Isten szemével

2017.06.04.

1.

Kép: A felhős égen egy háromszög, melynek alsó része rózsaszín, a felső része sárga, ahogy a lemenő nap megvilágítja azt.

Jézus: Gyermekeim, imádkozzatok az egységért, hogy egyek legyetek Velünk a Szentháromsággal, és egymással is, mert csak így lesztek boldogok, és csak így éritek el az üdvösséget.

2.

Hang: Készülj, készülök!

Jézus: Készítsd a lelkedet, tisztítsd meg egészen, gyakorolj sűrűn bűnbánatot, hogy teljes tisztaságban várd eljövetelemet.

3.

Szent Vér imák közben.

Kép: Arany fény.

Hang: Naponta ezt.

Jézus: Az arany fénnyel azt jeleztem neked, hogy a Szent Vér imák rendkívül értékesek, és ha nagyobb lépésekkel akarsz haladni az életszentség felé, minden nap imádkozd el.

4.

Kimerültség miatt nem tudtam imádkozni.

Kép: Egy hosszú sorban piros és fehér rózsák váltogatták egymást, az első rózsa a sorban piros volt

Jézus: Kislányom, ha fáradt vagy, hogy egyáltalán nem tudsz imádkozni, akkor csak nézz Engem, és Én téged nézlek, így beszélgessünk pihenésképpen. Azt a hosszú láncot a piros és fehér rózsákkal azért mutattam, hogy ha imádkozol, akár gondolatban, akár szavakkal, akár szóbeli imával, akár szívimával, imád folyamatos legyen, és imáidban az áldozat és a szeretet Irántam váltogassák egymást.

5.

Kat Kerr: A Menny felfedése: „Mint mindig, most is Isten jelenléte járt át mindent és mindenkit. Nekem ez szinte elviselhetetlen volt, valószínűleg azért, mert nem voltam állandó lakos.”

Más forrás: Isten jelenléte és kegyelme mindent és mindenkit beborít a Földön, de az ember nincs tudatában. Csak akkor tudatosul benne Isten védelme a földi életben, amikor elhagyja a földi életet, és már megváltoznak a dolgok körülötte.

Valtorta Mária: Az Őrangyalom mondja: „A Földön Isten lakik az emberben, a Mennyben az ember lelke lakik Istenben”.

Érzés: A Földön Isten bennünk is lakozik, és egyidőben körülöttünk is van, és ugyanez van a Mennyországban is.

Jézus: Isten a földi életben is, és a Mennyországban is bennetek és körülöttetek van egyszerre. Bennetek lakik, és ti pedig benne.

6.

Kép: Nagy szemek felettem, és nagyon néznek.

Jézus: Az Égiek, tehát a Szentháromság, az Angyalok és Szentek állandóan figyelemmel kísérnek itt a földön. Úgy viselkedj, hogy ők mindent látnak.

7.

Misén felemelik az Oltáriszentséget.

Kép: Az Oltáriszentség helyén egy nap, mely nagy fénnyel világít

Pap mondta egy misén prédikáció közben: Mindazok, kik nem követik az Úr Igéjét, és nem táplálkoznak az Úrral, sötétségben vannak.

Szent Pio atya gondolata: Az ember inkább elviseli a fizikai sötétséget, a napfény hiányát, mint Isten hiányát.

Szent II János Pál pápa: Az egész hetünk felkészülés kellene, hogy legyen a vasárnapi szentmisére és a szentáldozásra, mivel ez a pillanat a hetünk fénypontja.

Jézus: Én vagyok a ti világosságotok, Nélkülem elvész a lelketek.

8.

Hang: Isten országáért felelős vagy.

Jézus: Ti választottak nemcsak saját lelketekért vagytok felelősek Előttem, hanem mások lelkéért is. Ugyanis a lelkek, akiket példátokkal és tanításotokkal megmentetek, népesítik be Országomat.

9.

Kép: Leborulva vagyok az Oltáriszentség előtt.

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről, mélyen éreztetve velem, hogy a tekintete keresztüllát rajtam.

Jézus: A leborulva imádkozás a külső tiszteletadás legmagasabb formája. Miközben így imádkozol, ott állok feletted, és fényemmel belehatolok lelkedbe, annak minden zegébe és zugába.

10.

Olvastam: Egy reklám vagy film forgatása közben a gyenge színészre rátelepszik a gonosz, és a gonosz a színészen keresztül terjeszti a gonoszságokat és erkölcstelenségeket.

Érzés: Egy reklám vagy film közönség elé terjesztése rengeteg embert meg tud fertőzni egyszerre, de ugyanakkor ugyanazokat az embereket nagyon nehéz a jó irányba vinni.

Érzés: Ha egy csoportban van egy olyan, aki gyenge a hitében, és aki az Isteni üzenetekben nem, vagy kevésbé hisz, a gonosz rossz sugallatokat ad neki, és ezzel képes fertőzni a környezetét.

Jézus: Vannak durva, erkölcsöt sértő reklámok, melyeket nem szabad szó nélkül hagyni nektek választottaknak, hanem fel kell hívni a figyelmet a romboló hatásukra. Ez a ti kötelességetek. Ha igaz üzeneteimben valaki nem hisz, és ezzel a kételkedéssel megfertőzi a többieket, szintén nem szabad hallgatni ilyenkor, hanem meg kell védenetek Engem, Aki küldi az üzeneteket.

11.

Olvastam: „Senki sem független a többiektől”.

Érzés: Senki nem mondhatja, hogy nincs köze a másikhoz. Egyesek, akik nem hisznek Istenben, azt gondolják, függetlenek, nincs közük a hit dolgaihoz, pedig őket ugyanúgy használja a gonosz eszközként, és hatnak a Keresztény hívőkre is.

Jézus: Az emberek szavaikkal és cselekedeteikkel erősen hatnak egymásra. A hitetlenek a többieket eltávolítják a hittől, vagyis Tőlem, viszont a mélyen hívő vallásos gyermekeim közelebb hozzák a környezetükben élőket Hozzám.

12.

Hang: Te a mi imáink hatására nősz

Érzés: Ahogy mi is másokért imádkozunk, úgy mások is imádkoznak értünk, úgy, mint más földön élő emberek, az Angyalok és Szentek, és Purgatóriumban szenvedő lelkek

Jézus: Mi Égiek, miközben figyelünk téged, imádkozunk érted az Atyához, és ez által tökéletesítjük lelkedet.

13.

Egy tanúságtételből: „Amikor imádni kezdtem az Urat, egyre jobban kezdett az Úr ragyogni, és fényt kibocsátani magából”.

Érzés: Nemcsak imádkozni fontos, hanem teljesíteni is Isten akaratát

Jézus: Ennek a gyermekemnek a lelke nagyon fejlett, és tisztában van azzal, hogy az ima és a cselekedet egyaránt fontos a szememben. Viszont öröm tölti el, ha a látomásban mutatom neki, hogy imája által növekszik mennyei dicsőségem.

14.

Hang: Tényleges méreteket öltesz szememben, kinagyítva látok mindent.

Kép: Szabadszemmel nézve egy miniatűr kép, de egy nagyító minden részletet megjelenít felnagyítva azt

Érzés: Ami picinek tűnik a Földön, az nagy a Mennyben. Minden apróság, amit teszünk, nagyon fontos

Jézus: Ha valakinek lelki tanácsot adsz, és ő fejlődik ettől, te kicsinynek látod a szerepedet, de Én, az Úr ezt a jótettet nagy dolognak érzékelem. Ti emberek hajlamosak vagytok arra, hogy bűneiteket bagatell, apró dolognak tartsátok, amit nem is érdemes megbánni. De Én ezeket komoly véteknek tartom a szeretet ellen, és míg meg nem gyónjátok, elraktározom magamban.

15.

Kép: Fehér rózsa.

Énekhang: -iii (felfelé mennek a hangok).

Hang: Válogasd ki magadban ezt.

Kép: Egy nagy barna kereszt.

Jézus: Az imát mindig azzal kezd, hogy terítsd ki bűnbánatodat Elém, és így olyan szép fehér lesz a lelked, mint ez a rózsaszál. Ezután, mint az Angyalok és Szentek, énekkel dicsőíts Engem. Válogass a dicsőítő énekek közül. Fejezd ki háládat megváltásomért, és utána nekifoghatsz az imának.

16.

Kép: A Mennyei Atya mindent megérint az ujjával, ami a birtokomban van, majd engem is

Jézus: A Mennyei Atyának gondja van nemcsak rád, hanem minden holmidra, ami veled kapcsolatos.

17.

Kép: Kinyílik egy templom ajtaja, egyszerű ruhában lépek be oda, a hangulat vészjósló, titokzatos, az ellenség birtokolja, tudom, hogy ott van benn a Szűzanya

Jézus: A kép a jövőből való, a templom az Egyház jelképe, melyet a gonosz üldöz. Édesanyám segítségedet kéri e szorongatott helyzetben. Hűséget, és bátorságot kér tőled.

18.

Kép: Egy hatalmas rózsaszín cukorhab, tölcsérszerű, mint az örvény

Jézus: Ellenségem a világi örömök édességével kínálgat, és fel akar szippantani téged.

19.

Kép: Mintha a Mennyországban lettem volna, Angyalokkal és Szentekkel körülvéve a Szentháromság trónjánál, a trónteremben

Hang: Mindenki tudja, hogy te ki vagy

Jézus: Légy boldog kicsi lélek, mert a Mennyben mindenki ismerni fog téged. Még azok is, akik a földi életedben nem ismerhettek meg.

20.

Hang: Csak úgy tudom benned pótolni, hogy…

Jézus: Csak úgy tudom pótolni benned a még hiányzó erényeket, ha te is hozzájárulsz felismeréseddel és szabad akaratoddal.

21.

Az erényekről gondolkodtam

Kép: Egy jéghegy a vízben, majd lassan emelkedik ki a jéghegyet a vízből. A jéghegy eddig vízalatti részletei is láthatókká válnak

Jézus: A jéghegy az ember lelkét szimbolizálja. A lélek erényeiből nem mindent látnak a többiek, mert azok a tulajdonságok mélyebben vannak. De ha Én kegyelmeimmel, segítségemmel felemelem a lelket nagyobb magasságokba, akkor a környezete észreveszi az eddig rejtett értékeit.

2017.06.11.

1.

Kép: Egy barackrózsaszín színű házikó tetővel, a közepén egy fehér bejárat, mely szépen összerendezett pálcikákból áll

Kép: Jézus arca

Jézus: A barackrózsaszín házikó az engesztelők lelke, a fehér pálcikákból összerakott bejárat a tisztaság és szeretet erényeinek jelképe, amelyen keresztül Én, a ti Jézusotok a szentáldozásban betérek hozzátok.

2.

Hang: Irgalmasoké a világ

Kép: A 8 boldogság szövege a Bibliából

Jézus: A lelki erények közül az irgalmasság a legfontosabbak közé tartozik, mert ha itt a Földön szorgalmasan gyakoroljátok az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit, a Mennyországban bőségesen tapasztalhatjátok irgalmasságomat.

3.

Hang: Sokat felejtek számodra

Jézus: Irgalmasságomat azzal bizonyítom előtted, hogy gyengeségeidet, botlásaidat mindig elfelejtem, ha megbánod őket.

4.

Hang: Ó ne félj, nem vagyok…

Kép: Kék fény

Kép: Jézus arca

Jézus: Köztetek, emberek között sok a bosszúálló és haragtartó, de ne félj, Én nem vagyok ilyen. Sokkal szívesebben alkalmazom irgalmamat, mint igazságosságomat.

5.

Hang: A teremtésnek megvan az ára… minden teremtésnek…

Jézus: Én minden embert jónak teremtek, a Saját képmásomra, hasonlónak, de el kell fogadnom a tényt, hogy a szabad akarat alkalmazásával vannak, akik elfordulnak jóakaratú terveimtől, és a rosszat választják. Természetesen, ha bűnbánat van bennük, az Én szenvedésem és kínhalálom megváltja őket. Ilyen nagy az ára a teremtésemnek.

6.

Maria Valtorta: Az Őrangyalom mondja: A jócselekedet és a bűn kioltja egymást

Kép: Amikor jót cselekszünk, hegyet hordunk össze, ha bűnt követünk el, az olyan, mintha árkot vagy szakadékot ásnánk. Minél több jót cselekszünk, annál nagyobb a hegy, ha a bűnöket halmozzuk, annál jobban mélyül a szakadék

Jézus: A jócselekedeteitek képesek elmosni a bűneiteket. A bűneitek viszont tönkreteszik a jót, amit felépítettetek. Igyekezzetek a kísértéseket legyőzni, és gyűjtögetni a jócselekedeteket, hogy el ne vesszetek.

7.

Maria Valtorta: Az Őrangyalom mondja: A Szentháromság mindegyik tagjában ugyanaz a tulajdonság, de más-más hangsúlyos Náluk

Kép: Három hegy, majd három láng egymásból erednek, hasonlóan a halmazokhoz és metszetükhöz

Érzés: A Mennyei Atya képviseli a gondolatot, hiszen a gondolatából lett teremtve a világ, és benne mi is, a Fiú képviseli a kimondott Szót, mely által lett a teremtett világ, a Szentlélek Isten képviseli az éltető erőt, és azt, hogy mely tulajdonságokat ültet belénk.

Érzés: A teremtéskor Isten megteremtette Ádámot a saját képmására és hasonlatosságára, így Isten átadott neki a tulajdonságaiból. Évát Ádám oldalbordájából hozta létre, de ezáltal egyes tulajdonságokat is átadott neki. Így, Ádámban és Évában is a tulajdonságok más-más arányban vannak jelen, amely meghatározza a férfi és a női feladatokat, és szerepköröket. A férfi és a nő egy-egy fél szívet képvisel, amikor házasságot kötnek egymással, egy szívvé válnak, így alkotnak ők egyet, így a férfi és női tulajdonságok is kiegészítik egymást. De a mostani világban egyes esetekben előfordul a szerepkörök felcserélődése is.

Jézus: Drága gyermekem, a Szentháromságot rendkívül nehéz felfogni nektek, alapjában véve képtelenség. Csak akkor fogjátok megérteni, ha a Mennybe jutottatok. A különböző Isteni tulajdonságok mindegyikben benne vannak , de a funkciójuknál fogva más formában jelentkeznek.  Ádám és Éva is alapvetően Isten tulajdonságaiból kaptak, de ezek a tulajdonságok eltérnek egymástól. Addig, míg világ a világ, ha lesznek is változások funkció területén a férfiak és nők között, alapvetően mindig meg fognak maradni a női és férfi feladatok közötti különbségek, és míg a nők emocionális, érzelmi beállítottságúak, addig a férfiak viselkedését az értelmük vezeti. Vannak itt-ott átfedések, de a különbségek mindig megmaradnak.

8.

Kép: Mindszenty bíborossal ülünk egy asztalnál egymással szemben, és valamiről beszélgetünk

Jézus: Mindszenty bíborossal az Egyházra váró széthullásról beszélgettetek.

9.

A nehéz útról volt szó

Kép: Arany fény

Kép: Egy domborodó szív

Kép: Füst

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről

Kép: Ezüst fény

Jézus: Aki itt a Földön a göröngyös, keskeny utat választja, az életszentség felé vezető utat, azt kegyelmeim fényével beragyogom, a szíve egészen Enyém lesz, de számítani kell ellenségem támadásaira. Közben állandóan vele vagyok, és ezüstös fényemmel mutatom az utat neki az örök élet felé.

10.

Kép: Vőlegény öleli menyasszonyát, a jegygyűrű látszik a vőlegény jobb gyűrűsujján

Jézus: Én vagyok a vőlegény, Egyházam a menyasszonyom. Én mindenkit boldoggá akarok tenni, de csak a hűségesek találják majd magukat ölelő karjaimban.

11.

Hang: Valaki nagyon magasra változik, valaki nem

Kép: Egy férfi ül egy alacsony asztalnál valakivel beszélgetve

Jézus: Az egyik lélek befogadja a kegyelmeket, növekszik alázatban, szeretetben, bölcsességben, elhagyja a többieket. A másik lélek pedig kicsiny marad, mert visszautasítja a kegyelmeket, és enged a kísértéseknek.

12.

Kép: Fehér ruha nagy fodrokkal, a lágysága olyan, mint a pihetoll

Jézus: Arra várok minden szentmisén, hogy a hívek a megszentelő kegyelem hófehér ruhájában álljanak Elém, amikor szentáldozáshoz járulnak.

13.

Hang: Valódi arcod ez

Jézus: Én a valódi arcodat látom, semmit nem tudsz eltakarni belőle. Hibáidat és erényeidet egyaránt érzékelem.

14.

Arról volt szó, hogy valaki régebben ajándékba kapott valamit, de úgy beszélt róla, mintha az mindig is az övé lett volna

Érzés: Mi is mindent az Úrtól kaptunk, a lelkünket, az életünket, erényeket, mindent, ami körülvesz bennünket, de mégis úgy viselkedünk, mintha ez egy természetes dolog lenne, ami nekünk már eleve jár, és a háláról is sokszor megfeledkezünk

Jézus: Az emberi szív olyan természetű, hogy várja a hálát a jótéteményeiért. Én, az Isten is örülök, ha megköszöntök valamit. Ne vegyétek természetesnek és magától értetődőnek, hogy egyáltalán életre szólítottunk titeket. Ez nagyon nagy ajándék, mert nemcsak a küzdelmes földi életet kaptátok meg, hanem az örök boldogságot is. Ne vegyétek az egészet olyan adománynak, amely jár nektek. Mindent szeretetből kaptatok. Ne vegyétek természetesnek, hogy jót tudtok cselekedni, adakoztok, imádkoztok, böjtöltök, elfogadjátok a szenvedést, mert mindezek ajándékok a Szentlélektől. Legyetek hálásak, és így Engem boldoggá teszek.

15.

Hang: Sok alkalommal egy szív

Jézus: Ez a sok szív jel neked kislányom, hogy a szeretetre nagyon nagy hangsúlyt fektess. Ez a legfontosabb erény az emberi lélekben. E szerint ítélem meg majd gyermekeimet.

16.

Kép: Másoknak mutatom az Oltáriszentséget

Jézus: Ezzel a képpel arra akarlak biztatni, hogy buzdítsd felebarátaidat a minél gyakoribb szentáldozásra.

17.

Kép: Fehér fényben egy nyitott könyv, valahol az elejénél kinyitva

Jézus: Hallgassátok és olvassátok a Szent Evangéliumot, amíg lehet. Eljön az idő, amikor apránként, észrevétlenül elferdítve tárják elétek. Nyitott szemmel és füllel járjatok.

18.

Misén, kivonuláskor

Kép: Fehér fényben kézujjak, máskor lábujjak

Jézus: E látomással a Szentmisén való tényleges jelenlétemet nyomtam a lelkedben, hogy itt jártam közöttetek a templomban, kezemmel megáldoztattalak benneteket, előtte átváltoztattam a kenyeret és bort testemmé, véremmé, végül jobbommal megáldottalak benneteket.

19.

Kép: Arany szív és oldalseb

Jézus: Azért mutattam aranyszínben a szívemet neked, mert kínszenvedésemmel és kínhalálommal egészen megdicsőítettem Magamat.

20.

Emmerich Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése: a lábmosás szertartása, szentáldozás

Olvastam: A lábmosás valójában a bűnbánat, és ez az esemény a megtisztulásról szól

Kép: Lábmosás utáni pillanat, az apostolok széken ülnek egymás mellett, és a szandáljukat erősítik fel a lábukra

Jézus: Azért kaptad a lábmosási képet, hogy felnyissam a szemedet e művelet nagy jelentőségéről az egész emberiségre nézve. Kell, hogy lássa mindenki az Én hatalmas alázatomat, hogy mint Ég és Föld Ura megmosom az apostolok szennyes lábát. De nemcsak a lábmosást kell látni, hanem azt, hogy megtisztítom őket gyarlóságaiktól, bűneiktől. Titeket is így tisztítalak meg bűnbánatotok és szentgyónásotok után. Azért teszem, mert mindig, újra és újra megbocsátok. Legyetek örökké hálásak, hogy az utolsó vacsorán megalapítottam nektek az Oltáriszentséget. Azóta nem vagytok egyedül, valóságosan jelen vagyok, testemben, lelkemben, és Istenségemben.

2017.06.18.

1.

Egy haldokló egyén betegágyánál imádkoztuk az Irgalmasság rózsafűzért, aki kevésbé gyakorolta korábban a hitét. Félig alvó vagy félkómás állapotban találtuk őt. Másnap eltávozott a Földön élők sorából

Érzés: Mintha maga az Úr is ott lett volna velünk

Jézus: Drága kislányom, a súlyos beteg haldokló érzékelt benneteket, tisztán hallotta a rózsafüzért, amit érte, a lelkéért mondtatok. Mélyen megérintette, hálával és bűnbánattal töltötte el. Míg ott álltatok körülötte, Én is mellette voltam. El sem hagytam másnap reggelig, és ott az ágyánál történt a külön ítélet. Lelke nem veszett el.

2.

Az egyén halála után

Kép: Egy liliom szár, a teteje tele narancsszínű liliomvirágokkal. Egy idő után az egész virág szára megtelt liliomvirággal, fentről lefele irányban

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről

Jézus: Azt mutattam neked a gyönyörű tűzliliommal, hogy a lelke megnyílt felém, és mikor kiszállt testéből, az Én végtelen szeretetem visszhangjaként benne is nagy szeretet támadt. Tisztában volt vele, hogy még nem méltó Hozzám, és a tisztítóhelyre ítélte magát.

3.

Úrnapi körmenet közben

Pap: Jézus nekünk adta Önmagát

Kép: Jézus ostorozása, ahogy az ostor kampói belekapnak az Úr húsába, és letépnek 1-1 darabot az Úr testéből, az olyan, mint a kenyértörés, amikor a kenyérből tépnének le 1-1 falatot, ami táplál minket

Jézus: Kínszenvedésemkor, így az ostorozáskor is, egész testemet tetőtől-talpig felajánlottam az Atyának értetek engesztelő áldozatul, hogy Testemmel és Véremmel évszázadokon és évezredeken át táplálhassalak titeket.

4.

Úrnapi szentmisén, énekben: „ …oltárod trónján…”

Érzés: Az oltár az Úr keresztje, ahol a trón van, ahol az Úr szenvedése és kínhalála történik. Az Úr kínszenvedése és Vére ontása által adja életét azért, hogy mi élhessünk.

Jézus: Minden szentmisén az oltáromon játszódik le az Én kínszenvedésem és kínhalálom, megújulva, misztikusan. Atyám az oltáron trónra emel Engem előttetek a szenvedésem által.

5.

Kép: Mi olyanok vagyunk, mint a törött kancsók már eleve, és az Úrhoz megyünk. Az Úr gyógyít bennünket, de nekünk kell Hozzá menni.

Jézus: Senkinek sem ép a lelke, mindenki, mint törött kancsó siet Én elém segítséget kérni. Aki halálos bűnt követ el, az darabokra tört, aki bocsánatos bűnt, az csak megrepedt. Ne aggodalmaskodjatok, mert a szentgyónás szentségében megújítalak titeket, hogy újra épek legyetek.

6.

Olvastam: Egy család nyaralni ment valahová, a házban az emeletre futott a kisfiú minden gyanú nélkül, majd a szülők egyszer csak a fiuk egy sikolyát hallották. Attól a pillanattól kezdve a fiú erkölcse is romlott. Egy szabadítás során kiderült, a fiúra egy gonosz lélek telepedett rá.

Érzés: Ha egy olyan helyre megyünk, ahol egy bizonyos bűnt követtek el, a gonoszok megbújnak vagy azon a helyen tartózkodnak, majd ha oda megyünk, és lelkileg sérültek vagyunk, nagyobb támadásnak vagyunk kitéve a gonosztól

Jézus: A gonosz mindenütt ott van, de bizony van olyan szituáció, ahol erősebb kísértést tud kifejteni. Ez nemcsak a helytől függ, hanem a jelenlévőktől, a felebarátoktól, akik körülöttünk vannak. Pl: olyan lelki testvér mellett, aki mindenkiről csak jót tud mondani, te is tiszta maradsz. De ha bekerülsz egy olyan társaságba, ahol elkezdenek ítélkezni, könnyen te is becsúszol ebbe a bűnbe. Észre sem veszed, és már nyakig benne vagy.

7.

Kép: Egy fehér virág, mely búzakalászra hasonlított

Jézus: Hamarosan elérkezik a szétválogatás ideje, és kiválogatom Magamnak az érett búzakalászokat. Azokat a lelkeket, akik felkészültek, tiszták, és megértek arra, hogy szérűmbe kerüljenek.

8.

Kép: Egy tűz, majd a tűz a Szent Szívvel

Jézus: Az Én szívemet mindig szeretetlánggal ábrázolják. Ez azért van, mert Én magam vagyok a Szeretet. Nem szűnök meg lángolni.

9.

Kép: Valaki egy kígyóbőrből készült pár cipőt ad, hogy vegyem fel

Hang: Ilyet föl kéne venned

Jézus: A gonosz szédíteni akar téged a nagyon drága, finom dolgok felé, hogy vedd észre a feléd kínálkozó földi kincseket.

10.

Kép: Egy zöld virág, alakja, mint a gombóc, a virágban itt-ott van rózsaszín is

Jézus: Ez a gombócszerű zöld virág a hitben és szeretetben még éretlen gyermekeimet ábrázolja, akik lelkében némelykor felvillan egy kis érdeklődés a hit felé.

11.

Hang: Nagyon sokkal tartozol nekem

Érzés: Ezért próbálom egy kicsit behozni a lemaradást

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről

Jézus: Itt arra gondolok, hogy a te bűneid miatt is engeszteltem Atyámat kínszenvedésemmel és kínhalálommal. Tehát, az életemet adtam érted. Ezért fokozottabban gyakorold a bűnbánatot. Hozz a lelkekért egyre több áldozatot, önmegtagadást. Így tudod némileg törleszteni adósságodat.

12.

Kép: Valaki mellkasi része fehér ruhában, a szíve fordított irányban állt, a csúcsa volt felül

Hang: Fordított irányultságod ez

Jézus: Ha valami kísértést nem tudsz legyőzni és elesel, az első percekben lefelé irányulsz, fordítva, de mikor megjelenik a felismerés, a bűnbánat, a szíved helyre áll, Engem keresel.

13.

Kép: Egy fehér sírkő

Kép: Egy valaki előttem áll fehér ruhában

Kép: Egy emelvény, ahonnan a Szentháromság tagjai jönnek lefelé

Hang: Szenteket

Jézus: Fehér sírkövekkel van tele a temető, de a halottak közül nagyon kevés, aki azonnal hófehér lélekkel, a Mennybe kerül. A Szentháromság keresi a Szenteket.

14.

Hang: Magadba szívod lényemet

Jézus: Minél többet foglalkozol Velem, a Szentírással, az Én üzeneteimmel, a Szent könyvekkel, annál inkább magadba szívod egész Lényemet.

15.

Hang: Bölcsen kell szeretni

Jézus: Itt arra gondolok, hogy úgy kell szeretni felebarátaidat, hogy az ő lelki hasznukra váljék. Az engedékenység, a majomszeretet, a bűnök észre nem vétele káros számukra.

16.

Hang: Nem az a lényeg, hogy ki mit gondol másról, hanem az, hogy milyen gyümölcsöt hoz

Jézus: Egy választott gyermekem hitelességét nem az emberek különböző véleménye dönti el, hanem az, hogy milyen gyümölcsöket terem környezete számára, és saját lelke számára. Sose törődj a véleményekkel. Csak az Enyém érdekeljen.

17.

Hang: Rengeteg hely van odafönt

Hang: Segítek neked

Kép: Egy nő, balra fordulva

Jézus: Rengeteg hely van odafönn a Mennyben, ahová imáiddal, közvetítéseiddel irányíthatod környezetedből a lelkeket. A nő, aki szól hozzád az Én Édesanyám. Ő ajánlja fel neked segítségét ebben.

„Kerüld a világias, üres fecsegést, az áltudomány ellenvetéseit” (Részletek a „Fenyegetett tudomány” című írásból)

Mottó: „Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják.” (2 Tim 4,3-4)

2017. április 22-én Európa és Amerika több nagy városában demonstrációt tartottak a „tudomány védelmében”. A SPIEGEL német újság így írta le a résztvevők aggodalmát: „A tudósok világszerte elvesztik tekintélyüket, mert az emberek egyre inkább az egyszerű »igazságok« felé fordulnak.” – „Napjainkban olyan sok új hamis hír kap lábra, hogy ezért fontos arra emlékeztetni, hogy a tudomány építette fel azt a társadalmat, amit mi ismerünk.” – „Tudomány nélkül minden csak fikció.” – „Tudósokra van szükségünk, nem hazudókra”. …
2017. március 25-én Svájcban feministák tartottak egy rendezvényt az 1995-ben Pekingben lezajlott „ENSZ-nőkonferencia” szellemében „A női jogok megtagadása az úgynevezett keresztény értékek alapján” címmel. Az előadók itt hasonlóan nyilatkoztak: „Veszélyes együttműködés van kialakulóban a konzervatív keresztények, a fundamentalista és a jobboldali populista és radikális körök között a nemek konzervatív elrendeződését politikailag biztosítani.” …

Mindkét esemény résztvevői a kereszténységet, elsősorban a katolikus Egyházat, teszi felelőssé a „tudomány” és az „emberi jogok” elnyomásáért és üldözéséért.
[De mivel Isten ellenségei, a Sátán és csatlósai évszázadok (helyesebben a teremtés kezdete) óta ezt teszik, a mostani támadásban az a minden józan ember számára elképesztő, hogy valójában egy már nem-létező hatalommal szemben lépnek fel. Úgy is kifejezhetnénk, hogy napjainkra már a zsinati szekta és ennek befolyása a világra is „ki van ütve”, azaz az állandóan forradalmat játszó lázadozók valójában egy földön fekvő, alélt valamit rugdosnak, és tesznek felelőssé mindazért, amit a győztesek követnek el. Pontosan ez mutatja, hogy tettüket, gyűlöletüket nem a realitás, hanem egyedül az ördögi, elvakult gyűlölet vezeti.]

Holott pont az ú. n. modern „tudomány” az, ami hamis újdonságaival és fikcióival eláraszt bennünket. Ő az is, aki gondolkodók helyett hazugokkal ajándékozta meg a világot. Hiszen mi más a modern „tudomány”, mint tagadás, tagadása az igazságnak, tagadása a valóságnak, tagadása a teremtésnek, tagadása az ősbűnnek, tagadása a megváltásnak, tagadása a kinyilatkoztatásnak, tagadása magának Istennek?
A Szentírás valóban „egyszerű igazságokat” tanít, melyek azonban kifürkészhetetlenül mélyek és megrendíthetetlenül szilárdak: a Legszentebb Szentháromságot, a háromszemélyű egy Istent, Aki a világot a semmiből teremtette, Aki az embert férfinak és nőnek teremtette, és szellemlelket, természetfeletti rendeltetést és ehhez megfelelő adottságokat adott neki. Kinyilatkoztatta magát neki, és amikor az ember saját hibájából és a Sátán csalárdsága miatt bűnbe esett, végrehajtotta a megváltást saját Fia által, aki emberré lett és emberként a kereszten meghalt értünk, majd a harmadik napon feltámadott, hogy minket a bűnből és a halálból kiszabadítson, Isten gyermekeivé tegyen, és ily módon megnyissa számunkra a mennyet. ….

De mi történt az emberiséggel? Isten kinyilatkoztatta ősszüleinknek, hogy a paradicsom közepén álló fáról nem ehetnek, különben meghalnak. A kígyó azonban a „tudomány” nevében arra oktatta őket, hogy ez nem így van, sokkal inkább az történik, hogyha esznek a fáról, olyanok lesznek ők is, mint az istenek, maguk is felismerik, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezért hát ettek a tiltott gyümölcsből. „Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére” (Ter 3,6); hol rejlene akkor veszély és méreg? Éva „tehát vett gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle” (Ter 3,6). Azon nyomban meg is szerezték első tudományos felismerésüket, amiből a gyakorlati következtetést is rögtön levonták: „Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak” (Ter 3,7).
E bibliai rész kommentárjában ez áll: „A gonosz ellenség megígérte, hogy fel fognak nyílni szemeik, de az őszszülők egyetlen új felismerése, miután Istennek hátat fordítottak, és inkább a kígyóra hallgattak, az volt, hogy tudatosult bennük meztelenségük. Mivel szellemük fellázadt Isten ellen, a testük is fellázadt szellemük ellen, és megmozdult bennük a buja vágy. Nemi szerveik befedésével az első szülők szellemi, lelki lemeztelenedésüket próbálták takargatni.”

És mit tanít ezen egyszerű igazságokkal szemben a modern „tudomány”? A világot semmi esetre sem Isten teremtette, hanem az az ősrobbanásból keletkezett. Az embert sem Isten teremtette, hanem az élet magától fejlődött ki, és az ember az evolúció által az állatokból fejlődött ki. Az embernek semmi esetre sincs szellemlelke, csupán agya tovább fejlődött, mint más emlősöké, ezért tud olyasmit megtenni, amire azok nem képesek. A szellem nem más, mint agyának egy produktuma. Bűnbeesés és ősbűn semmiképpen nem lehetett, mindössze arról van szó, hogy az ember fejlődése még nincs lezárva, ezért még nem tökéletes. De a tudománynak és a technikának köszönhetően egyre tökéletesebbé válik. Hamarosan nem csak a földet, de az eget is ő fogja uralni. Új világokat fog felfedezni és meghódítani, más életformákat fog kitalálni vagy teremteni, képességeit, elsősorban az agyát egyre tökéletesíteni fogja, aminek segítségével hamarosan mindent ő fog direkt kormányozni. Az egész világot jobbá fogja tenni és tökéletesíteni fogja. Röviden: olyan lesz, mint az istenek, és többé már senki nem fogja megmondani neki, hogy mit szabad és mit nem szabad tennie. Autonóm erkölcse révén ő dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz.

Mindezek következtében ez az ugyanannyira gőgös, mint túlcivilizált ember minden tudománya és technikája mellett erkölcsileg olyan szintre süllyedt, ami miatt a régi pogány világ szégyenében a föld alá süllyedt volna. Életének minden területét háromszoros mohóság határozza meg: a szemek, a test kívánsága és az élet kevélysége. Mára olyan messzire jutott, hogy már azt sem veszi észre, „hogy meztelen”, vagy ha igen, semmi kivetni valót nem talál ebben.
Pontosan ez utóbbi az, ami a legfeltűnőbb rajta és a legtöbb aggodalomra ad okot. A modern, „tudományosan felvilágosult” ember minden érzékét elvesztette saját meztelensége iránt. És senki nem merészeli ezt megmondani neki, attól való félelmében, hogy butának fogják tartani. Vagy a megtorlásoktól való félelmében, hiszen a modern ember semmi ellen nem védekezik jobban, mint annak belátása ellen, hogy ő valójában meztelen.

Egyedül az Egyház lehetne képes arra, hogy a modern embert feltartóztathatatlan bukásából kimentse. Csakhogy az Egyház papsága „bujálkodott” e világgal, és ezért büntetésből Isten elrabolta szellemi auktoritásukat. Ily módon a helyzet kilátástalanná vált. Mindazonáltal a bűnbeesés után is az volt, ha Isten nem határozta volna el azonnal a megváltást, amit megjövendölt és azonnal el is kezdett. De hogy néz ki ez ma?

A megváltás műve még nincs befejezve. Beteljesülése még előttünk áll. Szent Pál így írja le a megváltás menetét: „Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel. Mindenki, amikor sorra kerül: először Krisztus, majd az ő eljövetelekor mindnyájan, akik Krisztushoz tartoznak. Azután következik a vég, amikor is (Krisztus) átadja az Istennek, az Atyának az uralmat, miután minden felsőbbséget, hatalmat és erőt megsemmisített. Addig kell ugyanis uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá nem veti. Utolsó ellenségként a halál semmisül meg, hiszen »mindent lába alá vetett«. … S ha majd minden alá lesz neki vetve, maga a Fiú is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben.” (1 Kor 15,22-26/28) (Arndt-Allioli Szentírás-kommentárjában ez áll: „A »felsőbbségek, hatalmak és erők« a gonosz szellemek, melyeket az angyaloknak azon kara után hívnak így, melyekhez bukásuk előtt tartoztak.”)
Addigra pedig az „áltudomány” is összeomlik (lásd 1 Tim 6,20-21: „Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Kerüld a világias, üres fecsegést, az áltudomány ellenvetéseit, amelyeket némelyek átvettek, és el is tévelyedtek a hittől.”)

(forrás: www.antimodernist.org/am – 2017. június 19.)
http://katolikus-honlap.hu/1701/termeszet.htm

Embriókból készít ékszert egy ausztrál cég

Az emberi méltóságot és az ártatlan emberi életet védeni fogantatástól a természetes halálig: nem vallási, hanem erkölcsi kérdés. A szekuláris világ tragédiája, hogy az utolsó és egyetlen intézmény, aki az egyetemes erkölcsöt még őrzi, a katolikus egyház. Ha az erkölcs egyszer visszatér a világba, a katolikus egyházból fog visszatérni oda.

Száz évvel ezelőtt angolszász hölgyek szokása volt tincset levágni elhunyt rokonuk hajából, hogy brossba tegyék azt. A gesztus a szeretett személy emlékének egyfajta megőrzését szolgálta.

Ma egy ausztrál cég visszahozta ezt az ötletet, egy meglehetősen bizarr és visszataszító formában: megtermékenyített emberi embriókból - embrionális korú gyermekekből - készítenek ékszereket. Megdöbbentő példája ez annak, milyen messzire jutottunk a gyermekek birtoktárgyakként való kezelésében.

A Baby Bee Hummingbird nevű cég évek óta készít emlékőrző ékszereket, amikbe anyatejcseppeket vagy gyermekek kiesett tejfogait építik. Most azonban új terméket indítottak el: ékszereiket a megrendelők mesterséges megtermékenyítésből visszamaradt fagyasztott embrióiból készítik el.

A "maradék" embriókat az anya küldi el a cégnek postán, egy "szalmaszálnak" nevezett tartályban. A szalmaszálból hamut készítenek, amit a készülő ékszer később megszilárduló alapanyagában oldanak fel. A cég ékszerésze végül a halott embriókat tartalmazó kő köré egy teljes ékszert készít. A cég a terméket "szakrális művészetként" hirdeti.

Egy a New York Times-nak név nélkül nyilatkozó anya, aki három gyermeket is mesterséges megtermékenyítéssel hozott a világra, úgy fogalmazott: "Az embrióim az én gyermekeim - az időbe fagyasztva." Amikor ő és a férje úgy érezték, már "elég" gyermekük van, az anyuka azt mondta, "nem volt szívem elpusztítani [a megmaradt embriókat]... Most már örökké velem vannak egy gyönyörű emléktárgyban." - egy medálban, amit a nő a szívéhez közel hord. És aminek elkészítéséhez azért mégiscsak elpusztította a gyermekeit.

A mesterséges megtermékenyítés üzlet, nem csoda tehát, ha a gyermekekre már termékként tekintünk: nyersanyagként, amikből ékszert készítenek.

A Baby Bee Hummingbird cég alapítója semmilyen megbánást nem érez az úgynevezett "szakrális művészetéért". "Mi lenne jobb módja megünnepelni a számodra legdrágább ajándékot, a gyermekedet, mint egy ékszeren keresztül?" - teszi fel a kérdést. Nos, mi lenne, ha inkább hagynánk őket megszületni, élni, felnőni, továbbépíteni a világot, megházasodni, és a saját gyermekeik megfoganását és születését megélni?

Ahogy a Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) fogalmaz:

A gyermek nem járandóság, hanem ajándék. "A házasság legnagyobb ajándéka" egy új emberi személy. A gyermeket nem szabad tulajdonnak tekinteni, mintha követelni lehetne a "gyermekhez való jogot". Ezen a téren egyedül a gyermek rendelkezik igazi jogokkal; tudniillik, hogy "szülei házastársi szeretete sajátos aktusának gyümölcse legyen, hogy fogantatása pillanatától kezdve személyként tiszteljék". (KEK 2378)

A KEK ugyanott a mesterséges megtermékenyítésről is erkölcsi útmutatást ad:

Azok a technikák, amelyek a házaspár számára idegen, harmadik személy bevonásával (sperma vagy petesejt adományozásával, méh bérbeadásával) a közös szülõséget fölbontják, súlyosan erkölcstelenek. Ezek a technikák (idegen spermával való [heterológ] megtermékenyítés és beültetés) sértik a gyermeknek azt a jogát, hogy az általa ismert és egymással a házasság köteléke által egyesült apától és anyától szülessen. Megsértik a "házastársak kizárólagos jogát, hogy kizárólag a másik által váljanak apává és anyává". (KEK 2376)

Amennyiben a házaspáron belül kerül sor e technikák gyakorlására (homológ mesterséges megtemékenyítés és beültetés), talán kevésbé elvetendõk, de erkölcsileg változatlanul elfogadhatatlanok maradnak, mert szétválasztják a nemi aktust az élet továbbadásának aktusától. A gyermek létét megalapozó cselekedet többé már nem olyan aktus, amelyben két személy kölcsönösen odaadja magát, hanem olyan aktus, mely "a magzat életét és identitását orvosok és biológusok hatalmára bízza, és az emberi személy eredete és sorsa felett a technika uralmát vezeti be. Ez az uralmi viszony már önmagában is ellentmond annak a méltóságnak és egyenlõségnek, melynek közösnek kell lennie a szülõk és a gyermekek között." "A nemzést erkölcsi szempontból nézve megfosztják sajátos tökéletességétõl, amikor nem a házastársi aktus, azaz a házastársi egyesülés sajátos gesztusának gyümölcseként akarják (...); csak a házastársi aktus két jelentése közötti összefüggés és az ember egységének tiszteletben tartása van összhangban az emberi személy méltóságának megfelelõ nemzéssel." (KEK 2377)

Azon házaspároknak pedig, akik testi terméketlenségben szenvednek, az Egyház ezt tanítja:

Az evangélium megmutatja, hogy a testi terméketlenség nem abszolút rossz. Azok a házaspárok, akik kimerítették a jogos orvosi segítségnyújtás lehetõségeit és terméketlenek maradnak, kapcsolódjanak az Úr keresztjéhez, ami minden lelki termékenység forrása. Elhagyott gyermekek örökbefogadásával és mások javára végzett komoly szolgálatokkal megmutathatják nagylelkûségüket. (KEK 2379)

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/06/19/embriokbol_keszit_ekszert_egy_ausztral_ceg

Little Pebble fontos bejegyzése a testvéreknek

2017 június17. Pebble:" A múlt éjjel volt egy álmom,amely olyan élénken él bennem, hogy felkeltem, mert az éjszakai álmom alatt sírtam és zokogtam. Az álmomban a Szűzanya is sírt! Az álom: Én egy nagy templomba léptem be. Amint mentem fel a lépcsőkön a Szűzanya úgy jelent nekem mint a Lourdesi Szűzanya. Letérdeltem és extázisba estem.A Szűzanya elkezdett beszélni hozzám.Ezt látva az emberek körém gyűltek, kiknek száma folyamatosan több ezerre nőtt. A Szűzanya a következőket mondta:" Fiam! Én azért jöttem, hogy gyermekeimet arra hívjam, hogy imádkozzanak papfiainkért. Imádkozzatok a pápáért (Ferenc pápa) a bíborosokért és a püspökökért, mert bűneiket, amelyeket Fiam Egyházába,fognak behozni megadásra fogja kényszeríteni az Egyházat.Gyermekeim, imádkozzátok a Szent Rózsafüzéremet!" Pebble: Ezen szavak után a Szűzanya elkezdett sírni. Annyira sírt, hogy könnyei patakokban folytak a padlóra, majd én is elkezdtem sírni. A Szűzanya kezében a Rózsafüzért tartotta.Annyira sírtam, hogy felébredtem. Amint felkeltem egy SMS üzenetet kaptam a telefonomra egy európai misztikustól, aki azt mondta, hogy Jézus azt kérdte, hogy a papokért különösen imádkozzunk, hogy megvédje őket. Jézus az Áldott Eucharisztia védelmét kéri.Ámen.

Német szabadkőművesek katolikus templomban ünneplik az évfordulót

Június 30-án, Aachen (Németország) négy szabadkőműves páholya az Aachen városi tepmlomban ünnepli majd az első Londoni Szabadkőműves Nagypáholy megalapítását 1717-ben. A gótikus templom a középkorból származik.

2002 óta már nem használják templomként, hanem az evangélikus templommal együtt koncerteknek és rendezvényeknek ad helyet. A templomot az ultraliberális aacheni egyházmegye finanszírozza.

https://www.gloria.tv/article/tvB1j4PGhkmd4YQ1CFsbfeNsj

Homoszexuális kormányfőt hozott a nyugati nyitás Szerbiának

Amint előrehaladottabb állapotba jutott a szerb EU-csatlakozási folyamat, Szerbiát máris saját területeként jelölte meg a Nyugat: homoszexuális kormányfőt nevezett ki maga helyett a leköszönő Aleksandar Vucic.

Egy párton kívüli politikust, Ana Brnabict kérte fel kormányalakításra a szerb államfő, Aleksandar Vucic. Az új kormányfőt azért kellett kinevezni, mert Vucic miniszterelnökként indult az április elnökválasztáson – amit meg is nyert –, és Szerbiában a miniszterelnököt az államfő nevezi ki.

Vucic csütörtökön hivatalosan felkérte Brnabict a kormányalakításra, ezzel ő lehet Szerbia első homoszexuális miniszterelnöke, jelezve, hogy ezzel az EU-csatlakozáshoz elvárt irányba halad az ország.

A Gay Straight Alliance nevű szervezet 2010-es közvélemény-kutatása szerint Szerbiában a lakosság 67%-a betegségnek tartja a homoszexualitást, 53%-a szerint pedig a hatóságok akár erőszakos fellépéssel is el kell nyomják a homoszexualitás nyilvánosság előtti megjelenését.

http://www.hidfo.ru/2017/06/homoszexualis-kormanyfot-hozott-a-nyugati-nyitas-szerbianak/

A legrégebbi német egyházmegye feloszlatja az összes plébániát, püspökre sincsen szüksége a területnek

A Trier egyházmegye, a legrégebbi egyházmegye Németországban, feloszlatja mind a 903 plébániáját és a számukat 35-re csökkenti, magyarázta Stephan Ackermann (54 éves) liberális püspök pénteken a trieri egyházmegye információs ülésén. „Válságról” beszélt.

Ackermann elismerte, hogy az új plébániáknak semmi közük nem lesz a hagyományosakhoz, „a nevüket kivéve.” Trier Karl Marx születési helye.

https://www.gloria.tv/article/yCEyHAV9uyVt3WPFSr8vqZW3t

Mit hiszünk? - Az Egyház dogmáiról

2017»06»12

Mit hiszünk? - Az Egyház dogmáiról

Posztolta Andre Lowoa   07:35 Hozzászólások (0) hétfő, június 12. 2017

A dogma olyan tétel, amelyet az egyházi tanítóhivatal mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot közöl és hirdet, ezért annak tudatos tagadása vagy visszautasítása eretnekségnek számít.

Egy tételnek ez a legmagasabb teológiai minősítése, mert jelzi, hogy azt isteni és egyházi hittel kell elfogadni, azaz isteni és egyházi tekintély kezeskedik az igazságáról.

A dogma sajátságai.
1. A dogma isteni eredetű, mert kinyilatkoztatást tartalmaz; az igazság kötelező erejével bír és lényegében változatlan, bár történeti megfogalmazásban jelenik meg.
2. Értelmezése bővülhet azáltal, hogy az Egyház hitében és a teológiában egyre világosabbá válnak az igazságok belső összefüggései (lásd: dogmafejlődés).
3. Mivel a dogma emberi szóval fejezi ki az Isten szavát, benne van a megtestesülés analógiája: isteni és emberi elemet hordoz.
4. Amikor a dogmákat a kinyilatkoztatáshoz vezetjük vissza, azon a nyilvános kinyilatkoztatást értjük, amelyet a Szentírás és a szenthagyomány közvetít, nem pedig magánkinyilatkoztatást.

A dogma elfogadása.
A dogmákat isteni hittel és egyházi hittel kell elfogadni, de ügyelni kell arra is, hogy a tanítóhivatal által meghatározott tétel tartalmilag nem mindig határolható el könnyen a keresztény hit összefüggéseiben benne levő, de részleteiben még nem körülírt tételektől. Ezért a hit gyakorlatilag nem korlátozható csupán a kimondott dogmákra, hanem arra is ki kell terjednie, ami a dogmákkal szorosan összefügg, vagy ami azoknak előfeltétele.

Szempontok a dogmák értelmes elfogadásához.
1. Az Egyház valamely dogmája azt mondja ki, amit az Egyház hisz, mint Istentől kapott tanítást, és amit az Egyház élő hagyománya mindig is vallott. A megfogalmazó egyházi tekintély éppen ezt a maradandóságot és végérvényességet hangsúlyozza benne. Az Egyház azért érzi hivatottnak magát az ilyen tekintélyi kijelentésekre, mert egyrészt a kinyilatkoztatás Jézus halálában és föltámadásában megkapta a teljességét, másrészt eljött a Szentlélek, az Igazság Lelke, hogy az Egyházat elvezesse a teljes igazságra.
2. A hittétel az isteni titkot érzékelteti, arról akar annyit mondani, amit az emberi értelem fölfog. Azt soha nem választja el a magát közlő Isten személyétől. Viszont a misztérium miatt itt állandóan kísért a fogalomképzés és a szakkifejezés gondja. A kifejezéseket az Egyház mindig a saját korából veszi, azért azok alá vannak vetve történelmi változásnak. A dogmatikai kijelentés értelme nem változhat. Minden visszatekintésnél azt kell nézni, hogy a meghatározás annak idején mit akart a kinyilatkoztatásból tételbe foglalni.

A  KATOLIKUS EGYHÁZ DOGMÁI ÉS HITIGAZSÁGAI

I. AZ EGY ISTENRŐL.

a) Isten megismeréséről.
1. Az igaz Isten a műveiből a természetes ész világosságánál megismerhető.
2. A természetes ész segítségével az ember nem képes intuitív módon megismerni Istent, azaz nem képes Isten látására emelkedni.
3. Van hívő istenismeret. Ez az istenismeret nem intuitív.

b) Isten létéről.
1. Isten a magától való lét (biztos).
2. Isten végtelenül tökéletes.
3. Isten fölfoghatatlan.
4. Isten kimondhatatlan.
5. Isten egy.
6. Isten teljesen egyszerű szellem.
7. Isten teljesen változhatatlan.
8. Isten örökkévaló.
9. Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van.

c) Az isteni értelemről.
1. Isten abszolút élet.
2. Isten végtelen értelem.
3. Isten teljesen ismeri önmagát (biztos).
4. Isten tökéletesen ismeri mindazt, ami rajta kívül van.
5. Isten ismeri az összes lehetőséget (biztos).
6. Isten ismeri a föltételesen bekövetkező szabad tetteket (biztos).
7. Isten tudása azonos a létével (biztos).
8. Isten az abszolút igazság (biztos).
9. Isten az abszolút bölcsesség (biztos).
10. Isten az abszolút szépség (biztos).

d) Az isteni akaratról.
1. Isten akarat.
2. Az isteni akarat abszolút.
3. Isten szeretetének első és formális tárgya önmaga.
4. Isten szereti mindazt, ami rajta kívül van.
5. Az erkölcsi rosszat, a bűnt Isten nem akarja, sem önmagáért, sem más kedvéért, csak megengedi.
6. Isten kifelé való tevékenységében szabad.
7. Isten mindenható.
8. Isten a mindenségnek föltétlen ura (biztos).
9. Isten abszolút szent.
10. Isten abszolút jóságos.
11. Isten abszolút igazságos.
12. Isten abszolút igazmondó és hűséges.

II. A SZENTHÁROMSÁGRÓL.

1. Egy Istenben három személy van: Atya, Fiú, Szentlélek.
2. Istenben két immanens, örök és szubsztanciális eredés van: a Fiú születése az Atyától, s a Szentlélek származása az Atyától és a Fiútól.
3. A Fiú születése az isteni értelem, a Szentlélek származása az isteni akarat tevékenysége (biztos).
4. Istenben négy reális vonatkozás van.
5. A szentháromsági személyek a legteljesebben átjárják egymást és egymásban vannak.
6. Istennek kifelé ható tevékenysége mind a három személy közös birtoka, vagyis nem személyi, hanem lényegi isteni tevékenység.
7. Vannak szentháromsági küldések.
8. A Szentháromság tana a szó szoros értelmében vett hittitok (majdnem dogma).

III. A TEREMTÉSRŐL.

a) A teremtésről általában.
1. Isten teremtette a világot.
2. A világ teremtése kizárólagosan Isten tevékenysége.
3. Isten a világot örök teremtői eszméi szerint alkotta meg (biztos).
4. A teremtés ténye Isten szabad tette.
5. Isten örök teremtő tevékenységgel úgy teremtette a világot, hogy a világ időben kezdődött.
6. Isten az egyszer megteremtett világnak a létét mindenható tevékenységével állandóan fönntartja (kat. igazság).
7. Minden teremtmény minden tevékenységében rászorul Isten teremtői együttműködésére (ált. nézet).
8. A világ elsődleges célja Isten; másodlagos célja az értelmes teremtmények boldogsága (biztos).
9. Isten a világot egészében és részeiben hatékonyan irányítja célja felé.

b) Az angyalokról.
1. Vannak angyalok.
2. Az angyalok teremtmények.
3. Az angyalok az időben, ill. az idővel jöttek létre.
4. Az angyalok tiszta szellemek.
5. Az angyalok mind Isten boldog színelátására voltak hivatva, ezért megfelelő kegyelemben részesültek (biztos).
6. Természetfölötti állapotuk véglegesülése előtt az angyaloknak próbát kellett kiállniuk (biztos).
7. Azok az angyalok, akik a próbát kiállták, nyomban Isten boldogító színelátására jutottak (biztos).
8. A végítéletekig a jó angyalok Isten akaratából részt vesznek a világ kormányzásában (biztos).
9. A jó angyalok gondját viselik az embernek.
10. Minden hívőnek van őrangyala (majdnem dogma).
11. Minden embernek van őrangyala (biztos).
12. A jó angyalokat vallásos tisztelet illeti meg (majdnem dogma).
13. Az angyalok egy része a próbát nem állta ki és végleg elfordult Istentől.
14. A bukott angyalok bűne a kevélység volt (biztos).
15. A bukott angyalok nyomban a bűn után visszavonhatatlanul a kárhozatra jutottak (biztos).
16. Az ős- és eredeti bűn következtében a sátánnak és angyalainak bizonyos hatalma van az emberek fölött.

c) Az emberről.
1. Isten teremtette az első emberpárt test és lélek szerint.
2. Az első emberpár test szerint is közvetlenül Isten teremtő tevékenységének köszöni létét (biztos).
3. Ádámtól és Évától származik az egész emberi nem (majdnem dogma).
4. Az emberi lélek testet megelőző létéről szóló tanítás tévedés (majdnem dogma).
5. Minden egyes ember lelkét Isten teremti a szülőtől nemzett testbe (majdnem dogma).
6. Isten az embert a maga képére alkotta (biztos).
7. Az emberi lélek szellem.
8. Az embernek van szabad akarata.
9. Az emberi lélek halhatatlan.
10. Az ember szerves testnek és egyedi szellemi léleknek szubsztanciális egysége.
11. Az ősszülők a megszentelő kegyelem állapotában voltak.
12. Az ősszülők a bűnbeesés előtt mentesek voltak a rendetlen kívánságtól (concupiscentia) (majdnem dogma).
13. Az ősszülők a bűnbeesés előtt mentesek voltak a halál kényszerétől.
14. Az ősszülők a bűnbeesés előtt mentesek voltak a szenvedéstől (biztos).
15. Az első ember eredeti szentsége és épsége Isten természetfölötti adománya volt (biztos).
16. A tisztán természetes állapot lehetséges, de soha nem létezett (biztos).
17. Az eredeti szentség és épség adományait Ádám nemcsak önmaga, hanem összes utódai számára is kapta (biztos).
18. Isten az ősszülőket az eredeti szentségben való véglegesítés előtt próbára tette: a próbát nem állták meg, és Isten parancsának megszegésével súlyosan vétkeztek.
19. Ádám bűne következményeivel együtt átszállott az összes emberre, azaz az ősbűn egyben átszármazó bűn. - Következményei: az ősszülők elvesztették az eredeti szentséget és magukra vonták Isten haragját; a halál és a szenvedés törvénye alá kerültek; az ember a sátán rabságába került; test és lélek szerint rosszabbá vált.
20. Az eredeti bűn tartalmát tekintve a megszentelő kegyelem hiánya (biztos).
21. Az eredeti bűn nem utánzás, hanem átszármaztatás útján terjed tovább.
22. Az eredeti bűn következményei: a) a természetfölötti javak elvesztése. b) a testi-lelki leromlás. c) a testi-lelki leromlás nem a természet megromlása. d) az eredeti bűnért kárhozat jár.

IV. A MEGVÁLTÁSRÓL.

a) Krisztus személyéről.
1. A Szűz Máriától született Názáreti Jézus valóságos Isten, mert Ő a megtestesült örök Ige.
2. Az örök Ige valóságos, teljes, velünk azonos lényegű, egyedi emberi természetet vett föl.
3. Jézus Krisztus emberi természete valósággal szenvedésre képes.
4. Jézus Krisztus egy isteni személy két természettel.
5. Az Ige az emberi természetet fogantatása pillanatában vette föl és többé le nem teszi.
6. Jézus Krisztusban a két természet az egyesülés után össze nem keveredve és el nem változva maradt fenn.
7. Jézus Krisztusban két akarat és két tevékenység van.
8. A Fiúisten emberré válása a szó szoros értelmében vett titok (biztos).
9. Egyedül a második isteni személy vált emberré.
10. Krisztus embersége szerint is Istennek természetes Fia; úgyhogy benne egyetlen, mégpedig természetes fiúság van.
11. Jézus Krisztust mint embert is imádás illeti meg.
12. Jézus Krisztusban van helye a tulajdonságok igazi kicserélésének.
13. Jézus Krisztus szent embersége szerint is bölcsességgel teljes, tévedés és tudatlanság nélküli (biztos).
14. Jézus Krisztusnak van tapasztalati, azaz érzékelésből kiinduló és elvonatkoztatás útján szerzett ismerete (biztos).
15. Jézus Krisztus mint ember a boldogító istenlátás tudásával is rendelkezik (biztos).
16. Jézus Krisztusnak van készen kapott ismerete (beléöntött tudása) (ált. nézet).
17. Krisztus embersége szerint is mentes volt minden bűntől.
18. Az ember Krisztus mentes volt a rendetlen kívánságtól.
19. Az ember Krisztus vétkezhetetlen (majdnem dogma).
20. Krisztus emberi akarata szabad akarat (biztos).
21. Krisztus emberi akarata soha nincs és nem is lehet ellentétben Isten akaratával.
22. Az Üdvözítő közvetlenül meg van szentelve a teremtetlen magánvaló szentséggel (ált. nézet).
23. Krisztus embersége a megszentelő kegyelem teljes tartalmával is rendelkezik (biztos).
24. Az Üdvözítőnek isten-emberi hatalma van (biztos).

b) A megváltás művéről.
1. Jézus Krisztus egyetlen, éspedig természet szerinti közvetítő Isten és ember között.
2. Jézus Krisztus a teremtésnek és nevezetesen az emberiségnek feje (biztos).
3. Jézus Krisztus érdemszerző tetteivel, elsősorban kereszthalálával megváltott bennünket azáltal, hogy bűn-adósságunkért helyettünk eleget tett Istennek.
4. Jézus Krisztus megváltói tevékenységével nekünk kiérdemelte a bűn előtti állapot helyreállítását, önmagának pedig fölmagasztalását (biztos).
5. Jézus Krisztus minden ember számára megváltást szerzett.
6. Jézus Krisztus megváltói tevékenységével teljes elégtételt adott Istennek, mely egyenértékű az elkövetett sértéssel, sőt azt bőségesen meg is haladta (biztos).
7. A megváltás a szó szoros értelmében vett titok (biztos).
8. A megváltás Istennek teljesen ingyenes kegyelmi ténye.
9. Jézus Krisztus az emberi nem föltétlen tekintélyű tanítója.
10. Jézus Krisztus az Újszövetség egyetlen főpapja.
11. Jézus Krisztus a keresztfán az Újszövetség igazi és egyetlen áldozataként föláldozta magát.
12. Jézus Krisztus az emberiség és a világ királya.
13. Jézus Krisztus halála után lelkével leszállt az alvilágba.
14. Jézus Krisztus kereszthalála után harmadnapon halottaiból föltámadott, azaz örök időkre újra egyesítette megdicsőült testét a lelkével.
15. A föltámadt Üdvözítő testével és lelkével fölment a mennybe.

c) A Boldogságos Szűz Máriáról.
1. Szűz Mária valósággal és tulajdonképpeni értelemben Istenanya.
2. Mária szűz a szülés előtt, a szülésben és a szülés után.
3. Szűz Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz létének első pillanatától kezdve mentes az eredeti bűntől.
4. Szűz Mária Istentől kapott különös kiváltságánál fogva élete egész folyamán mentes volt minden súlyos és bocsánatos személyes bűntől (kat. igazság).
5. Szűz Mária egész élete folyamán mentes volt a rendetlen kívánságtól (biztos).
6. Szűz Mária meghalt (biztos).
7. Szűz Mária halálával lelke Isten boldog színelátására jutott, teste pedig nem indult oszlásnak, hanem nyomban a megdicsőült test állapotára emelkedett (biztos).
8. Szűz Mária halála után nemcsak lélek, hanem test szerint is fölvétetett a mennybe.
9. Szűz Mária kiváltságos módon üdvösségünk közvetítője (biztos).
10. Szűz Máriát kiváló vallásos tisztelet illeti meg (biztos).

V. A KEGYELEMRŐL.

a) A segítő kegyelemről.
1. Van fölvilágosító és akarat-indító kegyelem.
2. Van serkentő (megelőző) és támogató (kísérő, követő) kegyelem (biztos).
3. A segítő kegyelem gyógyít és fölemel.
4. A segítő kegyelem egy, az isteni kegytől és a lelki tevékenységektől egyaránt különböző természetfölötti indítás, mely a minőség kategóriájába sorolható (kat. igazság)
5. Minden egyes üdvös cselekedethez föltétlenül és fizikailag szükséges fölvilágosító és akarat-indító, belső segítő kegyelem.
6. A fölemelő segítő kegyelem föltétlenül és fizikailag szükséges a hitnek és megtérésnek megkezdéséhez.
7. A segítő kegyelem nélkül a bukott ember nem képes huzamos ideig megtartani az egész természetes erkölcsi törvényt (ált. nézet).
8. A megigazultaknak is minden egyes üdvös cselekedethez szükséges a segítő kegyelem (majdnem dogma).
9. Isten különös kegyelmi segítsége nélkül a megigazult ember nem képes kitartani a kapott megigazultságban.
10. A megigazult ember Istentől kapott külön kiváltság nélkül nem képes egész életén át elkerülni minden bocsánatos bűnt.
11. Nem szükséges a szeretet kegyelme (a megszentelő kegyelem állapota) bármilyen jócselekedethez, vagyis a bűnös embernek nem minden cselekedete okvetlenül bűn.
12. Nem szükséges a hit kegyelme bármilyen jócselekedethez, vagyis a hitetelen embernek nem minden cselekedete okvetlenül bűn (biztos).
13. Nem szükséges a segítő kegyelem bármilyen jócselekedethez.
14. Van hatékony kegyelem, melyet okvetlenül követ az akarat hozzájárulása.
15. Az akarat a hatékony kegyelem hatása alatt is szabad marad.
16. Van olyan segítő kegyelem, amely igazán elégséges, de csak elégséges.
17. Semmiféle természetes jócselekedettel nem lehet kiérdemelni az első kegyelmet.
18. Az ember nem képes természetes imádsággal kikönyörögni a kegyelmet.
19. Az ember a maga természetes erőivel nem képes előkészülni a kegyelemre (ált. nézet).
20. Az első kegyelem befogadására az ember csak negatív előkészületre képes (biztos).
21. Isten komoly előzetes akarattal akarja mindenki üdvösségét.
22. Isten az igazaknak az elégséges kegyelmet ad a parancsok megtartására, vagyis a súlyos bűnök kerülésére.
23. A bűnösök mind, még a megrögzöttek is kapnak elegendő kegyelmet a megtérésre (ált. nézet).
24. Isten felnőtt hitetleneknek is ad elegendő kegyelmet az üdvözülésre (biztos).
25. Van előre rendelés.
26. Az előre rendelés végzése meghatározott és változhatatlan (biztos).
27. Külön isteni kinyilatkoztatás nélkül senki sem lehet biztos kiválasztottsága felől (biztos).
28. Az első kegyelemre szóló előre rendelés föltétel nélküli.
29. A kegyelemre és egyben az örök életre szóló, vagyis a teljes előre rendelés szintén föltétel nélküli (biztos).
30. Nincs föltétel nélküli pozitív elvetés, azaz Isten csak a bűnökre való tekintettel kárhoztat el.

b) A megszentelő kegyelemről.
1. A megigazulás valósággal eltörli és megszünteti bűneinket.
2. A megigazulás nem pusztán bűnbocsánat, hanem a belső ember megújítása és megszentelése.
3. A megszentelő kegyelem ontológiai tekintetben természetfölötti készség (biztos).
4. A megszentelő kegyelem által a lélek Isten barátja lesz (biztos).
5. A megszentelő kegyelem a lelket Isten fogadott fiává és a mennyország örökösévé teszi (biztos).
6. A megszentelő kegyelem a megigazult embert a Szentháromság, nevezetesen a Szentlélek templomává teszi (biztos).
7. A megigazulásban az ember a megszentelő kegyelemmel együtt megkapja a természetfölötti erényeket is (biztos).
8. A megszentelő kegyelem elvesztése magával vonja a szeretet elvesztését, de nem vonja maga után okvetlenül a hit elvesztését is.
9. A megszentelő kegyelemmel együtt a lélek megkapja a Szentlélek ajándékait is (biztos).
10. Felnőtteknek a megigazulás kegyelmének megszerzésére erkölcsi jótettekkel elő kell készülniük.
11. A megigazulás első és legszükségesebb előkészítő mozzanata a hit.
12. A megigazulást előkészítő hit nem a hívő bizalom, hanem a dogmatikai hit.
13. Felnőttek nem igazulnak meg egyedül a hit által, hanem más előkészítő cselekedetekre is kötelesek.
14. A megigazulás kegyelmét bármely halálos bűn kioltja.
15. Külön kinyilatkozatás nélkül senki sem lehet bizonyos a hit bizonyosságával kegyelmi állapota felől.
16. Az első kegyelem nem minden megigazult emberben egyforma és a jócselekedetek által növelhető.
17. A megigazult ember a kegyelemmel véghezvitt jótetteivel valóságos érdemeket szerez Isten előtt.
18. Az érdemszerzés föltételei: a) Isten ígérete, b) az ember zarándok állapota, c) a kegyelem állapota, d) az erkölcsi jóság, e) a cselekedet természetfelettisége (biztos).
19. Az igazság szerinti érdem tárgya a megszentelő kegyelem növekedése, az örök dicsőség és annak növekedése.
20. A halálos bűnnel érvénytelenné vált érdemek a megigazulás visszaszerzésével fölélednek (majdnem ált. nézet).

VI. AZ EGYHÁZRÓL.

a) Az Egyházról az Üdvözítő tervében.
1. Jézus Krisztus akarta, hogy követői önálló természetfölötti, vallási társaságot alkossanak.
2. Az Egyház rendeltetése, hogy a megváltás gyümölcseinek alkalmazása által fölépítse Krisztus titokzatos testét (biztos).
3. A Jézus Krisztustól megváltott és a Szentlélektől megszentelt hívők Jézus Krisztus révén egymás között eleven egységet alkotnak (communio sanctorum).
4. Az Egyház tökéletes társaság, ezért létében és tevékenységében minden más társasággal, az állammal szemben is független és önálló (autonóm) (biztos).
5. Jézus Krisztus Egyházára bízta a legfőbb tanítói tisztét (magisterium).
6. Jézus Krisztus az Egyháznak papi hatalmat adott (sacerdotium).
7. Jézus Krisztus Egyházának kormányzó hatalmat adott (imperium).
8. Az Egyházban maga Jézus Krisztus állandó és eltörölhetetlen különbséget rendelt a hívők és elöljárók között (ált. és szolgálati papság).
9. A kormányzó Egyházban Krisztus a kormányzó hatalomnak három fokát állapította meg, melyeknek hordozói a püspökök, az áldozópapok és a diákonusok.
10. Jézus Krisztus Szent Pétert közvetlenül és egyenest az Egyház jogi fejévé tette.
11. Jézus Krisztus úgy rendelkezett, hogy Szent Péternek mindig legyen utóda a világ végezetéig.
12. Jézus Krisztus Egyháza látható társaság (biztos).
13. Jézus Krisztus Egyháza egy és az üdvösséghez szükséges.
14. Jézus Krisztus azt akarta, hogy az Ő Egyháza egységes legyen.
15. Az Egyház egyetemes.
16. Az Egyház szent.
17. Az Egyház fogyatkozhatatlan.
18. Az Egyház apostoli.

b) Az Egyház történeti megvalósulásáról.
1. A római pápa Szent Péternek az egyházi főségben törvényes utódja.
2. A katolikus Egyház a kinyilatkoztatott igazság megőrzésében és tanításában tévedhetetlen.
3. Az egyházi tévedhetetlenség elsődleges tárgya minden igazság, amely formálisan ki van nyilatkoztatva.
4. Az egyházi tévedhetetlenség másodlagos tárgya mindaz, ami nélkül lehetetlen volna kinyilatkoztatást sértetlenül megőrizni és tévedhetetlenül előterjeszteni (biztos).
5. A püspökök apostoli testülete a tévedhetetlen tanítást gyakorolja rendkívüli, ünnepélyes módon, midőn a világegyház püspökei az apostoli testület fejének, a római pápának fősége alatt egyetemes zsinaton az Isten országát mélyen érintő egyetemes és nagy jelentőségű ügyekben döntenek.
6. A püspökök apostoli testülete tévedéstől mentes akkor is, amikor rendes módon tanít, vagyis mikor a világegyház püspökei - ki-ki a maga egyházmegyéjében - a római püspökkel és egymással egyetértésben tanítanak hitbeli avagy erkölcsi igazságokat.
7. Tévedhetetlen a római pápa egymagában is, mikor Szent Péter székéből (ex cathedra) szól.
8. A megdicsőült szentek vallási tiszteletre méltók.
9. A szentek Istennél közbenjárnak értünk, s ezért megengedett és üdvös dolog őket segítségül hívni.
10. Megengedett és üdvös dolog tisztelni a szentek ereklyéit.
11. Megengedett és üdvös dolog tisztelni a szent képeket.

VII. A SZENTSÉGEKRŐL.

a) A szentségekről általában.
1. A szentségi jel dologból és szavakból áll (biztos).
2. A szentségi jel elemei, a dolog és a szavak olyan vonatkozásban vannak egymással, mint az arisztotelészi értelemben vett anyag és forma (biztos). 3. Hét újszövetségi szentség van.
4. Az újszövetségi szentségek a dologi teljesítmény alapján mindig megadják a kegyelmet, ha a fölvevő nem vet akadékot.
5. Az összes újszövetségi szentségek a maguk erejéből közlik a megszentelő kegyelmet és kíséretét.
6. A megszentelő kegyelmen kívül minden szentség külön szentségi kegyelmet közöl (biztos).
7. Három szentség, a keresztség, bérmálás és egyházi rend eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekbe, aminek következtében nem ismételhetők meg.
8. Az Újszövetség valamennyi szentségét Krisztus rendelte.
9. Jézus Krisztus az újszövetségi szentségeket közvetlenül rendelte (biztos).
10. Az Egyháznak van hatalma szentelményeket rendelni (biztos).
11. A szentségek érvényes kiszolgáltatásához megfelelő papi hatalom szükséges.
12. A szentség érvényes kiszolgáltatásához a kiszolgáltatóban meg kell lennie legalább annak a szándéknak, hogy azt cselekszi, amit az Egyház tesz, amikor szentséget szolgáltat.
13. A szentségek érvényes kiszolgáltatása és hatása független a kiszolgáltató hitétől és erkölcsi avagy természetfölötti életszentségétől.

b) A keresztségről.
1. A keresztség szentségét Jézus Krisztus rendelte.
2. A keresztség anyaga természetes víz folyó állapotban.
3. A keresztvíz alkalmazása (a keresztség közelebbi anyaga) lehet megmerítés, leöntés vagy meghintés (biztos).
4. A keresztség formája a Szentháromság hívása és a keresztelő cselekvény megnevezése.
5. A keresztség eltörli a keresztség előtti összes bűnöket és büntetés-adósságokat, adja a megszentelő kegyelmet, és eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekbe.
6. A keresztség mindenkinek szükséges az üdvösségre.
7. A szentségi keresztséget pótolhatja a vágykeresztség (biztos).
8. A vízkeresztséget pótolhatja a vérkeresztség, vagyis a vértanúság (biztos).
9. A keresztség rendes kiszolgáltatója a püspök és a tőle megbízott pap, rendkívüli kiszolgáltatója a diákonus, szükségbeli kiszolgáltató minden ember.
10. Minden meg nem keresztelt ember fölveheti a keresztséget.
11. A kisdedeket is lehet, sőt kell keresztelni.

c) A bérmálásról.
1. A bérmálás Krisztus-rendelte újszövetségi szentség.
2. A bérmálás szentsége a megszentelő kegyelmet növeli és teljessé teszi azáltal, hogy sajátos módon közli a Szentlelket (biztos).
3. A bérmálás rendes kiszolgáltatója a püspök.
4. A bérmálás szentségének rendkívüli kiszolgáltatója az áldozópap (biztos).
5. A bérmálás szentségének fölvevője minden megkeresztelt ember (biztos).

d) Az Oltáriszentségről.
1. Jézus Krisztus megígérte (Jn 6), hogy tulajdon valóságos testét és vérét adja a hívőknek ételül és italul (biztos).
2. Az Üdvözítő az utolsó vacsorán a kenyér és bor színe alatt valósággal testét és vérét adta tanítványainak eledelül (kat. igazság).
3. Az Üdvözítő azt akarta, hogy valahányszor az Ő rendelkezése értelmében az Eucharisztiát ünneplik, mindannyiszor a kenyér és bor külseje alatt megjelenjen az Ő teste és vére.
4. Krisztus az Oltáriszentségben átlényegülés útján jelenül meg.
5. Az Oltáriszentségben az átváltozás után a kenyér és bor színei valósággal megmaradnak (biztos).
6. A kenyér és bor színei az Oltáriszentségben hordozó és egységesítő metafizikai alany nélkül maradnak (biztos).
7. Az Oltáriszentségnek bármely színe alatt jelen van az egész Krisztus.
8. Az egész Krisztus jelen van mindengyik színnek bármely része alatt.
9. Krisztus az Eucharisztiában jelen van a vétel előtt is, és jelen marad az úrvacsora, ill. szentmise szertartása után is.
10. Krisztust az Oltáriszentségben imádás illeti meg.
11. Az Eucharisztia anyaga búzakenyér és szőlőbor.
12. Az Eucharisztia formáját teszik az Üdvözítő szavai, melyekkel az utolsó vacsorán tanítványainak adta testét és vérét (majdnem dogma).
13. Az Oltáriszentség készítője kizárólag a fölszentelt áldozópap.
14. Az Oltáriszentség méltó fölvevője a megigazult keresztény.
15. Az Oltáriszentség vétele isteni és egyházi parancs erejénél fogva szükséges, de nem szükséges mint az üdvösségnek nélkülözhetetlen eszköze, hanem csak erkölcsileg, mint a természetfölötti élet fönntartásának leghatékonyabb rendes eszköze.
16. A szentmise bemutatásán kívül nem kötelező két szín alatt venni az Oltáriszentséget.
17. Az Eucharisztia készítése a szentmisében valóságos áldozat, melyet Krisztus rendelt az Újszövetség számára.
18. A szentmise áldozati cselekménye lényegileg a konszekrációban és kiegészítőleg a papi áldozásban van (majdnem ált. nézet).
19. A szentmise nemcsak imádó és hálaadó, hanem egyúttal engesztelő áldozat.

e) A bűnbánat szentségéről.
1. A gyónás Krisztus alapította újszövetségi szentség.
2. Az Egyház szentségi bűnbocsátása bírói ténykedés.
3. A töredelem szentségének formája a papi föloldozás szavai (biztos).
4. A bánat, a gyónás és az elégtétel szándéka a bűnbánat szentségének alkotó részei.
5. A bánat, a gyónás és az elégtétel a gyónás szentségi anyaga (biztos).
6. Bűnbánat nélkül nincs bűnbocsánat (biztos).
7. A tökéletes bánat megigazulást szerez gyónáson kívül is, de nem annak vágya nélkül (majdnem dogma).
8. A gyónáshoz nem szükséges a tökéletes bánat, hanem elég a tökéletlen bánat (biztos).
9. A keresztség után elkövetett és a bűnbánat szentségében még meg nem bocsátott összes halálos bűnök részletes meggyónása isteni rendelés értelmében szükséges a szentségi feloldozás elnyeréséhez.
10. Isten a bűnnel és az örök büntetés adósságával nem mindig törli el az ideiglenes büntetések adósságát.
11. Az ember önként vállalt vezeklő cselekedetekkel tud Istennek elégtételt szolgáltatni.
12. A gyóntatónak van hatalma és joga bölcs mérlegelés alapján a bűnös képessége és a bűnök természete szerint megfelelő elégtételt kiróni.
13. Az elégtétel kirovása a gyóntatónak egyúttal kötelessége is (majdnem dogma).
14. A bűnbánat szentsége eltörli az összes halálos bűnöket az örök büntetés adósságával együtt.
15. Az Egyháznak az Úr Krisztustól van hatalma bármilyen súlyos bűnök megbocsátására.
16. A keresztség után elkövetett halálos bűnök bocsánatának elnyeréséhez elkerülhetetlenül szükséges a bűnbánat szentsége valóságban vagy legalább vágyban.
17. A bűnbánat szentségének kiszolgáltatója az arra jogosított pap.
18. Az Egyháznak van joga búcsút engedélyezni.
19. Amikor az Egyház a búcsúban elenged ideigtartó büntetéseket, az Egyház kincséből megfizet az örök isteni Igazságnak (majdnem dogma).

f) A betegek kenetéről.
1. A betegek kenete Krisztus alapította újszövetségi szentség.
2. A betegek kenete távolabbi anyaga a püspöktől megszentelt faolaj.
3. A betegek kenete közelebbi anyaga a beteg megkenése (biztos).
4. A betegek kenete szentségének formája a pap imádsága.
5. A betegek kenete kiszolgáltatója a pap.
6. A betegek kenete fölvevője a megkeresztelt nagybeteg (biztos).
7. A betegek kenete a negybetegnek erkölcsileg szükséges, ezért kötelező (valószínűbb nézet).

g) Az egyházi rendről.
1. Az egyházi rend Krisztus rendelte valóságos újszövetségi szentség.
2. A négy kisebb rend és a szubdiakonátus nem szentség, hanem csak szentelmény (biztos).
3. A diákonátus, az áldozópapság és a püspökség szentség.
4. Az egyházi rend szentségének anyaga a püspök kézrátétele (biztos).
5. Az egyházi rend szentségének kizárólagos kiszolgáltatója a püspök.
6. Az egyházi rend szentségét csak megkeresztelt férfi veheti föl érvényesen (biztos).

h) A házasságról.
1. A házasság Krisztus rendelte újszövetségi szentség.
2. Az Újszövetségben maga a házassági szerződés teszi a házasság szentségi lényegét (biztos).
3. A házasság szentségének kiszolgáltatói maguk a házasulandók (biztos).
4. Az Egyháznak joga van nemcsak megáldani a házasságot (szentelmény), hanem kizárólagos hatalma van házassági akadályokat fölállítani, alóluk fölmenteni és házassági ügyekben ítélni.
5. A házasság szentségét érvényesen fölvehetik, akiknek komoly szándéka van, természettől fogva alkalmasak a házaséletre, meg vannak keresztelve és nem gátolja őket bontó akadály (biztos).
6. Az egyes ember nincs egyenesen házasságra kötelezve (biztos).
7. A szűzi állapot kiválóbb a házas állapotnál.
8. A latin Egyház helyesen és az Üdvözítő szándéka szerint jár el, amikor a nagyobb rendekben lévőket cölibátusra kötelezi.
9. A keresztény házasság lényegében egy, úgyhogy egy férfinak egyszerre csak egy felesége, és egy nőnek egyszerre csak egy férje lehet.
10. Az érvényes házasság belsőleg fölbonthatatlan.
11. Az egyik fél házasságtörése sem jogosítja föl a másik felet a házasság fölbontására (majdnem dogma).

VIII. A VÉGSŐ DOLGOKRÓL.

a) A végső eseményekről.
1. A halál egyetemes, azaz minden ember számára bekövetkezik a test olyan elváltozása, mely a földi élet végét jelenti.
2. A jelen üdvrendben a halál a bűn büntetése.
3. A halállal véget ér a próbaidő és az érdemszerzés lehetősége (majdnem dogma).
4. A halál után minden egyes lélek nyomban ítélet elé kerül, mely neki végleg megállapítja örök sorsát.
5. Az ítéletet nyomban követi a végrehajtása; azaz nyomban az örök életre vagy a kárhozatra mennek, kik megértek rá, akiknek még tisztulniuk kell, a tisztítóhelyre jutnak.
6. Az Üdvözítő második eljövetelekor a holtak valamennyien föltámadnak a saját testükben.
7. A föltámadott test azonos a földi testtel, amennyiben igaz emberi test, és kinek-kinek tulajdon egyéni teste.
8. Az idők végén Jézus Krisztus dicsőségben eljön méltó véget adni a világtörténelemnek.
9. A halottak föltámadása után a világtörténet befejezéséül Jézus Krisztus eljön megítélni az egész emberiséget.
10. A jelen világnak a történelmi folyamat befejeztével vége lesz (biztos).
11. A jelen világ elmúlása nem megsemmisülés, hanem megújulás, nem világhalál, hanem föltámadás (biztos).

b) A végső állapotokról.
1. Akiket a külön ítélet halálos bűnben megátalkodva talál, azok a bukott angyalokkal együtt örökké szenvedik a kárhozat kínjait.
2. Van tisztítóhely.
3. Van mennyország.
4. Az örök boldogság elsősorban abban áll, hogy az üdvözültek színről színre látják az Istent.
5. Isten boldogító látása végett az üdvözült léleknek külön természetfölötti fölkészültségre van szüksége.
6. Isten színelátásának nyomán a legteljesebb boldogság jár (biztos).

(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)
http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/06/12/mit_hiszunk_az_egyhaz_dogmairol