„Boldog az ember, akinek az Úr nem tartja számon vétkét, akinek lelkében nem lakik álnokság.” Zsolt 32,2
Sok
éven át éltem bűntudattal múltbeli tetteim miatt. Bűneim ártottak
másoknak is meg nekem is. Minden nap újrajátszottam régi döntéseimet.
Két évtizeddel később még mindig ott sajgott belém szúródva régi bűnöm
tüskéje.
Isten
már megbocsátott. Elmondtam neki mindent, és kértem, bocsásson meg.
Miért nem tudom hát elfogadni megbocsátásának szabadságát?
Annyira szerettem volna hinni, hogy én vagyok az, akiről Dávid ír a 32. zsoltárban:
„Boldog az ember, akinek az Úr nem tartja számon vétkét, akinek lelkében nem lakik álnokság.”
De még küszködtem, hogy el tudjam fogadni Isten kegyelmét, mely elfedi bűnömet, eltörli, mintha soha nem is lett volna.
Sokunknak
okoz ez problémát, tudom. Nagyon jól és szépen hangzik, de valójában
bűnünk súlyát ismerve nehezen tudjuk elhinni, hogy egy tökéletes Isten
megbocsáthatja.
Pedig Igéje arról biztosít, hogy Isten nem tartja számon a bűneinket. Hogyan lehet megélni ezt az igazságot?
Az első lépés,
hogy ismerjük el a bűnünket: magunknak és Istennek is. Ez nyitja meg az
utat az Úrral való őszinte beszélgetés előtt, segít, hogy végre ne
rejtőzködjünk, félve, hogy felfedeznek.
A második lépés,
hogy töltsük fel szívünket, elménket igazsággal. Isten az egész
Bibliában arról tanít, hogy az ellenálló szívet meg lehet változtatni,
meg lehet lágyítani, hogy elfogadja Isten bocsánatát. Következzen
néhány, Istenünk szeretetéről tanúskodó igevers, Aki szeretne változást
hozni életünkbe megbocsátásának kegyelme által.
Az én Istenem nem ítél el. „Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak.” Róm 8,1
Rajtam a kegyelem uralkodik, nem a bűn. „Mert a bűn nem fog uralkodni rajtatok, hisz nem vagytok már a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt.” Róm 6,14
Jézus, az én Megváltóm, szabaddá tett, tehát szabad vagyok. „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” Jn 8,36
Régi énem elmúlt. Krisztusban új énem van. „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.” 2Kor 5,17
Hátadon
cipelsz egy rakomány bűnt, amit Isten már megbocsátott? Készen állsz
rá, hogy levesd a szégyent, eldobd a bűntudatot? Túl rövid az élet
ahhoz, hogy halogassuk a kegyelem szabadságának választását a
hitetlenség köteléke helyett.
Engedd
Istent, hogy igazságának átformáló erejével mossa le ma rólad a
fájdalmat és bűntudatot régi bűneid miatt. Imádkozzunk, hogy el tudd ezt
fogadni, és ezentúl élj Isten kegyelmének és megbocsátásának
szabadságában.
Uram,
hittel elfogadom megbocsátásodat, és elutasítom ezentúl, hogy az
Általad már megbocsátott bűneim foglya legyek. Megvallom bűneimet, és
továbblépek!
Elkötelezem magam átformáló igazságaid mellett, hogy teljes és szabad életet éljek a Te kegyelmed által.
Jézus nevében, Ámen.
Wendy Pope: Accepting Forgiveness
Encouragement for today, 2013.10.30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése