"Tégy velem,
amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat,
fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed,
vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek
és békességnek elveszett világába s mond meg a búzának, hogy
kétszeresre nőjjön számunkra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni,
törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne
engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv
ajkunkon, virágozzanak ki a nagy magyar erények, és erdők fái, szünjön
meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett
vércseppből és verejtékből.
Értük legyen minden gyötrődésem, és elviselni négy embernek is sok szenvedésem....
Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy
az udvarhelyi temetőbe,
vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is
nőjjön a fű, szebbüljön a világ..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése