A Magyarországra látogató Henri Boulad SJ, számos népszerű lelkiségi
könyv szerzője kopt rítusú szentmisét celebrált 2014. július 17-én a
zsúfolásig megtelt pesti Jézus Szíve-templomban, majd aznap délután
előadást tartott a Párbeszéd Házában.
Képgaléria – klikk a képre!
Henri Boulad ezt megelőzően, július első felében két lelkigyakorlatot vezetett a jubileumát ünneplő Életrendezés Házában Szeretlek úgy, ahogy vagy, illetve A világ jövője a kezetekben van címmel, valamint előadást tartott a pécsi székesegyházban.
A kopt rítusú szentmise több nyelven zajlott: Boulad atya franciául
és kopt nyelven vezette a liturgiát, melyet néhány görög nyelvű rész
egészített ki – hiszen, mint az atya később elmondta, a Nagy Szent
Vazultól származó liturgia görög nyelven folyt eredetileg.
Bevezető szavaiban angolul szólt a hívekhez: a kopt liturgiát
mutatta be a jelenlévőknek, mint ahogy a szentmise folyamán végig
segítette a hívek értő részvételét a liturgia magyarázatával. Felhívta
rá a figyelmet, hogy a kopt szertartásnak az elején történik a
felajánlás, az egyetemes könyörgések viszont később következnek, mint
azt a latin rítusban megszoktuk. A Miatyánk háromszor hangzik
el: az elején, majd az áldozás előtt, s végül a legvégén. A kopt
templomokban, csakúgy, mint az ortodoxokban, az ikonosztáz eltakarja a
felajánlást a tekintetek elől.
Az első olvasmány Izajás könyvéből szólt, ezt követte a Hagios
görög nyelvű ima. A napi evangélium (Mt 11,28-30) egyik jól ismert
mondata – véletlen egybeesés folytán – éppen az a mondat, mely
mottóként felfestetett a pesti Jézus Szíve-templom apszisa fölé:
„Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű”.
Ebből indult ki a homília gondolatmenete is: Jézus, az Ószövetség
istenképével ellentétben, a közeli Isten, az Emmanuel, a velünk élő
Isten. Aki kétkezi munkát végzett, aki szamárháton vonult be
Jeruzsálembe. Vigyáznunk kell azonban, hogy ne veszítsük el érzékünket
Isten nagysága iránt, lássuk a hatalmas Istent is.
Henri Boulad megosztott a jelenlévőkkel egy történetet, melyben
Alexandria város polgármestere meg akarta tudni, hogyan él, mit él át a
nép. Ezért beállt a pékség előtti sorba – ami nagyjából 30-40 emberből
szokott állni, és kétórás várakozást jelent… Így tesz Jézus is az
evangéliumokban: meg akarja tapasztalni az emberi létet. Nem
rabszolgákra van szüksége Istennek, nem rémületre és félelemre.
Henri Boulad délután Az ima és következményei életünkben. Az ember három személyiségzónája címmel tartott előadást a Párbeszéd Házában, melynek két nagytermében és előterében szinte mozdulni sem lehetett az érdeklődők nagy száma miatt.
Sajgó Szabolcs SJ bevezető szavaiban Boulad atya rendkívül sűrű
magyarországi programjáról beszélt, valamint felhívta a figyelmet, hogy
idén ünnepeljük Vácz Jenő atya 100. és az Életrendezés Háza 20.
születésnapját. A 2003-ban elhunyt Vácz Jenő SJ 1986-ban kezdte el
magyarra fordítani Henri Boulad műveit.
Boulad atya előadása kezdetén elmondta: egyre szerelmesebb
Magyarországba és a magyarokba – amiért természetesen nagy tapsot
kapott a hallgatóságtól.
Ezután a személyiség rétegeiről beszélt, arról, hogyan kell egyre
mélyebbre jutnunk önmagunk megismerésében a felszínes, szociális
énünktől elindulva, aki mintegy a színházban szerepet játszik. A
következő réteg elérése előtt egy homályos zóna van, melyet Boulad atya
„a kis halálnak” nevez: ezen át kell hatolni, ha lejjebb akarunk jutni.
A következő réteg az egyéniségünk, melyet többek között értelmünk,
kultúránk, képességeink alkotnak. Itt már függetleníti az ember magát
mások véleményétől, „hisz tudjuk, a közvélemény hol felemel, hol leejt”.
A harmadik szint: a személy – ez „a lélek helye”. A második és
harmadik szint között ismét homályos zóna húzódik: „a nagy halál”– az
önmegtagadás, mert ha meg akarod találni magad, el kell veszíteni
magad. Ez az ego halála: az egóba, mint egy héjba elrejtőzünk, ezzel
védjük magunkat – de ezt a héjat meg kell nyitni.
Sokat beszélt Boulad atya a méltóság kérdéséről, amely különösen
érzékeny terület valamennyiünk számára, sok fájdalmat jelent, ha
méltóságunkban érezzük megbántva magunkat. A méltóság kérdésén túl kell
lépni, ha az ember el akarja érni a harmadik szintet. Ha valakin
bosszút szeretnék állni, mert megbántott, de lemondok erről: az „a nagy
halál” – mondta Boulad atya.
Ha az egónk héját ki tudjuk nyitni, Isten szeretete eltölt minket –
és ennek a folyamatnak addig kell tartania, amíg teljesen ki nem
nyílunk. Ha a teljes kinyílást elértük – az maga a Mennyország.
Az imádságban ezzel párhuzamos utat jár be az ember: egyre lejjebb
kell haladnunk a felszínes, rutinszerű imától az elmélkedés, a
szemlélődés felé – az igazi imára a lényünk legmélyén kerülhet sor,
ahol minden kiengesztelődik.
Az előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolt Henri Boulad,
majd zárásképp újra elénekelte a reggeli kopt misében már hallott
imádságot.
Henri Boulad édesapja szír, édesanyja olasz származású, a család
francia anyanyelvű katolikus. Tizenhat évesen részesül a papi hivatás
kegyelmében, 1950-ben lépett be a jezsuita rendbe, és Bejrútban
megkezdte a noviciátust. Filozófiai tanulmányait Franciaországban, a
teológiát Libanonban, a pszichológiát és pedagógiát az Egyesült
Államokban végezte, három doktorátust szerzett. Visszatérve Egyiptomba
az ifjúság nevelése és a szociális munka területén dolgozott, valamint
lelkigyakorlatokat vezetett. A kairói és alexandriai tanulmányi és
nevelői központok tagja, tanára, majd vezetője. A kairói Caritas
vezetője, az észak-afrikai és keleti országokért felelős Caritas elnöke
volt. Előadókörutakat tartott Európában, számos lelkiségi mű szerzője.
2004-től a jezsuiták kairói kollégiumának vezetője.
Videó: Bonum TV
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése