Sulema Gomeznek Urunk Jézus Krisztus üzenetei 2024. áprilisában Íme, közeleg a nagy változások órája…

 

Jézus üzenete Sulema Gomeznek 2024. április 5-én:

Adj hálát az Úrnak. Keresztezd át magad, és írj leányom, drága Véremmel borítva, Isten, Atyám dicsőségére. Ebben a nehéz időben adj hálát az Úrnak mindenkor, mert örökkévaló az Ő szeretete minden Őt szerető gyermeke iránt. Az Atya nem más, mint a kicsinyei iránti szeretet. Azért küldött Engem, hogy megszabadítsalak benneteket, megszabadítsalak titeket rabszolgaságotokból, és különösen, hogy visszaadjam nektek Isten gyermekeiként való méltóságotokat.

Íme, eljön a nagy változások órája; meg fogsz lepődni, miután meghallja ezeket a híreket. Ne csüggedj, mert a csata nincs elveszve, mindent teljesíteni kell. Legszentebb Anyám és én figyelmeztettünk benneteket, hogy ne lepődjetek meg.

Imádkozz, imádkozz, imádkozz, hogy ne ess kísértésbe. Ne feledje, hogy amikor úgy tűnik, semmi sem történik, akkor a Szentlélek cselekszik. A jó nem ad zajt. Ne félj, mert Atyád angyalok légióit küldött segítségedre, nem feledkezve meg minden szentről, aki a földön van. A hónap első péntekén arra kérlek benneteket, hogy őrizzétek meg a békét a szívetekben. Béke nélkül nem fogod tudni átvészelni a rád váró megpróbáltatásokat. Adj hálát az Úrnak, Miatyánknak, hogy így szeretsz. Ő vigyáz mindegyikőtökre, az Ő kis hűséges maradéka.

Fogadd áldásomat, amely erőt és bátorságot ad, hogy kövesd utamat, az Atya nevében + a Fiú nevében + és a Szentlélek nevében +. Ámen! Alleluja!

 

Jézus üzenete Sulema Gomeznek 2024. április 14-én:

Béke veled. Keresztüld át magad, és írj leányom, drága Véremmel borítva, Isten dicsőségére, Atyám. Itt egy nagyszerű esemény küszöbén állsz. Imádkozzatok mindazokért, akik anélkül fognak elpusztulni, hogy időt szántak volna arra, hogy felkészüljenek a Velem való találkozásra. Imádkozzatok, hogy megtérhessenek, még ha az utolsó pillanatban is.

Minden a végéhez közeledik, és szomorúan látom, hogy csak kis számú gyermek [ember] hitt Szavainkban, szánt időt a felkészülésre és a viselkedésük megváltoztatására. Az ember azt hiszi, hogy előtte van a világ minden ideje, hogy a meghirdetett események egy másik korszakban történnek, fel kell készülnie arra, hogy a közelgő nyári szezont maradéktalanul megélje. Szegény gyerekek, akik így gondolkodnak. Imádkozzatok azokért, akiket a halál a bűn állapotában talál – nagyon sokan lesznek.

Azonban ne félj. Ha azért jöttem, hogy figyelmeztesselek, akkor azért, hogy készen állj, amikor minden megtörténik. Őrizd meg a békét és a Szavainkat a szívedben. Légy nagyon figyelmes a kegyelem hívásaira. Az Atya gondviselése mindig veletek lesz, hűséges gyermekei. Az Atya soha nem hagy el téged. Imádkozz, higgy és reménykedj.

Légy áldott az Atya nevében + a Fiú nevében + és a Szentlélek nevében +. Ámen! Alleluja!

Paul Cahill: Minden, amit az Antikrisztusról szóló katolikus tanításról tudni kell

 

A bibliai szövegek alapján általánosan elfogadott, hogy az Antikrisztus pályafutásának kezdete "alacsony és homályos lesz". Csábító képességeinek eredményeként azonban hatalma, hódításai és befolyása egyre nőni fog, míg végül világméretű uralmat eredményez.

(LifeSiteNews) - Könyvében Krisztus királysága és a zsidó nemzet megtérése, Fr. Denis Fahey áttekintést ad arról, hogy mi a biztos, mi a valószínű és mi a bizonytalan az Antikrisztussal kapcsolatban.

Egy igazi emberi személy

Az biztos, hogy az Antikrisztus egyetlen ember, egyetlen emberi személy lesz.

Szent János apostol azt írja, hogy aki tagadja, hogy "Jézus Krisztus testben jött el", az antikrisztus. Ebben az értelemben sok antikrisztus volt, némelyik nagyobb, mint a többi. Akik nagyobbak voltak, azok típusok voltak, amelyek előrevetítik azt, amit a Antikrisztus olyan lesz, mint.

Egyesek szerint az "Antikrisztus" "egy szekta, vagy istentelen emberek gyűjteménye, egy ateista környezet, vagy egy üldözési időszak lesz".^[1] Ez nem így van, bár ezek a többiek ismét típusokként, előjelekként vagy jelekként szolgálhatnak arra, hogy eljövetele küszöbön áll. Ő minden bizonnyal egy egyedi ember lesz.

15. századi spanyol teológus Francisco Suárez tanítja, hogy ő lesz a puszta ember, abban az értelemben, hogy ő nem a Sátán lesz emberi alakban.^[2] Ennek ellenére nagyszerű erőkkel és személyes csábító tulajdonságokkal lesz felruházva.^[3] Szent Pál ír erről:

[Az ő eljövetele a Sátán munkája szerint történik, minden erővel, jelekkel és hazug csodákkal: És minden gonoszságra való csábításban azok számára, akik elvesznek. (2 Thess. 2.9-10)

Uralkodása

A bibliai szövegek alapján általánosan elfogadott, hogy pályafutásának kezdete "szerény és homályos lesz".^[4] Csábító erejének eredményeként azonban hatalma, hódításai és befolyása egyre nőni fog, míg végül világméretű uralomra jut.^[5] Az Apokalipszis azt mondja:

És adatott neki, hogy háborút vívjon a szentekkel, és legyőzze őket. És hatalom adatott neki minden törzs és nép, nyelv és nemzet felett. (Apoc. 13.7)

Ahogy a fentiekből kiderül, üldözni fogja az Egyházat, és ezáltal háborút indít Isten ellen. Dániel próféta is írja:

[A Magasságos ellen szól, és a Magasságos szentjeit eltiporja, és azt hiszi magáról, hogy képes megváltoztatni az időket és a törvényeket. (Dán. 7.25)

Ez "próba lesz a jóknak, és büntetés az istenteleneknek és hitehagyottaknak".^[6] Az utóbbiak bűnét azzal büntetik, hogy engedik, hogy higgyenek a hazugságainak, és megkeményedjenek a bűnben:

[Az ő eljövetele [...] azokhoz van, akik elvesznek, mert nem fogadják el az igazság szeretetét, hogy üdvözüljenek. Ezért Isten elküldi nekik a tévedés működését, hogy higgyenek a hazugságban: Hogy mindazok megítéltetnek, akik nem hittek az igazságnak, hanem beleegyeztek a hamisságba. (2Thessz 2.10-11).

Az üldöztetés jellege

Az Antikrisztusról szóló könyvében a zsidó hitre tért P. Lémann azt állítja, hogy ennek az üldözésnek két kulcsfontosságú intézkedése lesz:

• A keresztény tanítás törvényen kívül helyezése
• A tévedés tanításának kötelezettsége.

Ezt nagy alapossággal és kegyetlenséggel fogják végrehajtani.

Ezen kívül azt fogja állítani magáról, hogy ő Isten, és követelni fogja, hogy "Isten templomában" imádják - amivel majd a megfelelő időben foglalkozni fogunk. Sokakat sikerül majd meggyőznie erről az állításáról a fent említett "hatalom, jelek és hazug csodák" révén.

Az üldöztetés ideje

Ez az uralom azonban csak átmeneti lesz - még akkor is, ha az uralom alatt szenvedők számára kétségtelenül örökkévalóságnak fog tűnni. Valószínűleg három és fél évig fog tartani, amint azt Dániel és az Apokalipszis is tanítja:

Egyszer, és még egyszer, és még egyszer, és még félszer. (Dan. 7.25)

És adatott neki hatalom, hogy két és negyven hónapig cselekedjék. (Apoc. 13.5)

A neki szánt idő végén az Antikrisztus elpusztul:

[Egy] ítélet fog ülni, hogy hatalma elvesszen, és darabokra törjön, és elpusztuljon mindvégig. (Dán. 7.26)

[Az Úr Jézus megöl szájának szellemével, és elpusztít eljövetelének fényességével. (2 Thess. 2.8)

És elvitték a fenevadat [az Antikrisztust] és vele együtt a hamis prófétát, aki jeleket tett előtte, amelyekkel elcsábította azokat, akik elfogadták a fenevad alakját, és akik imádták a képmását. Ez a kettő pedig élve vetették a kénkővel égő tüzes medencébe. (Apoc. 19.20)

Most, hogy az Antikrisztussal kapcsolatos biztos dolgokkal foglalkoztunk, most a valószínűségek és vélemények területére lépünk.

A zsidókkal való kapcsolat

Sok atya és teológus úgy véli, hogy az Antikrisztus kezdetben jóindulatúnak és "erkölcsösnek" mutatja majd magát, és megtéveszti a zsidó népet, amely (szerintük) a régóta várt Mózesnek fogja őt ünnepelni, és segíteni fogja őt uralkodása megteremtésében. Ezt gyakran magának Krisztusnak a János evangéliumában olvasható szavaira alapozzák:

Én az én Atyám nevében jöttem, és ti nem fogadtok be engem; ha más jön a maga nevében, azt fogadjátok be. (János 5.42).

Szent Jeromos például ezt a részt magyarázza:

A zsidók, miután megvetették az igazságot Jézus Krisztus személyében, az Antikrisztust kiáltva üdvözölni fogják a hamisságot.^[7]

Fr. Lémann azt állítja, hogy ugyanezt a nézetet sokan mások is vallják, és hoz néhány példát:

• Szent Ambrus
• Nagy Szent Gergely
• Szent Efrém
• Szent János Krizosztomosz.

Sok hamis messiás volt, akit a zsidó nép egyes képviselői ünnepeltek, köztük Bar Kokhba és még Napóleon is. A teológus Suarez megjegyzi:

[S]Krisztus óta többen a saját hatalmuknál fogva Messiásnak adták ki magukat, és a zsidók szívesen fogadták őket, amint az Josephusból kiderül [...] És a VIII. cselekedetekben azt olvassuk, hogy Simon mágus a Messiásnak adta ki magát, és sok zsidó hitt benne. Krisztus szavai nem csak egyvalakire, hanem mindezekre a hamis messiásokra vonatkoztathatók.^[8]

Ugyanakkor a következőket is kijelenti:

Az előbbi [Szent Jeromos stb.] magyarázata azonban, mint mondtam, jobb, mert van, akit a zsidók várnak, és van, akit mindannyian szívesen látnak. A többieket, akik a Messiásnak adták ki magukat, nem fogadta be az összes zsidó, hanem csak néhányan.^[9]

Ha számít valamit, néhány misztikus is ezen a véleményen van. Bartholomew Holzhauser (megh. 1658) azt állította: "A misztikusok nem tudták, hogy a misztikusok nem tudták, hogy a misztikusok nem tudták:

A zsidók, akik a Bibliából tudják, hogy Jeruzsálem lesz a Messiás székhelye, mindenhonnan eljönnek, és elfogadják az Antikrisztust Messiásnak.^[10]

Hasonlóképpen Agredai Mária is kijelenti:

[Egyes nemzetek, a zsidók, a törökök és a tatárok küldöttei könyörögni fognak neki, hogy személyesen szabadítsa meg őket elviselhetetlen igájuk alól. Most kijelenti, hogy kész teljesíteni kívánságukat, miközben a szomszédos nemzeteket forradalomra buzdítja.

A zsidók végül drága koronát és királyi ruhát, valamint jogart hoznak neki, és szabadon választott királyukká nyilvánítják. [...]

Sok zsidó fog ezután Babilonba áramlani. Ezután az Antikrisztus igyekszik majd kiterjeszteni királyságát. [...]

Ezt követően bevonul az ígéret földjére és elfoglalja Jeruzsálemet. Most végre a világ királyai meg fognak ijedni; felismerik, hogy az Antikrisztussal van dolguk, különösen azért, mert az egész világ zsidósága ismertetni fogja az Antikrisztus nagyszerű tehetségét és tetteit, így dicsérete az egész világon el fog hangzani.^[11]

Amint látni fogjuk, nagyon fontos tényező, amiért ezt gondoljuk, hogy fontos hasonlóságok vannak aközött, amit a katolikusok az Antikrisztustól várnak, és amit a zsidó vallás egyes képviselői nyíltan kijelentik, hogy mit várnak az állítólagos Mózesüktől.

Állampolgársága

Népszerű elképzelés, hogy az Antikrisztus maga is zsidó lesz, és Dán törzsének tagja. Szent Iréneusz is ezen a véleményen volt, akárcsak Szent Róbert Bellarmine.^[12]

Fr. Lémann azonban úgy véli, hogy az e gondolat mellett felhozott érvek nem meggyőzőek. Azzal az elképzeléssel szemben, hogy a zsidók nem fogadnának el egy nem zsidót, mint Mosechjüket, Fr. Lémann így válaszol:

Az évszázadok során a zsidók befogadták Jézus Krisztus és az Ő egyházának minden ellenségét, és segítőiknek tekintették magukat.

Az 1807-ben Párizsban tartott Nagy Szanhedrinben a kizárólag a Messiásnak fenntartott bibliai címeket Napóleonra is alkalmazták, noha Napóleon nem volt zsidó vérű. Még a francia forradalom elveit is Messiásként üdvözölték.^[13]

Összefoglalja:

Ez sem bizonyos, sem valószínű. Ez csupán lehetséges, semmi több.^[14]

Birodalmának székhelye

Két fő vélemény létezik arról, hogy az Antikrisztus honnan fog uralkodni a világbirodalma felett. Ez vagy Jeruzsálemben, vagy Rómában lesz.

Kr. u. 180 körül írva Szent Iréneusz tanította:

Uralkodása idején az Antikrisztus a földi Jeruzsálembe helyezi át birodalma székhelyét.^[15]

Őt követte több atya és mások, köztük Szent Hippolütosz, Szent Róbert Bellarmine, Cornelius a Lapide és mások.

Suarez írja (megerősítve a fenti véleményt a nemzetiségéről):

Abból, amit arról mondtunk, hogy az Antikrisztus zsidó származású, és a zsidók között találja meg legfőbb támaszát, azonnal következik, hogy vissza fogja állítani őseik városát és annak templomát, amelyre mindig is különösen büszkék voltak.^[16]

Bár Lémann elveti azt az elképzelést, hogy a mohiászként való elismerés attól függ, hogy zsidó vére van-e, mégis a következőképpen érvel:

[Ha az Antikrisztus másképp cselekedne, hogyan fogadnák el Messiásként a zsidók, akik Jeruzsálem földi dicsőségéről álmodoznak, és azt képzelik, hogy ez a város lesz a jövendő messiási királyság fővárosa.

Ez utóbbi érv napjainkban a cionizmus felemelkedésének és növekedésének köszönhetően megerősödni látszik.^[17]

A másik vélemény szerint Róma városából fog uralkodni. Szent Róbert Bellarmine határozottan érvel ez ellen az elképzelés ellen.

A két vélemény összeegyeztetését P. E. Sylvester Berry teológus tanítja. A Szent János Apokalipsziséről szóló művében azt tanítja, hogy az Antikrisztus valóban Jeruzsálemből fog uralkodni, és hogy az Antikrisztus "hamis prófétája" Rómából fog uralkodni a Szentszék hosszú üresedése alatt:

Isteni Megváltónknak van egy földi képviselője a pápa személyében, akit teljes tanítási és kormányzói hatalommal ruházott fel. Hasonlóképpen az Antikrisztusnak is lesz képviselője a hamis próféta személyében, akit a sátáni hatalmak teljességével ruháznak fel, hogy megtévessze a nemzeteket. [...]

[A]z a próféta valószínűleg egyfajta antipápaként fogja felállítani magát Rómában a fent említett pápai trón megüresedése idején.^[18]

De miben fog állni az Antikrisztus uralma?

Már láttuk, hogy ez az egyház üldözésével, a mise és a katolikus vallás gyakorlásának elfojtásával jár majd. Mindez egy alternatív és globális ("egy világ") vallási rendszer rovására fog történni.

A következő részekben látni fogjuk, hogy a katolikus teológusok és misztikusok azt tanították, hogy a valószínűleg a jeruzsálemi templom, valamint egy naturalista vallás és erkölcsi kódex köré épül.

Azt is látni fogjuk, hogy amit a katolikus teológusok az Antikrisztustól várnak, az kényelmetlenül szorosan egybeesik azzal, amit egyes befolyásos zsidó írók az ő Mózesüktől várnak, és azzal a "világossággal" és vallással, amelyet szerintük az ő eljövetele hoz majd a nem-zsidóknak.

https://www.lifesitenews.com/hu/opinion/minden-amit-az-antikrisztusrol-szolo-katolikus-tanitasrol-tudni-kell/

Hivatkozások

↑1	Fr Lémann, L'Antéchrist, p 24. In Fr. Denis Fahey, The Kingship of Christ and the Conversion of the Jewish Nation, 182. o. Christian Book Club of America, Palmdale CA., 1953..
↑2	Suarez, De Antichristio, 1. szakasz, 4. és 5. pont.
↑3	Fahey 182
↑4	Ibid.
↑5, ↑6	Ibid.
↑7	Epist. 151, ad Algariam, quaest. II, in Fahey 184.
↑8	Suarez, De Antichristo, Disp. 54, Sect. 1, n. 7. Idézi: Fahey, 185. o.
↑9	Ibid.
↑10	R. Gerald tiszteletes Culleton, The Reign of Antikrisztus, p 148. TAN Books, Rockford Illinois, 1974.
↑11	Culletonban, 149
↑12	"Valóban, hogy az Antikrisztus zsidó lesz, és körülmetélt, ez bizonyos, és mindenekelőtt az elmondottakból következik. A zsidók ugyanis soha nem fogadnának el nem zsidó embert, vagy körülmetéletlen embert Messiásuknak. A másik ok az, hogy a zsidók Dávid családjából és Júda törzséből várnak Messiást. Kétségtelen, hogy bár az Antikrisztus valóban Dán törzséből származik, azt fogja állítani és úgy tenni, mintha Dávid családjából származna. Akkor az összes régi szerző egyértelműen azt tanítja, hogy az Antikrisztus zsidó lesz, mint az imént idézett tizenkét szerző, akik azt mondják, hogy Dán törzséből fog származni. Sőt, a következők szerint is zsidó lesz: Ambrosius, aki a 2 Thess. 2 szerint körül lesz metélve, és Jeromos, aki a Dan. 11. könyvében azt mondja, hogy a zsidók népéből lesz bom, és Sulpitius Szent Márton a Dialógusok 2. könyvéről, aki azt mondja, hogy Antikrisztus meg fogja parancsolni, hogy mindenki körülmetélkedjen a törvény szerint, és Cirill, aki a 15. katekizmusban azt mondja, hogy nagyon buzgón fogja ápolni a jeruzsálemi templomot, hogy megmutassa, hogy Dávid nemzetségéből származik; végül Gergely is, aki a 11. könyv 3. levelében azt mondja, hogy Antikrisztus a szombat megtartásának és más zsidó szertartásoknak a támogatója lesz". Szent Robert Bellarmine, in Controversies of the Christian Religion, 891. o. A Harmadik általános vita a szuverén pápáról, III. könyv, Az Antikrisztusról, 12. fejezet. Trans. Fr Kenneth Baker, Keep the Faith Press, 2016.
↑13	A Fahey 187.
↑14	Ibid.
↑15	Irenaeus, Adv. Haereses, lib. V, c. 25. Fordította Alexander Roberts és William Rambaut.A címről.Ante-Niceneus atyák, 1. kötet.Szerkesztette Alexander Roberts, James Donaldson és A. Cleveland. Coxe.(Buffalo, NY: Christian Literature Publishing Co., 1885.) Átdolgozta és az Új Advent számára szerkesztette Kevin Knight.<https://www.newadvent.org/fathers/0103525.htm>.
↑16	Suarez, de Antichristo, szekció. V, n. 7.
↑17	A Fahey 188. sz. ügyben
↑18	Fr. E. Sylvester Berry, Szent Joh apokalipszisen, p 135. Első kiadás, The Catholic Church Supply House, Coloumbus Ohio, 1921.

n+1

 

Eddig önkéntelenül is úgy gondoltam, hogy az elnéző türelmet sosem lehet megbánni, de egy n+1-es sorszámú öreg tévtanító tévedhetetlenül megtanított arra, hogy mégis. Az idén ugyanis, akárcsak tavaly, elolvastam Cantalamessa bíboros aktuális nagyböjti elmélkedéseit, amelyeket a Félhivatalos Lap hozott le, sőt, ellenőriztem a cantalamessa-szervezet saját honlapján is a beszéd hivatalos leiratát, és ez ismét meggyőzött arról, hogy az eretnekség a teljesen más tészták közé tartozik, amelyet azon frissiben célszerű kezelni. És nem türelmes elnézéssel.

A pápai ház prédikátora, aki azért lehet immár évtizedek óta ebben a funkcióban, mert mindig csalhatatlanul megérezte az idők jeleit terjengeni, már tavaly is furcsákat mondott nagyböjtben. Akkor a negyedik beszédében a szinodális szinódus előszeleire kecsesen ráfeküdve elmélkedett a régi és új liturgia közötti különbségről. Ennek kapcsán az új felsőbbrendűségét hangsúlyozta, minden rossz okaként a klerikalizációt jelölve meg, amellyel a liturgia csodás őseredeti horizontalitása sérült a régi rítusban: „A keresztény istentisztelet, és különösen az eucharisztikus áldozat, Keleten és Nyugaton egyaránt gyors átalakuláson ment keresztül, a nép cselekvéséből a klérus cselekvésévé vált”. A dicséretes állapot szerinte a liturgia, mint a nép cselekvése volt – gondolom közösen változtattak át, vagy valami efféle. Ennek megszűnése pedig szerinte anakronisztikus visszatérés volt az ószövetségi istentisztelet szelleméhez, amikor „a nép reszketve állt, elborzadva Isten hatalmas szentségének és fenségének érzésétől. A szentség érzete itt a legmagasabb fokon van”, és feltette a kérdést, hogy „vajon Krisztus után ez a helyes és valódi? Ez a mi döntő kérdésünk.”

És ahogy a tévtanítók által beazonosított döntő kérdéseknél szokott az lenni, itt is menetrendszerinti megbízhatósággal érkezett az egetrengető válasz, miszerint a „szent megváltoztatta a megnyilvánulás módját”. Engem legalábbis igen meglepett az eddig rejtetten szubszisztáló tudás felböffenése. Mert ebből komoly dolgok fakadhatnak: például az, hogy a szent korábban nem jól választotta meg a megnyilvánulási formáját, így ami egykor megfelelő mód volt, az ma már nem az. Vagy azt is jelentheti, hogy eltűnt a lét rendjében fennálló különbség az Isten és ember között, ezért nincs szükség különbségtételre közöttük, vagy a szent ma már éppen a nem szentben tud megnyilvánulni adekvát módon, sőt akár az is, hogy maga a szent változott meg, vagy az ember természete változott meg. Megannyi csodás távlat! És ezek minden egyéb következmény mellett is csinos újdonságok, nem?

De az idei nagyböjtben Cantalamessa miseéneklés helyett prózában srófolt tovább, talán mert a kőkemény zsinat utáni böjt vagy az idők egyéb jelei kikényszerítették belőle. A második beszédében ugyanis látszólag megvédte János evangéliumának hitelességét, valójában azonban a kortárs teológia legaljasabb szokása szerint a kétely magvait hintette bőszen. Élt ugyanis a huszadik századi álteológusok finom szokásával: különbséget tett a történelmi Jézus és a hit Krisztusa között, mondván, hogy a teológusok többsége szerint valójában nem mondta a történelmi Jézus azt, hogy ő az út, az igazság és az élet („A János-evangéliumban olvasható „Én vagyok a…” formulákkal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy valóban Jézus mondta-e azokat, vagy az evangélista későbbi reflexiója révén váltak a negyedik evangélium részévé. Raniero Cantalamessa szerint ma gyakorlatilag a Szentírást magyarázó minden exegéta az utóbbi véleményt képviseli.”). És így az „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6) krisztusi kijelentését nem azért tarthatjuk hitelesnek, mert Jézus mondta, hanem azért, mert azokat a Szentlélek erősítette meg! „A szavak, amelyeket értelmezünk, tehát Jézus szavai, nem a történelmi Jézuséi, hanem azé a Jézuséi, aki – ahogyan a tanítványoknak ígérte (Jn 16,12–15) – a Feltámadott tekintélyével szól hozzánk, Szentlelke által.”

Ezzel viszont neki sikerült úgy „megvédenie” János evangéliumának hitelességét, hogy kétségbevonta az egész Szentírás megbízhatóságát, hiszen szerinte János evangélista szavai csak „mélyebb értelemben” igazak, nincs történelmi alapjuk, megbízhatóságuk: a történelmi Jézus nem mondott ilyent, valószínűleg csak János találta ki, az ő teológiai reflexióját tükrözik, és csak azért igaz, mert ezt a Szentlélek sugallta neki, mert ez az állítás „mélyebb szinten” egyezik a valósággal. És Cantalamessa minden korok örök gnosztikusaival egyetemben semmi problémát nem lát abban a blaszfémikus állításban, hogy a Szentlélek történelminek állít be valamit, ami nem történt meg, hazugságra vesz rá egy tanút.

És értem én a dialektikus igazságmondás szépségét és távlatait, valamiért azonban továbbra is úgy vélem, hogy hazudnék, ha azt írnám: ilyen szavak után meglepett, hogy egyetlen egyházi személy sem volt a jelenlévők között, aki néhány nagyon gyors Szent Miklós-pofon kíséretében ki ne rugdalta volna az öreg tévtanítót a teremből, vagy legalább ne kérte volna meg erre valamelyik színes bugyogós svájci fiatalembert (“Dobjátok a padlóla le”). Mert tudom, hogy egy ilyen szintű blaszfémikus eretnekség már az ingerküszöböt sem éri el Franciscus korában. Meg különben is, hogyan lehetne bármi gond is Cantalemassával, ha a könyvespolcán a Biblia és a Laudato Si’ között éppen félúton ott van a Ferencfóbiásokról (Francoisphobie) szóló könyv is, amelyből annak idején megtudhattuk, hogy a gond nem az ilyen dolgokat tanítókkal, hanem velünk van, azokkal, akik minduntalan eretnekséget kiáltunk, és „akik nem hajlandók meglátni ebben a pontifikátusban azt a gyomrost, amelyet a Szentlélek adott nekünk, hogy felébresszen minket”.

Nos, jelentem, én hajlandó vagyok meglátni Franciscus & Co.-ban a gyomrost, amit gyakran már-már övön alulinak is élek meg. És bár roppantmód unom, hogy sosincs vége az eretnek kijelentések sorának, hogy az ennedik után mindig jön az n+1., de próbálom tartani a lépést. Ezért a biztonság kedvéért rójuk be az ő nevét is az Index Auctorum Prohibitorum végeláthatatlan listájába (Pseudoprophetae algyűjtemény). Aztán az Igazságos Bíró döntse el, hogy a „Mentő Körülmények”-rubrikába jóindulatúan bejegyzett „pünkösdiek tették fejére kezüket” és „feltételezett időskori elhülyülés” mire elegendő.

https://invocabo.wordpress.com/2024/04/11/n1/

Jim atya látomása az Antikrisztusról

Szándék, felajánlás

 

Isten mindentudó és mindenható, a Szentlélek pedig szavakba nem önthető sóhajtásokkal jár közben értünk, de vajon akar-e Isten hatni ott, ahol mi nem vesszük a fáradságot tudni?

Persze, tudom, meglehetősen konfúz a kérdés ahhoz, hogy akármit is lehessen felelni rá, de talán ez éppen ezért akár jó szemléltetés is lehet a témához. A kérdés ugyanis arra a helyzetre vonatkozik, amikor úgy imádkozunk, hogy magunk sem vagyunk tisztában miért tesszük, így Istennek úgy kellene teljesíteni a kéréseinket, hogy ki sem mondjuk azokat, sőt, valójában nem is tudjuk, hogy mit akarunk. Mintha azt mondanánk: örüljön, hogy itt ücsörgünk előtte, szálazza hát szét Ő azt a katyvaszt, ami bennünk van, és teljesítse előttünk is ismeretlen kívánságainkat, de aztán ízibe!

A probléma leginkább, de természetesen nem kizárólag a közösségi és kötött imáinkat érinti. Vajon az Egyház jelen állapotában látott kegyelmi sivárság nem eme probléma kiterjedtségével arányos? Mintha kiszáradt volna a kút.

Aquinói Szent Tamás a szóbeli, kötött imáról a figyelem vonatkozásában tanítja a kezdeti szándék felindításának fontosságát. Vizsgálja, hogy milyen figyelem szükséges az ima három okozatához (érdemszerzés, kieszközlés és a lelki felüdülés), és katolikus hitből fakadó realitással mondja, hogy a megromlott természetünk miatt ugyan még a legszentebb emberek figyelme sem zökkenőmentes, de az ima érdemszerző és kieszközlő voltához a kezdeti szándék figyelme szükséges. Enélkül azonban az ima sem nem érdemszerző, sem nem kieszközlő, azaz meddő.

De a közösségi imáink, magában a szentmisében is kötött, szóbeli imák vannak, így Szent Tamás tanítása vonatkoztatható a szentmisére is, amelyben minden igyekezetünk ellenére ugyanúgy elkalandozhat figyelmünk, mint ahogy a rövidebb szóbeli imákban teszi azt, így a szentmise kezdeti szándékfelindítása is szükséges. És persze a legalizmus lelkes művelői kedvéért mondom, hogy nem az érvényességhez, hanem az érdemszerzéshez és a kieszközléshez: ahhoz, ami a személyes kegyelmi hatás körébe tartozik.

Szent Tamás tanítása szerint az imádság az értelem aktusa, mert az az értelem felemel(ked)ése Istenhez (elevatio mentis ad Deum) helyénvaló dolgok kérése érdekében, ezért, ha az értelmünk nem szándékolja az imát, az nem is következik be. Ami pedig mégis bekövetkezik, annak jobb lenne nem bekövetkeznie, mert az olyan „imában”, amikor nem tudjuk, hogy mit és miért teszünk, mit kérünk, mi a célunk vele, bennfoglaltan lényegtelennek, céltalannak állítjuk magát az imát, ami Istennel szemben a hitetlenség, szeretetlenség, közömbösség és érdektelenség megvallása. Célszerű lenne hát visszatérni a mise előtti szándékfelindítás ősi gyakorlatához a papoknak, amelyet a zsinat utáni reform lelkes zúzásában a feledés homályába száműztek. Például a XIII. Gergely pápa által megfogalmazott szándékfelindító imához:

Én akarom a szentmisét a Római Anyaszentegyház rítusa szerint bemutatni és a mi Urunk Jézus Krisztus Testét és Vérét jelenvalóvá tenni a mi mindenható Istenünk és az Ő megdicsőült egyházának dicséretére, az én javamra és az Ő egész földi zarándokegyházának javára, és mindazokért, akik arra kértek, hogy imádkozzak értük általában és különösen, valamint a Római Anyaszentegyház javára. A mindenható és irgalmas Úr adjon nekünk örömet és békességet, életünk jobbítását, teret az igaz bűnbánatra, a Szentlélek kegyelmét és vigasztalását, valamint kitartást a jó cselekedetekben. Ámen.

(De jezsuita lelkiségű „kegyes és buzgó papok” mondhatják ezt is, ferencesek pedig tisztíthatják a szándékot ezzel is : )

Ez a még novus ordóban misézők esetében hatványozottan igaz, mert ők abban a miseformában sínylődnek, amelynek összeállításánál a Bizottság mindent megtett, hogy zavarossá tegye a szándékot (is). És ezt a mise előtti imák eltörlésén kívül magával a miseszöveggel is megcélozták, ahogy az például a felajánlás változtatásaiban igen jól tetten érhető.

Mert ez a változtatás valójában eltüntette a felajánlást az új formából, zsidó asztali áldással helyettesítette, amely az áldás keretében beszél ugyan felajánlásról, de nem ajánl fel. Hogy ez esetleg nem nyilvánvaló a magyar katolikusok számára, az részben annak következménye, hogy a magyar fordítók némileg katolikusabbak voltak a Bizottságnál, így a magyar új misében a felajánlás külön mondatban szerepel, mintha valódi aktus lenne: „Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret. Felajánljuk neked, mint a föld termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra az élet kenyere.” Az eredeti latinban viszont a felajánlás csak egy magyarázó pontosítás az áldásban, amit vessző választ el a kenyértől, amire vonatkozik: „mert a te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret, amelyet felajánlunk neked, mint a föld termését…”

De hogy a nem szent zűrzavar fokozódjon, a pap következő rövid imáját már a magyar fordítók sem tudták jóvá tenni. Ebben ugyanis arra kérjük (többes számban mondja a pap) Istent, hogy fogadjon el minket, és legyen kedves áldozatunk – mintha mi magunk lennénk az áldozat. („Alázatos lélekkel és töredelmes szívvel kérünk, Urunk, Istenünk, fogadj el minket, és legyen kedves színed előtt áldozatunk”). És persze, ez is lehet egy kegyes gondolat a maga helyén, de az áldozat a katolikus misében valójában Krisztus, és ennek a valóságnak a felajánlásban is nyilvánvalóvá kellene válnia, hogy az általunk mondottak azt jelentsék és közvetítsék, amit szándékolunk. Persze minősíthet bárki értelmezésnácinak, aki az élő fába is beleköt, de azt talán még az ilyen emberek is elfogadják, hogy meglehetősen konfúz a szöveg. Talán, mert ez volt a cél… És ha valaki megismeri azt, ahogyan az Egyház korábban felajánlott, nehéz jóval magyarázni a változást.

De miért olyan lényeges a felajánlás? „Ha nincs, hát nincs, attól még érvényes, nem?”

Aquinói Szent Tamás mondja az áldozat és felajánlás kapcsolatáról, hogy minden áldozat felajánlás, de nem minden felajánlás áldozat. Mert vannak olyan Istennek való felajánlások, amelyek nem szoros értelemben, hanem pusztán hasonlóság szerint nevezhetők áldozatnak, hiszen nem semmisülnek meg a felajánlás után. De áldozat sosincs felajánlás nélkül, és az egyháziak a huszadik századig tudták és értették ezt. Ezért volt előírás, hogy a felajánlásig eljutott szentmisét minden áron be kell fejezni, akár laicizált vagy egyéb egyházi fenyíték alatt lévő pap révén is: mert a felajánlás pillanatától a bor és víz nem tartozik evilághoz, azok Istenéi, nem tehetjük vissza a szekreterbe, hanem áldozattá kell válniuk. Talán nem véletlen, hogy erről ma már senki sem beszél és általában nem is tudnak róla: mert ha amúgy sincs felajánlás, miért lenne probléma, ha valamilyen fennforgás miatt a kenyér és bor nem válik áldozattá, azaz Krisztus testévé és vérévé?

Krisztus áldozata az áldozatok „archetípusa” szerinti, az Ő áldozatának előképe volt minden igaz áldozat. És ezeknek közös jellemzője az áldozatra vonatkozó szándék felindítása (akarni az áldozat bemutatását), a felajánlás, amiben kivonjuk a profán területéről az áldozati adományt, és maga az áldozat, amelyben az visszavonhatatlanul megsemmisül. Ez az áldozatbemutatás szükségszerű menetrendje, amely szerint maga Krisztus is bemutatta áldozatát. Miért gondolja bárki kétezer évvel később, hogy ez az szakrális áldozati rend sötét középkori valami, amin ő felvilágosultan túlléphet? Ha pedig ezen is túllép, vajon miből gondolja még, hogy ugyanaz a hite, mint az apostoloké és egyházatyáké?

https://invocabo.wordpress.com/2024/04/09/szandek-felajanlas/

❤️MEDJUGORJE❤️ Szkepticizmus, megtérések, rózsaillat

A jeruzsálemi vörös üsző levágásának terve a Templom újjáépítéséhez kapcsolódik, és az Antikrisztus előhírnöke lehet.

 

Nehéz tagadni, hogy kapcsolat van a vörös üszők elhozása és a jeruzsálemi templom újjáépítése között - valamint az állítólagos zsidó Messiás eljövetele között, akire néhány katolikus teológus figyelmeztetett, hogy ő lehet a megjövendölt Antikrisztus.

 

(LifeSiteNews) - 2023 szeptemberében "öt tökéletesen vörös üsző" - tehenek, amelyek még nem hoztak borjakat - érkezett Izraelbe.

Ez annyira ellentmondásos volt, hogy a Hamász-közlemények gyorsan reagáltak rá, és "a szent mecsetek zsidósítására" tett kísérletnek nevezték, és azt állították, hogy "az Al Aksza [a Templom-hegyen lévő mecset] veszélyben van".^[1]

Nem sokkal ezután a Hamász elindította október 7-i támadás, amelyet a mecset után "Al Aqsa-árvíz hadműveletnek" neveztek el. A Hamász Abu Obeida valójában ezeket az üszőket hozta fel a támadás okaként, és az érkezésüket "egy egész nemzet érzései elleni agressziónak nevezte arab identitásának szívében" - valamint Mohameddel szembeni súlyos tiszteletlenségnek..^[2]

Ezt cáfolta Azariah Ariel rabbi, a Templom Intézet Red Heifer projektjének vezetője, aki azt mondta: "A Hamásznak nincs szüksége okokra a zsidók megöléséhez, csak ürügyekre van szüksége".^[3]

De hogyan értelmezhetné bárki, még ha őszintétlenül is, öt vörös tehén érkezését agressziónak?

A válasz abban rejlik, hogy sokak szerint ezek a tehenek szerepet fognak játszani a jeruzsálemi templom újjáépítésében.

Vörös üszők és rituális tisztaság

A vörös üszőt a 4Mózes 19. könyve említi, amely elmagyarázza, hogy az üszőt meg kell ölni és el kell égetni, a hamuját pedig vízzel kell összekeverni. Ez a keverék a halottal való érintkezésből származó rituális tisztátalanság eltávolításának eszköze.

Ez a megtisztulás kulcsfontosságú volt a zsidó papság és az áldozati kultusz számára. The Jerusalem Post írja:

A modern korban minden zsidóról, beleértve a kohánimokat [papokat, vagy a papok leszármazottait] is, feltételezik, hogy tisztátalanok a holttest által átadott tisztátalansággal.

Míg a mindennapi életben, a modern korban ennek a státusznak nincs sok gyakorlati hatása, az ilyen típusú tisztátalansággal rendelkezőknek tilos belépniük a templomba.^[4]

Izrael365Hírek államok:

[A vörös üsző megrágása egész Izráelt rituálisan tisztátalanná tette, és képtelen volt sok más parancsolat megfelelő teljesítésére.^[5]

Ez azért probléma, mert a szertartást olyan papnak kell elvégeznie, aki maga is rituálisan tiszta. Azaria (vagy Azariah) Ariel rabbi, a Templom Intézet kutatási igazgatója elmagyarázza:

Tisztának kell lennie ahhoz, hogy elvégezze a szertartást és előkészítse a hamvakat. Például nem születhet kórházban. Van néhány ilyen papunk.

Olyan papokat keresünk, akik óvatosak voltak ebben a kérdésben, hogy a temetőkből és a kórházakból származó holttestektől távol tartják magukat. Egyértelmű családi hagyományuknak kell lennie, hogy papok leszármazottai. Valójában sok-sok ilyen ember van. Továbbá olyan korban kell lennie, hogy legalább 15 éves korában levághassa a tehenet, és addig nem volt kórházban.

Ariel azonban azt is kijelentette, hogy időközben továbbra is lehetséges a Templom-hegyre belépni, sőt bizonyos áldozatokat rituálisan tisztátalan állapotban is fel lehet mutatni.^[6] A Daily Wire Kassy Akiva is állította: egy X hozzászólásban:

A hamuból olyan keveréket készítenek, amelyet a Templom-hegy belső udvarára való belépéshez szükséges tisztulási folyamat során használnak.

A mai gyakorlati felhasználás lehetővé tenné a rendőrök számára, hogy megtisztítsák magukat, mielőtt biztonsági okokból belépnének az adott területre, ahelyett, hogy a biztonság érvényre juttatása érdekében előbbi megtisztítás nélkül kényszerülnének belépni a területre.

Bár a zsidó törvények betűje szerint ez megengedett, mindenki egyetért abban, hogy jobb lenne, ha a belépés előtt megtisztulnának.

Ariel továbbá azt állította Izrael365Hírek hogy ez a szertartás "nem aktiválja a Harmadik Templom építésének követelményét", és "a templom építése nem függ a Vörös Ököröktől".^[7]

Azt is kijelentette, hogy "nem azért végezzük a vörös üsző szertartását, hogy a Messiás eljöjjön, hogy Isten valami ilyesmit vagy olyasmit tegyen".

Ez azonban nem tűnik teljesen átláthatónak.

Kijelölt templomi szándékok

Ugyanez Izrael365Hírek cikk szerint "a templomi szolgálat teljes körű visszaállítása a vörös üsző szertartás visszatérésétől függ".^[8]

Ezen túlmenően az érintettek kifejezetten kijelentették, hogy a Vörös üsző projektjük kapcsolódik a Templom újjáépítéséhez.

Az üszőket a zsidókból és keresztényekből álló Boneh Israel ("Izrael építése") szervezet hozta. Az üszőket Byron Stinson, egy "zsidó-keresztény" és a szervezet tanácsadója találta és nevelte fel.^[9] A Boneh Israel honlapján található videó szerint ő "szó szerint az a fickó, aki elhozta Izraelbe azokat a vörös üszőket".^[10]

Ugyanezen a weboldalon olvasható:

Ezek a vörös üszők elhozhatják a világbékét! A Biblia azt tanítja nekünk, hogy a Harmadik Templom (az Imaház minden nemzet számára) építésének kulcsa a jeruzsálemi vörös üszővel való megtisztulás.^[11]

Stinson azt is világossá tette, hogy az üsző szertartást a Templom újjáépítésének első és szükséges lépéseként értelmezi, sőt, még az egyvilági kormányzat létrejöttével is összekapcsolja:

A rabbik azért olyan izgatottak, mert hozzánk, a nemzetek között szétszóródottakhoz hasonlóan mindenki érzi az egy-világ-kormány közeledtét. Érezni lehet ennek az időnek a közeledtét, hogy valaminek meg kell változnia.

És ezt mindenki érzi, és amit kétségbeesetten várnak, az a Messiás eljövetele.

Tudják, hogy ez az első lépés ahhoz, hogy felépíthessék a templomot. Nem tudod megtisztítani azokat az embereket, akik a templomon fognak dolgozni, amíg nem rendelkezel ezzel a tisztítóvízzel, amely a vörös üszők hamujából származik.^[12]

Stinson is kijelentette:

 

Úgy vélem, hogy minden keresztény válasza az kellene legyen, hogy támogassa a templom építését.^[13]

The Jerusalem Post azt is közölte, hogy szeptemberben az izraeli Ben-Gurion repülőtéren ünnepélyesen fogadta őket a Templom Intézet több rabbija, köztük maga Azaria Ariel rabbi és Netanel Isaac, a Jeruzsálemi és Örökségvédelmi Minisztérium főigazgatója.^[14]

A Templom Intézetet Ariel édesapja (Yisrael Ariel rabbi) alapította, és Azaria Ariel rabbi vezeti a kutatási részleget. Az intézet saját honlapján azt írja, hogy bár néhány templomi szertartás lehetséges a rituális tisztátalanság állapotában, a vörös üsző szükséges a teljes helyreállításhoz:

A Szentély szolgálatának teljes megújulása és a teljes rituális tisztaság újjáéledése a zsidók körében a vörös üsző elkészítésétől függ. [...]

A vörös üsző elkészítése az előfeltétele annak, hogy a Szentélyben újra teljes szolgálatot végezhessenek.^[15]

Messiási jelentőséget tulajdonítottak

A honlap is kedvezően számol be a tanítás ebben a kérdésben a Moshe ben Maimon rabbi ("Maimonidész" vagy "Rambam"), a tizenkettedik századi rabbi. Ő kötötte össze a következő rA Messiás (a "Másach" vagy "Moszijách") eljövetelét jelzi:

Kilenc vörös üszőt áldoztak attól az időponttól kezdve, amikor megparancsolták, hogy teljesítsék ezt a micvát, egészen addig az időpontig, amikor a Templomot másodszor is lerombolták.

Az elsőt Mózes, a tanítónk hozta. A másodikat Ezra hozta. A második templom lerombolásáig hét másik áldozatot mutattak be.

És a tizediket a Mása király hozza majd el; mutatkozzék meg mielőbb. Ámen, így legyen az Isten akarata.^[16]

Maimonidész azt is állítja, hogy ennek az állítólagos Messiásnak egyik legfontosabb tette, sőt állításának egyik meggyőző bizonyítéka, hogy újjáépíti a jeruzsálemi templomot.^[17]

Ezért nehéznek tűnik tagadni, hogy kapcsolat van a Vörös Özvegyek elhozása és a jeruzsálemi templom újjáépítése között - valamint a feltételezett Messiás eljövetele között, akit a zsidó nép elfogad.

Al-Aqsa mecset

A Templom újjáépítésének jelentős akadálya a Templom-hegyen található Al-Aksza mecset.

A templom régóta viták helyszíne a muszlimok és a zsidók között, mivel csak muszlimok imádkozhatnak itt.

Ez a vita már az október 7-ét megelőzően is felforrósodott., hogy izraeli telepesek és "ultranacionalista zsidó csoportok" erőszakkal átjutottak az al-Aksza biztonsági őrein, és megpróbálták elvégezni a hatóságok által "talmudi rituáléknak" nevezett vallási szertartásokat.^[18]

Úgy tartják, hogy Mohamedet egy varázslatos lovon vitték a romos jeruzsálemi templom helyére; és hogy a lovat a nyugati falhoz kötötte, és onnan felemelkedett a mennybe, ahol találkozott a különböző prófétákkal.

Ennek eredményeképpen ez a mecset a muszlimok harmadik legszentebb helyének számít.

Bár Ariel rabbi kijelentette, hogy "a Hamásznak nincs szüksége okokra a zsidók megöléséhez", az továbbra is igaz, hogy Abu Obeida az október 7-ei támadás "az al-Aksza áradat".^[19]

Lehetetlen elképzelni, hogy az iszlám világ hogyan tudná tolerálni az Al-Aksza mecset lerombolását és a zsidó templom újjáépítését. Az eredmények radikálisan felülmúlhatják október 7-étAl Aqsa áradása.

De ez nem állítja meg a Red Heifer projekt mögött állókat. Talán a bizalmuk Maimonidész gondolataiban gyökerezik, aki szerint a Mosechet úgy is azonosítják majd, mint aki "Isten háborúit vívja" és sikerrel jár - és hogy uralkodása a két hatalom, Góg és Magóg közötti nagy háborúval fog kezdődni.^[20]

Következtetés

A katolikus teológusok között nincs egyetértés abban, hogy a templomot valaha is újjáépítik-e, és a korábbi kísérletek kudarcot vallottak.^[21]

Azonban, if újjáépítik, úgy tűnik, hogy kapcsolat van az újjáépítés és a feltételezett zsidó Messiás megjelenése között.

Sok katolikus teológus és atya úgy véli, hogy az Antikrisztus ilyen ember lesz.^[22] Sok hamis messiás volt, akit a zsidó nép egyes képviselői ünnepeltek, köztük Bar Kokhba és még Napóleon is. Suarez teológus azonban az Antikrisztusról szóló művében azt írta:

Van valaki, akit a zsidók várnak, és akit mindannyian üdvözölni fognak. A többieket, akik a Messiásnak adták ki magukat, nem fogadta be az összes zsidó, hanem csak néhányan.^[23]

Valószínűnek tűnik, hogy ha a Templomot újjáépítik, és ennek eredményeként egy bizonyos embert Messiásként ünnepelnek, akkor ez az ember lehet a megjövendölt Antikrisztus.

Ettől eltekintve az iszlám világ egyes elemei egy ilyen cselekményt további provokációként fognak felfogni, és könnyen lehet, hogy további erőszakra hivatkoznak majd (vagy ürügyet szolgáltatnak).

Az ügyek tovább folytatódnak. A Templom Intézet azt állítja, hogy találtak egy Kohen-t (papot), aki alkalmas a szertartás elvégzésére, ami az ellenkező értelmű megjegyzések ellenére ugyanolyan figyelemre méltónak tűnik, mint a vörös üszők megtalálása.^[24]

A honlapjukon az is szerepel, hogy az ószövetségi időkből származó első vörös üsző szertartást "a héber hónap második napján, a Nisan." A Gergely-naptár szerint ez kevesebb mint egy hét múlva lesz - április 10-én.

Hivatkozások

Hivatkozások

↑1	https://israel365news.com/355277/hamas-warns-red-heifers-signal-a-new-stage-in-the-judaization-of-the-mosques-on-temple-mount-calls-for-violence/
↑2, ↑19	https://israel365news.com/382489/hamas-spokesman-oct-7-attack-launched-to-stop-the-red-heifers/
↑3, ↑5, ↑6, ↑7, ↑8	https://israel365news.com/388195/rabbi-in-charge-of-red-heifer-answers-hamas/
↑4, ↑14	https://www.jpost.com/judaism/article-717650
↑9	https://www.jpost.com/judaism/article-717650 https://www.byronstinson.me/
↑10	https://youtu.be/eXEHuPUKRdg?feature=shared&t=118
↑11	https://www.byronstinson.me/
↑12	https://youtu.be/eXEHuPUKRdg?feature=shared&t=1491
↑13	https://www.byronstinson.me/a-christian-response-to-building-the-third-temple-of-god
↑15	https://templeinstitute.org/para-aduma-the-red-heifer/
↑16	Maimonidész, Mishneh Tóra, Sefer tahaah, Parah Adumah 3.4. Elérhető a következő címen: https://www.chabad.org/library/article_cdo/aid/1517256/jewish/Parah-Adumah-Chapter-3.htm
↑17	Vegyük a következőket: "A jövőben a messiási király felemelkedik, és megújítja a dávidi dinasztiát, visszaállítva annak eredeti szuverenitását. Megépíti a Templomot és összegyűjti Izrael szétszórt népét. Akkor, az ő napjaiban, az összes törvény betartása visszaáll a korábbi állapotába. Áldozatokat fogunk bemutatni, betartjuk a szombati és a jubileumi éveket minden részletük szerint, ahogyan azt a Tóra leírja." Tovább: "Ha Dávid házából olyan király támad, aki szorgalmasan szemléli a Tórát és betartja a micvákat, ahogyan azt az Írott Törvény és a Szóbeli Törvény előírja, mint őse, Dávid, aki egész Izraelt arra kényszeríti, hogy (a Tóra útján) járjon, és kijavítja a Tóra betartásában lévő hiányosságokat, és Isten háborúit vívja, akkor nyugodtan tekinthetjük őt Másachnak. Ha sikerül neki a fentiekben leírtak, felépíti a Templomot a helyén, és összegyűjti Izrael szétszórt népét, akkor ő minden bizonnyal a Másach." 11.4 Maimonidész, Sefer Shoftim (A bírák könyve), Melachim uMilchamot (A királyok és háborúik törvényei) 11.1, 4. Elérhető a következő címen: https://www.chabad.org/library/article_cdo/aid/1188356/jewish/Melachim-uMilchamot-Chapter-11.htm
↑18	https://www.aljazeera.com/news/2023/10/4/israeli-settlers-storm-al-aqsa-mosque-complex-on-fifth-day-of-sukkot
↑20	Azt írja: "A próféták szavainak egyszerű értelmezése úgy tűnik, hogy a Góg és Magóg háborúja a messiási korszak kezdetén fog lezajlani." Maimonidész ibid., 12.2.
↑21	Szent Pál azt mondja, hogy az Antikrisztus "Isten templomában fog ülni, úgy mutatva magát, mintha Isten lenne" (2Thessz 2.4), de a teológusok nem értenek egyet abban, hogy ez egy újjáépített jeruzsálemi templomra, egy katolikus templomra vagy valami másra vonatkozik-e.
↑22	Fr. Denis Fahey azt mondja, hogy "ez az egyházatyák közös véleménye", és idézi Ss. Jeromosra, Ambróziusra, Nagy Gergelyre, Efrémre és János Krizosztomoszra. Fr Denis Fahey, The Kingship of Christ and The Conversion of the Jewish Nation, The Christian Book Club of America, Palmdale CA, 1993, 184. o.
↑23	De Antichristo, Disp. 54, Sect. 1, n. 7. Idézi: Fahey, 185. o.
↑24	https://www.facebook.com/templeinstitute/posts/815976093895023?ref=embed_post

https://gloria.tv/post/2TxZSDrGgR6B6grqgSZWbTW19