Itapiranga
Település, Brazília
Ed.G. a szinódusi tudósításáról. (Leírtam, ha valaki nem tudná megnyitni)
Edson Glauber (Brazília). A szinódusról ( a sátán támadásáról).
Leírtam a videón hallottakat, hogy aki nem tudja megnyitni az is tudjon róla.
" Ma kora hajnalban, szeptember 2.-án, alvás közben megtámadott a sátán. Mostanában egy szobában alszom a szüleimmel, mivel édesanyám beteg, és olykor éjjel is rászorul a segítségemre.
Ma hajnalban egy hangra lettem figyelmes, egy személyre, aki nekem esett és fojtogatni kezdett, s közben ordítozva ezeket mondta: " Fejezd be az írásaidat, és ne oszd meg azt másokkal, mert ezáltal nagyban akadályozod a munkámat! Mindaz amit akarok: hogy ne folytasd ezeket az írásokat!"
Ezeket hallván, eszembe jutott, hogy az októberben sorra kerülő amazóniai szinódussal kapcsolatban közöltem néhány írást, melyekben kritizáltam a püspököket és papokat és más személyeket, akik eretnekségeket tanítanak: én ezeket az írásokat a facebook-on, és néhány blogon osztottam meg.
Ezt válaszoltam az ördögnek:" Nem hagyom abba!" De ő tovább fojtogatott és üvöltötte: " Be kell fejezned ezeket az írásokat, mert nem hagyhatom, hogy a már megszerzett lelkeket kitépd a karmaim közül!
-"Nem, nem hagyom abba!"- mondtam neki.
-" De igenis abba kell hagynod!"- ordítozta, s közben egyre erősebben fojtogatott.
Én eközben a szüleimet néztem, akik mélyen aludtak, miközben engem a sátán egyre csak fojtogatott. Ami nagyon meglepett, hogy a sátán, Ferenc pápa hangján szólt hozzám. Ezután megragadtam a nyakláncomat, amelyen Szent Mihály érmét is viselem, és a segítségét kérvén, az érmet csókolgatni kezdtem. "Szent Mihály Főangyal! Kérlek segíts rajtam!" Miközben így imádkoztam, az ördög hirtelen eltűnt. Reggel, miután felkeltem és elindultam hogy a reggelihez szükséges dolgokat megvásároljam, hirtelen arra lettem figyelmes, hogy a házi oltáromnál a falon függő Szentcsalád kép
a földön hevert. Számomra ez is egy újabb jele volt annak, hogy a sátán itt járt, aki-hogy bosszúságot okozzon nekem- a földre dobta a Szentcsaládot ábrázoló szentképet. A bevásárlást követően, hazafelé jövet a szomszédunk elkezdett velem üvöltözni amikor arra kértem, hogy vigye egy kicsit arrébb a kocsiját, hogy be tudjunk állni a házunk elé a saját parkolónkba, és így könnyebben kipakolhassam az árút, amit vásároltam. Ekkor dühödt, vörös szemekkel ordítozni kezdett, és támadta az imacsoport tagjait, akikkel rendszeresen imádkozni szoktunk a lakásomban. Sértegetett és nagyon sok valótlansággal vádolt engem, s közben fenyegetőzött, hogy hívja a rendőröket.
-" Hívjad csak nyugodtan őket!"- mondtam neki... Végül is nem hívta a rendőröket, valószínű, mert tudta, hogy nincs igaza, hanem mérgesen beült az autójába, és félre állt vele. Én illedelmesen megköszöntem, hogy félre állt, beálltam a házunk elé, és kipakoltam a kocsimat. Ez is a sátán egyfajta támadása volt, ami úgy gondolom, hogy még nem ért véget, mert mielőtt még abba hagyta volna a fojtogatásomat, üvöltözve így fenyegetőzött:" Ezért még meg fogsz lakolni!"
Így tehát a jövőben még számolnom kell a támadásaival.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése