2024.09.06.

1.

Amikor úgy éreztem, hogy az Úr gyengéd ujjaival megérintette a lelkem, ezek a gondolatok formálódtak bennem:

Ó, Uram, gyengéd ujjaiddal megérinted szívemet, a szeretet és az öröm folyói fakadnak belőle. Szeretetóceánná duzzadnak, és elönti szívem-lelkem, és pompás fényekben felragyognak.

A szeretet hullámai oly finomak, mint a legszebb dallamé, és megérintik az ember szívét, hogy sírásra fakad.

Csak Te tudsz ilyet tenni, ó Uram, én Istenem, Aki a szeretet óceánja vagy, oly kedves, oly lágy, oly finom, oly édes, mint a méz, oly mámorító és bódító, hogy a lélek már nem érzi fájó sebét.

Az ember lelke repked, szinte lebeg, eloldozva minden földi köteléktől… kitárja két karját, és képes átölelni a (világ)mindenséget.

Ó, én a Te szívedet ölelném, drága Istenem, mely Háromságos, de mégis Egy, átérném és betölteném a kölcsönkapott édességeddel.

Ó, tudnék-e ennél még többet adni, hogy viszonzom szereteted, most és mindörökké.

Ámen

Jézus: Az Én szeretetemet olyan költőien írtad le.

2.

Azon tűnődtem, amikor az Urat szemlélem, mintha a földi dolgok elmosódnának:

Uram, Benned nincsennek földi emlékeim… csak a most van, a jelen, és a Te szemed csillogása.

Mindent eltakarsz előlem, ami a földi élethez tartozik, mintha semmi nem lenne fontos, mert mindenről Te gondoskodsz, mindent Te művelsz.

Neked csak a jelenlétem a fontos, hogy ott legyek Teveled, és hogy Te velem lehess egészen.

Minden, amire én nem emlékszem, Te írod az Élet Könyvébe, hogy semmi szép és semmi jó ne maradjon le, és ne vesszen el sohasem…

Mert minden a Te műved Uram, amit rajtam keresztül teszel, amit megteszek, Te cselekedsz bölcsességedben és méltóságodban, és hozod meg döntéseidet.

Add, hogy jó eszközöd lehessek, amelyet, amikor a kezedbe veszel, már a gondolatodra is meghajol Előtted, és ne olyan, akit hiába próbálsz formálni és használni, de semmi másra nem jó, csak hogy kidobják…

Ó, add Uram azt a kegyelmet, hogy az örömödre lehessek.

Ámen

Jézus: Bizony, a lelki szenvedéseket, fájdalmakat Nélkülem nem tudnád levetni magadról, és csak tovább gyötrődnél. Én mindent letörlök lelkedről, ami nem odavaló. Azt akarom, hogy boldog légy. Azt akarom, hogy mindig azonnal megbocsájts.

3.

Az Úr szívének lángolása jutott eszembe:

Drága Uram, lángra lobbantod a szívemet… énekelni tanítasz… megtanítasz arra, hogy megénekeljem a Szívedet és Szíved lángolását.

Forrón izzó lánggal égetsz… nyaldossa szívemet, folyton égeti ki és mossa el azt, ami nem odavaló.

A Te tüzed ég bennem, ó én Uram, én Istenem…

A szereteted és tüzed fényét ülteted belém, belém ojtod szeretethullámaidat, melyek a lelkembe helyezett Élő Vized forrásává alakulnak…

Ó, mily édes e Szív, ó, mily édes e Víz, forró, mint a napsütés, éget, mint a lobogó tűz, mos, mint az árvíz, mely betölti a szívemet, és elsodorja mindazt, amit magával ragadhat…

Egész nap fürdök Benned…

Mint a kagyló az óceánban, de majd amikor eljön az idő, hogy kiemelik azt a vízből és szétnyitják, hogy van-e benne valami, meglátod a lényem valóságát…

Kép: Egy kagylót szétnyitnak, egy rózsaszín és sok kis fehér gyöngy van benne.

Jézus: A kagyló a te lelked, amely az Én szeretetem által nagy örömöt teremt benned, és a kis fehér igazgyöngyök azoknak a lelkei, akik olvassák az írásaidat.

4.

Az foglalkoztatott, hogy ha most kérnék az Úrtól valamit, mi lenne az:

Csak a jelenlétedet kérem Uram, nem kérek mást, csak azt, hogy légy velem…

Nem vágyódom kimondhatatlan, földöntúli, természetfeletti képességekre, csak arra vágyom, hogy a Szívedhez bújhassak, és Szívedben találjak menedéket…

Porszem vagyok csupán, tehetetlen, mely csak akkor repül, amikor a szél felkapja és magával viszi.

Akkor tudok én is repülni, amikor a Lélek szárnyai magukhoz ragadnak.

Nem kívánok mást tenni, csak azt, amire Te kérsz, amit Te akarsz, hogy megtegyek…

Ha azt kívánod tőlem, hogy tevékenykedjek, szívesen megteszem Érted.

De ha azt kívánod, hogy egyhelyben maradjak, egyhelyben toporogva, akár megalázottan, akár kisemmizve, ott maradok egyhelyben álldogálva, vezekelve a Kereszted alatt.

Nem kívánok mást Uram, csak azt, hogy az arcodat láthassam, csillogó szemeidet, bájos mosolyodat. A Szíved mosolya az, amely csillámokat szór ragyogásában, szereteted mélysége, rajtam megesett Szíved irgalmának végtelensége az, amely sugárzik felém Lényedből, amikor rám tekintesz…

Nem kívánok mást Uram, csupán csak hogy Veled éljek és hogy Veled haljak, hogy amikor értem jössz, a szívem olvadjon össze a Tiedével.

Jézus: Boldoggá teszel kislányom, hogy számodra csak egy a fontos, szüntelenül Velem és Bennem éljél.

5.

Kerényi Lajos atya mondta: „Azokat a kegyelmeket, amit kapunk az Úrtól, nekünk kell tovább fejleszteni magunkban.”

Érzés: Ez az egyik lépés a másik után történik.

Jézus: Bizony, aki a Tőlem kapott kegyelmeket parlagon hagyja, nem használja, az mélyen megsért Engem. A kegyelmekért hálásnak kell lennetek. És át kell sugározni azokat másokra.

6.

Olvastam: Bossis Gabriella: Amikor sietett elimádkozni a keresztutat, erre az Úr Jézus mondta: „Gondolj arra, mennyire siettem Én, hogy végig járjam kínszenvedésem útját, és értetek meghalljak.”

Érzés: Jómagam is a lassabb utat választom, mert minden lépés a lelkemet formálja.

Hang: Apró lépésekben mész Velem.

Hang: Mindenre bőséges időt hagyni egészen.

Jézus: Ha Velem foglalkoztok, szánjatok időt a szavakra és gondolatokra. Semmi sem olyan fontos számodra, a lelkednek, mint a Szívemben való elmerülés. Ima közben nem létezik más, csak Én. Akkor imádkozol jól.

7.

Olvastam: Bossis Gabriella: Jézus: „Virágba boríthatom-e azt a növényt, amelyet el sem ültettél?”

Kép + Érzés: A mi ajándékainkat használja fel az Úr, hogy további terveket, lépéseket meg tudja tenni bennünk.

Hang: Akarati próbád ez.

Jézus: Szükség van kislányom a te ötleteidre, elképzeléseidre, hogy miféle jót akarsz cselekedni Nekem. Ez az alap, amire felépítem neked a terveimet, a lépéseimet. Ezzel teszem próbára az akaratodat, hogy megteszed-e, amit beütemeztél.

8.

Olvastam: Bossis Gabriella: Jézus: „Arra kérlek, hogy mihelyt fölébredsz, Atyám karjába zárd magad, mert minden reggeled új teremtés.”

Gondolat: Ezt az új teremtést többször kérem egy nap folyamán.

Hang: Nagyon jól teszed.

Hangom: Uram, Mennyei Atya, Te teremts bennem tetszésedre.

Hang: Nagy érték számomra ez benned.

Hang: Hogy minden nap új teremtés legyen szívedben.

Jézus: Minden reggel, amikor fölébredsz, új tettekre sarkallak téged. Ha Rám figyelsz és észreveszed ezt az új teremtést, akkor a lelked nagy lépésekben halad előre.

9.

Olvastam: Bossis Gabriella: Jézus: „Örülj! Mindig jobban örülj! Ezzel az Én örömömet is növeled.”

Érzés: Amikor egy kedves lelki testvérrel találkozok, és örvendezünk a találkozásnak, mintha az Úr szervezné meg a találkozást, hogy örüljünk, mert így az Úr öröme is növekszik.

Jézus: Bossis Gabriellának ez a párbeszéde Velem egészen közel hozza őt Hozzám, és kisebb-nagyobb örömöket teremt benne. Ezáltal az Én Isteni örömöm is növekedik.

10.

Olvastam: Bossis Gabriella: Jézus: „Más akaratot ne ismerj, csak az Enyémet! Az Én akaratom az Atya akarata!”

Hang: A Szentléleké is.

Kép: A Szentháromság egyet akar.

Jézus: Ha csak az Én akaratomat veszed figyelembe, az egész Szentháromság akarata szerint élsz. Ez a tökéletes emberi élet.

11.

Olvastam: Bossis Gabriella: Jézus: „Amikor Rám gondolsz, legyen az olyan, mint egy lelkiáldozás!”

Hangom: És ez milyen? Hogy kell ezt elképzelni?

Hang: Benned égek.

Hang: Én benned vagyok, égek, élek és mozgok.

Jézus: Napközben sokszor gondolj Rám, mert az annyi, mintha egyesülnél Velem.