A Keresztes Imahadjárat 103. imája: Hogy megosszuk a Szenvedés Kelyhét Krisztussal.

Leborulok Eléd drága Jézus, a Lábaid elé, hogy azt tégy velem, amit csak akarsz, hogy az mindenki javát szolgálja.

Engedd, hogy megosszam Veled Szenvedésed Kelyhét.

Vedd ezt az ajándékot tőlem, hogy így megmenthesd azokat a szegény lelkeket, akik elvesztek és reményvesztettek.

Végy engem testestől, hogy így meg tudjam osztani Fájdalmadat.

Tartsd szívemet a Te Szent Kezeidben és egyesítsd Veled a lelkemet.

Szenvedésem ajándékán keresztül lehetővé teszem Isteni Jelenlétednek, hogy átölelje lelkemet úgy, hogy minden bűnöst meg tudjál váltani, és hogy Isten minden gyermekét egyesíteni tudjad, örökön-örökké. Ámen.

Ez a Nekem, Jézus Krisztusnak, az egész emberiség Megváltójának bemutatott áldozat lehetővé teszi Számomra, hogy kiárasszam Nagy Irgalmasságomat az egész világra.

Ennél is fontosabb, hogy még azokat is megmentsem, akik gyűlölnek Engem. A ti imáitok és áldozataitok az egyetlen üdvözítő kegyelem, mert e nélkül a gonosz elpusztítaná őket.

Ha szeretnétek elviselni ezt a szenvedést, nagy áldásokban foglak részesíteni benneteket, és arra kérlek benneteket, hogy folytassátok a Velem való utazást, hogy felébresszük a világot szendergéséből, és hogy levehessem a megtévesztés fátylát, mely betakarja azt.

Jézusotok

Giuseppe Nardi: Kidobták a pápai trónt .Rohamtempóban zajlik a pápaság lebontása

Az Egyházon belül és kívül ujjonganak Bergoglio újításainak. Minden gesztusa leegyszerűsíti az intézményt, és a pápaságot a hívekhez közelíti. A világ politikai és vallási vezetői „elismeréssel” adóznak az új pápa „forradalmának”. Obama [a szülés pillanatáig engedélyezett gyermek-ölés elsőszámú védelmezője és propagálója stb.] írásban jelezte együttműködési készségét. A szintén baloldalon álló brazil államelnöknő [a homo-„házasság” nagy támogatója] „nagy pápáról” áradozik, és az első audiencia után így viccelődik: „Ha a pápa argentin, akkor Isten brazil.”

Mások, elsősorban az Egyházon belül, visszafogottsággal és aggodalommal figyelik, hogy az új pápa összetéveszti a szegénységet a tömegnyomorral és személyét a pápasággal. Ha a saját személyét csupaszítja le és szegényíti el, azt csak üdvözölni és tisztelni lehet. Ha viszont félreértett önmagára vonatkozással Pétert csupaszítja le, Krisztus földi Helytartóját, akkor Jézus Krisztusnak e hivatallal kifejezett uralkodását csupaszítja le, a látható Egyházat fosztja meg feladatától, hogy Istennek szolgáljon és Őt dicsőítse.

Az új „Bergoglio stílus”, ahogy az újságírók eufórikusan nevezik, a pápai lakosztályba is bevonul. Amikor Georg Gänswein kuriális érsek [továbbra is Ratzinger személyi titkára] másokkal együtt az új pápát az apostoli palota utolsó emeletén található pápai helyiségekbe bevezette, melynek ablakából a vasárnapi Úrangyalát imádkozza a pápa, az új házigazdának ez volt az első reakciója: „Itt legalább 300 ember számára van hely”. A lakást [a spórolás jegyében] most kisebbre építik át. Aki a lakás képeit II. János Pál és XVI. Benedek pápák idejéből ismeri, az tudja, hogy ez olyan szerényen van berendezve, hogy inkább hasonlít egy királyi palota egyszerű szolgálati lakásához, mint a király lakóhelyiségéhez. [lásd a GALÉRIA oldalon:
VIDEORÉSZLETEK és KÉPSOROZAT a PÁPA PRIVÁT-SZFÉRÁJÁRÓL című cikket.]

Tegnap azonban egy egészen más, egy sokkal „messzebbre mutató szakítás a protokollal” is történt, ahogy Vatican Insider írja: Ferenc a Sala Clementina-ban, a pápai trónteremben fogadta „az egyházak és egyházi közösségek és a különböző vallások” képviselőit, akik hivatalba iktatására Rómába jöttek. Ez alkalomra eltávolíttatta a teremből a pápai trónt és az emelvényt, melyen a trón állt, amit egy egyszerű karszékkel helyettesítettek. Az új pápa tehát a felekezeti- és vallási-képviselőkkel ugyanazon a szinten találkozott, mint egyenlő az egyenlők között, mégha mint primus inter pares is. Még nem világos, hogy a „tróneltávolítás”, melyről a média beszámolt, tartós lesz vagy csak a vallások képviselőivel való találkozóra vonatkozott.

Róma főrabbija, Riccardo Di Segni, eközben az új pápa látogatását készíti elő a város zsinagógájában. Di Segni XVI. Benedek pontifikátusa alatt több ízben gyakorolt súlyos kritikát, elsősorban XII. Pius pápával kapcsolatban, de a nagypénteki ima és a Williamson-ügy miatt is.

Konstantinápoly ortodox pátriárkája, I. Bartholomäus, meghívta Ferencet egy közös szentföldi látogatásra, hogy 2014-ben, Athenagoras pátriárka (1948-71) és VI. Pál pápa (1963-78) között 1964-ben történt összeölelkezés 50. évfordulójáról megemlékezzenek. Kettőjük között több pont is megbeszélésre került, a pátriárka a teológiai párbeszédet, Ferenc pedig a környezet megóvásáért folytatott közös erőkifejtést sürgetette. Novemberre tervbe vették az új pápának Fener-be, az isztanbuli ortodox Vatikánba teendő látogatását. 2009. november 25-én XVI. Benedek ezt írta Bartholomäus-nak: „Az Egyház a Péter-hivatalt mint az Úr Egyházának adott ajándékát értelmezi.” Az ortodox pátriárkát tegnap az audiencián díszhelyre ültették, mint a delegációk legelsőbbikét az új pápa jobbja felől, de a többiektől határozott távolsággal elválasztva.

Joe Bidden amerikai alelnököt és Nancy Pelosi az amerikai képviselőház demokratikus pártjának frakció-vezetőnőjét – papíron mindketten katolikusok – a hivatali beiktatási szentmisén megáldoztatták. Különböző helyekről, elsősorban az USA-ból, heves kritika érkezett emiatt, mivel mindkét politikus támogatja az abortuszt. Frank Pavone katolikus pap, a „Papok Mozgalma az Életért” alapítója, akik az élet korlátlan megvédelmezéséért harcolnak – mégpedig ott, ahol az élethez való jog a leginkább veszélyeztetett, vagyis az anyaméhben, az eutanázia által az időskorban – már előre felhívta a figyelmet, hogy az US-kormány és US-parlament e képviselője ki van zárva az áldoztatásból. „A szentáldozás egységet jelent, és ők nincsenek egységben az egyházzal az élethez való jog alapvető kérdéseiben”, figyelmeztetett Father Pavone.
Az áldozásból-kizárás az egyház [tömeg-miséin] gyakran okoz nehézséget, már csak logisztikai okokból is. 2008-ban, Pelosi, akkor éppen a képviselőház elöljárója és John Kerry, akkor szenátor, ma külügyminiszter és Chris Dodd szenátor, mind „katolikusok” és abortusz-támogatók, XVI. Benedek amerikai látogatása során az áldozásra várók közé álltak. A katolikus tan szerint szentségtörést követ el az, aki áldozik, holott nem szabadna neki.

Adolfo Nicolas Pachon atya, a jezsuiták rendfőnöke Ferencnek felajánlott „minden eszközt, mely a Jézus Társaságának rendelkezésére áll, hiszen új pozíciójában tanácsokra, ideákra és személyekre biztosan szüksége lesz”.

„Az alázat garantálja az Úr jelenlétét: ha valaki meg van magával elégedve és minden kérdésre megvan a válasza, akkor ez bizonyíték arra, hogy Isten nincs vele. Minden hamis prófétánál megállapítható az önelégültség, a vallási vezéreknél, akik tévedésben vannak, akik a vallást saját egojuk számára használják ki”, írta Jorge Mario Bergoglio bíboros „A mennyről és a földről” című, Argentínában 2010-ben Abraham Skorka zsidó rabbival közösen kiadott könyvében.
Ebben a könyvben Bergoglio a politikáról, a vallásról, a vallások közötti párbeszédről, a fundamentalizmusról, az ateistákról, a holocaustról és a kapitalizmusról ír. Pontifikátusának előre vetített vázlata eszerint: A politikai hatalomhoz való viszony, a többi vallással és a hitetlenekkel folytatott dialógus, az újraházasodott elváltak és más szabálytalan életformák felé való nyitás; de nincs nyitás a homo-„házasság”, az eutanázia és az abortusz felé. [Ezzel kapcsolatban lásd Boff nyilatkozatát.] És a római kúria átszervezése, melynek vékonyabbnak kell lennie, és amit kollegiálisan kell vezetni.

Bergoglio 2009-ben előszót írt egy bestsellerhez, mely az első századi Jeruzsálemben játszódik. Már a következő évben oda utazhat ő, Péter apostol utóda András apostol utódával [???], akit tegnap „fivéremnek” nevezett.
Bergoglio a zsidósággal már Buenos Airesben nagyon szoros kapcsolatokat ápolt. A muzulmánokról az új pápa a trónnélküli trónteremben, a Sala Clementina-ban tartott fogadáson ezt mondta: „Szívélyesen üdvözlöm (…) mindenekelőtt a muzulmánokat, akik az egy, élő és irgalmas Istent imádják és hozzá imádkoznak.” [„Minden lélek, amely nem vallja meg Jézust, nem az Istentől való, hanem az antikrisztusé” (1 Jn 4,3).]

Az új pápa mindezeknek a vallási vezetőknek „egyenlő az egyenlők között”-ként prezentálta magát. Úgy tűnik, a dialógusnak új fázisa kezdődött.

(Az első képen XVI. Benedek a trónteremben a trónuson, a másodikon a mostani audiencia kezdete előtti percekben a tróntól és emelvénytől megfosztott trónterem, a harmadikon pedig a civil-ruhás Ferenc és mellette XVI. Benedek jelenlegi személyi titkára, Msgr. Georg Gänswein az audiencia alatt)

(forrás: www.katholisches.info – 2013. március 21.)

Feltéve: 2013. március 22. Forrás:http://www.katolikus-honlap.hu/1301/nardi3.htm

Diplomáciai fogás vagy további liberalizálás az egyházban?

Az utóbbi napok eseményeit tekintve a pápa és a körülötte állók reakciói nem egyértelműek. A katolikus egyházfő eddig mérsékelt, diplomatikus hangnemet ütött meg, viszont ami a számunkra lényeges mindebből, az a zsidóság és a kereszténység viszonya. Valóban közelíteni szándékozik-e ezt a két oldalt?

A modern teológiában minden, a zsidóság felé nyitó diplomáciai törekvés, ószövetséget erőltető teológiai irányzat az egyházi tanítás liberalizálásához vezetett, a vatikánt a cionista érdekeknek rendelte egyre jobban alá. A latin szövegektől, latin nyelvű miséktől eltávolodó egyház egyre kevesebb szellemi tartalmat tud felmutatni. Az ószövetséghez kapcsolódó értelmezéseik egy az egyben a talmudból átvett (vagyis sátánista, erősen tévelygésnek tekinthető) anyagok fordításai, amelyeket Jézus Krisztus képmutatásnak, a farizeusok kovászának (tanításának) nevez. Ezeket leválasztani az értékes, ókeresztény időkből átvett anyagokról nagyon nehéz, különösen azért, mert egyrészt a héber-arámi nyelven íródott anyagokat a keresztények általában nem ismerik, és nem is tudják a talmudi és a nem talmudi értelmezéseket megkülönböztetni. Másrészt az apologéták, ókeresztény írók írásait is ismerni kellene, amelyet éppen a liberális-talmudi értelmezések szorítanak ki - arról nem is beszélve, hogy bibliai nyelveket tanulni ma sajnos egyetlen egyházi felekezetben sem divat. 

Amennyiben a kereszténység és a zsidóság közelítése nem csak diplomáciai fogás, akkor ez csak egyféleképpen értelmezhető: a kereszténységet továbbra is és egyre inkább a zsidóságnak (pontosabban a cionistáknak) fogja alárendelni a Vatikán. Ellenkező esetben a pápa éles, cionista-ellenes nyilatkozatokat tenne, felszólítaná a keresztényeket a világszabadságharcra, és felszólítaná a cionistákat Quds (Jeruzsálem) elhagyására. Halálmegvetően kellene követelnie, hogy a Szentföldet megszentségtelenítő eretnek cionista jelenlét tűnjön el, és érjenek véget az USA gyarmatosító törekvései, népirtó akciói. Így tesz? Nem.

Tamási Attila

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Nemsokára itt a megoszlás ideje, s nektek erre fel kell készülnötök

2013. március 21. csütörtök 20:00

Drága szeretett leányom, mennyire megszakad a Szívem azon szomorúság miatt, melyet azok a lelkek éreznek, akik az összezavarodottság állapotában vannak az utolsó pápám, szeretett Benedek pápám menekülése miatt.

Ti, gyöngéden szeretett lelkek, annyira összezavartnak és kissé egyedül érzitek magatokat. Én is érzem a ti fájdalmatokat, és nektek kitartóan kell imádkoznotok Irgalmasságom Kezéért, hogy felétek nyújthassam, megvigasztalva szomorú szíveteket.

Ez a cserbenhagyás ideje lesz számodra, leányom, mivel sokan, akik e Küldetés mellett álltak, elmennek.

A Szentségimádásra szánt időt, a hét minden napjára meg kell növelned, mert csak így leszel képes, hogy egyedül és félelem nélkül járj, hogy befejezd azokat a feladatokat, amelyeket adni fogok neked, s amelyek közül sok rendkívülien nehéz feladat lesz.

Nektek, mindnyájatoknak erősnek kell maradnotok, ebben az időben. Nem szabad hallgatnotok az ítélkezés hangjaira, melyek az idegeitekre mennek majd, és melyek nagymértékben növekedni fognak, amint a Nagyhét elérkezik.

Minden rágalom, minden hazugság, minden gonosz ellenvetés ezekkel a világ számára adott Üzenetekkel szemben a ti keresztetek lesz, amelyet az elkövetkező 10 napban hordoznotok kell.

Még egy pillanatra sem lesz megengedve nektek, Követőim, hogy pihenjetek, imádkozzatok vagy, hogy Legszentebb Szavamról elmélkedjetek.

Legyetek tudatában annak, hogy a Szent Rózsafüzér védelme nélkül – melyet naponta imádkoznotok kell – nyitva hagyjátok magatokat a kétségeknek, melyek nem Tőlem származnak.

Nemsokára itt a megoszlás ideje, s nektek erre fel kell készülnötök

Egy különleges Kegyelmet szeretnék adni nektek, hogy segítsen elviselni az üldöztetést és a nyomást, amelyet azért helyeznek rátok, hogy rábírjanak benneteket arra, hogy eltávolodjatok üzeneteimtől.

Nagy hitet, bizalmat és acélideget fog követelni tőletek a Szent Szavamra való összpontosítás, éppen ezért, mostantól fogva naponta egyszer imádkoznotok kell a Keresztes Imahadjárat eme imáját.

A Keresztes Imahadjárat 102. imája: A hit és az Isten Üzeneteibe vetett hit megőrzésére

Drága Jézus, amikor levert vagyok, emelj föl engem.

Amikor kétségek gyötörnek, világosíts meg engem.

Amikor szomorú vagyok, mutasd meg nekem Szeretetedet.

Amikor másokat kritizálok, segíts, hogy csendben maradjak.

Amikor mások fölött nyilvánosan ítélkezem, tégy pecsétet a számra.

Amikor a Nevedet káromolom, ments meg engem és végy újból védelmedbe.

Amikor hiányzik a bátorságom, add nekem azt a kardot, amelyre szükségem van, hogy harcoljak, és megmentsem azokat a lelkeket, akikre vágyakozol.

Amikor Szeretetednek ellenállok, segíts nekem, hogy teljesen elszakadjak önmagamtól, és átadjam magam a Te szerető gondviselésednek.

Amikor Tőled eltávolodom, segíts nekem újból megtalálnom az Igazság Ösvényét.

Amikor megkérdőjelezem Szavadat, add meg nekem a választ, amelyet keresek.

Segíts nekem, hogy türelmes, szeretetreméltó és kedves legyek

még azok iránt is, akik átkoznak Téged.

Segíts, hogy megbocsássak azoknak, akik bántanak engem, és add meg nekem a szükséges kegyelmeket, hogy a Föld végezetéig kövesselek Téged. Ámen.

Menjetek, drága Követőim, és ne feledjétek, hogy kötelességgel tartoztok Irántam, az Egyház és Tanításaim iránt. Vegyétek az Üdvösség Kardját, és harcoljatok Velem együtt, hogy minden egyes lelket elvigyünk Királyságomba, beleértve azokat is, akik vétkeznek Ellenem.

Jézusotok

„Nem is nagyon érdemeltünk más pápát”

Kedves Szerkesztő Asszony!

Szeretném biztosítani arról, hogy én nem tartom „fröcsögés”-nek azt, amiket a volt pápa lemondásával kapcsolatosan megfogalmazott. Én is úgy gondolom, hogy ez egy példa nélküli, botrányos, súlyos következményekkel járó lépés volt XVI. Benedektől. Az érte rajongó neo-tradicionalisták persze mindenféle elméleteket gyártottak arról, hogy hősük vajon miért lepte meg őket és a világot ezzel a tettel.
Fáradtság, rossz egészségügyi állapot? Már megválasztásakor is pacemaker-e volt, tehát már el se kellett volna fogadni a jelölést és a megválasztást. S ahogy Ön is rámutatott: lemondása óta folyamatosan szerepelt, fejből mondott hosszú beszédeket, s másfél évente új könyvet írt. Az nem érv, hogy szeretne visszavonulni, hogy kedvenc eretnek teológusai (von Balthasar, Lubac stb.) munkáit olvasgassa, és újra zongorázgasson. A pápai tisztség egy életre szól. Eme lemondásával az általa boldoggá avatott II. János Pálnak a kereszten való kitartását is nevetségessé, értelmetlenné tette.

A lemondás oka esetleg félelem egy merénylettől, vagy a Vatikánon belüli farkasok, például a homo-lobby támadásától? Ezzel kapcsolatban hadd idézzem a Szentírást: „A jó pásztor életét adja juhaiért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas.” (Jn 10,11-12)
Magam a lemondás leginkább meghatározó (nem egyedüli) mozgatórugóját abban látom, hogy a zsinaton hatalomra jutott permanens forradalmat vitte tovább utolsó pápai döntésével Joseph Ratzinger, megkoronázva egész modernista életművét.
Az Ön XVI. Benedek hiúságára vonatkozó megjegyzései elgondolkodásra késztettek, mert nekem ez korábban nem tűnt fel. Viszont amikor meghallottam, hogy nemcsak a Vatikán falain belül marad majd, hanem kiderült az is, hogy megtartja a fehér ruhát és az „emeritus pápa” címet fogja viselni, előttem is nyilvánvalóvá vált, hogy itt bizony hiúságról is szó van. Ha Celesztin pápa lemondására hivatkoznak előzményként, akkor XVI. Benedek is vonuljon szépen el a világtól remeteként, ne pedig árnyék-pápaként járja be a vatikáni kerteket.

Honlapja egyik rovatának címe: „A vég kezdete”. Úgy érzem, Ferenc pápa megválasztásával a végjáték utolsó fejezete kezdődött el. Ferenc pápa működése fel fogja gyorsítani az egyház felbomlási folyamatát. Hamarosan következik majd Assisi IV., első útjai egyike vagy a Siratófalhoz, vagy legalábbis a római zsinagógába fog vezetni. Már most rombolja az amúgy is elszegényített papi, püspöki öltözékeket pléh mellkeresztekkel, sima papi ruhákkal, a pápai öltözet kötelező elemeinek tudatos mellőzésével. Lehet, hogy Ferenc pápa az általa olyannyira szeretett protestánsokhoz akarja külsőségekben is hasonítani a Katolikus Egyházat, lassan már állandóan öltönyben, pulóverben lesznek a papok.

Szinte hallom a középkori eretnekek forradalmi programját: az Egyház túl gazdag, legyen szegénnyé és egyszerűvé, ne kerüljön sok pénzébe a szegény népnek! Legyenek a papok olyanok, mint mi, az egyszerű nép! S persze fordítva: legyünk mi, a nép a papság! Olyan pápánk van, aki folytatni fogja elődei „áldásos” munkáját az Egyház deszakralizálásában, csak még nagyobb lendülettel, újabb területeken.

A folyton az aktuális széljáráshoz és nem az igazsághoz igazodó papok és bíborosok pedig majd igyekeznek felvenni a forradalmi tempót, nehogy maradinak, vagy az új pártvonaltól elhajlónak bélyegezzék őket. Borzasztó látni-hallani az újegyház papjaitól és püspökeitől, ahogy szolgalelkűen, simulékonyan, politikailag korrekten XVI. Benedek lemondását is alázatos és iránymutató tettként hozsannázták, ahogy korábban II. János Pál betegséggel való küzdelmével tettek így. Mind a kettő nem lehet példamutató, de számukra ez mégis lehetséges. Egy a lényeg: mindig pozitívan nyilatkozzunk az aktuális és a volt pápáról, az egyházi vezetésről, nehogy bíráljuk őket. Émelyítő az is, ahogy a szinte senki által nem ismert Bergoglio kardinális egy nappal megválasztása után máris ájult dicséreteket kap a bíborosoktól, püspököktől.

Már a pápának a megválasztása után a Szent Péter téren elmondott beszéde is furcsa volt. Hangsúlyosan és többször magát, mint Róma püspökét aposztrofálta, szó sem esett arról, hogy ő az egyetemes világegyház legfőbb papja, pláne, hogy uralkodója. Ez arra utal számomra, hogy a pápai főhatalom leépítése, a kollegialitás zsinati eszméjének erősítése, a püspöki konferenciák hatalmának növelése lesz, lehet a következő évek egyik csapásiránya. Vagyis folytatódik a zsinat forradalmi programjának végrehajtása.

A pápa első pillanattól kezdve feltűnő alázatossága számomra hamis alázatosságnak tűnik. Szinte magamutogató módon büszke rá, azt akarja, hogy ezért ünnepeljék őt. Valójában nem magát alázza meg magatartásával, hanem az általa korábban viselt egyházfejedelmi, bíborosi, most pedig pápai, uralkodói funkcióját, vagyis az egész Egyházat. Nem ül a pápai trónra, hanem mint vele egyenrangúakként állva fogadja a bíborosok hűségesküjét megválasztása után, nem a pápai autóval megy, hanem a bíborosok kisbuszára száll fel, maga megy el személyesen kiegyenlíteni a szállása számláját. Ez nekem nem imponál, ellenkezőleg. Az egyházmegyéje kormányzására fordítsa a drága idejét, ne pedig arra, hogy saját magának főz, és autó helyett metróval jár. Ha csak napi egy órát tölt főzőcskével meg buszozással, azt attól a feladattól vonja el, amit más nem tud helyette elvégezni: a házvezetőnője nem irányíthatja az egyházmegyét, a sofőrje nem tudja helyette tanítani a híveket és szükség szerint meginteni a renitens papokat. Az egész ezt sugallja: „Kedves nép, ne aggódjatok, én is csak egy vagyok közületek, ez az egész pápai funkció nem egy nagy ügy. Úgy vegyétek, mintha egy gyár vezetője lennék, az is csak persze átmenetileg, hiszen elődöm is megmutatta, ez nem egy életre szóló, hanem nyugdíjas állás.”

Ahogy a Szent Péter bazilika erkélyén – mielőtt ő áldotta volna meg annak rendje szerint a népet – az embereket kérte, hogy imádkozzanak előbb érte, szinte azt kérte, „áldják meg őt”. Ez nem más, mint a hatalom isteni eredetét tagadó francia forradalom jelszava: „minden hatalom a népé!” Mintha ezt mondta volna ezzel Ferenc pápa: „Nem én, a pápa közvetítem Isten áldását rátok helytartói, uralkodói tisztemnél fogva, hanem Ti áldotok meg engem, a Ti áldásotok nélkül semmit sem tehetek.”
Ez nem más, mint az Egyház „rendszerváltásának” újabb fejezete, a „demokratikus átalakítás” programja. Ezeknek a modernistáknak a demokrácia a mindene, a katolikus királyságoktól meg viszolyognak. Populista politikára számítok.

Az új központi fogalom – ami persze eddig sem hiányzott az újegyházi szótárból – a „szociális igazságosság” lesz. Számukra a földi javak igazságos elosztása fontosabb, mint a lelkek üdvösség felé vezetése. Igaz, el is felejtettem, hogy a modernisták szerint pokol nincs (vagy ha van is, akkor üres), és persze mindenki meg van váltva, és minden vallásban üdvözül az ember! Akkor már tényleg csak a földi dolgainkat kell jobbítani. Tiszta marxizmus, amely az evilági boldogulást keresi a túlvilági helyett. Nem véletlen a pápai névválasztás, mert az utóbbi évtizedekben Isten szegénykéje életéből csak a szegénységet, meg a zöld mozgalom jegyében a természet szeretetét hangsúlyozták. Arról persze szándékosan elfeledkeznek, hogy Szent Ferenc a keresztes hadakkal tartott Egyiptomba, ott egyedül átment az ellenséges vonalakon, beszélt a szultánnal, hogy megtérítse. A mostani pápák meg csókolgatják a Koránt, Mekka felé fordulva imádkoznak a mecsetben, meg azt az istenkáromló hazugságot szajkózzák, hogy a mohamedánok is ugyanazt az Istent imádják. Mintha nem olvasták volna a Szentírást!

A B’nai B’rith és a rabbik boldogok, a „lehető legjobb választás”-nak tartják Ferenc pápát. Ez nem meglepő, hisz együtt ünnepli velük a Hanukát, gyertyát gyújt a menórán, s most is első teendői egyike volt levelet írni a római főrabbinak. Hivatalos életrajzát a neve alapján egy zsidó ember írta meg (Rubin), aki azt mondta a pápáról, hogy új stílust hoz majd, egy olyan egyházat, amely nem akarja ráerőltetni üzenetét egy társadalomra, mely gyakran nem is akarja meghallani… Ugyancsak ő mesélt arról, hogy Bergoglio bíboros nemcsak hajléktalanoknak, hanem prostituáltaknak is bemutatott misét.
A neo-katekumen út is repes az örömtől. Hát hogyne, hiszen olyan pápánk van immár, aki gyerekeknek lufis, bábos „misét” mutat be egy tenisz stadionban. Olyan pápánk van, aki az első pillanattól kezdve elkezdte leépíteni a (még megmaradt) hagyományos ruházkodási és liturgikus elemeket. A neo-katekumenek liturgikus „újításai” nyilvánvalóan nagyobb megértésben részesülnek majd az új pápa részéről, aki a XVI. Benedek által a pápai ceremóniamester tisztébe kinevezett, a liturgia szempontjából konzervatív Mons. Guido Marinit máris háttérbe szorította, és a beiktatási miséjére „vendég-liturgikusként” ferenceseket kért fel. Gyanítom, nem csak azért, mert a ferences rend alapítójának nevét vette fel.
A protestánsok szintén örvendenek. Még szép, hiszen a pápa még bíborosként egy evangélikusokkal közös konferencián letérdelt (!!!) protestáns lelkipásztorok előtt, hogy azok „megáldják”!! Ezt a hithű katolikusok számára vérlázító „életképet” mellékalakként a pápai ház prédikátora, Cantalamessa ferences atya egészítette ki. Bergoglio bíboros meggyalázta, megalázta Isten egyetlen igaz Egyházát, amikor annak egyik fejedelmeként eretnekek, tévtanítók előtt borult térdre, hogy Isten áldását közvetítsék számára. Mintha az Igaz Egyház erre nem lenne képes, ellenben eretnekek igen. S most ő lett Krisztus földi helytartója… Ha csak ezt az egyetlen momentumot ismernénk előéletéből, már akkor is tudnánk, mire számítsunk: semmi jóra. Annál több öku-mániára.

A muszlimok is elégedettek, hiszen az öku-mánia részeként velük is kiváló kapcsolatokat ápol Ferenc pápa, akit barátjuknak tekintenek. Amikor 2005-ben XVI. Benedek regensburgi beszédében véletlenül kimondta az igazat Mohamedről, és erre óriási felzúdulás támadt a világon, Bergoglio bíboros nyíltan hangot adott a pápai megnyilatkozással kapcsolatos ellenvéleményének, mint ami veszélyezteti az iszlám világgal II. János Pál által gondosan kiépített jó kapcsolatokat.
Hans Küng „nagyon örvendetes meglepetésként” értékelte a pápa megválasztását, és „rendkívüli megelégedettségét” hangoztatta. Ha egy ilyen „feketeöves” eretnek ezt mondja, az elég vérfagyasztó.

A szuper ökumenizmus persze tökéletesen egybevág az Új Világrend építőinek célkitűzésével, ahol az egyik alappillér az egységes világvallás.

A neo-tradicionalista, neo-konzervatív katolikusok pedig aggódnak. Már nagy bajnokuk, a „tradíció helyreállítója”, Benedek pápa váratlan lemondása is megzavarta őket, s ha esetleg lelkük mélyén picit elárulva érezték is magukat, nyíltan persze csak szépet és jót mondtak a lemondás kapcsán. Még álmodoztak róla, hogy Benedek pápa biztos valami „mesterfogást” hajtott végre, amivel kijátszotta a vatikáni farkasokat, s majd egy általa jelölt életerős új pápa lép helyére, aki továbbviszi a hagyomány helyreállítását. Álmodozás, vágyálmok. A neo-tradicionalisták lassan kezdik sejteni, hogy Ferenc pápa alatt annak is örülhetnek majd, ha az eddigi engedményeket nem veszik el tőlük. Nem sok jóval kecsegtet, hogy Bergoglio érsekként is kifejezetten ellenséges volt a tridenti, igazi miserítussal szemben, saját egyházmegyéjében gyakorlatilag blokkolta a Summorum Pontificum végrehajtását, csak kipróbált modernista papoknak engedte a tridenti rítus bemutatását, akik gondoskodtak arról, hogy azért NOM elemek is megmaradjanak benne. A világi sajtó Bergoglio eredményei között sorolta fel, hogy megújította a konzervatív Buenos Aires-i érsekséget…

Benedek pápa lemondásával a rafinált csapda, a „hibrid-mise” előkészítése lekerül a napirendről, csak a NOM marad színen, a tridenti rítus legfeljebb megtűrt idegen marad, s azon püspökök, papok, akik eddig is gátolták, ezután még inkább felbátorodnak. Még ha hivatalosan nem is lesz visszavonva a Summorum Pontificum – talán a még élő szerzője iránti kíméletből is –, a gyakorlatban az egyházi vezetés által kihalásra ítéltetik a hagyományos rítus az újegyházban. Sokatmondó, hogy első pápai miséjén a Sixtus kápolnába azonnal visszakerült az asztal-oltár, és a néppel szemben mondta a szentmisét Ferenc pápa.

Nem is nagyon érdemeltünk más pápát. A II. Vatikáni Zsinat vetése egyre inkább beérik, egyre több a konkoly a búzamezőn. Hogyan is tudna a 115 bíboros más pápát választani, mikor közülük csak néhány olyan akad, aki egyáltalán már mutatott be tridenti rítusban szentmisét, ugyanakkor legtöbbjüket már az új rítusban szentelték pappá, püspökké, és zsinati szellemben képezték őket?

Számomra furcsa, hogy az összes Vatikán „szakértő” melléfogott, Bergoglio nevét előzetesen senki sem említette. Különös módon azonban megválasztása után kiderült, hogy állítólag a 2005-ös konklávén is ő volt a második helyezett, mikor a „konzervatív” Ratzinger bíboros ellenfeleként őt tolta előre a – hozzá hasonlóan szintén jezsuita – Martini bíboros által vezetett progresszív frakció. Most viszont hamar 2/3-os többségre jutott, miközben az esélyesek között meg sem említették a nevét. Kicsit emlékeztet ez 1978-ra, mikor Wojtyla bíboros nevét a tekintélyes (és valószínűleg szabadkőműves) König bécsi bíboros „dobta be” megoldásként, mikor Benelli és Siri bíborosok között patthelyzet alakult ki. A legújabb hírek szerint már az első szavazás után Bergoglio kapta a legtöbb szavazatot, s a nagy esélyes Scola milánói érseknek nemcsak a nem-európai bíborosok voltak ellenfelei, hanem a Sodano és Bertone által vezette frakció is. Mindez persze igazolja, hogy előzetesen milyen titkos „előkészítés” zajlik az egyes frakciók részéről – ugyanúgy, ahogy a jól szervezett és felkészült modernista kisebbség magához ragadta az irányítást a II. Vatikáni Zsinaton.

Egyetértek Önnel, hamarosan mindenkinek választania kell. Most végre egy tiszta helyzet állt elő egy külsőségekben is modernista bíboros pápává választásával. XVI. Benedek ilyen szempontból félrevezető volt, mert sok, elődei által elhagyott külsőleges elemhez visszatért, és tett lépéseket a tridenti rítus felszabadítása végett. Mindez alkalmas volt arra, hogy elhitesse a neo-tradicionalista, neo-konzervatív katolikusokkal, hogy megkezdődött „a reform reformja”, az Egyház lerombolt bástyáinak kőről-kőre való visszaépítése. Pedig dehogy. Csak míg az egyik helyen látványosan épített, addig máshol ő maga bontott, vagy hagyta, hogy mások bontsanak. Utolsó lépésével, lemondásával pedig az eddig teljesen érintetlen bástyát röpítette a levegőbe, hatalmas rést nyitva a várfalon a külső és belső ellenség előtt.

Ki fog menni a divatból a „kontinuitás hermeneutikája” tipikusan modernista zavaros fogalma is. Az új egyházi vezetés szerint erre nem lesz szükség. Nem tudom, szegény neo-konzervatív katolikusok ezután mivel fogják magukat kábult álomba ringatni. Fel kell ébredniük, és látniuk, amit a hagyományhoz hű és a modernista egyaránt lát: a II. Vatikáni Zsinat szakítás a tradícióval. Köztes megoldás nincs, csak az álmok birodalmában. A döntésnek valójában arra kell irányulnia: ez az objektíve létező szakítás jó-e vagy sem. Az igazi keményvonalas modernisták őszintén bevallják, hogy a zsinat valóban szakítás, forradalom volt, ami szerintük jó, és helyes. Számukra akkor kezdődött újra az Egyház élete: „új Pünkösd”. Tulajdonképpen ez is igaz: a 2000 évvel ezelőtti eredeti Pünkösd volt az igazi Egyház kezdete. Az új Pünkösd egy új – tehát a katolikus Egyháztól eltérő – egyház, az újegyház kezdete (persze ebből következően nem is a Szentlélek inspirálta). A neo-konzervatív katolikusok számára a „kontinuitás hermeneutikája” varázsszó tette lehetővé, hogy ne kelljen elítélniük a zsinatot, legfeljebb a zsinati atyák „igazi” szándékával való visszaélést kelljen kárhoztatniuk, meg a „média zsinatát”, ami elnyomta a valódi zsinatot. Ugyanezt a hablatyot vette át az SSPX Rómával kiegyezni akaró vezetése az utóbbi években: „tulajdonképpen csak helyesen kell értelmeznünk a zsinatot, s akkor az kibékíthető a tradícióval”.

Nem igazán volt népszerű a volt pápa tradícióval kapcsolatos politikája, a papok és püspökök többsége csak jó képet vágott hozzá, most azonban gyorsan egy igazi modernistát választottak utódjául. Nem értették meg, hogy Ratzinger ugyanaz a modernista volt, aki a zsinat előtt, alatt és utána: pápaként is folytatta a több évtizede tartó rafinált manőverezést a hagyományhoz hű katolikusok akolba való visszaterelésére, illetve pacifikálására. A modernisták szerint ez a politika nem járt sikerrel. Ellenkezőleg: sikerült az ellenállás legfőbb központját, a Pius Társaságot szétzilálnia, még ha az (egyelőre?) nem is hódolt be a zsinati Rómának. Egy nyíltan modernista pápának ez sosem sikerült volna. A bíborosok azonban feltehetően azt gondolják, hogy nem képeznek olyan nagy létszámú csoportot a hagyományhű katolikusok, hogy miattuk tradicionalista elemeket kelljen a modernista programjukba keverniük. Marginális tényezőként tekintenek rájuk, akikre kár időt pazarolni. Szélsőségesként kell őket izolálni, s ezzel meg van oldva a kérdés.

Abban is osztom az Ön álláspontját, hogy a konzervatív erkölcsi álláspont mellett szépen meg fog férni a hitet és a liturgia területét jellemző progresszivizmus Ferenc pápában. Bár arról is vannak argentin forrásokból származó jelzések, hogy például a homo-„házasság” tekintetében elég erőtlen volt a tiltakozása, de egyelőre induljunk ki abból a feltételezésből, hogy tényleg erőteljesen elutasítja az abortuszt, az eutanáziát, a homoszexuális „jogokat”. Ettől a világi média nyugodtan tekintheti konzervatívnak őt, ahogy elődeit is. Végül is valami miatt a világ ismét üldözni fogja az Egyházat, s az nem a hittan lesz, ami őket nem is érdekli, hanem pontosan az abortusz, az eutanázia, a homoszexuális „jogok” lesznek azon kérdések, melyekkel fel lehet majd heccelni a tömegeket. Ennek már most is vannak jól látható előjelei. Az igazi tragédia az, hogy eközben a katolikusok hitét folyamatosan építi le maga az újegyház. A Római Birodalom véres üldözésével nem tudott volna szembeszállni a korai egyház, ha nem lett volna szilárd, megingathatatlan hite. A következő üldözésben csak egy maroknyi kisebbségnek lesz elég erős hite.

Isten időről-időre megrostálja az övéit. Gyanítom, ez az SSPX válságának is a magyarázata, a Sátán engedélyt kapott a megkísértésre. Végül csak a maradék maradéka tart ki hűségesen a tiszta katolikus hit mellett, s az ő kedvükért rövidíttetnek majd meg a megpróbáltatás napjai, nehogy ők is elvesszenek.

Szerintem az FSSPX csak a feltétel nélkül kapituláció, a II. Vatikáni Zsinat elfogadása által fog hivatalos elismerést nyerni, másként nem. (Persze a jelenlegi vezetés képes lesz majd egy olyan homályos megfogalmazás használatára, ami ezt a tényt el fogja rejteni a közösség többsége elől. Például, hogy „az Egyháznak van szüksége a Pius Társaságra, hogy belülről küzdjenek az Egyház helyreállításáért” stb.) Ha egyszer Williamson püspök úrban megérlelődik a döntés, hogy püspököket szenteljen – február 26-án azt mondta, jelenleg nem érzi ezt sürgetőnek –, borítékolom, hogy újra „kiközösíti” őt a zsinati Róma, ahol alig várják, hogy valamivel okot adjon rá, s „ez az antiszemita, holokauszt-tagadó” megint „ki lesz rúgva”.

Az a megérzésem, hogy néhány évig korábban nem ismert tempóban folyik majd a rombolás. Isten ad néhány évet a tébolyult rombolásnak, hogy kiszolgáltassa a bűnösöket saját szenvedélyeiknek. Aztán Isten azzal a nagy csapással fogja sújtani az emberiséget, amit nagyon is kiérdemelt. Csak tipp részemről, de számomra 2017 tűnik „veszélyes évnek”, ami Fatima 100. évfordulója lesz. [És a Luther-év, ami majd kiváló alkalmat fog nyújtani a modernistáknak, hogy a gyakorlatban is végrehajtsák azt a tervüket, melynek az új pápa megválasztása volt a mindent eldöntő lépése – és kimondják a katolikus és protestáns „egyházak” egyesülését!] Kizártnak tartom, hogy pont Ferenc pápa – aki az Ön információja szerint amúgy is nagyon kedveli az ortodoxokat [ez nem biztos, lehet, hogy csak az ortodoxok szeretik őt] – végezné el Oroszország felajánlását a Szűzanyának. S ahogy a francia király sem tett eleget a mennyei felhívásnak és nem szentelte Franciaországot Jézus Szentséges Szívének, majd 100 év múlva a szabadkőműves forradalom lecsapott az országra és a királyra, úgy gondolom a fatimai jelenés 100. évfordulója is egy nagy csapást hozhat el. Talán ama bizonyos 3 napnyi sötétség, tűzeső és totális pusztulás közeleg, amiről annyi prófécia szól, többek közt a Szűzanya akitai jelenése során elhangzottak. Mindez persze csak találgatás részemről, Isten büntetését visszatartja az igazak imája, esdeklése, de elmaradni nem fog, előbb-utóbb bekövetkezik.

Ide illik egy Assisi Szent Ferenctől származó prófécia, ami különös fényt kap azáltal, hogy a pápa az ő nevét vette fel. Halála előtt Szent Ferenc a végidőkről jövendölt rendtársainak, s azt mondta: „Azokban a napokban Jézus Krisztus nem egy igazi pásztort küld nekik, hanem egy pusztítót”.
Mindez a következő (egyébként szedevakantista) oldalon olvasható:
http://www.novusordowatch.org/francis.htm

Ugyancsak érdekes egy másik, régi olasz prófécia, mely szerint „Amikor ugyanazon éjszakán hal meg a fehér és a fekete pápa, akkor virrad fel a keresztény nemzetek nagy fehér napja.” Most, hogy van egy fehér ruhás nyugdíjas pápánk, valamint egy új jezsuita pápánk, ez a jövendölés mintha értelmet nyerne. A jezsuiták rendfőnökét szokták fekete pápának nevezni. Bergoglio bíboros ugyan csak az argentin jezsuiták vezetője volt korábban, de most pápaként minden jezsuita számára ő lett a legfőbb vezető, még ha nem is rendfőnökként. Az is lehet, hogy a „fekete” szín arra utal, hogy hamarosan meg fog válni az őt a bíboros testvéreitől megkülönböztető fehér reverendától is a nagy alázatossága nevében? Mindenesetre figyelemreméltó, hogy előírta a bíborosok számára, hogy az első audienciáján ne vörös, hanem egyszerű fekete ruhában jelenjenek meg.
Ezen az oldalon lehet ezt a „fehér pápa – fekete pápa” jövendölést és másokat is elolvasni:
http://www.traditioninaction.org/Questions/B598_3-Proph.html

Ugyanitt olvasható prófécia arról, hogy a nagy csapás után Szent Péter és Szent Pál leszáll a mennyből, hogy kijelöljék az új pápát. Őszintén szólva, a bíborosi és a püspöki kar összetétele alapján nem is látok más utat arra, hogy újra igazi jó pásztora legyen az Egyháznak, mert maguk közül csak hozzájuk hasonló fog kikerülni, akik számára a II. Vatikáni Zsinat a mindent felülíró szuperdogma.

Bocsásson meg, hogy ilyen hosszúra nyúlt levelem. Talán túl gyorsan ítélkezem – Isten bocsássa meg nekem. Talán túl borúlátó vagyok, de abban is egyet kell, hogy értsek Önnel, miszerint az Egyház emberi eszközökkel menthetetlen. Majd ha már elképzelhetetlen mélységekbe süllyedt, maga Isten fogja tűzben megtisztítani és helyreállítani.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Tisztelettel: X. Y.

Forrás:http://www.katolikus-honlap.hu/1301/level1.htm

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Éppúgy, ahogy a vak nem lát, ott lesznek azok is Rómában, az Egyházon belül, akik bár látnak, de az Igazság elismerését meg fogják tagadni

2013. március 20. szerda 19:15

Drága szeretett leányom, teljes egészében átélem újra Keresztre feszítésemet, és minden egyes része ahhoz az időhöz kapcsolódik, amely Második Eljövetelemhez vezet.

Most, hogy Testem, az Én Egyházam, elszenvedte az oly sok éven át tartó megkorbácsolást a gonosz szelleme miatt, a Tövissel való Megkoronázást, Egyházamban, a vezetésre róják most ki.

Amikor a harmadik tövis átszúrta a Jobb Szemem, azzal többé már nem láthattam. Csak a másik szememmel láthattam azt a szörnyű fájdalmat, amelyet Édesanyám átélt. Most amikor a Töviskorona átszúrja Egyházam Fejét, annak csak a fele fog tanúságot tenni a megjövendölt próféciák Igazságáról. A másik fele vak lesz, és nem fogják látni azt a kárt, amelyet Testem, Egyházam minden részére kirónak a világ minden nemzetében.

Éppúgy, ahogy a vak nem lát, ott lesznek azok is Rómában, az Egyházon belül, akik bár látnak, de az Igazság elismerését meg fogják tagadni.

Olyan fájdalmas lesz az Igazság, hogy ezeknek a felszentelt szolgáknak könnyebb lesz az egyszerűbb ösvényt választaniuk. Gyávák ők, akik a megszentségtelenítés egyszerűbb ösvényét fogják választani, ahelyett, hogy Énértem felvennék keresztjüket.

Aztán ott lesznek azok, akik szeretnek Engem, és ez a megosztottság nem fogja őket elrettenteni attól, hogy segítsenek Engem a lelkeknek a biztos haláltól való megmentésének tervében. Ezek a bátor lelkek, eltelve a Szentlélek tüzével, harcolni fognak, hogy megőrizzék Legszentebb Szentségeimet. Ezek a papok lesznek azok, akik táplálni fogják nyájamat az üldöztetés ideje alatt. Minden Kegyelem megadatik majd az ilyen tiszta lelkeknek, és ők sorban elvezetik Maradék Hadseregemet az Új Ég és Föld kapuihoz.

Nagy bátorságot követel Isten prófétáinak Szavát elfogadni.

Nem volt könnyű soha meghallani a próféták Szavait, mely Szavak úgy hasítanak lelkük közepébe, mint a kétélű kard. Figyelmeztetéseiket fájdalmas meghallani, de ugyanakkor édes is a megtermett gyümölcsök miatt, mert amikor Isten Szava Ajándékként adatik, minden alkalommal üdvösséget kínál fel. Ragadjátok meg Szent Szavamat, mivel Ez a ti mentőövetek. Ti, szeretett követőm védve vagytok az Élő Isten Pecsétje által, és ezért sohasem szabad félnetek.

Ellenségeitek szidni, sértegetni és talán üldözni fognak titeket, de Én, Jézus Krisztus leszek az, Aki együtt fogok járni veletek. Ti, választott kevesek, akik válaszoltok Hívásomra, szenvedésetek által sokakat meg fogtok menteni az emberiségből az Én Szememben.

Megáldalak benneteket. Békét és erőt adok nektek, hogy félelem nélkül a szívetekben követni tudjatok Engem.

Jézusotok