A napokban minden eddiginél keményebben elítélte a migránsokat nem befogadó kormányokat, nagycsütörtökön pedig menekültek lábát fogja megmosni. Sőt, nőkét is!
Ferenc pápa az utóbbi fél évben többször kiállt a migránsok befogadása mellett, nem kis fejtörést okozva azon, köztük hazai katolikusoknak, akik aggódnak a milliós tömeg érkezése miatt. Épp eheti lapszámunkban nyilatkozik a kérdésről Habsburg Eduard, Magyarország új vatikáni nagykövete, és a következőket mondja: „Nyár óta a pápa véleménye árnyaltabb lett. Akkor még csak arra figyelmeztetett, hogy nem szabad falakat építeni, és mindenkit be kell fogadni. Később hozzátette, hogy a menekülteknek igazodniuk kell az európai értékekhez, ismerniük a befogadók szokásait, nyelvét, s be kell tartaniuk a törvényeiket. Sőt a nagyköveteknek tartott újévi beszédében már arról szólt, hogy a menekültek segítése mellett meg kell védeni a befogadó országok polgárait is.”
A napokban ugyanakkor a pápa ismét a befogadásra helyezte a hangsúlyt, sőt keményen elítélte azokat az országokat, amelyek bezárják kapuikat a migránsok előtt. Most pedig bejelentették, hogy Ferenc nagycsütörtökön az ilyenkor szokásos szertartás keretében menekültek lábát fogja megmosni. (Eddig is volt példa arra, hogy az elesetteket vagy a társadalom perifériáján élőket – szegényeket, hajléktalanokat, rabokat – választottak ki a gesztusra, migránsok azonban most először szerepelnek a körben.)
Ezzel összefüggésben idén más is borzolta a kedélyeket. Ferenc ugyanis az év elején megengedte, hogy – az eddigi szokással ellentétben – a lelkipásztorok ne csak férfiak, hanem nők lábát is megmoshassák a nagycsütörtöki szertartáson. Egyes papok és püspökök azonban kötelező érvényűként értelmezték ezt, és bejelentették, hogy nem hajlandók változtatni a hagyományokon. Köztük volt például Athanasius Schneider kazahsztáni segédpüspök, ezért a Szentszék tisztázni volt kénytelen: ez csupán lehetőség, és továbbra is mindenki maga döntheti el, kit választ a 12 „szerencsés” közé.
Ami pedig a pápa és a menekültek ügyét illeti, világszerte sok katolikus azon háborog, hogy miközben az egyházfő a migránsok tömeges befogadására szólít fel, a Vatikán tavaly ősszel mindössze két menekültcsaládnak adott otthont. Sokan azt is észrevételezik, hogy Ferenc nemrég elítélte a mexikói bevándorlást szigorúan korlátozni akaró Donald Trump amerikai elnökjelölt-jelöltet, amiért „csak falakban tud gondolkodni” – ehhez képest, amint a témáról forgatott Reuters-film is rávilágít, a Vatikán magas falakkal bástyázza körül magát.
Ez persze a probléma felszínes, ámbár igencsak szemléletes megközelítése. Nyilvánvaló ugyanis, hogy (a bevándorló családból származó, ezért a migránsok helyzetére különösen fogékony) Ferenc igaz lelkiismerettel szólal meg az ügyben. Ezért még ha ebben a kérdésben megszavazhatjuk neki a tévedés jogát is, méltatlan volna csak amiatt leírni azt a főpapot, aki három év alatt világszerte képes volt az egyház legjobb arcát megmutatni. Ezzel együtt örvendetes volna, ha – sok hasonlóképpen hiteles pap, püspök véleményével ellenkező – álláspontját minél inkább átélhetővé tenné, és nemcsak a befogadásra intene, hanem részletesen válaszolna a tömeges migrációban veszélyek sokaságát látók aggályaira is.

http://valasz.hu/vilag/ferenc-papa-bekemenyit-migransugyben-117761