MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

1982. szeptember 30.

NE LEGYEN EGY NYUGODT PERCED ADDIG, MÍG EMBERTÁRSAIDAT

FÖLDI ROKONAIDAT NEM IRÁNYÍTOTTAD ARRA AZ ÖSVÉNYRE, AMI

KRISZTUS FELÉ VEZET

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!

       Köszöntelek örömmel Testvérem az Üdvözítő Jézus által, az Ő szent vére mossa fehérre a te lelkedet, az Atya és a Szentlélek ereje által. Kegyelmezzen neked az irgalmas Isten, mert ugyan ki állhat meg az Ő szent színe előtt, ha Isten az Ő végtelen igazságossága mellett nem volna szerető Atyátok és végtelen szeretete által nem lenne irgalmas.

       Ne félj Testvérem! Bizakodjál Isten végtelen irgalmában és végtelen könyörületességében, de mindenekelőtt véghetetlen szeretetében, mert mint mondottam Isten végtelenül szereti az embert. Hisz odaadta egyszülött Fiát az emberért, hogy el ne vesszen. Jézus Krisztus végigélt egy olyan életet, ami tele volt gyötrelemmel. Mikor Jézus Krisztus emberi szavát panaszra használta fel, azt mondotta: “A madárnak fészke, az állatnak odúja van, az emberfiának, pedig nincs hova fejét lehajtani.”

       Mivel Jézus Krisztus valóságos ember is volt, valóságos emberi testtel, Jézus Krisztusnak le kellett győzni minden emberi gyarlóságot, amivel a test megterhelte. Neki is meg kellett küzdeni minden emberi tulajdonsággal, de Jézus Krisztus, mint ember legyőzte a bűnt, lábbal tiporta. Ezért mondom, tudja a ti Uratok: ti küzdelmeiteket. Ő tulajdonába jött, de Ő mégsem igényelt, mégsem vett el a földi javakból semmit, mert szegénynek és szenvedésre jött a világra. Ő tudta mind azt a gyötrelmet, mit e földön végig kell szenvednie, mert Isten is a ti Uratok, tehát legyőzte és még egyszer győzelmet aratott a bűn felett.

       Megváltott benneteket a bűntől olyan formában, hogy ti is győzedelmeskedhettek a bűn felett, mert maga Jézus Krisztus a szövetségesetek a harcban. Mert ti is harcra születtetek és a harcotok a bölcsőtől a sírig tart, mert aki nem harcol az nem is győzedelmeskedhetik. Jaj annak az embernek, aki győzelem nélkül lépi át azt a kaput, ahova úgy lép be, hogy nincs mit vigyen magával, tehát érdem nélkül.

       Szerezzetek érdemeket Testvéreim! Mert mondom, nem elég ha te magadnak harácsolod az érdemeket, mert mind hiába. Nincs benned szeretet. Mert mondom, szeretet nélkül nem léphettek be az üdvösség kapuján. Legyetek ti is adakozóak, mert szerettek és segítsetek a felebarátotoknak is a küzdelemben. Legyen bennetek még erre is erő, mert szerettek. Akkor juttok igazán előre, ha a hozzátok közel álló embertársaitokat is viszitek magatokkal. Hidd el testvérem, ez az ember megy igazán Isten felé.

       Mert milyen az az Isten felé törés, ha a felebarátaival mit sem törődve hagyja el őket.

De azt is mondom, hogy az önző ember Istent sem szereti önzetlenül, mert ez az ember csak kizárólag magát, önmagát szereti. „Aki engem követ, gyűlölje meg saját magát, úgy kövessen engem.” - mondotta Jézus Krisztus.

       Igen Testvérem, ne legyen egy nyugodt perced addig, míg embertársaidat, földi rokonaidat nem irányítottad arra az ösvényre, ami Krisztus felé vezet. Lesz, aki meggyűlöl érte, de ne félj! Mit mondott a te Urad: „Meggyűlölnek benneteket az én nevemért, de jusson eszetekbe, hogy engem már előbb gyűlöltek.” Mint már mondottam, minden ember szabad. Az akaratodat nem adhatod oda, vagy jobban mondva nem erőltetheted rá senkire. Már előzőleg mondottam, te tedd meg a magadét, ahogy a lelkiismereted diktálja, a többi a felebarátod dolga. Övé a választás joga. De te imádkozhatsz érte, és a te Urad javára fordítja. Ne lankadjatok el imádkozni embertársaitokért! Imádkozzatok a bűnösök megtéréséért! De külön családtagjaitokért és azokért, akit a gondviselés mellétek adott, mert közel az idő.

       Testvérem tevékenynek kell lenni, mert a lelkeket meg kell menteni. Ne félj, mert Isten Szent Lelke köztetek van és bármikor segítségetekre siet. Tartsatok Össze, akik szeretitek Istent mind a három személyben. Nem baj, ha nem is ismeritek egymást, vagy még egymás létezéséről sem tudtok, de mondom nektek az Isten és a felebaráti szeretet szorosan összekapcsol benneteket és egy családba tartozik az Úr színe előtt. Legyetek rajta, hogy ez a család szaporodjon és növekedjen. De ez mellett nyúljon át segítő imátok a túlsó partra is és imádkozzatok sokat a szenvedő lelkekért, mert ti is bőkezűen adakozhattok, akár csak Atyátok. Nem is tudjátok, milyen kincs van a birtokotokban. Az imának, az önfeláldozásnak, az önmegtagadásnak, az áldozat­vállalásnak mekkora értéke van. Ti annyi kincset gyűjthettek, amennyit csak akartok.

       Amit felsoroltam mindaz a jó végtelen mennyiségben áll rendelkezésetekre. Gazdagodhattok lélekben, és bőkezűen adhattok kincseitekből bárkinek szeretet által és alázatos szívvel. Nem azért, hogy hálát várjatok, hanem azért, hogy mindaz a jó, ami nektek megvan, az legyen meg másnak is. Csupán csak az töltsön el benneteket örömmel, hogy jót tettetek és sarkalljon benneteket arra a törekvésre, hogy minél többet és minél bőkezűbben adhassatok.

       Mert ki a legnagyobb? Mit mondott erre Jézus Krisztus: “Aki mindenkinek a szolgája”. Ebből adódik, hogy ki a leggazdagabb, aki szeretetből minden kincsét odaadta és az örömet csupán csak az jelenti számára, hogy embertársait boldognak lássa. Ezeket a lelki kincseket szétoszthatod úgy, mint Jézus Krisztus mondotta: „Atyám, aki a rejtekben is lát, csak Ő tudjon róla. Ezeket a kincseket a rozsda nem marja a tolvaj el nem viszi.”

       Testvérem! Tehát imádkozzatok embertársaitokért, erre buzdítsd nővéreidet is. Szüleiteken megkönyörült az Úr, imáitok meghallgatásra talált Az ő hitük, mit a gyermekeik szívébe ültettek, gyümölcsöt hozott

       Imádkozzatok Testvérem! Ha az Üdvözítő Jézus szenvedéssel ajándékoz meg benneteket, fogadjátok alázattal és tudjátok is vállalni Krisztus iránti szeretetből. Még egyszer mondom, osszátok szét kincseiteket a rászoruló lelkeknek, szeretteiteknek, mert ez a dénár hoz csak igazi kamatot. Aki csak kizárólag saját magáért imádkozik, mindenki másról elfelejtkezik, az olyan, aki a kincsét elássa. Aki pedig földi kincsért imádkozik, az a jutalmát is csak s földön várja. Tehát Testvéreim, adakozzatok, mert kincsetek annyi, emennyit csak akartok, és ha szétosszátok úgy, hogy nem hagytok magatoknak, akkor lesztek a leggazdagabbak.

       Ezt úgy tegyétek, hogy ne a ti Atyátok jutalmára gondoljatok, hanem úgy, hogy csak az önzetlen szeretet lakozzék szívetekben. A ti Atyátok nem önzésből szeret benneteket, hanem végtelen önzetlen szeretetből, és a ti érdemetekből és a vagyonotokból nem vész el még egy morzsányit sem. Ugyan, milyen szeretet az, aki csak folyton és kizárólag magáért imádkozik? Milyen gyermeke az Istennek, aki csak saját magát szereti, és felebarátait elfelejti. Pedig a parancs így szól: “SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT TENMAGADAT.” Ebben benne foglaltatik a másokért való ima is. Még többet mondok, az az ember, aki az imáiban önző, azt Isten sem szereti, pedig hiszi Istent és a hite lehet nagy, de Isten az ő szemében csak végtelen igazságos ítélő bíró. Pedig Isten először végtelenül jó Atya, végtelenül jó szerető Atya, végtelenül irgalmas Isten, végtelenül bölcs Isten, és ezek után végtelenül kegyelmes Isten, végtelenül könyörületes Isten és ezek után végtelenül igazságos Isten. Minden embert a tettei ítélik meg. Isten a végtelenül igazságos Isten a bűnt ítéli el a végtelen szigorral, és a bűn ítéli el és húzza, vagy inkább rántja magával azt az embert, aki csakis a bűnben élt. Tehát testvérem, ezen elmélkedjetek. Nem csak neked szólnak.

       Most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg benneteket, akik befogadják az isteni igazságokat, a mindenható Atya Isten, oldozza fel bűneiteket az Üdvözítő Jézus, szenteljen meg benneteket és lelketeket a megszentelő kegyelem. Téged pedig testvérem az Úr Jézus áldása kísérjen. Ármin.