Az Úr Napja
Az Úr Napja = YOM YHWH
’Az Úr Napja’, valamint ’Az Úr Napjának eseményei’ című oldalakon korábban Roy A. Reinhold írásainak fordítása volt olvasható. Reinhold arra hívja fel a figyelmet, hogy az elragadtatás, nem a nyomorúság, illetve a nagy nyomorúság időszaka előtt lesz, hanem az antikrisztusi 7 év második felében. Látása szerint az első 6 pecsét feltörése után a 7. pecsét feltörésekor – mely magában foglalja a 7 trombita ítéletet – kezdődik az Úr Napja, melyet egy időszakként nevezett meg. Reinhold értelmezése azt feltételezi tehát, hogy a Jelenések könyvének e két esemény-sorozata (1-6. pecsétig, valamint a 7. pecsét) időrendben követi egymást. Aki olvasta a Jelenések könyvét (= Apokalipszis), bizonyára töprengett már azon, hogy felállítható-e egyértelműen időrendiség a 22 rész között (különös tekintettel az 5. résztől a 19. ige-részekig), felállítható-e egy idő-számegyenes, amelyen a 22 rész történései, esemény-sorozatai felsorakoztathatóak vagy János külön képeket jelenít meg s ún. ’jelenések’ villannak fel a szemünk előtt úgy, hogy néhol egymást követő részek egybetartoznak, néhol pedig egy-egy rész különálló? Egyes részek – akár összetartozók, akár egyedüliek – mennyei történéseket írnak le, egyesek pedig földieket, de van olyan is, hogy egy részen belül kapcsolódnak, váltakoznak a két dimenzió eseményei. Ilyen módon, felmerül annak a kérdése is, hogy ha felvillanások jelennek meg a szemünk előtt, elképzelhető-e, hogy a különböző felvillanásoknak vannak közös kapcsolódási pontjai? További kérdéseket vet föl az is, hogy hol lehet meghúzni a határt az egyes felvillanások között?
Célom nem e kérdések megválaszolása, hanem inkább az, hogy olyan Ige-összefüggésekre hívjam fel a figyelmet, amelyek igen elgondolkodtatóak. Megvizsgáljuk mit mond az Ige az Úr Napjáról; az Krisztusban meghaltak feltámadásáról s az ehhez az eseményhez szorosan kapcsolódó elragadtatásról; a vértanúságról és Armageddonról Ó és Új szövetségi próféciák tükrében.
A nyomorúság; a nagy nyomorúság
A Máté 24:7-8-ban azt olvashatjuk, hogy a sok nyomorúság kezdete, hogy „nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé”. Ez után a 15. versben Jézus azt mondta, hogy „Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen…”, a 21. versben pedig azt, hogy „Mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.”. A 4 vers nem közvetlen ugyan, de időrendben egymás után következik. A nyomorúság és a nagy nyomorúság elképzelhető, hogy két külön néven említett időszak lesz, amelyeket az Antikrisztus jeruzsálemi templomba való beülése választ el egymástól.
Az Úr Napja ~ A Harag Napja
Az Ige számos helyen ír az Úr Napjáról.
A Sofóniás 1:14-15-ben a következőket olvashatjuk:
„Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; Az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hős is. Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja. Kürtnek és tárogatónak napja…”
Zak 14:1; 2; 4; 5; 6 „Ímé, eljön az Úrnak napja… minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez… És azon a napon az Olajfák Hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén ketté válik… Bizony eljő az Úr, az én Istenem, és minden szent vele. És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak.”
Jel 6:16-17 „És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától: Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?”
Jel 11:18 „És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.”
Nézzük meg, mik lesznek az Úr Napja eljöttének jelei?
Jóel próféta könyvében a következőket olvashatjuk a 2:31-ben: „A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja.”; a Jóel 3:14-15-ben pedig ezt: „Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében! A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényöket;”
Ap. csel 2:20-ban szintén ezt látjuk „A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja.”
A Jelenések könyve 6. részében (12-14) János leírja, hogy az ég jelei a 6. pecsét feltörésekor lesznek: „Azután látám, mikor a 6. pecsétet felnyitotta; és íme nagy földindulás lőn, és a nap feketévé lőn, mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér; És az ég csillagai a földre hullának, miképen a figefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza. És az ég eltakarodék, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttaték.”
A 6. pecsét feltörése utáni események ítéletként jelennek meg;
Jel 6:12-17 „És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magokat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba; És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától: Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?”
Míg a 7. trombitaszó (7. pecsét utolsó trombitaszója) eseményei után az Úr haragjával egy időben a szentek jutalmazásáról is beszámol az Ige:
Jel 11:15-ben a 7., mint utolsó trombitaszóról olvashatunk, amely után nem sokkal, a 18. vers leírja az Úrban meghaltak feltámadását: „És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.”
Elragadtatás
Az 1Kor 15:51-52-ben található Ige az elragadtatást egy bizonyos eseményhez köti: „Íme titkot mondok néktek. Mindnyájan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk, Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.”
Az 1 Thessz 4:15-17 pedig így ír az elragadtatásról: „…mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával; leszáll az égből és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és eképpen mindenkor az Úrral leszünk.”
A Jel 10:7 a következőt írja: „Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, a mint megmondotta az ő szolgáinak a prófétáknak.”
Korábban már történt utalás a következő két igére:
Jel 11:15 „A 7. angyal is trombitála ...
Jel 11:18 „És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.”
Az elragadtatásról olvashatunk a következő igékben is:
Máté 24:29-31
„Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.”
Márk 13:24-27
„De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. És akkor elküldi az ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől a föld végső határától az ég végső határáig.”
Luk 21:25-28
„És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban: és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog, … mert az egek erősségei megrendülnek. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel. Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.”
Mindhárom evangéliumi idézet arról számol be, hogy az ember Fiának eljövetelekor lesznek az ég jelei s ekkortájt várható az elragadtatás is.
A 2 Thess 2:1-4-ben további két fontos eseményre figyelmeztetnek bennünket, amelyeknek meg kell előzniük az Úr Napjának eljöttét:
„Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ő hozzá leendő egybegyűlésünkre nézve, Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja. Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen, mert nem jön el az addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia, Aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.”
Máté 24:15; 21; 29; 31 „Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen … Mert akkor nagy nyomorúság lesz … Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után … feltetszik az ember Fiának jele az égen … És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait….” (a pusztító utálatosságról lsd. még Márk 13:14)
Dán 9: 27 „És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, amíg az enyészet és ami elhatároztatott, a pusztítóra szakad.”
Dán 12:11-12 „És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító utálatosság, 1290 nap lesz. Boldog, aki várja és megéri az 1335 napot.”
E három ige-szakaszban arról olvashatunk, hogy az Antikrisztusnak előbb fel kell tűnnie, mielőtt Krisztus ama napja eljönne.
Armageddon
Megiddó Hegye (Har Magedón = Armageddon): Seregek Gyülekezésének Hegye; A mindenható Isten ama nagy napjának viadala (Jel 16:14)
A Jel 15:1 az utolsó 7 csapást úgy említi, mint Isten haragjának beteljesedése. A 16. részben az utolsó 7 csapás, 7 pohár kitöltetéseként jelenik meg. A 16:2-ben arról olvashatunk, hogy a 7 angyal közül az első kitölti poharát a földre „és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege, és akik imádják vala annak képét.” A 10. versben azt olvashatjuk, hogy „Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére; …”
A Jel 16:14 beszámol arról, hogy az utolsó 7 csapás közül a 6. (= 6. pohár kitöltetése) (12. vers) után, az egész világ királyai készülődnek a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. A 16. versből pedig megtudhatjuk, hogy a királyok hogyan gyülekeznek Armageddonra s érdekes és elgondolkodtató módon a készülődés és a gyülekezés közti versben (15. versben) azt írja az Ige: „Ímé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.”
A Jel 17:14-ben azt olvashatjuk, hogy a királyok „a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hívatalosok és választottak és szentek is.” (Hasonlóképp ír erről Dániel is a 7. rész 22. versében.)
A 7. utolsó csapás, mely a 7. pohár kitöltetése, Babilon bukása (19. vers).
Az utolsó 7 csapás tehát nem Jézus Krisztus visszajövetele után lesz, ahogy azt Reinhold fejtegeti. Még az antikrisztusi érában elkezdődik.
Az egyik ószövetségi próféta Zakariás, a következőképpen ír a 14. részben: 1. vers: „ …eljön az Úrnak napja”; 2. vers: „ … minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez …”; 3-6. vers: „ … eljön az Úr, és harczol azok ellen a népek ellen … És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye középen ketté válik, kelet felé és nyugot felé, igen nagy völgygyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad. … Bizony eljő az Úr, az én Istenem, és minden szent vele. És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak.”
Az eddig tárgyalt Igék figyelembevételével megállapítható, hogy számos, sokrétű és bonyolult kapcsolat-rendszer van azok között az Igék között, amelyek az Úr Napját, az elragadtatást, valamint Armageddon-t tárják a szemünk elé. Ez a kapcsolat-rendszer tartalmi egyezéseket mutat. Azt a következtetést vonhatjuk le tehát, hogy e három eseményt nem lehet teljesen elválasztani egymástól, időben viszonylag közel esnek egymáshoz. Azt, hogy az Úr Napja egy esemény-sorozat vagy egy konkrét esemény-e azért is nehéz meghatározni, mert Isten szemszögéből nézve lehet, hogy egy nap, míg az nálunk egy időszak. De ha földi léptékkel mérve időszak, akkor is időben viszonylag közel eső történések együttese alkotja azt a fenti Igék megvilágításában.
Az antikrisztusi uralom előtt lesz-e az elragadtatás?
Az elragadtatás címszó alatt idézett Igék alapján nem arra következtethetünk, hogy az antikrisztusi éra (az Antikrisztus templomba való beülésétől számítva 3,5 év) és a nyomorúság időszaka előtt fog bekövetkezni az elragadtatás. A korábban idézett evangéliumi idézetek közül kettőben is azt olvashatjuk, hogy a nyomorúság s az ég jelei után lesz az, a 2 Thess 2:1-4-ből pedig megtudhatjuk, hogy a bűn emberének, a veszedelem fiának fel kell tűnnie - akinek be kell ülnie Isten templomába, ahol Istenként fogja mutogatni magát -, még Krisztus ama napja előtt, amelyre maga Jézus is utalt s amelyről Dániel próféta is prófétált.
Hogyan lesz lehetséges a megmaradás azokban a kritikus időkben?
Máté 24:22: „És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.”
Az Úr napjának eljöttekor pedig:
Ap.csel 2:20-21: „A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja. És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.”
Jóel 2:32 „De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül…”
Róm 10:13 „Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.”
Arra is figyelmeztet bennünket az Ige a Luk 21:34-ben, hogy "meg ne nehezedjék" a szívünk s hogy szüntelen imádkozzunk, hogy méltónak találtassunk arra, hogy megállhassunk az embernek Fia előtt. (36-os vers s ehhez kapcsolódóan a Máté 24:44)
A Jel 13:15; valamint a 20:4 részekben arról olvashatunk, hogy lesznek azonban olyanok, akik vértanúságot, vértanúhalált fognak szenvedni Jézus Krisztusért.
A vértanúságról olvashatunk a Dán 7:21; 25, a Dán 8:24, valamint a Dán 12:10 verseiben is.
Az Úr Napja = YOM YHWH
’Az Úr Napja’, valamint ’Az Úr Napjának eseményei’ című oldalakon korábban Roy A. Reinhold írásainak fordítása volt olvasható. Reinhold arra hívja fel a figyelmet, hogy az elragadtatás, nem a nyomorúság, illetve a nagy nyomorúság időszaka előtt lesz, hanem az antikrisztusi 7 év második felében. Látása szerint az első 6 pecsét feltörése után a 7. pecsét feltörésekor – mely magában foglalja a 7 trombita ítéletet – kezdődik az Úr Napja, melyet egy időszakként nevezett meg. Reinhold értelmezése azt feltételezi tehát, hogy a Jelenések könyvének e két esemény-sorozata (1-6. pecsétig, valamint a 7. pecsét) időrendben követi egymást. Aki olvasta a Jelenések könyvét (= Apokalipszis), bizonyára töprengett már azon, hogy felállítható-e egyértelműen időrendiség a 22 rész között (különös tekintettel az 5. résztől a 19. ige-részekig), felállítható-e egy idő-számegyenes, amelyen a 22 rész történései, esemény-sorozatai felsorakoztathatóak vagy János külön képeket jelenít meg s ún. ’jelenések’ villannak fel a szemünk előtt úgy, hogy néhol egymást követő részek egybetartoznak, néhol pedig egy-egy rész különálló? Egyes részek – akár összetartozók, akár egyedüliek – mennyei történéseket írnak le, egyesek pedig földieket, de van olyan is, hogy egy részen belül kapcsolódnak, váltakoznak a két dimenzió eseményei. Ilyen módon, felmerül annak a kérdése is, hogy ha felvillanások jelennek meg a szemünk előtt, elképzelhető-e, hogy a különböző felvillanásoknak vannak közös kapcsolódási pontjai? További kérdéseket vet föl az is, hogy hol lehet meghúzni a határt az egyes felvillanások között?
Célom nem e kérdések megválaszolása, hanem inkább az, hogy olyan Ige-összefüggésekre hívjam fel a figyelmet, amelyek igen elgondolkodtatóak. Megvizsgáljuk mit mond az Ige az Úr Napjáról; az Krisztusban meghaltak feltámadásáról s az ehhez az eseményhez szorosan kapcsolódó elragadtatásról; a vértanúságról és Armageddonról Ó és Új szövetségi próféciák tükrében.
A nyomorúság; a nagy nyomorúság
A Máté 24:7-8-ban azt olvashatjuk, hogy a sok nyomorúság kezdete, hogy „nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé”. Ez után a 15. versben Jézus azt mondta, hogy „Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen…”, a 21. versben pedig azt, hogy „Mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.”. A 4 vers nem közvetlen ugyan, de időrendben egymás után következik. A nyomorúság és a nagy nyomorúság elképzelhető, hogy két külön néven említett időszak lesz, amelyeket az Antikrisztus jeruzsálemi templomba való beülése választ el egymástól.
Az Úr Napja ~ A Harag Napja
Az Ige számos helyen ír az Úr Napjáról.
A Sofóniás 1:14-15-ben a következőket olvashatjuk:
„Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; Az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hős is. Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja. Kürtnek és tárogatónak napja…”
Zak 14:1; 2; 4; 5; 6 „Ímé, eljön az Úrnak napja… minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez… És azon a napon az Olajfák Hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén ketté válik… Bizony eljő az Úr, az én Istenem, és minden szent vele. És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak.”
Jel 6:16-17 „És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától: Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?”
Jel 11:18 „És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.”
Nézzük meg, mik lesznek az Úr Napja eljöttének jelei?
Jóel próféta könyvében a következőket olvashatjuk a 2:31-ben: „A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja.”; a Jóel 3:14-15-ben pedig ezt: „Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében! A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényöket;”
Ap. csel 2:20-ban szintén ezt látjuk „A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja.”
A Jelenések könyve 6. részében (12-14) János leírja, hogy az ég jelei a 6. pecsét feltörésekor lesznek: „Azután látám, mikor a 6. pecsétet felnyitotta; és íme nagy földindulás lőn, és a nap feketévé lőn, mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér; És az ég csillagai a földre hullának, miképen a figefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza. És az ég eltakarodék, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttaték.”
A 6. pecsét feltörése utáni események ítéletként jelennek meg;
Jel 6:12-17 „És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magokat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba; És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától: Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?”
Míg a 7. trombitaszó (7. pecsét utolsó trombitaszója) eseményei után az Úr haragjával egy időben a szentek jutalmazásáról is beszámol az Ige:
Jel 11:15-ben a 7., mint utolsó trombitaszóról olvashatunk, amely után nem sokkal, a 18. vers leírja az Úrban meghaltak feltámadását: „És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.”
Elragadtatás
Az 1Kor 15:51-52-ben található Ige az elragadtatást egy bizonyos eseményhez köti: „Íme titkot mondok néktek. Mindnyájan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk, Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.”
Az 1 Thessz 4:15-17 pedig így ír az elragadtatásról: „…mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával; leszáll az égből és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és eképpen mindenkor az Úrral leszünk.”
A Jel 10:7 a következőt írja: „Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, a mint megmondotta az ő szolgáinak a prófétáknak.”
Korábban már történt utalás a következő két igére:
Jel 11:15 „A 7. angyal is trombitála ...
Jel 11:18 „És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.”
Az elragadtatásról olvashatunk a következő igékben is:
Máté 24:29-31
„Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.”
Márk 13:24-27
„De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. És akkor elküldi az ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől a föld végső határától az ég végső határáig.”
Luk 21:25-28
„És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban: és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog, … mert az egek erősségei megrendülnek. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel. Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.”
Mindhárom evangéliumi idézet arról számol be, hogy az ember Fiának eljövetelekor lesznek az ég jelei s ekkortájt várható az elragadtatás is.
A 2 Thess 2:1-4-ben további két fontos eseményre figyelmeztetnek bennünket, amelyeknek meg kell előzniük az Úr Napjának eljöttét:
„Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ő hozzá leendő egybegyűlésünkre nézve, Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja. Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen, mert nem jön el az addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia, Aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.”
Máté 24:15; 21; 29; 31 „Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen … Mert akkor nagy nyomorúság lesz … Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után … feltetszik az ember Fiának jele az égen … És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait….” (a pusztító utálatosságról lsd. még Márk 13:14)
Dán 9: 27 „És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, amíg az enyészet és ami elhatároztatott, a pusztítóra szakad.”
Dán 12:11-12 „És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító utálatosság, 1290 nap lesz. Boldog, aki várja és megéri az 1335 napot.”
E három ige-szakaszban arról olvashatunk, hogy az Antikrisztusnak előbb fel kell tűnnie, mielőtt Krisztus ama napja eljönne.
Armageddon
Megiddó Hegye (Har Magedón = Armageddon): Seregek Gyülekezésének Hegye; A mindenható Isten ama nagy napjának viadala (Jel 16:14)
A Jel 15:1 az utolsó 7 csapást úgy említi, mint Isten haragjának beteljesedése. A 16. részben az utolsó 7 csapás, 7 pohár kitöltetéseként jelenik meg. A 16:2-ben arról olvashatunk, hogy a 7 angyal közül az első kitölti poharát a földre „és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege, és akik imádják vala annak képét.” A 10. versben azt olvashatjuk, hogy „Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére; …”
A Jel 16:14 beszámol arról, hogy az utolsó 7 csapás közül a 6. (= 6. pohár kitöltetése) (12. vers) után, az egész világ királyai készülődnek a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. A 16. versből pedig megtudhatjuk, hogy a királyok hogyan gyülekeznek Armageddonra s érdekes és elgondolkodtató módon a készülődés és a gyülekezés közti versben (15. versben) azt írja az Ige: „Ímé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.”
A Jel 17:14-ben azt olvashatjuk, hogy a királyok „a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hívatalosok és választottak és szentek is.” (Hasonlóképp ír erről Dániel is a 7. rész 22. versében.)
A 7. utolsó csapás, mely a 7. pohár kitöltetése, Babilon bukása (19. vers).
Az utolsó 7 csapás tehát nem Jézus Krisztus visszajövetele után lesz, ahogy azt Reinhold fejtegeti. Még az antikrisztusi érában elkezdődik.
Az egyik ószövetségi próféta Zakariás, a következőképpen ír a 14. részben: 1. vers: „ …eljön az Úrnak napja”; 2. vers: „ … minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez …”; 3-6. vers: „ … eljön az Úr, és harczol azok ellen a népek ellen … És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye középen ketté válik, kelet felé és nyugot felé, igen nagy völgygyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad. … Bizony eljő az Úr, az én Istenem, és minden szent vele. És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak.”
Az eddig tárgyalt Igék figyelembevételével megállapítható, hogy számos, sokrétű és bonyolult kapcsolat-rendszer van azok között az Igék között, amelyek az Úr Napját, az elragadtatást, valamint Armageddon-t tárják a szemünk elé. Ez a kapcsolat-rendszer tartalmi egyezéseket mutat. Azt a következtetést vonhatjuk le tehát, hogy e három eseményt nem lehet teljesen elválasztani egymástól, időben viszonylag közel esnek egymáshoz. Azt, hogy az Úr Napja egy esemény-sorozat vagy egy konkrét esemény-e azért is nehéz meghatározni, mert Isten szemszögéből nézve lehet, hogy egy nap, míg az nálunk egy időszak. De ha földi léptékkel mérve időszak, akkor is időben viszonylag közel eső történések együttese alkotja azt a fenti Igék megvilágításában.
Az antikrisztusi uralom előtt lesz-e az elragadtatás?
Az elragadtatás címszó alatt idézett Igék alapján nem arra következtethetünk, hogy az antikrisztusi éra (az Antikrisztus templomba való beülésétől számítva 3,5 év) és a nyomorúság időszaka előtt fog bekövetkezni az elragadtatás. A korábban idézett evangéliumi idézetek közül kettőben is azt olvashatjuk, hogy a nyomorúság s az ég jelei után lesz az, a 2 Thess 2:1-4-ből pedig megtudhatjuk, hogy a bűn emberének, a veszedelem fiának fel kell tűnnie - akinek be kell ülnie Isten templomába, ahol Istenként fogja mutogatni magát -, még Krisztus ama napja előtt, amelyre maga Jézus is utalt s amelyről Dániel próféta is prófétált.
Hogyan lesz lehetséges a megmaradás azokban a kritikus időkben?
Máté 24:22: „És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.”
Az Úr napjának eljöttekor pedig:
Ap.csel 2:20-21: „A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja. És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.”
Jóel 2:32 „De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül…”
Róm 10:13 „Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.”
Arra is figyelmeztet bennünket az Ige a Luk 21:34-ben, hogy "meg ne nehezedjék" a szívünk s hogy szüntelen imádkozzunk, hogy méltónak találtassunk arra, hogy megállhassunk az embernek Fia előtt. (36-os vers s ehhez kapcsolódóan a Máté 24:44)
A Jel 13:15; valamint a 20:4 részekben arról olvashatunk, hogy lesznek azonban olyanok, akik vértanúságot, vértanúhalált fognak szenvedni Jézus Krisztusért.
A vértanúságról olvashatunk a Dán 7:21; 25, a Dán 8:24, valamint a Dán 12:10 verseiben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése