Bárki, aki okostelefont használ, valószínűleg tapasztalta már azt a zavaró jelenséget, hogy ha valamilyen témára vagy termékre rákeres, azonnal felbukkan egy arra irányuló hirdetés.
Igaz lehet, hogy telefonunk „lehallgatja” a privát beszélgetéseinket?
Ez a kérdés, amelyet meglepően nehéz megválaszolni, elég sok bizonytalanságot szült ahhoz, hogy egyes püspökök tiltani kezdjék az okostelefon használatát a katolikus élet legszemélyesebb helyszínén: a gyóntatószékben.
Íme, amit tudnunk kell az aggályokról, amelyek az okostelefonok privátszférát veszélyeztető voltát övezik, és arról, hogyan reagál azokra az egyik katolikus egyházmegye.
A gyónási titok védelme
Mindenekelőtt fontos azt kiemelni, hogy a katolikus egyház nagyon komolyan veszi a gyónás titkosságát.
A gyónás szentségét, amelyet kiengesztelődésnek is neveznek, Jézus Krisztus rendelte a bűnök bocsánatára. A bűnök megbocsátásának hatalmát apostolaira ruházta, ők pedig nemzedékről nemzedékre továbbadták azt a mai papoknak.
A gyónási titok arra kötelezi a papokat, hogy a legnagyobb komolysággal kezeljék a bűnbánó magánszféráját; sőt, az évszázadok során egyes papok inkább a halált választották, mintsem hogy felfedjék, amit hallottak. Ha egy pap felfed bármilyen információt, amelyet gyóntatás során szerzett, akkor latae sententiae – lényegében automatikusan – kiközösítik az Egyházból.
Mi van akkor, ha valaki más meghallja a gyónásunkat, vagy mi halljuk meg véletlenül, amint valaki más megvallja a bűneit? Nos, ebben az esetben a vallomást kihallgató személyt köti a gyónási titok pecsétje, és tilos bármit is továbbadnia abból, amit hallott.
A gyónási titok megsértéséért egy katolikus világi személy exkommunikációja is lehetséges, de általában csak büntetőeljárás után, nem automatikusan, mint a papok esetében.
Nyilván érthető, hogy valakinek a gyónását szándékosan rögzíteni is olyasmi, ami elítélendő. Az Egyház ezzel a problémával formálisan egy 1988-as rendeletben foglalkozott, amelyben a Hittani Kongregáció (jelenleg Dikasztérium) leírta, hogy aki egy személy gyónásáról hangfelvételt készít, vagy azt közzéteszi, azt az Egyházból automatikusan, latae sententiae ki kell közösíteni.
Megérik a kockázatot az okostelefonok?
Régóta ismert, hogy a szinte minden modern telefonba beépített „okos asszisztensek”, mint például az Apple-nél a Siri, valóban folyamatosan „hallgatnak” az olyan ébresztőszavakra, mint a „Hey Siri”, hacsak a felhasználó nem kapcsolja ki ezt a beállítást. (A legtöbb informatikában jártas felhasználó, akinek fontos a privátszférája, már jó eséllyel megtette ezt.)
Talán még mélyebb aggodalomra ad okot a számtalan okostelefon-alkalmazás, amelyek megmagyarázhatatlan módon teljes hozzáférést kérnek a felhasználó kamerájához, mikrofonjához és helyadataihoz – bár ezekre nincs egyértelmű szükség a felhasználói telefon ellenőrzéséhez. Lehetséges, hogy az ilyen alkalmazások „kémkednek” utánunk?
Ez a régóta lappangó félelem a múlt év végén került ismét reflektorfénybe, amikor napvilágra került egy eset. A CMG Local Solutions, a Cox Media Group leányvállalata nyíltan kérkedett azzal, hogy képes emberek okoseszközeinek mikrofonján keresztül hallgatózni, hogy a mesterséges intelligencia segítségével „valós időben folytatott kötetlen beszélgetések alapján vásárlókat azonosítson”.
A CMG gyorsan meghátrált, amikor kérdőre vonták, és azt állította, hogy soha nem hallgatta ki senki magánbeszélgetéseit, és nem férhetett hozzá semmihez a „harmadik fél által összesített, anonimizált és titkosított, hirdetés-elhelyezéshez használt adatokon kívül”.
Bár a CMG kapcsolatban áll a Google-lal, az Amazonnal és a Facebookkal az említett cégek hirdetési partnerprogramjain keresztül, mindhárom cég tagadta, hogy valaha is részt vettek volna a CMG „Active Listening” programjában. Sokan azonban úgy találták, hogy tagadásuk nem meggyőző.
Az interneten böngészve oldalról oldalra találunk figyelmeztetéseket, amelyek szerint okostelefonunk bizony valóban lehallgat bennünket. (Igaz, e figyelmeztetések zöme adatvédelemmel kapcsolatos termékeket árusító kiberbiztonsági cégek blogbejegyzése, ami hitelességüket csökkenti vagy növeli, attól függően, hogyan nézzük.) Ráadásul a CMG elszólása további bizonytalanságot kever az egészbe.
De hát mit mondanak a bizonyítékok? Egy technológiai szakértő szerint ez bonyolult kérdés.
David Choffnes, a bostoni Northeastern Egyetem Kiberbiztonsági és Adatvédelmi Intézetének ügyvezető igazgatója a CNA-nak azt mondta: személyesen végzett kutatásai azt sugallják, hogy a kérdésre, vajon okostelefonjaink folyamatosan lehallgatják-e magánbeszélgetéseinket, a válasz többnyire „nem.”
Choffnes, aki a számítástechnika docense is, 2018-ban és 2020-ban is végzett vizsgálatokat, annak a hipotézisnek ellenőrzésére, hogy telefonjaink folyamatosan hallgatóznak-e. Ő és munkatársai végül több mint 17.000 alkalmazást vizsgáltak meg, hogy tájékozódjanak a médiatartalmak kiszivárgásának esélyéről.
Bár elemzésük valóban feltárt bizonyos biztonsági kockázatokat, Choffness megjegyezte: „nem találtunk bizonyítékot arra, hogy az alkalmazások rejtett módon rögzítik a telefonunk mikrofonjából származó hangokat”.
Amikor azonban okos asszisztenseket, így az Amazon Alexa nevű hangasszisztensét tesztelték, a kapott eredmények már eltérő képet mutattak. A legtöbb tesztelt modell, amint korábban említette, csak akkor „ébred fel” és kezdi el a felvételt, ha egy konkrét „ébresztőszó” elhangzott. De néha – figyelmeztet Choffnes – a hangasszisztensek váratlanul aktiválódhatnak a felhasználó tudta nélkül is, mert úgy vélik, hogy elhangzott az ébresztőszó.
Choffnes azt is mondta, tesztjeik arra mutatnak, hogy az okos hangasszisztensek általában „többnyire csak néhány másodpercnyi felvételt gyűjtenek, de néha több tíz másodpercet is”.
Ami azt illeti, hogy tényleges emberi fül hallja-e valaha ezeket a felvételeket, Choffnes megjegyezte, hogy voltak olyan esetek, amikor magánbeszélgetéseket tettek hozzáférhetővé külső vállalkozók számára, akik a felvételeket a hangasszisztens beszédfelismerési pontosságának javítása céljából hallgatták meg.
„Tehát aggodalomra ad okot, hogy valódi emberek valódi beszélgetéseket hallgattak. Szerződés szerint ezeket a beszélgetéseket nem szabad megosztani vagy kiszivárogtatni, de természetesen a szerződések nem akadályozzák meg a visszaéléseket” – mondta.
„Röviden: azt gondolom, hogy mindig jó ötlet az óvatosság, de nem hiszem, hogy ez [az okostelefonok által készített titkos felvétel] lenne jelenleg az okoseszközök felhasználóinak elsődleges gondja” – folytatta.
„Másrészt meg vagyok győződve, hogy felbecsülhetetlen értéke van annak, ha a technológiát távol tartjuk a magánéletünkre szánt terekről – nem csak adatvédelmi és magánéleti okokból, de lelkünk nyugalma és a zavaró tényezők kiküszöbölése érdekében is.”
Amikor az okostelefonok katolikus gyóntatószékekből való kitiltásáról kérdezték véleményét, Choffnes azt mondta, hogy tudósként „határozottan támogatja ezt az álláspontot” – és nem csak magánélet- és adatvédelmi aggályok miatt.
„Úgy gondolom, hogy itt az adatvédelmen túlmutató értékekről van szó. Mivel ezek az eszközök minduntalan elterelik a figyelmet, szeretném remélni, hogy istentiszteleti helyeken nem szívesen látottak” – mondta.
Choffness azonban így folytatta: fontos rámutatni arra, hogy „privátszféránkra általában nem a beszélgetéseket rögzítő mobilalkalmazások jelentik a legnagyobb fenyegetést.”
Végül is azt már jól tudjuk, hogy a technológiai cégek képesek nyomon követni, és követik is felhasználóik böngészési előzményeit, alkalmazáshasználatát és pontos tartózkodási helyét – és mindezt felhasználják marketing célokra. Megjegyezte, hogy még vallási applikációkat is kaptak már rajta, hogy így hasznosítják a felhasználói adatokat.
„Tekintettel arra, hogy az ember vallása és vallásgyakorlata milyen érzékeny és személyes dolog, úgy gondolom, hogy papoknak és híveknek fontos észben tartani: kétszer is gondolják meg az alkalmazások telepítését, lehetőleg próbálják meg elolvasni az apró betűs részt, [és] ne engedélyezzenek olyan sütiket, amelyekre nincs szükség” – mondta Choffnes.
És megismételte: „Amikor sértetlen magánéletre és figyelmünk összpontosítására van szükségünk, kapcsoljuk ki készülékünket.”
Tiltani vagy nem tiltani?
James Conley, a nebraskai Lincoln egyházmegye püspöke új szabályzatot fogadott el idén, amely megtiltja a papoknak, hogy használják okostelefonjukat a gyóntatószékben.
Caleb La Rue atya, a Lincolni Egyházmegye kancellárja a CNA-nak elmondta, hallott olyasmit, hogy több másik egyházmegye is hasonló szabályokat vezet be, kifejezetten adatvédelmi aggályok miatt. Attól tartanak, hogy „a pap egy gombot megnyomva véletlenül felvételt készíthet, vagy a legrosszabb esetben a farzsebében lévő telefonra ráülve akaratlanul felhívhat valakit, és akár közvetítheti egy gyónó vallomását” – jegyezte meg.
Azonban a Lincoln egyházmegyei szabályt elsősorban nem adatvédelmi szempontok miatt hozták meg, inkább azért, mert felismerték, hogy a papok gyóntatószékben töltött idejének csendesnek, imádságosnak és zavaró tényezőktől mentesnek kell lennie – mondta La Rue atya.
Elmondta, hogy Conley püspök már 2014 óta „határozottan intette” papjait, hogy ne vigyék be okostelefonjukat a gyóntatószékbe, de a hivatalos tiltásig csak ez évben jutott el.
„Akkor sincs kinn a telefonjuk az oltáron, amikor misét mondanak – miért kell ott lennie olyankor, amikor gyóntatnak?” – mondta, hozzátéve, hogy fontos gátat vetni „az olyan vélekedésnek, hogy a pap gyóntatás közben a Twittert görgeti”.
La Rue atya azonban elismerte, hogy sok lincolni pap – köztük ő is – szeretett okostelefont használni a gyóntatószékben teljesen ártatlan célok végett, például megnézni, hány óra, és imákat vagy szentírási olvasmányokat kikeresni. A gyónók is gyakran viszik be telefonjukat a gyóntatószékbe, mert azon van rajta a bűneik listája, vagy mert emlékeztetőül megnyitják rajta a bűnbánati imát.
Végül azonban La Rue atya azt mondta, hogy a szabályzat valódi célja „eltávolítani mindent, ami esetleg meggátolhatja, akadályozhatja” a „Krisztussal való hiteles találkozást”.
„Arról van szó, hogy próbáljuk a szentségeket megőrizni szent találkozásként Istennel, a gyóntatószékben pedig különösen Isten irgalmasságával” – mondta.
Fordította: T. Nagy Edit
Forrás: Catholic News Agency
