Elhangzott a Szent Anna Réten 2016. május elsején
A magyar engesztelés szimbólumává vált az utóbbi 70 évben az az engesztelő kápolna, aminek alapjait még Mindszenty József bíboros úr rakta le itt ezen a helyen, de amely sajnos mind a mai napig még nem épült fel.
Sokan érzik ennek a fontosságát, sokan szeretnének az engesztelés ügyéért és ennek a kápolnának a felépítéséért tenni valamit.
Minden építkezés az alapok letételével kezdődik.
  • Fontos ez nemcsak épületeknél, hanem szellemi területen is.
Ebben az elmélkedésben, gondolatsorban, amit most elhangzik, szeretném az engesztelés alapjait lerakni, hogy egyértelműbben lássuk azt is, hogy ennek a kápolnának is melyek a szellemi alapjai.
Mi az engesztelés?
  • Jézus engesztelő áldozatához való társulás.
„Ő (Jézus) engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is” ( 1Jn 2,2).
Jézus a Második Isteni Személy megtestesülésével, földi életével, szenvedésével és kereszthalálával hidalta át azt a szakadékot, amely a bűn által  Isten és ember között keletkezett.
Jézus megváltó művének a továbbvitelére egyházat alapított, amelynek Ő a feje, a keresztények pedig az ő  testének a tagjai, ahogyan ezt Pál apostol a misztikus testről szóló tanításában kidolgozta. Jézus úgy él benne az Egyházban, hogy az neki mintegy a második énjét alkotja. Ő maga az, aki az Egyház révén keresztel, tanít, kormányoz, old és köt, felajánlja és bemutatja az áldozatot. (XII. Pius Mystici corporis Christi )
Egyedül Jézus volt képes ezt a szakadékot kereszthalálával, életáldozatával, engesztelő áldozatával áthidalni.
Mielőtt Jézus a mennybe ment, azt mondta apostolainak:
  • Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek (Mk 16,15)!
  • Majd ehhez hozzáfűzte:
    • „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik” (Mk 16,16).
Tehát a Krisztushoz, az Ő misztikus testéhez, az Egyházhoz való tartozás első és legfontosabb feltétele a hit és a keresztség.
  • Ezáltal részesülünk Jézus megváltásában, vagyis ragadtatunk ki a sátán hatalma alól, ahol mindnyájan kezdjük földi életünket az áteredő bűn miatt és őseink bűnei miatt.
Jézus, mint az ő Egyházának és misztikus testének a feje már megtett mindent a mi személyes üdvösségünkért és az egész emberiség üdvösségéért.
  • Megtett mindent, ami rajta múlt.
De, ha mi őhozzá tartozónak érezzük és tartjuk magunkat, akkor nekünk is mindent meg kell tennünk saját szabad akaratú döntéseink és cselekedeteink által. Úgy, ahogy Pál apostol fogalmazza a Kolosszeikhez írt levelében:
  • Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak a javára (Kol 1,24).
Az engesztelés tehát ezt jelenti: vállaljuk az áldozatokat, még a szenvedéseket is Jézussal együtt, őhozzá társulva (neki mindent felajánlva) önmagunk és embertársaink örök (nemcsak földi, és nem elsősorban földi) üdvössége érdekében.
Ez tehát az engesztelés alapja, lényege.
Hogyan válhatunk jó engesztelővé? Hol van az igazi tere az engesztelésnek?
  • A hit és a belőle következő keresztség - amelyet megtérésnek kell megelőznie, vagy követnie attól függően, hogy gyermekkorunkban keresztelnek meg minket, vagy pedig felnőtt korunkban keresztelkedünk meg - kiragad minket a sátán hatalmából, aki kárhozatba akar dönteni mindnyájunkat, és eltörli bűneinket.
A bűn azonban olyan mély sebet ütött az életünkön, hogy az nagyon meggyengült. És a sátán továbbra is támad minket, továbbra is az a célja, hogy tönkre tegyen, a kárhozatba döntsön.
  • Továbbra is szükségünk van bűnbánatra, tisztulásra és szabadulásra.
  • Szükségünk van ennek a bennünk meggyengült isteni életnek a táplálására.
  • Újra meg újra ki vagyunk téve a betegségeknek is, szükségünk van gyógyulásra.
  • És szükségünk van arra, hogy mindennapi életünk keretei között megtapasztaljuk Isten segítségét és vezetését.
Mindezeket - a keresztség utáni életet, a normális működést - a szentségek biztosítják számunkra: a bűnbánat szentsége, a Jézus testével és vérével és az Ő igéjével való táplálkozás, a betegek kenete, a házasság, a bérmálás és az egyházi rend szentsége.
A szentségeket és, Isten Igéjének tiszta tanítását, értelmezését, továbbadását a Katolikus Egyház biztosítja a legegyértelműbben számukra.
  • A protestantizmus elvetette a szentségek nagy részét.
  • És ott nincs Egyházi Tanítóhivatal se. Ezért Isten Igéjével sem tud megfelelően bánni.
    • Ahány protestáns egyház és szekta, és ahány lelkész annyi a tanító.
    • A Katolikus Egyház tanítása azonban Krisztus korától napjainkig töretlen, folyamatos.
      • Nem tudták tönkre tenni sem tévedések, sem eretnekségek, sőt még saját papjai sem, mert neki szól Krisztus ígérete: „A pokol kapui sem vesznek erőt rajta” (Mt 16,18).
Nem tudták és nem tudják tönkretenni még saját papjai, püspökei, sőt pápái sem, mert ha a Krisztus tanításával valami ellentéteset tanítanának, ott vannak a hitvallások, a katekizmusok, a zsinatok tanításai, és a Krisztushoz hűséges pápák tanítása és megnyilatkozásai, amelyekhez hozzá lehet mérni az egyes papok, püspökök vagy akár magának a pápának az ettől a krisztusi tanítástól eltérő tanításait, megnyilatkozásait.
Hogy tehát a korok viharaiban jó eséllyel megmaradjunk az igazságban, Krisztus tanításában, és vele együtt munkálkodhassunk az emberek, nemzetek, és az egész emberiség megmentésén, üdvözítésén, amit az engesztelés jelent, azt a Katolikus Egyházhoz való tartozásunk biztosítja, még akkor is, ha napjainkra ez is nagyon megtépődött és legyengült, még akkor is, ha szemmel láthatóan a pokol a végső támadását indította ellene.
Ennek a kápolnának Szűz Máriának mint a Világ Győzelmes Királynőjének a kápolnájává kell lennie
  • Hogy a Boldogságos Szűz Mária királynő is, éppen azokban az években mondta ki XII. Pius pápa, és vezette be egyházi ünnepként, amikor Mindszenty bíboros elindította az engesztelő mozgalmat, és letette ennek a kápolnának az alapjait.
    • 1950-ben mondta ki Mária mennybevételének és királynővé koronázásának a dogmáját, amelyet már évszázadok óta hitt és a dicsőséges rózsafüzérben imádkozott az Egyház.
1954-ben pedig bevezette és a mennybevétel utáni napokra tette az Ő királynői méltóságának az ünnepét. (A mennybevétel ünnepe augusztus 15-e. Ezután néhány napra pedig augusztus 22- Máriának mint a királynőnek az ünnepe.)
  • Az engesztelésben a legtökéletesebb példaképünk és segítőnk Szűz Mária, aki a mi Nagyasszonyunk, vagyis Királynőnk már e dogma kimondása előtt 1000 évvel is, mióta Szent István királyunk neki ajánlotta a magyar koronát.
  • Máriát egyáltalán (és tisztán!), ahogyan az őt megilleti, a Katolikus Egyház tiszteli
    • A protestantizmus már indulásában a Mária-tisztelet-, és a szentek tiszteletének az elvetését tűzte zászlajára. És Jézusnak az Oltáriszentségben való imádását is elvetette.
Az más kérdés, hogy sok protestáns ma újra tiszteli Máriát, és eljár szentségimádásokra is.
  • A szentségimádási kápolnában, amelynek gazdája vagyok, újra meg újra találkozom protestánsokkal is.
Igazi engesztelővé válni, Máriával együtt engesztelni is csak a Katolikus Egyházban lehet
  • Mária volt az, aki mindenben teljesen egy volt Szent Fiával
    • Ő foganta a Szentlélektől
Az Ő testében növekedett
Ő szülte a világra
Ő  volt Szent Józseffel együtt, akit ma ünneplünk, a tanítója
És ő végig kísérte keresztútján és állt ott vele a kereszt alatt is.
Emiatt a Vele való teljes egysége miatt, a kereszten Jézus mindnyájunk édesanyjává és az általa alapított Egyház édesanyjává is  tette.
Saját mennybemenetele után hamarosan felvette őt a Mennybe, és királynővé koronázta.
És, éppen napjainkban látszik ez igazán, az Ő második eljövetelének az előkészítőjévé is tette.
Ezért kell ennek a kápolnának is Máriának, mint a Világ Győzelmes Királynőjének a kápolnájaként megépülnie.
Ezért olyan fontos, hogy felépüljön végre ez a kápolna.
  • Ezért fontos, hogy minden áldozatot meghozzunk érte, hogy ez legyen a magyar engesztelésnek a központi helye. Hiszen a magyarságnak Szent István óta, aki összekötötte a magyarság sorsát a kereszténységgel, és Máriára bízta, éppen az engesztelés a fő hivatása.
Bocsa József Sch.P.
http://engesztelok.hu/szent-anna-ret/1075-az-engesztelesrol-nem-katolikusoknak-es-a-vallasukat-nem-gyakorloknak