4. Terror
Az iszlám terrorizmus, amelyet a Nyugattal és Izraellel szembeni gyűlölet motivál, az egész világot a teljes káosz szélére sodorja.
Annak érdekében, hogy egy ilyen elsöprő változást elérjen, Oszama bin-Laden olyan stratégiát alakított ki, amely egyetlen alapelvre épül: a hívőknek a "Világméretű Hitetlenség" ellen kell frontális támadást intézniük, amely az Egyesült Államok és szövetségesei képében jelentkezik. Az ilyen stratégia elengedhetetlen feltétele az, hogy az Amerika elleni erőszaknak katasztrofális hatásúnak kell lennie. Ehhez pedig nagyszabású öldöklésre kell törekedni.
Daniel Benjamin és Steven Simon: The Next Attack
A világ ma veszélyesebb hely, mint bármikor a történelemben
Bill O'Reilly a The O'Reilly Factor c. műsorban
A SZEPTEMBER 11-EI ESEMÉNYEK az amerikai életmód és életérzés alapjait érintették. Az amerikaiak a történelmük során először nem érezték biztosnak és sérthetetlennek magukat egy országhatárokon belüli támadással szemben.
Az újságok címlapján rendszeresen szerepelnek terrorizmussal kapcsolatos hírek. Ennek ellenére az emberek nagyrésze nem törődik a növekvő veszéllyel. A vágyálmok szintjén a gondok mindig "amott, tőlünk jó messze" jelentkeznek.
Izrael egyértelműen a terrorizmus célkeresztjében található. (A támadások színhelyeit a mellékelt ábra mutatja.)
Gyakoriak az erőszakos cselekmények, a Hamasz pedig Izraelnek a létezéshez való jogát sem hajlandó elismerni.
A Hezbollah tekintélye is megerősödött a muzulmán világban, és 2006 óta a libanoni szervezet erősíti állásait Izrael északi határai mentén.
A terror eléri Amerikát
Az Egyesült Államokat is egyre több támadás éri Izrael melletti kiállása miatt.
Az iszlám terror először 1993-ban mutatta meg ott a jelenlétét, mikor a New York-i World Trade Center alagsorában egy teherautóba rejtett bomba robbant.
2001. szeptember 11-én aztán az egész világ hirtelen arra ébredt, hogy egy borzalmas, új globális veszéllyel állunk szemben - olyan fenyegetéssel, amelyet korábban nem tapasztalt a világ. Ez volt az első megdöbbentő támadás, amely megrendítette Amerikát, ám mindez csak baljós előjele volt a további veszélyeknek.
Terror mindenütt
2002. október 12. Bali szigetén - 202 halott;
2004. március 11. Madrid - 4 vonatszerelvényt robbantottak fel. Spanyolország kivonta csapatait Irakból;
2005. július 7. London - 56 perc leforgása alatt 4 bomba robbant. 37 halott, 700 sebesült;
2005 végén Franciaországban tartottak több napig a zavargások - kb. 5 ezer autót gyújtottak fel. A fiatalok, akik ebben részt vettek, elsősorban a szegény, külvárosokban élő arab és afrikai bevándorlók gyermekei közül kerültek ki.
Az egész világra kihatott az a tiltakozási hullám, amelyet egy dán újságban megjelent, Mohamedet terroristaként ábrázoló karikatúra váltott ki. Irán és Szíria mindent megtett, hogy az indulatokat felkorbácsolja. Pakisztánban, Norvégiában, Indiában, Indozéziában és Thaiföldön utcai tüntetések kezdődtek.
Ma már nyilvánvaló, hogy az iszlám terrorizmus globális jelenséggé vált. A terrort népszerűsítő ideológiát és taktikát az interneten keresztül a föld minden szegletébe eljuttatják.
Tömegpusztító fegyverek
Az Egyesült Államok annak idején mindössze 3 év alatt megépítette a világ első atombombáját. A szovjetek a 40-es évek végére érték el ugyanezt, Kína a 60-as évek második felében, India a 70-es években, míg Pakisztán nem sokkal az ezredforduló előtt. Mindezen országok számos kísérleti atomrobbantást hajtottak végre annak érdekében, hogy nukleáris képességeiket demonstrálják.
Vajon hol tart most az iráni atomprogram?
A világ megdöbbenéssel fogadta, amikor 2006 áprilisában Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök bejelentette, hogy országa a P-2 típusú centrifugák felhasználásával olyan kísérleteket folytat, amelyek megnégyszerezhetik Teherán urándúsítási kapacitását.
A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. Teherán ezt tagadja.
Mindezek mellett az iráni elnök epésen megjegyezte: míg egyesek azt mondják, hogy a Nagy Izrael eszméje véget ért, ő úgy tartja, hogy a Kis Izraelé is.
Megerősítette felhívását Izrael elpusztítására – a térképről való letörlésére – Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök (2005)
2004-ben az amerikai szenátus külügyi bizottsága Richard Lugar indianai szenátor vezetésével nemzetközi szakértőket kért fel arra, hogy elemezzék a tömegpusztító fegyverek jelentette veszélyt. Összegzés:
"Vizsgálatunk alapján a belátható jövőben az Egyesült Államoknak és más nemzeteknek súlyos fenyegetettséggel kell szembenézniük, mivel a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus terjedése egymással párhuzamosan zajlik."
A jelentés szerzői 85 fegyverzetkorlátozási és nemzetbiztonsági szakértő megkérdezése alapján legalább 70 százalékra becsülték annak lehetőségét, hogy 2015-ig bekövetkezik egy tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott terrortámadás. A szakértők többsége úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzethez képest 2010-ig egy vagy két állam jut atomfegyverekhez, és ez a szám 2015-ig akár ötre is emelkedhet.
Az iszlám terrorizmus, amelyet a Nyugattal és Izraellel szembeni gyűlölet motivál, az egész világot a teljes káosz szélére sodorja.
Annak érdekében, hogy egy ilyen elsöprő változást elérjen, Oszama bin-Laden olyan stratégiát alakított ki, amely egyetlen alapelvre épül: a hívőknek a "Világméretű Hitetlenség" ellen kell frontális támadást intézniük, amely az Egyesült Államok és szövetségesei képében jelentkezik. Az ilyen stratégia elengedhetetlen feltétele az, hogy az Amerika elleni erőszaknak katasztrofális hatásúnak kell lennie. Ehhez pedig nagyszabású öldöklésre kell törekedni.
Daniel Benjamin és Steven Simon: The Next Attack
A világ ma veszélyesebb hely, mint bármikor a történelemben
Bill O'Reilly a The O'Reilly Factor c. műsorban
A SZEPTEMBER 11-EI ESEMÉNYEK az amerikai életmód és életérzés alapjait érintették. Az amerikaiak a történelmük során először nem érezték biztosnak és sérthetetlennek magukat egy országhatárokon belüli támadással szemben.
Az újságok címlapján rendszeresen szerepelnek terrorizmussal kapcsolatos hírek. Ennek ellenére az emberek nagyrésze nem törődik a növekvő veszéllyel. A vágyálmok szintjén a gondok mindig "amott, tőlünk jó messze" jelentkeznek.
Izrael egyértelműen a terrorizmus célkeresztjében található. (A támadások színhelyeit a mellékelt ábra mutatja.)
Gyakoriak az erőszakos cselekmények, a Hamasz pedig Izraelnek a létezéshez való jogát sem hajlandó elismerni.
A Hezbollah tekintélye is megerősödött a muzulmán világban, és 2006 óta a libanoni szervezet erősíti állásait Izrael északi határai mentén.
A terror eléri Amerikát
Az Egyesült Államokat is egyre több támadás éri Izrael melletti kiállása miatt.
Az iszlám terror először 1993-ban mutatta meg ott a jelenlétét, mikor a New York-i World Trade Center alagsorában egy teherautóba rejtett bomba robbant.
2001. szeptember 11-én aztán az egész világ hirtelen arra ébredt, hogy egy borzalmas, új globális veszéllyel állunk szemben - olyan fenyegetéssel, amelyet korábban nem tapasztalt a világ. Ez volt az első megdöbbentő támadás, amely megrendítette Amerikát, ám mindez csak baljós előjele volt a további veszélyeknek.
Terror mindenütt
2002. október 12. Bali szigetén - 202 halott;
2004. március 11. Madrid - 4 vonatszerelvényt robbantottak fel. Spanyolország kivonta csapatait Irakból;
2005. július 7. London - 56 perc leforgása alatt 4 bomba robbant. 37 halott, 700 sebesült;
2005 végén Franciaországban tartottak több napig a zavargások - kb. 5 ezer autót gyújtottak fel. A fiatalok, akik ebben részt vettek, elsősorban a szegény, külvárosokban élő arab és afrikai bevándorlók gyermekei közül kerültek ki.
Az egész világra kihatott az a tiltakozási hullám, amelyet egy dán újságban megjelent, Mohamedet terroristaként ábrázoló karikatúra váltott ki. Irán és Szíria mindent megtett, hogy az indulatokat felkorbácsolja. Pakisztánban, Norvégiában, Indiában, Indozéziában és Thaiföldön utcai tüntetések kezdődtek.
Ma már nyilvánvaló, hogy az iszlám terrorizmus globális jelenséggé vált. A terrort népszerűsítő ideológiát és taktikát az interneten keresztül a föld minden szegletébe eljuttatják.
Tömegpusztító fegyverek
Az Egyesült Államok annak idején mindössze 3 év alatt megépítette a világ első atombombáját. A szovjetek a 40-es évek végére érték el ugyanezt, Kína a 60-as évek második felében, India a 70-es években, míg Pakisztán nem sokkal az ezredforduló előtt. Mindezen országok számos kísérleti atomrobbantást hajtottak végre annak érdekében, hogy nukleáris képességeiket demonstrálják.
Vajon hol tart most az iráni atomprogram?
A világ megdöbbenéssel fogadta, amikor 2006 áprilisában Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök bejelentette, hogy országa a P-2 típusú centrifugák felhasználásával olyan kísérleteket folytat, amelyek megnégyszerezhetik Teherán urándúsítási kapacitását.
A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. Teherán ezt tagadja.
Mindezek mellett az iráni elnök epésen megjegyezte: míg egyesek azt mondják, hogy a Nagy Izrael eszméje véget ért, ő úgy tartja, hogy a Kis Izraelé is.
Megerősítette felhívását Izrael elpusztítására – a térképről való letörlésére – Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök (2005)
2004-ben az amerikai szenátus külügyi bizottsága Richard Lugar indianai szenátor vezetésével nemzetközi szakértőket kért fel arra, hogy elemezzék a tömegpusztító fegyverek jelentette veszélyt. Összegzés:
"Vizsgálatunk alapján a belátható jövőben az Egyesült Államoknak és más nemzeteknek súlyos fenyegetettséggel kell szembenézniük, mivel a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus terjedése egymással párhuzamosan zajlik."
A jelentés szerzői 85 fegyverzetkorlátozási és nemzetbiztonsági szakértő megkérdezése alapján legalább 70 százalékra becsülték annak lehetőségét, hogy 2015-ig bekövetkezik egy tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott terrortámadás. A szakértők többsége úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzethez képest 2010-ig egy vagy két állam jut atomfegyverekhez, és ez a szám 2015-ig akár ötre is emelkedhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése