„Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” (Mt. 5:48)
MEGHÍVÁS A TÖKÉLETESSÉGRE
- rész
„Békesség legyen veletek, és minden
gyermekemmel, akik július nagy havában letérdelnek imádkozni, békém
örömével fogadlak titeket. Jöjjetek, és élvezzétek szeretetemet és
áldásomat. Ebben a hónapban a Mennyország nagyszerű tanításokat tartogat
a Tökéletességről világ számára. Szentjeimet fogom elküldeni hozzátok,
hogy adjanak nektek leckéket a Tökéletesség szintjeiről. Megtanítják
majd nektek, hogyan győzzétek le magatokat, a világot, és a sátánt; és
arról is fognak majd tanítani, hogyan növekedjetek lelkiekben.
Boldogok a kicsinyek, az egyszerű és tiszta szívűek, ezeknek a tanításoknak a nagysága feltárul majd számukra. Kinyilatkoztatom nekik a tökéletességre vezető élet misztériumait. Nekik adom a szeretet ajándékát.
Gyermekeim, tegyétek félre eddigi
ismereteiteket, és tanuljatok a szentektől. Az ő nyelvezetük egyszerű
lesz, azonban bővelkednek majd az isteni bölcsességben. Mindazok, akik
az elme egyszerűségével látnak, és hajlandóak tanulni, s lelkiekben
növekedni, megértik majd a tanítások nagyságát. Az ilyen lelkek
megtisztulnak majd az élet igéjével.
Gyermekeim, meglátjátok majd, hogyan
emellek fel titeket a bűnösségből a szentségre. Boldogok, akik teljesen
meghajolnak tanításaim előtt, megízlelhetik majd szeretetem édességét.
Ha a népem válaszol a tökéletességre szóló meghívásomra, akkor Békém Uralma hamarosan eljön, és sok lélek menekül meg. A jövő nemzedékét vizsgálom majd meg, hogy ennek a nemzedéknek minden gyümölcsét a teljességében learathassam.
Szeretetük örömet okoz majd nekem. Gyermekeim, szórjátok szét szerte a
világban a szentség magjait. Had jöjjenek hozzám az én kicsiny
liliomaim! Szükségem van rájuk. Most van szükségem rájuk. Engedjétek
hozzám őket.
Gyermekeim, folytassátok
munkálkodásaitokat az Imádás Földjén, hogy szenteket emelhessek onnan.
Ez a föld számos szentet fog teremni. Ez a föld kiképzi majd az én Kicsi
Liliomaimat. Ne késlekedjetek, tegye meg mindenki a tőle telhető
legjobbat, vigyétek végbe művemet. Szervezzetek meg mindent jól és
bölcsen. Lépésről lépésre valósítsátok meg tervemet, és ne álljatok meg,
amíg nem végeztetek vele. Az idő sürget, már nagyon kevés áll
rendelkezésetekre. Tegyetek meg mindent, amit tudtok, én segítek majd
mindenben nektek. Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus. Szeretlek
titeket. Megáldalak mindnyájatokat.”
(2004. július 1.)
Hogyan kezdjük a tökéletesség
felé vezető utazásunkat? Krisztus maga mondta a gazdag ifjúnak: „kövess
engem”. Következésképpen: Krisztus az egyetlen igaz út a
tökéletességhez.
„Ha tökéletes akarsz lenni – felelte
Jézus –, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így
kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” (Mt. 19:21)
A TÖKÉLETESSÉG ELSŐ SZINTJE
AZ ELSŐ SZERETET SZINTJE
„Álljatok fel és figyeljetek, Isten
teremtményei! Gyűljetek mind az oltár köré. Az Úr, a ti Istenetek egy
nagy ünnepre hív meg titeket az Ő szent hegyén. Arra hív meg benneteket,
hogy engedjétek, hogy letörölje szemeitekről könnyeiteket. Meghív
titeket, hogy meggyógyíthasson és megáldhasson benneteket.
Az Úr nektek adja az élet kenyerét, és
az életadó vízből ad innotok ezen a nagy lakomán. Mindazok, akik Isten
szeretetlakomáján esznek és isznak, soha nem lesznek többé éhesek vagy
szomjasak. Az örökélet az övék. Én vagyok Lucia, Isten szentje a Mennyországból.
Barátaim, a békesség szeretet üzenetével
jöttem. Jézus küldött engem, hogy tanítsalak titeket a tökéletesség
első szintjéről, amelyet én az Első Szeretet szintjének nevezek.
Szeretet barátai, emlékezzetek, hogy
három fő találkozási pont van Krisztussal, mielőtt valaki elérheti a
tökéletesség legmagasabb szintjét. Az első ponton a vándorló ember
találkozik Krisztussal, aki meghívja, hogy kövesse Őt. Ezen a szinten Krisztus világossága eloszlatja a bűn sötétségét, amely az embert fogságban tartotta ebben a bűnös világban. A vak ember ismét látja a fényt. A kőszív helyébe hús szív lép. Egy szív, amely képes szeretni.
Szeretet barátai, amikor ez megtörténik,
a bukott ember föltekint és lát. Képes hallani és figyelni, ki tudja
mondani, hogy: „Itt vagyok, hogy megtegyem akaratodat.” Az ilyen emberre
Jézus kiárasztja szeretetét, és új szívet ad neki, ami nem tud mást,
csak szeretni.
Az ilyen ember szívéből a szeretet
lángol, az a szeplőtelen szeretet, amely nem ismeri sem az önzést, sem
az alattomosságot. Ezt hívom én Első Szeretetnek. Az ember, aki ezt a szeretetet birtokolja az első szeretet szintjén áll.
Ezen a szinten Isten megtért barátai
elhagyják régi barátaikat, mindazokat a dolgokat, amelyeket a bűn
élvezetében szereztek. Mindezekhez az áttörést a szeretet adja. Ha valaki Egyiptom bálványai közül egyet is magával visz Isten szent hegyére,
ezen a szinten odaveszhet. Ha valakinek a szeretete nem elég ahhoz,
hogy feladja a világ dolgait és a világ élvezetét, ezen a fokozaton eleshet az úton.
Ezen a szinten, a szeretet arra készteti
az embert, hogy ajánljon fel Istennek rendkívüli áldozatot. Valóban, a
szeretet és a kegyelmek túláradó áldozathozatalra késztetnek. A
tökéletesség ezen szintjén a munka fájdalmai nem érezhetőek. Az imák
könnyűek, és Isten mindig közelben van, hogy megmentsen. Rádöbben az
ember, hogy múltjában milyen sebeket okozott Jézus szívének, és
szüntelenül így imádkozik: „Jézus, gyógyuljon be az általam okozott
sebed, szüntelenül vigasztalni foglak Téged.” Látják a hátralévő időt és
felismerik, hogy mily rövid az. Számukra nincs már idő, és ez a tudás
készteti őket arra, hogy megbánják múltjukat. A Megváltó szava:
„Hamarosan eljövök”, nagyon tisztán cseng szíveikben, így éberen várnak
Rá.
Azokat a képességeket és
erélyeket, melyeket az emberek a szeretet és kegyelem ezen szintjén
gyűjtik össze, fel fogják majd használni a tökéletesség legmagasabb
fokának eléréséhez. Bizony mondom nektek, ez a szint határozza meg, hogy
mily messzire tudtok majd elmenni a tökéletesség lelki szintjein. Ha
nem szeretitek ezt a szintet eléggé, nem tudtok majd kilépni az ötödik
szintről. Ha bárki megrontja az ember szívét, vagy megpróbálja
széthasítani túláradó szeretetét és áldoztahozatalát, akkor annak a
szegény embernek a szeretete maradandóan megsebződik.
Szeretet barátai, gondaljatok csak bele,
mi történik a zsenge növénnyel, ha annak növekvő gyenge hajtása
megsérül a szél vagy az ember által. Az a hajtás véglegesen meghajlik
abba az irányba, ahonnan a behatás érte. Ha még idejében észreveszik a
kárt, akkor az még orvosolható, ha megtámogatják a hajtást. Bárki, aki
elesik ezen a szinten, vagy akinek szeretetét megtámadják, csak úgy
nyerheti vissza a szeretetnek ugyanazt a helyét, ha lelki vezetők erősen
támogatják.
A Szeretet kedves barátai, tudatni
szeretném veletek, hogy ezen a szinten az ifjú szeretők (frissen
megtértek) szorosan összekapcsolódnak lelki vezetőikkel. A lelki vezető
lehet az a személy, akit Jézus felhasznált megtérésükhöz, vagy aki
Istenről tanított nekik.
Mint a kisgyermek, aki csak édesanyját
ismeri, és csak őt szereti, ezek az ifjú szeretők is csak vezetőikben
látják Istent, és rajtuk keresztül szeretik Őt. Mint az egy éves gyermek
anyja karjában, aki nem tud járni, vagy bármit magától tenni, olyanok
ezen kicsi szeretők hite is, akik vezetőik kezében vannak. Ezért oly
fájdalmas és súlyos botrány a vezetők illetlen viselkedése ezen kicsiny
szeretők láttára, mert ahogyan a vezetők viselkednek azt Krisztus
kicsiny szeretői utánozni fogják.
Egy vezető elbukása Krisztus
számos kicsiny szeretőinek halálát jelentheti. Ezért tehát a vezetőknek
óvatosaknak és körültekintőknek kell lenniük életük minden útján. Ez
bizonyítja nektek azt a tényt, hogy az állhatatos és szent ember
állhatatos és szent embereket nevelhet, miközben a bűnös és hívságos
ember bűnösöket és hívságosokat.
Szeretet barátai, senki ne tartsa vissza
Krisztus kicsiny szeretőit ezen a szinten az ő szerető Istenüktől!
Senki ne állítsa meg őket szent áldozathozatalukban! Vezetőik bátorítsák
és szeressék őket! Vezetők, mutassátok meg nekik azt a határtalan
szeretetet, aki meghalt az irántuk érzett szeretetéből! Ne romboljátok
le őket ezen a szinten! Ne sebezzétek meg szeretetüket! Ne
botránkoztassátok meg őket ezen a szinten! Inkább legyetek a Szentség
tükre és Isten szőlőjének aktív munkása. Tegyétek meg ezeket a dolgokat
és mentsétek meg azoknak a lelkét, akik önmagukat a ti gondoskodásotokra
bízták. Imádkozom mindig értetek. Jézus, aki engem hozzátok küldött,
segítse mindig növekedéseteket és áldjon meg titeket. Most távozom
tőletek.”
ELMÉLKEDÉS
Emlékezzünk az első szentáldozásunkra, a
napra, amikor legelőször fogadhattuk szívünkbe Krisztust. Emlékezzünk a
Szűzanyához való odaszentelődésünk napjára, a napra, amikor magunkra
öltöttük a Kármelhegyi Boldogasszony vállruháját, a barna skapulárét.
Emlékezzünk Jézus Krisztus Szent Szívéhez való odaszentelődésünkre, vagy
a szerzetesi fogadalomtételünkre, pappá szentelésünkre. Emlékezzünk
arra a napra, amikor teljesen odaszenteltük magunkat Jézus Krisztus
Legdrágább Vérének, s megkaptuk Haláltusájának Keresztjét. Idézzük fel
magunkban, hogy mindezeken a napokon mily túlcsorduló öröm, szeretet és
lelkesedés járta át szívünket. Úgy tűnt számunkra, mintha a Mennyország
ereszkedett volna le a földre. Erős elhatározást tettünk magunkban arra,
hogy szent életet fogunk élni. Ezekben az örömteli napokban sokat
imádkoztunk, (rózsafüzéreket, keresztutat, zsoltárokat, stb.) kevesebb
fáradsággal, de nagyobb buzgósággal és szeretettel. Sokan böjtölni is
elkezdtek és más önmegtagadásokat is tettek. Az ezekhez fogható
nagyszerű pillanatokban úgy megédesedett a szívünk, hogy örökre Isten
házához akartunk tartozni. „Egyet kérek az Úrtól, csak egy a vágyam:
hogy életem minden napján az Úr házában lakjam. Hogy élvezhessem az Úr
édességét, és szemlélhessem szent templomát.”(Zsolt.27:4.) Ezekre a napokra úgy kell tekintenünk, mint az első szeretetünk napjaira.
Tegyünk fel magunknak néhány fontos kérdést: Hol van az első szeretetem? „Hűséges
is vagy, szenvedtél a nevemért, és nem fáradtál bele. De van egy
kifogásom ellened, az, hogy kezdeti szeretetedtől eltértél.”(Jel.2:3-4) Még mindig úgy szeretem Krisztust, mint akkor szerettem? Állok-e még mindig a szeretet ezen szintjén?
Ha elveszítetted az első szereteted, nem
számít, hogy mennyi szintet tettél magadévá mostanra, köteles vagy a
nulladik szintre visszatérni (s mindent elölről kezdeni). Az első
szeretet minden szívben Krisztus szeretetének az alapja. Ezért mindig
életben kell ezt tartanod, és benne növekedve kell élned. Miközben ezen a
szinten jársz, törekedj arra, hogy kiüresítsd magad „Egyiptom
bálványaitól”. „Nem szeretném, ha elkerülné
figyelmeteket, testvérek, hogy atyáink mind ott voltak a felhő alatt,
mind átkeltek a tengeren, s mind megkeresztelkedtek Mózesre, a felhőben
és a tengerben. Mindnyájan ugyanazt a lelki ételt ették, ugyanazt a
lelki italt itták. Ittak ugyanis a lelki sziklából, amely kísérte őket, s
a szikla Krisztus volt. De legtöbbjükben nem telt kedve az Istennek,
ezért odavesztek a pusztában. Ez mind intő példa lett számunkra, hogy ne
kívánjuk a rosszat, mint ahogy ők megkívánták. Ne legyetek
bálványimádóvá, mint néhányan közülük, ahogy az Írás mondja: „Leült a
nép enni, inni, aztán fölkelt táncolni.” Ne is vétsünk a tisztaság
ellen, mint némelyek közülük, ezért egyetlen nap huszonhárom ezren
meghaltak. Ne kísértsük az Urat, mint néhányan kísértették, ezért kígyók
pusztították el őket. Ne is zúgolódjatok, mint néhányan zúgolódtak,
ezért lesújtott rájuk a pusztító angyal. Mindez előkép a számunkra, a mi
okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk. Aki azt hiszi, hogy
áll, ügyeljen, nehogy elessék. Eddig emberi erőt meghaladó kísértés még
nem ért titeket. Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni,
hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy
kibírjátok.” (1Kor. 10:1-13)
Az egyik ok, amiért Isten kivezette az Ő
népét Egyiptomból, a sivatagon keresztül az Ígéret Földjére, az volt,
hogy kiüresítse szívüket és elméjüket Egyiptom kulturális normáiból,
értékeiből, és hiedelmeiből, mindezt tette úgy, hogy szívükbe véste
törvényeit. Ne vigyünk hát magunkkal a tökéletesség útjára semmit
Egyiptom bálványai közül. Semmi ne tarthassa a bűn fogságban szíveteket.
Igyekezzetek és üresítsétek ki szíveteket az önmagatokhoz és a világhoz
való szörnyű ragaszkodásotoktól. Élvezzétek Krisztus szeretetének
szabadságát!
Ezen a szinten csordultig kell telnetek
Krisztus szeretetével, azért, hogy életetek jövendőbeli küzdelmeiben
erőt kapjatok, életben maradjatok, és igaznak bizonyuljatok. Egyetlen
áldozathozatal sem vesz kárba, mit ezen a szinten hoztok. Tanuljatok meg
több áldozatot hozni, azért, Akit szerettek. Senki ne tartsa vissza
Krisztus Kicsi Liliomait az áldozathozataltól, Jézus örömét leli bennük.
A lelki vezetők okuljanak Mózes beszédéből: „6Az Úr, a mi Istenünk így szólt hozzánk Hórebnél: „Már elég időt töltöttetek ennél a hegynél. 7Keljetek
útra, s vonuljatok az amoriták hegyvidékére és a velük szomszédos
törzsekhez, amelyek Arabában a hegyek közt, a síkságon, a déli részeken
és a tenger mentén laknak, majd Kánaán földjére és Libanonba, egészen a
nagy folyóig, az Eufráteszig. 8Lám, ezt a földet adom nektek.
Vonuljatok be és vegyétek birtokba a földet! Az Úr atyáitoknak,
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküvel ígérte, hogy nekik s utánuk
utódaiknak adja.” 9Abban az időben ezt mondtam nektek: „Nem tudlak tovább egyedül elviselni benneteket. 10Az Úr, a ti Istenetek megsokasított benneteket, így ma már annyian vagytok, mint égen a csillag. 11Az Úr, atyáitok Istene sokasítson meg benneteket még ezerszeresen, s áldjon meg, ahogyan megígérte! 12Hogy győzném hát egyedül viselni terheteket?! És gondjaitokat és pörlekedéseiteket? 13Gondoskodjatok hát minden törzs számára bölcs, okos és tapasztalt emberekről, hogy fölétek rendeljem őket.” 14Akkor azt feleltétek nekem: „Amit mondasz, az jó.” 15Erre
odahívattam a törzsek vezetőit – bölcs, okos és tapasztalt emberek
voltak –, s fölétek rendeltem őket, az ezres, százas, ötvenes és tízes
csoportok élére, s hogy tisztséget töltsenek be a törzsekben. 16Egyszersmind
bíráitoknak is meghagytam: „Hallgassátok meg testvéreiteket és
igazságosan ítéljetek valamely ember és testvére vagy egy idegen között.
17Ítéletkor ne nézzétek a személyt, a kicsiket éppúgy
hallgassátok meg, mint a nagyokat. Ne féljetek senkitől, mert az ítélet
az Isten ügye! Ha valamely eset túlságosan nehéz a számotokra,
terjesszétek elém, hadd halljam.” 18Így hát akkor mindent meghatároztam, amit tennetek kellett. 19Aztán
elindultunk Hórebtől, s ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta,
átkeltünk azon a hatalmas és félelmetes pusztán, amint láttátok, az
amoriták hegyvidéke felé tartva. 20S amikor Kádes-Barneába
értünk, így szóltam hozzátok: „Elérkeztetek az amoriták hegyvidékére,
amelyet az Úr, a mi Istenünk nekünk ad. 21Íme, az Úr, a te
Istened adja neked ezt a földet, rajta, vedd birtokba, ahogy az Úr,
atyáid Istene megígérte. Ne félj és ne csüggedj!” 22Erre
mindannyian elém járultatok, mondván: „Küldjünk előre embereket! Ezek
kémleljék ki az országot, s visszatérve adjanak számot, melyik úton kell
haladnunk, s mely városokat kell elfoglalnunk.” 23A javaslat jónak látszott, azért kiválasztottam közületek tizenkét embert, mindegyik törzsből egyet. 24Ezek útnak indultak, fölhatoltak a hegyvidékre és egészen Eskol völgyéig bejárták és kifürkészték. 25Szedtek
a föld termékeiből és magukkal hozták. Meg is mutatták és számot adtak:
„A föld, amelyet az Úr, a mi Istenünk ad nekünk, jó.” 26De ti nem akartatok odamenni, ellene szegültetek az Úr, a ti Istenetek akaratának, 27lázongtatok
sátraitokban, így beszélvén: „Az Úr gyűlöl minket, azért hozott ki
Egyiptomból. Ki akar szolgáltatni az amoritáknak, hogy vesztünket
okozzák. 28Hová menjünk hát? Testvéreink elcsüggesztették
szívünket, mondván: Nagyobb és népesebb nép, mint mi, nagy városaik
vannak, égig érő fallal körülvéve, sőt még enakitákat is láttunk ott!” 29Erre így szóltam hozzátok: „Ne rettegjetek és ne féljetek tőlük! 30Az Úr, a ti Istenetek majd előttetek jár és harcba száll értetek, éppúgy, ahogy Egyiptomban tette a szemetek láttára. 31Később
a pusztában is láttad, hogy az Úr, a te Istened hordoz, mint gyermekét
az egész úton, amelyet megtettetek, amíg ide értetek. 32Mégsem volt bizalmatok az Úrban, a ti Istenetekben, 33aki
előttetek haladt az úton, hogy táborhelyet keressen nektek: éjszaka a
tűzben, hogy mutassa az utat, amelyen mennetek kell, nappal pedig a
felhőben.” 34Az Úr meghallotta szavaitokat és haragra gerjedt. Megesküdött hát: 35„Ezek
közül az emberek közül, ebből a gonosz nemzedékből nem látja meg
egyetlenegy sem azt a szép földet, amelyet atyáitoknak esküvel ígértem! 36Csak
Káleb, Jefunne fia, egyedül ő látja meg. Neki és utódainak adom azt a
földet, ahova majd eljut, mert hűséges volt az Úrhoz.” 37Rám is megneheztelt miattatok az Úr, s így szólt: „Te sem jutsz el oda.” (MTv.1:6-37)
Krisztus:
„A szeretet ezen szintjén
elraktározom az emberben mindazokat a kegyelmeket, amelyekre szüksége
van a lelki növekedéséhez. Ha nagyon szeret, megmenekül. Ezen a szinten
ered az emberből irányomba a legnagyobb szeretet. Az ember úgy szeret,
mint az angyalok ezen a szinten. Ezért keresem és óhajtom ezt a
szeretetet barátaimtól. Gyermekeim, emlékezzetek első szeretetetekre. Ez
a szeplőtelen szeretet, amelyre szükségem van tőletek. Ez az, ahogyan
az angyalok szeretnek engem. Ne bántsátok hát meg kicsiny angyalaimat a
Földön! Ne okozzatok kárt szeretetükben! Had szeressenek mindig engem!
Megáldom hát őket, és mindazokat, akiknek szüksége van áldásomra, hogy szeressenek az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében! Ámen” (2004. július 2.)
IMA:
Uram Jézus, kiüresítem magam
előtted. Vedd birtokodba szívem és növeld benne szereteted izzó tüzét.
Ne engedd, hogy újra elszakadhassak tőled. Ne engedd, hogy szereteted
tüze kialudhasson bennem. Drága Uram, add, hogy ez a tűz egyedül csak
neked és érted égjen. Tisztíts meg és szabadíts meg engem minden
bálványomtól és ádámi természetemtől. Engedd, hogy békét és megnyugvást
leljek benned. Jézus, te légy örökös szerelmem! Ámen
A TÖKÉLETESSÉG MÁSODIK SZINTJE
A CSODÁK SZINTJE
2004. július 3.
„Az Úr áldja meg az Ő népét! Az Ő békéje uralkodjon szívetekben! Jézus. jöjjön el a Te Országod! Isten barátai, Ágnes vagyok
Isten szolgálója. Jézus küldött el, hogy tanítsalak titeket a
tökéletesség 2. szintjéről, amely az életszentségre vezet titeket, s
amelyet csodák korszakának hívok.
Isten barátai, ez az a szint, amely
közvetlenül a tökéletesség 1. szintjét követi, vagyis az első szeretet
szintjét. Tudom, hogy élveztétek Lucia tanítását erről a szintről. A
tökéletesség 2. szintje az 1. szintből alakul ki, köszönhetően a
szeretet gyengédségének, és érzékenységének. Emlékezzetek arra, hogy
Isten szeretete gondját viseli azoknak, akik az 1. szinten állnak. Ők
nem tudnak sokat Istenről, azon kívül, hogy Ő Mennyei Atyaként törődik
velük. Számukra Isten egy nagylelkű atya, aki nem akarja, hogy az Ő
gyermekei szenvedjenek.
Isten barátai, a hozzáállás és az
ismeret, ami ezekben az emberekben növekszik, arra vezet, hogy Istent
úgy lássák, mint a csodák istene. Valóban, ebben a korszakban számukra
szükséges csodák történnek, s így ez a Csodák Korszaka.
Mint az édesanya, aki mindig arra
törekszik, hogy megvigasztalja síró gyermekét, úgy Isten is mindig az Ő
gyermekeinek is a megmentésére siet ezen a szinten. Valahányszor sírnak,
Isten mindig jön, hogy megmentse őket, azért, mert ők oly gyengék, és
semmijük sincsen, a gyermekien síró hangjukon kívül. Gondoljatok csak
3-18 hónapos gyermekekre, akik nem ismernek más irányt, csak azt, ami a
szájukhoz vezet. Bármit, amit a kezükbe vesznek, egyenesen a szájukba
teszik. Az ilyen kisgyermek számára minden ehető, s akkor, ha a pocakjuk
tele, a világ is jó. Ekkor természetükből adódóan játszanak és
mosolyognak. Azonban akkor, ha a pocak üres, sírni kezdenek, és
anyukájukat keresik, mert egyedül csak ő tudja őket jóllakatni. És egy
édesanya mindig gyermeke szükségleteinek kielégítésére törekszik.
Isten barátai, mindazok, akik ezen a
szinten, vagyis a csodák korszakában állnak, olyanok, mint ezek a
gyermekek. Csak a materiális, szükségleteket ismerik, arra van gondjuk,
mit fognak enni és inni, és fizikailag birtokolni. Számukra csak az a
fontos, hogy mindezek birtokában legyenek, minden alkalmas arra, hogy
hatalmukba kerítsék, legyen az jó vagy rossz. Az ő örömük és boldogságuk
gazdagságból fakadó. Mikor az ilyen jellegű problémák megoldottak,
akkor az Isten az Isten. De bármikor, mikor nem találják problémáikra a
megoldást, a világ nem jó, és Isten sem él, úgy ismerik Őt, mint aki a
gazdagságukról gondoskodó anyagi csodák Istene.
Ezen a szinten Isten valóban kielégíti
az ő szükségleteiket. Isten ahhoz az édesanyához hasonlóan cselekszik,
aki ha meghallja gyermeke sírását, azonnal a segítségére siet. Isten
mindig azért teszi ezt, hogy életük legyen gyermekeinek ezen a szinten.
Isten barátai, ez a szint a csodák keresőinek a szintje a világban. Hamis
tanítók kihasználják az ilyen emberek gyengeségeit, azért, hogy
megkaparintsák az ő pénzüket. Nagyon sokan vannak, akik ezen a szinten
állnak, éppen ezért a hamis pásztorok tanításukat jelekre és csodákra
alapozzák, láthatjátok, hogy amikor tanításaik témája a csodák,
akkor emberek tömegei jelennek meg, és hallgatják őket. Ezáltal sokakat
megtévesztenek.
Csak azok, akik ezen a szinten világosan
látnak, és megragadják Isten szeretetét, azok fognak túljutni erről a
szintről, és növekednek lélekben. Isten csodáit mindig azért viszi
véghez, hogy megnyerje gyermekei szeretetét. Mégis sokan megelégednek a
világi dolgok szeretetével, és meggátolják az Istenről alkotott
ismeretük növekedését, amely eredménye az elszakadás, végezetül a lélek
halála lesz.
Ahhoz, hogy szentek legyetek,
tizenöt szinten kell átjutnotok. Ha itt a földön nem éritek el azokat,
akkor azokat a purgatóriumban kell elnyernetek. Isten kedves
barátai, küzdjetek keményebben, és arassatok győzelmet szeretettel.
Engedjétek, hogy a szeretetetek tartsa Istent szilárdan, szeretetetek
mentsen meg titeket. Imádkozom értetek, hogy legyőzzétek ezt a szintet,
és lélekben növekedjetek.”
ELMÉLKEDÉS
Jézus ezután elment a Galileai-tengernek, a Tibériás tavának túlsó partjára. 2Nagy sokaság követte őt, mert látták azokat a jeleket, amelyeket a betegeken tett. 3Jézus pedig felment a hegyre, és ott leült a tanítványaival együtt. 4Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe. 5Amikor
Jézus körültekintett és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így
szólt Fülöpnek: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” 6Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. 7Fülöp így válaszolt neki: „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.” 8Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá: 9„Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” 10Jézus
ezt mondta: „Ültessétek le az embereket.” Nagy fű volt azon a helyen.
Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. 11Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. 12Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: „Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba.” 13Összeszedték
tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való
darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek. 14Az emberek, látva a jelt, amelyet tett, ezt mondták: „Ez valóban az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba.” 15Amikor
pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni,
hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában.
16Estefelé lementek tanítványai a tengerhez, 17hajóra szálltak, és átmentek a tenger túlsó partjára, Kafarnaumba. Sötét volt már, és még mindig nem ment oda hozzájuk Jézus; 18a tenger pedig háborgott, mert nagy szél fújt. 19Közben
eljutottak mintegy huszonöt vagy harminc futamnyira, amikor meglátták,
hogy Jézus a tengeren jár, és közeledik a hajóhoz. Megrémültek, 20de Jézus megszólalt: „Én vagyok, ne féljetek!” 21Ekkor fel akarták venni a hajóra, de a hajó egyszeriben odaért a partra, ahová tartottak.
22Másnap a
tenger túlsó partján maradt sokaság megállapította, hogy ott nem volt
más hajó, csak egy, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival együtt
abba a hajóba, hanem csupán a tanítványai mentek el. 23Ellenben Tibériásból jöttek hajók, annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután hálát adott az Úr. 24Amikor
tehát látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott,
beszálltak a hajókba, elmentek Kafarnaumba, és keresték Jézust. 25Amikor megtalálták a tenger túlsó partján, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?” 26Jézus
ezt válaszolta nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, nem azért
kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a
kenyerekből és jóllaktatok. 27Ne veszendő eledelért
fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az
Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten.” 28Ekkor megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk?” 29Jézus ezt felelte nekik: „Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.” 30Erre megkérdezték: „És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel? 31Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogyan meg van írva: Mennyei kenyeret adott nekik enni.” 32Jézus
pedig így válaszolt nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, nem Mózes
adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi
mennyei kenyeret. 33Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak.” 34Erre ezt mondták neki: „Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!”
35Jézus azt mondta nekik: „Én vagyok
az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem
hisz, nem szomjazik meg soha. 36De megmondtam nektek: láttatok ugyan
engem, és mégsem hisztek. 37Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön,
és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el; 38mert nem azért szálltam le
a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát,
aki elküldött engem. 39Annak pedig, aki elküldött engem, az az akarata,
hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem
feltámasszam az utolsó napon. 40Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy
annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig
feltámasztom őt az utolsó napon.”
51Én vagyok az az élő kenyér, amely a
mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké,
mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én
testem.” (Jn. 6. 1-40, 51)
A csodák okkal és célért
történnek. Krisztus a működését csodával kezdte, azért, hogy felhívja az
emberek figyelmét önmagára és az üdvösségről szóló üzenetére.
Sajnos, sokak azok közül, akik tanúi voltak cselekedetének, anélkül
élvezték ki csodáját, hogy megértették volna annak valódi üzenetét, és
felismerték volna értékét. Ezért volt, hogy Jézus csalódottan így szólt a
tömeghez: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert
ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ó mily sokan vannak azok,
akik csodákat kaptak Istentől, és mégis megmaradtak bűnösnek. Keressétek
mindig a tanítást is, minden egyes csoda mögött, s ezáltal kerüljetek
közelebb Istenhez. Ebben a korban Isten irgalma oly közel van
az emberhez, fülei mindig meghallják az ember sírását, azért, mert Isten
keresi az emberrel való barátságot. Ebben az időben az emberek azt hirdetik, hogy a csodák istene az ő atyjuk, és a szenvedés nem az ő részük.
S valóban, bármikor, amikor sírnak, történik valami, Jézus a
megmentésükre siet. Gondoljunk vissza azokra az időkre, amikor
Krisztusról szóló ismeretünk még kevesebb volt a jelenleginél. Azok,
akik átlépték ezt a szintet, jogosan mondhatják, hogy a személyes
problémájuk és szükségleteik imában kevesebb erőfeszítéssel,
egyszerűbben jutottak megoldásra, mint most, mikor már életüket teljesen
Istennek adták. Mindez azért történik így, mert Isten fokozatosan vezeti őket a materiális szükségletek szintjéről az igazi értékek szintjére.
Néhány keresztény mindig a tökéletességnek ezen az alacsonyabb szintjén
fog megmaradni, a materiális szükségletek szintjén anélkül, hogy
tudnák, hogy mit tesznek.
„27Ne veszendő
eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért,
amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az
Isten. 35Jézus azt mondta nekik: „Én vagyok az élet kenyere:
aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik
meg soha.” Hallva ezt, panaszkodtak és elhagyták Őt. Hány keresztény panaszkodik most is, amikor az útjuk nehezebbé válik. Hányan hagyják el hitüket, amikor Isten felajánlja nekik az igaz szeretet esélyét.
Szent Teréz követte Krisztust, a materiális szükségletek szintjéről az
isteni szeretet belső várkastély szintjére. A várkastélyban Jézus
bezárja az ajtót a földi csodák előtt, és kinyitja azt a mennyei
csodákra. Szent Teréz vissza akart fordulni, mikor meglátta az utazás
nehéz útját, de Jézus nevén szólította: „Teréz, ez az Én szeretetem
kelyhe, szerelmeimnek ajánlom ezt fel.” Ó erre így válaszolt: Ha tudtam
volna, hogy ily rögös a Te utad, nem követtelek volna, de most
megnyerted a szívemet, s én szeretlek Téged, nem hagylak el újra, s
követni foglak, bárhová is mész. Jézus bölcs vagy és szerető, így hát
nem csoda, hogy kevés barátod van. Csak a türelmes szeretők ízlelik majd
meg a Te szereteted és a Te kelyhed édességét.”
Valóban, sokan megragadnak ezen a szinten, még akkor is, amikor Krisztus a békesség egy jobb fokára vezetné őket. Sokan
azok közül, akik elérték a szeretet várkastélyát, betörik a materiális
csodák ajtaját, és visszatérnek a szükségletek, vagyis a csodák
korszakához. Ezáltal elhagyják Krisztust, az igaz értékeket, és a
hiábavalóságok után rohannak. A megnyugvás, melyet a szív keres, nem
ezen a szinten található. A csodák, amelyeket kerestek, nem
elégítenek ki titeket. Megnyugvásotok Krisztus keresztjének fenséges
útjából fakad. Békétek Krisztus szeretetének lángoló tüzében lelhető.
Jöjjetek és hagyjátok elemészteni magatokat ebben a tűzben, azért, hogy
örömmel teljetek be. Ne maradjatok ezen a szinten, sokkal gyönyörűbb
dolgok várnak rátok fölötte. Jöjjetek és másszuk meg a szeretet
létráját. A tetején a legnagyobb csodát találjátok majd.
Krisztus:
„Szeretetem gondoskodik azokról, kik
ezen a szinten állnak, azért, hogy megnyerjem az ő saját szeretetüket.
Sokan közülük azonban nem ragadják meg szeretetemet, nem engedik meg
szeretetemnek, hogy birtokolja az ő szívüket, inkább csak a csodáim
iránt fogékonyak, s a csodák nélkül Isten nem létezik számukra.
Ez az, ahogyan sokan elutasítják az életszentségre szóló meghívást, és a tökéletességre vezető utat. Létezik
egy dolog, amely édesebb a materiális dolgoknál, és ez az Én kelyhem.
Van valami, ami érdekesebb, mint a csodák, s ez az Én szeretetem békéje.
Létezik egy kenyér, amely drágább, mint amitek van, s ez az Én Testem.
Gyermekeim, miközben a tökéletesség
létráján másztok, sok értékkel találkoztok majd. Megáldalak titeket,
hogy lépjetek előbbre a tökéletesség útján az Atya a Fiú és a Szentlélek
nevében. Ámen.”
IMA:
Ó Uram, nyisd meg a szemem, hogy
lássam a csodák árnyéka fölött a Te szereteted nagyságát. Életem minden
egyes csodája vezessen közelebb szeretetedhez, és a Te jóságod
ismeretéhez. Légy erősségem gyengeségben, hitem a félelemben, és
üdvösségem a halálban. Ámen
A TÖKÉLETESSÉG HARMADIK SZINTJE
AZ ERŐ ÉS A HATALOM SZINTJE
2004. július 4.
„Örülök, hogy imádkozni látlak titeket,
július havában ez a hónap a kegyelem hava. Mindazok, akik felismerik
ennek a kegyelemnek a fényét, és imával válaszolnak a meghívásra ebben a
hónapban, áldottak Isten által. Ó mily boldog vagyok, hogy Jézus
elküldött hozzátok, arra kért, hogy a tökéletesség 3. szintjéről
beszéljek nektek, amelyet az Erő és a Hatalom szintjének hívok. Júdás apostol vagyok. Az apostolok közül a legközelebbi kapcsolatban voltam Jézussal.
Az élő Isten kedves barátai, már sokat
hallottatok az első és a 2. szintről. Most azzal kezdjük, hogy
leszögezzük, hogy ez a tökéletességnek egy aktív szintje. Ez a tudat
aktív szintje, ahol az ember mindig igényelni és birtokolni akar. Ez az a
szint, ahol a hit sokféle módon indul fejlődésnek.
Ezen a szinten az emberek – noha
megtapasztalták Isten csodáját a 2. szinten, – az imákat parancsnak
tekintik. Úgy gondolják, hogy mindaz, amit megkaptak Istentől a múltban,
az ő hatalmuk és parancsoló erejük által történt, s nem értik meg, hogy
mindez valójában Isten szeretete általi.
Gondoljatok az 1-2 éves gyermekre,
akinek magabiztossága édesanyjába vetett bizalom által alakult ki, aki
mindent megtett, amire a gyermekének szüksége volt. Eljön az az idő,
mikor ez a magabiztosság hatalommá és tekintéllyé válik. Ezek után már
nem kérlelni fog a gyermek, hanem követelni fog, hogy az övé legyen
mindaz, amit meglát. Ha egy ilyen gyermek meglátja, hogy valaki egy
játékot tart a kezében, ami nem az övé, rögtön el akarja venni azt tőle.
Mindaddig meg akarja azt szerezni, amíg látja. Nincs benne félelem,
mert még sosem tapasztalta meg, hogy valaki ne teljesítse akaratát.
Minden az övé, mert az édesanyja mindig megadja neki mindazt, amit csak
kér. Ezért nem foglalkozik azzal, hogy ki tartja azt a játékot, úgy
hiszi, hogy az a játék az édesanyjáé, vagyis az övé. Az ilyen gyermek
hisz a sírásának az erejében is. Az ő sírása lesz az ő hatalma. Ezért
van az, hogy amikor valamit birtokolni akar, de nem tudja, a
tekintélyéhez fordul, vagyis erővel sírni kezd. Sírásának hatása
készteti a személyt, aki a játékot tartja arra, hogy odaadja azt neki.
Ez az, ahogyan a gyermek gyakorolja az ő hatalmát, tekintélyét.
A Csodák Korszaka adja nekik azt
a gondolatot, hogy mindent birtokolhatnak, amit csak meglátnak. Emiatt
láthatjátok, hogy egyesek ezen a szinten mindenre igényt tartanak, amit
meglátnak vagy megkívánnak, anélkül, hogy fontolóra vennék Isten
akaratát. Amikor az ilyen emberek ezen a szinten kinyitják a
Bibliájukat, semmit nem látnak, csak Isten ígéreteit és a hatalmat,
amellyel rendelkeznek. Mindig ezekre az ígéretekre és hatalomra
hivatkoznak, akár igazuk van, akár tévednek. A céljuk és életszentségük
attól függ, amit megszereznek.
Isten mindig segít rajtuk a
megaláztatásokkal azért, hogy felmagasztalja őket. Csak azok, akiknek
nagy a szeretete, képesek megérteni Istennek ezt a szent tanítását, és
lélekben növekedni. Sokan, akik nem szeretnek eléggé, megrekednek ezen a
szinten, vagy teljesen visszaesnek a világba.
Szeretet barátai, ne vágyakozzatok arra,
hogy itt maradjatok, számos gyönyörű dolog létezik magasabb szinten.
Vessétek alá magatokat Isten szeretetének és növekedjetek.”
ELMÉLKEDÉS…
51Amikor már közeledtek szenvedésének és megdicsőülésének napjai, szilárdan elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. 52Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, s eljutottak a szamáriaiak egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. 53De nem fogadták be, mert meglátszott rajta, hogy Jeruzsálembe megy. 54Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: „Uram, ha akarod, lehívjuk az égből a tüzet, hadd pusztítsa el őket!” 55De ő hozzájuk fordult és rájuk pirított. 56Ezután más faluba mentek. (Lk. 9.51-56)
Láthatjuk hát, hogy ez a szint
az erő, a hatalom, és a tekintély kereséséről szól. Léteznek azonban
olyan erők és hatalmak, melyek sokkal értékesebbek annál, mint amik az
ego és a test szükségleteit noha kielégítik, cserébe viszont erőtlenné
és üressé teszik az embert. Ezen a szinten meghívást kapunk, hogy
hatalmat gyakoroljunk a bűnök felett, hogy felebarátainkért végzett
szolgálathoz megszerezzük a szükséges erőt, hogy saját szenvedélyeink
felett meg tanuljunk uralkodni, s hogy saját akaratunkat és belső
valamint külső képességeinket kordában tartsuk. Mindezekért szükséges
kérni az Istentől, hogy adja meg számunkra az erő és a hatalom
ajándékát. Legyetek alázatosak az Úr, a Mindenható Isten előtt, s Ő majd
felmagasztal titeket. Páduai Szent Antal megalázta önmagát az Úr előtt,
s mindenekelőtt erőt kért az Úrtól igehirdetői szolgálatához, s
hatalmat a bűnök felett. Ezért cserében Isten megajándékozta őt a
gyógyítás és a csodák kegyelmeivel, sőt hatalmat adott neki a
teremtmények felett. Feljegyezték róla, amikor Riminiben halászoknak
prédikált, hogy azok kigúnyolták őt. Antal szomorúan ment a folyópartra –
a hagyomány szerint a Marecchia partjára, ott ahol az az Adriába ömlik –
és a tenger felé fordult és így kiáltott: “Halak! Jöjjetek! Legalább ti
hallgassátok meg, mit beszélek Istenről!” Szavai hatására nyilvános
csoda történt: egyszerre megmozdult a víz, és több ezer hal dugta ki a
fejét a folyóból, majd a szent felé fordultak, és végighallgatták
szónoklatát.. A zord halászok erre megrémültek, majd magukba szálltak és
megtértek.
Mindazok, akik jól használják
fel a tökéletességnek ezen szintjét, a későbbiekben is képesek lesznek
lélekben növekedni, s kevesebb nehézséggel fognak viseltetni a többi
szint teljesítésében. Gondoljátok csak el, ha birtokoljátok az erőt
gyengeségeitek felett, s hatalmatok van az akaratotok felett, akkor
miféle akadályok hátráltathatnak titeket, hogy elérjétek a tökéletesség
legmagasabb fokát. Tegyen képessé minket ennek a szintnek a kegyelme,
hogy növekedhessünk Isten szeretetében. A Mennyei Atya sokszor
megengedi, hogy azok megbántsanak minket, akiket mi is megbántottunk,
azért, hogy meg tanuljunk jónak lenni. Legyünk hát jók, és imádkozzunk
szüntelenül. Mindig azt tűzzük ki célunkul, hogy azt a harcot vívjuk
meg, amelynek tétje a saját és felebarátaink lelki üdvössége.
Krisztus:
„Ezen a szinten az én gyermekeim
szüntelenül erőből akarják birtokolni a materiális dolgokat. Ezt az erőt
felhasználják a szolgálatra, és a bűnök feletti hatalomra, így ezáltal
egyszerűen növekednek és érnek el magasabb szinteket.
Gyermekeim, ezen a szinten
viselkedésetek hasonuljon ahhoz, ahogyan hatalmat gyakoroltok a bűnök
felett, és ahogyan erővel rendelkeztek a szolgálatban. Tekintélyetek
kövesse ezt az erőt. Maradjatok meg az én szeretetemben és
növekedjetek.”
IMA:
Drága Úr Jézus Krisztus, tedd
szabaddá szívem, a hiúságok, hiábavalóságok, a gőg, és az önteltség
bilincseitől. Alakíts ki szívemben buzgó, izzó vágyat, hogy szent életet
éljek, erőt, hogy dolgozzam a szőlőskertedben, és békét, hogy szeressek
másokat, úgy, ahogyan Te szeretsz minket. Vezéreld életemet a Veled
való tökéletes egység elérése felé. Engedd, hogy mindig békét leljek a
Te szerető gyengédségedben és gondviselésedben. Ámen.
A TÖKÉLETESSÉG NEGYEDIK SZINTJE
A KREATIVITÁS SZINTJE
2004. július 5.
„Örvendjetek mind, akik szomjasak
vagytok a tökéletességre. Mesteretek szeret titeket. Létrát adott
nektek, hogy rajta felmenjetek a tökéletesség útjára. Jöjjetek
mindnyájan, akik szomjasak vagytok a tökéletességre. Jöjjetek, és
lépjetek fel arra a létrára, amely a tökéletesség útjára vezet. Ó mily
kiváltságosok vagytok, hogy nektek adatott a tökéletességről szóló
tanítás! Ó mily szerencsések vagytok, hogy megismerhetitek, amit arra
rendeltek, hogy tudjatok! Áldottak vagytok.
Én vagyok testvéretek, Assisi Szent Ferenc. Azért jöttem, hogy tanítást adjak nektek a tökéletesség negyedik szintjéről, amelyet a Kreativitás Szintjének nevezek.
Ez az a szint, ahol Isten háza népének
találékonysága kezdődik. Ez az a szint, ahol az emberek először
döbbennek rá arra, hogy mit tehetnek Istenért. Más szavakkal mondva, ez a
szint hozza napvilágra az ember talentumát, Isten háza népe között. A
tökéletesség ezen szintjének egyik érdekessége, hogy ez határozza meg,
amit a jövő embere tesz, vagy amilyen lesz az Istennel kapcsolatos
dolgokban. Ha valaki jól munkálkodik ezen a szinten, akkor annak
jövőbeni lelkisége és szellemisége ragyogni fog. Máskülönben lelki
fényességét részben vagy teljesen elveszíti.
Ebből adódóan, kedves barátaim,
figyeljetek hát jól. A lélek minden egyszerű szívet tanítani fog. Az én
feladatom az, hogy rámutassak néhány dologra és a lélek majd a többit
megteszi.
Krisztus barátai, mennyire élveztétek az
eddigi tanításokat? Tudom, hogy nem tekintitek értéktelennek azokat.
Rendkívüli tanítások ezek az életszentségre és a tökéletességre. A
kreativitás szintje a tökéletesség harmadik szintjében gyökeredzik. Had
hozzalak le titeket a természetes dolgokhoz, hogy aztán tisztán lássatok
a lelki dolgokban. Miközben egy gyermek növekedik, elhagyja az
egyszerű látvány szintjét, ahol csak az édesanyját ismeri. Ez a szint az
első szeretet szintje, amit már ismertek. A gyermek minden vigaszt
és örömet anyja karjaiban lel. Ebből a szintből növekszik a gyermek,
hogy felfedezze az ő száját és nyelvével az édes ízt. Ez a fogyasztói
korszak. Amit csak elér, azt a szájába teszi. Ezen a szinten minden
fogyasztható. Növekszik, hogy felismerje a körülötte lévő embereket.
Először a család tagjait, majd azokat, akik a világban mellette
versenyeznek a korlátozott számban elérhető élelemért. Ez az önzés
korszaka. A gyermek ebben a korszakában mindent megkíván és követel,
amit csak meglát. Ezért elkezd kutatni a hatalom és a tekintély után,
hogy egyedül őt illesse meg a nemzetek gazdagsága. Ez a szint az Erő és Hatalom szintje, amelyről már tanítást kaptatok. Ettől a kortól kezdve a gyermek felfedezi, hogy „alkoss, hogy birtokolhass”. S ekkor az utánzás elkezdődik. Az első személy, akit utánozni kezd, az édesanyja vagy az édesapja.
A fiúgyermek megtanulja, hogyan
tervezzen házat fából, hogyan másszon fára, hogyan kell tanítani, és
hogyan kell parancsolni. A leánygyermek megtanulja, hogyan kell főzni
törött edényekkel és nyitott konzerves dobozokkal, hogyan kell gyereket
nevelni játék babákkal, és hogyan kell a családban apró-cseprő dolgokat
elvégezni. Ez általában kettő és öt éves koruk között történik. A
figyelmes szülők mindig észreveszik gyermekük ezen korszakát, akik
képességeiket meghaladó feladatokra vállalkoznak, vagy kockázatos munkát
akarnak elvégezni, mely megsebesítheti őket.
Krisztus barátai, az a jó tanácsom azoknak a szülőknek, akiknek ilyen korú gyermekei vannak,
hogy tanulják meg elkerülni a megdorgálást, a szemrehányást, és a
rendreutasítást vagy a kemény szavakat gyermekeik felé. Amire szükségük
van, az a gyengéd helyreigazítás és dicséret. A dicséret a legnagyobb
dolog, amelyre szükségük van fejlődésük érdekében. Fogadjátok el őket,
dicsérjétek meg, és kedvesen javítsátok ki cselekedetüket. Biztosítalak
titeket, hogy örömmel fognak dolgozni és növekednek szeretetben.
Most, hogyan tudnánk ezt a tökéletesség szintjére hozni? Nincs sok különbség köztük. Isten háza népe között az emberek a tökéletesség ezen szintjén felfedezik, hogy „alkoss, hogy birtokolhass”.
A lelkesedésük és buzgóságuk Isten munkája iránt ezen a szinten
születik meg szívükben. A buzgóság löki őket Isten munkájának mezejére.
Sokszor úgy folytathatják munkálkodásukat, hogy talán nem tudják
befejezni. Néhány vezető azt hiheti róluk, hogy csak dicsekszenek,
hivalkodnak és kérkednek az emberek felé. De nem, ők nem ilyenek. Őket
Isten munkája iránti buzgóságuk vezérli. Esetleg láthatjátok őket
tévesen tanítani vagy imádkozni, de ekkor ne fedjétek meg őket kemény
szavakkal, és ne utasítsátok rendre őket, mert lerombolhatjátok Isten
ajándékát bennük. Hallgassatok rám mindnyájan, ti vezetők Isten
családjában, ti vagytok az édesanyjuk és édesapjuk ezeknek a gyenge
lelkeknek. Fogadjátok el őket úgy, ahogyan vannak. Értékeljétek
munkájukat. Dicsérjétek meg erőfeszítéseiket, és szeretettel,
kíméletesen javítsátok ki hibáikat.
Értsétek meg vezetők, hogy a kemény,
nyers rendreutasítás félénkké, gyávává, lustává teheti őket, valamint
konokká a bűnben és gyűlöletet kelthet szívükben. Mindig dicsérjétek, és
szeretettel korrigáljátok őket. Ó vezetők, legyetek körültekintőek
abban, ahogyan ezen a szinten az emberekkel éltek, mert ez a szint az
utánzás szintje is. Ezen a szinten mindent utánoznak, ami csak felkelti
az ő érdeklődésüket. Ha helytelenül viselkedtek, akkor bűnösek lehettek
botrányokozásban.
Végezetül Isten kedves barátai, ezen a
szinten, amint látjátok, sokat időzöm, hogy tanácsokat adjak
vezetőiteknek. Azért, mert a ti növekedésetek az ő kezükben van. De
nektek még mindig megvan a saját akaratotok, hogy megbirkózzatok minden
helyzettel, és azzá legyetek, akik lenni akartok. Hogyan tudjátok ezt
megtenni? Tanuljatok meg Jézus Krisztusra tekinteni. Ő legyen a
ti Mesteretek és Megváltótok! Minden dologban utánozzátok Őt. Ne
csüggedjetek el, amikor az emberek félre értenek titeket! Mindaz, amit
szeretettel tesztek igazolt. Az, aki szereti a bűnösöket, nem azért
szeret, mert nincs tisztátalanság az ő szeretetükben, hanem azért, mert a
szív, amely szeret tiszta; és Isten a Szeretet. Ne legyetek túl
büszkék! Tanuljatok alázatossággal! Vágyakozzatok mindig a tanulás után,
és vezetőitek bölcs tanítását szeretettel fogadjátok. Legyetek
engedelmesek és egyszerűek. Legyőzitek majd a világot.”
ELMÉLKEDÉS
A lelki életben az ember mindig arra
törekszik, hogy bebizonyítsa, mire képes. Sokszor a közösségi
összejöveteleken, imaalkalmakon is azon versenyeznek, hogy ki legyen a
vezető. A kegyelem hiányát érzékelik, ha az imacsoportokban nem ők
vezetnek, boldogtalannak és elégedetlennek érzik magukat. Úgy tekintenek
magukra, mintha aznap nem részesültek volna áldásban, vagy nem lennének
kiváltságos helyzetben. Ha hosszú ideig mellőzik őket, úgy kezdenek
magukra tekinteni, mintha méltatlan szolgák lennének. Értéktelenségük
oka minden bizonnyal az, hogy nem veszik őket észre. Szívük mélyén
féltékenység alakul ki azokra, akik kedvezményezett helyzetben vannak.
Ennek a korszaknak azonban van egy
vitathatatlan előnye. Ezek az emberek fáradhatatlanul dolgoznak az Úr
szőlőjében. Csak munkálkodnak, de nem panaszkodnak. Még a legfárasztóbb
munkákat is mosollyal az arcukon végzik el. Ha egy közösségnek vannak
ilyen tagjai, akkor ők megkönnyítik és érdekessé teszik a térítő,
igehirdető munkákat. Éppen ezért lelki vezetőiknek, közösség vezetőknek
nagy odafigyeléssel kell gondoskodniuk lelki fejlődésükről. Dicsérjék
meg, s értékeljék erőfeszítéseiket, s hibáikat, tévedéseiket szeretettel
javítsák ki.
Mindazoknak, akik ezen a szinten állnak,
meg kell tanulniuk alázatosnak lenni, ahhoz, hogy képesek legyenek a
lelki növekedésre. Meg kell tanulniuk elfogadni, ha munkálkodásukban
helyreigazítják őket. Csak azért, mert képesek valamit megtenni, még nem
biztos, hogy teljesen értik és ismerik is azt. Úgy tartja a mondás,
hogy a bölcsesség a korral jár. Fogadjátok el, hogy gyakran az idősebbek
óvatossága nem gyengeség, hanem bölcsesség. Engedjétek, hogy a lélek
vezérelje tetteiteket. Soha ne álljatok ellent a Szentlélek lelketekben
megnyilvánuló indíttatásainak. Mindig és mindenhol engedelmeskedjetek
neki.
Krisztus:
„Gyermekeim, építeni mindig nehezebb,
mint rombolni. Tartsátok szilárdan, amitek van és védelmezzétek azokat,
amik nektek adattak. Dolgozzatok mindig keményen, hogy megsürgessétek
Isten Országának eljövetelét a földön. Bátorítsatok több munkást az én
mezőmben, mert az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Imádkozzatok, és
kérjétek Isten segítségét, mert nélkülem semmit sem tehettek. Én vagyok a
Haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki meghív titeket arra, hogy
növekedjetek szeretetben. Így hát megáldalak titeket az Atya, a Fiú, és a
Szentlélek nevében. Ámen.”
IMA:
Ó isteni lélek, a Mennyei Atya
Lelke, gerjessz szívemben buzgóságot ügyeidért való munkálkodásra.
Távolítsd el belőlem a lelki tévedést és sötétséget. Tégy engem a
megújulás eszközévé műveidben, s ne engedd, hogy valaha is beleunjak
vagy belefáradjak ebbe a feladatba. Ismertesd meg velem mindig a Te
utadat! Ámen
A TÖKÉLETESSÉG ÖTÖDIK SZINTJE
AZ ÉBERSÉG ÉS A TUDATOSSÁG SZINTJE
2004. július 6.
„Boldog vagyok, hogy július havában hozzátok küldtek engem. Én vagyok Brigitta
az Élő Isten szolgája. Barátaim, Jézus szeret titeket, mindig rátok
gondol. Szemeit mindig azokon tartja, akiket Vére árán megváltott.
Engedjétek, hogy megtaláljon titeket. Vigasztaljátok és szeressétek Őt.
Krisztus barátai, mily szerencsések
vagytok, hogy megláthatjátok azokat a gyönyörű tanításokat, amelyeket a
Menny nektek ad. Jézus kiveti rátok hálóját, hogy kifoghassa
szereteteteket. Nagy szentekké akar tenni titeket. Ó engedjétek, hogy
megragadjon most titeket! Engedjétek, hogy kifogjon titeket, amíg ifjak
vagytok. Ifjúnak lenni annyit tesz, mint ifjú szeretőnek lenni, ami a
szeretet érintetlen szívét jelenti. Szüksége van rátok most! Szüksége
van a szeretetetekre!
Ma azért jöttem, hogy leckét adjak nektek a tökéletesség ötödik szintjéről. Ez
az Éberség és Tudatosság szintje. Ez a spiritualitás legkritikusabb
szintje. Mindazok, akik túlélik ezt a szintet, meglátják, hogy a gyermek
eléri a gondolkodás és az érvelés korszakát. Bármilyen bűnt is kövesen
el, azzal neki kell elszámolnia.
Világosság gyermekei, figyeljetek és
tanuljatok. Az Isten mindig engedélyt ad gyermekeinek, hogy átmenjenek
ezen a szinten. Ő az, aki visszavonja oltalmazó kegyelmét és megengedi,
hogy próbára tegyenek a bűnös világ hullámai. Meg akarja határozni
szereteteteket azáltal, hogy felnyitja szemeteket arra, amiből
legtöbbetek van, hogy szeressétek Őt. Ezen a szinten mindig megismerteti
barátaival a múltat és bemutatja nekik a jövő nehézségeit és
akadályait. Ezt azért teszi, hogy megmentsen titeket önmagatoktól.
Tudnotok kell, ha hatalmába kerít
titeket, és erőt vesz rajtatok a szégyen múltatok miatt, akkor
nélkülözni fogjátok Krisztusotokat. Ha most, amikor magatokat bölcsnek
hiszitek, tartalékolni kezditek erőtöket, és visszavesztek
áldozathozatalaitokból, akkor idővel egyre gyengébbek, és gyengébbek
lesztek, és amit meg akartok takarítani, az haszontalan dolgokra vész
el, s hiábavalóságoknak áldoztok.
Ahhoz, hogy legyőzzétek ezt a korszakot,
ne bánjátok meg a múlt egyetlen áldozathozatalát sem, mert azokat mind
elfogadta Isten. Egyetlen jövőbeli Istennek nyújtott áldozat sem nagyobb
azoknál. S valóban, azok az áldozatok az oszlopok, melyek erőt adnak,
és életben tartanak titeket a szeles és esős napokban. Ne csökkentsétek az Istennek nyújtott áldozataitok számát. Találjatok rá időt és alkalmat, hogy megtegyétek azokat, miközben hiteteket szilárdan őrzitek. Ne próbáljátok megmenteni életeteket! Engedjétek meg Istennek, hogy Ő tegye meg azt nektek!
Ne növekedjetek büszkeségben és gőgösségben, mert mindaz, aki öntelt
soha nem jut tovább erről a szintről. Biztosan el fognak bukni, mert
semmit nem tanultak. Könyörgöm hozzátok, keressétek Isten szeretetét.
Tanuljatok sokat Róla ezen a szinten. Fedjetek be mindent imával! Krisztus mindig a segítségetekre siet majd. Ő áldjon meg titeket, s én távozom tőletek.”
ELMÉLKEDÉS
Jel.2:2-4: 2Tudok
tetteidről, fáradozásaidról és kitartásodról. Tudom, hogy nem tűröd a
gonoszokat: próbára tetted, akik apostolnak mondják magukat, noha nem
azok, és hazugnak találtad őket. 3Hűséges is vagy, szenvedtél a nevemért, és nem fáradtál bele. 4De van egy kifogásom ellened, az, hogy kezdeti szeretetedtől eltértél.
Elfelejtettétek az első szeretetetek örömét és békéjét? Elfelejtkeztetek a mennyország szándékáról? „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt.”
Ennek a szintnek nagy előnye számunkra, hogy lehetőséget biztosít nekünk, hogy felismerjük hová fektettük le hitünk alapját. Azok, akik ezt az alapot csodákra fektették le, többé már nem látnak csodát. Azok, akik hitük hatalomra és tekintélyre alapozták, többé már nem bírnak jogosultsággal, sem kötelező erővel. Azok, akik lelkiségüket arra alapozták, amit önmaguk képesek véghezvinni,
többé nem rendelkeznek már azzal az erővel, ami a munkálkodáshoz
szükséges. Úgy tűnhet, mintha Isten visszavonta volna mindazt a
kegyelmeit, amely a munkát könnyűvé, s a hűséget és az odaadást édessé
tehetné.
„Őrizzétek meg a rátok bízott kincset”, a
hivatásotokért érzett lelkesedést, a küldetésetek iránti buzgalmat, az
ima iránt érzett szeretetet, amelyet megéreztetek, mikor először
ajánlottátok magatokat Isten szolgálatára. Vessétek ki
magatokból a hiábavaló gondolatokat, amelyek a múlt erőfeszítéseire
emlékeztetnek titeket, különben elnyel titeket a múlt dicsősége. Amilyenek most (a jelenben) vagytok, olyan vagytok az Isten színe előtt is, vagyis nem a múlt, hanem a jelen emberei vagytok.
Minden szenvedés, amely izzásban tartja a
lángot ezen a szinten, előbb vagy utóbb elvezet egy mélyebb
találkozásra Krisztus szeretetével. Ez a szint nem minden esetben nyúlik
hosszúra. Ahogy Szent Brigitta is mondta, Krisztus hamar a segítségükre siet azoknak, akik életben tartották az első szeretetüket. Értük jön, eljegyzi magéval őket, s kegyelmének magasabb fokára viszi el őket.
Krisztus:
„Gyermekeim, soha nem hagyok el senkit, aki ezen a szinten van, habár megengedem, hogy próbára tétessék azért, hogy megerősödjön.
Gyermekeim, azt akarom, hogy ismerjetek, és tudjátok, ki vagyok.
Tudjátok meg, hogy én vagyok a Keresztre Feszített Szeretet. Jöjjetek,
és menjünk együtt, kövessetek engem a szeretet palotájába. Ott
megmutatom nektek, hogy ki vagyok. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú, és
a Szentlélek nevében. Ámen”
IMA:
Irgalmas Istenem, ne hagyj engem
árván a siralom völgyében. Esdeklem hozzád, Krisztus kínszenvedéseinek
érdemeire hivatkozva a szegény bűnösök megtéréséért, de különösen a
saját megtérésemért. Vonzd magadhoz lelkem minden erejét! Lobbantsd
lángra szívem a Te szereteted legtisztább és leghevesebben izzó
ajándékával. Tartsd meg ennek a tűznek lángjait mindaddig, míg
Szereteted teljesen el nem emészt! Atyám, ezt a mi Urunk, Jézus Krisztus
nevében kérem tőled! Ámen
A TÖKÉLETESSÉG HATODIK SZINTJE
A SZERETET IGAZ BARÁTAINAK SZINTJE
2004. július 7.
„Az Úr áldása legyen veletek, szeretete növekedjen bennetek, hogy képesek legyetek Őt viszont szeretni. Nővéretek vagyok, Teréz, akit ti a gyermek Jézusról
neveztek. Örömteli ez a nap, mert Jézus elküldött hozzátok, hogy
tanítást adjak nektek, a tökéletesség hatodik szintjéről, melyet én a Szeretet Igaz Barátainak szintjének
nevezek. A Szeretet igaz barátai azok, akik már megízlelték a Szeretet
szeretetének édes kelyhét. Megpillantották már Krisztus valódi
személyét, és még mindig arra vágyakoznak, hogy az igaz Szeretet barátai
legyenek.
Krisztusban kedves barátaim! Krisztus
akkor választott ki engem, amikor még semmit sem tudtam. Az Ő szeretete
gondomat viselte bűnös voltom ellenére. Fiatal koromban kézen fogott, és
amikor segítségre szorultam, úgy bánt velem, mint egy édesanya.
Gondoskodott rólam és megerősített engem. Amikor semmi mást nem tudtam,
csak enni, Ő táplált engem. Gyámoltalan napjaimban, amikor még mindig
nem tudtam mást, csak mindent magaménak akartam tudni, Ő megóvott és
oktatott engem. Krisztus szeretete mindig beárnyékolt, noha én nem
ismertem Őt.
Isten gyermekei, ugyanígy történnek
mindezek a dolgok azokkal, akik a tökéletesség szintjeit járják végig.
Isten szerető gondoskodása, amely megnyilvánul a tökéletesség eddigi
szintjein, nem engedi meg, hogy Krisztus igaz természetét
megláthassátok. Ezen szint előtt, az egyetlen dolog, amit biztosan
tudtok, hogy mik a materiális szükségleteitek, és csak az üres erőt,
hatalmat ismeritek és az értéktelen csodákat. Krisztus mindig kielégíti
szükségleteiteket azért, hogy az Ő szeretetéhez közelebb vonzzon
titeket.
Emlékezzetek az első szintre, az első
szeretet szintjére. Gondoljatok a második, vagyis a csodák korszakára, a
harmadik, vagyis a hatalom és a tekintély szintjére, a negyedik
kreativitás szintjére, s végül a kritikus éberség korszakára. Mindezeken
a szinteken a testi szükségleteitek szemével látjátok Istent. Az ember
nem képes a materialista dolgokon túlra tekinteni. Nem tudják, hogy
léteznek értékek azon túl is, amit szemükkel látnak.
Az ötödik szinten az Isten megengedi az
embernek, hogy megtapasztalja az első megdöbbenést. Megengedi, hogy
felfedezze az ember saját életútjának jelen állapotát. Ezen a szinten az
emberek megbánják az elmúlt évek hibás tetteit és beismerik annak
bűneit. Az utazás (a tökéletességre vezető út szintjein való
feljebbjutás) ezen a szinten lehetetlennek tűnik. Isten az, aki
megengedi az embernek, hogy mindezeket a dolgokat lássa, hogy megmentse
őket saját maguktól.
Krisztus barátai! Láthatjátok, hogy ezen
a szinten Jézus gyorsan a segítségére siet barátainak, hogy megmentse
őket, és elvigye őket Isten szeretetének jelenlétébe. Érdekes dolgok
történnek, mivel Jézus bezárja az ajtót az értéktelen és földi csodák
előtt, de megnyitja a mennyei csodák és értékek előtt. A
szeretetnek ezen a fokán Jézus felfedi az Ő igaz, valódi természetét.
Jézus mint a Szeretet nyilatkoztatja ki önmagát barátainak, s felfedi
hogy a Szeretet Kereszt, és a Kereszt megváltás és üdvösség.
Sokan Isten gyermekei közül harcolni
kezdenek Vele a Szeretet ezen fokán. Néhányan betörik az ajtót és
visszafutnak a haszontalan dolgok világába. Mások azonban még mindig
követik Krisztust és megízlelik az Ő szeretetét. Mindazok, akik követik
Krisztust és belépnek a tökéletesség hatodik szintjére, felfedezik a
szeretet édességét és az igát, melyet a szeretet helyezett a vállukra,
könnyű elviselniük.
Isten gyermekei! Ez az a szint, ahol
elérhető a tökéletes szeretet. Amikor azt mondom, hogy tökéletes
szeretet, úgy értem, hogy a szeretet, amely nem ragaszkodik a saját
önelégültségéhez. Az első szeretetben az ember ahhoz a szeretethez
ragaszkodik, amit viszonzásul kap attól, akit szeret, de ebben a
tökéletes szeretetben az ember arra gondol, hogy mit ajánljon fel annak,
akit szeret. Az első szeretet leginkább az anyai szeretethez hasonlít,
amely megtanít arra, hogyan szeressünk, de a tökéletes szeretetben az
ember Krisztusra tekint, és Ő a szeretet egyetlen igaz példaképe, aki
megtanít arra, hogy valójában hogyan szeressünk.
Nekik ezen a szinten Krisztus
feltárja, hogy a szeretet öröme az áldozatból fakad. Megtanítja nekik,
hogyan szeressék azokat, akik keresztre feszítik a Szeretetet. Akik
növekedni akarnak hitben ennek követését könnyűnek találják. S valóban,
ez az a pont, ahol elkezdődik a tökéletességre vezető utazás, és
mostantól kezdve minden, amit tesznek, sokszoros kegyelemmel válik
áldottá. Most hát távozom tőletek, ezzel a kis tudással magatokra
hagylak, később majd sokkal többet fogtok tudni.”
ELMÉLKEDÉS
Ezen a szinten, mikor több
áldozathozatalt vállalunk, az Isten elülteti az ember lelkében az isteni
szeretet kegyes fáját. Ez a misztikus fa, ahogyan a többi fa is teszi,
növekszik gyökérzetével, törzsével, ágazatával, leveleivel, virágaival
és gyümölcseivel.
A fa gyökérzete: azok erények, melyeket a szeretet maga szerez meg, s kilenc ilyen legfőbb erényből áll.
- valódi bűnbánat és a szentségek gyakori vétele
- a parancsok és szabályok betartásának kegyelme
- Istenfélelem kegyelme
- az önmegtartóztatás kegyelme
- az elcsendesedés és a bűnre vezető alkalmak elkerülésének kegyelme
- az elmélkedés kegyelme
- alázatosság kegyelme
- engedelmesség kegyelme
- felebarátaink szeretetének kegyelme
A fa törzse: a minket körülölelő isteni Akarat kegyelme.
Az ágazat: az élő hit kegyelme,
mellyel az ember anélkül képes belenézni az Igazság Napjába, hogy az
elvakítaná; valamint az isteni védelembe vetett hit, mellyel még a
hányattatások közepén sem csügged el. A buzgó vágy és a szilárd
elhatározás, valamint egyéb belső megnyilvánulások kegyelme, amely
folyamatosan az igaz szeretet elérésé felé vezérel. S végül az
állhatatosság kegyelme a fa alá ültetve található.
A levelek: ingyen kapott új
kegyelmek, úgymint a belső édesség és öröm, a lelki boldogság, a
gyengédség, vagy a könnyek, elragadtatás, extázis. A levelek a fa
díszei, és segítenek megérlelni a gyümölcsöket.
A virágok: a dolgos és hősies erények, amelyeket a szerető lélek terem.
A gyümölcsök: azok a
megpróbáltatások, szenvedések, üldöztetések, melyeket az ember
türelemmel visel el, amikor megengedi azokat Isten az életükben, vagy
amiket önként vállalnak, csakhogy jobban szolgálhassák Őt, vagy
követhessék Jézus Krisztust az ő szenvedésében is.
Ez a Szeretet Igaz Barátainak szintje.
Itt kezdődik a szeretet szent jegyessége, az emberi lélek jegyessége,
mély egyesülése az Istennel. „A szerelmem! Nézzétek, ő jön ott, ugrál a hegyeken és szökell a dombokon! 9Szerelmem
olyan, mint a gazella, a fiatal szarvas a hasonmása. Nézzétek, már itt
áll házunk falánál, benéz az ablakon, nézelődik a rácson át. 10Aztán köszön, s így szól szerelmesem: 10Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! 11Nézd, elmúlt a tél, elállt az eső, elvonult. 12A föld színén immár virágok nyílnak, itt van a szőlőmetszés ideje, és gerlice hangja hallatszik földünkön. 13Már színesedik az első fügetermés, hajtanak a szőlők s jó illatot árasztanak. Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! 14Sziklák
hasadékában fészkelő galambom, rejtekhelyeden, a szirtek szegélyezte
ösvényen mutasd meg arcodat, hadd halljam hangodat, mert szépen cseng a
hangod, és bájos az arcod.”(Ének2.8-14)
Krisztus:
„Én vagyok az igaz Szeretet. Bárki, aki
követni akar, hagyjon el mindent és kövessen. Mindazok, akik szeretettel
követnek engem, az Én utamat könnyűnek találják majd. Meglátják majd,
hogy Én jó vagyok. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek
nevében. Ámen.”
IMA:
Drága Megváltó Jézusom!
Alázatosan könyörgök Hozzád, hogy vésd szívembe a Te keserű
kínszenvedésed jegyét. Nyisd meg lelki szememet, hogy mindig a Te
keresztutadat lássam. Segíts nekem, hogy az életem Golgotáját
végigjárjam, egyesülve a Te szent kínszenvedéseddel. Fogadd el szerény
szeretetem áldozatát, amit Neked, mint jegyesemnek adok. Jézus, Te légy
az én mindenem! Ámen.
MEGHÍVÁS A TÖKÉLETESSÉGRE
A TÖKÉLETESSÉG HETEDIK SZINTJE
ISTEN ORSZÁGA IGAZ ÉRTÉKÉNEK SZINTJE
2004. július 8.
Látomásban láttam Isten egyik szentjét három kis kerub táraságában. Közelebb jött, és a szent így szólt:
„Mily áldottak mindazok, akik meghallják
és hajlandóak elsajátítani a szentség üzenetét, övék lesz az
életszentség. Isten országa eljön közétek. Lássatok, hogyan kíván
átalakítani titeket Istenetek, tökéletességről szóló leckéket választott
ki nektek és megbízta szentjeit, hogy tanítsa az övéit, akik versenyt
futnak. Mily szerencsés ez a nemzedék! Mily áldottak a kicsinyek, akik
meglátják az eljövendőket, és a nekik adatottak nagyságát! Többet
gyűjtenek majd az élet eledeléből és élvezik majd a megváltás békéjét.
Én vagyok Rita Isten szolgálója.
Krisztus barátai, a remény szerető
üzenetével jöttem. Ez a tökéletesség üzenete. Ez a békesség üzenete. Ma
nektek adom a leckét, amely a tökéletesség hetedik szintjéről szól,
amelyet az Isten Országa Igaz Értéke Szintjének hívunk.
Krisztus barátai, ez a legédesebb szint a
Krisztussal való második találkozáskor. A második találkozás alkalmával
Krisztus fokozatosan ismerteti meg az Ő akaratát. Motiválja az embert,
és annak életútját a Mennyországhoz vezető úthoz alakítja. A második
találkozáskor az ember a megalázás kohójában érlelődik. Ezért a
találkozás kezdetén, a hatodik szinten az ember ujja születik Isten igaz
szeretetének kegyelméből. A hatodik szinten az ember megújul a
tökéletes szeretet ajándékával, hogy szembe szegüljön az ötödik szint
kellemetlen hullámának, amely megsebzi a szívet. Mindazok, akik
megkapják a szeretetnek ezen ajándékát és megvalósítják a
tökéletességnek ezt a szintjét, az igaz szeretet szintjében megkapják a
tisztán látás kegyelmét. Az Isten meggyógyítja az ő lelki vakságukat,
amely eltakarta előlük Isten Országának értékét.
Mindazok, akik meggyógyultak és képesek
látni, elérték Isten Országa igaz értékének a szintjét. Ez a
tökéletesség hetedik szintje. Az értékek meglátására való képtelenség, a
jó dolgok megtételére való képtelenséget jelenti. Az érték a jóságban rejlik és a szentségben terem. Az
igaz, tiszta szemek, amelyeket a tökéletes szeretet tisztított meg
képesek látni Isten Országának értékeit. Egyetlen öntelt ember sem látja
az értékes dolgokat. Az érték jelentése távol áll a gonoszoktól, de az
egyszerűek és alázatosak a tenyerükben hordják azokat.
Krisztus barátai, mi az érték? Az érték mindaz, ami a kegyelemből terem az ember számára, ebben az életben, és az eljövendőben.
Mind az, ami Isten kegyelmén kívül esik, veszendőbe hull ezen a
szinten. A szeretet nyitja meg az emberek szemét az értékek iránt, hogy
felismerje az értékek iránti szükségességet. Az ember ekkor meglátja,
hogy szüksége van a kegyelmekre, és szüntelenül munkálkodni kezd a
túlélés kegyelméért. Jézus boldoggá teszi követőit, és a szent remény
öröme szilárdan tartja majd az embert a nehézségek napjaiban.
Krisztus barátai, mindazok, akik élvezik ezt a szintet, a szárazság óráiban nem száradnak ki. Útjukon nem fognak kétségbe esni.
Élvezzétek ezt a szintet azáltal, hogy
tekinteteteket az értékekre szegezitek! Hajoljatok meg, és vegyétek föl
ezeket az értékes kegyelmeket! Kutassatok az értékes dolgok iránt!
Lássátok a bűn értéktelenségét és annak keserűségét, és fussatok a
kedves életetekért! Fussatok, és ragadjátok meg az élet tökéletességének az értékét, az életszentséget.
Élvezzétek annak a paradicsomi békességnek az édességét! Isten békéje
mutatkozzon meg bennetek jobban ezen a szinten, amin Jézus megáld
titeket. Most távozom tőletek.”
ELMÉLKEDÉS
Ez a korszak a lelki életben a kegyelem
raktározás ideje. Ez az a korszak, amikor a koldus felismeri a kegyelem
szükségességét. Többé már nem az anyagiasság követője, hanem szüntelenül
kutatni kezdi Isten országának értéke után. Többé már nem szalaszt el
egyetlen alkalmat sem, hogy meg ne ragadná a kegyelem érdemeit, s
összegyűjtené azokat önmaga és az Egyház számára. Azokat a többlet
érdemeket, értékeket pedig, amiket nem tud önmaga számára felhasználni,
elraktározza az Egyház kincstárában. Ezeket az érdemeket Krisztus
legfőbb érdemével egyesülve az Egyház használja fel, amikor
bűnbocsánatot ad a híveknek.
Amikor Szent Pál felfedezte Isten
Országának értékét, minden mást hiábavalóságnak tartott, azért, hogy
elnyerje Jézus Krisztus érdemeit.
„1Egyébként, testvéreim, örüljetek az Úrban. Nekem nincs terhemre, hogy ugyanazt írjam nektek, titeket pedig megerősít. 2Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a kontár munkásoktól, óvakodjatok a megcsonkítottaktól. 3A körülmetéltek ugyanis mi vagyunk, akik Isten Lelke szerint szolgálunk, akik Krisztus Jézusban dicsekszünk, 4s nem a testben bízunk, bár magam a testben is bizakodhatnék. Ha más úgy gondolja, hogy bizakodhatik a testben, én még inkább. 5Nyolcadnapra
körülmetéltek, Izrael népéből, Benjamin törzséből származom, zsidó
vagyok a zsidók közül. A törvény megtartásában farizeus, 6az Egyház üldözésében szenvedélyes, a törvény szerinti jámborságban feddhetetlen voltam. 7Ám amit akkor előnynek tartottam, azt Krisztusért hátránynak tekintem. 8Sőt
Uramnak, Krisztus Jézusnak fönséges ismeretéhez mérten mindent
szemétnek tartok. Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tekintettem,
csakhogy Krisztust elnyerhessem és hozzá tartozzam. 9Hiszen nem a törvény útján váltam igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit révén. Isten ugyanis a hit által tett igazzá, 10hogy megismerjem őt és feltámadásának erejét, de a szenvedésben is vállaljam vele a közösséget. 11Így hozzá hasonulok a halálban, hogy ezáltal eljuthassak a halálból a feltámadásra is. 12Nem
mintha már elértem volna vagy már célba értem volna, de futok utána,
hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magához ragadott engem. 13Testvérek,
nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam, de azt igen, hogy
elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. 14Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban. 15Mi, a tökéletesek, gondolkodjunk így! Ha valamiben még másképpen gondolkodtok, Isten majd megvilágosít benneteket, 16de amit már elértünk, abban tartsunk ki. 17Testvérek, kövessétek a példámat mindnyájan! Nézzétek azokat, akik úgy élnek, ahogy példámon látjátok. 18Hiszen – mint már többször mondtam, most meg könnyek közt mondom – sokan úgy élnek, mint Krisztus keresztjének ellenségei. 19Végük a pusztulás, istenük a hasuk, azzal dicsekszenek, ami gyalázatukra válik, s eszüket földi dolgokon járatják. 20A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust. 21Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez 1Ezért szeretett testvéreim, akik után vágyódom, örömöm és koronám: így álljatok helyt az Úrban, szeretteim!” (Fil.3,1-4,1)
„4Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek. 5Méltányosságotokat ismerje meg mindenki! Az Úr közel van. 6Ne
aggódjatok semmi miatt, hanem minden imádságotokban és könyörgésetekben
terjesszétek kéréseteket az Úr elé, hálaadástokkal együtt. 7Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.” (Fil.4,4-7)
Krisztus:
„Mindazok, akik felfedezik az Országom
értékét, mindent elhagynak és követnek engem, mert meglátták, hogy az
eljövendő napok öröme sokkal nagyobb lesz, mint a pillanatnyi állapot
öröme. Az ilyen emberek békét lelnek az én utamban, én az ő csendes
szívükben több értékes dolgot fedek fel. Nagyságot látnak ott, ahol
mások semmisséget.
Ez készteti őket arra, hogy a jót
válasszák a rossz helyett. Megáldalak titeket gyermekeim, akik a
világgal harcoltok a tökéletesség ezen szintjén, hogy lássatok és
megmeneküljetek, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. Ámen.”
IMA:
Legdrágább Atyám, gyógyítsd meg
kérlek az elmém és a szemeim vakságát. Had lássam meg azt az értéket,
amelyet Fiadnak, Jézus Krisztusnak halála érdemelt ki nékünk. Nyisd meg
szemeit, hogy lássam mindazt, ami a Te szemedben is értékes. Add meg
nekem mindazokat a kegyelmeket, amelyek üdvösségemhez szükségesek.
Mindezeket a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében kérem tőled. Ámen
Az
alábbi memorandumot Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció
prefektusa az amerikai Theodore E. McCarrick bíborosnak, Washington D.C.
akkori érsekének küldte, aki az amerikai püspöki kar nevében az
abortuszt és/vagy eutanáziát támogató politikusok áldoztathatóságáról
érdeklődött a Hittani Kongregációnál.