Beszámoló a nagyfalui forrás megáldásáról január elsején
Nagyon jó érzéssel gondolunk vissza a mostani, január elseji nagyfalui zarándoklatunkra. Rengeteg ember volt. 15 nagy buszt számoltam meg a parkolóban, de volt sok kis busz és személyautó is. A sátor körül is minden hely foglalt volt. Sokan előrelátóan összecsukható széket hoztak magukkal. De sokan állni kényszerültek. Szerintem nagyon nagy erő volt a Mária kápolnában is. Miután elment az embertömeg, letérdeltem, és mintha a mennyországban lettem volna.
Legalább 7 pap misézett és áldoztatott, de elmehettek gyónni is az emberek. A szokatlanul nagy embertömeg miatt a hirdetés után áldoztunk. Utána a forrásnál folytatódott a program, ahol szerenádot adtunk a Szűzanyának.
Csodába illő,hogy egy hónap alatt minden elkészült, sikerült megvalósítani a Szűzanya kérését, aki az elkészült kutat lefoglalta magának. Bejelentette, hogy január elsején szeretné megáldani. De a területet olyan állapotba kellett hozni, hogy az emberk vizet tudjanak venni. Előzményként ez történt: Egy éjjel Iluskának a Szűzanya ezt mondta álmában: "Készüljetek fel az egész emberiséget érintő kegyelem kiáradására." Csilik atyának is volt látomása: Ez az egyház és a Szűzanya által megáldott víz olyan lesz, mint a Lourdes-i víz: általa megtérésben, gyógyulásban, szabadulásban és sok kegyelemben részesülnek azok, akik isszák. Lesznek olyanok is, akik általa megtisztulnak és az Égbe költöznek. Ez a nap nagy betűkkel van felírva az égben, amelyről évről -évre megemlékeznek majd elsején körmenettel. Jól jegyezzétek meg, az új évtől új korszak kezdődik az életetekben - mondta a Szűzanya.
A parkoló mellett van az a terület, amelyen a forrás fakadt, amelyet a soproniak vettek meg mostanában, a Szűzanya pedig lefoglalta magának. Az utak és a parkoló ki van rakva kis kövekkel. Vizet egy kör alakú terem külső és belső falán levő csapokból lehet venni. A tetején az Olaszországbólérkezett csodatevő Szűzanya szobra van, szintén a Szűzanya kérése szerint. Ezt a székesfehérváriak ajándékozták a nagyfalui közösségnek. Miközben imádkoztuk Medugorje-i rózsafüzért, napcsodának is részesei lehettünk . Még én is bele mertem nézni egy pillanatra. Nekem ostyaként pulzált a nap, arany fényt is láttam körülötte és rózsaszín gömböcskék jöttek ki belőle. Kétfajta TV is közvetítette az eseményeket. (De eddig még nem láttam róla semmit az interneten.) Az emberek több flakonnal is vittek a gyógyító vízből. Januárra azt a feladatot kaptuk, hogy tettekkel mutassuk meg hogy szeretjük Istent, hogy a „tíz igaz” közé tartozzunk életünk minden napján. A Szentháromság az állandó készenlét jelenlétével áldott meg bennünket. A Szűzanya kérte, vállaljuk a kilencedet, az áldozatokat az egész emberiség megtérééért.
Nagyon jó csapat volt a buszon, szépen énekeltünk és sokat imádkoztunk. Későn érkeztünk,mivel ködös és csúszós volt a magyar útszakasz. De Nagfaluban hét ágra sütött a nap. Nem fázott senki, pedig jól beöltöztünk ,mivel télnek kellett volna lennie. Most új erőt, lendületet kaptam itt , mint mindig. Szerintem izgalmas év elé nézünk. Örülök,hogy már rögtön elsején áldást kaptunk.
G. Kati
2012-01-02
http://www.szeretetfoldje.hu/index.php/cikkek-irasok/1303-beszamolo-a-nagyfalui-forras-megaldasarol-valamint-a-januari-tanitas-es-uezenetAmikor hallottunk a forrás megtalálásáról, elhatároztuk a férjemmel, hogy zarándoklatra megyünk Nagyfaluba, részt veszünk a szentmisén és a forrás megáldásán. Erre a szándékra ima kilencedet kezdtünk.
Nagyfaluról, az ott működő engesztelő imaközösségről, az Égiek üzenetéről öt évvel ezelőtt hallottunk. Akkor telefonon kértem Csilik János atyát, hogy küldjön az imafüzetből, hogy itthonról ugyan, de lélekben együtt, bekapcsolódhassunk az engesztelésbe. János atya elküldte a füzetet, és két megáldott kis keresztet. Ezen két szív látható, amelyek Jézus és Mária a Szentlélekben egyesült és megdicsőült Szent Szívének jelképei.
A Szentháromság hegyéről származó, nyakba akasztható fakereszt mellé rövid imát is kaptunk. A későbbi betegségem során ez a szentelmény nagyon sok erőt, kegyelmet és reményt adott számomra.
Az imafüzetből rendszeresen imádkoztunk a családban és megtapasztaltuk a Jó Isten áldását, nehézségeinkben az Úr segítségét.
A forrás megáldására készülve több lelki felajánlást is tettünk, hoztunk áldozatot is, és így indultunk el január elsején, korán reggel. A ködös, csúszós út ellenére nagyon jó ütemben haladtunk, és Szilágy megyébe érve ragyogó napsütés fogadott. A településeken áthaladva szóltak a harangok, és mindenhol misére igyekvő embereket láttunk.
Nagyfaluba érve már messziről megpillantottuk a Szentháromság hegyen a sok autót, buszokat, az odazarándokolt embereket, családokat, és mindez a gyönyörű napfényben olyan szép volt. Sokan igyekeztek az Egység Keresztjéhez, hogy még a szentmise előtt elvégezzék a keresztutat.
A szentmiséhez felépített sátorban rózsafüzér imádságot mondtak a jelenlévők és mi is ebbe kapcsolódtunk be. Nagyon sokan végeztek szentgyónást, az atyák alig győzték a szolgálatot.
Számomra meglepő volt, hogy a rosszindulatú megjegyzések ellenére milyen sokan hallották meg a Szűzanya hívó szavát.
Szűz Mária Istenanyaságának ünnepén a szentmise nagy lelki élményt jelentett és a mellettem ülőkön is láttam a személyes megérintettséget, különösen az Oltáriszentséggel való áldás alatt. János atya kérte," hogy nyissuk meg a szívünket, merjük magunkat és szeretteinket a Szűzanya oltalmába ajánlani, ahogyan a Mennyei Atya is rábízta a Kis Jézust. Mindannyiunk számára kegyelmi ajándékot készített a Szűzanya, de csak a tiszta szív képes azt befogadni és haza vinni, hogy másoknak is szolgálatára legyen."
Nagy lelki öröm és béke volt érezhető a magyar és román nyelven mondott szentmisén.
Az áldoztatás alatt egy különös élményben volt részem. Türelmesen vártuk a férjemmel, hogy ránk kerüljön a sor, és amikor odaértünk János atyához, elfogyott a szentostya. Eszembe jutott egy pár héttel korábbi álmom:
- Áldozáshoz állok sorba valahol és amikor odaérek elfogy az ostya.
A plébános tanácstalanul néz körbe, majd visszamegy az oltárhoz. Onnan veszi el a szentostyát és amikor megfordul már nem is ő hozza felénk azt, hanem egy jóságos tekintetű Személy, bokáig érő, hófehér gyolcsból készült ruhában, sodrott kötélből készült övvel a derekán. Nagy szeretettel nyújtja át a szentostyát. -
Eddig az álom, és most tényleg itt állok a sorban, áldozásra várva, valóban elfogyott az ostya.
János atya körülnézett, picit gondolkodott, aztán azt mondta, menjünk a kápolnához, ott fogunk áldozni. Pár perc múlva a kápolnából kijött egy ismeretlen fiatal atya és ő áldoztatott meg. Bementünk a kápolnába, hogy hálát adjunk, azért a kegyelemért, amit a szívünkben éreztünk.
Délután, az irgalmasság órájában áldotta meg János atya a forrást. Elmondta, hogy sok kisebb "csodát" éltek meg a rövid idő alatt, amíg a forrást a jelenlegi állapotában használhatóvá tették.
Kutat fúrtak, hogy a zarándokok számára legyen víz. Találtak is vizet, majd mellette egy másik forrást, ami bőségesen ontotta a vizet.
Több önkéntes jelentkezett, akik kör alakú épületet emeltek a forrás fölé. Decemberben végig száraz idő volt, és így jól haladtak a munkálatok. Nagy sár volt a forrás körül, és ekkor egy bányatulajdonos megnyitotta bányáját, adott kavicsot.
A Csodatévő Szűzanya szobrát szerették volna az épület tetején elhelyezni, de nem volt hozzá anyagi erejük. Ekkor a székesfehérvári engesztelő testvérek önkéntes adománnyal siettek a segítségükre. Valaki vállalta, hogy az Olaszországból megrendelt szobrot elhozza szívességből. Mennyi önzetlenség, szívből hozott áldozat !
Közben János atya megbetegedett, de ez nem állította meg a folyamatot.
December 27-én, Szent János apostol ünnepén megérkezett a Szűzanya szobor.
Január elsején,gyönyörű napsütésben, Szűz Mária Istenanyaságának ünnepén több, mint ezer ember állja körül a forrást és a Csodatévő Szűzanya szobrát, együtt imádkozva a rózsafűzért magyar és román nyelven, énekelnek a Szűzanyának, kérik, hogy hallgassa meg imáikat, anyai közbenjárása által a Mennyei Atya adjon testi-lelki gyógyulást.
Közben a plébános atyák megáldják a forrást, a szobrot, és akkor hirtelen egy napcsoda részesei lehettünk mindannyian.
15 óra 50 perckor a nap egy fehér gömbbé vált, majd úgy tűnt, mintha egy hatalmas Szentostya lenne. Az addig szemet bántó, szikrázó fény megszelídült, és bele lehetett nézni a napba. Pár perc múlva sok- sok fehér ostya vált ki a napból, mintha nekünk adná Valaki. Döbbent csend volt. Ekkor a nap, a "Szentostya" pulzálni kezdett, és úgy lüktetett, mint egy emberi szív. Többen zokogtak, mert úgy tűnt a Szentostya élő. Majd vibrált a nap és lebegett. 16 órakor kisebb felhők takarták el a napot, aztán az egész égboltot és megszűnt a jelenség.
Egy természetfeletti jelenség részesei voltunk.
Amikor az ember megajándékozza Teremtőjét a hitével, erre mindig valamilyen kegyelmi ajándék a válasz. A hívő embernek nem szükséges a csoda ahhoz, hogy higgyen. Ha mégis olyat tapasztal, amit a véges emberi értelem nem tud megmagyarázni, még jobban meghajlik Teremtője előtt, és kötelességének érzi ezt az élményét másokkal is megosztani Isten dicsőségére.
Anna Erzsébet
„Az evangéliumhoz való őszinte kötődés az ókorhoz hasonlóan ma is együtt járhat életünk feláldozásával. A világ különböző részein sok keresztény él üldöztetésben, olykor a mártírhalál fenyegetettségében” – mondta XVI. Benedek pápa december 26-án, Szent István protomártír liturgikus ünnepén. A Fides missziós hírügynökség jelentése a Szentatya e szavaival kezdődik.
Az 1800 orvoson végzett felmérés eredményei feltárják, hogy a tudományos gondolkodásban jelentősen ellentétes tendencia figyelhető meg 1965-höz képest, amikor az amerikai nőgyógyászok ugyanezen szervezete kijelentette, hogy a megtermékenyítés, vagyis a terhesség kezdete nem azonosítandó a férfi sperma és a női petesejt egyesülésével, hanem az embriónak az anya méhében való beágyazódásával indul el. 
A törvényjavaslatot a baloldali, úgynevezett „Frente Amplio” párt nyújtotta be. Az indítványban arra is kitértek, hogy egyes esetekben, mint a nemi erőszak vagy a magzat súlyos fejlődési rendellenessége, az anya bármely időszakban dönthessen a terhesség megszakításáról. Az elkövetkezendő hónapokban a törvényjavaslatot a képviselő ház elé terjesztik jóváhagyásra.