4. Elsőpéntek, Elsőszombat és Elsővasárnap a Szentháromság hegyén, Nagyfaluban.
Júniusban, Jézus és Mária, a két Szent Szív szándékára imádkozunk, hogy képesek legyünk természetfeletti közösséget alapítani és építeni. Egész hónapban az alvilági és csak evilági közösségekért engesztelünk. Legyen a röpimánk: “Jézus és Mária, a Szentlélekben egyesült, két Szent Szíveteknek ajánlom fel: önmagamat, közösségemet és az egész világot!”
N.B. A nagy figyelmeztetés előtt, a nyilvános üzenetek az egész világon le fognak állni!!! Mától kezdve, az Égiek kéréseit, Akaratuk szerint, tanítás formájában fogjuk továbbítani!!!
I. Nagyfalu: visszatekintő - lelkiismeretvizsgálat.
Tisztátalan: gondolataidat, kívánságaidat, szavaidat, cselekedeteidet, öltözködésedet, nézéseidet, bűntársadat,… igazi bűnbánattal félre tetted-e? Napi erőfeszítéssel, megőrizted-e testi-lelki tisztaságodat? A tisztaságot megőrző eszközöket (rendszeres gyónás, áldozás, böjt, szabadító ima, szentelt víz,…) használod-e?
Elhatároztad-e, hogy tisztán élsz a házasságig és hűségesen a sírig?
II. Nagyfalu - jelen.
Tanítás, 2005 június elsőpéntekén:
Az Úr Jézus a tekintetünket a barlang kápolnára és környezetére irányította! A kápolna előtti védőfallal, ölelő karral, az Úr Jézus, az Ő ölelő, védő, biztonságot adó, isteni szeretetére tanított. A kápolna feletti kereszt tanítása: “per crucem, ad lucem”, csak a kereszt által juthatunk a Fénybe, az Égbe! A kereszten és a mellette lévő fehér galambok: a Szentháromság állandó jelenlétére emlékeztetnek, ugyanakkor a tisztaságra és a szelídségre tanítanak, ahogyan élnünk kell. Az Oltáriszentség szimbóluma által az Úr Jézus imára és megváltozásra buzdít: “Add Uram, hogy testem, Szent Testeddé, vérem, Szent Véreddé változzon!” “Az Oltáriszentség, a mennyei Atya Szíve” - mondta az Úr Jézus! Az Irgalmas Szívű Jézus, a kápolnában: kitárt-áldó kézzel vár és szeretettől lángoló szívvel hív: “Jöjjetek Irgalmas Szívemhez, mély alázattal és bűnbánó lélekkel, hogy megmeneküljetek a Gonosztól.” Nemrég sötét pince volt ott, ahol most a Világosságot hordozó és Fényt árasztó kápolna van. Az Úr Jézus megerősített: ha felszámoljuk magunkban a bűnt, a sötétséget, megszűnik lelkünkben a félelem és eltelünk világossággal, minden égi jóval. “Higgyétek el - bátorított az Úr Jézus - a legkisebb gyertya világossága is megtöri a legnagyobb sötétséget”.
Egy csodálatos látomásban megmutatta az Úr Jézus, miként örül a Szentháromság és az összes Égiek, amikor összegyűlünk engesztelésre, az Égiek megörvendeztetésére. Az Égben, a szivárvány színeiben láttam az Égieket és önmagamat. Ott, gyönyörű mennyei kórus énekelt. Az Úr Jézus, meglepetésemre, nagyon szomorúan jött elém és panaszkodott: “Sokan nem hisznek szeretetemben, nem hiszik isteni segítségemet, amely rendelkezésükre áll. A kereszt miatt, amely edzené őket és amely által engesztelhetnének, káromolnak Engem! Nagyon sokan szeretik a bűn sötétségét és félnek a Világosságtól! Egyre többen úgy élnek a Földön, mintha Isten nem is létezne! Az Eucharisztia évében sem értékelik, még a házamba járók sem sokan, Szent Testemet és Véremet! Akiket kiválasztottam, azok is bűneikkel, töviskoronát tesznek szeretettől lángoló Szívemre! Hiába várom gyermekeimet Irgalmas Szívvel, hogy megbocsássak nekik, ők félve menekülnek Tőlem! Sajnos, egyre többen, szövetséget kötnek a Gonosszal, aki az örök kárhozatra viszi őket!”
Hogyan vigasztaljunk meg Téged Jézusom? - kérdeztem. “Legyetek állandóan készen visszajövetelemre! Minden keresztet ajánljatok fel a bűnösök megmeneküléséért engesztelésül! Alázatos lélekkel kérjétek és fogadjátok el megbocsátásomat! Legyen számotokra fontosabb a halhatatlan lélek, mint a múlandó test! Ne bűneitek lándzsáival, hanem ölelő karokkal várjatok vissza a Földre! Higgyetek a közös engesztelés világraszóló jó következményeiben! Ti vagytok az Én gyönyörűségem!” - ezt mondta az Úr Jézus, az engesztelő közösségről. Utolsó kérdésem volt az Úr Jézushoz: “Miért nem térsz vissza minél hamarabb a Földre?” “Tudod, nem megy oda örömmel senki, ahol egyszer már keresztre feszítették!!!”
Imádkozd naponta: Szelíd és alázatos Szívű Jézus, alakítsd szívünket a Te Szíved szerint!
Tanítás, 2005 június elsőszombatján:
Ez a nap rendkívüli! Ma a Szűzanya Szeplőtelen Szívének van az ünnepe. Majdnem hét évet töltöttünk el Jézus és Mária engesztelő iskolájában. Hét üzenetet kaptunk az Égiektől a Szentháromság hegyén. Az első kilenced befejeződött itt a hegyen. Most ballagáson vagyunk! Nemsokára, mindenki számára lelki érettségi vizsga fog következni!
A hét üzenetben, amelyet a Szentháromság hegyén kaptunk, minden benne van, amit az utolsó időkben (a vizsgán) tudni és tenni kell! A Szűzanya, aki osztályfőnökünk volt, ezután háttérbe vonul és átadja a helyet Szent Fiának, Jézus Krisztusnak.
Egy látomásban megmutatta az Úr: Isten gyönyörűnek teremtette ezt a világot és benne az embert! Ahogy telt az idő, a paradicsomkertben és azután is, az ember engedetlensége által, egyre jobban eltávolodott Istentől. Isten folyamatosan küldte a prófétákat, végül Szent Fiát, hogy térítsék vissza az emberiséget Hozzá. Az ember keresztre feszítette Istenét, aki ezt felajánlva, megváltott minket. Azóta eltelt több mint 2000 év. A mennyei Atya nézi, sajnálja teremtményeit és újra kimondja: “Bánom, hogy megteremtettem az embert”. Isten látja a bűnt szerető embert és nagyon szomorú az Arca!
A Szűzanya 2000 év óta, mint a világ legnagyobb misszionáriusa, sok helyen megjelent (Lourdes, Fatima, Medjugorje, Szőkefalva, Nagyfalu,…) üzeneteket adva. Csak egy kicsi közösség, szerte a világon, vette komolyan a Szűzanya életmentő üzeneteit. Mit mondott és kért a Szűzanya Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén? “Imádkozzatok sokat a papokért! Szeressétek jobban Szent Fiamat az Oltáriszentségben! Megjelenik a bűn embere hamarosan! A bűn megtestesül emberi formában. Minden jónak a fordítottját fogja tenni. Készüljetek fel! Bármilyen szépet nyújt e világ, a Gonosz a pokolba akar vinni benneteket. Gyermekeim számára mindig a Remény Anyja vagyok és maradok. A Mennyország öröme készül lejönni a Földre! Rajtatok múlik, hogy megtisztított lélekkel be akarjátok-e fogadni. Útban van a nagy figyelmeztetés és a Szentlélek rendkívüli kiáradása, amelyben megismerhetitek Istent és önmagatokat, úgy ahogy vagytok. Ha most is, akkor is vissza fogjátok utasítani az Istent, az egyenlő lesz az örök halállal. Középút nem lesz!”
Mi a mi komoly feladatunk? Ha lesz egy kis engesztelő közösség, akiket a Szűzanya be tud mutatni a mennyei Atya megörvendeztetésére, Ő meg fog kegyelmezni az egész világnak.
Tanítás, 2005 június elsővasárnapján:
Mennyei Atyánk, mondd mivel örvendeztessünk meg Téged a mai napon?
A mennyei Atya egy elgondolkodtató történetet mutatott meg:
“Egy édesanya nagy csomagokkal, téli hidegben, elindult egy távoli városba, ahol egyetlen fia élt. Amikor megérkezett rég nemlátott fiához, boldogan köszöntötte és az asztalra pakolta a sok ajándékot, amit szeretettel hozott. Az édesanya, egy hálás tekintetre, egy köszönő szóra várt. A fia felháborodva megszólalt: ‘Anyám, én nem ezt vártam tőled! Engem lenéznek a munkahelyen, mert nincs kocsim! Én albérletbe kell lakjak, mert nincs saját lakásom! Mivel szegény családban születtem, ezért te vagy a hibás! Tudd meg, én egyáltalán nem örülök annak, amit te hoztál! Ha nem tudsz adni nekem sok pénzt, nekem ezek nem kellenek!’ Csúnya szavakkal bántotta Istent és az anyját, azért, mert neki nincs boldogsága, lelki békéje.
Az édesanya egy darabig nagyon szomorúan hallgatott, azután felállva mondta: ‘Fiam, te mindenkit hibáztatsz, csak egyedül önmagadat nem’. Mivel a fia tovább is vádolta, szidta kiabálva az anyját, az kiment a házból. A fia, anyja után bekulcsolta az ajtót. Mivel hideg volt, az anya egy idő után kopogtatott és mondta: ‘Engedj be fiam!’ A fia hallgatott. ‘Legalább egy pokrócot dobjál ki éjszakára, mert megfázok’. Azt se kapott a fiától. Az egyik szegény szomszéd, hallva és látva ezeket, azt mondta az anyának: ‘Jöjjön hozzám! Nálam meleg van! Igaz, hogy kicsi a lakásom, csak egy ágyam van, de azt is szívesen megosztom magával.’ Az édesanya még utoljára kopog és könnyek között mondja: ‘Fiam, én szeretlek téged!’ Aztán az égre nézve felsóhajt: ‘Atyám bocsáss meg neki, mert nem tudja mit cselekszik’, és nagyon szomorúan elment a szomszéd szegényes házába.”
Ki-ki vonja le a következtetéseket! A Szűzanya, kopog, az utolsó időben, a nagy figyelmeztetés előtt minden ember szívének az ajtaján és szelíden kéri: ‘Nyisd ki Szent Fiam előtt az ajtót, engedd be Őt, mert csak Vele lehetsz boldog, csak Vele lehetsz elégedett és teljes!”
Adja Isten, hogy mindenki kinyissa az Úr Jézus előtt a szíve ajtaját, befogadva a boldogságot. Így örvendeztessük meg az Atyát!
Tanúságtétel az Oltáriszentség évében:
“Most, 20 éves vagyok, C. Mónika a nevem. 15 éves koromig teljesen hétköznapi életet éltem, mint bármelyik fiatal. Ekkor egy ifjúsági találkozón vettem részt. A lelkész, a megfeszített Krisztusról elmélkedett, aki nagyon megérintette a lelkemet. Ettől a pillanattól kezdve, gyakrabban olvastam a Szentírást, komolyabban vettem a lelki életet. Kezdtem olyan helyekre járni, ahol jobban megismerhettem és megszerethettem az Úr Jézust. Így kerültem Érsemjénbe, több mint három éve. Itt találkoztam először Jézussal az Oltáriszentségben és Máriával. A lelkigyakorlat nagy tükör volt nekem! Úgy mentem haza, soha többé nem megyek elsőszombatra. Mégis Valaki vonzott. Azután, minden alkalommal elmentem elsőszombatra. Így, egyre közelebb kerültem az Úr Jézushoz és a Szűzanyához. Lassan megérlelődött bennem az elhatározás, én is szeretnék elsőáldozó lenni. A nagyfalusi hegyen, az Irgalmasság vasárnapján, térdeltem le először életemben igazi hittel az Oltáriszentségben lévő Jézus előtt, világosságot kérve. Nagyváradra menet erősen éreztem (a felkészítő után), nekem 2003. május 3-án, elsőszombaton, elsőáldozó kell legyek. Elsőpénteken elvégeztem az elsőgyónásomat és megtisztult lélekkel vártam a Nagy Találkozásra. Elsőáldozáskor, a lelkemben eddig soha nem tapasztalt örömet éreztem. Kértem az Úr Jézust, soha ne hagyja el a szívemet, maradjon mindig velem. A támadások ellenére, próbálom a szívemet mindig tisztán tartani, hogy a feltámadt Jézus, ott mindig jól érezze magát. Jézus az, aki vígasztal, aki szeret, aki vezet. Ő a mindenem!!! Jelszavam egy egész életre: ‘Egészen a Tiéd akarok lenni Jézusom! Egészen a Tiéd akarok lenni Szűzanyám!’
Köszönöm Jézusom, hogy ezen az úton mások is követnek engem! ”
III. Nagyfalu - előretekintés.
Júliusban: Szent Joachim és Szent Anna közbenjárását kérjük, az idősekért, azért, hogy Istennel éljék meg az életük utolsó szakaszát. Engesztelünk azokért az idősekért, akik Isten nélkül: élnek, szenvednek és költöznek el az élők közül.
NB: Mivel a Szentlélek rendkívüli kiáradása bármikor bekövetkezhet, ezért ajánlom: éljünk mindig tiszta lélekkel!!!
Júniusi házi feladat:
“JÉZUS ÉS MÁRIA SEGÍTSETEK, HOGY PÉLDÁTOK SZERINT, EGÉSZ ÉLETÜNKBEN: HALLGASSUNK ÉS BESZÉLJÜNK SZERETETTEL!”
Júniusban, Jézus és Mária, a két Szent Szív szándékára imádkozunk, hogy képesek legyünk természetfeletti közösséget alapítani és építeni. Egész hónapban az alvilági és csak evilági közösségekért engesztelünk. Legyen a röpimánk: “Jézus és Mária, a Szentlélekben egyesült, két Szent Szíveteknek ajánlom fel: önmagamat, közösségemet és az egész világot!”
N.B. A nagy figyelmeztetés előtt, a nyilvános üzenetek az egész világon le fognak állni!!! Mától kezdve, az Égiek kéréseit, Akaratuk szerint, tanítás formájában fogjuk továbbítani!!!
I. Nagyfalu: visszatekintő - lelkiismeretvizsgálat.
Tisztátalan: gondolataidat, kívánságaidat, szavaidat, cselekedeteidet, öltözködésedet, nézéseidet, bűntársadat,… igazi bűnbánattal félre tetted-e? Napi erőfeszítéssel, megőrizted-e testi-lelki tisztaságodat? A tisztaságot megőrző eszközöket (rendszeres gyónás, áldozás, böjt, szabadító ima, szentelt víz,…) használod-e?
Elhatároztad-e, hogy tisztán élsz a házasságig és hűségesen a sírig?
