Dr. Maike Hickson írása a sokakat foglalkoztató kérdésről: vajon valóban nyilvánosságra hozták-e a teljes harmadik fatimai titkot, és lehetett-e a kihagyott részekben figyelmeztetés a II. vatikáni zsinatra és az új miserítusra? Ha a lényegi üzenet a hitehagyásra figyelmeztetés volt, igaza lehetett Ratzinger bíborosnak, aki szerint 2000-ben már minden a múlthoz tartózó történés volt a titokból?
Az elmúlt hetekben a LifeSite két hírt közölt, amelyek újra felelevenítették a vitát a fatimai Szűzanya-jelenésről és annak még mindig rejtett üzenetéről, amely a jelenlegi egyházi és világi válságra vonatkozik. A kérdés továbbra is aktuális: vajon a fatimai harmadik titok teljes szövege figyelmeztetett-e minket a II. Vatikáni Zsinatra és az új misére, amelyek elősegítik a katolikusok hitének elvesztését? Először nézzük meg az új fejleményeket.
Először is, Raymond Burke bíboros július 13-án, a New Jersey-i Fatimai Szűzanya Kék Hadsereg-kegyhelyén tartott szentmisén megdöbbentő megjegyzést tett a fatimai üzenetről. Kijelentette, hogy „az üzenet a mi korunk gyakorlati hitehagyásáról szól, amelynek eredménye, hogy oly sokan elfordulnak Krisztustól az egyházban, és ez erőszakhoz és halálhoz vezet”. Azonban, amint azt a Vatikán által 2000 júniusában közzétett fatimai harmadik titkot ismerő katolikusok tudják, az ”hitehagyás” szó nem szerepel abban. De voltak olyan prelátusok a múltban, akik közül legalább egy ismerte a fatimai harmadik titkot, és beszélt arról, hogy a fatimai harmadik titok a hitehagyásra figyelmeztet, amely az egyházi hierarchia csúcsán kezdődik. Később visszatérünk erre a témára.
A katolikus egyházban felmerülő hitehagyás kérdésével kapcsolatban nézzünk meg egy LifeSite cikket egy új világi tudományos tanulmányról, amely szerint „a II. Vatikáni Zsinat 1962–1965-ben világszerte a katolikusok miselátogatásának csökkenését váltotta ki más felekezetekhez képest”. Ebben megerősítést nyer egy sokak által ismert tény, nevezetesen, hogy a II. Vatikáni Zsinat volt az oka a katolikus hit világszerte történő gyengülésének.
Lehetséges tehát, hogy a fatimai Szűzanya figyelmeztetett volna minket egy olyan zsinatra, amely világméretű hitehagyást vált majd ki?
Ebben az összefüggésben érdemes megfontolni, amit a híres ördögűző és hagyományhű katolikus pap, Chad Ripperger atya mondott a Radio Immaculata ferences szerzeteseinek egy 2024. május 18-án készített interjújában. Ebben a jól ismert pap a fatimai harmadik titokról és annak hiányzó részeiről beszélt. Megjegyzéseiben Ripperger atya nyitottnak mutatkozott arra a lehetőségre, hogy a Vatikán talán „csak a titok egy részét” tette közzé. Elárulta azt is, amit a harmadik titok tartalmáról hallott az egykori Joseph Ratzinger bíboros titkárságának köreiből, amikor Rómában élt.
„Amikor akkor Rómában voltam” – számolt be Ripperger atya – „Ratzinger bíboros elolvasta a harmadik titkot, és annak tartalmáról beszélt néhány titkárának.” Bár Ripperger nem kívánta felfedni teljes egészében, hogy mit tudott meg Rómában, ez nyilvánvalóan befolyásolta mai álláspontját és ahhoz vezetett, hogy nyitott legyen annak lehetőségére, hogy Szűz Mária esetleg figyelmeztetett a II. Vatikáni Zsinatra. Egy 2024-es interjúban a Zsinatról így nyilatkozott: „Úgy gondolom, hogy voltak bizonyos dolgok, amiket ő mondott… események, amelyek a Egyházban fognak történni, és ezekre figyelmeztetett.”
Ripperger azt is elmondta, hogy voltak vatikáni tisztviselők, akik nyilvánosan elárulták, hogy a harmadik titok a „II. vatikáni zsinat” valamint az „idegen elemek liturgiához való hozzáadása” ellen figyelmeztetett, amit Ripperger „elég érdekesnek talált, mert állítólag Szűz Mária azt akarta, hogy 1960-ban hozzák nyilvánosságra, ami révén azt hiszem, elkerülhető lett volna sok olyan dolog, amit láttunk”.
A második vatikáni zsinat 1962 és 1965 között zajlott, és nem sokkal azután világszerte bevezették az új misét, az úgynevezett Novus Ordo misét.
Ezekkel az interjúban elhangzott megjegyzésekkel Ripperger atya felvetette annak lehetőségét, hogy ezek a zsinattal és a liturgia változásaival kapcsolatos figyelmeztetések valóban a harmadik titok egy részéhez tartoznak, amelyet még nem tettek közzé. A pap hozzátette, hogy a harmadik titok „tényleg utal arra, amit most látunk”, és felszólította a Vatikánt, hogy „legyen világos, és hozza nyilvánosságra a dolgokat (a fatimai üzenettel kapcsolatban)”. „Legyenek őszinték, számoljanak be róla, és foglalkozzanak vele, hogy továbbléphessünk” – jelentette ki Ripperger atya.
Nem ez az első alkalom, hogy felmerül az a állítás, hogy Fatimának köze volt a II. Vatikáni Zsinathoz és a Novus Ordo miséhez. 2016-ban Dr. Ingo Dollinger, Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa egykori közeli munkatársa megerősítette nekem, hogy Ratzinger 2000-ben elmondta neki, hogy a fatimai titkok 2000-es közzétételekor nem publikálták a harmadik titkot teljes egészében, és hogy a harmadik titok egy „rossz miséről és egy rossz zsinatról” szólt (a üzenet fenyegető részének egyfajta összefoglalásaként). Annak ellenére, hogy XVI. Benedek pápa a nyilvánossághoz fordult a nyugdíjas visszavonultságából, hogy cáfolja ezt a történetet, Dr. Dollinger ragaszkodott ahhoz, hogy igazat mondott, és mind titkára, mind más források később megerősítették nekem, hogy ugyanazt a történetet hallották Dr. Dollinger-től közvetlenül azután, hogy 2000-ben beszélgetett Ratzinger kardinálissal.
Amit Ripperger atya most saját forrásai alapján (amelyek nem első kézből származnak) és más háttérrel tárt fel, új megerősítést ad a 2016-os történetnek. De függetlenül attól, hogy ezek a beszámolók mennyire pontosak, ez az új interjú ismét felveti annak szükségességét, hogy a Vatikán tisztázza a helyzetet, és felfedje a harmadik titokkal kapcsolatos minden további dokumentumot, amely még a birtokában van. XIV. Leó pápának most új lehetősége nyílt az átláthatóságra.
Vizsgáljuk meg részletesen ezt a tavalyi Ripperger-interjút. Amikor két ferences szerzetes interjút készített Ripperger atyával a Radio Immaculata számára, számos témáról beszélgettek vele. Az interjú közepén megkérdezték tőle, hogy van-e valami különös vonzódása Fatima iránt, mire a pap így válaszolt: „Van, abban az értelemben, hogy a gyerekkoromban a Fatima Miasszonyunk plébánián nőttem fel.” „Mindig is tiszteltem a fatimai Szűzanyát” – tette hozzá.
„La Salette volt a 19. század legfontosabb jelenése” – folytatta Ripperger atya, “és a 20. században Fatima „volt a legfontosabb jelenés, ezért úgy gondolom, hogy ez a kulcs, amely mindent megmagyaráz”. Fatimát „kapocsnak” is nevezte, amely összeköti sok más jelenést, például az akitai és a Tre Fontane-i jelenést.
A két szerzetesnek a Vatikán által 2000 júniusában II. János Pál pápa alatt hivatalosan közzétett harmadik fatimai titokról feltett kérdésére Ripperger először a harmadik titkot olvasók véleményeinek „változatoságát” említette, hozzátéve, hogy azok „meglehetősen eltérőek” voltak.
„Amit nekünk adtak (2000-ben), szerintem talán a harmadik titok egy része, vagy egy külön titok, vagy valami hasonló lehet” – nyilatkozta. „Tehát nem azt mondom, hogy az nem hiteles. De vannak olyanok, mint például Ciappi bíboros, aki azt mondta, hogy a harmadik titok egy része az, hogy lesz egy hitehagyás, amely a csúcson fog kezdődni, és van még sokféle dolog, amit azok mondtak, akik ténylegesen elolvasták. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy az nem pontos, amit azok mondtak nekünk az elején, akik ténylegesen olvasták, vagy az nem teljes, amit most kaptunk. Tehát van egyfajta ellentmondás, amelyről személy szerint úgy gondolom, hogy a Vatikánnak tisztáznia kell, és az egészet nagyon világosan nyilvánosságra kellene hoznia.”
Ripperger a Vatikán által 2000-ben közzétett szövegről is beszélt. „Furcsának találom, és ezért gondolom, hogy valószínűleg kimaradt valami: amikor elolvastam a harmadik titkot, amit nekünk adtak, azt gondoltam magamban ‘Nos, várjunk csak: 40 évig titokban tartották ezt a dolgot, miközben gyakorlatilag semmi sincs benne, míg korábban azt ismerték el, hogy ez egy elég komoly dolog, és nem akarták nyilvánosságra hozni, mert botrányt okozott volna a hívők körében, stb.” – mondta. Hozzátette, hogy ez „nem túl logikus”. „Szóval szerintem rengeteg megválaszolatlan kérdés van, amelyekre végül választ fogunk kapni” – fejezte be.
Az interjúban Ripperger elárulta, mit tudott meg a harmadik titok tartalmáról. „Nem áll módomban erről bővebben beszélni, de abban az időben, amikor Rómában voltam, Ratzinger bíboros elolvasta a harmadik titkot, és néhány titkárának beszélt a tartalmáról, így én is hallottam belőle néhány részletet; és mivel vannak más alacsony rangú prelátusok is, akik nyilvánosan beszéltek erről, így legalább ezt a két dolgot elárulhatom, mert ezek már nyilvánosságra kerültek.”
Ezzel a pap arra utalt, hogy amit el fog árulni, azt megerősítette az, amit ő maga megtudott, amikor Rómában volt. De aztán utalt az internetre is, ahol a vatikáni tisztviselők nyilatkozatai miatt a tartalom egy része megtalálható. A LifeSite eddig nem találta meg azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a prelátus maga említett a 2024-es interjújában:
“Volt tehát egy érsek a Vatikánban, aki azt mondta – és én nem akarok erről ítéletet mondani –, hogy a fatimai harmadik titok egyik részében Szűz Mária figyelmeztetett a liturgiához hozzáadott idegen elemekre. Szóval ez volt az egyik dolog, ami elég érdekes annak fényében, hogy állítólag Szűz Mária azt akarta, hogy 1960-ban hozzák nyilvánosságra, ami szerintem elkerülhetővé tett volna sok olyan dolgot, amit azóta láttunk. De a másik része (a titoknak) az volt – és ismétlem, ezt az a fickó mondta, szóval ne a hírnököt öljék meg, mondom az embereknek –, hogy valójában ő [Szűz Mária] a II. Vatikáni Zsinat ellen figyelmeztetett. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy pontosan így mondta volna a Szűzanya, nem tudom elképzelni, hogy azt mondta volna: ‘hé, a II. Vatikáni Zsinat, az ne történjen meg’. Mindazonáltal szerintem voltak bizonyos dolgok, amiket a közelgő eseményekről mondott, amik a Egyházban fognak történni, és ezért figyelmeztetett, hogy ezek a dolgok fognak történni, például a hierarchia hitehagyása. Ezért amikor XXIII. János pápa azt mondta, hogy ezek az állítólagos dolgok nem vonatkoznak a mi korunkra, nos, nyilvánvalóan mégis vonatkoztak.”
Ripperger atya itt egyértelművé tette, hogy hitelt ad a harmadik titokról szóló kijelentéseknek, mivel azok igazolták a válságot, amelyet saját szemünkkel láttunk.
Következtetése az volt: „Végül is – mint már említettem, nem beszélhetek ezekről a dolgokról konkrétan, de úgy gondolom, hogy végül is nyilvánosságra fogjuk hozni, és alapvető álláspontom az, hogy jobb, ha átláthatóak vagyunk és nyilvánosságra hozzuk a dolgokat – ha valóban utalás volt benne arra, amit most látunk, akkor valljuk be, számoljunk be róla, és foglalkozzunk vele, hogy továbbléphessünk.”
Vannak más prominens források is, amelyek szintén utalnak a Fatima és az egyház hitének és liturgiájának megváltoztatása elleni figyelmeztetés közötti lehetséges kapcsolatra. 1933-ban a későbbi XII. Piusz pápa, az akkori Eugenio Pacelli bíboros, XI. Piusz pápa államtitkára, állítólag a következőképpen kommentálta a fatimai üzenetet barátjának, Enrico Pietro Galeazzi grófnak:
“Aggódom a Szűzanya által a fatimai kis Lúciának adott bizalmas üzenetei miatt. A Miasszonyunk ragaszkodása az egyházat fenyegető veszély ellenére is egy isteni figyelmeztetés az öngyilkosság ellen, amelyet a hit megváltoztatása jelentene a liturgiájában, a teológiájában és a lelkületében. Körülöttem olyan újítók hangját hallom, akik le akarják bontani a Szentélyt, el akarják pusztítani az egyház egyetemes lángját, el akarják utasítani díszeit, és bűntudatot akarnak kelteni benne történelmi múltja miatt. Nos, kedves barátom, meg vagyok győződve arról, hogy Péter egyháza meg kell erősítse múltját, különben saját sírját ássa.“
Ezekkel a szavakkal a leendő pápa egyértelmű kapcsolatot teremtett aközött, amit a fatimai Szűzanya Luciának (és nem a többi fiatal látnoknak) mondott a hit, a liturgiájának, teológiájának és a lelkületének megváltozására irányuló törekvés veszélyéről. Vajon nem igaz, hogy a II. Vatikáni Zsinat és a néhány évvel később kihirdetett Novus Ordo mise ténylegesen megváltoztatta az egyház teológiáját és liturgiáját? És ez a változás nem vitt közel az egyház „öngyilkosságához”, vagy más prelátusok szavaival élve „hitehagyásához”?
2004-ben, évekkel azelőtt, hogy Dollinger története 2009-ben először napvilágra került, a Fatima Központhoz tartozó néhai Nicholas Gruner atya a következőket mondta:
“A Fatima Crusader II. János Pál pápa egyik közeli barátjától megtudta, hogy a Szűzanya a harmadik titokban óvott a szent liturgia, különösen a szentmise megváltoztatásától. Figyelmeztetett továbbá egy gonosz zsinatra is, amelyre sor kerülne (és amelyről ma már tudjuk, hogy megtörtént, a II. Vatikáni Zsinat)”.
Nem tudni, ki volt „II. János Pál pápa közeli barátja”, de a megfogalmazás nem az, amelyet Dr. Dollinger néhány évvel később használt. Dollingerről sem tudni, hogy közeli barátja lett volna annak a pápának.
Mint korábban említettük, az évek során más prelátusok is tettek nyilatkozatokat a harmadik titokról. Silvio Oddi bíboros, a néhai XXIII. János pápa egykori közeli munkatársa 1990-ben, még mielőtt a Vatikán 2000-ben közzétette a harmadik titok hivatalos változatát, egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy Szűz Mária azt akarta, hogy a harmadik titkot 1960-ban tegyék közzé, mert az a II. Vatikáni Zsinathoz kapcsolódott. Azt mondta:
“Mi történt 1960-ban, ami összefüggésbe hozható a fatimai titokkal? A legfontosabb esemény kétségkívül a II. Vatikáni Zsinat előkészítő szakaszának elindítása volt. Ezért nem lennék meglepve, ha a titoknak köze lenne a II. Vatikáni Zsinat összehívásához.”
Az interjú későbbi részében hozzátette: „Nem lennék meglepve, ha a harmadik titok a katolikus egyház számára sötét időkkel kapcsolatos lenne: súlyos zavarokkal és aggasztó hitehagyásokkal a katolikus egyházon belül… Ha figyelembe vesszük a zsinat óta átélt súlyos válságot, úgy tűnik, nem hiányoznak a jelei annak, hogy ez a prófécia beteljesedett.”
Egy másik bíboros, Luigi Ciappi, miután maga is elolvasta a harmadik titkot, egy magánlevélben egyszer azt állította, hogy a fatimai harmadik titok egy „nagy hitehagyásról” szól az egyházban, amely „a csúcson kezdődik”. Alice von Hildebrand katolikus filozófus később maga is megerősítette ezt a történetet egy, a bíborostól független, a L’Osservatore Romano-beli forrásából. Vagyis Ciappi bíboros, miután elolvasta a harmadik titkot, azt mondja, hogy az a csúcson kezdődő „hitehagyásról” szól.
Ezenkívül Charles Murr atya, XII. Piusz titkárának, Pascalina nővérnek közeli barátja, és a róla szóló könyv szerzője, a LifeSite főszerkesztőjének, John-Henry Westennek elmondta, hogy XII. Piusz pápa hallotta az „aposztázia” szót, amikor 1954-ben a Vatikáni Kertekben részese volt a híres fatimai naplátomásnak. Pascalina anya ezt Murr atyának elmondta, hozzátéve, hogy a pápa maga mondta el neki évtizedekkel korábban. Ismét hangsúlyozzuk, hogy az „aposztázia” szó nem szerepel a harmadik fatimai titok hivatalos változatában.
Az, hogy a II. vatikáni zsinatra, mint a hit gyengülésének egyik okára való utalás része lehetett a fatimai üzenetnek, látható az olyan megbízható egyházi személyiségek kritikájából is, mint Athanasius Schneider, a kazahsztáni Astana városának segédpüspöke. Ő kijelentette, hogy a II. vatikáni zsinat gyengítette az egyház hitét. Christus Vincit című könyvében így ír:
“A tények és a bizonyítékok alapján, globális szempontból nézve a II. Vatikáni Zsinat nem hozott valódi lelki fejlődést az egyház életében. A zsinat után szinte minden szinten katasztrófa következett be az egyház életében. A zsinat tervei és szándékai elsősorban lelkipásztori jellegűek voltak, azonban lelkipásztori célja ellenére katasztrofális következmények következtek be, amelyek ma is láthatók.”
Schneider püspök egy 2021-es interjúban kiemelte, hogy a zsinat után VI. Pál pápa alatt bevezetett Novus Ordo Missae liturgikus változások „forradalmiak” voltak.
„Ezért az egyház 2000 év alatt soha nem hajtott végre drasztikus vagy forradalmi változásokat a liturgiában. Ez először 1969-ben történt, amikor VI. Pál közzétette új, valóban forradalmi miseszertartását. Ez pedig ellentétes az egyház természetével” – mondta Schneider.
Fontos megjegyezni, hogy Virgilio Noè bíboros, VI. Pál pápa közeli munkatársa és pápai liturgikus ünnepségek mestere 2008-ban elmondta, hogy a pápa szavai a „Sátán füstjéről”, amely behatolt az egyházba, pontosan a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgia visszaéléseire utaltak. Bár ezek a megjegyzések nem a fatimai üzenet összefüggésében hangzottak el, megerősítik a zsinat, az új mise és a hit tömeges elvesztése közötti kapcsolatot az egyházban. Az olasz prelátus a Petrus weboldalnak adott interjúban így fogalmazott:
“Először is elárulhatom, hogy VI. Pál mit akart leleplezni azzal a kijelentésével [hogy a Sátán füstje behatolt az egyházba]. Íme. Papa Montini a Sátán alatt azokat a papokat, püspököket és kardinálisokat értette, akik a II. Vatikáni Zsinat végrehajtásának téves értelmezése miatt rosszul (mal celebrando) celebrálták a szentmisét, és így nem tisztelték az Urat. A Sátán füstjéről beszélt, mert úgy vélte, hogy azok a papok, akik a kreativitás nevében a szentmisét száraz szalmává változtatták, valójában a Gonosz hiúságával és büszkeségével voltak tele. Tehát a Sátán füstje nem volt más, mint az a mentalitás, amely eltorzítani akarta az eucharisztikus szertartás hagyományos és liturgikus szabályait.”
A liturgikus szakértő ezután felszólította az egyházat, hogy állítsa vissza a mise méltóságát: „A liturgiát mindig és minden körülmények között illendően kell végrehajtani: még egy rosszul végzett keresztjel is a megvetés és hanyagság szinonimája. Sajnos, ismétlem, a II. Vatikáni Zsinat után úgy vélték, hogy minden, vagy szinte minden megengedett. Most pedig sürgősen vissza kell állítani az ars celebrandi szentségének érzékét, mielőtt a Sátán füstje teljesen áthatja az egész egyházat.”
Ezek a számos források és kommentárok egyértelműen azt mutatják, hogy sok emberben még mindig kétségek vannak azzal kapcsolatban, hogy Miasszonyunk Fatimában mire próbált figyelmeztetni minket, és hogy szavai valaha is teljes egészében feltárultak-e a világ katolikusai előtt. Tekintettel arra, hogy jelenleg hatalmas hitvesztés zajlik, ez a kérdés még sürgetőbb.
Ezért csak csatlakozhatunk Ripperger atyához, aki tavaly arra kérte a Vatikánt, hogy tegyen közzé mindent, ami Fatimával kapcsolatos. Ahogyan most megnyitották az archívumokat a Vatikán második világháborús kihívásokkal kapcsolatos intézkedéseiről, itt az ideje, hogy megnyissák az archívumokat az 1917-ben – több mint 100 évvel ezelőtt – kezdődött eseményekről is.
https://invocabo.wordpress.com/2025/08/16/a-fatimai-harmadik-titokrol/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése