Beer Miklós: katolikus pappá kellene szentelni a rátermett nős férfiakat.

Néhány évtizeden belül elfogyhatnak a katolikus papok – húzta meg a vészharangot a magyar püspöki kar elnöke. Nyugaton kényszermegoldásként plébániák százait vonják össze, és egyre kevésbé ördögtől való gondolat a nős férfiak felszentelése. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Beer Miklós váci püspök kifejezetten támogatja az utóbbi elképzelést.

Tavasszal először fordult elő, hogy a hazai katolikus egyház valamely püspöke nyilvánosan, ráadásul drámai szavakkal figyelmeztessen a paphiányra és annak következményeire. Veres András, a győri egyházmegye vezetője, a püspöki kar elnöke körlevelében imaközösséget hirdetett a hivatásokért.

A Heti Válasz tucatnyi egyházi embert megszólaltatva világítja meg a válság okait, hátterét, és a lehetséges megoldásokat. Utóbbiak közül minden bizonnyal Beer Miklós szavai fogják a legnagyobb visszhangot kiváltani, a váci püspök ugyanis – Ferenc pápa hasonló értelmű felvetése nyomán – kijelentette: „Nagy álmom, hogy még az én hivatali időmben pappá lehessen szentelni az arra méltó, családos férfiakat. Emellett egyre inkább új megközelítésben hiszek: nem arra kellene várnunk, hogy végre valaki lelkipásztornak jelentkezzen, hanem az egyháznak kellene felismernie a rátermett személyeket, és meghívni őket a szolgálatra.”

http://valasz.hu/itthon/beer-miklos-katolikus-pappa-kellene-szentelni-a-ratermett-nos-ferfiakat-125030

A VILÁG számos vallásában, például a római katolikus egyházban, az ortodox egyházakban vagy a buddhizmusban elvárják a vallásvezetőktől és a papoktól, hogy cölibátust fogadjanak. De sokan úgy érzik, hogy a papok körében egyre inkább felbukkanó szexuális botrányoknak eredendően a cölibátus az oka.

Ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy valóban követelmény-e az egyházi vezetőknél a cölibátus. Vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki és terjedt el ez a szokás, és nézzük meg, mi Isten nézőpontja róla.

CÖLIBÁTUS A VALLÁS TÖRTÉNELMÉBEN.

Az Encyclopædia Britannica szerint a cölibátus kifejezés nőtlenséget, illetve szexuális kapcsolattól való önmegtartóztatást jelent, melyet rendszerint egy vallási hivatást betöltő személlyel vagy vakbuzgó hívővel kapcsolatban használnak. XVI. Benedek pápa 2006-os, római kúriához intézett beszédében „az apostolok utáni időkbe visszanyúló hagyományként” utalt a kötelező cölibátusra.

Azonban az első századi keresztények nem fogadtak cölibátust. Az akkor élő Pál apostol figyelmeztette a keresztényeket, hogy lesznek olyan férfiak, akik majd félrevezető tanításokat terjesztenek, és „tiltják a házasságot” (1Timóteusz 4:1–3).

A cölibátus a második században kezdett utat törni magának a nyugati, keresztény egyházakban. Egy könyv szerint ez a gyakorlat jól összefért a szexuális önmegtartóztatás új irányzatával, ami akkoriban megfigyelhető volt a Római Birodalomban (Celibacy and Religious Traditions).

A következő századokban az egyházi zsinatok és az úgynevezett egyházatyák is támogatták a cölibátust. Azt vallották, hogy a szexuális kapcsolat beszennyezi az embert, és nem egyeztethető össze a papi hivatással. Ennek ellenére az Encyclopædia Britannica rámutat, hogy „a X. században már sok papnak, sőt püspöknek volt felesége”.

A cölibátust a Rómában tartott lateráni zsinatokon is megerősítették 1123-ban, majd 1139-ben, és a római katolikus egyháznak a mai napig ez a hivatalos állásfoglalása. Ez az intézkedés megakadályozta, hogy az egyház elveszítse a hatalmát és a vagyonát. Ellenkező esetben a házas papok a gyerekeikre hagyták volna végrendeletükben az egyház tulajdonát.

ISTEN NÉZŐPONTJA A CÖLIBÁTUSRÓL.

Isten álláspontja a cölibátusról világosan látszik Szavából, a Bibliából. Jézus beszélt azokról, akik hozzá hasonlóan „az egek királysága miatt” egyedülállók maradtak (Máté 19:12). Pál apostol pedig úgy fogalmazott azokról a keresztényekről, akik az ő példáját követve nem házasodtak meg, hogy „a jó hírért” tettek így (1Korintusz 7:37, 38; 9:23).

De sem Jézus, sem Pál nem kötelezte a keresztényeket arra, hogy cölibátust fogadjanak. Jézus szerint az egyedülállóság ajándék, melyet nem kap meg mindenki a követői közül. Amikor Pál azokról írt, akik sosem házasodtak meg, őszintén elismerte: „A szüzek felől pedig nincsen parancsom az Úrtól, de. . . közlöm véleményemet” (Máté 19:11; 1Korintusz 7:25).

Továbbá a Bibliából kiderül, hogy sok első századi keresztény, például Péter apostol, házas volt (Máté 8:14; Márk 1:29–31; 1Korintusz 9:5). Valójában Pál a Rómában egyre inkább terjedő erkölcstelenség miatt írta azt, hogy ha egy keresztény felvigyázó nős, akkor „egyfeleségű férj” legyen, „akinek gyermekei alárendeltségben vannak” (1Timóteusz 3:2, 4).

Elmondhatjuk, hogy nem szűzies házasságokról volt szó, hiszen a Biblia nyíltan kijelenti, hogy „a férj adja meg a feleségének, ami megilleti őt”, illetve hogy a házastársak ne fosszák meg egymást a szexuális kapcsolattól (1Korintusz 7:3–5). Nyilvánvaló, hogy a cölibátust nem várja el Isten, és nem is lehet kötelező az egyházi vezetők számára.

https://www.jw.org/hu/kiadvanyok/folyoiratok/ortorony-2017-2-szam-marcius/colibatus/

“Mielőtt látható jelet kap az emberiség, három figyelmeztetés lesz a világban” Mirjana a rájuk bízott tíz titokról.

2017. augusztus 8.
Az 1982. december 25-ei jelenés alkalmával Mirjana állítása szerint a Madonna bizalmasan közölte a tízedik, utolsó titkot, és elárulta neki a dátumokat, amelyeken a titkok megvalósulnak. A Szent Szűz kinyilatkoztatott Mirjanának néhány jövőbeli eseményt, részletesebben, mint az eddigi összes többi látnoknak. Emiatt számolok be e cikkben arról, amit Mirjana közölt egy 1983. november 5-i beszélgetés során. Összefoglaltam alapvető mondanivalóját – szószerinti idézés nélkül – annak, amit Mirjana mondott. Íme:

Mielőtt az emberiség látható jelet kap, három figyelmeztetés lesz a világban. A figyelmeztetések földi események lesznek. Mirjana mindháromnak szemtanúja lesz. Tíz nappal az isteni figyelmeztetések előtt Mirjana értesíteni fogja az általa kiválasztott papot. Mirjana tanúságtétele a figyelmeztetések megerősítése és a világ megtérésére való ösztönzés lesz.

A figyelmeztetések után látható jel jelenik meg a medjugorjei jelenések helyszínén, hogy az egész világ láthassa. Ez a jel tanúságtételként szolgál a jelenésekre és arra, hogy az emberek újra Istenhívők legyenek.

A kilencedik és a tízedik titok fontos. A világiak bűneinek következményeivel, azok büntetésével kapcsolatos. A büntetés elkerülhetetlen, mivel nem várhatjuk, hogy az egész világ megtér. A büntetést enyhíteni lehet imával és vezekléssel, de nem lehet elhagyni. Mirjana azt mondja, hogy a gonosz még mindig fenyegeti a világot, de a sok imának és a böjtnek köszönhetően elhárult az, amit a hetedik titok tartalmazott. Ezért bátorít Szűz Mária imára és böjtre: „Elfelejtettétek, hogy az imán és a böjtölésen keresztül elháríthatjátok a háborúkat és megtörhetitek a természeti törvények rendjét.”

Az első figyelmeztetést rövid idő után követi majd a többi. Így az embereknek lesz némi ideje a megtérésre.
Ez az időszak lesz a kegyelem és megtérés időszaka. Miután a látható jel feltűnik, az élő embereknek lesz némi ideje a megtérésre. Emiatt a Szent Szűz sürgős bűnbánatra és megbékélésre hív.

Az imádságra és bűnbánatra való felhívása azért van, hogy megakadályozza a gonosz erejét és a háborúkat, de a legfőképpen, hogy lelkeket mentsen.

Mirjana szerint a Szűzanya által megjósolt események már közel vannak. Ezen megtapasztalás alapján Mirjana azt hirdeti a világnak: „Térjetek meg, amilyen gyorsan csak lehet! Nyissátok meg szíveteket Istennek.”

“Ne haragudj, de tisztában kell legyél azzal, hogy a sátán létezik. Egy nap megjelent Isten trónusa előtt és engedélyt kért, hogy az Egyházat próbára tehesse. Isten egy évszázadig tartó engedélyt adott neki, hogy próbára tegye az Egyházat. Ez az évszázad az ördög hatalma alatt van, de amikorra a titkokat kinyilatkoztatják, hatalma megsemmisül. Még most is, hogy a hatalma kezd gyengülni, egyre agresszívabb lesz. Elpusztít házasságokat, családokat, viszályt okoz a papok között és ő felelős a gyötrelmekért és a gyilkosságért. Nektek böjttel és az imádsággal kell megvédenetek magatokat ezektől a dolgoktól, különösen a közösségi imával. Hordjatok szentelt dolgokat magatokkal! Helyezzétek ezeket el a házatokba és használjátok újra a szentelt vizet!”

Fordította: Tar Márta Flóra
Forrás: http://mysticpost.com/2017/08/before-the-visible-sign-is-given-to-mankind-there-will-be-three-warnings-to-the-world-mirjana-on-the-ten-secrets/

1982.december 25.:

James Martin lelki békéje

Az elöljárói támogatják, "hisztérikus" bírálóit "a saját komplex szexualitásuk" zavarja

Az új könyve miatt őt ért bírálatokra (köztük egy érsektől és egy püspöktől is kapottra) válaszolandó, üzenetsorozattal jelentkezett a Twitteren a Vatikán disszidens és LMBT-lobbista kommunikációs tanácsadója, a teológiai nonszenszeiről ismert jezsuita James Martin, aki a könyve reklámkampányában az "LMBT papok" "előbújását", a Katolikus Egyház Katekizmusának "LMBT-barát" átírását szorgalmazta, és arról értekezett, hogy a mennyben "LMBT szentek" fognak várni minket.

Üzenetsorozatában így ír:

Rengetegen jelentkeztek nálam, akik a támogatásukat fejezték ki, miután online támadások értek az LMBT katolikusokról írt új könyvem miatt.

Had mondjam tehát el: Jól és békességben vagyok. Miért? Először is, mert a bírálatok elkerülhetetlenek, még az erős bírálatok is. Ez történik bármely eszmecserében.

Másodszor, mert az emberek döntő többsége - személyesen vagy online - elismerését fejezte ki a könyvemért, gyakran rendkívül érzelmes módon.

Harmadszor, mert tudom, hogy az egyes hisztérikus reakciók olyan emberektől jönnek, akiket zavar a saját komplex szexualitásuk.

Negyedszer, mert a jezsuita elöljáróim, a jezsuita testvéreim, és számos bíboros és püspök támogatását bírom, nyíltan és privátban egyaránt.

Ötödször, ami a legfontosabb, hogy az imáim azt mondatják velem, hogy ez a helyes cselekedet, hogy ez fontos, és hogy ez az irgalmasság cselekedete.

Köszönöm tehát a támogatást, teljességgel békében vagyok. Folytatni fogom a próbálkozásaimat, hogy a magukat az egyházunk peremén érzőket segítsem.

Sötét irónia, hogy miközben Martin az LMBT-lobbikampányát - az imáira alapozva - "az irgalmasság cselekedetének" ítéli, az Egyház által az irgalmasság cselekedeteiként elismertek közé épp a tevékenységével gyökeres ellentétben álló "a bűnösöket jóra inteni, a tudatlanokat oktatni, a kételkedőknek jó tanácsot adni" cselekedetek tartoznak.

Ismeretes, hogy az "LMBT" emberek és családjaik hiteles egyházi szolgálatát a nemzetközi Courage International végzi, már 1980-as alapítása óta. A jezsuita James Martin szándékosan tesz és beszél úgy, mintha nem tudna róla, miközben az új könyve és a kapcsolódó médiaszereplései egy olyan, magát katolikusnak mondó LMBT-lobbiszervezet tudatos reklámja, amelyet a Vatikán (még a korábbi pápák alatt) és az Egyesült Államok püspöki konferenciája is többször elítélt.

Martin könyvével egyidőben egy másik könyv is megjelent, amely a homoszexualitásról szóló katolikus tanításról a megfelelő megközelítésben ír, és amelyet a saját neméhez vonzódó, de tisztaságban élő Daniel Mattson írt "Miért nem nevezem magamat melegnek?" ("Why I Don't Call Myself Gay") címmel. A könyv a jezsuita alapítású Ignatius Press kiadásában jelent meg, méltató előszavát az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros írta, Philadelphia érseke, Charles Chaput pedig kifejezetten Martin könyve helyett ajánlotta a téma iránt érdeklődők figyelmébe.

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/08/07/james_martin_lelki_bekeje

Az erkölcsi semlegesség mítosza

Manapság annyi konfliktus fakad a relativista nézetekből, bár a konfliktusok résztvevői ezzel nem mindig vannak tisztában, hogy ideje itt is beszélni a jelenségről. Érintőlegesen nagyon sokszor felmerült már, de úgy gondoltam, hogy egy, vagy akár több önálló posztot is érdemel a téma.

A néhai Allan Bloom filozófia professzor szerint^{Allan Bloom, The Closing of the American Mind (New York: Simon and Schuster, 1987), 25. oldal} a relativizmus nem csupán egy trend, hanem igazi forradalom és sok más forradalomhoz hasonlóan nem egy puskalövéssel, hanem egy elgondolással indult, suttogva haladva szájról szájra sok különböző helyzetben és környezetben. Az akadémia világából indult, de idővel a társadalom valamennyi rétegéhez eljutott. Terjedése annyira észrevétlen, hogy mára szinte kiirthatatlan részévé vált a közgondolkozásnak, és nemcsak az értelmiségi réteg kardoskodik mellette, de azok is, akik pontosan a relativista nézeteknek köszönhetően szinte képtelenné váltak az erkölcsi fogalmakat is magában foglaló értelmes párbeszédre vagy gondoldásra.  Az amerikai elme bezárulása című könyvében a professzor lerírja, hogy az egyetemeken széles körben elfogadott nézet, hogy az „igazság relatív”, ugyanakkor „a diákok képtelenek megvédeni álláspontjukat. Ez egy olyan nézet, amit egyszerűen beléjük neveltek.”^{Dennis Prager, “Just Another Two Days in the Decline of America,” The Prager Perspective, 1 January 1997, 1.}

Vagy ahogy a Harvard Egyetem egyik diákja fogalmazta meg szomorúan:

„Napjaink szabadsága abban áll, hogy bármilyen értéknek szabadon odaszentelhetjük magunkat, azzal a feltétellel, hogy nem tartjuk igaznak.”^{Recorded in The Presbyterian Layman, July-August 1996, 8.}

A téma persze rendkívül szerteágazó, így ebben a posztban csupán egyetlen, de fontos szegmensre szeretnék rávilágítani Francis J. Beckwith és Gregory Koukl segítségével. Ahogy a címből is kiderül, az erkölcsi semlegességről van szó.

A relativizmus egyik legmakacsabb feltevése egy erkölcsileg semlegesnek mondható álláspont létezése. Egy olyan állásponté, ami teljességgel elfogulatlan, és amiben nem létezik ítélkezés vagy a személyes nézeteknek a másikra „erőltetése”. Az álláspont hívei úgy gondolják, hogy ők semlegesek mások erkölcsi nézetei iránt. Ez lenne a tolerancia lényege, mondják.

Pedig az erkölcsi semlegesség egy mítosz. Nem létezik, az alábbi illusztrációból pedig kiderül, hogy miért.

Faye Wattleton, a Planned Parenthood korábbi elnöke „Önmeghatározás: az erkölcs” című írásában a következőket adta közzé:

„A legtöbb szülőhöz hasonlóan azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb ajándék, amit a gyerekemnek adhatok, ha erkölcsi felelősségre tanítom. Az erkölcs átadása azonban nem jelenti azt, hogy ráerőltetem a saját erkölcsi értékeimet másokra, hanem azt, hogy megosztom a bölcsességet, megindokolom, hogy miért hiszek abban, amiben hiszek és hagyom, hogy mások ezt átgondolják és saját belátásuk szerint ítéljenek.
A szüleim erkölcsi értékei saját vallásos meggyőződésükből eredt, amit azonban igazi tolerancia hatott át és tett kimértté, aminek lényege mások nézeteinek tiszteletben tartása. Arra tanítottak, hogy értelmes emberek nézetei eltérhetnek erkölcsi kérdésekben, és mások alapvető tiszteletben tartása az erkölcsösség legnemesebb formája.
Egész karrieremet egy olyan világ megteremtésére szántam, amelyben Felicia lányom egy ilyen hagyatékot örökölhet. Remélem, hogy a szülőként feléje mutatott toleranciát és tiszteletet megerősítik számára a munkámmal összefüggő, látható tetteim: vagyis a harcom azért, hogy minden ember szabadon hozhassa meg erkölcsi döntéseit a gyerekvállalásról.
Hetvenöt évvel ezelőtt Margaret Sanger megalapította a Planned Parenthood-ot, hogy felszabadítsa az egyént „az elnyomás hatalmas gépezetétől”. Azt írta, hogy „Amerika férfiai és asszonyai azt követelik, … hogy saját maguk alakíthassák életüket és azt ne az egyház vagy az állam, hanem saját lelkiismeretük és ítélőképességük diktálja.”
Büszkén folytatom ezt a harcot, hogy megvédjem minden ember jogát saját hitéhez. Amikor mások rám, a lányomra vagy bárkire akarják erőltetni a nézeteiket, az nem erkölcs, hanem zsarnokság. Ez nem igazságos és nem amerikai.”

Elég meggyőző, nem? Öt bekezdésben nem is lehetne jobban vagy erőteljesebben megfogalmazni ezt a nézetet. Annyira értelmes, annyira ésszerű és toleráns! Csak egy baj van vele.

Wattleton arra a bizonyos semleges alapra szándékozta helyezni álláspontját. Arra az alapra, amire felállva megszűnik az erkölcsi ítélkezés. Csakhogy Wattleton nem semleges, ahogy az saját szavaiból világosan kiderül.

Cikkében azt állítja, hogy mindenkinek tisztelnie kellene mások nézeteit, majd rögtön utána arra utal, hogy minden az övével ellentétes nézet erkölcstelen, nem amerikai és zsarnoki. Ha én nem értek egyet vele abban, hogy minden nézet egyformán érvényes, akkor az én nézetem érvénytelen.

Az érvei saját magukat ássák alá.

Álláspontja ellentmond önmagának, hiszen a „tolerancia” nevében saját igazát akarja ráerőszakolni másokra: „mások alapvető tiszteletben tartása az erkölcsösség legnemesebb formája”, mondja. Vagyis az ő nézete mindenek felett áll.

A megvalósítás érdekében pedig egyenesen a törvény erejéhez fordul. Azt írja: „Egész karrieremet egy olyan világ megteremtésére szántam, amelyben a lányom Felicia, egy ilyen hagyatékot örökölhet.”

Milyen hagyatékot? Az ő nézeteit. Hogyan képzeli el a megvalósítást? Törvények beiktatásával. Wattleton olyan törvények beiktatására szánta a karrierjét, amik saját nézeteit juttatják érvényre.

A cikkben éppen az a legzavaróbb, hogy az író semlegesnek, pártatlannak és toleránsnak tartja magát, miközben nem az.

Egyetlen semleges pozíció létezik: a hallgatás. Amint kinyitjuk a szánkat, megfogalmazzuk a véleményünket vagy kifejtjük az álláspontunkat, többé nem állíthatjuk, hogy semlegesek vagyunk.

Az alábbi eset is jól szemlélteti, hogy miről van szó.

1994 májusában az amerikai kongresszus elfogadott egy törvényt, ami megtiltja, hogy bárki elzárja a bejárást egy abortusz klinikára.^{The Freedom of Access to Clinic Entrances Act (FACE). Passed in the Senate on 12 May 1994.}

Pamela Maraldo, a Planned Parenthood akkori elnöke így üdvözölte a döntést:

„Ez a törvény megmutatja, hogy senki sem erőltetheti rá a nézeteit másokra.”

Az önellentmondás újabb tökéletes példája. Minden törvény valakinek a nézeteit erőlteti rá másokra. (És itt most nem arról van szó, hogy egy abortusz klinika bejáratának eltorlaszolása a tiltakozás helyes formája-e vagy sem.)

Az erkölcsi semlegesség egy erényes álláspontnak tűnik, pedig nem az, ráadásul kizárólag buktatói vannak. Manapság senki sem áll meg ott, hogy „megosztja a bölcsességet” megindokolja, hogy „miért hisz benne és hagyja, hogy mások ezt átgondolva saját belátásuk szerint ítéljenek” és ez így van rendjén, mert ha nem így lenne, a világon eluralkodna az anarchia.

Ehelyett erkölcsi érveléssel, nyilvános állásfoglalásokkal és törvények segítségével próbáljuk erősíteni az erényt és megfékezni a veszélyes és erkölcstelen viselkedést. Feltéve persze, hogy a relativizmus nem bénított meg bennünket erkölcsileg.


http://idokjelei.hu/2017/08/az-erkolcsi-semlegesseg-mitosza/

Jézus szavai Little Pebble testvér által

Ma egy Isten jelenlétét nagyon erősen éreztem, jobban mint szoktam. Isten hangját számtalanszor hallottam, de most a Szentlelket láttam galamb képében aki olyan magas volt,mint én. Mögöttem állt és szárnyait körém helyezte,mert hallottam a hangját,amely visszhangzott rajtam keresztül. Láttam előttem a Fehér Keresztet előttem és egy volt mögöttem, a Szentlélek mögött, s eközben egy nagy meleg fényesség lépett belém. A Szentlélek így szólt hozzám:
A Szentlélek szavai:"Fiam, írd! Vagyok aki Vagyok. Én vagyok a Kezdet és a Vég. Fiam, én ma azért jöttem hogy magamhoz vonzzam azon Gyermekeimet, akiknek bizalomra van szüksége, mert az Én Irgalmas Szeretetem és Kegyelmeim ellenére a Föld ma olyan rossz állapotban van amelyben még sose volt mióta a Bűn belépett a Világba.Gyermekeim elhagytak engem és tévútra mentek. Én a Szentlélek ,amiatt jöttem ma el hogy felébresszem az emberiség lelkiismeretét, mielőtt kiöntöm haragomat erre a megátalkodott Világra, mert az idő az emberiség számára nagyon rövid. Gyermekeim jöjjetek hozzám,a Ti lelketeknek szüksége van az én irgalmamra és megbocsátásomra.Ne féljetek közeledni hozzám mert én Szelíd és Alázatos Szívű vagyok! Én csak a jóságotokat és az örökkévaló üdvösségeteket keresem! Használjátok ki a Földi életetek utolsó perceit arra hogy jót cselekedtek.Fordítsátok tekintetetek rám aki szomjazza a ti szereteteteket. Én a szíveteket keresem és az az óhajom, hogy szerető szívekké váljatok, mivel közületek sokaknak kőből van a szíve.
A világ egy hajszálon függ mielőtt elszabadulna, mivel az emberek egy nagy csapás felé tartanak. A bűnök miatt egy Üstökös közelít a Földhöz, azért, hogy megtisztítsa a Földet amely jóval több rombolást fog hozni magával, mert az emberek úgy élnek, mintha nem is lenne holnap, kegyetlen bűnöket elkövetve,mind a 10 parancsolat ellen vétkezve. A legfőbb parancsolat elleni vétek ez:
Ne legyenek más Istenek rajtam kívül. Ne szolgálj hamis Isteneket. S melyek ezek a hamis istenek Gyermekeim? A pénz,hatalom az egoizmus, a bálványok. Az emberiség nagy részének ezek a gyengeségei. A Megváltó Jézus Krisztus szavai így hangzanak:
Szeresd Felebarátodat mint magadat. Drága Gyermekeim a Nagy Háború Északon és Keleten el fog szabadulni, ahol gyermekek milliói fognak meghalni. Az emberi büszkeség és ostobaság el fogja hozni mindezt. Gyermekeim! Imádkozzatok imádkozzatok, kérjétek az irgalmasságot testvéreitekre és azokra is akik eltávolodtak tőletek, és azokra is akik gyűlölnek és megvetnek benneteket, Minden gyermekemért a jókért, rosszakért egyaránt. A Szent Rózsafüzér, amit az én Szeplőtelen lányom Mária ( A Szűzanya) adott nektek az az egyedüli Szent fegyver, amely legyőzheti mindezt. Óh Izrael ,Izrael! Olvasd el azokat a szavakat amelyet évszázadokon keresztül neked adatattak a Próféták által. Dániel Próféta ideje itt van! Neked pusztasággá kell válnod azért, hogy visszatérj Jézus Krisztus az igazi Messiáshoz őt imádva. Földi Egyházamnak 2000 éven keresztül Prófétákat küldtem a pogányok közül, hogy felkészítsenek téged ezekre a napokra, hogy felkészítsék az Egyházat Jézus Krisztus Második eljövetelére. A Prófétákat a mai napig elítéled! Rájuk nem figyelsz!! Figyelmeztetve voltál azokkal a szavakkal amelyet Szent János evangélista írt a Jelenések könyvében, de te ezeket a jeleket még most sem ismered fel, még azokat se amelyeket tervezni készülnek, mert Jézus Krisztus Második eljövetele közel.
Az aki most Szent Péter Trónján ül, az nem tőlem van! Ő a bárány bőrébe bújt farkas, gyermekeimet félrevezeti! Az én Szent Jelenlétemet az Eucharisztiában számtalanszor megszentségtelenítették és kigúnyolták. Az Én gyermekein nem kapták meg méltóan az ő Istenük Szent Testét és Vérét. A Földön lévő Egyházam tanítását az Én Lelkemről megváltoztatták, azért, hogy megfeleljen mindazoknak akik nem az Apostoli Anyaszentegyház tagjai, s így elhozzák a hamis ökumenizmust. Az Isten szavát megváltoztatták és egy új értelmet adtak neki. Az Én gyermekeimnek nem tanítják a 10 parancsolatot, ők nem tanulnak a Pokolról a Tisztítótűzről és a Mennyről. Ők nem tanulnak a bűnről és arról, hogy lelküket szükséges megtisztítani a Gyónás Szentségében. Szolgáim, az Egyházon belüli tanítók nagyon kevés igazságot tanítanak meg arról, hogy Gyerekeimet rávezessék az Isteni Igazságok megértésére.Ők inkább világi problémákról prédikálnak.Földi Egyházam vezetői megengedték hogy a Sátán füstje belépjen és megengedték a Sátánnak és munkásainak, a Titkos társaságoknak, az Illuminatusoknak, a Szabadkőműveseknek és a Boszorkányoknak hogy átvegyék Isten Egyházát, és minden embert a Sátán és az Antikrisztus imádatára ösztönözzenek. Az Egyházat Jézus Krisztus alapította, amely most ketté fog hasadni azokéra, akik valóban imádnak engem, ők ki lesznek dobva, miközben a hamis emberi egyház fog maradni, mint egy üres kagyló. Új Keresztelő Szent Jánosok, Prófétáim, Látnokaim,halljátok meg hangomat AZ IDŐ MEGÉRETT A BETAKARÍTÁSHOZ!!! Gyermekeim imádkozzatok imádkozzatok,én a ti szerető Atyátok figyelni foglak benneteket. Össze foglak gyűjteni benneteket Királyságomba, a Béke Királyságába amely hamarosan eljön Jézus Krisztus a Messiás megérkezésével, az Ő Szent Édesanyjával, Máriával, az Angyalokkal és a Szentekkel együtt. Az Égen egy nagy jel lesz látható, amely azt fogja megmutatni az emberiségnek hogy a Nagy Megpróbáltatás ideje eljött,és az Új Korszak már nincs messze! Bátorság Gyermekeim én mindig veletek vagyok! Én Irgalmas lelkemet elküldöm a világra, az univerzumra. A HATODIK PECSÉT HAMAROSAN FEL LESZ TÖRVE, ÍGY AZ EMBER IGAZÁN TUDNI FOGJA, HOGY VAGYOK AKIK VAGYOK! Megáldalak mindnyájatokat az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében.ámen.-". Little Pebble: A Szentlélek aztán azt mondta, hogy Ausztrália egy hatalmas büntetést fog kapni az ország igazságtalansága miatt.

http://littlepebble.org/2017/08/06/message-754-5-august-2017/

http://masodikeljovetel.hu/kereso?keys_1=%C3%BCst%C3%B6k%C3%B6s

Bocsa József: Az engesztelés és Isten haragja

Elhangzott Csilik János atya síremlékének a megáldásakor Nagyfaluban, a Szentháromság hegyen 2017. ugusztus 5-én.

Csilik atyával, Éva asszonnyal, a nagyfalui engesztelő közösséggel való kapcsolatom, ismeretségünk éppen 10 évre nyúlik vissza. Most idejövet felidéztük első jövetelünket busszal. A busz akkor még nem tudott feljönni a hegyre. A közvetlenül a hegyre vezető útnál tett le. Amíg beértünk, olyan eső kerekedett, hogy mindenki bőrig ázott. A hit első próbája az volt, hogy ki-ki el tudja-e engedni az aggodalmát. Ez nem ilyen kánikulában való zápor volt, amitől felüdül az ember, hanem tavaszi-koranyári időben. Végül senkinek nem lett semmi baja.

Akkor találkoztam először Éva asszonnyal. Szavát már csak nehezen értettem. És akkor találkoztam először Csilik atyával is. Így indult a kapcsolatunk. Tőlük kaptam az indíttatást, hogy vállaljam fel az engesztelés ügyét. Rajtuk keresztül indultak be a kiengesztelődési találkozók Magyarországon.

Amikor közvetítettem a Bíboros úr felé a vele való találkozóra való kérésüket, és már megvolt az időpont, akkor meghívtam őket Vácra is. A meghíváskor csak az a gondolat vezérelt, hogy akik Nagyfaluba járnak, ne kelljen annyit utazniuk, legyen lehetőség Éva asszonnyal, Csilik atyával, a nagyfalui közösséggel Magyarországon is találkozniuk

Mást, ennél nagyobb szabású dolgot terveztek az Égiek. Azóta is októberben mindig megrendezzük ezeket a kiengesztelődési találkozókat. Az első néhányon még Éva asszony is ott volt, az utolsón tavaly már Csilik atya sem volt ott - legalábbis testi mivoltában. A két évvel ezelőttin már úgy, hogy utolsó erejét összeszedte. Én az ő helyében már biztos nem vállalkoztam volna ilyen megerőltető útra olyan betegen.

Ő nemcsak hirdette, hanem élte is az engesztelést különösen ezzel az utolsó kegyetlen betegségével. Valami hasonlót élhetett át mint Fausztina nővér. Így olvashatjuk a naplójában: „Azt mondtam az Úrnak: ,,Jézusom, ma mindent a bűnösökért ajánlok fel. Igazságosságod csapása engem sújtson, és az irgalmasság tengere jusson a bűnös lelkeknek.– Az Úr meghallgatta kérésemet. Sok lélek megtért az Úrhoz, de én haldokoltam Isten igazságosságának a súlya alatt. Éreztem, hogy a felséges Isten haragjának vagyok a tárgya” (927). Nagyon nehéz volt Éva asszony és Csilik atya szenvedésének az utolsó szakasza. Testük megváltásaként érte őket a halál.

Most, hogy Csilik atya már nincs itt fizikai mivoltában közöttünk, rám hárult a feladat, hogy az engesztelőket felkaroljam, és az engesztelés ügyét előmozdítsam. Most fejeztem be egy könyv megírását, aminek a címe „Az engesztelő lelkiség”. Papok, teológiában is jártasok számára akarja az engesztelést úgy bemutatni, hogy ha valaki jószándékú és nem túl nagy a maga szemében, akkor tudjon mit kezdeni az engeszteléssel, tudja az elhelyezni a lelkiségi irányzatok között, az általános emberi és a teológiai gondolkodásban. A könyv egyik vezérigéje Jézus felfohászkodása az Atyához: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Istene, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, de feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez neked.

Az egyik, amibe beleütköznek sokan az engeszteléssel kapcsolatban, az éppen Isten haragja, amiről itt a Fusztina nővér idézetben szó van. Nem tudják elképzelni, képtelenségnek tartják, hogy a szerető Istenben harag lenne.

Emberi ésszel gondolkodva valóban botránynak számít Istennel kapcsolatban haragról beszélni. De emlékezhetünk rá, hogy a Szentírásban sok helyen van szó Isten haragjáról. Felhívtam egy Rómában szentírástudományi tanulmányokat végzett tanítványomat, és kérdeztem, hogy hogyan magyarázzák ezt a kérdést a szentírásmagyarázók. Azt ajánlotta, hogy nézzem meg a szakemberek körében alapműnek számító Biblikus Teológia Szótárt. Elég megdöbbentő volt számomra is, amit Isten haragjáról ír, ahogyan idézi mind az ószövetségi, mind az újszövetségi Szentírásban ezzel kapcsolatos helyeket. Ehhez kapcsolódóan megnéztem még azokat a helyeket is, ahol a Biblia az ember számára negatívnak tűnő jelzőt alkalmaz Istenre.

Eszerint a szótár szerint a Biblia ugyan elítéli az emberben a haragot, de tud szent haragról is. Megvolt ez például Mózesben, Illésben, de Jézusban is. Jézust nem ilyennek szokták láttatni a jámbor prédikációk, mint amiket vele kakpcsolatban ez a szótár idéz: „Jézusban előttünk áll Isten haragja. Indulatosan parancsol a Sátánnak (Mt 4,10; 16,23), keményen megfenyegeti a démonokat (Mk 1,25), szinte magán kívül van az emberek (Jn 8,44), és főleg a farizeusok (Mt 12,34) ördögi ravaszsága láttán, akik megölik a prófétákat (Mt 23,33), képmutatók (Mt 15,7). Mint Jahve, Jézus is haragra gerjed azok iránt, akik Isten ellen támadnak. Jézus megpirongatja az engedetleneket is (Mk 1,43; Mt 9,30), a kishitű tanítványokat (Mt 17,17). Mindenek fölött azokra haragszik meg, akik nem gyakorolnak irgalmasságot (Mk 3,5)... Végül Jézusban megnyilvánul a bíró hangja is: mint a lakoma házigazdája (Lk 14,21), mint a könyörtelen szolga ura (Mt 18,34), pusztulást jósol  a bűnüket meg nem bánó városoknak (Mt 11,20-21), kiűzi a kereskedőket a templomból (Mt 21,12-13), megátkozza a meddő fügefát (Mk 11,21). Az egész Bibliában ötször annyiszor van szó Isten haragjáról, mint az emberi haragról.”

Mindebből nem az következik, hogy utánoznunk kellene istent a haragban, mert az csak torz utánzat lehet. Nekünk inkább őrizkednünk kell a haragtól. Vagy ha haragszunk is úgy tegyük, ahogyan az a közmondásban van: „érted haragszom, nem ellened”! Nem szabad engednünk, hogy elszabaduljon bennünk a harag. Erről elég sok intést találunk a Bibliában, magánál Jézusnál is.

A Bibliában arról van szó, hogy a harag nem az ember dolga, hanem Istené. Pál apostol így fogalmazza ezt meg: „Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, hanem hagyjatok teret Isten haragjának, hiszen írva van: Enyém a bosszú, én majd megfizetek, mondja az Úr (Róm 12,19). A harag nem az ember dolga, hanem Istené.”

Milyen Isten haragja? „Két ’érzés’ küzd Istenben, a harag és az irgalmasság (vö. Iz 54,8 skk; Zsolt 30,6), és mindkettő  Istennek az emberhez való szenvedélyes ragaszkodását jelzi. De más-más módon: a harag az utolsó napon a pokolban találja meg kifejeződését; az irgalmas szeretet végleg az égben diadalmaskodik, idelenn pedig azokon a büntetéseken át, amelyek a bűnöst megtérésre hívják. Isten haragjának megnyilvánulásában nem embermódra viselkedik: ő ura szenvedélyének... Isten ’lassú a haragra’.. és irgalmassága mindig kész megnyilvánulni... Amikor Isten a maga idejében büntet, és nem a türelmetlenség hevében, ezzel kinyilvánítja az embernek, hogy milyen nevelő jellege van haragja büntetéseinek (Ám 4,6-11).

Az Újszövetségben is alapvető vonásként marad meg Isten haragja. Ha ki akarnánk küszöbölni belől e haragot és csak a ’jó Isten’ csalóka fogalmát megtartani, az Marcion eretnekségének a felújítása volna” – fogalmaz a szótár főszerkesztője.

Nekünk engesztelőknek az a dolgunk, hogy próbáljuk az embereket megkímélni Isten végső, rettenetes haragjától, amely a kárhozatba taszíthatja az embert. Azért imádkozzunk, hogy az emberek megtérjenek, és ne kelljen megtapasztalniuk ezt a rettenetes isteni haragot.

A büntetések, a fenyítések azért vannak az életünkben Isten részéről, hogy gátat vessen ennek a végső haragnak. Ha már szép szóból nem tanulunk, tanuljunk az ilyen büntetésekből, fenyítésekből. Az ilyen büntetések, fenyítések sorompók Isten végső haragjának elszabadulása előtt – fogalmaz a szótár.

A Biblia még más emberi szemmel nézve negatív jelzőkkel is illeti Istent. A haragó és a büntető jelző mellett a bosszúálló és féltékeny jelzőket is alkalmazza rá. A bosszúálló jelző pozitív tartalma, hogy az igazságtalanságot megtorolja, igazságot szolgáltat. Nem tűri el a végtelenségig az általa alkotott rend megsértését. Álljt parancsol, azt mondja: elég – de akkor, amikor Ő jónak tartaja, nem akkor, amikor mi szeretnénk. A harácsoló, értelmetlenül vagyont gyűjtő embernek azt mondja, hogy „te esztelen, te bolond, még az éjjel számon kérik lelkedet.” Senki sem kerülheti el az Ő ítéletét.

A féltékeny jelző pedig azt fejezi ki, hogy Ő féltékeny szeretettel szeret. Nem tűr el más szeretőt maga mellett, nem hagyja végletekig, hogy más isteneink legyenek, amelyek elfoglalják az Ő helyét az életünkben. De ezek a negatív jelzők is az Ő irántunk és minden ember iránt való szeretetéről szólnak.

Befejezésül pozitív módon szeretnék szólni Isten szeretetéről.

Mi nagyon bonyolultan tudunk szeretni. Isten viszont nagyon egyszerűen. A legegyszerűbben úgy képzelhetjük el Istent, hogy van egy atya, és van neki egy fia. Az atya szereti a fiút. A fiú szereti az atyát, de ez náluk nem két külön szeretet, hanem egy. Ugyanazzal a szeretettel szereti az Atya a Fiút, mint amivel a Fiú szereti az Atyát. Ez a szeretet egyúttal Isten természete, amelyet egyszerre három Isteni személy is birtokol. Amikor a második isteni személy, a Fiú megtesteült, emberi természetet vett magára, emberként is megéli az Atya és a Szentlélek iránti szeretetét. És Ő nemcsak abba a hús-vér testbe testesült bele, amely 33 évig ezen a földön élt, hanem beletestesült az Eucharisztiába is és beletestesült az Egyházba is. Az Atya és a Szentlélek iránti szeretetét a szentmisén, a szentségimádáson keresztül is megéli és az egyházon kereszül is, amely az ő misztikus teste.

Ő a megváltás művét, a mai emberek megváltását nem a mennyországból folytatja, hanem a szentmisén és az Oltáriszentségen keresztül, és rajtunk keresztül, akik az ő testének a tagjai vagyunk.

Az engesztelésnek az a lényege, hogy ha mi felindítjuk magunkban a szándékot, hogy egyesülni akarunk Jézussal, akkor Ő tud rajtunk keresztül szeretni, az embereket a kárhozattól megmenteni, és üdvözíteni. A felajánlásainkon, a szándékainkon keresztül történik mindez. Üdvözítő ereje, értéke van így minden cselekedetünknek, minden munkánknak, minden szenvedésünknek, de még a lélegzetvételünknek is. És különösen is nagy ereje és értéke van szentmiséinknek, és szentségimádásainknak. Állandó szeretet-párbeszédet folytathatunk Jézussal és Jézuson keresztül a Mennyei Atyával és a Szentlélekkel. Ha már Jézuson keresztül benne vagyunk ebben az egyetlen isteni szeretetben, ezt éljük, akkor, ezt megélhetjük a Szentháromság küönböző személyeinek a nézőpontjából is. És ezt fontos tudatosítanunk itt a Szentháromság hegyen. Tekinthetünk az Atya szemével is a Fiúra és a Szentlélekre. Átélhetjük az Atya gondviselő szeretetét, de Fia iránti részvétét, fájdalmát is. Tekinthetünk mindent a Szentlélek szemszögéből is: beteljesíthetjük mi is Jézus megváltói művét, ahogy Ő teszi, munkálhatjuk, mint Ő az egységet a világban, azokban a közösségekben, amelyekben élünk. Mintegy átjátszó antenna, adótorony lehetünk, akik tovább sugározzák a Szentháromság szeretetét azok felé az emberek felé, akik ott vannak az ő vételi körzetükben.

Mondjuk gyakran: szeretlek Jézus, Szeretlek Mennyei Atya, Szeretlek Szentlélek! És ennek a szeretetpárbeszédnek számtalan variációja lehet: Az Irgalmasság Rózsafüzér-, a Szeretetláng rózsafüzér fohászai, vagy az fohász, hogy „Jézus, Mária, József szeretlek, mentsétek meg a lelkeket”. De fontos, hogy mindezt ne csak gépiesen mondogassuk, hanem szeretetünkkel megtöltve. Ez a lényeg: engedjük, hogy az egyetlen isteni szeretete áradjon mindig rajtunk keresztül, amely bizony sokszor fájdalmas is lehet, mint amilyenek voltak Éva asszony és Csilik atya fájdalmai életük utolsó szakaszában, amikor a betegséggel, a halálos kórral küzdöttek. A legfontosabb, hogy mindent felajánljunk, hogy mindent Istennel egyesülten a lelkek megmentéséért tegyünk. Így vagyunk igazi engesztelők.

http://engesztelok.hu/magyarorszag-engesztelo-hivatasa/1243-az-engeszteles-es-isten-haragja

Ezen a fesztiválon végre férfiak nélkül szórakozhatnak a svéd lányok

Európa-szerte ismertté vált a Bråvalla fesztivállal kapcsolatos botrány, melynek során a szervezők arra kényszerültek, hogy lemondják a következő évre tervezett fesztivált, a migránsok által elkövetett számos nemi erőszak miatt. Egy népszerű komikus javaslata alapján Svédországban tényleg megszerveznek egy férfimentes zenei fesztivált.

Eredetileg egy népszerű komikus, Emma Knyckare felvetése volt a “férfimentes” fesztiválok szervezése, miután kirobbant a Bråvalla zenei fesztivállal kapcsolatos botrány, és kiderült, hogy migránsok négy nemi erőszakot és huszonkét szexuális zaklatást követtek el a népszerű rendezvényen. A komikus akkor egy Twitter-bejegyzésében közölte; olyan fesztiválokat kellene szervezni, ahová férfiak nem léphetnek be, és ezt a gyakorlatilag egészen addig fenn kell tartani, ameddig “az erőszakoskodó férfiak meg nem tanulnak viselkedni”.

Úgy tűnik, a komikus felvetését sokan komolyan vették. Egy YouGov kutatás során kiderült, hogy a svéd nők 64%-a tapasztalt már valamilyen szexuális jellegű zaklatást fesztiválokon, így nem is csoda, hogy egy svéd lap végül arról számolt be; tényleg folyamatban van egy “férfimentes” fesztivál megrendezése. Az Aftonbaldet szerint Falkenbergben megrendezésre kerülhet egy ilyen fesztivál, és a Facebook-on intenzív viták kereszttüzébe került a kezdeményezés.

Egy énekes, Linnea Henriksson ráadásul a svéd lapnak nyilatkozva azt mondta, sokak számára vonzó lehet egy ilyen program; főként azok számára, akik egy ilyen rendezvényre egyszerű fesztivál-látogatóként akarnak menni, nem pedig az ismerkedés szándékkal érkező férfiak által nézegetett “felhozatal” részeként.

A 2018-ra tervezett Bråvalla zenei fesztivált azt követően mondták le a szervezők, hogy több áldozat is a rendőrséghez fordult, ami szerintük – bár a közleményben elítélték az erőszakot – “sértette a rendezvény hírnevét”. Így Svédországban most intenzív vita zajlik arról; megtehetik-e a szervezők, hogy egyszerűen minden férfit kitiltanak egy ehhez hasonló rendezvényről.

Ez a kezdeményezés sokak számára tényleg botrányos lehet: képzeljük el, mi lenne, ha Magyarországon migránsok által elkövetett nemi erőszak miatt mától fogva csak nők léphetnének be a Sziget Fesztiválra.

http://www.hidfo.ru/2017/08/ezen-a-fesztivalon-vegre-ferfiak-nelkul-szorakozhatnak-a-sved-lanyok/

A disszidensek nagy átverése

Az alábbi írás a Church Militant vezetője, Michael Voris S.T.B. 2017. augusztus 4-ei "The Vortex" műsorának magyar fordítása.

Ha megvizsgáljuk a katolikus egyház jelenlegi állapotát Amerikában, nem kettő, hanem három olyan különálló csoportot találunk, akik katolikusnak vallják magukat.

Először is, vannak a Disszidensek, akik a politikai és "teológiai" baloldalon helyezkednek el.

Vannak aztán a Tradicionalisták, akik a spektrum másik végét, a helyes végét foglalják el, akik kétségtelenül pontosak teológiailag, és nagyrészt konzervatívok politikailag.

És vannak azok, akiket jóindulattal Érzelmieknek nevezhetünk - egy olyan tömeg, akik bizonyos mértékig hithűek, de akiket egyfajta protestáns stílusú istenkapcsolatra butítottak le, miközben a Disszidenseket nagyrészt észre sem veszik.

Valóban, néhány olyan dolgot, amit a Disszidensek hirdettek és erőltettek évtizedeken át, az Érzelmiek teljesen magukévá tettek és kérdés nélkül elfogadtak, különösen a liturgia terén: a új zenét, a kézbe áldozást, a lányministránsokat, a csak két szín alatti áldozást, a hívek felé misézést - hogy csak néhányat említsünk.

Az Érzelmi tömeg - amit a nevük is kifejez - aszerint határozza meg magát, hogy hogyan érzi magát a hittel kapcsolatban. A viszonyulásuk az Egyházhoz azokra a dolgokra épül, amiket kedvelnek. Így például erre vagy arra a szentmisére járnak, mert kedvelik a papot, a zenekart, vagy a közösség hangulatát. Az olyan kérdések, mint a szentmise hódolatteljessége, vagy a homília teológiai megfelelősége, nem nagyon foglalkoztatják őket, még kevésbé jelentenek számukra meghatározó szempontokat. A hagyományok (kis "h"-val) a legkevésbé sem bírnak olyan jelentőséggel az Érzelmiek számára, mint amilyennel bírniuk kellene - ha bírnak számukra bármilyennel egyáltalán. Amit azonban nem értenek, az az, hogy a (kis "h"-s) hagyományok elhagyása az, amivel a gyerekeik a (nagy "H"-s) Hagyományok elhagyásáig jutottak, és amivel végül az egész Hitet elhagyják.

A Disszidensek egyik legokosabb taktikája az volt, hogy "újdonságokat" emeltek be a katolikus identitásba: innovációkat, amiket "feljavításokként" fogadtattak el, de amik végülis lényegi változtatások voltak. Amint azt a hazugságot elfogadták, hogy a hagyományos katolikus hit és gyakorlat nem fontos és az embereknek nem "eladható", az ajtó szélesre tárult minden és bármilyen innováció, minden kitalálható újdonság előtt, amit előbb vagy utóbb valaki tényleg ki is talált. Nagyrészt ez az, amit manapság Új Evangelizáció néven is művelnek.

Számos templomba óriáskivetítőket szereltek, a kórusokat a templomi karzatról a "színpadi" középpontba helyezték, a misék végén pedig tapsorkán tör ki, amivel az összegyűltek az elismerésüket fejezik ki az éneklésért. A legkülönbözőbb zenéket fogadták el, majdnem minden zenei műfajból - a szakrális katolikus zenét kivéve. A hangsúly arról, hogy a templom "ajtó a Mennyországra", áthelyeződött arra, hogy az egy találkozóhely, ahol a "közösségben" kell osztozni, és azt kell megtapasztalni. Röviden szólva: Isten Népéből a hangsúly Istenről a népre helyeződött át.

Így hát mostanra a tévesen "világi áldoztatóknak" hívott személyek egész serege özönlik a szentélyekbe Amerika szinte összes templomában, minden vasárnap. Azoknak a dolgoknak a listája, amiket a Disszidensek találtak ki, majd az Érzelmiek befogadtak, több kötetnyit kitenne. A "hasznos idióták" kifejezést használhatnánk erre, amennyiben a megfelelő katekézis és formálás hiányában a legtöbb szentmisére járó - ami a teljes katolikus népességnek durván 20%-a - egyszerűen nincs tisztában azzal, amit tudnia kellene, és könnyen manipulálható emiatt. A Disszidensek tudják, hogyan játszanak velük, és mesterien művelték is ezt.

A Disszidensek célja nem az volt, hogy az Érzelmieket arról győzzék meg, hogy a Disszidensekhez csatlakozzanak, hanem arról, hogy teljesen parkolópályára állítsák és figyelmen kívül hagyják a Tradicionalistákat, mind a hit, mind a gyakorlat terén. Röviden szólva, ma azoknak a katolikusoknak a döntő többségét, akik még járnak szentmisére, a Disszidensek teljességgel rászedték egy ötven éve tartó propagandahadjáratban, hogy azt higgyék: a Hitet aszerint kell vizsgálniuk, hogy az milyen érzéseket kelt bennük.

Itt az ideje, hogy visszavágjunk a Disszidenseknek. Évtizedeken át játszották a ravaszság és megtévesztés mesteri játékát. A munka jelentős része az Egyházban, legalábbis a következő 50 évben, a visszaszorításukról, és mindannak a zűrzavarnak a helyrehozásáról fog szólni, amit ezek az egyháziak a hívekre zúdítottak. Ma még nagyrészt erősen tartják magukat, Rómától az egyes egyházmegyékig. De gyorsan öregszenek. Nemsokára nem lesznek már köztünk. És amit maguk után hagynak, az nem fiatal hippi katolikusok egy csoportja lesz, mint amilyenek egykor ők maguk voltak, hanem egy olyan Egyház, ami már szinte teljesen kiürült. Nem az Egyházat változtatták meg, hanem a templomi padsorokat ürítették ki.

Nem marad majd sokminden ahhoz, hogy az építkezést újrakezdjük, de ami marad, az elég lesz. Azok a következő évek, ami még nekik hátravan, a gazságaikkal szembeni ellenállásról fog szólni, és azoknak az alapoknak a lerakásáról, amikből az Egyház 2000 éves szentséges történelmének legnagyobb feltámadása történik meg majd.

A meccs elkezdődött, kedves balos Disszidensek. Reménykedünk és imádkozunk azért, hogy megtérjetek a hiteles katolikus hithez. De amíg ez megtörténik, a gazságaitokat nem fogjuk eltűrni.


http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/08/05/a_disszidensek_nagy_atverese

Égi Édesanyánk üzenete 2017. augusztus 2-án Medjugorjéból

Drága gyermekek, a Mennyei Atya akaratából, vagyok itt veletek, annak édesanyjaként, aki szeret benneteket. Itt vagyok veletek, hogy segítsek nektek megismerni és követni Őt.

Fiam itt hagyta lábnyomait, hogy nektek könnyebb legyen követni Őt. Ne féljetek. Ne legyetek bizonytalanok, én veletek vagyok. Ne bátortalanodjatok el, mert sok imára és áldozatra van szükség azokért, akik nem imádkoznak, nem szeretnek és nem ismerik Fiamat. Segítsetek nekik, testvéreiteket látva bennük. Szeretetem apostolai, halljátok meg magatokban a hangomat, érezzétek édesanyai szeretetemet. Ezért imádkozzatok, imádkozzatok cselekedve, imádkozzatok ajándékozva, imádkozzatok szeretettel, imádkozzatok munkával és gondolattal,  Fiam nevében.

Minél több szeretetet adtok, annál többet fogtok kapni. A szeretetből fakadó szeretet megvilágosítja a világot. A megváltás szeretet, és a szeretet végtelen. Amikor majd Fiam újra eljön a földre, szeretetet fog keresni a szívetekben. Gyermekeim, sok  szeretetcselekedetet vitt végbe értetek. Arra tanítalak benneteket, hogy ezeket lássátok, megértsétek és megköszönjétek azzal, hogy szeretitek Őt, és mindig újból megbocsátotok felebarátaitoknak, mert Fiamat szeretni azt jelenti: megbocsátani. Fiamat nem szeretitek, ha nem tudtok megbocsátani, ha nem probáljátok megérteni felebarátaitokat, ha ítélkeztek.

Gyermekeim, mit ér az ima, ha nem szerettek és nem tudtok megbocsátani?

Köszönöm nektek.

"Az Úr sugalmazta!" - katolikusok protestáns csapdákban

Az alábbi írás a Church Militant vezetője, Michael Voris S.T.B. 2017. augusztus 2-ai "The Vortex" műsorának magyar fordítása alapján készült. Voris a monológjában az amerikai katolikus egyház állapotára reflektál.

Ha a katolikus egyháznak az Egyesült Államokban ma van valami általános tulajdonsága, akkor az az, hogy a finom egyensúly a hit és értelem között (az a csodálatos kapcsolat, ahogyan az ember lelke és intellektusa együttműködik egymással), elhagyva az értelmet, túlságosan a hit oldalára billent; vagy helyesebben mondva: olyan vak hitté vált, amit az érzelgősség táplál. Mostanság elég gyakori, hogy hithű katolikusoktól hallunk olyanokat, mint hogy ezt vagy azt "az Úr sugalmazta", vagy "a Szentlélek mondta nekem". Nevetséges.

Nem arról van szó, hogy lebecsülnénk a sugalmazást, hanem arról, hogy ez az azonnali zsigeri válasz bármi beugró gondolatra vagy érzésre, már szinte tébollyá vált. Ez a hívő megfelelője annak, amikor valaki minden rosszcselekedetéért a Sátánt okolja, azzal a közhellyel, hogy "az ördög vitt rá". Az ateistáknak is időnként vannak jó gondolataik, akár még erkölcsileg helyes tettekre is motiváltak -- például pénzt adhatnak egy kéregetőnek --, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tettüket a Szentlélek, vagy az az elcsépelt szabadkozás motiválná, ami szerint mindezt "az Úr sugalmazta".

Ha kicsit tovább vizsgálódunk, rájöhetünk, hogy az ilyen kifejezéseknek hosszú története van bizonyos protestáns körökben, amiknek középpontjában a "személyes kapcsolat a Megváltó Úr Jézus Krisztussal" áll. Ez a nézet tehát azt tartja, hogy bármi "jó" gondolatot közvetlenül Isten közöl az adott személlyel, közvetítő nélkül. Ez persze magának a protestantizmusnak az alapvetése - olyan egyéniesség ez, ami minden "teológiait" az egyénre ruház, aki személyesen kap meg minden inspirációt és sugalmazást Istentől. Ne csodálkozzunk, hogy 40 000 különböző protestáns felekezet létezik, a számuk pedig egyre csak nő.

Amit az egész ökumenikus mozgalom elért, az nem az, hogy a protestánsok elfogadtak bármit is, ami katolikus, mivel eleve elutasítják mindazt. Ehelyett a katolikusok szorították háttérbe az isteni kinyilatkoztatású igazságokat. A papok és laikusok túl gyakran szemérmeskednek a katolikus igazság kimondásával, és hogy azokat régivágású eszmecserékben megvitassák.

Az ég szerelmére fiúk, szedjétek össze magatokat! A protestánsok sohasem aggódnak amiatt, hogy megbántják az érzéseinket, vagy hogy megsértenek minket azzal, hogy a Isten valós jelenléte az Oltáriszentségben valótlanság, hogy Mária túl nagy hangsúlyt kap, ésatöbbi. Egy pillanatig sem óvatoskodnak akkor, amikor bibliaidézeteket rántanak elő, hogy "bebizonyítsák", hogy az Egyház ebben vagy abban téved.

És mégis, a katolikusok -- és túl sokan közülük -- azonnal meghátrálnak és kibúvót keresnek az alól, hogy a valótlanságokra rámutassanak, mintha gyáva és puhány alaknak lenni érdemteli dolog lenne, egyenesen Krisztus szelídségének a követése. Nem az. Ez feladás, az Igazság feláldozása a saját kényelmedért. Túl sok katolikus nem akar erőszakos hírébe kerülni, és ezért inkább finomít. Ezzel azonban nem lehet megtéréseket nyerni. Ezzel csak bedarálnak.

Ennek a protestantizált pszichológiának egy része meglátszik a szóhasználatban, amit manapság már katolikusok is magukévá tettek -- még a misék alatti zenében és gesztusokban is --, ami mind tagadhatatlanul protestáns, katolikus mázzal leöntve. Lemondtunk a katolikus önazonosságról, anélkül, hogy a protestánsoktól bármit is kaptunk volna. Azok a katolikusok, akik a hitet még bármi módon gyakorolják -- vagyis az amerikai katolikusoknak kevesebb, mint 20 százaléka -- vitathatatlanul protestánsabbnak hangzanak és látszanak, mint amennyire a protestáns megfelelőik hangzanak és látszanak katolikusnak. Szinte minden területen -- a teológiában, a liturgiában, a zenében, az imaéletben, és így tovább -- túl sok mindenről lemondtak a katolikusok, miközben semmi érdemlegeset nem nyertek vele cserébe.

Ami pedig visszavezet minket "az Úr sugalmazta" és "a Szentlélek mondta nekem" pontokra. Ezek kétségtelenül protestáns kifejezések, amik mögött az Istenhez fűződő kapcsolat protestáns felfogása áll.

Először is, még az "az Úr" kifejezés használata "a mi Urunk" kifejezés helyett is protestáns gondolat. Emlékezzünk rá: a katolicizmus bensőségességet kínál a mi Urunkkal, míg a protestantizmus személyes kapcsolatot "az Úrral". Minden kapcsolat személyes, ami személyek között áll fenn, a bensőségesség azonban azoknak van fenntartva, akik különlegesek.

Amikor egy taxit fogsz a reptéren és elcsevegsz a sofőrrel, személyes kapcsolatba kerülsz vele, tekintve, hogy mindketten személyek vagytok, és nyilvánvalóan kapcsolat jön létre köztetek. Ő a sofőr, te pedig az utas. De amikor kifizeted a fuvart, majd kiugrasz és a lelkesen rád váró szerelmed karjaiba rohansz, máris egy másik személyes kapcsolatba kerülsz; ez a személyes kapcsolat azonban a bensőségességnek olyan fokán van, ami -- normális körülmények között -- nem jön létre a taxissal. Ugyanez a helyzet a protestantizmussal és a katolicizmussal: a személyes kapcsolat mindkettőben megvan, a bensőségesség azonban csak a katolicizmusban.

Ami pedig a kapcsolatot illeti, és azt a téves elképzelést, hogy mindössze kapcsolatra van szükség: mit mond a protestáns a Sátánnal fennálló kapcsolatának valóságosságáról? Isten Anyját és Keresztelő Szent Jánost leszámítva minden teremtménynek volt vagy van személyes kapcsolata a démonnal. Ő megkísért minket, mi pedig túl gyakran engedünk neki. Személyes kapcsolatban állunk vele. Hazudik nekünk, mert nagyon jól ismer minket, mi pedig akarattal elfogadjuk a hazugságait, és bűnt követünk el. Ezért ha valaki azt állítja, hogy csupán személyes kapcsolatra van szükségünk, az kudarcot vall abban, hogy a gondolatát a logikus végkövetkeztetésig elvigye.

A személyes kapcsolatunk a Sátánnal szinte valamennyi emberi lény számára a bukott természetünk valósága. Azt azonban sohasem állítanánk, hogy bensőségesség van köztünk és a Hazugság Atyja közt - még ha egyesekkel láthatóan ez is a helyzet. Ebben áll a különbség, a lényegi különbség, a protestantizmus puszta személyes kapcsolata, és a katolicizmus bensőségessége között.

A személyes kapcsolat a mi Urunkkal és Megváltónkkal, Jézus Krisztussal, nem elegendő az üdvösséghez, mivel ugyanaz a személy a démonnal is személyes kapcsolatot élvez (és szándékosan használjuk az "élvez" szót, ami kifejezi a bűn valóságát), enélkül ugyanis soha, de soha nem vétkezne. bensőségességre van szükség, nem csupán a személyes kapcsolat elégtelen és lecsupaszított abszurditására.

Ez a bensőségesség a mi Urunkkal csak a katolikus egyházban található meg. Ezért is használjuk a bensőséges "mi Urunk" kifejezést az "az Úr" helyett. Mindkettő igaz. Az egyik azonban jobb, mert bensőségesebb.

A bensőségesség Istennel azonban sohasem feltételezi azt, hogy "az Úr sugalmazta". Pontosan honnan tudod ezt - nem érzed, hanem tudod? Egy állítást tettél, egy tényt kijelentve, ezért tényszerű bizonyítékokat kellene bemutatnod. Az biztos, hogy Luther Márton azt állította, hogy mindazt a szörnyűséget, amit a kereszténységre szabadított, Isten sugalmazta; ahogy az összes többi protestáns forradalmár is ugyanezt mondta. De honnan tudták?

A "tudásnak" ez a majdhogynem gnosztikus kifejezése arról, amit Isten mondott, tett, vagy akart (az Ő Kinyilatkoztatásán kívül), bármennyire is jószándékú vagy ártatlan téveszme, valójában szélsőségesen öntelt, és mint ilyen, tökéletes bejárat az ördögi számára.

Ezért olyan zavaró látni jószándékú katolikusokat ebbe a csapdába sétálni. Ez nem katolikus. Nem katolikus szóhasználat. Nem katolikus hagyomány. Semmiben nem katolikus. A gyökere Isten, az Egyház, és a Szentírás eretnek felfogásából ered, és semmilyen szándék az igazzá tételére nem teszi őt igazzá.

Légy katolikus, és növekedj a bensőségességben, ne a kapcsolatban.

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/08/22/_az_ur_sugalmazta_katolikusok_protestans_csapdakban

Hogyan nyitja meg a Mennyország kapuját az Üdvözlégy háromszori imádkozása

Az üdvözülés egyik legnagyobb eszköze és az eleve elrendeltetés legkétségbevonhatatlanabb jele vitán felül a Legszentebb Szűznek elmondott ima. Az egyház szent tanítói Liguori Szent Alfonzzal teljes egyetértésben állítják, hogy „Szűz Mária ájtatos és őszinte követői soha sem kárhoznak el.”

Számos példa mutatja, hogy a Szűzanyának elmondott három Üdvözlégy Ima mennyire kedves dolog és elmondása milyen különleges kegyelmeket fakaszt életünkben és halálunk órájában mindazok számára , akik egyetlen nap sem feledkeznek el ennek imának háromszori elimádkozásáról.

Az Üdvözlégy napi háromszori elmondásának gyakorlata a XIII. században élt Hackeborni Szent Mechtildhez köthető, aki folyamatosan esdekelt Szűzanyánkhoz azért, hogy segítse őt meg halálának órájában. A Miasszonyunk egy alkalommal megjelent számára és azt mondta neki: „Bizonyosan segítségedre leszek abban az órában. De azt kívánom Tőled, hogy mondj el Nekem három különleges Üdvözlégy imát minden egyes nap”.

„Az első elmondott ima legyen felajánlva az Atyaisten dicsőségére. Mindenhatóságának szóljon ez az ima, aki minden más teremtmény felé emelte a lelkemet miután az én Istenemnek van a legnagyobb hatalma a Földön és a Mennyekben. Halálod órájában az Isten erejét használom majd arra, hogy távol tartsak minden ellenséges erőt Tőled.”

„A második elmondott Üdvözlégy váljék Isten egyszülött Fiának dicsőségére, aki feltárta végtelen bölcsességét előttem. Halálod órájában megtöltöm lelkedet ennek a bölcsségnek a világosságával, így minden tudatlanságból fakadó sötétség és a hiba szerte fog oszlani.”

“A harmadik elmondott Üdvözlégy ima legyen a Szentlélek dicsőségére, aki megtöltötte a lelkemet az Atyaisten szeretetének édes ajándékával és a kegyelem gyengédségével. Életed utolsó órájában én fogom ezáltal a halál keserűségét isteni édességé és örömmé változatni.”

Áldott Szűzanyánk megjelent Helftai Nagy Szent Gertrúdnak is, akihez ezeket a szavakat intézte: „Halála órájában megjelenek egy fényességben minden olyan lélek számára, aki hittel elimádkozza a három Üdvözlégy imát, és különleges, mennyei lelkesedéssel töltöm meg a lelküket.”

Az ünnepelt misszionárius, Porto Maurizio-i Szent Lénárd minden reggel és este elmondott három Üdvözlégy imát a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére, így nyerve el azt a kegyelmet, amely távol tartotta éjjel és nappal a halálos bűnöket.

Mindezeken túl a Szűzanya különös módon örök üdvösséget ígért általa mindazoknak, aki megmarad a három Üdvözlégy ima elmondásában. Ez a szerzetes mindig három Üdvözlégy ima elmondását adta a gyónás jóvátételéül, különösen azok számára, akik a tisztátalanság bűnével küzdöttek.

A gyakorlat elvégzésének módja: mondj el három Üdvözlégy minden reggel és este az előbb leírt adományok és kegyelmek tiszteletére, amelyet Legszentebb Szentháromság révén nyújthat számunkra a Szent Szűz. Illetve reggelenként fűzd a három Üdvözlégy után a következő könyörgést: „Szűzanyám, kérlek, védj meg a mai nap során minden halálos bűntől!” Esténként ezt a fohászt tedd hozzá: “Szűzanyám, kérlek, védj meg ma éjszaka alatt minden halálos bűntől!”

(Szent X. Pius pápa rendelte el ennek az apostoli üdvözlésnek a gyakorlatát, és XV. Benedek pápa nyilvánította a kegyelem kiapadhatatlan forrásává!)

Az “Üdvözlégy” ima szövege: Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen.

Hogyan mentette meg három elmondott Üdvözlégy ima egy bűnben élő embert attól, hogy megölje egy démon

Egy belga városban, az Úr 1604. évében élt kettő fiatal, aki feladta addigi életét, kicsapongó életre adván fejüket a tanulmányaik folytatása helyett.

Az egyik éjszakát egy ördögi nő házában töltötték el. Viszont kettejük közül az egyikük, Richard, csak rövid ideig tartózkodott ott, mielőtt aznap hazatért. Miközben lefekvéshez készülődött, eszébe jutott, hogy aznap még egyetlen Üdvözlégy imát sem mondott el, pedig erre minden nap sor kerített. Nagyon fáradt volt, és valamelyest még hajlott is rá, hogy aznap ne kerítsen sort az ima elmondására. Ennek ellenére erőt vett magán, és félig aludva, meglehetősen közönyösen elmondta ezt a három imát. Ezt követően lefeküdt és álomba merült. A Szűzanya, aki mindenkihez elnéző és irgalmas, menedéket adott ennek az ifjúnak.

Az álomba merült ifjút egy ajtaján hallatszó durva kopogás ébresztette fel. Az ajtó zárva volt ugyan, de egy jelentősen deformáltnak kinéző fiatalember mégis keresztül tudott a zárt ajtón hatolni.

Az alak megállt Richárd előtt.

– Ki vagy Te? – kérdezte Richard rémülten ordítva.
– Nem tudod, hogy ki vagyok? – kérdezett vissza az alak.
– De, persze, most már tudom. – mondta Richard, majd folytatta – „De hogy változtál ennyire meg, hogy az Ördög minden jellegzetességét magadra öltötted?”
– Jaj! Boldogtalan teremtmény vagyok, – monda az a barátjának és így folytatta – „elkárhoztam! Amikor kiléptem a bűnnek házából jött az ördög és elragadott engem. A holtestem kint fekszik az utcán, de a lelkem már a pokolban van. Tudnod kell, hogy Rád is hasonló sors várt volna, de a Szent Szűz megkímélt Téged a három elmondott Üdvözlégy formájában kifejezett hódolat miatt. Ha nem vagy bolond, megszívleled azt a figyelmeztetést, amelyet Istennek szent anyja küldött Neked!

Ezt követően kigombolta a köpönyegét, hogy megmutassa a lángokat és kígyókat, amik gyötörték, majd eltűnt.

Ezt látva Richard könnyekben tört ki és zokogni kezdett, és térdre borulva mondott köszönetet Szűz Máriának, a megmentőjének. Azon gondolkozott, hogyan tudná megváltoztatni az életét, amikor a ferences rendi kolostor reggeli harangojai megszólaltak.

– Ez az! – mondta – Isten vezeklésre hív engem!

Azonnal elment a kolostorba, és kérte az atyákat, hogy oldozzák fel őt. Ismerve megátalkodott gonosz életvitelét, az atyák nem igazán akarták feloldozni. De keserves sírások közepette Richard elmondott mindent, ami történt. És amikor két atyát elküldtek abba a bizonyos utcába, megtalálták a megfojtott holttestet.

Ettől a naptól kezdve Richard példamutató életet élt, végül még Indiába és Japánba is eljutott, ahol hirdette Isten örömhírét. Abban a boldogságban is részesült, hogy életét adhatta Jézusért, amikor élve égették el keresztény hite miatt Nagaszaki városában, 1622. szeptember 10-én.

Három elmondott Üdvözlégy imádság mentett meg valakit a majom-szerű démontól

A XV. század kezdetén Nápoly városában egy előkelő úriember elkezdett igazat adni a Katolikus Egyházat kritizáló, akkor korszerűnek számító véleményeknek. Nem sokra rá felhagyott hite gyakorlásával, amely botrányt keltett a hivők között, nevetségessé tette azok előtt, akik gyakran járultak a szentségekhez, és rendszeresen elmondták a jámbor imákat. A hittől való elfordulása ellenére sikeres életet élt; bár ez nem ritka eset a világban.

Ez az ember híres volt a világra szóló fényes ünnepélyeiről és partijairól, amelyeknek többnyire fényűző palotája adott otthont. Különösen felkeltette az eberek figyelmét szokatlanul alacsony szolgája, aki ezeket az előkelő vendégeit kiszolgálta ki. A szolga tetszetős vörös bársony ruhát, mellényt, arany fülbevalót hordott, és kifogástalan eleganciával szolgálta fel a különféle ételeket. Gyakran mutatott be bájos akrobatikus számokat, amelyekben egy vigyorgó kis majom lépett fel!

A fényűző partik szóbeszéd tárgyai lettek a városban, és több olyan asszony is elfogadta a meghívást rájuk, akik a férjükkel együtt otthon imádkoztak. Annak ellenére elfogadták a meghívást, hogy köztudott volt a házigazda szabadgondolkodású beállítottsága.

Mégis elmentek, hogy láthassák a különleges majmos műsort. Rövidesen a pletykák eljutottak a szent életviteléről és erényeiről híres helyi plébános fülébe is.

De az atya ahelyett, hogy kimaradt volna a partikról szóló beszélgetésekből, vagy figyelmeztette volna a híveket, hogy ne vegyenek részt egy olyan ember partiján, aki kritizálja az egyházat, inkább kért egy meghívót a következő összejövetelre, hogy megtudja, hogy mi is igaz az elhangzottakból.

A házigazda kezdetben ellenállt a kérésnek, mert szerinte egy ostoba, savanyú embernek semmi keresnivalója sincs nála. Végül a vendéglátón mégis úrrá lett a büszkeség, és be akarta mutatni az általa csodált kis négylábú mutatványosának előadását és bohóckodását a hiszékenynek tűnő pap számára.

Elérkezett az esemény estéje, és a pap csöngetett a palota bronz ajtajának kapujánál, ahol kicsivel később már kezdetét is vette az aznapi fesztivál. A pap egyedül várt a palota halljában, mire a vidám házigazda észlelte megérkezését és elébe ment:
– A csodák sosem érnek véget! Ez valóságosan a csodák palotája! – fogadta a házigazda vendégét.
– Igen, én is így halottam, – válaszolta az atya, majd folytatta – és őszintén meg kell, hogy mondjam, hogy igencsak érdekel az embert szolgáló majom elképesztő műsora!

A házigazda azonnal az erre használt kis ezüst csengettyűjéhez nyúlt, hogy magához hívja a majmot gondozó komornyikot. De a majom, aki még pillanatokkal korábban is az egybegyűlt hölgyeket szórakoztatta előadásával, hirtelen eltűnt. A megdöbbent háziúr csodálkozva kapkodta a fejét. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a csengetésére nem kapott választ.

Az atya viszont nem tágított: kifejezetten azért jött, hogy ezt a furcsa előadást megnézze, nem akart kimaradni az élményből. A házigazda újra csöngetett. Ismét válasz nélkül maradt. Úgy tűnt, hogy a majom eltűnt, mint a kámfor. Átkutatták a házat, míg végül a teremtmény nyomára akadtak: bársony ruhájában leltek rá a remegő lényre, a házigazda ágya alatt. Kihúzták az ágy alól, de a lény remegve próbált menekülni az atya elől.

– Most viszont – parancsolta az atya a majomnak – megparancsolom Neked a Mindenható Atya nevében, aki az egyetlen Isten három személyben, hogy elmond mesterednek, hogy ki is vagy valójában és mi a célod ebben a házban!

A dühös, és még mindig reszkető majom kénytelen volt engedelmeskedni, és ezeket a szavakat makogta megdöbbent mesterének:

– Én nem egy átlagos szörnyeteg vagyok. A Pokolból származó démon vagyok, majom képébe bújva, és minden hívásodnak és kérésednek engedelmeskedem. De minden éjjel arra vágyok az ágyad alatt, hogy elhagyd azt a számomra rettenetes szokásodat, amire édesanyád tanított, azaz, hogy elalvás előtt elmondasz a három Üdvözlégy imát. Ebben az esetben és csak ebben az esetben engedélyem van arra, hogy megfojtsalak álmodban, elragadjam a lelkedet, és az örök olthatatlan tűzbe dobjam!

Ezen szavak elhangzása után a reszkető majom eltűnt a színről. A házigazda arrogáns stílusa, fennhéjázó modora a majommal együtt tűnt el. Hamuszürkén és remegve fordult a paphoz.

– Óh, te szerencsés gyermekem – mondta neki a szent pap – szerencsére valójában soha nem hagytál fel a Kegyelem Anyjának elmondott imákkal. Ő még a legmegátalkodottabbakat sem hagyja magára, ha azok a segítségét kérik.

E mondat elmondása után meghallgatta a vendéglátójának gyónását, aki nemsokára a hit példaképe lett a városban.

Kifejezetten a Szűz Mária iránt tanúsított odaadó tisztelete révén vált ő ismertté.

Fordította: Horváth Ádám

https://metropolita.hu/2017/08/az-udvozlegy-napi-haromszori-elmondasanak-gyakorlata/

Napi ima a SÁTÁNTIPRÓ SZEPLŐTELEN SZŰZANYÁHOZ

Sátántipró Szeplőtelen Szent Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Világ Királynője! Nevednek erejével zúzd össze a Sátánt, minden csatlósával és eszközével együtt.

Belőlünk pedig nevelj szenteket a kegyelem által!

Győzd le bennünk a világ szellemét és győzd meg általunk a világot, hogy minél előbb eljöjjön Jézus Szíve országa a Te Szeplőtelen Szíved által, Akié vagyunk egészen!
.
Amen

(Imádkozd el minden reggel ébredés után)

Ima az abortusz megszüntetéséért

Kedves Testvérek!

Fontos téma!


"JÉZUS, MINDENT FELÜLMÚLÓ IRGALMADRA KÉRLEK, ÁLLÍTSD MEG AZ ABORTUSZT MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EGÉSZ VILÁGON, HOZZ BÉKÉT ÉS SZERETETET A SZÍVEKBE! JÉZUSOM, BÍZOM BENNED! MÁRIA, OLTALMAZZ MINKET!"

- művi abortusz
- technikai abortusz
- kémiai abortusz

Lásd: http://www.bioetikaiutmutato.hu/