A teremtett világ szeretete nem helytelen mindaddig, amíg Isten iránti szeretetünk nem károsodik. A világ szeretete és Isten iránti szeretetünk megcsorbulása olyan, mint amikor a vőlegény gyűrűt ad menyasszonyának, aki a gyűrűt jobban szereti, mint vőlegényét, akitől kapta. Természetesen, szeretnie kell a vőlegény ajándékát, de a gyűrű szeretete és a vőlegény megvetése éppen annak a szeretetnek az elutasítása, amit a gyűrű szimbolizál. Ugyanígy, aki a teremtett világot és nem a Teremtőt szereti, az elutasítja a teremtett világ lényegét. Értékelnünk kell a világot, és éppen ezért szeretnünk kell Teremtőjét is.