Az amerikai Pew Research Center legújabb, június
27-én közzétett felmérése szerint, mely a népszámlálási adatok mellett
további kutatásokon is alapul, egyre kevesebb a keresztény Kanadában,
míg a kisebbségi felekezetek egyre nagyobb tért hódítanak.
A
kanadaiak kétharmada – felnőtteket és gyerekeket is beleértve –
továbbra is keresztény, ám a két legnagyobb keresztény vallás híveinek
száma egyértelmű csökkenést mutat. Az utóbbi negyven évben a magukat
katolikusnak valló kanadaiak aránya 47 százalékról 39-re esett vissza, a
protestánsoknál pedig ugyanez az adat a korábbi 41 helyett ma már
csupán 27 százalék.
Ezzel
szemben a többi keresztény felekezet és a nem keresztény vallások – úgy
mint az iszlám, a hinduizmus, a szikhizmus, a buddhizmus, a judaizmus
és az ortodox kereszténység – fejlődést mutatnak. E vallások híveinek
összesített aránya a kanadai társadalmon belül az 1971-ben mért 4
százalékkal ellentétben ma már 11 százalék.
A
legnagyobb mértékben azonban azok száma növekedett, akik egyik
valláshoz tartozónak sem érzik magukat: az ő arányuk az 1971-es 4
százalékkal szemben 2011-re 24 százalékra nőtt. „Kanadában ez az
eltávolodás az 1980-as években kezdett felgyorsulni, és a folyamat az
utóbbi tíz évben még látványosabb – jegyzi meg a Pew Research Center. – A
tendencia nem csak a legfiatalabbaknál figyelhető meg: 1981-ben az
1947. és 1966. között született kanadaiak közül tízből egy volt vallás
nélküli, míg 2011-ben ez az arány már ötből egy.
A
számok tájegységenként is nagy eltéréséket mutatnak. Az ország nyugati
felében a vallás nélkül élők aránya (44%) több mint kétszer olyan magas,
mint az ország keleti felében (16%), és háromszor magasabb, mint a
római katolikus gyökerekkel rendelkező Québec-ben (12%). 1971. és 2001.
között a vallás nélküliek aránya alig változott Québec-ben, míg az
utóbbi évtizedben számuk itt is erősen nőtt.
A
vallásukat gyakorlók száma is csökkenést mutat. A bevándorlók körében a
vallásgyakorlás mértéke magasabb és viszonylag stabil: 1998-ban és
2011-ben is 43 százalékuk vallotta, hogy egy hónapban legalább egyszer
részt vesz vallási szertartáson. Ezzel szemben a Kanadában
születetteknek 1998-ban a 31 százaléka, míg 2011-ben már csak a 22
százaléka ment el szertartásra egy hónapban legalább egyszer.
A
tanulmány arra is kitér, hogy a vallás nélkül élők aránya a bevándorlók
körében is nő: míg 1971-ben 7 százalék tartozott ebbe a csoportba,
2011-ben ez a szám már 20 százalék volt. „E változás nagyrészt a
kelet-ázsiai bevándorlók, köztük is elsősorban a kínaiak számának
növekedésével magyarázható – írja a kutatóközpont –, hiszen Kínában él a
világon a legtöbb, valláshoz nem tartozó lakos.”
A
valláshoz nem tartozók között több a férfi (26%), mint a nő (22%), az
iskolai végzettség viszont e kérdésben elvesztette jelentőségét: míg
1971-ben a diplomások 12 százaléka, az alacsonyabb végzettségűeknek
pedig csupán 4 százaléka vallotta vallás nélkül élőnek magát, ma ez az
arány 23, illetve 21 százalék.
La Croix/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése