A
koronavírus járványnak nevezett eseményekkel kapcsolatban sok mindent
el lehet mondani a globális és a helyi média tájékoztatásáról, kivéve
azt, hogy kiegyensúlyozott és objektív lenne. Szinte mindegy, mit néz, olvas az ember, ugyanaz a mondanivaló és üzenet jön le pártállástól függetlenül mindenhol.
Ezeknek köszönhetően olyan közhangulat alakult ki, hogy aki akár csak
kérdések formájában veti fel a kételyeit, arra is inkvizíciós
módszerekkel csapnak le akár a saját ismerősei, barátai.
Akik
fel merik vállalni a véleményüket ugyanolyan kevesen vannak, mint a
korábbi náci és kommunista diktatúra időszakában. A tömeg akkor is ment
egy irányba, mert mindenhol azt hallotta, arra kell haladni. A
következményeket ismerjük.
Carlo Maria Viganò érsek a kevesek közzé tartozik. Tudós, egyházi vezető, főpap, pásztor.
Az
elmúlt hetekben több levelezőlistán terjed egy interjú magyar nyelven,
Carlo Maria Viganò érsekkel, ami eredetileg német nyelven jelent meg. A
hozzánk eljutott változatoknál nem derült ki a fordító személye, aki
kitűnően érti ugyan a német nyelvet, de a magyar változat sok helyen
pontatlan, zavaros, nem volt megfelelő. Az Erdély.ma egyik önkéntes
munkatársa felhasználva a korábbi változatot, újrafordította az
interjút, ami a Deutsche Wirtschaftsnachrichten c. lapban jelent meg
egy hónappal ezelőtt. Azért vállaljuk ennek a közlését, mert olyan
gondolatokat tartalmaz, amelyek nem kerülhetnek be a magyar nyelvű
médiafelületek oldalaira, ugyanakkor egyetemes üzenete van, ami a
Kárpát-medencére is kiterjed.
Carlo
Maria Viganò (1941) a katolikus egyház érseke, aki 2011. és 2016.
között az Egyesült Államok apostoli nunciusaként tevékenykedett.
Viganòt 1968. március 24-én szentelték pappá. Utroque iure doktori
címet szerzett (mind a kánon, mind a polgári jog területén). 1973-ban
lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába, és az iraki és a
nagy-britanniai pápai diplomáciai képviseleteknél dolgozott, 1978 és
1989 között az Államtitkárságon töltött be tisztségeket. 1989. április
4-én Strasbourgban, az Európa Tanács különmegbízottjának és a Szentszék
állandó megfigyelőjének nevezték ki. 2009-2011 között a Vatikánvárosi
Állam kormányzója volt, megreformálta Vatikán város pénzügyeit és
költségvetést, számos korrupciós esetet tárt fel. Rengeteg kérdésben
Ferenc pápával ellentétes állásponton van. Korábban többször is Donald
Trump volt amerikai elnökhöz fordult, aki kedvezően reagált a
felvetéseire, és mindenkit arra buzdított, hogy olvassa el Viganò
gondolatait.
– Excellenciás uram, Ön személy szerint hogyan éli meg a koronavírus okozta válságot?
– A korom, érseki státuszom és zárkózott életem nem hasonlítható ahhoz, amit az emberek többségének el kell viselnie. Egy
éve már én sem tudok elutazni, hogy meglátogassam azokat, akiknek
szükségük lenne egy vigasztaló szóra. Ha valódi világjárványról lenne
szó, nem okozna gondot, hogy önként elfogadjam a polgári és egyházi
hatóságok döntéseit, mert felismerném, hogy az embereket a fertőzéstől
kívánják megvédeni. Viszont ahhoz, hogy világjárványról beszélhessünk,
először is izolálni kell a vírust; az kell, hogy a vírus súlyos legyen,
amiből nem lehet azonnal kigyógyulni és a vírus áldozatai a lakosság
nagy részét tegyék ki.
Ehelyett tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 soha nem volt izolálva, csak szekvenálva;
hogy idővel gyógyítható az elérhető kezelések alkalmazásával, és hogy
ehelyett a WHO és a helyi egészségügyi tisztviselők abszurd protokollok
és kísérleti vakcinák rákényszerítésével bojkottálták az ilyen
kezeléseket; hogy az elhunytak száma 2020-ban teljes mértékben
összhangban van az előző években elhunytak átlagával.
Ezeket az adatokat már a tudományos közösség is elismerte, még ha a média továbbra is cinkosan hallgat róluk.
Egy
olyan tervnek vagyunk tanúi, aminek egyáltalán nincsenek tudományos
alapjai, és aminek egyetemes felháborodást kellene kiváltania. Az
érintettek beismerése alapján tudjuk, hogy ezt az ál-világjárványt
évekig tervezték, elsősorban a nemzeti egészségügyi rendszerek meggyengítésére és a pandémiás korlátozó intézkedésekre
alapozva. Tudjuk, hogy egy nagyon sajátos forgatókönyvet követtek, ami
azért született, hogy minden országban ugyanazt a választ adják, és
hogy egységesítsék a diagnózisokat, a kórházi kezeléseket, az
eljárásokat, az elszigetelési intézkedéseket és a polgároknak globális
szinten adott információkat. A COVID-19-et azzal az egyetlen
céllal rendezték meg, hogy erőszakkal korlátozzák a természetes
szabadságjogokat, az alkotmányos jogokat, a szabad vállalkozáshoz és a
munkához való jogot.
A probléma nem önmagában a COVID, hanem annak felhasználása, ami a Világgazdasági Fórum által néhány évvel ezelőtt bejelentett
Nagy Újraindítás megvalósítása érdekében történt, és amit ma
pontról-pontra hajtanak végre azzal a szándékkal, hogy elkerülhetetlenné
tegyék azokat a társadalmi változásokat, melyeket egyébként a lakosság
többsége elutasítana és elítélne.
Mivel
a sokat dicsért demokrácia, ami a médián keresztül jól befolyásolható,
nem tette volna lehetővé a globalista elit által kívánt
társadalombefolyásolási projekt megvalósulását, szükség volt egy
világjárvány fenyegetésére – amit a fősodratú média pusztítónak mutatott
be –, hogy meggyőzzék a föld teljes népességét, hogy alávesse magát a
korlátozásoknak és a zárlatoknak vagyis egy valóságos házi őrizetnek,
hogy elfogadja, hogy programok maradnak el, az iskolai órákat
felfüggesztik, sőt az istentiszteleteket is betiltják; és
mindezt úgy érték el, hogy az összes érintett bűnrészes lett, különösen a
politikai vezetők, az egészségügyi tisztviselők, sőt maga az egyházi vezetés is.
Az ebből fakadó károk, amelyeknek még nincs vége, hatalmasak és sok esetben helyrehozhatatlanok. Kimondhatatlan fájdalmat érzek, amikor a világjárvány kezelésének pusztító következményeire gondolok: családok
mennek tönkre, gyermekek és fiatalok testi és lelki egészségét
veszélyeztetik és megfosztják őket a szocializációhoz való joguktól, az
idősotthonok lakóit egyedül hagyták meghalni, a rákos és súlyos betegek
kezelését teljesen elhanyagolták, a vállalkozókat csődbe vitték, a
hívektől megtagadták a szentségeket és a szentmisén való részvétel
lehetőségét….
Ilyeneket
inkább egy háború okoz, nem pedig egy szezonális influenza, amit, ha
időben kezelnek, 99,7% -ban élnek túl azok, akiknek nincsenek már
meglévő betegségei. És fontos, hogy ebben az őrült rohanásban a
szakadék felé, az egészséges élet alapelveit is figyelmen kívül
hagyják, csak hogy gyengítsék az immunrendszerünket: otthon maradunk
bezárva, távol a napfénytől és a friss levegőtől, miközben passzívan
szenvedünk a televízió médiaterrorizmusától.
Vajon
milyen keményen fogják elítélni azokat, akik tudatosan betiltották a
kezeléseket, és nyilvánvalóan téves protokollokat írtak elő annak
érdekében, hogy számos olyan haláleset legyen, amely legitimálja a
társadalmi méretű riasztást és az abszurd elzárási intézkedéseket? Milyen
büntetés vár azokra, akik szándékosan megteremtették egy globális
gazdasági és társadalmi válság feltételeit a kis- és középvállalkozások
tönkretétele és a multinacionális vállalatok növekedése érdekében; akik
bojkottálták vagy megtiltották az elérhető gyógymódokat, hogy
kedvezzenek a gyógyszeripari vállalatoknak; akik vakcinaként mutattak be
génszérumokat, kitéve a populációt egy kísérletnek, melynek még mindig
ismeretlen eredményei és mellékhatásai minden bizonnyal súlyosabbak,
mint a COVID tünetei; kik támogatták ezt az apokaliptikus narratívát a
Parlament székeiben és a média szerkesztőségekben? És a
katolikus hierarchia legmagasabb szintjein lévő személyek, akik
bűnrészesek ebben a groteszk komédiában: hogyan fognak elszámolni a
lelkiismeretükkel Isten előtt, amikor életük végén a színe elé kell majd
járuljanak?
– Az
Egyesült Államok egykori elnökének, Donald Trumpnak küldött levelében
nemcsak a „mély államra” utalt – amit már széles körben ismernek–,
hanem egy, a háttérhatalom által uralt „mély egyházra” is.
Megmagyarázná ezt?
– A
„mély állam” kifejezés nagyon jól visszaadja a párhuzamos hatalom
gondolatát, amely híján van a legitimitásnak, de mégis eljár
közügyekben, bizonyos érdekek mentén. A mély állam az elitet
segíti a közjóval szemben, amit az állam kötelessége előmozdítani.
Ugyanígy fel kell ismernünk, hogy az elmúlt néhány évtizedben hasonló
hatalom állandósult az egyházi szférában is, amit én mély egyháznak
neveztem el és amely saját érdekeinek érvényesítését Krisztus
Egyházával, legfőképpen a salus animarum [a lelkek üdvössége] céljaival
helyezi szembe.
Ahogy
az állami szférában jelen vannak a rejtett hatalmak, amelyek a
kormányok döntéseit irányítják és a globalista programot követik, a
katolikus egyházban is nagyon erőteljes a lobbi, amely ugyanilyen
célokkal bitorolja a hierarchia csúcsát. Valójában mind az
államot, mind az egyházat egy olyan törvénytelen hatalom foglalja el,
amelynek ezek megsemmisítése és az Új Világrend létrehozása a végső
célja. És nem összeesküvés-elméletekről vagy politikai
fantáziáról beszélünk: ez bizonyított tény, ami közvetlenül a szemünk
előtt zajlik, azt is beleértve, hogy az ENSZ főtitkára nemrég
megerősítette, hogy a vírust az eltérő vélemények elnyomására
használták.
– Milyen mértékű az átfedés a mély állam és a mély egyház között, legalábbis a nyugati világban?
– Az átfedés a mély állam és a mély egyház között több fronton is megfigyelhető. Az
első kétségtelenül az ideológiai szint: a globalista gondolkodás
forradalmi, katolikusellenes és lényegében szabadkőműves mátrixa mindkét
területen jelen van, és nem csak 2013 óta. Elég csak figyelembe venni a II. Vatikáni Egyetemes Zsinat megünneplése és az úgynevezett Diákmozgalom ( az 1968-as anarchista diáklázadások szervezete – szerk. megj.) születésének időbeli egybeesését:
a doktrinális és liturgikus „aggiornamento” [modernizáció] olyan
hajtóerőt jelent az új generációk számára, aminek közvetlen hatása volt a
társadalmi és politikai életre.
A
második front a mély állam és a mély egyház belső dinamikájában
rejlik: mindkettő tagjai közé sorol olyan embereket, akik nemcsak
intellektuálisan és lelkileg, hanem erkölcsileg is deviánsak. A
szexuális és pénzügyi botrányok, melyek mind a politika és az
intézmények, mind a katolikus hierarchia nagyon magas rangú tagjait is
érintették, azt mutatják, hogy a korrupció és a bűn olyan elem,
ami egyrészt egyesíti őket, másrészt pedig a hatékony elrettentés
eszközei, hiszen zsarolhatóságukat mutatja.
Perverzióik
miatt a neves politikusok és prelátusok arra kényszerülnek, hogy
engedelmeskedjenek a globalista programnak még akkor is, ha
együttműködésük ésszerűtlennek, meggondolatlannak vagy a polgárok és a
hívők érdekeivel ellentétesnek tűnik. Ezért vannak olyan elöljárók, akik az elit parancsára lerombolják nemzetük gazdaságát és szociális hálóját;
ezért vannak főleg bíborosok és püspökök, akik a gender elméletet és a
hamis ökumenizmust terjesztik, és ezzel megbotránkoztatják a
katolikusokat: mindketten gazdájuk érdekeit szolgálják, elárulva a
nemzet vagy az egyház szolgálatát.
Másrészt
az Új Világrend csakis egy szabadkőműves ihletésű egyetemes vallás
segítségével tud megvalósulni, amelynek egy ökumenikus, pauperista
[általánosan elszegényedett], ökológiai és progresszív vezető áll majd
az élén. Ki lenne alkalmasabb erre a szerepre, mint Bergoglio,
akit az elit tetszése és a bálványimádó pachamama kultusszal beoltott
tömegek ostoba lelkesedése övez?
– Milyen bizonyítékok vagy jelek vannak erre?
– Úgy
gondolom, a legvilágosabb bizonyítékot pont a pandémia hozta. A
hierarchia legmagasabb szintű vezetőinek behódolása a mesterségesen
előidézett COVID-veszélyhelyzet őrült intézkedéseinek – amelyet a média
világszerte szégyentelenül felerősített – odáig jutott, hogy betiltsák a
liturgikus ünnepségeket, még mielőtt a polgári hatóságok ezt kérték
volna; hogy a szentségek kiszolgáltatását megtiltsák még a haldoklók
számára is; hogy szürreális szertartásokkal ratifikálják a mainstream
narratívát, ad nauseam [hányingerig] ismételve az összes új kifejezést:
ellenálló képesség, inkluzivitás, „semmi sem lesz már úgy mint régen”,
új reneszánsz, Build Back Better, és így tovább; hogy az abortuszból
származó magzati anyaggal előállított genetikai szérumot „erkölcsi
kötelességként” népszerűsítsék, amely még mindig kísérleti fázisban van, és amelynek hosszú távú hatásai nem ismertek. És nem csak az: „Az Inkluzív Kapitalizmus Tanácsa”, amit globalista vezetők támogatnak (akik közül kiemelkedik Lady Lynn Forester de Rothschild – szerk. megj.)
– a Vatikán részvételével hivatalosan is jóváhagyja a Világgazdasági
Fórum Nagy Újraindítás projektjét, beleértve az egyetemes alapjövedelmet
és az ökológiai átmenetet. A Santa Marta házban a transzhumanizmusról
is elkezdtek beszélni, makacsul figyelmen kívül hagyva ennek az
ideológiának az antikrisztusi természetét, hogy kifejezésre juttassák
engedelmességüket a gondolkodás diktatúrája iránt. Mindez szörnyű, és
felmerül a kérdés, hogy az Úr meddig fogja még eltűrni ezt a sértést a
szolgálóitól.
Másrészt,
a malthuziánus ökológiához való megszállott ragaszkodás olyan
hírhedten katolikusellenes egyének kinevezéséhez vezet a Pápai Életvédő
Akadémiára, akik támogatói a demográfiai hanyatlásnak a sterilizálás,
abortusz és az eutanázia által. Ők, a bizonyítottan Bergoglio-hű
prelátus irányítása alatt, teljesen megsemmisítették a II. János Pál
által alapított akadémia céljait, tekintélyes támogatást biztosítva az
uralkodó ideológiának ugyanúgy, mint annak, aki még bitorolja is a
tekintélyt a katolikus egyházban. Nem meglepő, hogy Walter
Ricciardi professzort, az olaszországi zárlatot és a maszkok használatát
szorgalmazó egyik úgynevezett „szakértőt” a közelmúltban az Akadémia
tagjának nevezték ki úgy, hogy nincs semmilyen tudományos bizonyíték a
maszkok hatásosságáról, és ez ellentétes a WHO ajánlásaival is.
Tegnap érkezett a hír, hogy Mario Benottit, aki az olaszországi
COVID-vészhelyzetben a kínai szállítási szerződések közvetítője volt,
Pietro Parolin bíboros ajánlotta.
Mindez
felfedi a mély állam és a mély egyház együttműködését egy olyan
förtelmes kombinációban, melynek célja egyrészt a nemzeti szuverenitás,
másrészt az Egyház isteni küldetésének lerombolása. Nyugtalanító
összefüggések merülnek fel az amerikai választási csalással, a vuhani
laboratóriumban létrehozott vírussal, és végül a kínai diktatúra
kereskedelmi kapcsolataival, a maszkok (melyeknek nincs CE-jelölése)
elsődleges beszállítójával Olaszország és sok más nemzet részére. Úgy
tűnik számomra, hogy ez már most több mint puszta gyanú.
https://www.erdely.ma/a-vilagjarvany-bunreszesei-interju-a-megdobbento-osszefuggesekrol-carlo-maria-vigano-ersekkel-i-resz/
3. Howard Hughes 1976-ban megrendezte a halálát. Egy hasonmást, egy Kevin Rowlands (balra) nevű elmebeteg embert áldoztak fel. Hughes 1991-ben halt meg (86 éves korában), és elhamvasztották. Az 1976-1991 közötti időszakot a kaliforniai Vandenberg légibázisról és a Puerto Ricó-i Roosevelt Roads haditengerészeti állomásról felügyelte birodalmát. Halálát azért színlelte meg, mert az adóhivatal beperelte, mert nem volt hajlandó adót fizetni. Sok kiváló álcája volt, de fényképeket soha nem engedélyezett. A CIA védte, és finanszírozta a titkos projektjeiket és pénzszerzési terveiket. G.H.W. Bush alatt a CIA ügynöke lett. Az állítások, miszerint Hughes feleségül vette Eva McLellandet, és egy lakókocsiban élt hét mérföldre nyugatra Troy AL-től, hamisak. Hughesnak két gyermeke volt, Andrew J. Cipollo egy Jeannette Marie Cipollo nevű pincérnőtől és Ernie Kanzler Katherine Hepburntől. Ernie-t Katherine Hepburn kérésére Mrs. Kanzler, Edsel Ford feleségének nővére fogadta örökbe.
