Mijo Barada területszabadító imája

 

Területmegszabadító ima

Amikor egy bizonyos területen, legyen az egy magas hegy csúcsa, egy völgy, egy folyó forrása, egy koncentrációs tábor helye, egy ház, vagy bármilyen hely, amihez emberi szenvedések és gonosztettek kötődhetnek, illetve ha saját településünkön súlyos lelki terhek ártó jelenlétét tapasztaljuk, a következő sorrend alapján imádkozhatunk:

Jézus születéséig évszázadonként imádkozunk a jelentől visszafelé: 21. századért, 20. századért, 19. századért, …-1. századig(ez 21 ima), aztán az Ószövetség idejéért, végül a világ teremtése és az ősbűn  időszakáért (összesen 24 ima)

(Fontos, hogy gyűjtsük össze a nevezett helyen elkövetett bűnöket, tragédiákat pl: háború, népirtás, koncentrációs tábor, üzemeltetése, gyilkosság, erőszakos elhalálozás, baleset, kínzás, okkult tevékenységek, (pl: emberáldozat, szekták működése) paráznaság, nemi erőszak, rablás, kizsákmányolás, sanyargatás, hazugság, megtévesztés, Ide jönnek a tragédiák, az azok által előidézett megkötözöttségek, melyek megszüntetéséért szintén imádkozzunk  (pl: árvíz, földrengés, tűzesetek, éhínségek, betegségek, erőszakos kitelepítések, magzatok elvetélése.)

Fontos, hogy gyűjtsük össze és külön meg is említsük azokat a népeket is, amelyek az adott időszakban kárt okoztak a területen, nevezzük meg azokat a dolgokat, amik hozzájuk fűződnek. Kérjük Isten megbocsátását ezen dolgok miatt is! Kiderülhet bármilyen bűn, vagy tragédia, ezért fontos, hogy ha tudunk valami konkrétumról, akkor osszuk meg egymással, hogy minél konkrétabb és ezáltal minél hatékonyabb legyen az ima. A kiengesztelődésért imákat, böjtöket, kilencedeket és szentmiséket ajánlunk fel Istennek.

Imádság előtt minden esetben kérjük Jézus szent Vérének védelmét, a Szentlélek  megvilágosító kegyelmét, és a megkülönböztetés ajándékát!

• :

Ezzel az imával kifejezzük a bűnbánatot minden olyan bűn kapcsán, amit az adott területen követtek el, tesszük ezt mindazok nevében, akik itt éltek, illetve jelenleg élnek. Miután elmondjuk ezt az imát, olvassuk fel az 51. zsoltárt!

 

Jézus Krisztus, Urunk és Istenünk, mi bűnösök előtted leborulva a magunk és embertársaink nevében szívből megbánunk minden, (ezen a területen) (kik által) elkövetett bűnt. Kereszthalálod és feltámadásod által bocsáss meg irgalmasan az emberi történelem során emberek által (ezen a helyen) elkövetett minden bűnt és tisztítsd meg a bűnösök lelkét és ezt a területet a bűnök minden következményétől!

 

"Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat!

Mosd le bűnömet teljesen, tisztíts meg vétkemtől!

Gonoszságomat beismerem, bűnöm előttem lebeg szüntelen.

Egyedül te ellened vétettem, ami színed előtt gonosz, azt tettem. Te igazságosan ítélkezel, s méltányos vagy végzésedben.

Lásd, én vétekben születtem, már akkor bűnös voltam, mikor anyám fogant.

De nézd, te az igaz szívben leled örömöd – taníts meg hát a bölcsesség titkára!

Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és a hónál fehérebb leszek!

Hadd halljam örömnek és boldogságnak hírét, s ujjongani fognak megtört csontjaim.

Fordítsd el arcod bűneimtől, s töröld el minden gonoszságomat!

Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős lelkületet!

Ne taszíts el színed elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!

Add meg újra üdvösséged örömét, erősíts meg a készséges lelkületben!

Akkor utat mutatok majd a tévelygőknek, és megtérnek hozzád a bűnösök.

Ments meg a vértől, üdvösségem Istene, s nyelvem áldani fogja igazságosságodat.

Nyisd meg, Uram, ajkamat, és szám hirdetni fogja dicsőségedet.

Az áldozatok nem szereznek neked örömet, ha égőáldozatot hozok, nem fogadod el.

Áldozatom a bűnbánó lélek, az alázatos és töredelmes szívet nem veted meg.

Jóságodban, Uram, légy kegyes Sionhoz, építsd fel újra Jeruzsálem falait!

Akkor majd tetszenek neked az igaz áldozatok, az égő¬ és a teljes áldozat, akkor majd fiatal tulkokat visznek oltárodra." (Zs 51, 3-21)

 

2. A kiengesztelődés imája

Imádkozunk az áldozatok és hóhéraik kiengesztelődéséért az adott területhez kapcsolódóan, beleértve az áldozatok családtagjait és a nemzetek egymás közötti megbékélését is. Imádkozunk minden negatív kijelentés semlegesítéséért, az átkok megtöréséért, és a gonosszal kötött bármilyen jellegű szövetség semlegesítéséért, amelyek a történelem során a bűn, Isten-ellenes rendszerek, hatalmak, társulások, szekták, titkos szervezetek és politikai pártok révén jöttek létre. Nagyon jó, amennyiben lehetséges, Szentmisét bemutatni ezzel kapcsolatosan, Jézus Teste és Vére tiszteletére, majd ezt követően napokig, hónapokig, egészen addig  imádkozni, amíg úgy érezzük, hogy erre szükség van. Zarándokoljuk körül az Oltáriszentséggel az adott területet. Tartsunk szentségimádást a templomban, imádkozzuk ezt az imát naponta, ajánljunk fel kilencedet erre a szándékra. Imádkozzunk rózsafűzért erre a szándékra. Íme egy egyszerű ima, ami szabadulásért és gyógyulásért is mondott ima egyben:

3. Szabadító ima:

A Názáreti Jézus nevében, ereje, Vére és hatalma által legyen szabad ez a terület minden démoni megkötözöttségtől és befolyásoltságtól, minden átoktól, rontástól, okkult praktikáktól, lelki, szellemi és testi betegségtől! Jézus Krisztus törölje el az elkövetett bűnök és a bekövetkezett tragédiák következményeit, és árassza ki rá áldását, hogy élet és boldogság fakadjon ott.

A Te szent nevedben Urunk Jézus Krisztus, legyen áldott minden munka, emberi igyekezet, emberek közötti kapcsolat ezen a területen (hol), ebben az időszakban (mikor) a mindenható Atyaisten nevében és dicsőségére, a mindenható Fiúisten nevében és dicsőségére, a mindenható Szentlélek Isten nevében és dicsőségére, a Boldogságos Szent Szűz közbenjárására.

4. Áldás:

Ezzel az imával azt kérjük, hogy szűnjön meg minden olyan akadály, ami gátolja azoknak az áldásoknak a kiáradását, amelyekkel Isten el akarja halmozni az adott területet, de kiáradásukat az elkövetett bűnök vagy az ima hiánya akadályozzák.

Ó, Mindenható és Végtelen Isten, Aki az idő és a korszakok Ura vagy, minden teremtmény és minden teremtett dolog Ura, áraszd ki és újítsd meg áldásodat, amelyet erre a térségre és az itt élő emberek életére kiárasztani szándékozol, és ami az emberek által elkövetett bűnök és az ima hiánya miatt nem tudott eddig kiáradni! Mindenható Isten, áraszd ki a termékenység és a bőség áldását a növény- és állatvilágra, különösképpen pedig az emberekre! Legyen ez a környék újra olyan tiszta, áldott és szent, amilyen addig volt, amíg a bűn be nem szennyezte! Szent és irgalmas Atyánk, a mi Urunk, Jézus Krisztus által kérjük ezt tőled! Ámen.

 

5. Jézus Krisztus uralmának kihirdetése

Egy imával Jézus Krisztust a múlt, a jelen és a jövő egyetlen Urának kiálltjuk ki. Ilyenkor nagyon ajánlatos, hogy egy pap az Oltáriszentséggel a kezében kérjen áldást az adott térség múltjára, jelenére és jövőjére. Ezzel az áldással a pap megáldja mind a négy égtájat, továbbá az Eget és a Földet, hogy az élet áldása újra kiáradjon minden teremtményre és minden teremtett dologra, hogy mindezek elnyerjék végre azt az eredeti szépségüket, tisztaságukat és méltóságukat, amelyben részük volt, amíg az ember bűne mindezt tönkre nem tette. Ennek kapcsán hangosan felolvassuk a következő szentírási szakaszt:

 

Jézus Krisztus isteni mivoltában „Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember. Megalázta önmagát és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölségesebb minden névnél, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.”  Fil 2,6-11

Úr Jézus Krisztus, az élő Isten Fia, hálát adunk Neked, mert elfogadtad az Atya akaratát, megtestesültél a szeplőtelen Szűz méhében és emberré lettél. Hálát adunk Neked, amiért kinyilatkoztattad az Atyát és megmutattad nekünk, hogy Te vagy az egyetlen igazi Út, Igazság és Élet. Hálát adunk Neked, Megváltónk, amiért mindnyájunkért életedet adtad a kereszten, hogy senki, aki Benned hisz, ne haljon meg soha. Hálát adunk Neked, mert meghaltál azért, hogy mi élhessünk. Azzal a tekintéllyel, amelyet a keresztség szentsége és az összes többi szentség által adtál nekünk, a magam nevében és ennek a térségnek minden elhunyt, élő és születendő lakója nevében kikiáltalak Téged, Krisztus, Királyunk, Megváltónk, egyetlen Úrnak e térség múltja, jelene és jövője fölött! Szent Atya, kérlek, hogy mindazok az áldások, amelyeket Ábrahámnak és az ő utódainak ígértél, a maguk teljességében áradjanak ki erre a térségre és annak lakóira! Ezt kérjük Tőled Krisztus, a mi Urunk, Jézus Krisztus által! Ámen.

 

6. Felajánló ima Jézus és Mária Szent Szívéhez

 

Ezt követően a térség múltját, jelenét és jövőjét, valamint annak minden lakóját, akik valaha itt éltek, élnek és élni fognak, Jézus isteni Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének ajánljuk fel. Mindenképpen kívánatos, hogy amennyiben lehetséges, az imaszolgálatot végző csoportot a plébános vezesse, vagy egy másik pap, de a plébánossal egyetértésben, amennyiben pedig egy adott egyházmegye nagyobb körzetéért imádkoznak, erről a püspököt is értesíteni kell, hogy ő is főpásztori áldását adhassa erre az imára.

Jézus Szentséges Szíve, minden jó forrása, imádunk Téged, hiszünk Benned, remélünk Benned, szeretünk Téged! Bánjuk minden bűnünket és bocsánatért esedezünk mindazok bűneiért, akikért most imádkozunk! Neked ajánljuk a szíveinket, tedd azokat alázatosakká, türelmesekké, tisztákká, hogy mindenben eleget tegyenek a Te kívánságaidnak! Add, ó drága Jézus, hogy mi Benned éljünk, Te pedig bennünk!  Oltalmazz minket a veszedelemben, vigasztalj minket a bánatban és szomorúságban! Adj nekünk szellemi, lelki és testi egészséget, áldd meg a mi munkákat és add meg nekünk a szent halál kegyelmét! Ámen.

Szentséges Szűz Mária, Édesanyám és Királynőm! A Te Szeplőtelen Szívednek szenteljük és ajánljuk egész lényünket és mindazokét, akikért imádkozunk, a mi gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket. Rendelkezz velünk és mindennel ami, hozzánk tartozik, most és az örökkévalóságban, a Szentháromság dicséretére és dicsőségére, az Egyház megszentelésére és az egész világ megváltására!

Szeplőtelen Szűzanyánk, segíts, hogy keresztségi fogadalmunkhoz méltón éljünk, hogy visszavonhatatlanul Megváltónkhoz tartozzunk! Add, hogy Hozzád hasonlóan kövessük a Szentlélek indításait! Bennünk és fölöttünk mindig és mindenben legyen meg az Isten akarata! Ámen.

7. Szentelt sóval, olajjal, vízzel való megszentelés

Az imahadjárat során a térséget, amelyen imádkozunk, meg kell szentelni megáldott sóval és szenteltvízzel. Olyan vidékeken, ahol szokott esni a hó, és ilyenkor sózzák az utakat, kívánatos, hogy a papok megáldják az ennek a sónak a tárolására szolgáló létesítményeket, így megáldott sót fognak szórni az egész környékre. Minden hívőnek, aki imádkozza az áldás imáit, ajánlom, hogy rendszeresen szentelje meg a házát szentelt vízzel, a bejárati ajtót kenjék meg megáldott olajjal, mégpedig úgy, hogy három keresztet rajzoljanak a Szentháromság három személyének tiszteletére. Időnként az ételbe is ajánlatos megáldott sót tenni, mert ez is egy lehetséges módja annak, hogy Isten oltalmazzon és tisztítson minket megannyi szellemi toxintól és rontástól.

 

Ezt a könyvet azzal fejezem be, hogy leírok egy csodálatos látomást, amelyben öt évvel ezelőtt volt részem egy szemináriumon Fitzeheimben. A szemináriumnak az volt a témája, amit ebben a könyvben is feldolgoztam. Ima közben szellemben láttam több ezer katonát, akik különböző történelmi időszakok háborúiban harcoltak, ünnepélyes egyenruha volt mindegyikükön. Mindannyian nagyon boldognak látszottak. Egyenruháik is nagyon szépek voltak. Miután felsorakoztak a szentély körül, örömteli menetben, díszlépésekkel indultak a menny felé. Barátom, Reiner káplán úr, gyakran énekli meg az én látomásaimat. Ez alkalommal szellemében egy vidám katonai indulót hallott és elkezdte ezt játszani. A trombitások átvették a dallamot és mindannyian ennek ritmusára kezdtünk menetelni a teremben. Nagy öröm töltötte be szíveinket. Amikor az utolsó katona is bevonult a mennybe, szellemben két sor angyalt láttam, akik a föld felé indultak, kezeikben áldásokkal teli edényeket tartva. Az első sor a harcterekre árasztotta ki Isten áldását. Szellemben láttam, hogyan mossa le az áldás a vért ezekről a mezőkről, a démonok menekülnek, a természet pedig visszanyeri egészségét, a föld olyan termékennyé válik, amilyen az ember bűnbeesése előtt volt. Az angyalok másik sora az elesett katonák családtagjaira hintette az áldás vizét. Láttam, amint a bánat, depresszió, csüggedés és a többi testi-lelki betegség, szenvedés eltűnik ezeknek a családoknak az életéből. A gyász könnyei helyett szemeik végre örömkönnyekkel teltek meg, mert az öröm és az élet szelleme lassanként visszatért ezekbe a meggyötört családokba. A bölcsők tele lettek kicsiny gyermekekkel. A házak körül vidám apróságok futkosnak. Az istállók tele vannak egészséges állatokkal. A gyümölcsfák a házak körül roskadoznak a sok gyümölcstől. A család imára gyűlik egybe, a templomok nem tudják befogadni mindazokat, akik imádni és dicsőíteni akarják Istent. Új templomok és új kolostorok épülnek, hogy be tudják fogadni mindazokat, akik Istennek akarják szentelni az életüket, szolgálva őt papként, szerzetesként, szerzetes nővérként. Tisztelt olvasóm, ez az, ami a hit által történik! A hit által ugyanis Isten újjáteremt mindent.

„Akkor a trónon ülő megszólalt: Íme, újjáteremtek mindent!“(Jel 21,5) Hiszem, hogy ez a könyv segíteni fog neked abban, hogy megengedd a Mindenható Istennek, lépjen be a te életed valóságába, így a te életed völgye szebbé, örömtelibbé és áldottabbá válik a halálod pillanatában, mint amilyen volt a születésed pillanatában. Azok pedig, akik majd kikísérnek téged végső nyugvóhelyedre, joggal mondhatják el, hogy általad Isten csodálatosan megdicsőítette magát, evangéliumának, szeretetének és mindenhatóságának új oldalát írta tele a te életed által! Ne feledd soha a Prédikátor szavait:

„Féld az Istent, és tartsd meg a parancsait! Mert ez minden embernek a kötelessége. Mivelhogy Isten minden tettet ítélőszéke elé visz, és lát minden rejtett dolgot, akár jó volt, akár rossz.” (Préd 12, 13-14

https://engesztelok.hu/imak/egyedi-imak/1568-mijo-barada-teruletszabadito-imaja

Ratzinger a második vatikáni zsinat "hírkozmetikusa" volt

 

A 34 éves Joseph Ratzinger professzor "a második vatikáni zsinat hírkozmetikusa volt" - mondta életrajzírója, Peter Seewald a CatholicWorldReport.com-nak (január 13).

"Az ő hozzájárulása nélkül a zsinat soha nem létezett volna olyan formában, ahogyan mi ismerjük" - véli Seewald.

Később azonban Ratzinger Seewald szerint rájött "az általa okozott járulékos károkra", nevezetesen "a zsinat sorsdöntő kétértelműségére a globális nyilvánosságban, amelynek hatásait nem lehetett előre látni".

Ratzinger a második vatikáni zsinathoz való hozzájárulása az olaszországi Genovában, 1961. novemberi beszédével kezdődött, amikor azt kérte, hogy "dobják el" azt, ami "akadályozza a hit tanúságát" abban az összehangolt sémában, amelyben az "ökumenizmus hiányát és a pasztorális beszédstílust kritizálja."

Seewald szerint Frings kölni bíboros (+1978) Ratzinger által írt tizenegy fő beszéde "felforralta a zsinat termét".

Ratzinger megírta Frings 1962. november 14-i tervezetét, amely megdöntötte a Kúria zsinat eljárását, és különféle bizottságok tagjaként dolgozott.

Ő állt a Jelenések forrásaival kapcsolatos séma 1962. november 21-i elbocsátása mögött is, amelyet "fagyos hangneműnek, sőt egyenesen sokkolónak" nevezett. Seewald számára "ez volt a fordulópont".

Számára Ratzinger meghatározta a zsinatot, "előremutató irányba" mozgatta és meghatározó szerepet játszott eredményeinek alakításában. Ezek az eredmények azonban nem előre látott katasztrófát jelentettek.

https://gloria.tv/post/i6moL2hsTXkp3Vy4RXxgNECAh

2006 körül Ralph M. Wiltgen: A Rajna a Tiberisbe ömlött könyvét, mely pontosan leírja a német nyelvterület püspökeinek szerepét a IIVZS eltérítésében, és a modernista útra vezetésében, melynek most látjuk a végeredményét.
De az is látható, hogy a német püspöki kar még tovább süllyedt az egyház szétverésében a különutasságával, PROTESTANTIZÁLÁSBAN, a krisztusi egyház és tanítás (elváltak és újra házasodottak áldoztatása, a női papság bevezetése, a kánon szövegváltozásában az engedetlenségével [SOKAKÉRT/MINDENKIÉRT], stb.) bevezetésében, illetve erőltetésében.
Isten legyen irgalmas hozzá, hozzájuk, és mihozzánk is.

A bíboros megszünteti az összes gyóntatást. Dr. Geoffrey Brushwood írása

 

A Westminsteri székesegyház, Vincent Nichols bíboros székhelye a Covid idiotizmus miatt felhagyott a gyónás felajánlásával. Ez gyalázatos és gyáva dolog.

Vannak más templomok a Westminster érsekségnél, amelyek továbbra is működtetik a gyóntatást, olyan intézkedésekkel, amelyek a közegészségügyi tisztviselőket jóváhagyva megmosolyogtatja. Vannak papok, akik bűnbánókkal találkoznak a szabadban, hogy vallomásokat halljanak, figyelemre méltó alkalmazkodóképességgel.

A westminsteri székesegyház azonban úgy döntött, hogy teljesen leállítja a gyónást a helyiségeiben. Ez minden rossz jelet elküld a hívőknek, akik a gyónásra támaszkodva lelküket készenléti állapotban tartják, arra a valószerűtlen esetre, ha a Covid miatt rosszul lesznek.

Ezenkívül negatív jelzéseket küld az államnak, és egy botot ad át annak érdekében, hogy megverje azokat az egyházakat, amelyek továbbra is nyitottak a behódolásra.

Ami még rosszabb, teljesen elítélendő, hogy a gyáva érsek és háztartása biztonságban menedéket nyújt, miközben nyája egy vad farkas kegyelmében van. Pásztoraink szégyenteljesek.

https://gloria.tv/post/qhRAKjdPssSc19cKwu2XFoVxJ

Szekuláris Covid-19 zarándoklat az anglikán székesegyházban

 

Emberek százai sorakoznak az angliai (korábban katolikus) Lichfield-székesegyházban, hogy péntek óta megkapják a Covid-19 oltást.

A templomban helyszíni kórházi stílusú létesítményeket és várakozási helyeket telepítettek.

Michael Fabricant - egy rabbi fia és amúgy a "nem csak meleg" Litchfield konzervatív képviselő, aki korábban ellenezte a székesegyház átalakítását - párhuzamot vont a középkori zarándoklatok és az oltást végző emberek pénteki megjelenése között a székesegyházban.

Noha az istentiszteleti helyek a jelenlegi kijárási tilalom alatt nyitva maradhattak, a helyi anglikánok istentisztelet céljából bezárták a Lichfield-székesegyházat.

https://gloria.tv/post/DuU3H6agSi2168wqXH6YnswaR

Schneider püspök: Az Apostoli Szentszék az eretnekséggek működik együtt

 

Athanasius Schneider püspök bátorítja azokat a híveket, akik nem a kézbe áldozást gyakorolják, amikor a püspökök "megtiltják" nekik a nyelvre áldozást.

A LiveFatima.io oldalra válaszolva (december 14, az alábbi videó) Schneider kifejtette, hogy az ókorban és az üldözések során a hívek nagyon ritkán, csak évente kétszer kaptak szentáldozást.

Azt állítja, hogy méltatlan, amikor a papok a liturgia alatt maszkot viselnek, különösen a szentáldozás osztása közben: "Nem csinálhatunk egyfajta maskarát a liturgiából."

Schneider nem kételkedik abban, hogy a hívek "természetesen" eleget tehetnek vasárnapi kötelezettségüknek a X. Szent Piusz Papi Testvériségnél (SSPX). Az SSPX kánonjogi állapotát "nehéznek" nevezi a második vatikáni zsinat óta tartó "példátlan" válságok miatt.

Az eretnekségeket terjesztő püspökök nem veszítik el hivatalukat automatikusan, mondja Schneider. A híveknek azonban írni kell a pápának az ilyen püspökökről, mert "a pápának be kell avatkoznia", "gondoskodnia kell a hit tisztaságáról" és "gyorsan el kell távolítania az eretnek püspököt". Ha a pápa nem avatkozik közbe, akkor "nyilvánvaló" egyfajta implicit együttműködés az eretnekséggel ". (Tény azonban, hogy évtizedekig a pápák csak az ortodox püspököket büntették, s az eretnek püspököket sértetlenül hagyták.)

Amíg a jelenlegi válság véget nem ér, a katolikus hitet leginkább hű laikus katolikusok közvetítik, véli Schneider. Utána, reményei szerint, a Szentszék ismét vállalja kötelességét, hogy megvédje a híveket a farkasoktól.

https://gloria.tv/post/FJeaDFQyUysr4SH7SiJxqRCeo

Elpusztította az ISIS, most pedig ismét szobrot emeltek

 

Gyönyörű Szűzanya-szobrot emeltek az észak-iraki Ninivei-síkságon, Bagdede Tahira templomának tornyán - jelentette a SyriacPress.com (január 12).

A négy méter hosszú szobor gipszből készült. A templom Irakban az egyik legnagyobb. 1948-ban nyílt meg, de az Iszlám Állam (ISIS) megsemmisítette, és jelenleg rekonstrukció alatt áll.

Amikor 2014 augusztusában betörtek a városba, 150.000 helyi asszír keresztény menekült el. Bagdede 2016 októberében a moszuli csata során szabadult fel.

https://gloria.tv/post/Gw3n3qtarP7C3fhADHnMqZhgM

Linda Noé: Az ellenség régi trükkje

 

Egyre nehezebb ezt a mostani korona-őrületet kibírni – mégse essünk áldozatul az ellenség legősibb cselének.

Tegnap, fényképeim rendezése közben megint fájdalmasan ébredtem tudatára, hogy mennyire hiányzik, hogy olykor emberek között legyek, hogy közösen imádkozzunk, barátainkat átöleljük, rendezvényekre és koncertekre menjünk, egyszerűen olyan dolgokat csináljunk, melyek alig egy évvel ezelőtt is magától értetődők voltak. A körülmények nyomása sok mindent feltár az emberekben. Alapvető emberi igyekezetet, összetartást, de lázadást is, bizalmatlanságot, mély félelmeket, dühöt és tehetetlenséget.

Igen, mondják sokan, és joggal, hogy ez az idő az Egyház órája lehetne, melyben az embereknek reményt és erőt adhatna, és egy olyan realitásra mutathatna rá, ami nagyobb, mint az, amit szemeinkkel láthatunk. De hiába, vallási vezetőink cserbenhagyták a juhokat, elfutottak, így számunkra nem marad más, mint saját magunknak felvenni Istennel a kapcsolatot, és mindent rábízni.

Emberi kapcsolataink mesterséges szétzúzásával egyre nehezebb magunkat családként, csapatként, ugyanazon egy test tagjaiként felfogva a lelkek valóságos ellenségével szemben fellépnünk, akinek legrégibb stratégiája mindig a szakadások létrehozása volt: szakadást Isten és az emberek, és az embereknek egymás között. A korona nyilvánvalóan kiváló eszköz erre, már csak a fizikai elválasztás miatt is.

A hit, ami bennünket, keresztényeket meg kellene különböztessen másoktól, nem a tények és problémák ignorálása vagy tagadása, hanem egy sokkal mélyebb meggyőződés jelenléte. Annak tudata, hogy ebben a nehéz időben még sokkal többet kell merítenünk hitünkből, és még sokkal inkább hitünkből kell élnünk.

A Biblia és az egész üdvtörténet arról biztosít bennünket, hogy teremtő Istenünk mindenekelőtt egyet, a személyes kapcsolatot, és annak helyreállítását keresi nálunk. Nem csinál mindent maga, akkor sem, ha ez – ahogy mi gondoljuk – sokkal egyszerűbb lenne. Isten szereti a kapcsolatot. Ő maga a kapcsolat. Szereti kis lépéseinket, igyekezetünket. Ábrahámot a Biblia Isten barátjának nevezi. Ahogyan Mózest is: „Az Úr szemtől szemben beszélt Mózessel, ahogy az ember a barátjával beszél.” (Kiv 33,11) Jézus barátainak nevez bennünket: „Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok.” (Jn 15,14) – Tudjuk, hogy a bűn, mint legnagyobb problémát, az Istentől való elszakadást okozza.
Emberként szociális lénynek, egymással kapcsolatban álló lényeknek lettünk teremtve: Istennel és embertársainkkal való kapcsolatra. Bátorság és remény ebből a kapcsolat-létből származik. [Nem véletlen, hogy most éppen ezt zúzzák szét, tiltják meg a legdrasztikusabb eszközökkel. A Sátán, és démonizált eszközei pontosan tudják, hogy mit miért rendelnek el, és mit miért rombolnak le.]

Mostani helyzetünkben inkább, mint bármikor eddig az életünkben, bármit is csináljunk, vitatkozzunk, fáradozzunk, dühöngjünk, küzdjünk, imádkozzunk, aggódjunk, az adott problémával való foglalkozásunk mellett figyelmünket elsősorban az Istenhez fűződő kapcsolatunkra kell irányítanunk. És próbáljuk meg fenntartani emberi kapcsolatainkat is, hiszen szükségünk van embertársainkra, most jobban, mint eddig bármikor. És bízzuk magunkat teljes egészében Urunkra, Istenünkre, aki így beszélt prófétája által:
„Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek. Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön.” (Iz 42,1-4)
Az Ő erejében, az Ő igazságosságában bízunk. Nem a félelem és a zűrzavar lármázó szellemétől, hanem a Szentlélektől hordozva és támogatva tudunk csak minden bajt legyőzni. Nem egymástól elszakadva, hanem együtt az Ő Testének tagjaiként. Ne hagyjuk, hogy Istenhez és embertársainkhoz való kapcsolatunkat, amit vezetőink csaknem teljesen ellehetetlenítettek, végleg elvegyék tőlünk!

(forrás: www.kath.net – 2021. január 15.)
http://katolikus-honlap.hu/2101/lelek.htm

Az első amerikai állam, ami meg akarja szüntetni a gyónási titkot

 

Az észak-dakotai szenátus demokrata szenátora, ahol a republikánusok háromnegyedes többséggel rendelkeznek, kétpárti törvényjavaslatot terjesztett elő, amely előírja, hogy a papok 30 nap börtönbüntetést kaphatnak, ha nem szegik meg a gyónási titkot (pillarcatholic.com, január 12).

A január 12-i törvényjavaslat a kötelező jelentéstételről szól, és célja a papság tagjai számára fennálló kivétel megszüntetése olyan gyermekbántalmazás esetén, amelyet a vallomás során hallottak.

Hasonló katolikusellenes törvényeket fogadtak el Ausztráliában. A szentségi pecsétet megsértő papot azonnal exkommunikálják (CIC 1388 1. §).

https://gloria.tv/post/eQs3LW1MUV7D4X9YKrnDQSots

A spanyol pap csodálatos hó Jézust épített

 

A múlt heti madridi erős havazás után Toño Casado atya óriási, gyönyörű hófeszületet épített.

Képeket tett közzé a közösségi médiában, emlékeztetve a nyilvánosságot arra, hogy Krisztus egy csendes téli éjszakán született.

Casado elmagyarázza, hogy Krisztus apránként "elolvad az emberek tekintete előtt, mert mindenkit szeret és szíve nem jégből van". Érzelgős érintéssel azt mondja, hogy a hófeszület elolvad "de a hó Jézus mindig életben lesz a szemünkben".

https://gloria.tv/post/z8YkK1EJaMS74Lq2fjKXpHMh8

Sarah bíboros Covid-19 hamvazószerda rítust parancsol

 

A Robert Sarah bíboros által vezetett Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció január 12-én egy "Megjegyzést tett közzé a hamvazószerdáról. Hamvazkodás a járvány idején” .

A papoknak azt javasoljuk, hogy áldják meg a hamut, és szórjanak rájuk szentelt vizet anélkül, hogy bármit is mondanának. Állítólag azt mondják, hogy "Ne feledd, hogy porból vagy és porrá leszel" minden hívőre, mielőtt elkezdenék a hamvazkodást.

Ezután a papnak meg kell tisztítania a kezét, fel kell tennie egy arcmaszkot, és anélkül, hogy bármit is mondana, szét kell szórnia a hamut a hívek fejére.

https://gloria.tv/post/VyY74BioX2d12pzDASVhfPCEG

Chad Ripperger: A négy végső dolog: A pokol

A mai konferenciabeszéd a pokolról szól, és hogy a téma komolyságát megfelelő kontextusba helyezzem, szeretnék idézni Lúcia nővér emlékirataiból, amelyben leírja, hogy milyen volt a pokolról szóló látomásuk, amit a Szűzanya mutatott nekik, amikor még gyermekek voltak Fatimában:

“Még egyszer kinyitotta a kezét, ahogyan az előző két hónapban is tette. Úgy tűnt, hogy a fénysugarak áthatolnak a földön, és mi egy hatalmas tűztengert láttunk, és démonokat, valamint az elkárhozottak lelkét láttuk ebbe a tűzbe merülni. Az utóbbiak olyanok voltak, mint az átlátszó, égő parázs, mind feketére égett és bronzszínűre fényesedett, emberi formájuk volt, ebben a tűzárban lebegtek: felemelték őket a lángok, amelyek belőlük törtek elő, hatalmas füstfelhővel együtt, majd pedig visszahullottak mindenfelé, mint szikrák a hatalmas tüzekben, súly és egyensúly nélkül. Közben fájdalmukban és kétségbeesésükben üvöltöttek és nyögtek, amely elborzasztott minket. A rémülettől reszkettünk és megdermedtünk. Ez a látvány lehetett az, ami miatt felkiáltani hallhattak a körülálló emberek engem, ahogy mondják. A démonokat az különböztette meg az elkárhozottak lelkétől, hogy ijesztő és visszataszító ismeretlen állatokhoz hasonlítottak, amelyek feketék és átlátszóak voltak, mint az égő szén. Ez a látomás csak egy pillanatig tartott, hála a mi jó Mennyei Anyánknak, aki az első jelenésnél megígérte, hogy a mennybe visz minket. e nélkül azt hiszem, hogy meghaltunk volna a rémülettől és a félelemtől”

Az Ószövetségi Szentírásban, Judit könyvében azt olvassuk, hogy „Tűzzel és féreggel veri testüket, fájdalmukban örökké jajgatnak”. Jób könyvében azt olvassuk, hogy a pokol a nyomorúság és sötétség földje, ahol halálárnyék, zűrzavar és örökös iszonyat lakozik. Izajás könyvében azt olvassuk, hogy „már régóta el van készítve egy mély és széles verem Melech számára, bőségesen van benne szalma és tűzifa. Az Úr lehelete, mint egy kénköves folyam, fogja majd meggyújtani”, „a férgei nem halnak meg és a tüzet nem oltják ki”. Az Újszövetségben a mi Urunk azt mondta a Máté könyvében: „távozzatok tőlem ti átkozottak az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült”. Azt is olvassuk a Máté evangéliumában, hogy minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre vetik, ahol sírás lesz és fogcsikorgatás. A Jelenések könyvében olvasunk a tüzes tóról, ahol a fenevad és a hamis próféta éjjel-nappal gyötrődni fog örökkön-örökké, és kínjaik füstje örökkön örökké felszáll majd.

A szentírás nagyon sokszor beszél nekünk a sátánról és a pokolról is, annak ellenére, hogy a modern elmélet szerint nincs pokol. Olvassuk például a Jelenések könyvében, hogy íme egy nagy vörös sárkány, akinek hét feje és hét szarva volt és a fején hét korona, a farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre vetette azokat. És az a nagy sárkány kiűzetett, az a kígyó, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki az egész világot leigázta, és ő volt, akit a földre vetettek, és az ő angyalait vele együtt levetették. Máté evangéliumában is olvashatunk róla: távozzatok tőlem ti átkozottak az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült.

Ha ismerjük az Egyház tanítását, akkor tudjuk, hogy azok kerülnek a pokolba, akik a halálos bűn állapotában halnak meg, vagyis minden megszentelő kegyelem nélkül. Ha figyelembe vesszük az Egyház tanítását és azt is, amit a szentek mondtak nekünk, illetve megvizsgáljuk az ember természetét, figyelembe vesszük az igazságosság és a szenvedés természetét, akkor sok ismeretre juthatunk a pokolban lévő szenvedések természetéről.

Liguori Szent Alfonz és más szentek azt mondják, hogy a szenvedés, amelyben részük van a pokolban, arányos az Isten ellen elkövetett bűnnel, azaz az egyes emberek szenvedési fokai különböznek egymástól, egyesek jobban fognak szenvedni, mint mások.

Azért tudunk intenzívebben szenvedni a pokolban, mert a testünk nincs alávetve többé a mulandóságnak: a feltámadt test minőségileg megváltozott, így sokkal nagyobb szenvedést képes hordozni, olyannyira, hogy annak mértékét mi még felfogni sem tudjuk. Ezért az elkárhozott lelkek rettegnek a feltámadástól, tudják ugyanis, hogy a testüket visszakapva a szenvedéseik megnövekednek.

A szentek úgy írják le a poklot, amelyben valamiféle összetöréses kínzás lesz tűzben égetéssel. A tapintás az az érzékünk, amivel a nyomást és a hőt érzékeljük, ezért az első érzék, amelyről beszélnünk kell a tapintás. A szentek arról is beszélnek, hogy a pokolban egyaránt lesz tűz és hideg, ezért a lelkek váltakozva szenvednek a tűz és a hirtelen megfagyás között, de nem könnyebbülhetnek meg közben. Ez a szenvedés nem csak a test felületét érinti, hanem átjárja az egész testet, tehát az egész test fájdalommal lesz elárasztva. Szent Brigitta mondja egy látomásában, hogy a pokol tüze forróbb, mintha az egész világot lángok borítanák be, mert e földi tűzvésznek forrósága semmiség lenne a pokol szenvedéseihez képest. Szent Vince mondja imájában, hogy a föld tüzei fagynak számítanak a pokol tüzéhez képest.

Van egy rész Bosco Szent János álmaiban, amin szerintem érdemes elgondolkodni. Nézzük meg közelebbről:

„Csapdák voltak mindenütt, néhány közel a földhöz, mások szemmagasságban, de mind jól elrejtve. Nem ismervén a veszélyt, sok fiú fennakadt, megbotlottak, földre rogytak, vagy lábaik a levegőben voltak, majd, amikor sikerült talpra állniuk, fejjel lefelé zuhantak az úton a mélység felé. Néhányan csapdába estek a fejüknél fogva, mások a nyakuknál, a kezüknél, a karjuknál, a lábuknál vagy az oldaluknál fogva, és azonnal lehúzta őket a földre a csapda hajszálvékony pókhálója, ami alig volt látható. Nagyon gyengének és ártalmatlannak tűnt, meglepetésemre mégis minden fiú, akit csapdába ejtett, elbukott benne. Bár meg akartak állni, de nem tudtak megkapaszkodni a kiálló kövekbe, és még gyorsabban zuhantak.

-Segítsünk rajta, állítsuk meg – kiáltottam rá, de hiába nyújtottam ki a kezem, hiába próbáltam visszatartani.

-Hagyd békén – válaszolt Isten -, miért nem tudod, hogy szörnyű Isten bosszúja? miért nem tudod, hogy nem mentheted meg azt, aki haragjától szenved?

Amint átléptem a küszöbét, leírhatatlan rémületet éreztem, nem mertem egy lépést sem tenni előre. Láttam valamit, ami olyan volt, mint egy hatalmas barlang, amely fokozatosan eltűnt, elsüllyedt messze a hegyek gyomrában. Minden lángolt ugráló hatalmas lángokkal, de nem földi tűz volt. Az egész barlang – falak, mennyezet, padló, vas, kövek, fa és szén – minden izzó fehér volt sok ezer fokos hőmérsékleten. A tűz nem égetett el, nem emésztett meg, nem fogyasztott el. Egyszerűen nem találok szavakat az üregek és barlangok leírására, mert tettem pár lépést előre és láttam, hogy sokan azon szerencsétlenek közül vadul egymásnak estek, mint a veszett kutyák, mások a saját arcukat és kezüket karmolták, a saját húsukat tépték és gonoszul dobálták. Aztán hirtelen a barlang egész mennyezete átlátszóvá vált, mint a kristály, és felfedte a mennyország egy foltját, és ragyogó társaikat, akik örökre megmenekültek. A szegény szerencsétlenek füstölögtek és lihegtek az irigységtől, égtek a dühtől, mert egyszer nevetségessé tették őket. A kristályablakhoz szorítottam a fülemet, és hallottam a sikolyokat, a zokogást, a káromlásokat és szidalmakat a szentek ellen. Összesen két hang és kiáltás volt, harsány és zavaros: az idő nincs többé itt, csak az örökkévalóság van!

-Most, hogy láttad, mit szenvednek mások, neked is meg kell tapasztalnod a pokol érintését.

-Nem, nem! – kiáltottam rémülten. Ő ragaszkodott hozzá, de én továbbra is elutasítottam.

-Ne félj, mondta nekem – csak próbáld meg! Érintsd meg ezt a falat.

Nem tudtam elég bátorságot összeszedni, és megpróbáltam elmenekülni, de visszatartott.

-Próbáld meg! ragaszkodott hozzá, erősen megragadva a karomat. Odarántott a falhoz:

-Csak egy érintés – parancsolta -, hogy elmondhasd, hogy láttad és megérintetted az örök szenvedés falát, és hogy megértsd, milyen lehet az utolsó fal, ha az első olyan elviselhetetlen: nézd meg ezt a falat!

Figyelmesen megnéztem: hihetetlenül vastagnak tűnt.

-Ezer fal van eközött és a pokol valódi tüze között – folytatta a vezetőm -, ezer fal öleli körül, mindegyik ezer mérő vastag, mindegyik egyformán távol van a következőtől. Minden mérő ezer mérföld, ez a fal tehát millió és millió mérföldre van a pokol valódi tüzétől.

Amikor ezt mondta, ösztönösen hátrálni kezdtem, de ő megragadta a kezemet, szétfeszítette, és az ezer fal közül az elsőhöz szorította. Az érzés olyan végletesen kínzó volt, hogy sikoltva hagytam hátra, és az ágyban ülve találtam magam. A kezem égett, és folyamatosan dörzsöltem, hogy enyhítsem a fájdalmat. Amikor ma reggel felkeltem, észrevettem, hogy megdagadt. Azt, hogy a kezemet a falhoz szorították, bár csak álmomban történt, olyan valóságosnak éreztem, hogy később a tenyerem bőre lehámlott.”

Ez segít nekünk képet alkotni arról, hogy mennyire kínzó a szenvedés, amiben pusztán a tapintás révén részünk lehet.

Képzeljük el, hogy milyen lenne annak az íze, ha egy emésztőgödör vizét innánk, nos ez semmi ahhoz az ízhez képest, amit azok, akik a pokolban szenvednek, minden nap elviselnek.

Egy-egy állattartó telep mellett elhaladva érezhetjük, hogy néha olyan rossz szag lengi őket körül, hogy szinte rosszul leszünk tőle. Nos, a pokolban ennél sokkal rosszabb lesz. A szentek beszélnek a kénről, és a kénköves szurokról, ami szintén a kén másik neve. Aztán ott van a rothadó és égő hús szaga is. A pokolban lévő egyetlen ember húsának bűze annyira beszennyezné a föld levegőjét, mondja Szent Bonaventura, hogy minden élőlény halálát okozná, aki a közel kerülne hozzá. És ez még csak egyetlen ember bűze. Milyen lehet akkor a pokol, amely tele van velük?

És mi a helyzet a látvánnyal? A szentek sokat beszélnek a kárhozott lelkek borzalmas szenvedéseinek látványáról, a sötétségről, ami ott uralkodik. Sötét van, mert a fény az intelligencia és a tisztaság egyik jele, ami ott nincs jelen. Ezért, mivel ott nincs tisztaság, a testek kapnak ugyan valamiféle megvilágítást, amiről beszélnek a szentek, amikor különböző dolgok látványát említik, mégis minden sötét.

A hallás érzékével kapcsolatban Bosco Szent Jánosnál olvashatunk és más szenteknél hallhatunk arról, hogy a fülsiketítő, állandó sikolyok és a kínok, fájdalmak hörgései nagyon félelmetesek, és a démonok maguk is képesek hangot okozni. Képzeljétek el egy hangot, amitől a hajatok égnek állna, és aztán ezt hatványozzátok végtelenszer: ilyen a pokolban hallani.

Aztán ott van a pokolban az éhség és a szomjúság. Nehéz nekünk még csak elképzelni is, hogy mennyire éheznek és szomjaznak a pokolban lévők. Amit mi itt az éhezésről ebben az életben tapasztalhatunk, semmi a pokolban lévők éhségéhez és szomjúságához képest. Valójában a pokolban lévő lelkek ezerszer inkább a földi éhséget választanák a pokol éhségéhez képest. Lukács evangéliumában olvassuk, hogy az elkárhozott egyetlen csepp vizet kér, hogy szomját oltsa csak egy pillanatra, annyira szomjazik. És ezek még csak a külső érzékek.

Aztán van, amit belső érzékeknek nevezünk. Ezt a négyet is érzékeknek hívják, de ezek nem érzékek abban az értelemben, ahogyan a kezünkkel érzékelünk. A közös érzékelő erő (sensus communis), a képzelet, az emlékezet, a gondolkodó képesség.

A gondolkodó képességet, az emlékezetünket, a képzeletet a közös érzékelő erő (sensus communis) fogja össze, és ez az, ami mind az öt érzékünket, amink van, összefogja és egyesíti, és ezáltal tapasztalhatunk. Ezért például néhány ember, akinek a józan értelme nem működik megfelelően, a különböző időpontokban látott és hallott dolgokat nem tudják megfelelően elrendezni képzeletükben. Így az öt érzékszerv közül egyik sem működik megfelelően, más szóval, ha közös érzékelő erő nem működik, akkor az érzékszervi tapasztalatok a képzeletben zavaros módon képződnek le. Ez nagy zavart okoz a kárhozottaknak. A démonoknak nincsenek külső érzékszerveik, csak értelmük van, és így nem zavarodnak össze, ami valójában azt jelenti, hogy a pokolban a szenvedésük rosszabb, mint a miénk, amiről egy kicsit később beszélek.

A pokolban lévők következő szenvedése az emlékezetük zavarodottságából származik: folyamatosan az életben elkövetett bűneikre emlékeznek, azokra a dolgokra, amit tettek, és ez nagyon zavarja őket. Mert a bűnre emlékeznek, ami a poklot érdemelte ki számukra. Emlékeznek a javakra is, amelyekben a földön részük volt, és szenvednek attól, hogy azok már nincsenek. Emlékeznek arra a rosszra, amit mások tettek velük, ami állandó haragot kelt bennük, így az emlékezet kínozza őket. A démonok képesek látni azt, ami az emlékezetünkben van már ebben a földi életben, így láthatják a bűnt, amit elkövettél és kísértéssé képesek változtatni azt ebben az életben. De a pokolban ezeket összegyűjtik, hogy még jobban kínozzanak velük. A pokolban semmilyen kontrollt nem tudunk gyakorolni a képzeletünkben elénk kerülő gondolatok felett. Betegek tapasztalnak ehhez hasonlót, amikor képzeletük lázálmos gondolatoktól terhes, és felismerik, hogy nem tudnak uralkodni rajtuk. A pokol állandóan ilyen, nem tudod uralmad alatt tartani a képzeleted, és ez az is jelenti, hogy a Sátán folyamatosan játszani fog ezekkel a képekkel: ez egy non-stop horror lesz. Bosco Szent Jánosnak volt egy olyan álma, amelyben egy gyémántot látott, amely megkísértette egyik fiát és ami miatt álmában látta, hogy a démon belefúrta ujját a fiú fejébe és megforgatta benne. Ez nagyon kifejező kép, mert a démonoknak hozzáférésük lehet a képzeletedhez, és felhasználhatnak ezekből a dolgokból. Ezért van az, hogy annak az embernek, aki mindig megőrizte tisztaságát, annak könnyebb tisztának maradnia, mert neki kevesebb „anyag” van a képzeletében. A kísértések rosszabbak azon férfiak számára, akik nem voltak mindig tiszták, ezért nekik nehezebb megtartani a tisztasági fogadalmat. A fiúknak ezért imádkozniuk kell a tisztaság ajándékáért. A pokolban viszont nem vagy ura magadnak, és a Sátán folyamatosan képzeletedbe idézi ezeket a dolgokat és kínoz velük.

A gondolkodás az agyunk azon részének képessége, amely az asszociációra képes. Ennek bizonyos formája az állatoknál is megvan, mert az állatok is képesek asszociációkra. Mindannyian ismerjük Pavlov kutyájának híres történetét: amikor megetette a kutyát, mindig csengetett. Aztán végül csak csengetett és a kutya nyáladzani kezdett. A pokolban az asszociációnak ezt a képességét nem tudjuk irányítani, a démonok viszont képesek lesznek erre, így a pokolban minden asszociáció, ami történik, a legrosszabb szenvedélyeket, a legrosszabb fajta szenvedéseket okozzák, mivel a belső érzékeink diszfunkcionálisak. Emiatt mélységes zavarodottság lesz az emberben, nem tudja majd a gondolatait emlékezetében tartani, egyszerűen nem tud uralkodni fölöttük. Ez közvetlen hatással lesz az affektív életre, vagyis minden érzelemre.

Szent Tamás a skolasztikus hagyománnyal együtt azt mondja, hogy a vágyainkat tárgyuk jelenléte mozgatja. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor a valamilyen érzelmet kiváltó tárgy a képzeletünkbe kerül, az szenvedélyeket kelt. A pokolban ez azt jelenti, hogy bármit is idéznek a képzeletünkbe, az közvetlenül befolyásolja majd az érzelmeinket.

Az intellektuális szenvedésünk része, hogy saját szenvedésünk mellett másokat is látunk szenvedni a pokolban. Az is szenvedést okoz, hogy időről időre látomást kapnak a mennyben lévő többi ember tapasztalatáról, ami nagy érzelmi vihart okoz nekik.

Az értelmünknek két része van: van egy anyagi része, ez az agy, de emellett az értelmünk immateriális is, mert valóban képesek vagyunk immateriális funkciókat végezni. Az egyik immateriális funkció, amit végzünk, az az önreflexió. Egyetlen dolog sem képes arra, hogy saját magára reflektáljon és önmagába nézzen, míg a mi értelmünk képes erre. Ez az egyik jele annak, hogy szellemi működést végzünk. Á másik az akarat, ami szintén nem egy fizikai szerven keresztül működik, ezért szabad, nem kötik a fizikai törvények, ezért vagyunk tehát szabadok. Ez az értelem, amit mi potenciális értelemnek (intellectus possibilis) nevezünk, három funkciót lát el. Az első az egyszerű felfogás, és ez az, amikor csak megértesz valamit. Azok, akik a pokolban vannak, semmit sem tudnak rendesen megérteni, kivéve azokat a gonoszságokat, amelyeket Isten a büntetésük miatt meg akar értetni velük, mert az alacsonyabb képességeik zavarodottsága miatt nehezen értik meg a dolgokat.

Aztán ott van az ítéletalkotás, mert egy dolog megérteni valamit, és más dolog, hogy különböző dolgokkal összehasonlítva megítéljük azt. Azok, akik a pokolban vannak, nem tudnak tisztán gondolkodni, nincs tiszta ítéletük, kivéve a lelkiismeretet. A lelkiismeret a potenciális értelem ítélete arról, hogy mit tettünk, hogy az helyes vagy helytelen, vagy hogy mit fogunk tenni, hogy az helyes vagy helytelen lehet-e, amikor megtesszük. Vagy az is, hogy ez az a dolog, ami bosszant minket, amikor valami rosszat tettünk, vagy éppenséggel boldoggá tesz, amikor valami jót tettünk.

Egy dolog teljesen világos a pokolban lévő ember számára, és ez az, hogy az ítélete és a büntetése teljesen igazságos és arányos azzal, amit tett, úgyhogy nem tudja letagadni. Ebben az életben nagyon könnyű számunkra letagadni a valóságot, nem úgy a pokolban. Amikor Isten ítéletet hoz feletted, és közli veled a végső ítéleted, az annyira világos, hogy a lélek nem tudja letagadni. Természetesen tudjuk majd, hogy a pokolban vagyunk, és hogy szenvedünk, de a zavarodottság miatt képtelenek leszünk teljesen felfogni mindent, ami történik. A démonoknál ez másként lesz. Mivel ők nem szenvednek zavarodottságban, tökéletesen megértik azt, ami történik, ezért nagyobb szenvedés lesz ez számukra.

Aztán ott van az akaratunk: mivel rosszul használtuk az akaratunkat, Isten azt adja nekünk, amit mi akarunk. Tehát, ha a rosszat választjuk, akkor azt adja nekünk, megadja nekünk a hatásait és megadja nekünk a rosszat. Így a pokolban az akarat tele van gyűlölettel, még önmagát is képtelen szeretni, gonoszság van benne és gyűlöl mindenkit maga körül. Kétségbe van esve, mert tudja, hogy soha nem fog megszabadulni a szenvedéstől, mert az örökkévaló. Tökéletes rosszindulat van benne, szenvedést és gyötrelmet akar mindenkinek maga körül. Tökéletes rosszindulat van mindenkivel szemben, és arra vágyik, hogy kiöntse azt Isten ellen. Tökéletes gyűlölet van a pokolban lévőknek Isten iránt, és ez is fokozza a körülöttük lévők szenvedését: a körülötted lévők szenvedést okoznak neked, és te is szenvedést okozol nekik, és ezért gyűlölöld őket, és tökéletes gyűlöletet érzel a démonok iránt is.

Aztán eljutunk a vágyakhoz. A vágyak olyan képességek bennünk, amelyek érzelmeket okoznak. Tizenegy érzelemről szoktunk beszélni, de a pokolban csak negatív érzelmek vannak.

Az első vágy az, amit mi úgy hívunk, hogy a haragvó (irascibile) vágy. A haragvó vágy az, ami haragot okoz bennünk és a nehéz dolgok legyőzésére indít bennünket – ez az, amire a harag rendeltetett. De a haragvó vágyból fakad a gyűlölet és a kétségbeesés is. Mindent gyűlölünk magunk körül, ezen kívül testi szinten ott van az állandó undor és gyűlölet, érzelmi gyűlölet mindenki iránt, aki körülöttünk van. Jelen van a tökéletes kétségbeesés, az abszolút düh és harag, amelyeket a lélek nem tud irányítani. Dühös akar lenni, de közben meg ott van a tökéletes frusztráció, egyfajta harag, mert nem tudja elérni, amit akar.

Tökéletes félelem uralja. A félelmet Szent Tamás úgy definiálja, mint olyan érzelmet, amely egy közelgő rossz érzékeléséből ered. Tökéletes félelem van bennünk, mert biztosan tudjuk, hogy érkezik az újabb szenvedés, és hogy mindig lesz egy újfajta szenvedés, valamiféle megaláztatás, kín és fájdalom. És ezért állandóan ettől félünk, ami a tökéletes rettegés, és ez még pusztán csak az, ami a haragvó vágyból fakadó szenvedés.

De van az is, amit mi az érzéki (concubiscibile) vágyának nevezünk, és Szent Tamás azt mondja, hogy ez a testi javak utáni vágy, mint az étel utáni és a szexuális kielégülés iránti vágy. Tudjuk, hogy a pokolban lévők örök testi bujaságtól szenvednek, ami egy éhség és szomjúság az örökkévalóságig, fékezhetetlen szexuális étvágyuk van, és mivel az étvágyunk egy testi szerven keresztül működik, a démonok tudnak hatni rájuk, növelni és erősebbé tenni őket.

A démoni megszállottság egyik jele az, amikor az ember kezdi elveszíteni az érzelmi élete feletti kontrollt. Nincs kiegyensúlyozottság az érzelmi életükben, az érzelmek túlságosan erősek, ellentétben a rendeltetésükkel. A pokolban a szenvedélyek csak úgy tombolnak minden kontroll nélkül, és a körülöttük lévő démonok növelik és erősítik őket.

Vágynak arra, hogy bántsanak másokat, és irigység van bennük a mennyben lévők iránt.

Van egy másik képességünk, a mozgási képesség. A pokolban a mozgási képességünk fölött nincs uralmunk. Ez általában kétféle dologban nyilvánul meg. Az egyik, hogy az ember megkötözötté válik, nem tud mozogni. Néhány szent valóban arról beszél, hogy a pokolban az emberek megkötözötté válnak, és az örökkévalóságig ugyanabban a helyzetben ragadnak. De aztán vannak más lelkek, amelyeknek nincs irányításuk végtagjaik felett, így másokra és önmagukra csapkodnak féktelenül, kivájják a szemüket és a húsukat marcangolják. De mivel a feltámadott test nem tud szétesni, vagyis nem tudod megölni, ennek következtében ez a marcangolás is állandóan zajlik a pokolban.

Aztán ott van a beszéd képessége. Szent Tamás feltette a kérdést, hogy a pokolban lévők követnek-e el káromlást, átkozódnak-e? Azt mondja, hogy igen, és mivel nem tudnak uralkodni rajta, ezért állandóan káromolják az Istent, az Ő igazságosságát, a Szenteket, a körülöttük lévőket. Folyamatosan ostorozzák azokat szavakkal. Gondoljatok a legrosszabb vitára, amit a házastársatokkal vagy a legközelebbi barátotokkal folytattatok, nos ez véget ér, de a pokolban ennél sokkal rosszabb lesz, és sosem ér véget. Folyamatosan rosszindulatú szavakat üvöltenek mások felé, mert nincs kontroll a beszédképességük felett.

De nincs kontroll a beleik felett sem, állandó hányás van, és egyfajta fulladás is van. Részben a nyomasztó élmény miatt, amit átélnek, amiről a szentek is beszélnek. Ez ugyanis fullasztó, tehát nem csak a szagtól és mindentől körülöttük, hanem az egész élménytől, és ez csak a fizikai szenvedés.

Az egyik első lelki szenvedés a pokolban a társaság miatti szenvedés. Ahogy azok, akik a mennybe mennek, élvezik Isten örök társaságát, azok, akik a pokolba mennek, a Sátán és a démonok örök társaságában lesznek. Minden démon, aki sikeresen megkísértett a földön, kiröhög téged, kigúnyol téged, kínoz lelkileg, fizikai fájdalmat és más szenvedéseket okoz neked. Érzelmi fájdalmat és szenvedést fognak okozni nektek, ahogy említettem. Növelni fogják a szenvedésedet, a zavarodottságodat, a bűntudatodat, a szégyenérzetedet és a gyűlöletedet. És ez a társaság örökké veled lesz.

Amikor egy személyt démoni módon zaklatnak, a démonok állandóan valamit a képzeletébe idéznek, annyira, hogy nem tudja kiverni ezeket a gondolatokat a fejéből, és van egy bizonyos szenvedés, ami ebből adódik. Azok a démoni elnyomást megtapasztalók, akikkel beszéltem, elmondták, hogy ha olyan épületekben vannak, ahol a démoni befolyás nagyon erős, azonnal érzik ezt az elnyomást. Így van ez a pokolban is, csak sokkal rosszabb ennél, mert ebben az életben Isten korlátozza, hogy a démonok mennyire hathatnak ránk és befolyásolhatnak minket, de a pokolban nem. A pokolban nincs szabadság, és nem tudsz szabadulni a démonoktól, nem tudsz szabadulni semmitől, nem tudsz szabadulni senkitől. A pszichológiai képességeinket kényük-kedvük szerint befolyásolják: egyik pillanatban ilyen irányba viszik, másikban másik irányba.

Ezen kívül minden démonnak megvan a saját személyisége. Olvasod például a szentek életében, akiknek angyalokról szóló látomásaik voltak, hogy mennyire különbözőek az angyalok személyiségei. Az ördögűzők pedig, akik démonokat űznek ki, szintén arról beszélnek, hogy mennyire teljesen különbözőek az egyes démonok, és ha egyszer rájössz, hogy milyen a személyisége, akkor tudod a nevét, és így tudod kiűzni őt. De a pokolban ez azt jelenti, hogy a démonok közül mindegyik megfertőz téged személyiségével. Biztos voltál már olyan emberekkel, akiknek a személyisége rosszul érint téged, elég meglátnod őket, ahogy megjelennek, és azonnal szenvedsz tőlük. Nos, képzeld el, hogy körülötted mindenki ilyen, és hogy a legkülönbözőbb módon terrorizálják a lelkedet a saját démoni személyiségüktől függően azzal, amiről tudják, hogy legjobban fáj neked.

Van egy hierarchia a démonok között a pokolban, és ez is bizonyos félelmet okoz majd nekünk, mert tudjuk, hogy körülöttünk lévő, minket kínzó démonok fölött mindig van egy magasabb rangú, aki kínozni tud és akar minket, és legfelül Sátán az, aki valójában ezt meg teszi. A démonok között is vannak különböző típusú büntetések, ezért még a démonok is félnek azoktól, akiknek hatalmuk van felettük. Ezért beszélnek ördögűzők arról a tapasztalatról, hogy a démon nem akarja elhagyni a megszállottat, mert ez egyfajta figyelemelterelést nyújt számukra attól, hogy a pokolban zajló állandó szenvedéssel kelljen foglalkozniuk, ezért a démonok valójában jobban szeretnek ebben a földi világban cselekedni. Ezen kívül Isten tiszteletben tartja a köztük lévő hierarchiát is, és még a pokolban lévő embereknek is tiszteletben kell tartaniuk ezt a hierarchiát. Így nagyon gyakran, amikor Isten megengedi, hogy valaki megszállottá váljon, a megszállásra szóló parancsot valószínűleg egy magasabb démon adja ki az alacsonyabb rangú démonnak. Ezért, amikor a démont kiűzik, a magasabb rangú démon dühös lesz a másik démonra, mert nem tett eleget parancsának vagy nem végezte el a munkáját. Nos, a pokolban mindig van egy magasabb démon, aki megparancsolja neked, hogy más démonok keze alatt szenvedj.

Önmagában már a démoni oldal megtapasztalása is undort és rémületet kelt. Szent Antal meséli, hogy rendjének egyik testvére felordított egy ördög láttán, aki megjelent neki. Szerzetestársai odarohantak hozzá, és inkább holtnak látták, mint élőnek. Miután adtak neki valamit, hogy felélesszék és megerősítsék, megkérdezték tőle, mi a baj. Ekkor elmondta nekik, hogy az ördög jelent meg neki, akinek látványa úgy megrémítette őt, hogy minden élet elszállt belőle. Arra a kérdésükre, hogy milyen volt a gonosz, azt válaszolta, hogy „igazán nem tudom megmondani, csak annyit mondhatok, hogy ha választhatok, inkább kerülnék egy izzó kemencébe, minthogy még egyszer a démon arcára nézzek”. Ugyanezt halljuk Sziénai Szent Katalintól. Ő kijelentette, hogy inkább átmegy a lángoló tűzön, minthogy egy pillanatra is az ördögre nézzen. Ha figyelembe vesszük az olyan emberek rosszindulatát, mint Hitler, Mao és Sztálin, ezek együttvéve és százszorosan megszorozva sem érnek fel a Sátán rosszindulatával, és ez a rosszindulat teljes mértékben érezteti rajtad a hatását, ha a pokolban vagy. A pokolban lévők ennek megfelelően örömmel lennének az auschwitzi foglyok, a gulágok foglyainak helyén, minthogy a pokolban legyenek és szenvedjenek a sátán, a démonok és mindenki más rosszindulatától.

Ott a pokolban mindenki gyűlöl téged, senki sem szeret téged, sem a szüleid, sem a gyermekeid, sem a házastársad, sem az őrangyalod, sem a Szentek, Isten, senki! Ha ebben az életben azt érezzük, hogy egyvalaki nem szeret minket, legalább tudjuk, hogy valaki más viszont szeret minket. De a pokolban nem lesz senki, aki szeretne! Teljesen el vagy vágva a szeretettől és a szeretet hatásaitól. Isten továbbra is szeretni fogja emberi természetedet, de az ő szeretetének hatásaitól teljesen el leszel vágva. Senki sem fog kiállni érted, egy szerencsétlen roncs leszel, teljesen érdemtelen minden szeretetre.

Szent Tamás mondja, hogy a kárhozottak bűnei ismertek lesznek egymás előtt, már csak azért is, mert látni fogják egymást a végítéleten. Ez szégyent és dühöt okoz a lelkeknek és ennek eredményeként mindenki gúny tárgya lesz.

A pokolban nincs igazság, kivéve azt, ami a büntetésedből származik. Mindenki hazudik neked, kivéve, ha az igazság még több szenvedést okozna neked. Nem tudsz uralkodni magad felett, de a démonok abszolút uralnak téged. Minden parancsukat és szeszélyüket teljesítened kell, függetlenül attól, hogy mennyire visszataszító, undorító és aljas vagy gonosz.

És aztán ott van a szenvedés, ami Isten haragjából és igazságosságából következik. Ez kínozni fog téged egész idő alatt, amíg a pokolban vagy. Rettegve fogsz menekülni az igazságosság elől egy örökkévalóságon keresztül, de soha nem menekülsz el előle. Az Isten és az Ő igazságossága iránti gyűlöleted felemészt.

Van egy történet egy purgatóriumban rettenetesen szenvedő lélekről, aki megjelent egy szentnek. A szent megkérdezte tőle, hogy nem szeretne a mennyben lenni? Ő azt mondta, hogy „nem, inkább töltenék egy örökkévalóságot a purgatóriumban, minthogy egyetlenegyszer is Isten színe elé kerüljek akár egyetlen folttal a lelkemen!”

A pokolban lévő lelkek, bár tetőtől talpig elsötétültek és tisztátalanok, mégis tudják, hogy Isten látja őket, és teljes megvetéssel tekint rájuk.

Aztán ott van az, amit mi az elválás fájdalmának hívunk. Egy örökkévalóságon át soha nem fogod látni Istent, és soha nem fogod megtapasztalni a mennyországot. Amikor meghalsz, és Isten elé mész, teljesen világossá válik számodra az a tény, hogy szükséged van rá ahhoz, hogy boldog légy, és hogy bármilyen beteljesedésben legyen részed, és aztán amikor a pokolba kerülsz az olyan, mintha azt az embert, aki legközelebb állt volna hozzád, elveszítenéd, és az életben nem látnád többé. A gonosz maga is kénytelen volt elismerni ezt. Ahogyan azt a domonkos rend egykori generálisa, Boldog Jordán legendáiban olvassuk, megkérdezte egy megszállott személyben lévő Sátánt, hogy mi a pokol legfőbb kínja? „Az, hogy kizárnak Isten jelenlétéből” – válaszolta. „Olyan nagy gyönyörűség akkor Istenre ránéznünk?” -kérdezte Jordán. Az ördög azt válaszolta, hogy ő valóban a legszebb. Tovább kérdezgette: „Milyen nagy az ő szépsége?” „Bolond vagy, volt a válasz, hogy egy ilyen kérdést teszel fel nekem!” „Gondolom, hogy az ő szépsége összehasonlíthatatlanul felülmúl mindent” mondta Jordán. Akkor a sátán azt mondta: „Képzelj el egy kristálygömböt, amely ezerszer fényesebb a napnál, amelyben a szivárvány minden színének gyönyörűsége, minden virág illata, minden finom íz édessége, minden drágakő drágasága, az emberek kedvessége és az összes angyalok vonzereje egyesül. Szép és értékes lenne ez a kristály, de az isteni szépséghez képest csúnya és tisztátalan lenne.” A jó szerzetes megkérdezte: „Mit adnál, hogy bebocsátást nyerj az isten látásába?” Az ördög azt felelte: „Ha lenne egy oszlop, amely a földtől az égig érne, éles szuronyokkal, szögekkel és kampókkal szegezve, szívesen beleegyeznék, hogy mostantól az ítélet napjáig fel és alá vonszoljanak azon az oszlopon, ha csak néhány rövid pillanatra is megnézhetném az isteni arcot.”

Aranyszájú Szent János azt mondja, hogy a pokol ezer kínja semmi ahhoz a kínhoz képest, amit az örök boldogságból és az Isten látásától való száműzetés okoz. Más szóval az érzékek minden fájdalma, amiről korábban beszéltünk, semmi ahhoz a fájdalomhoz képest, amit ez a veszteség okoz.

Aquinói Szent Tamás azt mondja, hogy a kárhozottak büntetése végtelen, mert elszenvedték a Végtelen Jó elvesztését, ami elmúlt számukra. Mégis a kárhozottak átkozzák Istent, amiért megteremtette őket, megváltotta őket, az ő irgalmáért és jóságáért, amit megtapasztaltak. Bár a szenvedésekkel járó szenvedések olyan nagyok, hogy az ott lévő lelkek inkább a megsemmisülést, vagyis a létből való eltűnést választanák, mint a szenvedést, mégis ezek a szenvedések a kárhozottak számára örökké tartók és megváltoztathatatlanok. Soha nem érnek véget, örökös félelmet és kétségbeesést okozva a kárhozottak körében.

Az Egyház azt tanítja, hogy azok kerülnek a pokolba, akik nem térnek meg a bűneikből és halálos bűn állapotában halnak meg. A pokolban már megvan a te helyed is. És ha nem teszel valamit az életeddel, akkor oda kerülhetsz. Avilai Szent Teréz, a világtörténelem egyik legnagyobb misztikusa látta a neki készített helyet pokolban. Látta azt, és felismerte, hogy ha nem tesz meg mindent, amit tud, hogy megmentse a lelkét, akkor ő is ott végezheti. Elég egyetlen szándékos, vagyis teljesen akaratlagos tisztátalan gondolat, és ez az örök büntetésed, ez az, amit megérdemelsz. Ezért kerüld a halálos bűnt, halj meg a kegyelem állapotában, különben arra a helyre kerülsz, amely neked készült a pokolban.

Chad Ripperger: Four Last Things: Hell

https://invocabo.wordpress.com/2022/01/12/a-negy-vegso-dolog-a-pokol/

Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal

 

Bőséges áldásomat adom mindazokra, akik keresnek Engem

2021. január 11.

Jahve, mindenek Atyja, mutasd meg szent Arcodat ennek a haldokló világnak, és jöjj, térj be nyomorult lelkünkbe!

Én Vagyok. Béke legyen veled, csakugyan vágyakozz utánam életed minden napján! Én, Jahve, melletted vagyok és örvendezem, amikor hívsz. Szívemnek öröme, soha ne szűnj meg vágyakozni utánam. Sóvárogj utánam, mint a szomjas föld. Légy rendíthetetlen a hitedben. Jöjj, öntsd ki kéréseidet, és Én meghallgatlak! Mondd el minden gondodat, ami szívedet nyomja, és Én tanácsot adok neked.

Leányom, nézz föl, ahol az otthonod van, igen, nézz fölfelé, fordítsd szívedet az Igazság felé. Most hallgass meg:

Jelenlétem nagy ajándék számodra, de az egész emberiség számára is az. Annyi jó dolgot adtam neked gyermekkorodban, Vassula, de emlékezeted kitörölte ezeket a lelkedből. Most emlékeztetni foglak: amikor kisbaba voltál, karjaimban tartottalak, magamhoz öleltelek,[1] úgy emeltelek magamhoz, ahogy egy apa gyönyörködik a gyermekében. Én, aki fölötte vagyok a földi apádnak, mert a Teremtőd vagyok, mindig el voltam ragadtatva, amikor ölelésemben tartottalak, felemeltelek a kiságyadból angyalaim örömteli kacagása közepette. Szeretettel becézgettelek, miközben te mosolyogtál Rám. És ahogy egy apa az ő kisbabájához beszél, a következőket mondtam neked: „Örökre Magamhoz kötlek téged, kicsim, Magamhoz fogom vezetni lépteidet életed minden elkövetkező napján, és vigyázni fogok rád, amikor alszol. És amikor elérkezik a hajnal, tanítani foglak és bölcsességgel beszélek majd hozzád, emlékeztetve arra, hogy Én a te Atyád vagyok, te pedig az Enyém vagy. Tőlem származol, az ivadékom vagy. Egyengetni fogom előtted az utat, amikor követemmé teszlek. Örömmel vártam, hogy eljöjjön az idő, amikor felfrissíthetem és feleleveníthetem Rólam való gondolataidat.[2] Egy ivadék, aki Tőlem származik, és akit majd alkalmas időben e nemzedék közepébe fogok ültetni.

Igen, csakugyan e nemzedék közé teremtettelek saját céljaimra. Azért hívtalak el, hogy feltárjam előtted üdvözítő tervemet, és fájdalmas Szívvel elmondjam neked, hogy ölelésemből ki foglak küldeni a világba, hogy Nevemben beszélj, de amint majd ezt teszed, csalóként fog bánni veled a világ. Amikor megkérdezted, hogy „miért?”, így válaszoltam neked: „Az agyagot arról ismerik fel, hogy az első esőcsepp elmossa, de a te lelked nem hal meg soha.”[3] Ezeket a szavakat intéztem hozzád. De azt is hozzátettem, hogy bátorsággal és buzgalommal foglak gyarapítani, hogy bár törékeny vagy, soha ne inogj meg, és soha ne félj. Fáradhatatlanul fogod a magot vetni Velem együtt az egész világon.

De lám, te az áldozatom is leszel. Ki kellett választanom valakit közületek, aki áldozatom lesz, és hogy azzá válhass, minden félelmet távoltartok tőled, hogy nyelved olyan éles legyen, mint a tiszta ezüst, amikor majd a Szavaimat továbbadod. Szeretetem e nemzedék iránt minden képzeletet felülmúl. Szeretetem úgy ömlik rád trónomról szüntelenül, mint csillogó gyémánt-vízesés, miközben Én, mint egy éhes koldus, ott állok az útkereszteződésben szeretet-alamizsnát koldulva minden arrafelé haladó járókelőtől, akik bűnös szándékaikkal, mint fogyatkozó árnyak, közömbösen és elveszetten elmennek előttem.

Ugyanekkor Fiam síró kiáltása is hallatszani fog fentről, amint odakiált nekik: „Ó, jöjjetek! Gyertek, és egyétek az Én isteni kenyeremet és igyátok az Én isteni boromat, amelyet minden nemzedék számára készítettem! Azért, hogy meggyógyuljatok és éljetek, szeretteim. Hagyjátok el az evilág gazdagságát, mert az nem válik hasznotokra! Jöjjetek Hozzám, mert Tőlem bölcsességet tanulhattok, és ez a bölcsesség meg fogja mutatni nektek az Utat az Igazsághoz és az Élethez. Kiáltásom nektek szól, a Magasságbeli fiaihoz és leányaihoz. Nem hallottátok, hogy aki megtalál Engem, az az életet találja meg? Én vagyok az örök élet kapuja, ezért jöjjetek hát!”

Emlékszem azokra a napokra, amikor elhívtál, és most azon gondolkodom, mi mindent tettél értünk. Legyetek áldottak, Jahve és Jézus!

Gyermekem, sokan üldöznek Engem, mert nem ismernek, és nem értenek. Napjaidban lehajolok a magasságból, hogy mindnyájatokat megérintsem. A porban járkálok, hogy megkeressem nyomorult fiaimat és leányaimat, akik a bűn porában járkálnak, hogy felemeljem és elvigyem őket arra a helyre, amely nekik van fenntartva, és ahol a tisztaság ruhájába fogják őket öltöztetni. Arra a helyre, ahonnan örök áldás árad szüntelen. Ne maradj hát a bűn porában és elszigetelve, nemzedék, mert nem válik javadra, ha Tőlem elszakadsz, mert így halott vagy. Ha Lelkemtől elszigetelve maradsz, aki az Életadó, aki megelevenít és megmozgat téged, olyan leszel, mint egy halott test. Ezért jöjj, és oltsd be magadat Lelkembe azért, hogy élj!

Imádkozni fogok, hogy az egész emberiség belépjen a Te kapuidon és a Te királyi udvaraidba, hogy örökké dicsérje Szent Nevedet, mert Jahve maga az istenség, akinek örökké tartó a szeretete!

Jöjj! Bízz Bennem, bőséges áldásomat adom mindazokra, akik keresnek Engem, és rájuk öntöm Nevemet, mint olajat, hogy újjáélesszem a lelküket. Áldottak azok, akik szabad akaratukból befogadnak Engem, mert ők világossággá válnak. Jöjj, leányom, légy áldott. A Szeretet szeret téged.

[1] Néha látunk kisbabákat, akik felfelé néznek és boldogan mosolyognak, és én hiszem, hogy olyankor a lelkük Istennel és az angyalokkal beszélget.

[2] Isten valóban ezt tette, amikor először közelített hozzám, emlékeztetett arra, hogy Ő az én Atyám. Erősen éreztem, hogy valahogy mi már korábban találkoztunk, ezért ismerem Őt!

[3] Akkor megértettem, hogy a föld porából vagyunk, a testünk meg fog halni, amikor elérkezik az ideje, és porrá lesz, de a lelkünk soha nem fog meghalni. Tehát Isten számára nem a mi földi halálunk fontos, ami Neki számít az a mi halhatatlan lelkünk, ami soha nem hal meg, Hozzá térjen, hogy Vele együtt éljen mindörökké.

http://ichtys.hu/index.php/185-2020-januar-11

Az "awomen" csak a jéghegy csúcsa. Jön a gendersemleges cenzúra?

 

Egy másik cikk szerint egy protestáns lelkész és demokrata politikus (Emanuel Cleaver) a kongresszus első ülésének megnyitása alkalmával megalkotta az amen szó „gendersemleges” változatát („awomen”), miközben Brahmához is imádkozott.

Egy további hír szerint a demokraták, Nancy Pelosi demokrata házelnök (képen) házirendje nyomán, már kötelezővé is tennék a gendersemlegességet az amerikai kongresszusban.

A protestáns lelkész vajon hogyan tudja mindezt támogatni?

Egykor a protestantizmus a Sola Sciptura (Csak az Írás) elvével vetett el Tanítóhivatalt és Szenthagyományt. Nem tudja a mai protestáns lelkész, hogy a Szentírás szerint az Úr az embert „férfinak és nőnek teremtette” (Ter 5,2)?

Emanuel Cleaver az „awomen” kapcsán arra hivatkozott, a kongresszusba rekordszámban bekerült nő előtt szeretett volna tisztelegni. Nos, az is a nők előtti tisztelgés, ha tiltott szó lesz a „nő”, a „nővér” és az „anya”? Miért is?

Még szomorúbb, hogy nem csak protestánsok, hanem „katolikus” egyházi személyek is támogatják ezt az Isten- és emberellenes pártot.

Pedig Barsi Balás OFM antigenderista esküje szerint:
Nem szavazok azokra a politikai pártokra, nem támogatom sem lelkileg, sem anyagilag azokat (…), amelyekben a leghalványabban is megjelenik ennek az egészségtelen tanításnak a csírája.

https://gloria.tv/post/4yFpZsEovs7H29UJGn49LPJmb

Vízkereszt ünnepe - Hamispróféta szemben a hagyománnyal (ismét és ismét)

 

Január 6-a Vízkereszt (Háromszentkirályok) főünnepe. Most, az ünnep nyolcadában, érdemes meghallgatni, hogy mit üzen egy II. vatikáni zsinat előtti Misszále (1944-ből) arról, „hogyan üljük meg a Vízkeresztet?”.

1. Adjunk hálát a katolikus hitért, mely csillagként felragyogott a lelkünkben és Istenhez vezet. És egyúttal fogadjuk meg, hogy a három királyokhoz hasonlóan követjük e csillagnak, a katolikus hitnek minden tanítását.

2. Ezen az életutunkon mi is három ajándékot viszünk: az istenszeretet aranyát, az imádság tömjénét és az önmegtagadás, a bűnbánat mirháját.

3. A liturgikus szokásokból kettőt megtartunk: viszünk haza szentelt vizet és sokszor használjuk, mint az Egyház szentelményét. Megáldatjuk házunkat és felírjuk G. + M. + B. nevét.

4. Ezen idő alatt kétszeresen buzgólkodunk az Egyház szándékának megfelelően a pogány missziók ügyéért. Imádkozunk – és adakozunk.

„Ferenc pápa” viszont sajnos 1.) nem tartja meg a katolikus hit minden tanítását (átírta a katekizmust); 2.) nem biztat bűnbánatra (pl. jóváhagyta a házasságtörő kapcsolatban élők önmegtartóztatás és megtérés nélküli szentségekhez járulását); 3.) a liturgikus szokásokat és szabályokat is inkább megváltoztatja, nem megtartja 4.) nem tartja szükségesnek a pogányok megtérítését (hiszen: "a keresztség megléte vagy hiánya mindegy").

https://gloria.tv/post/M3b9gy8jcCkx33VWiFHWUpz3D

Hamispróféta megváltoztatja a kánonjogot: Lektor és akolitus fokozatok a nőknek

 

Ferenc pápa megváltoztatta a kánonjog 230. § (1) bekezdését, elrendelve, hogy a laikusok hivatalosan lektorokká és akolitusokká válhatnak.

A Motu Proprio Spiritus Domini (január 11) intézményesíti azt, ami már amúgy is el van készülve. Az egyház a kisebb rendek esetében eddig a lektor és akolitus fokozatot csak férfiakra ruházták rá.

VI. Pál a kisebb rendek 1971-es megszüntetésekor kimondta, hogy a megfelelő fokozatok továbbra is a férfiak számára vannak fenntartva. 1992 óta azonban a nőknek/lányoknak "megengedik", hogy lektorok/akolitusok legyenek.

A 230-as kánonjog a következőképpen fogalmaz: "Azok a laikusok, akik rendelkeznek a Püspöki Konferencia által megszabott életkorral és megkívánt képességekkel, meghatározott liturgikus szertartás révén állandó jelleggel rendelhetők a lektorok és az akolitusok szolgálatára. Azonban ez a hozzájárulás nem ad jogot az egyház támogatására vagy javadalmazására."

Korábban a kánonjog szerint "a laikus férfiak, akik megfelelnek a püspöki konferencia rendeletével megállapított életkornak és képesítésnek, az előírt liturgikus szertartás révén stabil alapon felvehetők a lektorok és az akolitusok fokozatába”.

A gyakorlatban a lektor és az akolitus haszontalan, mivel szinte az összes lektor és akolitus hivatalosan megalapozatlanul látja el feladatát.

https://gloria.tv/post/39RizHbSmMhu6iGucGohCaUV8

A január 11-i Motu Proprio Spiritus Domini kísérő levelében, amely formálisan "engedélyezi" a női lektorokat és az akolitusokat, Ferenc pápa megkülönbözteti a (dőlt) a laikus lelkészségeket és a felszentelt lekészségeket.

Doktrínális fejlődésnek nevezi döntését. A valóságban a nők évtizedek óta de facto akolitusok és lektorok. Az apostoli idők óta a kisebb lektor- és akolitus rendeket csak férfiak töltötték be, és a Szent Rendek szentségéhez kapcsolódtak. Ezeket még mindig a régi rítusban használják, míg az új rítusban a kisebb rendeket megszüntették és "lelkészségekkel" helyettesítették.

A régi rítus kisebb rendjei, valamint a lektor és az akolitus "lelkészségei" nem azonosak. Következésképpen Ferenc pápa a nőkért folytatott szolgálatait csak laikus szolgálatként érti, "szellemi ajándéknak" nevezve. Elválasztja őket a három lelkészségi püspöktől, presbitertől, diakónustól. Így Ferenc pápa mintha kizárná a női diakónusokat.

Helyénvalónak nevezi a nem felszentelt szolgálatok átruházását a nőkre, de megismétli, hogy "az elrendelt szolgálatok tekintetében az egyház semmilyen módon nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy papi felszentelést adjon a nőknek".

A levélben Ferenc pápa a nők hivatalos beiktatását liturgikus szerepekbe az amazóniai zsinat eredményeként mutatja be, amely "jelezte az egyházi lelkészség új útjain való gondolkodás szükségességét”. Ez azonban olyan változás, amely mindent meg akar változtatni.

https://gloria.tv/post/mRU9bpf27gyK3nHUSYC1Jumtm

Az Antiktisztus barátja a hamispróféta MEREV vakcina parancsokat prédikál

 

"Úgy gondolom, hogy etikailag mindenkinek meg kell kapnia az oltást" - mondta Hamispróféta az olasz Canale 5 csatornának (január 10-én került adásba).

Az oltás az Antikrisztus szekértolója számára "etikai" kérdés, mert - moralizálja - "nemcsak saját egészségünkkel és életünkkel, de mások életével is szerencsejátékot játszunk".

A jövő héten a Vatikán elkezdi beadni az oltásokat: "Én is lefoglaltam az oltást. Ezt meg kell tenni".

https://gloria.tv/post/BZ7jxaoakSzy1iUYbs1VCkGPr

Tabernákulum dobozok mögött: Átváltoztatták a templomot egy vakcina laborrá

 

Az írországi Waterford Egyetemi Kórház január 5-én kezdte el beadni a Covid-19 vakcinákat. Hol? A katolikus kórház kápolnájában.

A Waterford-News.ie szerint a kápolna jelenleg zárva tart. Waterford és Alphonsus püspöke, Cullinan Lismore felelős érte.

A kápolna szentélyét a dobozok tárolására használják. Itt van az Oltáriszentség, ahogy az égő oltárfényben látható (kép).

https://gloria.tv/post/gmqkTAZVVn9T4ebZMtd1ZwVXR

Fekete Názáret: Ne féljünk a Covid-19-től

 

Katolikus filippínók ezrei álltak sorba a szombat reggeli miséken a fülöp-szigeteki Manilában, hogy megünnepeljék a Fekete Názáretet, Krisztus többszáz éves fekete szobrát.

Ez az ország legnagyobb vallási eseménye, amely általában milliókat hoz össze. A koronavírus miatt 15 misét ünnepeltek a manilai Quiapo templomban. A polgári és egyházi hatóságok már októberben megállapodtak abban, hogy január 9-én lemondják a felvonulást és az ünnepet.

"Nem félek idejönni, még a COVID-19 kockázatával sem, mert hiszek a názáreti Jézusban. Minden évben, minden héten templomba járok" - mondta a Reuters.com lapnak Arjay Echon (29), aki egy szupermarket alkalmazottja.

https://gloria.tv/post/ea9te88xEgmf1QXWnsNV6AKZU