II. Nagyfalu - jelen.
Tanítás, 2005 június elsőpéntekén:
Az Úr Jézus a tekintetünket a barlang kápolnára és környezetére irányította! A kápolna előtti védőfallal, ölelő karral, az Úr Jézus, az Ő ölelő, védő, biztonságot adó, isteni szeretetére tanított. A kápolna feletti kereszt tanítása: “per crucem, ad lucem”, csak a kereszt által juthatunk a Fénybe, az Égbe! A kereszten és a mellette lévő fehér galambok: a Szentháromság állandó jelenlétére emlékeztetnek, ugyanakkor a tisztaságra és a szelídségre tanítanak, ahogyan élnünk kell. Az Oltáriszentség szimbóluma által az Úr Jézus imára és megváltozásra buzdít: “Add Uram, hogy testem, Szent Testeddé, vérem, Szent Véreddé változzon!” “Az Oltáriszentség, a mennyei Atya Szíve” - mondta az Úr Jézus! Az Irgalmas Szívű Jézus, a kápolnában: kitárt-áldó kézzel vár és szeretettől lángoló szívvel hív: “Jöjjetek Irgalmas Szívemhez, mély alázattal és bűnbánó lélekkel, hogy megmeneküljetek a Gonosztól.” Nemrég sötét pince volt ott, ahol most a Világosságot hordozó és Fényt árasztó kápolna van. Az Úr Jézus megerősített: ha felszámoljuk magunkban a bűnt, a sötétséget, megszűnik lelkünkben a félelem és eltelünk világossággal, minden égi jóval. “Higgyétek el - bátorított az Úr Jézus - a legkisebb gyertya világossága is megtöri a legnagyobb sötétséget”.
Egy csodálatos látomásban megmutatta az Úr Jézus, miként örül a Szentháromság és az összes Égiek, amikor összegyűlünk engesztelésre, az Égiek megörvendeztetésére. Az Égben, a szivárvány színeiben láttam az Égieket és önmagamat. Ott, gyönyörű mennyei kórus énekelt. Az Úr Jézus, meglepetésemre, nagyon szomorúan jött elém és panaszkodott: “Sokan nem hisznek szeretetemben, nem hiszik isteni segítségemet, amely rendelkezésükre áll. A kereszt miatt, amely edzené őket és amely által engesztelhetnének, káromolnak Engem! Nagyon sokan szeretik a bűn sötétségét és félnek a Világosságtól! Egyre többen úgy élnek a Földön, mintha Isten nem is létezne! Az Eucharisztia évében sem értékelik, még a házamba járók sem sokan, Szent Testemet és Véremet! Akiket kiválasztottam, azok is bűneikkel, töviskoronát tesznek szeretettől lángoló Szívemre! Hiába várom gyermekeimet Irgalmas Szívvel, hogy megbocsássak nekik, ők félve menekülnek Tőlem! Sajnos, egyre többen, szövetséget kötnek a Gonosszal, aki az örök kárhozatra viszi őket!”
Hogyan vigasztaljunk meg Téged Jézusom? - kérdeztem. “Legyetek állandóan készen visszajövetelemre! Minden keresztet ajánljatok fel a bűnösök megmeneküléséért engesztelésül! Alázatos lélekkel kérjétek és fogadjátok el megbocsátásomat! Legyen számotokra fontosabb a halhatatlan lélek, mint a múlandó test! Ne bűneitek lándzsáival, hanem ölelő karokkal várjatok vissza a Földre! Higgyetek a közös engesztelés világraszóló jó következményeiben! Ti vagytok az Én gyönyörűségem!” - ezt mondta az Úr Jézus, az engesztelő közösségről. Utolsó kérdésem volt az Úr Jézushoz: “Miért nem térsz vissza minél hamarabb a Földre?” “Tudod, nem megy oda örömmel senki, ahol egyszer már keresztre feszítették!!!”
Imádkozd naponta: Szelíd és alázatos Szívű Jézus, alakítsd szívünket a Te Szíved szerint!
Tanítás, 2005 június elsőszombatján:
Ez a nap rendkívüli! Ma a Szűzanya Szeplőtelen Szívének van az ünnepe. Majdnem hét évet töltöttünk el Jézus és Mária engesztelő iskolájában. Hét üzenetet kaptunk az Égiektől a Szentháromság hegyén. Az első kilenced befejeződött itt a hegyen. Most ballagáson vagyunk! Nemsokára, mindenki számára lelki érettségi vizsga fog következni!
A hét üzenetben, amelyet a Szentháromság hegyén kaptunk, minden benne van, amit az utolsó időkben (a vizsgán) tudni és tenni kell! A Szűzanya, aki osztályfőnökünk volt, ezután háttérbe vonul és átadja a helyet Szent Fiának, Jézus Krisztusnak.
Egy látomásban megmutatta az Úr: Isten gyönyörűnek teremtette ezt a világot és benne az embert! Ahogy telt az idő, a paradicsomkertben és azután is, az ember engedetlensége által, egyre jobban eltávolodott Istentől. Isten folyamatosan küldte a prófétákat, végül Szent Fiát, hogy térítsék vissza az emberiséget Hozzá. Az ember keresztre feszítette Istenét, aki ezt felajánlva, megváltott minket. Azóta eltelt több mint 2000 év. A mennyei Atya nézi, sajnálja teremtményeit és újra kimondja: “Bánom, hogy megteremtettem az embert”. Isten látja a bűnt szerető embert és nagyon szomorú az Arca!
A Szűzanya 2000 év óta, mint a világ legnagyobb misszionáriusa, sok helyen megjelent (Lourdes, Fatima, Medjugorje, Szőkefalva, Nagyfalu,…) üzeneteket adva. Csak egy kicsi közösség, szerte a világon, vette komolyan a Szűzanya életmentő üzeneteit. Mit mondott és kért a Szűzanya Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén? “Imádkozzatok sokat a papokért! Szeressétek jobban Szent Fiamat az Oltáriszentségben! Megjelenik a bűn embere hamarosan! A bűn megtestesül emberi formában. Minden jónak a fordítottját fogja tenni. Készüljetek fel! Bármilyen szépet nyújt e világ, a Gonosz a pokolba akar vinni benneteket. Gyermekeim számára mindig a Remény Anyja vagyok és maradok. A Mennyország öröme készül lejönni a Földre! Rajtatok múlik, hogy megtisztított lélekkel be akarjátok-e fogadni. Útban van a nagy figyelmeztetés és a Szentlélek rendkívüli kiáradása, amelyben megismerhetitek Istent és önmagatokat, úgy ahogy vagytok. Ha most is, akkor is vissza fogjátok utasítani az Istent, az egyenlő lesz az örök halállal. Középút nem lesz!”
Mi a mi komoly feladatunk? Ha lesz egy kis engesztelő közösség, akiket a Szűzanya be tud mutatni a mennyei Atya megörvendeztetésére, Ő meg fog kegyelmezni az egész világnak.
Tanítás, 2005 június elsővasárnapján:
Mennyei Atyánk, mondd mivel örvendeztessünk meg Téged a mai napon?
A mennyei Atya egy elgondolkodtató történetet mutatott meg:
“Egy édesanya nagy csomagokkal, téli hidegben, elindult egy távoli városba, ahol egyetlen fia élt. Amikor megérkezett rég nemlátott fiához, boldogan köszöntötte és az asztalra pakolta a sok ajándékot, amit szeretettel hozott. Az édesanya, egy hálás tekintetre, egy köszönő szóra várt. A fia felháborodva megszólalt: ‘Anyám, én nem ezt vártam tőled! Engem lenéznek a munkahelyen, mert nincs kocsim! Én albérletbe kell lakjak, mert nincs saját lakásom! Mivel szegény családban születtem, ezért te vagy a hibás! Tudd meg, én egyáltalán nem örülök annak, amit te hoztál! Ha nem tudsz adni nekem sok pénzt, nekem ezek nem kellenek!’ Csúnya szavakkal bántotta Istent és az anyját, azért, mert neki nincs boldogsága, lelki békéje.
Az édesanya egy darabig nagyon szomorúan hallgatott, azután felállva mondta: ‘Fiam, te mindenkit hibáztatsz, csak egyedül önmagadat nem’. Mivel a fia tovább is vádolta, szidta kiabálva az anyját, az kiment a házból. A fia, anyja után bekulcsolta az ajtót. Mivel hideg volt, az anya egy idő után kopogtatott és mondta: ‘Engedj be fiam!’ A fia hallgatott. ‘Legalább egy pokrócot dobjál ki éjszakára, mert megfázok’. Azt se kapott a fiától. Az egyik szegény szomszéd, hallva és látva ezeket, azt mondta az anyának: ‘Jöjjön hozzám! Nálam meleg van! Igaz, hogy kicsi a lakásom, csak egy ágyam van, de azt is szívesen megosztom magával.’ Az édesanya még utoljára kopog és könnyek között mondja: ‘Fiam, én szeretlek téged!’ Aztán az égre nézve felsóhajt: ‘Atyám bocsáss meg neki, mert nem tudja mit cselekszik’, és nagyon szomorúan elment a szomszéd szegényes házába.”
Ki-ki vonja le a következtetéseket! A Szűzanya, kopog, az utolsó időben, a nagy figyelmeztetés előtt minden ember szívének az ajtaján és szelíden kéri: ‘Nyisd ki Szent Fiam előtt az ajtót, engedd be Őt, mert csak Vele lehetsz boldog, csak Vele lehetsz elégedett és teljes!”
Adja Isten, hogy mindenki kinyissa az Úr Jézus előtt a szíve ajtaját, befogadva a boldogságot. Így örvendeztessük meg az Atyát!
Tanúságtétel az Oltáriszentség évében:
“Most, 20 éves vagyok, C. Mónika a nevem. 15 éves koromig teljesen hétköznapi életet éltem, mint bármelyik fiatal. Ekkor egy ifjúsági találkozón vettem részt. A lelkész, a megfeszített Krisztusról elmélkedett, aki nagyon megérintette a lelkemet. Ettől a pillanattól kezdve, gyakrabban olvastam a Szentírást, komolyabban vettem a lelki életet. Kezdtem olyan helyekre járni, ahol jobban megismerhettem és megszerethettem az Úr Jézust. Így kerültem Érsemjénbe, több mint három éve. Itt találkoztam először Jézussal az Oltáriszentségben és Máriával. A lelkigyakorlat nagy tükör volt nekem! Úgy mentem haza, soha többé nem megyek elsőszombatra. Mégis Valaki vonzott. Azután, minden alkalommal elmentem elsőszombatra. Így, egyre közelebb kerültem az Úr Jézushoz és a Szűzanyához. Lassan megérlelődött bennem az elhatározás, én is szeretnék elsőáldozó lenni. A nagyfalusi hegyen, az Irgalmasság vasárnapján, térdeltem le először életemben igazi hittel az Oltáriszentségben lévő Jézus előtt, világosságot kérve. Nagyváradra menet erősen éreztem (a felkészítő után), nekem 2003. május 3-án, elsőszombaton, elsőáldozó kell legyek. Elsőpénteken elvégeztem az elsőgyónásomat és megtisztult lélekkel vártam a Nagy Találkozásra. Elsőáldozáskor, a lelkemben eddig soha nem tapasztalt örömet éreztem. Kértem az Úr Jézust, soha ne hagyja el a szívemet, maradjon mindig velem. A támadások ellenére, próbálom a szívemet mindig tisztán tartani, hogy a feltámadt Jézus, ott mindig jól érezze magát. Jézus az, aki vígasztal, aki szeret, aki vezet. Ő a mindenem!!! Jelszavam egy egész életre: ‘Egészen a Tiéd akarok lenni Jézusom! Egészen a Tiéd akarok lenni Szűzanyám!’
Köszönöm Jézusom, hogy ezen az úton mások is követnek engem! ”
III. Nagyfalu - előretekintés.
Júliusban: Szent Joachim és Szent Anna közbenjárását kérjük, az idősekért, azért, hogy Istennel éljék meg az életük utolsó szakaszát. Engesztelünk azokért az idősekért, akik Isten nélkül: élnek, szenvednek és költöznek el az élők közül.
NB: Mivel a Szentlélek rendkívüli kiáradása bármikor bekövetkezhet, ezért ajánlom: éljünk mindig tiszta lélekkel!!!
Júniusi házi feladat:
“JÉZUS ÉS MÁRIA SEGÍTSETEK, HOGY PÉLDÁTOK SZERINT, EGÉSZ ÉLETÜNKBEN: HALLGASSUNK ÉS BESZÉLJÜNK SZERETETTEL!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése