A keletnémet területeken az egyház a jelenlétért küzd

Az egykori Kelet-Németországban három-négy generációra visszamenőleg nincs az embereknek kapcsolata az egyházzal, a hittel – erről beszélt Erfurt segédpüspöke, Reinhard Hauke a Kathpress osztrák hírügynökségnek adott interjúban.

Bár három, sőt már négy generáció sem tart kapcsolatot az egyházzal, a hittel, mégsem törvényszerű, hogy ezen ne lehetne változtatni – mondta Reinhard Hauke segédpüspök, az erfurti egyházmegye apostoli kormányzója. A lakosság mindössze 8%-a katolikus, ennél valamivel magasabb az evangélikusok aránya, de a nagy többség, azaz 70% semmilyen felekezethez sem tartozik. Egy-egy területen kisebb falvak  őrzik még nagyobb számban a katolikus hitet, de a városokban az amúgy is alacsony számarányok még csökkenőben is vannak. Az egyházmegye püspöki székhelyén, Erfurtban 200 ezer lakosból 11 ezer a katolikus, 25 ezer pedig evangélikus, az egész egyházmegyében is összesen csupán 160 ezer a katolikusok száma.

A kisebbségi lét ellenére a Katolikus Egyház számos iskolát, óvodát, kórházat, idősotthont tart fenn. „Számos eszközt megragadunk, hogy a hitről, Egyházról tájékoztassuk az embereket, meghívjuk őket, és segítséget igyekszünk nyújtani nekik az életvezetésben” - mondta a püspök. Problémaként említette, hogy szerzetesrendek alig vannak jelen az egyházmegyében.

Az evangélikus egyházzal ápolt kapcsolat jónak mondható, bár a német egyesítés előtt erősebb volt a szolidaritás. Ma a közös problémák, kihívások egymásra utaltságot eredményeznek, mégis feszültségek nehezítik a két egyház viszonyát. Elsősorban az okozott zavart, hogy a politikai fordulatot követően az evangélikus egyház több képviselője politikusi szerepet vállalt, ami Hauke szerint „érthetetlen”.

Mindkét egyház igyekszik saját „arculatát” erősíteni: az evangélikusok a reformáció 2017-es évfordulójára készülnek. A katolikusok számára meghatározó volt XVI. Benedek 2011-es látogatása, és Ferenc pápára is nagy érdeklődéssel tekint a szekularizált keletnémet világ.

Hauke 2012 novembere óta látja el az apostoli kormányzói feladatkört. Általában nem szokás, hogy ilyen hosszú ideig apostoli kormányzó irányítson egy egyházmegyét, mert ebben a tisztségben fontosabb döntésekre nem kap felhatalmazást. Bízik a püspöki hivatal mielőbbi betöltésben - zárja szavait Hauke.

Magyar Kurír