Az
emberi méltóságot és az ártatlan emberi életet védeni fogantatástól a
természetes halálig: nem vallási, hanem erkölcsi kérdés. A szekuláris
világ tragédiája, hogy az utolsó és egyetlen intézmény, aki az egyetemes
erkölcsöt még őrzi, a katolikus egyház. Ha az erkölcs egyszer
visszatér a világba, a katolikus egyházból fog visszatérni oda.
Száz
évvel ezelőtt angolszász hölgyek szokása volt tincset levágni elhunyt
rokonuk hajából, hogy brossba tegyék azt. A gesztus a szeretett személy
emlékének egyfajta megőrzését szolgálta.
Ma egy ausztrál cég visszahozta ezt az ötletet,
egy meglehetősen bizarr és visszataszító formában: megtermékenyített
emberi embriókból - embrionális korú gyermekekből - készítenek
ékszereket. Megdöbbentő példája ez annak, milyen messzire jutottunk a
gyermekek birtoktárgyakként való kezelésében.
A Baby Bee Hummingbird
nevű cég évek óta készít emlékőrző ékszereket, amikbe anyatejcseppeket
vagy gyermekek kiesett tejfogait építik. Most azonban új terméket
indítottak el: ékszereiket a megrendelők mesterséges megtermékenyítésből
visszamaradt fagyasztott embrióiból készítik el.
A
"maradék" embriókat az anya küldi el a cégnek postán, egy
"szalmaszálnak" nevezett tartályban. A szalmaszálból hamut készítenek,
amit a készülő ékszer később megszilárduló alapanyagában oldanak fel. A
cég ékszerésze végül a halott embriókat tartalmazó kő köré egy teljes
ékszert készít. A cég a terméket "szakrális művészetként" hirdeti.
Egy a New York Times-nak név nélkül nyilatkozó anya, aki három gyermeket is mesterséges megtermékenyítéssel hozott a világra, úgy fogalmazott: "Az embrióim az én gyermekeim - az időbe fagyasztva." Amikor ő és a férje úgy érezték, már "elég" gyermekük van, az anyuka azt mondta, "nem volt szívem elpusztítani [a megmaradt embriókat]... Most már örökké velem vannak egy gyönyörű emléktárgyban." - egy medálban, amit a nő a szívéhez közel hord. És aminek elkészítéséhez azért mégiscsak elpusztította a gyermekeit.
A
mesterséges megtermékenyítés üzlet, nem csoda tehát, ha a gyermekekre
már termékként tekintünk: nyersanyagként, amikből ékszert készítenek.
A Baby Bee Hummingbird cég alapítója semmilyen megbánást nem érez az úgynevezett "szakrális művészetéért". "Mi lenne jobb módja megünnepelni a számodra legdrágább ajándékot, a gyermekedet, mint egy ékszeren keresztül?"
- teszi fel a kérdést. Nos, mi lenne, ha inkább hagynánk őket
megszületni, élni, felnőni, továbbépíteni a világot, megházasodni, és a
saját gyermekeik megfoganását és születését megélni?
Ahogy a Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) fogalmaz:
A gyermek nem járandóság, hanem ajándék. "A házasság legnagyobb ajándéka" egy új emberi személy. A gyermeket nem szabad tulajdonnak tekinteni, mintha követelni lehetne a "gyermekhez való jogot". Ezen a téren egyedül a gyermek rendelkezik igazi jogokkal; tudniillik, hogy "szülei házastársi szeretete sajátos aktusának gyümölcse legyen, hogy fogantatása pillanatától kezdve személyként tiszteljék". (KEK 2378)
A KEK ugyanott a mesterséges megtermékenyítésről is erkölcsi útmutatást ad:
Azok a technikák, amelyek a házaspár számára idegen, harmadik személy bevonásával (sperma vagy petesejt adományozásával, méh bérbeadásával) a közös szülõséget fölbontják, súlyosan erkölcstelenek. Ezek a technikák (idegen spermával való [heterológ] megtermékenyítés és beültetés) sértik a gyermeknek azt a jogát, hogy az általa ismert és egymással a házasság köteléke által egyesült apától és anyától szülessen. Megsértik a "házastársak kizárólagos jogát, hogy kizárólag a másik által váljanak apává és anyává". (KEK 2376)Amennyiben a házaspáron belül kerül sor e technikák gyakorlására (homológ mesterséges megtemékenyítés és beültetés), talán kevésbé elvetendõk, de erkölcsileg változatlanul elfogadhatatlanok maradnak, mert szétválasztják a nemi aktust az élet továbbadásának aktusától. A gyermek létét megalapozó cselekedet többé már nem olyan aktus, amelyben két személy kölcsönösen odaadja magát, hanem olyan aktus, mely "a magzat életét és identitását orvosok és biológusok hatalmára bízza, és az emberi személy eredete és sorsa felett a technika uralmát vezeti be. Ez az uralmi viszony már önmagában is ellentmond annak a méltóságnak és egyenlõségnek, melynek közösnek kell lennie a szülõk és a gyermekek között." "A nemzést erkölcsi szempontból nézve megfosztják sajátos tökéletességétõl, amikor nem a házastársi aktus, azaz a házastársi egyesülés sajátos gesztusának gyümölcseként akarják (...); csak a házastársi aktus két jelentése közötti összefüggés és az ember egységének tiszteletben tartása van összhangban az emberi személy méltóságának megfelelõ nemzéssel." (KEK 2377)
Azon házaspároknak pedig, akik testi terméketlenségben szenvednek, az Egyház ezt tanítja:
http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/06/19/embriokbol_keszit_ekszert_egy_ausztral_cegAz evangélium megmutatja, hogy a testi terméketlenség nem abszolút rossz. Azok a házaspárok, akik kimerítették a jogos orvosi segítségnyújtás lehetõségeit és terméketlenek maradnak, kapcsolódjanak az Úr keresztjéhez, ami minden lelki termékenység forrása. Elhagyott gyermekek örökbefogadásával és mások javára végzett komoly szolgálatokkal megmutathatják nagylelkûségüket. (KEK 2379)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése