Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Isten Anyja: Fiam Testét cafatokra tépték

2013. március 23. vasárnap, 23.45

Gyermekem, sokan nem értik Társmegváltói szerepem. Sőt azt sem tudják, hogy miért van ez így.

Amikor igent mondtam a hívásra, hogy Isten Anyja legyek, én elköteleztem magam az Isten Szövetsége mellett, mely az emberiség Megváltásának érdekében köttetett.

Amikor világra szültem Fiamat, ugyanazt a szeretetet éreztem, melyet bármely anya érezne gyermeke iránt. Ez az ártatlan, gyönyörű kisfiú az én részem, az én testem és vérem volt. Ennek ellenére tudatában voltam annak is, hogy Ő nem csak egy gyermek volt. Lelke, lelkembe költözött, amint megpillantottam Őt. Ő és én egybefonódtunk, melynek során én éreztem minden Érzelmet, Örömet, Fájdalmat és a Szeretetet, mely átjárta Őt. Tisztában voltam Istenségével is, és azzal is, hogy Én csupán az Ő szolgája voltam, habár Ő soha nem éreztette ezt velem.

Kisdedként Isteni Fejét gyakran keblemre hajtotta, és a Szeretet szavait suttogta olyan meghatottan, hogy az eltöltötte Szívemet és úgy éreztem, mintha szívem szétrepedne a boldogságtól. Ő, az én Kisgyermekem volt mindaz, amiért én éltem. Minden érintés hihetetlen gyengédséggel és örömmel töltött el engem. Azok, akik látták Őt, akár csak kisdedként, mind azt mondták, milyen különleges Ő. Átható Tekintete felkavarta lelküket, és sokan nem tudták, miért.

Ez a különleges kötelék, köztem és szeretett Fiam között, felbonthatatlan. Tudtam, hogy én csak azért születtem meg, hogy az Ő Édesanyja lehessek. Ez a szerep volt az egyetlen oka létezésemnek.

És így, én minden Igényét teljesítettem, Ő viszont nagy Szeretettel és Együttérzéssel minden igényemet a Magáé elé helyezte. Kívánságait én – az Ő Édesanyja, az Ő alázatos szolgálója – mindig teljesítettem.

Amikor nem hitték el, hogy Ő az Emberfia, amikor az Igazságot hirdette és úgy cselekedett, ahogy Atyja óhajtotta, keserű könnyeket ontottam. Mennyire megviselt, amikor szemtanúja kellett, hogy legyek Üldöztetésének.

Átéltem az Ő gyötrelmét, nemcsak úgy, ahogy bármely anya tenné, ha látná a gyermekének okozott kínt – az Ő gyötrelme az enyém lett, az enyém pedig az Övé.

Arra kényszerítették Őt, hogy maga előtt összekötözött, kötelekkel a Derekához rögzített kézzel menjen, ami azt jelentette, hogy Ő csak lassan, csoszogva tudott menni. Míg a Kereszt tépett és sebzett Testére volt vetve, fájdalmam oly elviselhetetlen volt, hogy minduntalan elájultam.

Nem csak testi fájdalmam volt; bánatom tőrként járta át Szívemet, és meghasadt belé. A mai napig, Szívem egybefonódik Fiaméval, és így, a Nagyhét folyamán, én Fiammal együtt újra átélem a kínt, a gyötrelmet és az üldöztetést.

Gyermekek, ha elmondanám azt a kegyetlenséget, melyet Fiamra róttak, képtelenek lennétek felfogni, oly kíméletlen volt az ostorozás. Fiam Testét cafatokra tépték.

Sose felejtsétek el, hogy Ő az Emberfia volt, aki azért küldetett, hogy megváltson minden lelket a földön, köztük azokat is, akik ma a világban élnek. Ő rettenetes kínok közepette halt meg azért, hogy megmentse mindegyikőtöket ma. Szenvedése nem ért véget a Kálvárián. Ő továbbra is szenvedni fog, egészen a Második Eljövetelének Nagy Napjáig.

Azok, akik figyelmen kívül hagyják ezeket a Mennyből jövő figyelmeztetéseket, szabadon megtehetik. Nem lesznek megítélve e miatt az elutasítás miatt. De, ahogy egyre jobban eltávolodnak ezen Mennyei kinyilatkoztatások Igazságától, bűnre lesznek csábítva. Azokkal a bűnökkel lesznek megkísértve, melyeket többé már nem fognak bűnnek nyilvánítani a Fiam földi Egyházában lévő ellenségek.

Köszönöm nektek, Gyermekek, hogy megnyitjátok értelmeteket, szíveteket és lelketeket erre a Mennyei hívásra, mely Isten – minden Gyermeke iránti – Szeretetéből fakadóan küldetett nektek.

Szeretett Édesanyátok

Az Üdvösség Anyja