Malula. Értékek és pusztítás Szíriában

Elpusztulhat az utolsó falu, ahol még beszélik Jézus nyelvét

Az alábbi történet a kicsi szíriai keresztèny települès, Malula 2013-ban törtènt terroristàk àltali elfoglalàsàt ismerteti.

A vàroskàt 2014 tavaszàn a Sziriai Arab Hadsereg felszabaditotta.

A Malula felszabadításáért elesett kormánykatonák “tablója”

A hétvégén a szíriai felkelők elfoglalták Ma’lúlát, azon falvak egyikét, ahol még beszélnek nyugat-arámiul. Ez annak az ősi nyelvnek a változata, amelyen feltehetően Jézus Krisztus is beszélt.

A kormányerők és a felkelők összecsapásai után többek között az al- Kaidához köthető szélsőséges iszlamista Al- Núszra csoport szerezte meg az ellenőrzést a település felett. Állítólag felgyújtottak két templomot is, és lefejezéssel fenyegettek keresztényeket, ha nem térnek át az iszlám hitre.

A kialakult helyzetről egyelőre nincsenek pontos információk, egyes jelentések szerint a szíriai hadsereg katonái igyekeznek visszaszerezni az ellenőrzést a falu felett. Felbecsülhetetlen értékek válnak a harcok martalékává…

A maalula-i SZENT TEKLA MONOSTOR – a szír kultúra valódi emléke, a világ-és a szír nemzeti örökség része – napjainkban bonyolult, fájdalmas időket él meg: a monostor egy olyan területen fekszik, amelyet minden oldaláról lőnek, ami megbonyolítja a lakóinak szánt humanitárius segély szállítását, ami az utóbbi időkben az önkéntesek számára halálos veszélyt jelent.

Ma’lúlában nem csak felbecsülhetetlen keresztény emlékek, hanem a keresztény kor előtti kincsek is vannak, mint például egy római szentély maradványai vagy egy napisten tiszteletére faragott pogány kultuszhely. Ezen kívül több, antik sziklasír is található a faluban.

A KELETI-ARÁMI NYELVET több százezren beszélik Szíriában és a Közel-Keleten is, a nyugat- arámi azonban csak Ma’lúlában és a közelében lévő két másik faluban maradt fent valóban beszélt nyelvként.

Ma’lúla lakói a helyiség sajátos fekvésének köszönhetően tudták megőrizni vallásukat és nyelvjárásukat: a falu eldugott kis völgyben, kieső helyen fekszik. Lakói nem tértek át az iszlám hitre, mint a többi, környező faluban, hanem megmaradtak kereszténynek. Annak ellenére, hogy a település mindössze 55 kilométerre található Damaszkusztól, az infrastruktúra hiánya miatt ez régen szinte leküzdhetetlen távolságnak számított. Így a lakók, akik főleg gyümölcstermesztéssel és pásztorkodással foglalkoztak, ritkán hagyták el Ma’lúlát, a világtól elzártan éltek. Manapság még mindig arámiul beszélnek a hétköznapokban, igaz, írásban már nem használják azt.

Ma’lúlában még nyelvi központ is épült állami támogatásból, amely az ősi nyelvet volt hivatott megőrizni, itt külföldi kutatók és hallgatók tucatjai fordultak meg, hogy tanulmányozzák ezt az utolsó nyugat-arámi “zárványt”.

SZENT TEKLA LEGENDÁJA

A legenda szerint a sziklahasadék, amelyről többek között ismert a városka, akkor keletkezett, amikor Szent Tekla imái hatására megnyílt a hegy.

Tekla előkelő római lány volt, aki Szent Pál tanítványaként áttért a keresztény hitre. Apja azonban egy pogány rómaihoz akarta hozzákényszeríteni, ezért elmenekült. Apja pribékjei hegyen-völgyön át üldözték a lányt, egészen Ma’lúláig. Itt Tekla látta, hogy véget ér az út, ezért elkezdett imádkozni. A szikla megnyílt, a lány megmenekült, a katonák pedig a csodát látva ide már nem merték követni.

Tekla itt telepedett le, majd itt is temették el- sírja és a mellette fakadó csodatévő forrás, amit a korábbi békeidőben muszlimok is előszeretettel látogattak, az árvaházat is működtető ortodox apácák kolostora feletti sziklafalban található.

(K. W-K)