Margaritha Valappila indiai,
Németországban élő szerzetesnővér és munkatársa, Manfred Maria Huber
atya vezetésével gyógyító lelkigyakorlatot tartottak június 24-én
Veszprémben a Szent Mihály-székesegyházban.
Több
százan gyűltek össze az elmélkedésekkel, zenés-énekes dicsőítéssel,
gyógyítással kísért eseményre a bazilikába, amely hasonló karizmatikus
lelki programnak utoljára az 1990-es évek elején adott helyet Balás Béla
atya veszprémi segédpüspöksége idején.
A
vendégnővér és Huber atya a székesegyház plébánosának, Nagy Károly
kanonoknak meghívására érkeztek, hogy mint az atya köszöntőjében
elmondta: „megmozduljon a veszprémi egyházmegye szíve is, és a
Szentlélek kiáradása kövesse azt”. Az egybegyűlteket reggel Márfi Gyula
érsek üdvözölte. Disszertációját, mondta, Budapesten és Párizsban is a
karizmákról írta, foglalkozott azokkal az adományokkal, amelyek nem
mindenkinek szükségesek az üdvösségre, de ki-ki azt kapja, ami személy
szerint számára hivatásához, alkatához képest szükséges. Ezek között
vannak rendkívüli karizmák, mint a nyelveken való szólás adománya, a
prófétálás, betegek gyógyítása, csodatevések, de kevésbé feltűnő
karizmák is, mint például a tanítás, az Egyház kormányzása, vagy a bűnök
feloldása. Más karizmája van a szerzetesnek, más a keresztény
művésznek, a betegápolónak, a tanítónak, és így tovább. Kívánta, hogy a
Lélek kegyelme kísérje a találkozót!
Margaritha
nővér tolmácsa segítségével hamar ráhangolta az egybegyűlteket a
karizmatikus dicsőítésre, melyet az Erdélyből, az Új Jeruzsálem
Közösségből érkezett Csiszér László és zenekara vezetett. A nővér a
XLVII. és a LXIII. zsoltárokat idézte: „Tapsoljatok, népek, mindnyájan
kezetekkel, zengjetek Istennek ujjongó éneket!; Magasztallak egész
életemen át, s nevedben emelem imára kezem.” A Katolikus Egyházban is
érvényesek ezek a felhívások, melyek Isten dicséretére és dicsőítésére
intenek, mondta. Az Apostolok cseledeteiból kiemelte, amikor Pál és
Silas börtönbe kerültek hitük miatt, de nem sírtak, hanem dicsőítették
Istent és lehullottak bilincseik. Ha szomorúak vagyunk, problémáink
vannak, s ha meg akarunk szabadulni terheinktől, dicsőítsük Istent, és ő
segíteni fog nekünk, mutatott rá a nővér, majd elmesélte, hogy hogyan
vezetett útja Isten hívása nyomán 18 évesen a Szent József rendi
betegápoló nővérek kongregációjába, Németországba, s hogyan szabadult
meg később Isten dicsőítésével súlyos gyógyíthatatlan betegségéből.
Szólt Isten hívásáról is, amely mindenkit valamilyen irányba elindít,
csak figyelni kell rá. A lelki élet fontosságára utalt, amikor azt
mondta: a test önmagában halott. Ha befogadjuk Jézust, a Lélek erejével
új életre támadunk, vallotta.
A
találkozó csúcspontja a Márfi Gyula érsek által celebrált szentmise
volt, aki szentbeszédében a Szentlélekről elmélkedett. A Lélek azt
jelenti, hogy nem test, mondta. Nincs súlya, nincs külalakja; színe,
hangja, illata. Testi szemmel nem láthatjuk, érzékszerveinkkel nem
hallhatjuk, nem tapintható, nem ízlelhető. A mai ember értékítéletét
általában a színes és harsogó reklámok és a látványos, színpadias
jelenetek befolyásolják. A Szentlélekkel való bensőséges kapcsolat
kialakítása azonban megkívánja a csendes befelé fordulást, a Lélekkel
való benső egyesülést is. A Szentlélek szeretetét csak a szeretetre
nyitott szív érzékelheti, a Lélek szépsége csak lelki szemekkel látható.
Arról azonban nincs szó, hogy a keresztény embernek testellenesnek
kellene lennie. Az emberi test is Isten csodálatos teremtménye. A test
azonban az Isten által vezérelt lélek nélkül, ahogy Jézus mondja: „nem
használ semmit”. A lelki embernek a teste is a Szentlélek temploma,
amely a dicsőseges feltámadásra és az üdvösségre rendeltetett. Arról
sincs szó, hogy a külsőségeket teljesen feleslegesnek kellene tartanunk.
Az igazi vallásosság azonban nem merülhet ki külsőségekben, nem lehet
csupán fény- és hangeffektusok függvénye. Mindenben tartanunk kell egy
józan mértéket, hangsúlyozta a főpásztor.
A lelkigyakorlat a szertartás után gyógyítással, Szentlélek-hívogatással és közös énekes fohásszal zárult.
Toldi Éva/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése